Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)

1951-12-30 / 55. szám

MDF! NÚGRADMEGVEI PÚRTBIZOTTSOGONOU LOPJO

VII. évfolyam 55. szám

Ara 50 fillér

1951. december 30

Minisztertanács határozat a traktorvezetők munkaegységben való elszámolásáról

A gépállomások és termelőszövetkezetek kapcsolatában a további fejlődésnek akadályává vált, hogy a gépállomás traktor, és kombájaveze. tői nem termelőszövetkezeti tagok és közvetlenül nem érdekeltek a terméshozam növelésében. Ezért szükséges, hogy az állami gépállomások és termelőszövetkezetek kapcsolatát új alapokra helyezzük, s a Szovjetunió példája nyomán bevezessük azt sí rendszert, amely szerint a traktor, vezetők, a kombájnvezetők és mun- lagépkezelök a termelőszövetkezetek tagjai és munkájukért teljesített munkaegységeik alapján részesednek a termelőszövetkezetek jövedelméből. Országunk néhány élenjáró t ermelőszövetkezetében ezt a rendszert már sikeresen bevezették és a kísérlet eredményei bebizonyították, hogy a rendszer általános bevezetésének elérkezett az ideje. Ezért a Minisztertanács az alábbiakat határozza :

I 1952 január I-től kezdve a

• traktorvezetők munkaegység »lapján történő díjazásának rendszerét alkalmazni kell mindazokban a termelőszövetkezetekben (csoportok, ban), amelyek egy-egy gépállomási traktorbrigád teljes munkaerejét t oglalkoztatnl tudják, vágj’ más termelőszövetkezettel együtt egy gép- állomási traktorbrigád munkájához

• legendő területtel rendelkeznek. Ezért a termelőszövetkezetekhez kisebb termelőszövetkezeteknél több termelőszövetkezethez állandó trak- tjrbrlgádot kell kapcsolni.

A termelőszövetkezetekhez kapráéit traktorbrigádokat úgy kell megszervezni, hogy minden termelő* sövetkeaetf traktorvezető elsősorban a saját termelőszövetkezetében dolgozzék. A brigádon belül azonban V traktorvezetőket és a traktorokat

a szükséghez mérten — a brigádhoz tartozó más termelőszövetkezethez is át lehet irányítani. Ilyen esetben a traktorvezető által teljesített munkaegj’ségeket annál a termelőszövetkezetnél kell javára írni, amelyben a munkát végezte, sy A Minisztertanács felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy tagjaikat a gépi munka szükségletének megfelelő számban küldjék a gépállomásra traktorvezetői kiképzésre abból a célból, hogy a tavaszi munkák idejére már mint termelőszövetkezeti traktorvezetők dolgozzanak a gépállomás gépeivel a termelőszövetkezet földjén. A termelő- szövetkezetek válasszák ki legalkalmasabb tagjaikat és küldjék őket a gépállomásra, hogy mint a termelő- szövetkezet tagjai a gépállomás 1 raktorvezetőiként dolgozzanak a gépállomás kötelékében. Különösen fordítsanak gondot arra, hogy fiatalokat, ezek között is elsősorban nőket, küldjenek a gépállomásra.

A gépállomások, kössenek szerződést a termelőszövetkezetekkel a termelőszövetkezeti tagoknak traktorvezetőként és munkagé kezelőként a gépállomások részére való átengedésére. A gépállomás kössön továbbá munkaszerződést a termelő, (szövetkezeti traktorvezetőkkel e határozatban megszabott feltételek szerint.

Hasonlóképpen felhívja a Minisztertanács a gépállomások traktor- vezetőit, hogj’ lépjenek be azokba a termelőszövetkezetekbe, amelyben eddig dolgoztak.

*> Azoknak a gépállomás! trak- torvezetőknek díjazását, akik termelőszövetkezeti tagok, úgy kell megállapítani, hogy egy gépállomási tnűszaknorma értéke két munkaegységtől három munkaegységig terjedjen, aszerint, hogy milyen erőgéppel és milyen munkagéppel dolgoznak.

A termelőszövetkezeti tagként dől. gozó traktorvezetők megszerzett munkaegységeik szerint a termelőszövetkezeti tagokkal egyenlő mértékben és ugj’anabban az időben részesednek a termelőszövetkezet jövedelméből. Kenyérgabonából biztosított minimumként a termelési tervek teljesítése esetén munkaegysé- genkint legalább három kilogrammot, a tervek nem teljesítése esetén legalább két kilogrammot kell kiadni.

A ‘ gépállomás a termelőszövetkezeti traktorvezetőknek teljesített műszaknormánkint 2.05 Ft gépkarbantartási díjat, továbbá havonkint teljesített munkaegységeik után biztosított minimumként munkaegysé- genkint 4 forint pénzbeli előleget köteles fizetni. A gépállomástól kapott pénzelőleget a termelőszövetkezet az évvégi zárszámadáskor levonja a traktorvezető pénzbeli részesedéséből.

A A munka mennyiségének nö- velése és minőségének megjavítása érdekében a termelőszövetkezeti tagként dolgozó traktorvezetőket az alábbi premizálásban kell részesíteni.

A termelési terv túlteljesítése esetén a traktorvezetőt a termelőszövetkezet természetbeni prémiumban részesíti teljesített munkaegj’ségei után olyan mértékben, mint annak növénytermelő brigádnak a tagjait, amellyel a traktoros brigád együtt dolgozik.

Ha a traktorvezető a tervében elő. irányzott munkaegységet 100 százalékon felül teljesítette, a gépállomás a traktorvezető részére pénzbeli jutalmat köteles fizetni.

o.

December 18-án összevont termelési ér.ekezlelet tartollak a nógrádi szénmedence bányavállalatai a nagybátonyi kultúrteremben, ahol a bánnyavállalalok műszaki vezetői, sztahánovisták és kiváló munkások gyűltek össze. Az értekezleten Aj.ey Zoltán a bánya- és energiaügyi minisztérium főosztályvezetője tartott beszámolói, amelyet értékes hozzászólások köve tek. Ajtay elvtárs rövid bevezető után többek között ezeket mondolta:

— Nézzük meg elvársak, hogyan is állunk a nógrádi medencében feladatainkkal. A Zagyvái Szénbányák 1951. évi tervét október 31-ig bezárólag 110.9 százalékra teljesítette. December havi tervét 16-ig bezáróan 107-2 százalékra teljesítene, bár ebben a vasárnapi termelés is benne van. Minden esetre

a termelési eredmény alapián erős várományosa lehet a minisztertanács vándorzászlajának, ha az elvtársak most a finis hangulatában nem bizakodnak el az elért eredmények felen, tovább javítják szervező munkájukat és több gondot fordítanak az összteljesítményre, valamint az önköli- ségre.

Viszonylag jó eredményük van a munka- fegyelem terén, ahol az igazolatlan mulasztás százaléka az év folyamán egyszer sem haladva meg a 0-5 százalékot, átlaguk pedig 0.4 százaléknál is lejebb van.

A termelőszövetkezetben dolgozó munkagépkezelő díjazását úgy keli megállapítani, hogj’egy gépállomási műszaknorma értéke 1.25 munkaegységtől 2 munkaegységig terjedjen, aszerint, hogy a munkagépkezelő milyen erőgép mellett és milyen munkagéppel dolgozik. A munkagépkezelő javadalma- zását teljes egészében és közvetlenül a termelőszövetkezet viseli, számára a gépállomás külön munkadíjat nem fizet, á A termelőszövetkezethez kap- csőit traktoros brigádokat a brigádvezetők útján a gépállomás vezetője irányítja. A gépállomás és a termelőszövetkezet tervét a gépi munkák időben való és zavartalan elvégzése érdekében össze kell egyeztetni.

A traktoros brigád függetlenített vezetője és a brigád elszámolója továbbra is a gépállomás alkalmazottai, akik fizetésüket és a prémiumot a traktorvezetők minőségi és meny- nyiségi munkájának arányában teljes egészében a gépállomástól kapják.

^7 Azoknak a termelőszövetkeze- * f. teknek gépállomás! munkadíj tételeit, amelyekben a termelőszövetkezeti tagokból szervezett traktoros brigád dolgozik, az átháruló költ' ségtöbbletnek megfelelően mérsé' kelni kell.

O A földművelésügyi miniszter gondoskodjék e határozat vég rehajtásáról és rendeletben tegye közzé a termelőszövetkezetek és a gépállomások között a gépi munka elvégzésére a fentiekben meghatározott elvek alapján megkötendő szerződés mintáját.

A Minisztertanács felkéri a tömeg' szervezeteket, különösen a Dolgozó Ifjúság Szövetsége és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége Központi Vezetőségét, hogy a határozat végre hajtását felvilágosító és szervező munkával segítsék elő, hogy a termelő munkában jól dolgozó paraszt- asszonyok, leányok és fiatalok minél nagyobb számban jelentkezzenek a gépállomásokon végzendő munkára.

DOBI ISTVÁN a Minisztertanács elnöke.

Kimagasló teljesítmények a sstálini műszakon a Kisierenyei Szénbányáknál

A Kisierenyei Szénbányáik Szemei- iiok dolgozói december 21-én, a sz á- jini műszakon kimagasló eredményekké! ünnepelték Sztálin elvtárs születé. tének 72. évfordulóját. A vá’lalat átlagos termelése 154.9 százalék volt.

„ X ssMüini műszakom 3aa:erenyei

vállalat üzemeinél az alábbi erednie nyék szülét'ek:

Szurdok 220.1, Újlak 181.5, Tordate. Vizslás 169.2, Pálhegv 164-9, Gáti 163.8, Ki®'elek 158.8, Déli 148.8, Ka zár 143.7, Fővölgy 139.1, Csipkés 117.2 százalék.

Bányaüzemeink műszaki vezetőinek feladatairól, a munkafegyelem megszilárdításarók a jobb munkaszervezésről

tárgyaltak szémnedencénk műszaki és legjobb fizikai dolgozói Nagybátouybau

Ezután megemlíiette', hogy a Kistere- nyei Szénbányák évi tervteljesítése október 31-ig bezárólag 108 2 százalék, december 16-ig bezárólag havi iervteljesí- tésük a vasárnapi termeléssel együtl 110.9 százalék. A Kisterenyei Szénbányák teljesítménye emelkedő tendencia! mutal és önköltségük is a terv körül jár. Az igazola lan mulasztás azonban már nem mutal olyan kedvező képet, min! a Zagyvad Szénbányáknál, bár az utolsó hónap eredménye e tekintetben is jobb. mini az egész év bármelyik hónapja,

A Nagybátonyi Szénbányák évi tervét október 31-ig bezáróan 99 száza- lékre teljesítette, december 16-ig, vasárnapi termeléssel 100.5 százalékon áll. Rohamosan nő az önköltségük és nem jó képet mutat munkajegyelmi vonaluk sem.

— A medence eredményeinek ismertetése után úgy érzem nem lesz hiábavaló egy kis visszapillantást vetni az álalános szénbányászati helyzetre s ezzei kapcso* laIbán meghatározni azokat a feladatokat, melyeket a tatabányai tanácskozás lűzött elénk, A végcél mindannyiunk előtt ismére les. Teljesíteni ötéves tervünk második tervevének célkitűzéseit úgy, hogy az 1952. évi terv zavartalan teljesítésé! is biztosítjuk. 1951-ben 20 százalékkal kellett több szenet termelnünk, mint 1950-ben Erre

az erős ütemű fejlődésre szénbányászatunk nem volt felkészülve,

tervteljesítésünk megközelítőleg cS3k 95 százalék és ez egyúllal megszabja feladatú.,kát is: behöz-ú a lemaradás*.

— Ha az elv.ársak jól megnézik a feladatokat, látni fogják,' hogy ezek legnagyobb része elsősorban reánk, műszaki káderekre hárul. Persze nem elég a feladtokat csak megnézni, hanem becsüle-. tes kommunista önkritikával megvizsgálni;:, milyen intézkedéseket tettünk e pontok végrehajtására és milyen eredményeket hozlak azokVájjon megszüntettük-e már az üres csillehiányt? A faellátás területén rendben van-e minden? Hogyan nézünk ki a tervszerű megelőző Ixtr- bantartás vonalán? Csökkent-e a normaalatt teljesítők, valamint az igazolatlan mulasztók száma? Hogyan álltunk a munkaverseny élére, hogyan szerveztük azt, megvan-e üzemeinkben az egyszemélyi felelős vezetés? Élnek-e és ha igen, hogyan élnek kádereink a párt és kormány által rájuk ruházott jogokkal? Foglalkoznak-e műszaki vezetőink bányájuk műszaki problémáival, vagy továbbra is csak esetenként járnak el a bányához? Azt hiszem elvlársak, ha ezeket a kérdéseket megvizsgáljuk, akad tennivaló minden területen.

— Szeretnék még pár, bányászatunkban súlyos problémát jelentő kérdés* előtérbe helyezni. Fl'-őeoriian felvetem itt a béralap-gazdálkodás kérdését Az -elv- társak valamennyien olvasták a Népgazdasági Tanács id“ von a! kozó rendelkezé sei', nem kell külön hangsúlyozni, hogy ez a rendelkezés milyen komoly következményekkel iárbat. Nvomatékosan felhívom az elvtársak figyelmét

a reális béri er v ezésre,

az adottságok pontos felmérésére, az eddig előforduló lazaságok kiküszöbölé sere.

Eddigi vizsgálataink szerint majd minden esetben a béralaptúllépések mögö t: üzemenbelüli szervezetlenséget, kapunbelüli munkanélkü'iséget, meg nem dolgozo't órák elszámolását, túlzott túlóra igénybevételt, nem egy esetben komoly bércsalást, nor malazítást mutattak.

A megszigorított béralap ellenőrzése feltétlenül megköveteli valamennyiünk'ől, ha eddig nem is álltunk e területen feladatunk magaslatára, a jövőben ne tűrjünk el semmiféle szabályellenességet.

Aj lay elv árs elmondotta, hogy a vál lalalok elkésztették az egész évi szabadságolási terveket, de annak végrehajtását nem ellenőrizték. így történhetett meg, hogy csak a földala!ti fizikai dől gőzök vonalán 100 ezer műszak maradi el az üdülési szabadságokból. A túlórák terén pedig megengedhetetlen lazaság uralkodik.

— Éa iSt iryematekoeaa felhívó«

elvtársak figyelmét — mondolta Ajtay! elvtárs —,

jőelőrc gondoskodjanak a munlta helyes megszervezéséről, mert a jövő évben nem lesznek vasárnapi termelő műszakok, tehát a túlóra a maga teljes meztelenségében fog megmutatkozni

és a Népgazdasági Tanács új rendelkezése értelmében ezen a területen is a legszigorúbb ellenőrzés és eljárás lesz folyamatba téve.

— A számok tükrében láthatjuk, hogy műszaki kádereink még mindig híjján vauinak a kezdeményező készségnek, amelynek egyik eredendő oka, az egyéni felelősségvállalás hiánya. Pántunk és kormányunk különleges megbecsülése a műszaki dolgozók felé, feltétlenül magával kell, hogy ragadja a még tétovázókat is.

A bátran kezdeményező, becsületesen dolgozó műsznlci értelmiségiek bírják a Párt bizalmát. Mbgötük áll a Párt, az egész dolgozó nép. Magas állami kitüntetések, jutalmak, megbecsülés ezernyi jelei mutatják, hogy államunk nem tesz különbséget fizikai, vagy értelmiségi dolgozó között az elismerés tekintetében seny Éppen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom alkalmával a nógrádi medencében Csillag József kisierenyei főmérnök kapta meg Munka-érdemrend arany fokozatát Itt van hát a példa, amelyet követni kell. Me-gemjí tette, hogy jó vezető csak az lehet, áld érvényesíteni tudja akaratát, de ugyanakkor meghallgatja a helyes építő kritikát, közel van beosztottjaihoz, nem szakad el a dolgozóktól, észreveszi és* elbírá'ja a dolgozók helyes kezdeményezéseit, javaslatait és azt alakal- mazza is.

Kz öntudatos dolgozók nem szeretik i feibólogaln. mindenbe beleegyező, libe ralis veze őket. Erélyes, jó ítélők"pessé cü műszaki kádereket kell tehát nevelnünk, akik tudatában vannak egyéni fe- lelőssériiknek.

— Pártunk és dolgozó nénünk jogo san várja el tőlünk, hogf kötelezettségünket bányászbecsület lel teljesítsük Kötelez bennünket erre az a megbecsülés, amellyel Pártunk és Rákosi elvtárs, ezen túlmenően pedig egész dolgozó ne pünk elhalmoz bennünket — fejezte be neszedét Ajtay élt társ.

Ezu:án Kusnyér Zoltán, a Nagyhalé nyi Szénbányák műszaki igazgatója szó lall fel. Kihangsúlyozta, hogy medence iszony la I ban a széntelepek jelentős ft szét olyan rendszer mellett fejtjük Ír, ahol a fejtési homlok rövid, így nem lehetséges a széntermelési műveletek gé pesítésél sikerrel alkalmazni.

— A szén lelepek hosszú vágatokkal és frontokkal történő művelése sokkal ha • tékonyabb,

a széleshomlokú fejtési rendszerek

mellett, magasfokú gépesítés alkalmai ható, a nagyteljesítményű széleshomlokú fejlések au:omatikusan üzemkoncentrá ciól jelentenek. Megemb'tette, hogy a műszaki munkavállalók részéről bizonyo ’ félelem mutatkozik a széleshomlokú fej lésnél. Ezl az idegenkedést és félelme'; részben műszaki okok idézik elő. Nemi ismerik a főié viselkedését, részben pedig szervezési okok, mert otr, ahol a termelő műveletek folyamin egyidőban jóival nagyobb számú dolgozó végzi a mun kát, mint a keskenybomlokú fejtéseknél, sokkal nagyobb, sokkal pontosabb ma" kaszervezésre van szükség.

Az üzemekben az irányt mégb arc* kell venni, hogy pl. egy 100 vágódó® üzem maximum bárom fejtésből adja V! előirányzatát, jelenleg meg vari olya s üzemünk, amelynek előirányzata 68 vágón és 13 fejtéssel rendelkezik, ilyen szétszórt fejtéssel rendelkező üzem kézbentartása nagy munka és nem eredőre nyes.

Az 1952. évi bányamunkák tervében éles fordulatot kell tervbevenn; a széleshomlokú fejtésekkel való művelési rendszer kiszélesítése érdé kében.

Ezui'án elmondotta, hogy a műszaki vezetőknek a középkáderekkel való foglal kozása nem kielégítő.

— Középkádereinket jobban he kell vonni az üzemtervezési kérdések megtár' gyalásába, hogy ők azután a csapatveze tőkkel kellőképpen meg tudják beszélré a lehetőségeket.

A csapatvezetőség igen fontos pozíció, ők vezetik a munkát, ők felelősek a termelésért, ők az üzemvezetők jobbkeze, kik biztosi-jók a termelést. Ezért a csapatvezetőkkel való foglalkozás, úgy gondolom jövő munkánk élenjáró kérdése.

Ezután Beczc Pál a Bányarendészei í Felügyelőség részéről elmondó fa, hogy a, baleset elleni védekezésnek tervszerűnek: és céltudatosnak kell lennie. A legutóbb kiértékelt adatok rendkívül érdekes é-t 'anulságos képet mutatnak. Megállapít* ha1« többek között, hogy a nagyba tonyí vállalatnál háromnegyed év alatt 3830 balesetből eredő be'egmüszak kiesess volt, a,mi 4594 tonna szenet vont ki nemzetgazdaságunkból. A szál'ílisi balesetek okozta termeléskiesés 1710 tonnára tebi- - tő és csupán a kézicsillézésnél bekövet1 kezelt balesetek 1196 tonnát jelenlé tek. A szállítási balesetek egyik oka. bog} az egész envhe emelkedésű válván nem használják a sarut, i’le've a csilleforgatásn/íl mellőzik a fogantyú használatát.

fi munkavédelmi bizottságok, a műszál, vezetők nagyobb súllyal fordul iá nak *

sorozatos balesetek megelőzése felé Vörös Lajos főmérnök

a 100 százalékon alul lelíesílők számúnak csökkentésére,

a munkahelyek jobb megszervezésére hívta fel a figyelmet.

A száz százalékon alul teljesítők csökkentésére szerintem legiobb mód a ciklusos munkatervezés, erre kell tehát a jö'-ő évben nagyobb göndör fordítani.

Ezután az elmúlt év tapasztalatai közül megemlíti, hogy eddig mintegy 20 km hosszú kötélpálya épült meg, amelyet a Salgó ariáni Szénbánvák külső szerelési csoportja hozott létre, A kötélpálya ál’apota közismerten rossz, azokon állandóan nagyobb javítások folytak. Üzemzavar esetén — ami igen gyakori szokott lenni — kivezényeltük « naevbálonyi műhely összes létszámát, a, '-ötélriálva javító részleg, amely a Pá. * falvai Bányagéngyárhoz • tartozik. 2 óra" kor már abbahagyta a munkát, ment •'Íven javítást sZabadkeret miatt nem Végezhetnek. Javasolja, hogy a kötélpáb.i üzemének biz'osításáboz a; trösztösítes elölt az 50—60 főből álló szakképzett szerelőcsoport, ugyanúgy, mint azelő.t volt, tartozzon a tröszthöz, végül a kon * presszorok megjavításának nehézségeiről beszélt.

Bánki Kálmán a Nagybátonyi Ssénbia-