Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)
1951-12-16 / 53. szám
Lapzárta-kor jelentették: 4 Salgóiariáni Acélárugyár dec. ISI-ém befejezte 1951. évi globális tervét Dolgozók írják leveleikben: „Méltók leszünk a párt és a kormány bizalmára“ NÖGRflOMEGYEI PÖRTBIZOTTSÖGŰNOW LPPJO VII. évfolyam 53. szám Ara 50 fillér 1951. december 16 Erősítsük, építsük tovább nagy pártunkat, as ötéves tervért9 a békéért folyó harcunk szervezőjét, irányítóját Számos hozzászólás egészítette ki Nagy Kálmán elvtárs titkári beszámolóján a mejyei pártértekezleten Eíccember 9mén zajlott le a párt értekezlet. A pártértekezletre megyénk dolgozó népe, kommunistái, a pártmunkában, a termelésben élenjáró harcosokat küldte el, hogy megvizsgálják, milyen eredményeket értünk el pártunk II. kongresszusa határozatának végrehajtásában és megszabják a feladatokat. A küldőitek azzal az e. határ ozással jöttek az értekezletre, hogy tovább fokozzák a párt' harci készségét, hogy megyénk kommunistáitdolgozói, új erőfeszítésekre mozgósítsák évi tervünk minden részletében való teljesítésére9 a munkafegyelem megszilárdítására, a begyűjtés ütemének fokozására, a termelő szövetkeze ti moz“ gaiom további széleskörű fejlesztésére. A pártiértekezlet a bolsevik kritika és önkritika jegyében tárta fel n. fontosabb feladat, hogy oh maguk hajtsák végre elsősorban ezeket a feladató- hat, mutassanak példát dolgozóinknak, hogy adjanak segí séget az alapszervezem töknek a feladatok megvalósításához. A' párt értekezleten az elnökség megválasztása, az elnöki megnyitó után hagy Kálmán elvtárs tartó ta meg titkári beszámolóját. Nagy Kálmán elvlárs beszámolója Nagy elv’árs beszámolójának első részében a nomzetközi helyzeteit is- merte te, s o mond« ta, hogy a béke- tábor egyre jobban erősödik, s a mi országúnk is a békefronthoz artozik, mint ahogy Rákosi e V árs mondotta: ,,nem rés, hanem erős bá-S' ya a béke frontján.“ Igazolja ez' az, hogy dolgozó népünk mind egységesebben állt az elmu t évben is pártunk mögött minden fon os kérdésben. Megyénk dolgozói is megértették, hogy a békekölcsön elősegí i ö éves tervünk ha' a!, mas a kotásainak megváló:fásait, .megértet ék, hogy mi ezzel harcolunk ii békóér . Ezért jegyzett a mi megyénkben 03,955 dolgozó 21,312,700 Storin' ot. Eat köve őleg részletesen foglakozott megyénk kommunis ái, •Jo gozói, hogyan hajtók ák végre pártunk II. kongresszusának határozatait, valamin: milyen ío’ada ok hárul, nak az elkövetkezendő időben megyénk dolgozóira. A felemeli: terv te jesítése komoly erőfe-zítést követel népünktől, nagyobb tervszerűségre, megfeszített munkára van szükség llo’govó népünk ezt lelkesedéssel vállalta, mert éppen a terv számai és eredményei bizonyították, hogy ezeket az erőfeszi éseket érdemes megtenni. Vállalta, mert a Szovjetunió tapasztalataiból meg anulta, hogy a szocialista ipar megteremtése és fej esz ése a szocia’izmus épí* ősének a ap vető fe.tétele. Megtanul a, hogy szocialista ipar nélkül nem számolhatjuk fel gazdasági elmaradásunkat, nem terem he jük meg a virágzó szociaista fa’ut. Meg van minden elpfel étele annak, hogy valóra váljon Gerö elvtársnak a mondása, hogy „az öléves terv eredmé. nyékén: hazánk a vas és acél országává, ipari országgá, a gépek országává válik". A tervte’jesí esnél c kőnek beszélt a bányáinkról, mint olyanokról, amelyeknek termelési eredményei nagy kihatással vannak egész országunk tervte'jesí é tére, mivel az ország szén- szükség ötének min egy 15—16 százalékát adja megyénk. Megyénk bányaüzemei 1951 novemberéig 217.51-1 tonna szénnel termel ek többet, mint a múlt év tizenkét hónapjában. A Zagyvái Szénbányák éves tervükön felül 59.101 tonnával termeltek többet december 1-ig. Hasonló eredményekről számo hatunk be a kisterenyei uzemeknő' is, amelyek felemelt ope- radv 'érvükét 94.2 százalékra teljesítet ék. Do egyes üzemeik már egész évi operatív tervükéit Í3 befejezték. Ilyen például a kisteleki üzem, amc'y november 18-án a tervé' befejezte é: inég 8000 !ónna szén- ki emelésé-'- vá'- la'ta terven fe ül. Ezenkívül Dé i- b&nya november 30-án, Kazár november 29-én. de a többi üzem is közel van már a terv befejezéséhez. — A- másik fontos iparágban, a vasas vonalon, is jelen ős eredményeink vannak — mondotta Nagy elv- cárs. — Az Acélárugyár g obális érvét ha'áridő elő't — o’őre’áthatólag december 17-re — befejezi, két öntödéje pedig már november 14-re, a hideghengerde pedig november 22-re befejeabe. Az Acélárugyárról meg kell még emll eni, hogy az ott do'gozó elvtársak a szovjet tapasztala ok fe' haszná’ áával országosan kezdeményezői voltak a gyorshúzási mozgalomnak. Ennek az a jelen'őségé, hogy a meglévő gépek jobb kihaszn á1 ású va’ nagymennyiségű hengerelt árut tudnak adni népgazdaságunknak és az Acélárugyárban is hozzájárult, hogy előbb befejezze i érvét. A Zagyvarónai Vasötvözetgyár is — amely december 5-re vállal a — november 22-én beíe- jezie évi tervét. Az építőiparban kiemelkedően jó eredmény; ért cl a Zagyv&pá fa vai Üveggyár, amely évi tervét november 19-én fejezve be. Az építészet vonalán is globálisan 100 százalék fölött állnak, de ea- nagymértékben rontja, hogy egyes építkezéseknél — különösen a 'akásépí ke- zésekné' — lemaradás muta kozik. Ez az: .jelenti, ■ hogy az építkezéseknél még mindig vannak hibák a tervszerűségnél, ami kisebb mértékben más üzemeknél is megvan. Az eredmények elérésében nagy- mér ékben segített bennünket az, hogy beruházásaink a műit évit messze meghaladják. Bányászat vonalán duplájára emelkedő t az ezévi beruházás a műit évinek, az Acélárugyár huzalmü üzemében több mint 9 mi liő forin ot, a Vasötvözetgyárban 7 millió 700 ezer forintot ruház unk be. Eredményeink eléréséhez nagymérték! jen járult hozzá, hogy a kongresz- szus határozatának sze lemében kezd a felelős egyszemélyi vezetés megszilárdulni Kezd megszűnni az a helytelen gyakorlat ,,amikor az emberek egyáltalán nem éreznek fele'ősségat a reájuk bízott munkáéig, nem éreznek fele őssé- get a gépekért, munkapadokért, sze;- számokért" — ahogy Sztálin e.'vtárs mondo :a. Hogy ez mennyire jelentős a termelés szempont jábél, de a munkaverseny szempontjából is, azt szánunkra. Dé.ibánya példája bizonyí- tobta legjobban. Itt Seyler elv társ az aknászoknak és középkádereknek pontosan megszabta a munkakörét és fe’elössé 'ette őket. Enneík hatása úgy jelentkezett, hogy a jő szervezés követkéz'ében, a politikai munka hatására növekedett a dolgozók verseny- leridii’o'c és olyan termelési eredmények vot'ak, hogy augusztus 20 án megnyer ek a minisztertanács vándor- zászlaját. A tapasztálatok alapján ma már legtöbb bányáinkban bevezették, hogy a bann adókkal egyszerre vált az aknász is, aki felelős harmadának tenne'őséért. Ezért igyekszik munkáját is jobban szervezni. Abban, hogy a felelős egyszemélyi vezetés kezd kia'akulni üzemeinkben. nagyrésze van annak, hogy a dolgozók viszonya megváltozott a munkához. Ez juto't kifejezé-re abban, hogy minden iparágban növekedett a versenyzők száma. Bányászati vonalon a muH évben az összdo’gozók a’ig 35—40 százaléka versenyző t, ebben az évben 60—65 százaléka, de a kongresszusi, valamint n november 7-i versenyné’ tovább emelkedett a versenvzők száma. A vasas vonalon is a do’gozók 90 ezáza’éka. az épi öiparban pedig meg- dup'ázédott a versenyben lévők száma. A munkához va’ó megvá'tozott viszonyt mutatja az is, míg e.valy iO volt a sz'ahánovistúk száma, ezévben 420-ra emekederi és ezek közö t igen sok olyan van. aki nemcsak maga te’jeslti magasan normáját, hanem jő módszeréé mákoknak is átadja és a imtnkaverseny lelkesítője is. Ti%-en például Dé’ibányán Simon Miklós, az Acélárugyárban fev. Pap Istvánná. az éppész© né' Bála elvtárs. do lehetne még tovább sorolni azok nevei*, akik meger’ették azt, ami Rákosi e'vtárs november 30-án mondott hogy .minden száza’ék, amivel •érvünké* túlteljesítjük, az úi bá- uyászlafcások, ku’*ŰTháaak. szü’őntt- honok, trak'orok és gépek százainak és ezreinek lé'rehozását tessék lelte ‘■övé“. A nagvobb termelési eredményekhez csak úgy, mint a szocia’ifta *pj'ődéshez, nagymér'ékben járult hozzá a műszaki értelmiség jó munkája. Termelési eredményeink elérésében segíta t az. is, hogy pártszervezeteink közelebb kerültek a termeléshez, meg. szívleltük. Rákosi eMúrsnak azt az útmu atá.'út, ,,hogy a jó pártmunka fokmérője a termelés". Pár szervezeteink most mar konkié aboan foglalkoznak a termelés prob émáivax, segítik a műszaki vezetők munkáját és felhasználják a do’g^ik javaslatait. JaVu’t a szakszervezetek munkája a- verseny szervezés és nyilvánosság megteremtésében is. Kiemelkedő jő imin- -át végzett Simon elv1 árs, Délibánya ITB titkára, aki széle« aktivahálózat kiépítésével elérte, hogy mindenki versenyben do'gozik és hónapok óta nincs igazolatlan hiányzó. H ányosság azonban a szakszervezet munkájában, hogy a fe színre hozott jó tapasztva' okát nem tudta még megfelelően általánosítani. a dolgozók érdekeit nem képviseli minden' esetben megfe’e öen. — Az eredmények mellett azonban vannak hiányosságok is a "érv cljesí- tésné! — mondo ta Nagy elvtárs. A Negybátonyi Szénbányák 30.000 tonna szénnel tartozik országunknak. Ez a lemaradás azonban behozható. A munkafegyelem torén értünk -cl eredmények ok, de még mindig ez húzza vissza üzemeinket a legjobban. Bizonyítja ezt a nagyba o. nyi vá”alat, ahol tavaly a hiányzók az összlétszám 3.1 százalékát, míg most 1.8 százalékát .eszi ki. E téren javulás van a kisterenyei ős a zagyvái vállalánál. Nem beszé’.he iin,k nagy javu'ásró! a beteglétszám csökken ésénél sem, mer: a nagybátonyi válla'atnál ez is 4.32 százalékról 5.5 százalékra emelkedett. De eme.kedett az Acélgyárban is. Jelentősen gátolja tervünk teljesítését a 100 százalék ala't teljesítők magas száza'éka, különösen a bányászatban. E téren bár értünk cl eredmények© például a kis'erényéi vállalatnál a mutévben-64 százalék vo’t a 100 százalék alatt- teljesítők száma ok éberben lecsökken és ma 20—40 százidék között ingadozik. Ennek oka, hogy nincsen kidolgozva rendesen a 8 órás munkaidő Az okát ennek Rákosi ely'árs november 30-án megmondó'ta: „igazgatóink még nem ismer ék fel ennek a kérdésnek fontosságé'. Sokan azt hú tzik, ha lazán és e'nézőén kezelik a fe gye.mctieneket, akkor attól megjavul nak." De nem ez történt, hanem rom. ik a fegyelem továbbra is. Feladatainkat csak akkor tudjuk si. kérésen elvégezni, ha pártszervezet cink a kongresszus határozatánál megfele’ően végzik a párt ellenőrző sét. ha segí ik a műszaki vezetők©* és irányítják a tömegszervezetek munA megyei pártérfekezíet távirat» Rákosi elvtárshoz [Arága Rákosi Elv árs! * ^ Mi. a megyei páríértekezlet résztvevői harcos, kommunista üdvözletünket ku jük pár unk Központi Veze'őségének, pártunk és dolgozó népünk szerete t vezérének, Rákosi e.vtársna u. A mai pártértekezleten a párt választmányba olyan el vtársakat válasz unk, akiknek eddigi munkája, párt-» hűsége biztosiéba annak, hogy pár mk határozatait maradéktalanul végrehajtjuk Nógrádmegyében, Bányáinkban 63 üzemeinkben ú fy dolgozunk hogy az 19ől-es éfi tat , vünkat minden terü’eten te’jesl sük, hogy adósság né.kiil induljunk aa 1952.es évi terv végrehajtásának. ígérjük, hogy megyénk máradéIrtaianul teljesíti a begyűjtési tervét, valamin a meglévő tszcs-ink megszilárdításán keresztül a do’gczó parasz* tok között végzett politikai munka megjavításával behozzuk megyénk ebi maradását a mezőgazdaság szocialista á szervezésében. Fe ada aink végrehajtását úgy fogjuk biztosítani, hogy rendszeres foglalkozásén keresztül megszi árdl jti c az újonnan megvá’asztotf pártve- ze'őséget, e mélyít jük a párt és a tömegek kapcsolatát, emeljük ok at ást munkánk színvonalát, hogy pár’szervezetinket, alkalmassá tegyük a pár! ■ és a kormány határozatainak végreha tására. Megjéck do’gőzéi a békéért, a szocializmus építéséért folyó harcbalt egységesen követi pártunk Központi Vezetőségét, szeretett vezérünket, Rákosi e.vtársat. A nógrádmegyei pártértekezlet résztvevői Ififgfil Nagy Kálmán elvtárs beszánio.óját tar'ja » •megyei pártér'ekez'-e'en. A pártértekez etet számos kü dö tség üdvözölte. Eljöttök az ú törők, a hé.< nyászok, a tömegszervezetek. Képünkön megyénk dolgozó parasztságádari kü'döttei köszöntik a pártértekczlctet. kaját, megszabják feladataikat, ha felkarolják a dolgozók jó ktzdcmé- nyeaéseit és mozgósítják a doigozóka: a pár:, és kormányhatározatok maradéktalan végrehajtására. Nem kielégítő a* új, munkásokkal való fog'alkozás sem, valamint a szak_ munkások utánpótlása. Üzemeinkben nem kismértékben okozza a munkaerőhiányt, hogy még mindig lebecsülik a nők munkájú'. Sok esetben még of sem fog’alkoz'atják őket, ahol szükség lenne. E téren fokozottabb munkát, kall végezni, az MNDSz-nek, hogy az asszonyok az iparba menjenek dolgozni. Meg kell javítani a fölvi'ágosi ó munkát a hé laki do'gozók között is, és azzal is kell fog aikozni hogy a bányászok és munkások necsak íö'djeiltet ajánlják fel, hanem meg ljelt győzni őket arról is, hogy; feleségeik lépjenek a tszcs-be. Többét kell foglalkozni a homoktére- nyei 03 á baglyasi tszcs munkájává',, ahol az asszonyok jó példát mu af ak, csak mi nem ál íf» tűk megfelelően példaképül a többi bányászok felé, nem szerveztük az asszonyok között a tszcs-'átoga' ásókat. Párunk II. kongresszusának határozata megál’apí ja. hogy a „párt a és az ország előtt álló dön'ő stratégiai fe ad;i‘ a mező- gazdaság szocialista á'szervezésé- vel népgazdaságunk kettős jelegének megszünte'ése, népgazdasá nak megterem ése." Dolgozó parasztságunk a gyakorlatban meg'anulta, bőgj’ amit Rákosi <-'v- 'árs és pártunk javasol, az mindig he» lycs — kezd átférni a nagyüzemi gazdálkodásra. Az e’.mu’t évi 5-1 tsacs-vel szemben ma már 106 csupor unk van Míg tavaly 103 középparaszt volt a csoportokban ezévben 487-rc emelkedett a számuk. Ezek a számok muta jók hogy 0 téren is értünk cl eredményeket. Meggyőző volt egyéni parasz ságunk feló ezévben is, amíg az egyéni parasztok holdankénti eredménye búzából S múzsa vo’t. addig tl -szcs-k- nek 9.5 mázsa terme", cukorrépából az egyéni parasztoknak holdanként 85 mázsa, a tszcs-ben 120 mázsa crmett. Ha azonban egyes tszcs -köt nézünk az eltérés még szembetűnőbb, A palo..ás-i ,,Pa'óc‘‘ tsz kh-ként búzából 15.30 mázsás, a jobbágyi „Petőfi“ t*zcs cukorrépából kh-ként 280 mázsás és pásztói „Szabadság“ -sz árpából 2ti mázsás átlagtermést őr' e'. Ezek a;f eredmények — mint ahogy Rákosi elv- társ november 30-án mondotta — ,,a legjobb ági áció és propaganda a termelőszöve'kezetek eczméje mel ett". „Most már meg van annak a leha'ősége — mondotta Rákosi elvtárs, — hogy az egyéni-eg gazdá kodó parasz'ok a sajá*; tapasztalataikból győződjenek mega
