Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)
1951-12-30 / 55. szám
s StA BAD NOG-HAD 1951. december SC. Földművesszövetkezeteink feladatait, as új szervezeti felépítést vitatta meg a JMESzÖV küldöttgyűlése vinni a falusi osztályharcol, mivel benne élnek a szövetkezet működésének mindennapi gyakorlatéban, Fokozni kell a szővelkezet.5 káderek szakmai színvonalát, amely magával hozza a munkafegyelem megszilárdulását Ezután a hozzászólások következtek. Az ellenőrzés jobb megszervezésére liida jel a figyelmei Kecskés Alajos maconkai dolgozó, aki elmondotia, hogy a begyűjtésnél olyan bürokratikus módszerekkel dolgozott a termcnybecyüjtő és az adminisztrátor, hogy egy teljes napot veit igénybe, arníg egy dolgozó paraszt terményét átvetlek. Ő ms-jx egy teljes hetei 151- lött el a termények beadásával, de az is c'öíö.-űdt, hogy másnap újból kellett vinni a terményt. Sok dolgozó paraszt még egy hónapra rá sem kapta meg véEpülnek-szépülnek iskoláink OTEVWá TERVÜNK MÁSODIK évének befejezése közeledik. Dolgozóink úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban megfeszítik erejüket, hogy no csalt teljes! sék, de -út is tel - je.-í sók a tervet, mert udják, hogy- a szocializmus épí cső a bökő megvédését jelenti Jelen i azt-, hogy a 23 éves Horthy reakció népbu' í'ó elnyomása alól felszabadult magyar nép. magyar ifjúság múlni, művelődni akar. Szemo előtt Leninnek a komszomolistikhoz in ézo t szavai ,ebegnek: „Tanulni, anulni, tanulni“. Pártunk és k»r- mányzorunlk minden áldoza'o- meg tesz azért, , hogy ifjúságunk tényleg tanulhasson. Az ország területén ezrével nőnek ki a földből a legmodernebb iskolák, egye emek. Ebbő! » ha- almas munkából megyénk sem marad ki. A becsületes dolgozók joggal várják el, hogy törődjünk gyermekeik nevelésével, hogy jó szakemberekké váljanak és képesek legyenek a szépia izmus felépítésére és annak megvédésére. Ezér' az iskolák egész sora épül: és épül ebben az évben. Felépült Kazáron egy kéttan érmés iskola 2 tanító lakással Jobbágyiban jelenleg egy ugyancsak kéttan ormos iskola épül, Kajraucsberényben egy tanteremmel bővült az iskola és 3 aní élakás ^pí kezóse befejezéshez közeledik Palotáson szintén az utolsó simításokat végzik az iskolán. _ Bőgi épülő1 ek jayj;á%a is szerepelt, érvünkben. Vizs’áson és Nádujfa uban a megrongált iskolaépülo'ö' kijavítottuk és ma már a község diszéro válnak. DE NEMCSAK AZ ALT,AM tartja fontosnak, hogy minél több egészséges étűi lot modern felszereléssel álljon a tanulóifjúság rend okozásé i\>. A szülők és a tanácsok, az iskolai Szülői Munkaközösségek, nz MSzT és megyénk területén működő tracs-k is felismer ék az „Epésük, szépPsük iskoláinkat“ mozgalom jelentőségét. Ennek óvómén indult meg Bedepuszrán Örömmel fogadták mezőgazdasági dolgozóiak ú] szakszervezetük megalakulását teli jegyét a terménye után- Ha az ellenőrzés jobb lett volna, ilyesmi nem fordulhatott volna elő. Sümegi János szécsényi dolgozó párását arra hívta fel a figyelni«, hogy sokkal jobban kell az együttműködést biztosítani a tanácsok és a szövetkezetek közölt. Ennek köszönhető, hogy a falu dolgozóinak ellátásában nincs semmi zavar. Elmondotta lováéba, hogy a Mag- és Növény-termeltető Vállalat gyakran kényszerítő módszerekkel akar creíményl elérni. A vállalat l’r.rtos nevű dolgozója egy dolgozó parrs?. 1 a] előbb aláírat!» a szerződést és azután a megállapodott 800 négyszögöl helyett 1200 négyszögöllel állította ki a szerződést. Az ilyen eljárás a szerződéses termelés és a szőve kezetek ellen hangolja a dolgozókat. társadalmi úton egy egyantermos és útörőotthonnal összekapcsol; isko.a építése. Ebben az évben az. isko &k *«- rületén kifejlett társadalmi munka értéke kb. 150.000 forint. Meszeltek, falaka: javítót ak. berendezési tárgya. kait, WC-t, kerítéseket, kapukat kozák rendbe, udvar oka. gzópí ettek és fásí ottak az egyes rársadalmi szervezetek. Példájuk lelkcsítőleg hato t a népnevelőkre és magukra a gyermekekre is. Az elért eredményeknél azonban nem állunk meg. Terveink az 1952.es évre még ha almasabbak. Nyolc tanomé« iskolát épí ünk az egyre fejlődő ipari városban Nagy bút onyban. A megye térülő én 6—S helyen építünk :anító]akást. hogy nevelőink megfelelő viszonyok között éljenek ős készülhessenek mindennapos oktap. nevelő munkájukra. EJABB KÉT KASTELT Nagyorosziban, Teres kén — amelyek 1045-ig u földesúri ha'alom és kiz-sákmáuyo- ás jelképei voltak — válik a kövér, kező évben iskolává. Gondoskodunk arról is, hogy az iskolák jó ivóvízzé], kutakkal legyenek ellátva. A tűnnék testnevelésének megjavj- ása érdekében reudbehozzuk és felszereléssel látjnk el a salg arjáni Sztahánov.úti iskola és a pásztói iskola torna: érmét. A munkák elvégzésében ismét ti. masakodunk a társadalmi szervedé segítő készségére. így már tervbe vettük, hogy Nagyblírkányban iskola és kultúrterem fog épülni társadalmi úton. TERVEINK NAGYOK, do eddigi eiedményeink a Párt útmutatása és népi demokratikus államunk segítő készsége biztosítékot nyújt, hogy végre is tudjuk hajtani és az életre hívandó kultúrlótesítmények szolgálni fogják népünk művel'ségi színvonalának emelkedését. Hernádi Konrád a megyei tanács okt oszt. vez. December 23-áa a- Nógrádmegyei Szövetkezelek Bzöveiségo megyei küldői tgyűlés! tartóit, ahol Halász Sán. dör elviárs megyei titkár tarlói 1 beszú- znolót. Beszédében kihangsúlyoz:«, hogy erővel kezeli szerwzeleinknek ezo- rjalima ópitésüaJc meggyorsításénak fovékenyebb részesévé kell lenniük. El kell érnünk, hogy a földmívesséöv> fkezetek n fain Cs a. város közölté gazdasági kap. osoiatok kiszélesítésében egyik legdöntőbb fényezőjévé váljanak ügy keli dolgoznunk, hogy szociaíi-la kéraakedejmtihk olyan tényleges, igazi bzervezelei legyenek építésünknek, atno.'y a munkás-parasz; szőve lség megszilárdításának, a dolgozó paraszti lö. magok Pártunk politikája mögé való felsorakoztál ától *egíli elő. A megyeúkár beszámolójában is- mertrllo, hogy azövclkezeleink hogyan töltötték be föladataikat. A begyűjtés; munkánk egyik fő hiányossága volt, hogy n szövetkezetek nem mozgósí lel - Iák eléggé tömegszervezeti orejüKc; a •begyűjt?« biztosítására. Így sok őseiben büroArfiMkue begyűjtő vállalatokká vájtak, amelyek úgy érezték, csak 3C a fetadaluk .hogy a bevitt gabonái, töményt átvegyek, A Somoskőújfalui tor. ménygyüjtö a legnagyobb begyűjtés, munkában 3 napra elhagyta a szövetkezőiét. A szövetkezeti alkalmazottaknak mindössze. 73 száza pka teljesítette beadási kötelezettségit. Nincs 1 iz- tekítva a zsírbegyüjtés megfeleld végrehajtása sem. Ezekért a hibákért felelősség terheli nemcsak a szövetkezeteket, hanem a járási és megyei szerveinket is, különösen azoknak vezetőit. A legtöbb esetben lazán ken]lék a munkafegyelem kérdéséi és nem ellenőriztük eléggé szövetkezz,leink begyüjlési munkáját. A íöldmüveeszövelkezec.eíb tevékenysége az áruellátás terén ebben a? évben nemosak mennyiségben, hanem minőségünk színvonalában is fejlődőit Atnig 1950 utolsó hónapjában az egységes forgalom 10,302.860 forint voll, addig ez 1951 november 30-ig 13,200.000 forintra nőtt. Halász olvlá'rí a feladatok ismertetésénél a következőket mondotta: — A gazdasági szerveze' működésé, nek nagyobb eredményessége, az egyszemélyi felelős vezetés érvényesítése szükségessé leszi a nagy szövetkezeti vállal«.ok létrohozásál. A jegyrendszer megszüntetése, ti mezőgazdasági termékek szabadforgalmának helyreállítása előtérbe helyezi szövetkezeteink begyűjtési és felvásárlási, munkájának meg ja. vitását. A begyűjtési és felvásárlási munka szervezettebbé léteié, központi irányításuk egyön le tősége és a bevásárló válla, tatokkal valé kapcsolatuk kiszélest lése érdekében a járási szervezőiek mellett önelszámoló vállalatokéin járási szövetkezed felvásárlási irodákat, a megyei szövetség melleit pedig felvásárlási vállalatot kelt szerveznünk. — A szövclkezelek felvásárlási tévé. konységól úgy kell fejlesztenünk!, hogy a szabad termékek felvásárlásának legfőbb szeneivé váljanak, Ezck- utáa nemcsak a városi piac erőforrásait Leli jelentős mértékben kiegeszí. tani, hanem az ogymág közöl ti áruforgalommal a szükségletek számol levő részéi fedezni tudjuk azokban a községekben, amelyek a szerveren cllális- ba nincsenek bevonva. Tovább kell fejleszteni „ körzeti áruházak rendszerét. A járási székhelyeken nagyobb Szak. üzleteke! kelt létrehozni, amelyek u járási jelentőségű áruigényak kiclégí- ésérs alkalmasak. Legszorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a kisipari szövetkezetekkel :« . Javasoljuk, hogy az irányító szer. vek közelebb kerüljenek a fö/dmü- vcsszövctkeZelekhez. czerf a járási kirendeltségek helyen önálló járási szövetségeket aldkítsa-nals, A szövelkezetok gazdasági megszilárdítása melleit igen fontos feladat a ?zö- velkezelek lömegszerrezcti erejének erősítése. Fokozni kell a mozgalmi munkát, a vezetők példamutatását, a tag. ság bevonását a szövetkezet ügyeinek intézésébe, az újabb tagok bevonását, nien ezzel a, szövetkezet mezőgazdasági megerősödését segíljük elő. A földmüvesszovetkezeteknck a termelőszövetkezetek clöiskolájává kell válniuk, vagyis segíteni kell az egyénileg gaz. dálkodó dolgozó parasztokul, hogy azok tömogcsen áttérjenek a nagyüzemi gazdálkodás óljára. A szövetkezetek elő l álló feladatok sikeres végrehajtása ügy lesz eredményes, ha az új vezeiőségbo a szöveikezeli munkában élenjáró, legaktívabb tagokat választják be,- akik eredményesen tudják Az ország számos állami gazdaságának, gépál lomásónnk, erdőgazdaságának dolgozói sorozatosan keresték fel leveleikkel a Szakszervezetek Országos Tanácsát, amelyben kérték, hogy alakítsa meg az ipari szakszervezetekhez hasonlóan a mezőgazdasági dolgozók szakszervezolét. A dolgozók kérelmét a SzOT helyesnek és időszerűnek tnlália, mert a mezőgazdasági és erdészeti dől. gőzök Szakszervezetőnek megalakulását a magyar mezőgazdaságban végbemenő fejlődés is követeli. Az új szakszervezet határozatában döntő helyet fogta] el a szakszervezeti vezetők, tagok feladala, „Harcoljanak a magasabb terméseredményekért, a rmunk a jó minőségéért, felvilágosító és nevelő munkát folytassanak a brigádok, munkacsapatok megerősítése érdekében, segítsél: a gazdasápveztfök munkáját, de követeljék meg tőlük a jó munka előfeltételeinek biztosítását. Javítsák meg a dolgozók mindennapi szükségleteiről szóló szocialista gondoskodást. Külön is fordítsanak fi. gyeimet a magángazdaságokban foglalkoztatott dolgozók érdekének következetes védelmére. Gondoskodjanak a dolgozóié kulturális és sport lehetőségeiről, nyújtanak segítséget a Párt. nak, az üzemi pártszervezetfknek a dolgozók politikai kulturális és szakmai színvonalának szakadatlan emeléséhez. Ápolják a szocialista lwzajiság és a pro/etár nemzetköziség szelleméi, a magyar mezőgazdasági munkások hareds, haladó hagyományait,“ Megyénk mezőgazdasági, szocialista szektorainak dolgozói nagy örömmel fogadlak a BzOT határozatát. December lO.én megindultak az első üzemi gyűlések, ahol a, dolgozók maguk köy zül választották) meg küldői leiket a megyei küldöttértekezletre, A kis:erényéi állami gazdaságban megtartott üzemi gyűlésen Oborni gazdaságvezzlö kihangsúlyozta, hogy „az új szakszervezet megalakítása még erősebbé teszi a. munkás .paraszt szövetséget és elősegíti (i falu közelebb jutását a városhoz“ Kiss István üb, titkár így nyi- talkozolt: „Az új szakszervezet segíteni fogja a szocialista munkafegyelem kialakítását, a munkaverseny szélesebb körben való elterjesztését. A verseny és a fegyelem kérdése gazdaságunkban igen. gyenge. Az elmúlt nap is a lelte, ntsz brigád 10 tagja közül 2 jelent meg. 'De a többi iizerruigdikban ,-.s. nap mint nap fordulnak elő ehhez hasonló súlyos mulasztások, amelyek gátolják a termelés fokozását Nekünk az a fél- adatunk, hogy czelcef a hiányosságokat miílőbb crcdményeklzé változtassuk, hogy megérdemelhessük o.z új szákszervezeti tagságot.’' az Egészségügy! minisztérium rendezető alapján a terhességük hetedik hónapját bo'öttő ■ anyák — amennyiben azt az orvot, megállapítja, 50 százalékos árengedménnyé] IS darab pelenkát vásárolhatnak az erre a célra indi ott akció köretében. Az üalványt hz egészségvéde’mi szolgá- Iátoknál, illetve a körzeti orvosoknál I ' ehet megkapni és az bármelyik Adatni vagy szövetkezeti boltban bevágható. LEVELEZŐINK A MI HADSEREGÜNK 7 EHIK SZTÁLIN már a Nagy H Októberi Szocialista Forradalom győzelme előtt, az 1900-as évek elején, az oroszországi munkásmozgalom teilen- dülése idején, óriási jelentőséget tulajdonított a munkások, parasztok forradalmi nevelése érdekében a munkásosztály vezetői, a boisevíkok által szerkesztett egységes, országos lapnak, újságnak. De maga a lap megjelenése még nem minden. A lapnak a munkásosztály forradalmi harcában vezetővé, szervezővé keli lennie. Lenin, Sztálin az Iszkra első szerkesztői ezt úgy gondolták megteremteni, hogy a sajtónak olvasói egyben a: új rág munkatársai, levelezői is. Az orosz- országi munkások és parasztok nemcsak olvasói, terjesztői, de harcos munkatársai is voltak az Iszkrának. A forradalom győzelméhez nem kis köze van a munkások ezrei által támogatott Lenin- Sztálin által szerkesztett bolsevik „Iszkrának", majd ezt követően az 1912-ben megjelenő Pravdának. Amilyen nagy volt a forradalom győ- elme előtt a sajtó jelentősége, olyan, vagy még nagyobb lett a győzedelmes forradalom után, az intervenciós rablók leverése után, amikor a gazdasági építő munka lett a szovjet hatalom legfőbb fel |Iata. A sajtóra és a sajtó levelezőinek tíz- és százezres hadseregére itt is óriási feladat hárult. Akkor azt mondta Sztá' lin elvtárs a sajtó munkás-paraszt levele tőiről szólva, hogy: „az egyik legfontosabb hajtóerőt jelentik hibáink feltárási ban és a helyi párt-, valamint szovjet építőmunkánk megjavításában”. AP/AÍNKBAN MI IS ELÉR KÉSTÜNK ahhoz a ponthoz, amikor a dolgozó tömegeket egységes csatasorba kell állítani hazánk erősítése, ötéves tervünk végrehajtása és ami ezzel egyet jelent, a béke vcdelmo érdekében Mi is elérkeztünk ahhoz a ponthoz — mint ahogy Sztálin elvtárs tanítja amikor: „. . . cpítőmunkánk javításának ügyében, hibáink kiderítésének ■ ügyében, tehát a szovjet munka megjavításának és tökéletesítésének ügyében a munkásleve lezők és falusi levelezők az egyik fŐ emelő szerepét tölthetik be ’. A magyar sajtót, így a megyei párt bizottság lapját, a Szabad Nógrádot i>. egyre inkább vezetőjüknek tekintik a dolgozók, egyre többet fordulnak hozzá levelükkel, egyre többen tárják fel a munkaterületükön tapasztalt hibákat szerkesztőségünkbe küldött levelükben. Ezek a levelek új arcú, az ország gazdájává lett munkások, parasztok inegváltozott lelki világát tükrözik. Bárány József, a varsa nyi_ Dózsa tszcs dolgozója, lapunk leve lezójc szerkesztőségünkhöz küldött és december 9-i számunkban megjelent le veiében részletesen foglalkozott termelőszövetkezeti csoportjuk életének belső problémáival, a munkafegyelem, a munkaszervezés kérdéseivel. Bárány elvtirs levelével nagy szolgálatot tett megyénk termel ócsoportjai szervezeti megszilárdít i ráért. A varsányi Dózsa tszcs gyenge sége, mint cseppbcn a tenger, úgy tűk rözí megyénk valamennyi tszcs-inek La sonlö gyengeségeit. Így tehát a feltárt hibák nemcsak a varsányi tszcs, dolgo zóinai szabják meg feladatukat, hanem megyénk valamennyi tszcs-jénck. A szerkesztőségbe küldött munkás paraszt levelek után. amelyek megbírál ták a gazdasági építőmunkánk fogyatékosságait, mondhatnánk kivétel nélkül megjavul a munka. Ez év nyarán Kubor- czik Joachimné mátranováki levelezőnk él« szavakkal megbírálta a tanács mun kaját, mert lazán kezelte a tojáshegyüj test, a kötelezettségüket halogató 'dolgozó gyűjtést szabotálókat, így Szoó Ferencire aulák asszonyt, llymóüon a parasztasz- szony levele nemcsak a hibák, lazaságok ellem harc, de az ellenség elleni közvetlen harc eszközévé is lett. Mi leu a levél hatása? —• A legfőbb eredmény, hogy megjavult a munka, meggyorsult a tojáshegyüjtés üteme. A ZOKBAX a helyi partSZERVEZET nem értékelte kellő módon Kuborcziknc levélét, de maga a szerkesztőség sem számolt azzal, hogy a levél íróját, annak szókimondó- sága és bátorsága miatt támadások érik. Nem' számoltunk ezzel, s az ellenség -zoó Fercncné személyében különböző rágalmakkal illette Kuborcrk elvtársnőt Miután a szerkesztőség nem ismerte íöl. vagy csak szavakban ismerte töl a levelezési mozgalom jelentőségét, nem számolt az ellenség támadásává1 és ntSi védte meg az aljas rágalmaktól levelezőjét. Ennek következménye, hogy Ku borczik elvtársnő és a szerkesztőség kö- :ötti kapcsolat megszakadt. Igen komoly figyelmeztető ez a szerkesztőség, de a pírtalapszervezetek számára is.^ Sztálin elvtárs tanítása kell, hogy vezérelje a jövőben munkánkat, amikor az] mondja: „Vigyázz levelezőidre, mint a szcmedfényérc, ők a te hadsereged”. A sajtőlevdezcsscí kapcsolatban komoly súllyal esik latba a Párt lapjához küldött levelek, anyagok valódisága, hitelessége. Itt is komoly mulasztás terheli a szerkesztőséget. Lapjuk november -1-i számúban Kaszás Janos, a bányászszakszervezet kultúrfclclősénck levele alapján foglalkozott a szorospataki kultúrotthon építésének kérdésével. A levélben Kaszás elvtars pártszcrütlenül járt cl. A valósá: got meghamisítva, azt állította, hogy a Tatarozó Vállalat szeptember 2-ára vállalta a kultúrotthon elkészítését. A levél .ovábbi részében úgy állítja be a dől. got. mintha a váll ilatv ezt őség rosszindulatán múlot volna, hogy a kullúrotthoir nenr készült «I a kitalált, a valóságnak meg nőm felelő szeptember 2 i határidőre. A valósig az, hogy ilyen határidő; nem vállalt és nem vállalhatott a Tatarozó Vállalat. Bár a szerkesztőség a helyszínem megnézte az épülő bullúiotthont, de nem vei le fel az illetékes, vállalat !“1 a kapcsolatot, hogy teljes Igépe! kajrjou az ügy igazáról. MAGYAR SAJTÓ, a megyo ^ pártiap, a Szabad Nográd is egyre újabb eredményeket ér el a tömegekkel való kapcsolat megszilárdításában. Nagyjelentőségű adomát,v -lesz lapunknak a töintgekkoi valp .KaprsqjjPa jneg.-aijá; duóimban a január 13-án mogreű'f- dezendő munkás- parasztlévelczőknclz *& ső_ megyei értek*.-Icte. Ez az értekezlet számadás lesz. Számadása ars eddig vvg zott munkának, ami egybou megszabja ú- vabbi feladatainkat i. A dolgozok egyre inkább magukénak érzik a lapot. Azonban a lap csak akkor töltheti be hivatását, ha az üniudalou dolgozó vélemé nyénck rnéginkább szószólója lesz, ha a; igazat, az igazságot írja. A kommunista saj o az osztályellenség elleni harceszköze, ezért szükséges, hogy megvédj ük levelezőinket az imperialisták hazai ügynökeinek rágalmaival, támadásaival szemben. Írjanak tehát levelezőink, forduljanak bátran dolgozóink a sajtóhoz leveleikké! és tárják fel a gazdasági élet eredményeit és hibáit — a párt teljes súlyával mögöttük áll. Dolgozó parasztságunk nagy érdeklődése mellett járja megyénket az állami faluszínház A pásztói járás falvaiban igen nagy síkorrcl szerepelt az elmúlt hetekben a faluszínház. Különösen a „Gazdag menyasszony“ e. szovjet opercit nyerle meg a dolgozó paraszioát tetszését — Hegy a falu dolgozóira milyen hatással van egy. ilyen kuli úrelőadás, hogy mennvire megértik és ér lókel ik, arra jellemző néhány község vezetőinek az előadás ulán telt vállalása. _ Nagyon sokat tanultunk ebből »3 előadásból — mondotta Varga elvtárs, a bujáki Iszca tagja. —• Megtanultuk, hogy osal: akkor less vidám, jómódú életünk, ha jól ós fegyelmezetten dolgozunk. ígérjük, hogy a tszcs belül megerősítjük „ mániát fegyelmet No. véljük az állatállományt és « tszcs, de az egész község részére is a daráló- üzemet vitiamosfjuk. Ezzel nagy segítséget kap falunk dolgozó népe, A pár.'titkár elvtára a pártszervezet nevében Igére'et lei! arra, hogy a tszcs-nek minden segítsége} megadnak; mert csak a jól dolgozó tszcs lehel példaképe a kívülálló do-lgozé parasztság elölt. A MNDSz nevében Buch'er Miklós, né Ígérte, hogy az eddiginél jobb munkává], az oki a iád jobb megszervezésével harcolnak a békéért. Gondoljanak ezek az elvtársak arra, hogy- megyénk1 dolgozói és Pártunk figyelemmel kísérik, hogy a szocializmus építéséből ki mi! vállal, ügy dolgozzanak, hogy rö- v!desen jelenihessék a vállalásuk tel. je»í lését Ugyanígy Eescg község dolgozói és ypjetői ist akik azt mondiák, hogy az előadáson tanultakat ügy használják fel. hogy a tszca tagságát növelni fog. jók. A vanyarci Béke tszcs elnöke elmond la, hogy most már világosan ]á; ják, hogy jobb. boldogabb életet épí. leni, példamutató munkát végezni csak úgy lehet, ha megszilárdítják a munka, fegyelme^ Az előadás hatására a csoport tagok vállallálr, hogy a rossz munka- szervezés miatt eddig még cl ,icm végzett silózási munkát és más fontos munkákat december Sl.ig, Sztálin elvtárs születésnapjáig 100 [százalékig elvégzi/:. Szitákon az előadás ulán elmondta a párlliikár elvláís hogy az előadás megmnta!ta a nagyüzemi konok!v gaz. dálkodás előnyei I, Az eddiginél jobb népnevelő munkát lógnak végezni, hogy tavaszra Szirákon is megalakulhasson az I-es típusú tszcs, A palotási lanácaelnök pedig válla], !a. hogy a már meglévő kél III lípusú tszcs mellé tavaszra még egy I.eg típusú! alakítanak. Dolgozó parasztságunk kujlúrszom- ja, kultúra iráni, fogékonysága arra figyelmezlet, hogy a falusi pártszervezetek, a tanácsok az eddiginél nagyobb jelentőségei tulajdonítsanak „ kulturált neve. lésnek, hiszen csak miivel), innult ombérok értik meg a körülöijünk történő eseményeket és ismerik meg a helye* utal- felad a Uikat.
