Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)
1951-09-15 / 38. szám
SZABAB WOSBAB 1951 szeptember IS. Hogyan végzi a kukorica begyűjtését Márk Ozernij munkacsapata A Szovjetunióban nemcsak gabonában, ele ipari növényekben és kapásokban is bőséges idén a termés. Nagyon sok kol. hozban és szovhozban mír meg is kezd- tők a kukoricatörést, a napraforgó és a burgonya betakarítását. Az „Ukrajnai varázsló" rekord- termése. Márk Ozernii, akit országszerte csak mint „ukrajnai varázslót” emlegetnek, munkacsapatával eredményesen alkalmazza kukoricavetésnél a néevzetes fészkes módszert. Újfajta vetőgépet használnak erre a célra. Ez a gép sokkal jobban megfelel ern a munkára, mint a közönséges sor- vetőgép, előnyösebb is. naav megtakarítást biztosít. Márk Ozernii például egy hektáron 12—16 kiló kukoricát vet cl 30—32 kiló helyett. Az „ukrajnai varázsló" munkacsapata már 1936-ban rekordtermést takarított be: hektáronként 103.5 métermázsa volt az átlagtermés. — A Icpnagyobh aszályon cibcn. 1946-ban 136 mázsás átlagtermést, tuáolt felmu- tatni, ebben az érben már 250 mázsás hektáronkénti átlagtermésre számit. Márk Ozernij munkacsapata a kukoricát szemveszteség nélkül, gyorsan, napok alatt takarítja be, amikor teljesen megérett. A kórón egyetlen eső kukoricát nem hagynak, s a szállílásnsál is gondosan ügyelnek. A vető-kukorica, kiválogatása. — Mi már akkor kiválasztjuk a vetőmagnak szánt kukoricát, amikor még Iá. bon áll A knkoricatörést két szakaszban végezzük: először a vetőmagnak szánt, egészséges, szépen fejlett csöveket törjük, utána gyűjtjük csak be a többit Ezzel a gondos válogatással javítják évről-évre azt a kukorieafajtát, amellyel 1936'ban rekordtermést értünk el. Kezdetben egy- egy kukoricacső súlya alig haladta meg a 250—300 grammot, s egy cső kukoricán csupán 350—140 szemet számoltunk össze. A micsurini módszerekkel sikerült olyan helyi fajtát kinemesileni, amelynek egy csöve átlagban 500—600 gramm súlyú, a szemek száma pedig eléri a 8S0-—960-at. Ezt a kukorieafajtát elneveztük „Partizán- ká”-nak■ — A vetőkukoricát kiszárítjuk annyira, hogy nedvességtartalma ne, haladja meg a 15—16 százalékot, majd .szellők, száraz helyen tároljuk. A vetőmag minőségét többször ellenőrizzük, csíraképessége rendszerint 98—100 százalékos. A vetőkukoricát vetés eló'tt AB-preparátummal csávázzuk, hogy megóvjuk a növényi betegségektől — mondja a kiváló munka- csapatvezető, aki még 1946-ban Sztál indíjat kapott, a következő évben pedig a szovjet kormány a Szocialista Munka Hőse címmel tüntette ki, majd később Lenin-rendet kapott. Mint Szovjet Ukrajna Legfelső Tanácsának küldötte, azt a nemes életcélt választotta, hogy tapasztalatait átadja minden szovhoznak cs kolhoznak. Tel es ütemben végezzük a szántás-vetés munkáját A növénytermelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat előírja, hogy az őszi repcét, biborherét, őszi árpát cs a keverék takarmányokat szeptember 15-i.g el kell vetni. Dolgozó parasztságunk tehát a még hátralévő időben teljes erővel fogjon hozzá ezeknek a növényeknek a vetési .munkájához. Nagyon fontos a jövő évi nagyobb termesek elérésének érdekében, hogy a vetés előtti szántást az eddiginél mélyebben végezzük el. A minisztertanácsi határozat a vetés előtti szántás mélységét legalább 20 cmde lehetőleg 22—25 cm. mélységben határozta meg. A szántsanak ilyen mélységben való elvégzésével jó talajszerkezetet nyerünk, mivel az elporosodott talajfelszín a barázda fenekére kerül. Nagyon jó, ha a vetés előtti mélyszántásnál is clőUántós ekét alkalmazunk, mivel az előhántó alkalmazása mellett ugyanazzal az ekével jobb és biztosabb átforgatást tudunk elérni, Mit kell tudni a burgonyabetakarításról ? Sajnos, még elég gyakori eset, hogy a burgonyatermelők a szedés időpontját rosszul választják meg. Sokan akkor kéz. dik meg a szedést,, amikor már a szár teljesen leszáradt és a burgonya teljes beéredésben van. Amilyen hiba a burgonyát későn felszedni, olyan hiba annak betakarítását korán megkezdeni. Tehát akkor keli a betakarítást megkezdeni, ha a lombozat leszár adása után a gumó héja nem joszlik. A szedésnél először a pozitív szelekcióval kijelölt töveket szedjük Jel Ezeknek a szépen fejlett bokroknak gumói adják a jövocvi vetőgujuószükséclc* tünket. A kibontott töveket természetesen el ke.U bírálni cs csak S—10 tyúktojás nagyságú gumókat tartalmazó tövek, termését használjuk retőgumóknak. Ezután kezdjük csak meg a tábla teljes felszedését. A felszedésnél ‘ külön rakjuk tehát elsősorban a vetőgumónfik szánt burgonyát, külön az étkezési és külön a takarmányozás céljára felhasználandó gumókat. A felszedésnél vigyázzunk arra hogy a gumókat meg ne sértsük és arra is, hogy ne maradjon gumó a földben. A megsértett gumók ugyanis nem tarthatók el. A betegségre fogékonyabbak, mint a sértetlenek. A szedést esős időben végezni nem. szabad, hanem, szép, napos időt kell erre a munkára kiválasztani. A kiszedett gumókat napos időben hagyjuk egy kicsit megszikkadni. A felszedett burgonyát még rövidébb időre sem sza. bad a saját szárával betakarni- A szárát almozás céljára sem szabad felhasználni. A száron ugyanis különféle betegségek, gombái tanyáznak és ha még csak rövid ideig is felhasználnák a burgonya betaka- rására, megfertőzné .az egész termést. Szedés után a szárakat semmisítsük meg, ássuk el, vagy égessük el A betakarásra száraz szalmát használjunk. \ igyázni kell arra is. hogy feleslegesen ne tiporjuk a gumókat. A rakodásnál pedig lehetőleg gombos villát használjunk, hogy elkerüljük a gumók megsérétését. Fentiek szem előtt tartásával dolgozó parasztságunk fogjon hozzá a burgonya- termés betakaratísához. Ne húzza-ha lógassa a szedés időpontját, mert a késes csak kárt okozhat. Vessünk minél több őszi takarmánykeveréket Állattenyésztésünk továbbfejlesztésének alapvető követelménye a szilárd takar- ínányalap biztosítása. Az őszi takarmány, keverékek vetése is azért fontos, mivel már kora tavasszal nagytömegű zöld takarmánnyal látja el állatállományunkat. Őszi takarmányok vetésével biztosítjuk a zöldtakarmánykeverékeknek, hogy biztosabban teremnek, mint a tavasziak, valamint utánuk nagy sikerrel folytathatunk kettős termelést s így emelni tudjuk gazdaságunk termelékenységét. Az 1951—52. évi növénytermesztésről szóló minisztertanácsi határozat előírja, hogy az őszi keveréktakarmányokat legkésőbb szeptember 15-ig el kell vetni. Ez az időpont nem azt jelenti, hogy várjunk a vetéssel egészen a végső napig. A legkorábbi zöldtakarmányt a rozs. nak és a repcének a keveréke adja. Ezt keszthelyi keveréknek nevezzük. 50 kg rozs közé 8—10 kg repcét kell keverni. Az elvetésnél a repcét külön vessük keresztben a rozsra, ez azért fontos, mert a repce magját sekélyebben kell a talajba tenni. A legelterjedtebb őszi keverék a szö- szösbükköny, rozs. Ez a talajban nem válogatós és a gyengébb talajokon is jól terem. Vetőmagnak 40 kg rozsot és 20 kg szöszösbükkönyt használjunk. A szö- szösbükköny nemcsak rozzsal keverhető, hanem búzával is De sokkal jobb, ha a búzával pannonbükkönyt vetünk, mert a pannonbükköny a búza fejlődésével jobban megegyezik. A pannonbükkönyös keverék 50 kg búzából és 25 kg pannon- bükkönyből áll. .Tó őszi keverék még a rozs és a bíbor, here keveréke, különösen csapadékosai)!» vidékeken. 60 kg rozs közé 16 kg Lúbor- berét kell holdanként vetni. Dolgozó parasztságunk fentiek figyepártépítés Útmutatás! nyújt a mindennapi PQ/tfhunkában lembevetele mellett vessen minél több őszi keveréket. Nagy súlyt helyezzen a vetés előtti talajelőkészítő munkákra, mert a talaj jó előkészítésén döntő fontosságban múlik a vetés sikere. Vigyázzunk arra is, hogy az őszi keveréket jó erőben lévő földjeinkbe vessük és ba úgy számítunk, hogy kettős termelést fo. gunk folytatni, akkor adjunk alá istálló- trágyát is. A vetést idejében végezzük cl, mert az idejében való vetés mindig bő terméssel fizet.A szántás után azonnal fogasolni kell, hogy minél gyorsabb és jobb talajbeére- dést biztosítsunk. Különös gonddal készítsük el az aprómagvú növények vető- ágyát, mint pl. a repcéét, bihórheréét, mivel ezeknek aprómorzsás vetőágyra van szükségük ahhoz, hogy jó termést biztosít, sanak. A jó vetőágy elkészítése után kése- delem nélkül ierőgéppel végezzük cl a vetést. A retögcp egyenletesen, a. kívánt mélységben teszi a magot a jöldbe, így a kelés is egyenletes lesz. A vetés előtt feltétlenül viágáljuk meg az elvetendő magok csira képességét, mert csak kifogástalan csiraképességű magvaktól várhatunk sikeres terméseredményt. Természetes az is, hogy tisztításán vetőmagnak nem szabad a földbe kerülni. Az őszi árpamagot a fedett üszög ellen csávázni, kell. A rézgálicos csávázószer a fedett üszög ellen nem nyújt védelmet, tehát az árpát higanyos sz^rrkkcl, nedvesen kell csávázni. A higanyos szerek használatánál tartsuk be a csomagolásnál fcitütetett használati utasítást. Dolgozó parasztságunk tehát a fentiek figyelembevételével haladéktalanul fogjon hozzá az Őszi vetésterv teljesítéséhez. Ne hallgasson a kulákság és népi demokráciánk egyéb ellenségeire, akik húzni, késleltetni akarják a szántás-vetési munkák teljes beindulását, hazug híreszteléseiket le kell leplezni és romboló munkájuknak kemény kézzel gátat kell vetni. Sajátítsuk el Lenin, Sztálin nyelvét A'/ OROSZ MTJ»V az emberiség lea:- nafcyohb lángelméinek Lenin és Sztálin népének a nyélvc. Kzen a nyelvén írták halhatatlan müveiket, ezen a nyelven mutálták meg: azt az utat, ami a kapitalizmus megd öntése, a munkásosztály felszabadítása felé vezet. Az orosz nyelv fejezi ki a népek közti egyenlőség. testvéri együttműködés és barátság eszméit. Az orosz nyelv mégis., mérése tette lehetővé, hogy a Szovjet, unió összes népei megismerjék a százmilliós orosz nép kultúráját és ennek a megismerésnek nyomán valamennyi srov. jet nép. nemzetiség saját nemzeti kultúrája hatalmas kincsekkel gyarapodott. Az orosz nyelv közvetíti a népi demokráciák és az egéz emberiség felé azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a Szovjetunió elért, azokat a mérhetetlen tapasztalatokat, amelyeket a szocializmus építése közben a szocialista iparosításért, mezó'gazdaság szocialista átalakításáért, hz ellenség ellen vívott harcban elért. OROSZ NYELVEN beszélnek azok a tudósok művészek, sztahanovisták, me '/.(»gazdasági szakemberek, akik évről, évre ellátogatnak hozzánk, hogy megtanítsanak benr.iinke fejlett munkamódszereikre, arra. hogyan lehet többet, jobban és olcsóbban termelni. Oroszul beszéltek Bikor. Amas/ov. Makszimenkó és Pányin elvtársak, mikor átadták dolgozóinknak azokat a tapasztalatokat. melyeknek nyomán ugrásszerű fejid'dósnek indult hazánkban a szórializ,. nuts építésének lendítoje, a munkaver.- seny és a Sztahánov.niozgalom. Oroszul beszéltek Baranov és Jogorov elvtársak, amikor dolgozó parasztságunk szamára megmutatták azokat az élenjáró termelési módszereket a szovjet mezőgazdasági tudománynak azokat nz eredményeit, amelyek jelentős mérték. ben járultak hozzá az ez évben betakar rítofct bő termés eléréséhez. Oroszul beszélnek és írnak » nagy szovjet békeharcosok Fagycjcv, Khren. borg, Szimonov elvtársak és a többié Oroszul beszélt Mojszejev elvtárs, mikor népi táncinűvészetünket a gyors fejlődés útjára segítette. DOLGOZÓINK TUDJAK, hogy milyen történelmi jelentőségű szerepet játszott Szovjetunió országunknak a fasizmus aluli felszabadításban cs milyen nagy jelentőségű népi demokráciánk szocialista fejlődésében. Ez a felismerés az elindítója annak a fejlődésnek, hogy dolgozóink közön ma már nagyon sokan vannak és egyre többen lesznek, akik eredetiben tudják oi. vasúi az orosz klasszikusok és a nagy szovjet írók műveit, akik orosz nyelvű szakkönyveket tudnak felhasználni szaktudásuk folytonos növelésére. Azok, akik még nem tamilnak, kövessék a már oroszul tudók példáját és tanuljanak a Magyar-Szovjet Társaság és * Gorkij könyvtár közösen szervezett nyelvtani«** fyamain. Az orosz nyelvtanfolyamon jelentkezni lehet az MSzT helyi szervező, tőnél, alapszervezeténél, üzemi szervezeténél szeptember $5 ig. A tanfolyam szép. fcember lő.én és október 1-én indul. A nyelvtanfolyam hetenként másfélórás lesz, a tanfolyam hallgatói részére díj. talon a könyvtár használat és kedveznie* nyes a tankönyvellátás. Tandíj « vá, rosi szervezetnél havonként 8. járási székhelyeken 6, falusi szervezeteknél 4. forint. KÉRJÜK AZOKAT n dolgozókat, akik oroszul akarnak tanulni, jelentkezzenek minél többen, hogy ne csak a. Szovjet, unió tapasztalatait, eredményeit sajátítsuk el. hanem tanuljuk meg annak nyelvei is. OLÁH JÓZSEF MSzT ni. kulfc. prop. Dolgozóink fokozott érdeklődése mellett zajlottak le a könyvnapok Elítélték a zsizsikes terményt beszolgáltató kulákol A halassajryarmati bíróság ruha -la hon felsöpotéliyi kolákol 1 óvj börtönre. a ködicycktöl való á évi elül. * :* sr. rsénlőrépénck elkobzáséra itüllr. vlih.-i 11.144 mázsa zsizsik* búzái sxolcál. tatot! 1 h* a raktárba amivel 400 mázsa házát, 100 mázsa árpát fertőzött aiec. Ezentúl méz 10 zsák zsizsikes terményt akar) besrnlaáltatni. )le idejében leleplezték. I.akásán nacvobh mennyiseim terményt találtak és kiderült, hagy 3 év óta nem fertőtlenítette magtárát. Xem. csak jÖTŐ éri kenyerünkre tűrt. hanem háztartási alkalmazottjának 3 és fél év óta csupán t-avi 00 forintot fizetett, bár az reggel ö tol késő ősiig dolgozott cs az SzTK nál sem jelentette be. MEGJELENT a Termelőszövetkezeti Híradó II. száma, amelynek tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: A nagy terméseredmények „titka“. Hogyan lett Hatvan termelőszövetkezeti város? Miért garázdálkodhattak eddig Háta széken a csoportba furakodoU kulákok? A legújabban megjelent szám .ok képet. cikket kö-öl fejlődő termelőszövetke. zeteink életéről. „November 7.“ filmszínház műsora: Szeptember 15—17-ig: Cárnő cipője Szeptember 18—20-ig: Harcban a holnapért A szeptember S-a és 10-e bővült, megrendezett könyvnapi ünnepségek veget értek. E 3 napon keresztül a könyv ünnepét üjte az ország népe, A nógrádmegyei' könyv-napokat különösen az tette ünneppé, hogy lé-látogatott hozzánk Dover-seri Gábor kiváló költő, aki egyébként Néphadseregünk őrnagya. Mészáros István kritikus és 1-estyán Sándor író, A könyv napi ünnepségok sikerének legfőbb értékmérője az e napokon eladott könyvek nagy szánta. Salgótarjánban az elmúlt évi könyvnapekhoz viszonyítva az emelkedés csaknem négyszeres. Az ez év májusában végrehajtott 25 sázalékos árleszállíláson túl a forgalom növekedésén lemérhető a széles dolgozó tömegek kulturális igényeinek szüntelen emelkedése. A Salgótarjáni Tűzhelygyárban például 5-136 forint értékben vásároltak a dolgozók könyvet. Hasonló volt a többi nagy üzemben felá'lílott üzemi könyv- sátrak forgalma is. Balassagyarmaton az üzemi dolgozók és a fegyveres testületek tagjai százával vásárolták a könyvnapokon a mandzmus-loninizmus klasszikusait é* a legjobb szépirodalmi könyveket. Az üzemi kultúrfe’clösök és aktívák is igen értékes munkát végeztek. .. Balassagyarmaton különösen sok fogyott el Rákosi elvtárs műveiből. de sokan vásárolták Petőfi összes költeményeit és Veres Péter müveit. Az ünnepségen resztvettek a jelenleg hazánkban tartózkodó csehszlovák autóversenyzők is és ök is vásároltak egy-egy könyvet — emlékül. A könyvnapi ünnepségek legfőbb eredménye azonban a városi sikereken túl az, hogy a dolgozó parasztoknak is nagy tömegével sikerült megismertetni a könyveket. A legnagyobb érdeklődés a falvakban a természet- tudományos és a mezőgazdaság szocialista. átszervezéséről szóló könyvek iránt nyilvánult meg. zeuparaszt a „Rákosi pcr“-t vásárolta meg. Ugyancsak Szukán Pádár János A természettudományos füzetek iránti érdeklődés egyben a tanácsokkal szemben azt az igényt támasztja, hogy a jövőben alaposabban foglalkozzanak az ilyen irányú előadások szervezésével. Egyébként Cféesc községben 300 drb természeftudományos füzetet, adtak ej. Csecse községben vasárnap délig 13-50, í’elsőpetényben 800 .forintos forgalmat- bonyolítottk le. Nádújfaluban és I’üsívén-puszíá n minden könyv elfogyott. A dolgozó parasztoknak a könyv iránti érdeklődésükre jellemző, hogy Bán Lajos Pöstyén-pusztai dolgozó paraszt 8 darab mezőgazdasági vonatkozású könyvet vásárolt. Hasznoson Csápé István (Jotka) ki*- paraszt Gorkij: ..Anya« című könyvét. Szultán Bakos; Gyula 8 holdas köti János ti holdas dolgozó paraszt mezőgazda - sági vonatkozású könyvet vásárolt. I.itke községben Szabó János (máthé 1 egy. Szabó János (jancsi) két. darab sttépirodhtmi könyvet vásárolt. Csordás András ifjúmunkás 21 forint értékű könyvet vett magának. A megyénkben tartózkodó Devecseri' elvtárs látogatást tett a salgótarjáni nagyüzemekben, az Acélárugyárban és az Üveggyárban, továbbá a közeli falvakban. A salgótarjáni fegyveres erőknél nagysikerű nnkétot tartott. Az Acélárugyár irodalmi ankéton mindössze 22-en vettek részt, mert rosszul szerveztek azt meg. Sem a. pártbizottság, sem n. DlSjj, som az MSzT vezetőség nem képviselte magát az igen értékes irodalmi megbeszélésen. Ötéves tervünk, második évének könyvnapi ünnepségo tehát, az előforduló kispbb-nagyobb szervezési hibáktól eltekintve a dolgozó tömegek nagy kulturális érdeklődése közepette ■zajlott le. Az alábbiakban részletet közlünk Koróda Miklós „Túrkevei syőzelcm“ című kisregényéből. A KEY El HATAR kunhalmán megfakult a gyér fű. Ökörnyál úszik a fanyar levegőben. Vidám csapat tart a hajdani Nagy Sándor-tanya felől a kun városnak. Hazafelé indul a brigád. Hangjuk felveri az októberi délutánt. Nótáznak, tréfálkoznak, vitatkoznak, lóik Jancsi éppen K. Tóth Istvánnak mondja; — Ha minden jól megy, nincs baj a vetcgépekkel, a héten befejezzük a búzát. K. Tóth István Jancsira néz. . Kajla leszünk, legalább időre végzünk... Uuea Pisla tanyájához érnek. A tizennyolcholdas gazda kukorica szár at vág. Szürke lova a szekér mellett búslakodik. Dúca felkapja a fejel a zsibongásra, Jancsi megbillenti a kalapja szélét: — Gyere haza, Pista, elég lesz mára... Dúca Pisla bosszúsan morog, kerek lsépe pirosra gvtil. a hangja mélyen kong, mint a félig telt hordóé, amikor megkocogtatja a vincellér, — De jó kedvetek van! Ugyan hogyan mennék? — Holnapra is kell hagyni! Mit csinálsz reggel? — ugratja a másik Tóth. — Számlálom a hajamat! Csak bosszantsatok!. Ilct végére is marad, aztán a nyakamon a vetés. — Vetni kell... — Tóth Jancsi, — Méghozzá időben, de okosan, számvetéssel! Dúca Pista megropogtatja derekát, közel jón az úthoz: — Nálatok már letelt a nap? Alig lehet öt ára-.. —- így jött ki a lépés — mosolyog Jancsi. Mára kifogytunk a munkából. — Aztán mégis megvan a munkaegység? — kíváncsiskodik Dúca Pista. — Kinek másfél, kinek kettői — kiáltoznak összevissza. — Csuda vigye a jő dolgotokat, Öreg este lasz, TURKEVEl GYŐZELEM mire abbahagyom és hajnalban kezdhetem. Hát igaz, hogy nálatok mindent megcsinál a traktor? Tóth Jancsi cigarettát kotor elő. Úgy látszik hosz- szahbbra nyúlik a beszélgetés. Nem szabad válasz nélkül hagyni az érdeklődőket, A népnevelő minden alkalmat megragad. — A vetést érted? A farosnak a gépnél a hefoe, nehogy kimaradjon egy.két sor. — Nem úgy gondoltam. Ember nélkül nem maradhat a gép, De nálatok nem kell ölfelé szakadni. Nem szorít egyszerre kukoricatörés, szárvágás, bekor„ dós. répaszedés, szántás, vetés és a tetejében etetés, itatás, almozás, tehén, ló, aprómarha .. . — Mindenki végzi a dolgát. Másra nines is gondja, csak az a fontos, hogy jól csinálja. Rajtad áll, te is így élhetsz, Pista ... DÚCA ISTVÁN is rágyújt: — Igaz, hogy búzából tizenkét mázsát csépeltetek? — Öt kiló Inján. . # — Azt mond jótok, hogyan 'sikerült? — A javát a táblába vetettük, tagositott jöldbe. Megnéztük, mi volt elölte. Hallgattunk a Minisztertanácsra: időben vetettünk. Mindent jókor csinálunk, Kora tavasszal, amikor engedte a föld, rámentünk, kiszórtuk a péti sót, boronáltunk, aratói tunk. Nem sajnáltuk a fáradságot, mégse szakadtunk, meg. Viaszér esketi arattunk, ügyeltünk a bchordásnál, nem dobáltuk a kévéket. Kt Tóth István veszi át a szót: — Vigyáztunk minden szem gabonára, aratásnál, csépiéinél. Az egyik gép orrán-száján ontotta a szemet. Nem engedtük tovább dolgozni. Dúca Pista legyint — Magamfajta paraszt nem győz ennyiféle mun. kát. Hal. mázsa búzám termett átlagban, pedig folyvást a jóid ben laktam, lapod túl sem mozdult unu Tóth Jancsi mosolyog. — Mintha apámat hallanám. így kesergett. Pista szeme megakadt Janqßn, erősen figyel: — Már nem panaszkodik? —Utánam jött, Belépeti Most az apásomon a sor. r.-— Az öreg Molnáron? — ámuldozik -Dúca Pista. Tavaly még kötötte az ebet a karóhoz; a maga gazdája marad. Már nem is kérdez, faggatja Jancsit. —- Úgy mesélik Keviben: nem. győzitek számlálni a pénzt., annyit kaptatok. Katona Imrének tizenkétezer forintot, idős Kalmár Eleknek huszonnégyezer forint ütötte a markát. Tóth Jancsi szívesen magyaráz: — Huszonnyolc forint jár egy munkaegység utári. Nemcsak a búzának vágott he, tizenhárom mázsás fize. lett az árpa, harminchat mázsa rizs termett holdanként az újtelepen, a regín huszonhárom mázsa. Harminr- keteze- mázsát hord lünk be. A gépállomásnak köszönhetjükA tavasszal úgy dolgozlak, hogy le a kalappal előttük. Így jutott Kalmáréknak és a többieknek akkora summa. Dúca Pista hallgatja a számokat., nézi a nevető arcokat és visszatekint gyámoltalan, magában gubbasztó lovára. ^ — A keservit! Engem sem csinált az apám bolondnak! Csak oda megyek, ahol jobbun lehet élni! Este benézek hozzátok... NEMCSAK Dúca Pista jelentkezett: kis parasztok, krshaszonbérlok adták egymásnak a kilincset a Vörös Csillag székhazában, de jöttek már a középgazdák is. A népnevelők nyakukba vették a várost, « tanyákat. Az első héten tizen leniek be, a másikon húszaztán harmincán, ötvenen. Földdel, jószággal. szerszámmal. Mire befejezték a vetést és gorombább szelek fájtak a Nagykunságon, három ezer ötszáz holdra növekedett a Vöröscsillag ezerkétszáz holdja és hal százharminc an ismerkedtek a közös gonddal, a közös örömmel: az új élcttcL
