Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)

1952-01-01 / 1. szám

MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Vili. ÉVFOLYAM 1 SZÁM ARA 5« FILLER H52 JANUAR I

Fi ŐRE A1 1952-ESTERV GYŐZELMÉÉRT

Do'gozó népünk, pártunk es Rákosi elvtárs vezetésével h*'c0Jv,a a békéért és a szocializmir'jel5P'' léséért, napról-napra, eyre

újabb munkasikereket, győzelmedet

ér el. A felszabadulásba eltelt bet

év alatt népünk olyat alkotott. amely méltán váltotta ki barátaink elismerését és ellenségeink gyűlöletét. Eredményekben és sikerekben gazdag év uán még több sikerekben és népünk további fel- emelkedéséi hozó esztpdő küszöbén számadást készít néptok, hogy tanulva az eredményekül, levonva a hiányosságok tapasztaltait, úju.t erővel induljon neki eladatainak.

A népelnyomó „urak akik évszázadokon át bitoroltál jogtalanul a hatalmat, mar sok sziiadást készítettek, de mindig a £p nélkül és a nép ellen A mi szidásunk a dolgozó nép számadás. Az elmúlt hetekben tárgyalta t ország- gvülés, az 1952. év költsgvetését. Ez a költségvetés a szotjüzmust építő dolgozó nép költsgvetése. Joggal állapította meg Kríóf István elvtárs, hogv „költségaésünk tovább emeli dolgozó népiíz élet- színvonalát, kultúráját cs javítja szociális viszonyait ” E kö-,égvetésnek a kiadási tételei a ivalyi évhez képest 30 százalékkal emelkednek. A Horthy-rendsrben 1925—39-ig a költségvetés özege mindössze 15 százalékkal érékedéit. Emellett szembetűnő és gazdasági rendünk fölényét zo- nvitja. hogv az 1951. évi köl;5g- vetés fölös1 ege mégköze'iti a Tti) millió forintot, de az 1952. évi i]t- ségvetés is 285.5 millió forint fcs- leget mutat. Dolgozó népünk e ü- rmokból megelégedéssel és busa. -é ’gél állapi hatja meg forintik szilárdságát, pénzügyi helyzetű kiegyensúlyozottságát.

Az ötéves terv harmad'k éve í eddigieknél gvorsabb felemeikedé:

a mezőgazdaság is. Azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik jelentősen túlteljesítették a begyűjtési tervet, megyénkben eléri az ötezret. Alsótold dolgozó parasztjai az összegyűjtött pénzen Pest megyében vásároltak burgonyát, hogy így teljesíthessék beadásukat, mert a községben nem volt elegendő a burgonyatermés. Kónya Lajos rimóci, Vallos István pásztói és még sokszáz dolgozó paraszt az élenjárók felelősségének tudatában hívták fel az elmaradókat, kötelességük teljesítésére. Ezek az eredmények kifejezői annak a hálának, amelyet a jegyrendszer megszüntetése, új gépek beállítása, új kuitúrházak, utak, a falvak villamosítása, közép- és főiskolákon tanuló fiataljaink százai, egyszóval dolgozó népünk helyzetének állandó emelkedése vált ki.

Az 1952-es tervév pedig újabb eredményeket tartogat megyénk számára. 12 község villamosítása, két városi könyvtár, több községi kultúrház létrehozása szerepel e tervben és 180 vájártanuló helyett ebben az évben már 400-an fognak tanulni Nagybáíonyban, 426 diákot helyezünk el kollégiumokba. Salgótarjánban és Balassagyarmaton 55-ről 195-re emeljük a bölcsődék ágyainak számát, két vándorfilm- vetítőgépet és hat kiskörzeti mozit állítunk fel. De legjelentősebb, hogy gyárüzemeink és bányáink fejlesztésére és gépesítésére megyénk területén 44 és fél millió forintot fordítunk. Az Acélárugyárban új hideghengermű és hegesztöpálcaüzem épül. teljesen gépesítjük a Tűzhelygyár kél öntödéjét. Ebből az ösz- szegbö! egyedül 37 millió forintot fordítunk a bányák gépesítésére, a szállítás megjavítására, új szénme- ző]< feltárására és új munkásfürdpk építésére. A Zagvvapálfalvai Bányagépgyár már ebben az évben rátér a kaparószalagok és fúrók gyárbiztosít do' go zó népünk számárs fására, amely a nehéz bányász- mért 3.6 milliárd forinttal löbbemunkát könnyíti meg. irányoz e.ő^ t rvberuházásra, mim Eredményeinket nem érhettük az elmúlt évben. Az országgyűlés.,0jna e| a Szovjetünk) állandó se- az eredeti be'iihazasokat len\ égésén, jts£ge< a párt és Rákosi elvtárs felemelte. Ig\ pe.daul vasiparunk- ezejés« nélkül. Terveink csak

ban 10 mil'ió forinttal többet ruha zunk be Mítóberendezések készítéséré. m;:it azt tervbevettük. 15 mi11 lóval többet fordítunk fémmegmunkáló gépek készítésére. 10.5- millióval növeljük a szénbányák gépesítésére fordított beruházást, 10 millióval az építőipar gépesítését. 2 millió forinttal pedig a közlekedési beruházások összegét, és 6 mil'ió helyett 12 millióra emelkedett a természettudományos kar építkezéseinek beruházási összege. Csak a szoeiakzmust építő országok dicsekedhetnek ilyen eredményekkel. A tőkés világ válságos gazdasági helyzete, a hadiipari konjunktúra milliárdos profitjai, a dolgozó tömegek további elszegénvedése ki- á tó ellentétben áll a mi költségve- tésíinkkel. 1952-ben az Egyesült V írnokban több mint 4 milliárdos deficitre számítanak, de ígv van ez a többi tőké- országban. Angliában Franciaországban, Olaszországban és egyebütt is.

E költségvetés feltételeinek létrehozásából és végrehajtásából kivették részüket megyénk dolgozói js. Egész sor üzemünk van. atnelvek idő előtt teljesítették tervüket, 'és térvenfelü! sokmillió forint értékkel járultak hozzá népgazdaságunk szilárdításához, A Zagvvai Szén- bán'ák dolgozni 10.000 tonna, a Kysh-ren-yei' Szénbányák dolgozói ioh.i mini jO.OOO tonna szénnel termeinek többet terven felül, a Salgótarjánig Acélárugyár tervenfelüli termelésénél?értéke eléri a 16 millió forintot. Délibánván a felemelt terven felül, már több mint tonna szenet termeltek D ilyen ere "

8700

ugyan

, : .................

. ugyan gorua

r

eményekről számolhat be 1 jnket.

szánk maradtak volna, ha dolgozó ■púnk nem egységben, összeforrot- n követi pártunk tanításait és út- üatásait. Ezek a m! eredménye- L sikereink titkai. Ahhoz azon- b, hogv az 1952-es év terveit Vijravá'fsuk, munkásosztá’vunk- m és dolgozó parasztságunknak, érmiségi do’gozóink legjobbjai- va?gyütt az elmúlt évinél na- SVfe, je’entősebb feladatokat kell. mefdani. Tanulnunk kell az el- muiév hibáiból, fel kel! baszná’ni arrahogy a hiányosságokból, öt- éveservíink harmadik évében új eredfinyeket, győzelmeket ková- csoljik. Az 1952. év költségvetése teljeskének fe'tétele az adók pontos btzetése, feladataink sikeres végrebtásának elengedhetetlen kö- vetelmiye, az állami begyűjtési terv mfadéktaian. pontos végrehajtása Np lehet tűrni, hogy az ál- ampolg-j fegyelem lazulása következtéin egyesek kivonják magukat a özteherviselés alól, mások rovására. Megyénk még mindig többszáz agon gabonával adós ál- iamunkna Vannak még olyan ta- nácsfunkcinár'usaink. mint a nagy- lóci elnöktlyettes, aki még 300 formlos adqátra'ékban van. Feladataink fezítettsége nem engedheti meg, hgy tanácsaink továbbra is burokra kusan. szervezetlenül intézzék a bgyüjtés. az adófizetés munkáját. n<n engedhetünk meg ezen a téren ünnyelmű Ígérgetéseket, nem teljeithető vállalásokat. A megyei tanúsnak, a járási és községi tanácsinak rendet kell te- remteniök saját területükön és szigorúan érvényesíteni kell törvénve- A1 törvémszegés. a megalkuRákosi elvtárs felszólalása a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak országos tanácskozásán

A termelőszövetkezetek és gépállomások országos tanácskozásának második napján, pénteken délelőtt megjelent és viharos, hosszas taps, éljenzés közepette felszólalt népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs. Kedves Elvtársak!

A tanácskozás eddigi menete mutatja, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom nálunk milyen mély gyökeret vert. Hozzá keil tennem, hogy az a kép, ami itt a szövetkezeti mozgalomról kialakult, kicsit rózsás, mert hiszen itt a legjobb szövetkezetek és gépállomások vannak képviselve.

A fegyelemre vonatkozóan: alig volt olyan hozzászóló, aki nem tette voina panasz tárgyává a fegyelmezetlenséget és nem mondta voina el, hogyan igyekeznek a maguk területén ezzel a bajjal szembeszállni. Megígérhetem, hogy sokkal keményebben fogjuk kezelni azokat, akik önkényesen eltávoznak és azokat is. akik az ilyen önkényesen eitávozókaí felveszik (taps), mert eljött az ideje, hogy ezen a téren is rendet csináljunk. Én folyton ismétlem, hogy

a legjobb fegyelmezés annak a légkörnek a kialakítása, amelyben a naplopás, a lógás, a fegyelmezetlenség szégyen és gyalázat.

De ugyanakkor tudom, hogy vannak bizonyos fokig javíthatatlanok, akikre a jó példa, a jó szó nem hat. Az ilyenekkel szemben használni fogjuk a régi közmondást: nemakarásnak nyögés a vége. Az ilyenekkel szemben a törvényt fogjuk alkalmazni (lelkes taps) és az elvtársak tapasztalni fogják, hogy ezúttal is a szó egybe esik a tette! Tapasztalni fogják ezt, azok a lógósok is, akik szocialista építésünket a mezőgazdaságban és az iparban fegyelmezetlenségükkel, vagy nem egyszer tudatos rosszakaratukkal károsítják.

Nem egy elvtárs felvetette itt azt a kérdést, hogy a mostani kötelező munkaegységet 80-ról ne 120-ra, hanem 150-re emeljük fel. Bármennyire jó a szándék, amely ezt a javaslatot sugallja, az elvtársaknak mégis szem előtt kel! tartaniok, hogy nemcsak erős szövetkezetek vannak, hanem gyengék is. El tudok képzelni egy egész sor olyan szövetkezetét, ameiy nem is bírna még a mostani fejlődése mellett 150 munkaegységnyi munkát biztosítani tagjainak! Ha az elvtársak most 80-ról egyszerre 150-re mennek fel, lehet, hogy elijesztik vele a szövetkezetbe belépni szándékozók egy részét Ezért azt javasolnám, hogy egyelőre maradjunk meg 120-nál, illetve menjünk át a 120-ra. Ez természetesen nem zárja ki, hogy ott, ahol a fegyelem, a közösségi szellem jó, ott akár 180 is legyen az átlagos munkaegység, de kötelezőnek maradjunk csak 120-nái. Azt hiszem, ez egészségesebb. (Taps.)

Felmerült itt az a gondolat, hogy

a gabonát se fejadag, hanem

munkaegység alapján adják ki.

Szerintem ez a javaslat nagyon helyes.

Ez serkenteni fogja a lustákat, vagy azokat, akik a legnagyobb dologidő idején elmennek kutakhoz napszámba, hogy munkaidejükéi inkább a szövetkezeten belül használják fel. Ez a javaslat helyes és egészséges. Biztos, hogy a szövetkezeti tagok egészséges jogérzéke helyesli és támogatja.

’ Itt .sok szó esett a fegyelemről, az egyes dolgozót, fegyelméről. De nagyon keveset hallottunk arról, ami a szövetkezetek kötelezettségeit és fegyelmét iilcti az állammal szemben. Én november 30-i beszédemben felsoroltam egy sor jó szövetkezeiét, amely messze túlteljesítette kötelességét, elsősorban beadási kötelességét az állammal szemben. De erős kísértésben is voltam, hogy elrettentő például felsoroljak egy sor olyan szövetkezetét is, amely bizony jól el van maradva a beadás terén és egyáltalán nem töri magát, hogy az állammal szemben fennálló kötelezettségét teljesítse. Szeretném, hogy az elvtársak, amikor fegyelemről. beszélnek, az állampolgári fegyelemre is gondoljanak, amihez hozzátartozik, hogy a szövetkezet js jól, pontosan teljesítse az államim1 szemben fennálló kötelességeit.

(Hosszantartó, lelkes taps.)

Kevés szó esett itt a mi szövetkezeteink fejlődésének egyik gyengeségéről, az állattartásról, a közös állattartásról. Az a körülmény, hogy a szövetkezetek legtöbbje jogos büszkeséggel. emlékezik meg arról, hogy milyen istállókat, fiaztatókat épít, mutatja, hogy az elvtársak maguk is érzik, hogy ezen a téren le vannak maradva. ‘Hozzátehetem. nagyon alapo- san le vannak maradva. A szövetkezetek állatállománya számosállatra átszámítva körülbelül egyharmada, de legtöbbször egynegyede az országos átlagnak. Egy ilyen értekezleten nem keli magyaráznom, hogy

intenzív, belterjes állattartás nélkül nincsen belterjes mezőgazdaság.

És minél hamarabb számolják fel az eivtársak az állattartás terén- az elmaradást, annál gyorsabban fognak fejlődni.

Megelégedéssel hallottam, ahogy a szö\ el kezelek képvisel® alaposan megmosták a gépállomások fgjét és a gépállomások képviselői is jó! odamondogattak az ittlévo szövetkezeti vezetőknek. így az eivtársak végre megismerték mindkét íéi bánatát. Mi nagyon jól tudjuk, hogy rengeteg hiba van a gépállomásoknál. Náluk is rettentő gyenge a fegyelem, a szervevás az ellenség malmára hajtja a vizet. A dolgozó magyar nép állama bőkezűen gondoskodott eddig és fog gondoskodni ezután is a falu népének gazdasági, szociális és kulturá’is fejlődéséről. Ez pedig pontosságot, fegyelmezettséget követe] meg dolgozó parasztságunktól is.

üerő elvtárs ötéves tervünk eredeti előirányzatának felemelésekor mondotta, hogy a terv végére hazánk elmaradott iparra! és mező-, gazdasággal rendelkező országból,’ a vas, az acél, a gépek országává lesz. Ebben rtem kis szerepe van megyénk üzemeinek, de legfőkápen bányáinak. Az elmúlt évben a Nagy- bátonvi Szénbányák többezer tonna szénnel maradt adósa államunknak. Komoly tervíemaradás tapasztalható a Salgótarjáni Tűzhelygyárban és a Bánvagépgyárban is. Ennek egyik legfőbb Oka a felelős egyszemélyi vezetés hiánya, gazdasági vezetőink sokhe’yen tapasztalható liberális,- hibákat eltűrő magatartása. Komolyan fel kell venni a harcot a munkafegyelem lazasága ellen, meg keli szüntetni a munkásvándorlást. A tatabányai bányásztanácskozásig, a kísterenyei és nagybátonvi szénbányáknál az igazolatlan hiánvzások havonként több mint 1500—2000 munkanap kiesését okozták. Ezen a téren értünk már el javulást, de ez nem elegendő. különösen ha figyelembe vesz- szük, hogy az igazolatlan hiányzások csökkenésével egyelőben emelkedik a beteglétszám. Gyár- üzemeinkben tűrhetetlenül kevés gondot fordítanak a munkafegyelem megszilárdítására, A Salgótarjáni Üveggyárban-, — amely alaposan lemarad tervének teljesítésével — a negyedik negyedévben, december 15-ig 1384-ré szaporodott az igazolatlan müszakmuiasztások száma.. SúKos hiányosságok tapasztalhatók a tervszerűség területén is. A rossz

szervezés, a tervszerüt'en munka következménye, hogy a Salgótarjáni Acélárugyár tervszerüségi előirányzatát novemberben csak 96 százalékra, a Tűzhelygyár ennél is kevesebbre, csak 87 száza'ikra teljesítette. Az építészet területén ugyan vannak szép eredmények, de a mezőgazdasági jellegű építkezéseknél, a vállalt kötelezettségnek csak 60— 75 százalékban tettek eleget. Emellett, mind az Acélárugyárban, mind az építkezéseknél komoly béralaptúllépés jelentkezett. E vállalatok vezetőinek meg kell érteniük, hogy a béralapot túllépni annyit jelent, mint megszegni a tervtörvényt.

Az 1952-es tervévben meg kell javítani a vezetést. Meg kell szüntetni azt az áldatlan állapotot, hogy a vezetők elszakadva a dolgozóktól,' az irodából „irányítsák” a termelést. Joggal vetik fel dolgozóink, hogy egyes munkáskáderek és műszaki vezetők csak akkor mennek a bányába, vágy üzembe, amikor egy- egy ünnepre készülve a szocialista köíeíezettségvá 11a'ások teljesítéséért harcolnak, vagy amikor a békekölcsönjegyzés volt. Ez rányomta egész évben b bélyegét arra, hogy a íerme'ési grafikonok állandóan ingadoztak, hol emelkedés, hol visz- szaesés mutatkozott a termelésben. A következő évben az lesz egyik legnagyobb feladatunk, hogy szervezett, jólirányított munkával biztosítsuk az egyenletes, ütemes, megszakítás nélküli termelést. Ennek egyik legfontosabb feltétele, a szocialista munkafegyelem és a technológiai fegyelem megerősítése.

Ipari vezetőinknek, szakszervezeti és pártvezetőinknek időben meg kell teremleniök a feltételeket ahhoz, hogy dolgozóink versenylendüVH ne szenvedjen törést, hanem már január legelső napjától kezdve biztosítsák évi tervük teljesítését. 1951. évi tervünk is feszített volt, de ebben az évben még magasabb célkitűzésekért kel! harcolni. Januárban már többet kell termelnünk, mint decemberben. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy az 1952- es terv végrehajtása mindjárt az elején jól induljon. Üzemi pártszervezeteink a termelés ellenőrzésén keresztül biztosítsák, hogy az ehhez szükséges feltételek időben meg legyenek teremtve, hogy teljes erővel meginduljon az egds-z évre szóló hosszúlejáratú versenvszerzödések megkötése, hogy maguk a műszaki vezetők is konkrét, ellenőrizhető felajánlást tegyenek, a munkafe- gyelém, a munkaszervezés megjavítására. Hassanak oda, hogy biztosítva legyen a verseny nyilvánossága, érvényesüljön a dolgozók bírálata, kezdeményezése.

Vezetőink és dolgozóink érezzék át, milyen felelősséggel tartoznak a terv teljesítéséért és. túlteljesítéséért. Dolgozzanak úgy, hogy népünk nagy terve minden, részleiében való- raváljon, amely újabb hozzájárulás lesz a béke nagy ügyéhez.

Megnövekedett feladataink sikeres végrehajtása megköveteli, hogy minden területen következetesen végrehajtsuk a párt és kormányhatározatokat. Legyen mindennapi feladat e határozatok tanulmányozása, végrehajtásuk állandó ellenőrzése. Hajtsuk végre következetesen a megyei pártértekezlet határozatát, amely pártunk II. kongresszusán megszabott feladatokat az azóta eltelt idő új helyzeteinek megfelelően rögzítette le megyénk dolgozóinak tennivalóit. Az egyre élesedő nemzetközi helyzet még jobb munkát, áldozatvállalást, a kötelezettségek pontos teljesítését követeli meg, hogy erősek, szilárdak legyünk, hogv az imperialistáknak és hű kiszolgálójuknak, Titónak eleve elmenjen minden kedvük beütni orrukat a mi, szocializmust építő hazánkba.