Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)

1951-09-08 / 37. szám

^11. éifoiyam 37. szám Ara 50 fillér 1951. szeptember 8 szwjel tapasztalatok segítségévei, a kiaiHislák péídamlat^séval lakozzak lovai mynkaverseüy-lenäüietäkel a nógrádi bányászok Kiss Károly elvtárs hozzászólása a salgótarjáni Bányásznapon 1. 951 szeptember 2. Salgótarján utcáin piros dra~ périáhut, zászlókat lenget az enyhe szeptemberi szél. Ünnepi díszbe öltöztek Salgótarján gyárai, középület tei, a lakóházak falain harcos üdvözlő szavak köszöntik a hős bányászokat. A Petőfi téren hatalmas díszemelvény, Le­nin, Sztálin és Rákosi elvtársak arcképeivel, a nagy térdé- gcn pedig számtalan kis lobogó hirdeti az első Bányásznap ünnepet. Pattogó indulók hangjaira vörös lobogók alatt vonulnak fel a Petőfi téren az új egyenruhába öltözőit bá­nyászok hosszú sorai. Büszkén, örömtől kipirosodott arccal jöttek a déli.bányaiak, hogy átvegyék a Minisztertanács zászlaját, büszkén jöttek a margittáróiak, a jővölgyi, tor- dasi, kazán bányászok is- Képviseltették magukat a vasa­sok, az üvegesek, hogy kifejezzék elismerésüket a széncsa­ták hőseinek. Bár a dolgozók lelkesedése magasra csapott a bányá­szol: megünneplésére készülve, a Bányásznap előkészítése mégis hiányos volt. Felvetődik a felelősség a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa, a Bányászszakszervezet, de a városi cs járási pártbizottság, sőt az egyes üzemek vezetői jelé is, akik nem vették ki részüket a nagy ünnepi előkészítésből megfelelően- Az ünnepséget előkészítő bizottság nem moz­gósított arra, hogy a zagyvái és a kislerenyei szénbányák, valamint a salgótarjáni üzemek dolgozói szervezetten vo­nuljanak je' az ünnepségre. Ez a felelősség csak növekszik, ha figyelembe vesszük, hogy a Párt és a kormány határo­zata a Bányásznap megünnepléséről még a múlt év novem. herében megjelenti Ezt követően Czottner elvtárs kiosz­totta a bányásznapi versenyre kitűzött zászlókat a Zagyvái Szénbányák Mar. gittáró, a. ICisterenyei Szénbányák JTö- ■ völgy és Kazár bányaüzemek dolgo­zóinak. A bányaüzemek dolgozói büszke ön­tudattal és azzal a fogadalommal hagy­ták el Salgótarjánt,, hogy neíncsak megőrzik, hanem tovább növelik ed­digi eredményeiket. A nógrádi szén­bányák 5 zászlót nyertek el a ver­senyben ós ezzel pé'dát mutatlak az ország többi bányaüzemeinek. Mátra- novákon, s a többi bányatelepen, Czottner elvíárs adta ét a délibányaiaknak a kormány zászlaját Déi-bánya hős dolgozóinak Czottner gyonek a versenyben elért termelési Sándor elvtárs bánya- és energiaügyi eredményeik. Használják a jövőben is még ala­posabban fel a szovjet tapaszta­miniszter hozta el a kormány zászla­ját, mint az augusztus 20-i verseny győzteseinek. Eljöttek a salgótarjáni Bányásznapra Kiss Károly elvtárs, külügyminiszter, Pártunk Politikai Bi- Kottságának tagja. Pothornyik József elvtárs a bányászszakszervezet elnöke, valamint a Szovjetunió és a csehszlo­vák bányászok küldöttei is. A megnyitó üdvözlő beszéd után Szavalat következett, majd Czottner elvtárs szólt Salgótarján bányászai­hoz. Elmondotta, hogy a mull rend­szerben elnyomott, kiszipolyozott bá­nyászok élete rövid 5 esztendő alatt milyen fejlődésen ment keresztül^ hogy ma már kultúrotthonok, könyvtárak, állnak a, bányászok rendelkezésére. — Az eddig elmúlt időkből tudjuk — moiidotta Czottner elvtárs — hogy a bányászok mindig ott álltak Pár­tunk és kormányunk mellett, s a fel­adatok megoldásából mindig kivették rémüket. Tudják a mi bányászaink, hogy minden csákány ütés. minden esi’ie szén erősíti a béketábort. Tud­ják, hogy a mi hazánk a béke földje. Nem szabad, azonban egy pilla­natra sem megfeledkezni arról, hogy déli határainkon a Titó- fasiszták és amerikai bérencek törnek becsületes, békés, építő munkánkra. Fokoznunk kell tehát a munkát, hogy erősek legyünk s a békénket fenye­gető veszá’yt el tudjuk káritani. Azoknál az üzemeknél, ahol a párt-, szakszervezeti és műszaki vezetők megteremtették a kellő összhangot, ott jó eredmények vannak. Ilyen a kisterenyei vállalat Déli-akna üzeme, amely ebben az évben elnyerte a minisztertanács vándorzászlaját. Ezt az üzemet kormányunk határozata értelmé­ben a zászló mellett 60.000 forint pénzjutalommal is díjazza. Ezután Kiss Károly elvtárs Pártunk Politikai Bizottsága nevében szólt a hányás sokhoz. — Kedves Elvtársak! Nógrádmegye bányászai! Bányásznapot ünnepel az ország. Az egész ország dolgozó töme­gei megbecsüléssel és mo’eg szeretet­tel fordulnak bányászaink felé, akik fejlődő szocialista iparunk legfonto­sabb nyersanyagát, a gépeknek, a mozdonyoknak kenyerét termelik. Eb­ből az a’kalomból edom át Pártunk Központi Vezetőségének és mindany- nyiunk által forrón szeretett Rákosi elvtársunk üdvözletét! (Rákosi elvtárs említésére hatal­mas éljenzés, tapsvihar tört ki az ünneplő bányászokból. Lelkesedés­sel tapsoltak és kiáltották: Éljen Rákosi, éljen a Párt!) Kiss elvtárs ezután tovább foly­tatta. — A mai Bányásznapon, amikor összegezzük eredményeinket, előttünk áll a szocialista építés folyamán ki­bontakozó jövő is. Szép és nagy fel­adat áll az ország bányászai előtt, s hogy ezt a szép és nagy feladatot meg lehet valósítani, erre példa Nóg- Tádmegye báuyászságának , ragyogó eredménye. A Kisterpnyei Szénbá­nyák, a Zagyvái Szénbányák, a Nagy. bátonyi Szénbányák dolgozóinak ki­magasló tervteljesítése. A nógrádi szénmedence vállalatai­nak eredményeit elsősorban annak köszönhetjük, hogy az üzemeknél sikerült megszilárdítani a munka­fegyelmet, erősen lecsökkenteni ' az igazolatlan mulasztások számát, fokozni a szocialista munkaver­seny lendületét. Eredményeik útmutatók az egész or­szág bányamunkássága rés zó re. A .bá­nyák dolgozói vigyázzanak arm, hogy a Bányásznap után is maradandók le­mig nehezebb elsőnek megmarad­ni. Mi már a verseny alatt elha­tároztuk, ha ezt a zászlót elnyer­jük többé nem engedjük ki az A délibányaiak átveszik Cottner elvtárstól a zászlót. latokat, s a megye kommunista bányászai mutassanak példát, jár­janak elől a szocialista verseny hősi harcában. Legyenek éberek és ne feledjék el, hogy amelyik termoíési terület élet­fontosságú a szocialista épi*Lés céljára, oda az ellenség is nagyobb erőket összpontosít. Tartsák szem előtt az elvtársak, a mi szeretett Rákosi elv­társunk sizava.it: , Legyenek tudatában annak, hogy mögöttük áll a mi hatalmas harc­edzett Pártunk. Legyenek tudatá­ban annak is, hogy minden csá­kányütéssel, minden csille szénnel segítik felépíteni nemcsak a ma­gyar népi demokráciát, a szocia­lista jövőt, de segítenek megvé­deni a békénket is." Ehhez a nagy feladathoz kívánok Pártunk Központi Vezetősége nevében a nógrádi s’/énmedcnce dolgozóinak további új sikereket! Ezt követően Pothornyik eívtárs beszélt a salgótarjáni szénmedenee dolgozóinak múltbeli harcáról, majd a Szovjetunió és Csehszlovákia küldőt, tei üdvözölték megyénk bányászait. A Szovjetúnió küldötte e’hoztn. a szovjet bányászok és mérnökök üdvözletét. Elmondotta, hogy a szovjet bányászok már tudják, milyen nehézségek árán lehet fel­építeni a szocialista társadalmat. Küzdeni és harcolni kell a termelés újabb és újabb sikereiért. Mi látjuk és meg vagyunk győződve róla., hogy a magyar bányászok harcos akaratuk­kal meg fognak oldani minden problé­mát és megteremtik saját maguk szá­mára. a boldogabb jövő alapjait, A szovjet kiküldött elvtars elmondotta azt is, hogy a termelés fokozásáért vívott har­cukban elérték, hogy náluk már a szén fejtése és szállítása telje­sen gépesítve van. Ezeknek az eredményeknek eléréséhez Sztálin elvtárs gondoskodása segítette hozzá a szovjet bányaipar do'gozóit. Végül a csehszlovák kiküldött üd­vözlő szavai után Ozottner elvtárs a minisztertanács nevében Déli-bánya dolgozóinak átnyújtotta a miniszter- tanács zászlaját. Déli-bánya dolgozói részéről a zászló átvételékor Simon Mihály sztahanovista, vájár a követ­kezőket mondotta: ,,Mi, Déli-bánya dolgozói tudjuk, hogy nehéz volt elsőnek lenni, de üzemből. Ezért most, amikor Déli-bánya dolgozói nevében a zászlót köszönettel átveszem, Ígé­retet teszek arra, hogy Pártunk útmutatásait továbbra is hűsége­sen fogjuk követni és a verseny- szellem ébrentartásával mindenkor olyan termelést fogunk elérni, amellyel méltók maradunk arra a dicsőségre, hogy ezt a vándor­zászlót megőrizzük." ahová autóval vitte ka győztes üze-1 mek a zászlókat, a községek apraja- nagja nagy érdeklődéssel fogadta a bányászküldöttségeket. A mátranováki ünnepségen megjelentek Kiss elvtárs, Czottner elvtárs, va’amint Nagy elv­társ, a megyei pártbizottság titkára, akik resztvettek Déli-bánj-a, dolgozói­nak ünnepén. Az üzemnél ebből az al­kalomból kultúrműsort rendeztek, számtalan do'gozó részesült kitünte­tésben. A késő éjszakáig ünnepelték egy eredménye« munka újabb győzel­mek felé vezető harcait. A nagybátonyiak megfogadták Rákosi elvtársnak: több szenet adnak az országnak A nagybátonyi szénbányáik dolgozói is kimagasló munkasikerek elérésével ünnepelték az első Bányásznapot. Közel 5 ezer bányász gyűlt össze ezen a napon Nagyba tony ban, hogy együtt ünnepeljék a felszabadult bá­nyászok ünnepét, ünnepeltek és szám­vetést vetettek eddigi munkájukról. ,,Több szenet a hazának!“ — e jelszó végrehajtását várja dolgozó népünk a bányászoktól. Es a nagybátonyi szén­bányák dolgozóira számíthat a béke 800 milliós tábora. Uj ifjú bókeharco. sokkal erősítik soraikat. A vájártanulók 200 főnyi dísz- egyenruhába öltözött csapata mel­lett büszkén mentek a tömött so­rokban az újonnan toborzottak. Kettőszázötvenen, egykori parasztfia- talo'k, most díjtalanul kapott új mun­karuhában, bakancsban, fejükön bőr­sapkával oíyan busákén mennek, mint akik tudják, érzik munkájuk becsüle­tes elvégzésével a föld népének, a pa­rasztoknak a munkáját könnyítik meg, mert a szén útján az ipar, a traktorok, az arató- és cséplőgépek ezreit adják a .mezőgazdaságnak. Erről beszólt Gyüre Miklós, az újon­nan toborzott nyíregyházi ifjúmunká­sok nevében: ,,Mi, paraszti dolgozók, a tatabá­nyai bányászok í o'hívására öröm­mel jöttünk a bányába é3 most ígéretet teszünk arra, hogy min­den erőnkkel igyekszünk majd elsajátítani ezt a szakmát és kö­vetni fogjuk az idősebb bányász­dolgozók példáját, akik jő mun­kájukkal kitűnnek a termelésben. Egyúttal köszönetét mondok a nagybátonyi vállalat vezetőségé­nek azért a szívélyes fogadtatá­sért, amiben részesített bennünket, mert azt az Ígéretet, amit az újonnan toborzott bányászoknak megígértek, azt meg is adták. Megígérjük, hogy ötéves tervünk minél előbbi sikeres befejezése és a szocializmus felépítéséért teljes odaadással kivesszük részünket a munkából. Kérjük az idősebb bá­nyász olvtársakat, hogy segítse­nek, hogy minél előbb te’jesértékű harcosai legyünk az új széncsa­táknak." A ,,Több szenet a hazának!“ jelszót azonban csak új munkások beállításá­val nem lehet megoldani. Gépekre, új, a munkát megkönnyítő gépekre van. szükségünk. Ennek biztosításúró' be­szélt Tolnai Gábor elvtárs, a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium Rendé­szeti Osztályának vezetője, a nagybá­tonyi ünnepségek előadója. ,,1252-ben a bányászat rendelke­zésére annyi kaparószalagberende- zést bocsátunk, hogy azok hossza meghaladja a 21 tan-t." Ezen fe lül még sok másfajta gép fogja a bányászok munkáját megkony- nyíteni. A munkáslakások, a le­gényszállók ezer és ezer bányász részére nyújtanak becsületes la­kásviszonyokat. Mi lehet erre a gondoskodásra a bányászok válasza? Az, amit távira­tukban Rákosi elvtársnak írtak. Az,, ha több szenet adnak a munkásosz­tály hatalmának megszilárdításához; Ä nagybátonyi bányák do'gozói az alábbi táviratot küldték Rákosi elv- társnak: ..Szeretett .Rákosi elv-társ! Ml, a Nagybátonyi Szénbányák dolgozói harcos üdvözletünket küldjük Ön nek az első Bányásznap megün­neplése alkalmából. Az elmúlt ka­pitalista társadalomban a bányá szolt . megbecsülése" a csendör- sortűz volt. Ma pedig munkánk után kitüntetést és hűségjutalmat kapunk. Ezért köszönetét mon­dunk szeretett Rákosi elvíársunk nak és megfogadjuk, hogy a jö vőben a termelés vonalán és a munkafegyelem megszilárdításá­val még fokozottabban harcolunk az ötéves terv sikeres befejezésé­ért és a szocializmus felépítéséért. Éljen nagy Pártunk és szeretett Rákosi elvtársunk! Rigó Jái-igo Janosne tíz tagot szervezett a csopor A pásztói népnevelők győzelmi jelentése a tszcs szervezésről tí) a Pásztó mezőváros 1945-től nagy fejlő­désen ment keresztül. Járási székhely lett. A tanácsban a falu legjobbjai inté­zik a dolgozó parasztok ügyeit. Gépállo­mást, állami gazdaságot kapott. Mind a kettő, a dolgozó parasztok nagyobb ter­méseredményért vívott harcát segíti. Az 1949 novemberében megalakult „Szabad. súg” termelőcsoport 1950-ben már 1 mil­lió 200 ezer forintos jövedelemmel zárta a gazdasági évet. Egy munkaegység után 35 forint 50 fillér jutott minden tag számára. A gépállomás jó munkája, a növényter­mesztési határozat pontos betartása, majdnem 26 mázsás ősziárpa átlagtermés­hez segítette a csoportot. A tagság jó munkáját tükrözi a 618 mázsás búza, a 366 mázsás rozs-, a 635 mázsás árpater­més. Ebből a nagy termésből a csoport példásan teljesítette a beadási kötelezett­ségét. Még „CP-jegyre is jutott 300 máxaa gabona. A csoporttagság között — a le­dolgozott munkaegység arányában — szétosztásra kerül 250 mázsa búza, 152 mázsa rozs, 136 mázsa árpa. Ezek a puszta számok a csoport gazdagodását bizonyítják. Azt, hogy a tagok jóval na­gyobb jövedelemhez jutnak, mint a; el­múlt évben. Percze József és felesége 394 munkaegységet dolgozott. Előlegként már 4040 forintot kaptak a csoporttól. Októ. bér 1-én pedig 13 mázsa búzát, 7.87 kg rozsot, 7 mázsa árpát, 28 kg mákot fog hazavinni saját kamrájába. Tehát, majd­nem kétszerte több egy csoporttagnak a jövedelme, mint egy egyéni gazdálkodóé. Ez a nagy jövedelem foglalkoztatja a pásztói dolgozó parasztságot. Erről be­szélnek, amikor ebédhez ülnek, amikor' a határba mennek■ Ezt magyarázzák a népnevelők, akik hozzá teszik még azt is, hogy minden csoporttagnak az óljában hízósertés röfög. Így tehát nem is csoda, ha Pásztó dolgozó parasztjai közül egyre többen a szövetkezés útjára léptek. Brunda János tanácselnök sem ellensége a jobb életnek. Negyedmagával egy előkéaxitő bixottaágot alakított Vasárnap beszervezte Sándor Józsefet, Tari Istvánt, ijj. Brunda Jánost felesé­gével együtt és még két másik gazdatár­sát. Néhány perccel később, a mikrofon csaszluskában üdvözli a tanácselnök pél­damutatását. Majd újabb forradalmi dal, csasztuska következik: ..Balogh Sándor, Balogh András és Balogh Andrásáé, erre a szép napra vártak, nagyon is rég. Számukra is megkezdődik a kollektív munka, a sok munkaegységből majd mindenre jutja." A párthelyiségben Rigó Jánosné cső port tag érkezett meg örömtől csillogó szemmel: „Tíz dolgozó parasztot szerveztem be a tszcs-be” — újságolja vígan a körülötte levőknek. Majd min­den kérés nélkül elmagyarázza a töb­bieknek agitációs módszerét. — Elvtársak, elmondom cn a dolgozó parasztoknak azt is, hogy a múltban cselcdeskedlem. Nyomorult életem volt ezt sokan tudnák bizonyítani is. Látás, tói vakulásig dolgoztam, .éjjel, főztem, mostam gyermekeimre. 1949-ben én is jobbnak láttam, a csoportbalépést. Azt tartottam, ha közösen dolgozunk, majd csak többre megyünk. Azonban olt volt a fiiba, hogy az első napokban még a fejadagunk sem volt meg. Azért nem es­tünk kétségbe Májusban megkaptuk az állam segítségét, fejadagot utalt ki ré­szünkre. Dolgoztunk, erősödtünk- Az állam adott egy sertéstörzset, amelynek a szaporulata ma már 96. Tíz darab fejős­tehenet is kaptunk- Nem sokkal utána 6 darab üszővel és 2 pár lóval gazdago­dott csoportunk. A gépállomás segítségét is ismertettem, A nehezebb munkát levette a váltunkról■ A traktorral való szántás elősegíti a na­gyobb terméshozamot. Nem gazos utána a föld, jobb a kapálás is benne. Szóval dolgoztunk sokat, mert mi is tudjuk, hogy a jobb életért küzdeni kell. 1950 október 15-ig 240 munkaegységem lelt. Elszámoláskor 1200 forint készpénzt, 880 kg búzát, 220 kg árpát, 60 kg kukoricát, és 1 mázsa ocsut kaptam a baromfiak részére A készpénzen felruháztam, a csa­ládot és még hozzá két dunnahuzatot is vettem. Ebben az étben 229 munkaegységet dolgoztam. 2100 forintot vettem jel elő­leg címén. 754 kg búzát. 456 kg rozsot, 411 kg árpát és 16 kg mákot jogok kapni. Eldicsckcdek én vele bizony, hogy van zsírom és tepertőm bőven. Hús is van. Azt is megmondom ám, hogy az ólamban 150 kg.os hízó van, amit. 20 kg-os korában hoztam el a csoporttól. Megnézheti bárki, nem hazudok. Ami a legfőbb, nemsokára lesz egy fejőstehenem is. Ebben az évben öt ruhát vettem ma­gamnak, egy pár csizmát, cipőt. Fiamnak 2 pár cipőt, 2 öltöny ünneplő és munkás ruhát. Most azon töröm a fejem, hogy 2 axobás lakást fogok építtetni Elvégre módomban áll, csoporttag vagyok, becsületesen dolgozó munkám után meg is kapom a jutalmat, amiből telik na­gyon sok. mindenre.

Next

/
Thumbnails
Contents