Szabad Nógrád, 1951. november (7. évfolyam, 47-50. szám)
1951-11-25 / 50. szám
1931 november 25, SZABAD NOORAD 3 Pálhegy hős bányászai 15*én befejezték évi tervüket és 15 ezer tonna terven felüli szén kitermeléséért indnitak harcba 'A mizserfai bányatelep szűk völgyében 4 bejára,t vezet a föld belsejébe: Pálhegy, Alagút Hármastelep és Gusztávlejiős. Együttvéve pú hegyi bányaüzemnek nevezik. A pálhegyi bányaüzemnél az 1951-eg Üervév első hónapjaiban még több olyan hiányosság volt, amely veszélyeatétte tervelőirányzatuk rendszeres teljesítésé' , Az igazolatlan müszakmulasztók száma 4—5 százalékot is kitért. Hilra volt a munkaidő teljes kihasználásánál, a munkaversenyben a do'gozóknak mindössze 50 százaléka vett rész,', nem volt Versenynyilvánosság. Ezek a fogyatékosságok rányomták bélyegükéit a 'termelésre. Az év első hónapjaiban rendszerint 100 százalék alatt teljesítették tervüket. A Pártkongresszus határozata után, amely az eddigieknél nagyobb íe1- adatot hárított megyénk többi üzemei között Pálhegy dolgozóira is, változás állott be. Az üzemi pártszerve- iíct: népnevelői, harcos, felvilágosító munkába kezdtek. A szakszervezet aktívái a műszakiak segítségével szervezték a versenyt. Hamarosan az . üzem minden do’gozója megértette a pártkongresszus határozatát és harcba indultak a több szén kitermeléséért, hogy fejlődő iparunk hiánytalanul megkapja a neki szükséges szénmeny- nyiséget. Pálhegy dolgozóinak harcos munkája május hónapban már .100 százalék fölé eme’ttc havi termelési e’ö- irányzatukal'. Júniusban 110, júliusban 107 százalékot érteli el míg végül a pálhegyi akna bejáratai terv-teljesítésének győzelmei" je’cntO előt t megjelent, a pálhegyi dolgozók j csil'e. Ivánszki Piroskának a pálhegyi üzem ifjűmunkásnűjenek jutót1: az a szerep hogy a külszínen lekapcsolja a terv győzelmes csilléjét, de olt várták még Pintér István és Horvá’h Antal csatlósok is, akik örömtől ragyogó arccal tolták mellékvágányra, aztán jelentették az üzemvezetőségnek, hogy Pálhegy akna dolgozói kik üld .ék az évi terv utolsó csilléjét. Mozgalom támadt az üzemi irodában. Táviratot szövegeztek. amit a róni Elemért, av, üzemi pár.szervezet -titkárát bízták meg a következő táv. dolgozók elé terjesztettek, majd Sop- irat fe'adásával: ,.Drága Rákosi Elvtárs! Örömmel jelentjük, hogy üzemünk az 1951. évi tervét november 15-én 13 órakor befejezte. Megfogadjuk, hogy az év hátralévő napjaiban még 15.080 tonna szenet termelünk terven felül. Mízserfa-Pálhegyi üzem dolgozói ezzel akarjuk kifejezni ragaszkodásunkat szeretett Rákosi elvtársunk iránt. Egyben büszkén jelentjük, hogy november havi operativ tervünket a mai napig 118 százalékra teljesítettük. Előre a terv teljes!'ésével a széncsata győzelméért és a béke megvédéséért. A Kisterenyei Szénbányák pálhegyi bányaüzem dolgozói.“ s így ment ez végig egészen november 1'5-ig. A bányásznapi és a november 7-i munkaversenyben az üzem minden dolgozója szívós, kitartó munkával harcolt. Munkaversenyüket nem a kampányszerüség jellemezte, mert egy-egy versenyszakasz lezárulása után a verseny győze’mi eredményeit továbbra is megtartották. Pálhegy üzem dolgozóinak öntudat* egyre erősödött. Széntermelésük további fokozása, érdekében üzemükhöz érkezei;! toborzott dolgozókat, szeretőiről nevelték, tanították. Csakhamar megmutatkozó1! t, hogy a toborzott dolgozók közül leik voltak azok. akik a több szénért folytatott harcban segítőtársuk kívánnak lenni a pá’hegyi- eknek. Akadtak azonban közöfc'ük olyanok is, akik felelőtlenséggel, fegyelmezetlenséggel akarták megmételyezni az üzem . rendjét. Ilyen vo’it Nagy Zoltán, aki az utolsó hónapban 11 alkatommal nem állott* arra a posztra, amellyel az üzem és a béke védelme megbízta. He ilyen volt Lázár Sándor is, aki ha el is ment munkába, nem törődött a termelés fokozásával, fegyelmezetlenkedett. verekedett.'. Nagy Zoltánt és Lázár Sándort a becsű'etes dolgozók nem tűrték maguk között. Juhász Peren e, Juhász Pál, Kovács János és még többen felszólaltak a rendbontók ellen. és követelték, hogy azonnal távolítsák cl őkéé, ami meg is történi'. A fegyelem mcgszi'árdításáért. a munkavorsenv kiszélesítéséért, a -180 perc teljes kihasználásáért folyta,'ob' harc egyre jobban összekovácsolta a pálhegyi dolgozókat. Termelésük állandósult és (Teljesen felszámolták a 100 százalékon aluli termeléseket, td. Bart a Mátyás 58 éves létére az utolsó 3 hónapban át’agosau 113 szá- - zalékot ért, el. Földi Ferenc pedig csapatával együtt már hónapok óta nem adja alább a 120 százalékos átlagnál. így sorolhatnánk végig. Fenyvesi Aladár, Kővári József, Budavári Károly, de Pálhegy üzem minden dolgozóját, mert mindannyian részesei annak, hogy november 15-én befejezlek 1951. évi tervüket November 15-én a délelőtti műszak beszállása előtt röpgyülóst tartottak, mert tudták, hogy ezen a napon megérkezik a bánva mélyéből az a csille, szén, amely évi előirányzatuk befejezéséi jelenti. Az utolsó csil'e szénért keményen folyt u harc a délelőtti szakban. A csákányok éles csattogása, a gépek és csúzdák zaja, a. csillék zörgése töltő.te be az egész bánya belsejét. A hármas telep III. osztóján Banta Mátyás csapata a II. osztón Pászti Istváné küzdöttek nagy lendülő-’tel. A pá'hegvi negyedik bal- osztó frontfejtésén meg Kővári Ferenc csapatvezető magyarázza munkatársainak, hogy a megszokott, napi termelésüket már délután 1 órakor Hl csillével megtoidták. Kaposi Rudolf egyik munkahelyről a másikra szalad, nincs-e valami segí*’enivaló. Kapcsolt, a'z*án az üres csilléket irá- myítobta a munikahelvek felé. Kemény Mzdeiesa* ha-no folyik * bányában^ A pálhegyi dolgozók eleget tettek köte'o'zottségüknek. A i'öiJtj szénért folytatott harcuk azonban egy pillanatra sem állít meg. November 16-án dísz termelési, érte ke/.'.etet {ártották, amelyen a széncsata hőseinek feleségei, gyermekei is részt vett eV. Ebből az alkuimból eljött hozzájuk a máira- nováki úttörőcsapat, hogy szavalatokkal és forradalmi dalokkal köszöntéé Pálhegy hős de'gozóít. Geese EB elnök, Kótai István üzemvezető és Erdősi János vál'a’átvezető rövid beszájno'ói után a pálhegyi dolgozók egy másul á n szólalták fel és újabb vállalásokat tettek Fenyvesi Aladár csapata nevében 1700 csille szén kitermelését vállalta az.év végéig. Kővári József brigádja nevében 9 vágonos napi előirányzatuk he’vett 12 vagon szén kitermelését váhiálcák. Id. Bar;a Mátyás előirányzatukon felül napi Hl mázsa többi emelést' vállalt csapata névé. ben. Budavári Károly pedig csapatának megbízásából 50 százalékos több- termelésre teát fogadalmai. Vállalást tett még Berza András és Dávid Antal is. Vállalásuk teljesítésének biztosítása érdekében minden felszó'aló javaslatot tetl a termelést gátló aka- dáiyok megszüntetésére, A termelési értekezleten résztvevő családtagok boldog ölömmel hal'gatták végig az értekezletet. Büszkék voltak férjeikre, fiaikra, akik kemény munkájuk nyomán határidő előtt teljesítették az 1951-es tervet. Megelégedéssel hallgatták a báto-r felszólalásokat’, amelyek újabb termelési eredményük zálogai lettek. ’ Pál,liegy dolgozói most a több mint, 15 ezer tonna tervenfclüli szén kitermeléséért indulnak harcba. Hogy, ez-' a vál’alásukat sikerrel teljesítsék a pártszervezetnek haladéktalanul meg kell erősítenie sorait a békekölésönjegyzésben és a terme-! lésben kitűnt páPtonkívüli dolgozókkal. Fontos feladat az. ami:* az üzem dolgozót is vi'ágosan látnak, amit Tó.ok Mihály elvtárs. a bánya egyik legrégibb, legharcosabb kommunistája is felvető:t a pártszervezet felé... A dolgozók 95 százaléka versenyez a Bcmyagópgyárban A Zagy vápái falvai Bányagépgyér dolgozói lelkes felajánlásokká,1 készülnek december 2,1 -re, Sztálin elvtárs születésnapjának .megünneplésére. Az esztergaműhely falain hatalmas p’akáitok hirdetik a dolgozók szocialista kötelezettségvállalását. Kérdi Magdolna esztergályos, aki eddig 100 százalék alatt* termelt, most vállalta, hogy termelését .110 százalékra fokozza. Váradi Eta esztergályos átképzős 120 százalékos termelést vállalt. Fogadalmának eleget téve mára vállalás első napjaiban 120 százalék fölött termelt. Az esztergályosmühely versenyre szólította fel a szereidé dolgozóit és ehhez csatlakozott? a kovácsnnihely is. Ezek az üzemrészek vállalták. hogy a novemberi programot november 28-ig. a decemberit pedig december 21-ig, Sztálin elvlárs születésnapjáig befejezik. Ezenkívül az üzemi termelékenységet novemberben 2 százalékkal, decemberben 7 százalékkal emelik. Vállalásukban szerepel még, hogy minden üzemrész ö. újítást vezet be december 21-ig amelynek évi megtakarítása 100.000 forint lesz. Az üzemrészek vállalásának alapján a dolgozók 95 százaléka do’gozik munkaversenyben és teljesen felszámolják az igazolatlan müszakmulasz- tást. Az egymással verseny belépő üzemek között most megindult" a harc az elsőbbségért. A Nazarova-mozgalom eredményei az acélárugyári dróthúzóban A Salgótarjáni Acélárugyár szegverő üzemében eddig 84 dolgozó kötött szerződést a gépek szocialista megőrzésére. A Nazarova-mozgalom ban élenjár Osarba Ferenc, Szurovi Pál és Szállva Géza. Osarba Ferenc és két társa 4 gépre kötött szerződést. Gépeiket lelkiismeretesen gondozzák, aminek következtében a. termelésük minősége is megjavul. Kevesebb a selejt, és folyamatosai!, zökkenőmentesen tudják végezni munka, jukar. A Nazarova-mozgalom beindulása előtt Osarba Ferenc és két munkatársának együttvéve 63 kilogram se- lejfjük volt. Október hónapban ez a selejtmennyiség 58 kilogramra csökkent. Termelésük is emelkedő irányzatot mutat. Szurovi Pál a július havi 850 forintos keresetével szemben októberben 1200 forintot keresett, Mindhármuk termelése 110 százalékon felül van. Müszakváltás alkalmával rendszeresen felhívják egymás figyelmét, hogy melyik gépen szükséges a fűrész kicserélése, befogópofa edzése, vagy a gépek olajozása. Ezáltal termelésüket folyamatossá tudták tenni. Ugyancsak jó eredményit’ ér el Perce Ferenc és Hollandi László, akiknek gépük szociálisra megőrzése tette lehetővé, hogy már aa 1952-es év február havi tervükön, dolgozza- aaki A pártértekezletek nagy feladata A Nagybááonyi Szénbányák kommunistái, az alapszervezetek vezetöségvá- lasztó taggyűlésén jelölt küldöttek pártérfckez!e>‘re jöttek össze, hogy megválasszák a nagyüzemi pártvá- lasztmány* hogy a Párt általános politikájúnak, az MDP II. Kongresszusának határozatait üzemük he'yi viszonyaira alkalmazva megszabják a feladatokat. A pártértekezlet — hiányossága ellenerő is — be'töltötte ezt a feladatúi. Mint eredményt, a küldöttek felelősségének magas színvonalú.: kell elismerni, az: a 22 hozzászólást, amely a pártmunka és a termelés problémáival. hiányosságaival foglalkozott. Sok hozzászóló egyben javas’ato? is teilt a munka megjavítására. Eredménynek kell tekinteni azt is, hogy a küldöttek bírálatot mondtak a pártbizottság, ezen fúl pedig a felsőbb pártszervek felé, több .Támogatást, segítsége; kérve munkájukhoz. A küldöttértekezlet sikerének nélkülözhetetlen feltétele a jó titkári beszámoló. Meg kell mondani, hogy ezen a téren komoly hiányosságok, mulasztások történtek. A titkári beszámolót nem tárgyalták meg kibővítem vezetőségi ülésen, pedig azon sok ja* vítaniva’ó leüt volna. Egyik legnagyobb fogyatékossága a beszámolónak az volt, hogy mintegy fele foglalkozott.' nemzetközi és általános belpolitikai kérdésekkel • és a hátralévő másik részben >— tekintve, hogy maga a beszámo'ó is igen rövid volt -— nem sikerült a helyi problémákat mélyrehatóan e-’emezni. így például nem.értékelte elvileg a inunkaverseny tapasztalatait. a verseny kampányszerüségét, nem mutatta meg. hogy milyen vápását a'atokat, vagy hiányosságokat hozok felszínre az egy-egy nevezetes évfordulóra indított, versenymozgalom. Ugyanígy több esetben regisztrálta a beszámoló a párti építés- terén végzett munkát is. Nem. állapította meg a feladatokat a tag- és tágjelöltfelvéte'- nél, a.z oktatásnál pedig a politikai iskolák és kádorképző tanfolyamok helyett az aknásziskolák és lőmestcri •tanfolyamok számáról beszélt. A iö- megszervezctckkél való foglalkozásnál teljesen figyelmen kívül hagyta a szakszervezeteket, felületes, általános megállapít ásókat teít. Kevés szó hangzott pl a műszaki dolgozókkal való foglalkozásról, egyáltalán nein c’e mezite a fejlettebb bányászati módszer a'ka’mazását nagybátonyi viszonylatban, nem beszélt a Gazda-mozga lom nagyszerű eredményeké'. Hiányzott belőle a termelés pártellenörzésével foglalkozó rész. így !pé’dául helyes lett volna megbírálni a “iribesaknai üzemvezetést, ahol az üres csille ellátás hiánya gá- olja a terma’és emelkedését. Ami még ennél. is súlyosabb — és komoly felelősséget vet fel a járási bizottság felé — teljesen hiányzott a beszámolóból a népnevelő mun. ka értékelése, hiányzott az, hogyan harcol a pártszervezet az ellenség, a jobboldali szociáldemokrácia ellen, ame’ynek Nagybátony a múltban is egy gócpontja volt. A népnevelőknek nem kis közük volt ahhoz, hogy a Nagybátonyi Szénbányák az utóbbi hevekben rendszeresen túlteljesíti torvét. A népnevelőmunka lebecsülése adhatott okot arra is, hogy például a kányási üzem - vezető kétségbevonta a pártszervezet mozgósító és ellenőrző szerepét, a termelésben. A beszámoló messze elmaradt, a küldöttek aktivitásától és el lehet mondani, hogy a lefolyt taggyűlések ’tapasztalatait nem használta fel kellően. A beszámolóban nem szólalt meg a tömegek hangja és csak elvétve alkalmazta a bírálat és önbírá- la? bolsevik fegyverét. Ez a tény — valamint az, hogy a kü’döbtek nagyrésze nem bányászokból, termelő munkásokból, hanem hivatalnokokból, irodai dolgozókból tevődött össze — olyan irányt adót? a vitának, amelyben a bírálat ellaposodott, a felszínes megállapítások melleit egyes elért eredmények megelégedett regisztrálására szorult. A beszámoló csak néhány sorban emlékezett meg bányaüzemeink legfontosabb kérdéséről, a munkafegyelemről. Ezen a téren pedig lett volna mit mondani és élesen fel kellőt? volna vetni a felelősséget az üzemvezetés és a szakszervezet munkájában mutatkozó fogyatékosságok miatt, amo'y nem tesz meg mindem; a fegyelem megszilárdításáéi-: a lógósokait és hanyagokat nem tűrő légkör kialakításáért*. A küldöttek jobban érezték felelősségüket küldetésük iránt, mint a pártbizottság, ami egyben megszabja azokat a fe’adat okát is, hogy a nagy- báíonyi pártbizottságnál; — de a tejbbj jj$iíl3»itt8égcűSB»lE is — *£g*o.san tanulmányozni és értékelni kelj a pártértekezlcteket. Az oktatási munkában és a verseny állandóságában mintái kozó hibák elsősorban., a vezetők munkájának a hiányosságából ered. A legfőbb felszólaló világosat!» látta, hogy mennyire elválaszthatatlan az oktatás a termeléstől amelyet felszólalásában ki is fejtettek. Figyelemreméltó, ami? Bakos János eivtárs vetett fel, hogy a műszakiak nem foglalkoznak eleget a sztahanovistákkal, nem ; ámogat'ják. a munkamódszerátadást, Sándor Béla arról beszélt, hogy közveitdenebbül kell foglalkozni a káderekkel, nieg kell ismerni problémájukat. Fodor elvtársnő e’mondotta, hogy a párt- választmányi tagokat a párt bizottság még egyszer sem hívta össze, ugyanakkor nem biztosít'anak propagandistákat, iskolavezetőkéit az oktaíáshü/j és a pártbizottság fo’ülofesen kezeli a bányászok nevelését. Több küldött azzal tette még magasabb .színvonalúvá az értekezletet, hogy jobb munkáin tett fogadalmat. Például Tövis János fázórospatakról vállalta, hogy üzemük december 21-r.e befejezi ezévi tervét. Orosz d. János irénbányai vájár fogadalmat tett, Sztálin eivtárs születésnapjára teljesítményéit 127 száza’ékrél 150 százalékra fogja emelni. Horváth Mátyás ígérete; te t. arra hogy üzemük, a Béke-íáró, november havi tervét 107 százalékra teljesíti. i Az eddig iefolyf pártértekezletek — így a nagybátonyi pártértekez’et — munkáját is fel kell használni a járási és városi pártértekea'etek előkészítésében, megtartásában. Mint. legkomolyabb tanulság, hogy a vezetőknek nagy gonddal kell elkészíteniük a beszámolót, tanulniuk kell a tömegektől. Ez a bírálat és önbírálac pártszevű kialakításához vezet, végső- sorban pedig növeli az illél'ö párt- bizottság tekintélyét, szorosabbra fűzi kapcsolatait az alapszervezd!ekkel. A másik komoly tanulság, hogy a küldöttek a’aposan tanulmányozzák alapszervezeiiik munkáját. El kell érni, hogy az alapszervezet tagsága -beszélje meg kvüdh'.ésük fontosságát, sőt szabjanak meg konkrét, problémákéit, amelyet a kükül‘t a pártértekezlet elé visz. A küldötlek felelőssége »agy A párt választmányba a legjobbak legjobbjait kei! beválasztani. Nagy-, bátonyban is egy komoly hiányosság volt. hogy sem az elnökség és a különböző bizottság megválasztása alkalmával. sem a pártvá'as/tmányba ja vasok elvtársak elfogadásánál nem vitatták meg. hogy miért érdemli meg egy-egy c'vtárs ezit* a -megtisztel- Tetiési*. nem vetették fel, hogy munkájában még milyen hiányosságokat kell kiküszöbölni. Ezért fontos, hogy a küldöttek tanulmányozzák a demokratikus centralizmusról, a bírálat és önbírálat szerepéről szóló klasszikus írásokat. Minden párttag kötelessége, hogy éberen őrködjön a Fárt tisztaságii feiert. Ennek ki kell domborodnia a választásnál is. El kell vetni, a mechanikus, az egyszerű kéziéi- nyújtásos szavazatot. De ezzel nem merült ki a kü’dü?- tek feladata. A pártcifckezletekröt visszatérve alapszervczo'ükbcu, 3 pártcsoportokban számoljanak be a küldőkértckezletröl és az ott hozott határozatok végrehajtásában ük maguk mutassanak példát, A do’gozók — párttagok és párlou- kívüliek — várakozással tekinvenek a pártértekezletek elé és a járási, városi értekezletek aktkor végeznék jó munkát, ha magasra szítják az ötéves tervéri?. a páKmunka megjavításáért folyó harc t-iizét, az ellenség elleni gyűlöletét. Ha még magasabbra emelik azt a zászlót, amelyet nagy Fúrtunk, Rákosi eivtárs a szocializmus felé veze'ö u'at mutatja számunkra. B pásztói vasutasok készülnek december 21-ére Pásztó vasú'állomás vasutasai párt- napot tartói’tak, ahol Sztálin elvtárs születésnapjára készülve verseny válla- lásokar tettek. Alapi Fúl málházó vállal a, úgy szervezi meg a munkát, hogy a személyvoiiatcknak az áru kiás berakodása miatt nem kell vá- rakozniok. Egyben versenyre szólította a miskolci igazgatóság valamennyi málhá- zóját. Nagy Illés mindjárt csatlakozott 13 ehhez . a vállaláshoz. Várhegyi József előmunkás pedig vállalta, hogy december 21-re évi tervét befejezi. Újvári Ferenc fogadalmat tett, hogy erre a nagy napra két újítási javas*
