Szabad Nógrád, 1951. augusztus (7. évfolyam, 32-35. szám)

1951-08-11 / 33. szám

Déli-bánya dolgoméi ! TOrJetek am élre, nyerjétek el a kormány xáaxlaját! B gépek teljesítményének növelésével, jobb népnevelő munkával gyorsítsuk a cséplést M □ P NÚGRÖOMEGVEl PÚRTBIZOTTSÖGÖNPU LOPJP VII. évfolyam 33. szám Ara 50 fillér 1951. augusztus 11 Üdvözöljük a Szovjetunióból hazatért parasztküldötteket Sümegi János középparaszt hazaérkezése napján aláírta a belépési nyilatkozatot Hazaérkeztek a Szovjetunióból a ma­gyar falu küldöttei. A nagy Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságának kin esetéró' tapasztalatait hozták magukkal. Nógrád. megyéből 6 küldött járt kint Szovjet- földön.Nem kis izgalommal várták érke­zésüket megyénk dolgozó parasztsága. A küldöttek egy részét a salgótarjáni állo­máson fogadta a megyei pártbizottság, a megyei, városi tanács, a tömegszervezetek és az üzemek küldöttsége. Megyeházi Lajos elvtárs üdvözölte a hazatért küldötteket: —A küldöttek, akik egy hónapon kérész, tül tanulmányozták a Szovjetunió élen­járó mezőgazdaságát, megismerkedtek a kolhozok, szovhozok életével, hatalmas segítséget fognak adni a mezőgazdaság szocialista átszervezésében azáltal, hogy tudatosítják beszámolóikon keresztül me­gyénk dolgozó parasztjaival a kolhozok és szovhozok elért eredményeit, munka- módszereit. Mondják el mindazt, amit a Szovjetunióban láttak. Úgy ahogy azt a küldöttek maguk is elmondották, hogy Rákosi elvtárs arra kérte őket, se el ne vegyenek, se hozzá ne tegyenek semmit az ottlátottakhoz. Ne ismerjenek fáradságot küldöt­teink és harcoljanak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás továbbfej­lesztéséért, hogy ezen a téren be­hozzuk megyénk lemaradását. Készüljenek fel arra, hogy az ellenség, a falu kizsákmányoló ja, a kulák, a kle­rikális reakció elleni harcban kell vé­gezni munkájukat. Megyeházi elvtárs üdvözlő beszéde után a tömegszervezetek, üzemek küldöttei, élmunkások, sztahánovisták köszöntötték a hazatérteket. Ezután Márkus Erzsébet, a salgótarjáni állami gazdaság vadaskert. üzemegységének küldöttje elmondotta, milyen szeretettel fogadták a Szovjetunió­ban. ~ Nem találok rá kifejezést, hogyan is köszönjem meg Pártunknak, Rákosi elvtársiak, hogy lehetővé tette számomra a Szovjetunióba .való utazást. Én Grúziában voltam, ahová jó munkámqn keresztül jutottam el, ahonnan magammal hoztam Grúzia dolgozóinak forró üdvözletét. Tajti csörge József 15 holdas közép­paraszt, a küldöttség másik tagja el­mondotta, hogy mennyivel könnyebben dolgoznak a szovjet mezőgazdasági dol­gozók, mert a mezőgazdaság gépesítve van. — Most volt alkalmam személyesen is meggyőződni a Szovjetunió mezőgazda­ságának fejlettségéről. ígérem, hogy tapasztalataimat át­adom dolgozó paraszttársaimnak, ugyanakkor belépek én magam is a termelöcsoportba. Szccsény dogozó népe mintegy három­százan várták szombat este Sümegi János küldöttet. Minthogy Sümegi elvtárs a késő éjjeli órákban érkezett haza, a falu dolgozói vasárnap üdvözölték őt. Tóth Ernő elvtárs, a járási párbizottság tit­kára, Tóth Sándor, a helyi tanács el­nöke elsőként üdvözölték Sümegi Jánost. Az üdvözlés után Sümegi János a tapasz­talatokra fordította a szót. „Szeretném gazdatársaim, ha vala­mennyien magatokévá tennétek az álta­lam elmondottakat és követnétek engem. Meggyőződtem a nagyüzemi gazdál­kodás fölényéről, beváltom Rákosi elvtársnak adott szavamat, belépek még ezen az estén a termclöcso- portba*. Miután Sümegi elvtárs aláírta a be­lépési nyilatkozatot, Juhász József né föl­szólaló érdeklődött tőle a kolhoz nők szervezeti életéről, Varga László 12 hol­das középparaszt a termésátlagról, Tóth Sándor arról, hogy megnézte-e a helyi szovjetek munkáját és rajta kívül még sok dolgozó paraszt tett fel különböző kérdéseket. Sümegi János elmondotta, hogy a kolhozban a dolgozó nők számára kultúr házak vannak, ahol tanulhat­nak, fejlődhetnek'. A termés pedig 23—-24 ' mázsa hektáronként. Tajti csörge Józsefet a ccredi dolgozó parasztok már az úton fogadták vasárnap reggel, ahol megkérték, hogy gazdagyü- lésen számoljon be a látottakról. A gyűlésen azután érdeklődtek, hogy van-e háztáji gazdaság a kolhozokban, mennyi a jövedelmük, mennyi baromfit tarthat­nak, sok állatjuk van-e? Tajti József elmondotta, hogy a háztáji gazdaság termékeit szabadon értékesíthetik a kol­hoz piacon, számtalan baromfit tarthat­nak. Breznyánszki elvtárs, Nógrád község küldötte az I. tipusu termelőcsoport tag­ja, a kolhozok eredményeiről beszélt. Elmondotta, hogy jártak olyan kolhozban, amelynek 3296 hektár földterülete, 1200 te­hene, 600 lova, 600 birkája, 60 traktora van, 66 kombájn végzi a munkát* Minden kolhoznak piaca van, ahol érté­kesíti terményfeleslegeit. Egy-egy koí. hoztag 58 mázsa búzát keresett egy gaz­dasági évben, harminc hektó bort. Ezen­kívül az 1400 négyszögöl háztáji gazdál­kodás, a tehén, a sertés, 10 juh és kor­látlan számú baromfi is jövedelmet je­lent. A kolhozban 1 tehén évi iejhoza- ma eléri a 3.000 litert is. Ä munkában nem kínlódnak úgy, mint mi, mindent géppel végeznek. A szalmát traktor húzza ö^sze 50—60 méterről, amit lányok és asszonvok raknak kazalba. A kolhozta­gok elmondták, hogy akkor is be kell adni egy évben 180 tojást és 150 liter tejet, ha nincs tyúkjuk, vagy tehenük. A szovjet kormány kötelezővé tette szá­mukra, hogy a háztáji gazdálkodásban növeljék állatállományukat. Nem kalákában csépelnek, mint a mi járásunkban, mert az aratást, a cséplést kombájnnal végzik. Minden kolhoztagnak rendes, kényelmes la­kóháza, rádiója, könyvtára van. Minden lehetőség meg van a kolhoz tagjainak arra, hogy jövedelmüket to­vább növeljék, fejlesszék kultúrális színvonalukat. Orgoványi elvtársat is ünnepélyesen fo­gadták Palotás dolgozó parasztjai. Az alábbi levelet még Moszkvából küldte, indulásuk előtt. Kedves Szerkesztőség! Most, amikor Ázsiából, vagyis Ázsia fővárosából — ahol a székhelyünk volt — hazajöttünk Moszkvába, van egy kis időm, így röviden megírom Kazahsztánban szerzett tapasztalatai­mat. Moszkvából Alma A tóba repülve, há­romszor szálltunk le. Az utunk re­pülőgépen 17 óráig tartott, vagyis 17 órát töltöttünk levgöben. Minden re­pülőtéren ünnepélyesen fogadtak ben­nünket. Alma-Atába érve, már a le­vegőből láttuk, hogy hatalmas tömeg lelkesen, kendót lobogtatva vár ben­nünket. Leszállás után virágcsokorral árasztottak el, állandóan szólt a zene, egymásután fényképeztek le bennün­ket. A városi tanács és a mezőgazda­sági miniszter fogadta a küldöttsé­get. Utána autón egy szép pihenő otthonba vittek bennünket, amely ott- tartózkodásunk alatt a szállásunk volt. Este a mezőgazdasági minisztériumban fogadás volt. A fogadáson jelen volt a VIT-en résztvevő művésznő is, aki gyönyörű hangjával szórakoztatott bennünket. Nagyon jól éreztük ma­gunkat, mert nagv szeretettel vett kö­rül mindenki. Másnap egy gépállomást néztünk meg, ami modern mezőgazdasági gé­pekkel, korszerű javítóműhellyel van ellátva. Következő nap vonatra száll­tunk és a köztársaság egyik megyé­jébe utaztunk, ahol meglátogattunk 3 krJ1- és egy szovhozt. Az egyik ko; 1938-ban alakult, A tagok úgy telepedtek oda, hogy Ázsiának ezt a homoksivatagból álló részét tevé­kennyé változtassák. Bámulatos volt, amit ott láttunk. Azon a helyen, ahol azelőtt 11—20 évvel végtelen ‘ homok- sivatag volt, ma, gyönyörű, dúsand termo, hatalmas rizsföldeket és cu­korrépatáblákat látunk, Ez jellemzi azt a hatalmas munkát, amit a szovjet nép végez a kommunizmus felépíté­séért. Itt saját szemünkkel láttuk, ho­gyan változtatja meg az ember a ter­mészetet. A termelés öntözéssel folyik. Az egyik kolhozban, ahol 1938-ban kezdték a sivatagot termőfölddé vál­toztatni, ma már 50 q rizst aratnak hektáronkint és 800 q cukorrépa át­lagtermésük van. De elértek már 1700 mázsás répatermést is. Arra a kérdésünkre, hogyan érték el ezeket az eredményeket, elmondták, hogy a gépesítés és a helyes agrotechnika tette ezt lehetővé. A természettel so­kat kellett küzdeniük. Eső egy évben 180—200 mm. esik. (Nálunk az évi álag 600—800 mm.) Ez is késő ősszel és kora tavasszal. Akármerre jártunk, mindenütt vidám, megelégedett, maga­biztos embereket látunk. A gyerme­kek részére jól felszerelt napközi ott­honok vannak, ahol nagy gonddal ne­velik őket. Mindenük megvan, amire szükségük van. Azalatt a két hét alatt, amíg a kazahsztáni kolhozokat jártuk, meggyőződtünk arról, hogy milyen előnnyel jár a nagyüzemi gazdálkodás, A kolhozoknak hatalmas vagyonuk van és óriási állatállonwny- nyal rendelkeznek. Iskola, mozi, kul­túr ház van n kolhozokban. Még soká sorolhatnám azokat 'it szociális intézményeket, ami a kolhoz- parasztok életét teszi szebbé. A kül­döttség tagjai közül nagyon sokan a látottak alapján már itt bejelentet­ték, hogy belépnek a termelőszövet­kezeti csoportba. Orgoványi János a palotási Palóc tsz elnöke Mihálygergén és Nógrádmegyerben III. típusú lszcs-k alakultak A Nógrádmegyei Szövetkezetek Szövet. sége jelenti: Józsa András 14 holdas lu- dányhalászi középparaszt a zöldség ler melőcsoport intéző bizottságának egyik tagja, az aug. 6d intéző bizottsági ülésén javasolta, hogy a zöldség termeíöcsoport l-es típusú termelőcsoporttá alakuljon át. Példáját követte Nagy József 13 holdas, Nagy István 12 holdas, id. Nagy Lajos 20 holdas közép paraszt is. Kezdeményezé­süket az egyénileg dolgozó gazdák érte­kezletén letárgyalják és amennyiben a csoportértekezlet jóváhagyja, III. típusú tszcs.t alakítanak. A fentemlített közép­parasztok vállalták, hogy a termelőerő- portot augusztus 20-ra, Alkotmányunk ünnepére megalakítják. A szécsényi járásból jelentik, hogy Nógrádmegyer községben az I. típusú ter­melőcsoport 111. típusúvá alakult át. Mihálygerge községben 15 család 21 taggal csoportot alakított. A III. típusú csoport elnökévé Sebestyén Sándor 11 holdas középparasztot választották meg. A mihálygergi dolgozó parasztok az új­ságokban olvasták a Szovjetunióban járt parasztküldöttek beszámolóját és erre fel alakították meg a csoportot. A^pásztói járás és Berkenye község nyerték el elsőnek a megyei tanács vándorzászlaját A behordás és cséplés ütemének fokozásával gyorsítsuk a begyűjtést ■ben követni kell" az élenjárók pél- A gépállomások közti cséplási-be- dáját SzuTdokpüspökin, ahol az gyűjtési versenyben Erdőkürt nyerte elcsépelt gobanának mindössze 5 el a megyei tanács vándorzászlaját, százalékát adták be, meg Buják- mert a nyári ütemtervét 32 százalék­A vasárnapi jelentés szerint me­gyénk országos viszonylatban a 18-ik helyről a 17-ik helyre került fel. Ez az eredmény további, még fokozot­tabb; lendületesebb munkára, kell, hogy ösztönözze pártszervezeteinket, tanácsainkat. A vorsenylendület további foko­zása érdekében a megyei tanács vasárnap adta át a pásztói járási tanácsnak a megyei vándorzász­lót, mivel a begyűjtésben járása­ink közül eddig legjobb ered­ményt érték el. A pásztói járás 4ig 31 százalékra teljesítette évi beadási tervét. A járás eredményét nagyban emelte, hogy Erdőkürt község évi előirányza­tát hétfő estig mindenből 110 száza­lékra teljesítette. Elérte a 100 száza­lékot Erdötaresa' község is. Jobbágyi, Szarvasgcde, Palotás az 50—60 száza, lékos teljesítésnél tartanak. A vándorzászló megőrzése érdeké­nak, ahol ez a mennyiség 10 szá­zalékot tesz ki. A rétsági járás dolgozó parasztjai büszkén tekinthetnek Berkenye köz. ségre, amely a begyűjtési verseny-ben a legjobb és elnyerte a megyei tanács községi vándorzászlaját. A község vasárnap estig kenyér, gabonából 148, takarmánygaboná­ból 102 százalékra teljesítette évi tervét. A községi átlagot a tszcs példamutató teljesítése lendítette elóre. A termelőcsoport 792 száza­lékra teljesítette kenyérgabona beadási kötelezettségét. A vándorzász'ót Katona elvtárs, a megyei tanács elnöke adta át Berke­nye község dolgozóinak. Ebből az al­kalomból az alábbi táviratot küldték Rákosi elvtársnak: „Drága Rákosi Elvtársi A nógrádmegyei Berkenye községből jelentjük, hogy Pártunk és Rá­kosi elvtársunk iránti forró szeretctből, drága hazánk iránti mérhetetlen ragaszkodásból, a béke iránti akaratból kiindulva mentünk harcba, hogy minél több gabonát adjunk a hazának. Ez fűtötte-községünk minden egyes dolgozó parasztját és büszkén elmondhatjuk, hogy harcunknak meglett az eredménye. Az augusztus 20-i határidőtől eltérőleg augusztus 5-én, vasár, nap délig egész évi gabonabeadási kötelezettségünknek 100 százalékig ele­get tettünk. ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy ennél az eredménynél nem állunk meg, a gabonabeadást *ovább folytatjuk, mert tudjuk, hogy minden 3zem gabonával erősítjük az országot, segítjük az üzemekben dolgozó ipari mun­kásokat és erősítjük a nagy Szovjetunió által vezetett béketábort. Ruszti Béla Pálinkás János VB titkár. A rétsági járás területén most arra kell törekedni, hogy az elmaradt köz- sógeket megbírálva, munkájukban se­gítséget adva fokozzák a járás ered­ményét. A keddi jelentés szerint az elcsépelt búzának 16.3, rozsnak 35.3, árpának 11.7 százalékát szállították a magtárba, amely arra int, hogy- sok felesleges gabona van még a járás területén. A balassagyarmati járás községei­nek párosverseny-ében Dejtár meg­előzte Ipolyvecét 71.7 százalékos ered­ményével. Ipolyveee eredménye 63.5 százalék, míg nyomukban halad Hont község. De vájjon mire várnak De- bercsóny községben, ahol még egy szem gabonát sem adtak be? Ilgv gon­dolják hogy rájuk nem vonatkozik a dolgozó nép államának törvénye? Vagy hasonló sorsra akarnak jutni; mint Endrefalva, Mátraszöllős, vagy Ersekvadkert, ame’y községekéi- ki­zártak a szabadforgalomból? Tudniok kell, hogy a gabonabeadás nem teljesítésére is vonatkozik a kizárás, sőt, aki 8 napon belül nem teljesíti köte. lezettségét, annak az előirányza­tát 10 százalékkal felemelik. A szécsényi járásban az elcsépelt gabonának mindössze csak 15.9 szá­zaléka került a magtárba. A községek versenyében a legjobb Nógrádszakál 32, Szécsény 30, Piliny 24 százalék­kal. Csigalassúsággal haladnak: Holló­kő 2.1, Egyházasgeíge 8, Endrefalva 5 százalékos eredményükkel. A járá­VB elnök versenyben sok közötti versenyben változatlanul a. salgótarjáni járás a sereghajtó. A járásban a versenyszellem csaknem alszik, nincs versenyzászlő a cséplőgépek között és ez az a járás, ahol a legkevesebb dolgozó paraszt tett vállalást beadásának túlteljesítésére. Az agitá- elós munka megjavításával, a kommu. nista példamutatás érvényesítésével harcoljon a pártbizottság és a tanács a lemaradás behozásáért! ban teljesítette. Iparkodniok kell a cséplési munkával, ha továbbra is meg akarják tartani a zászlót; mert erősen veszélyezteti őket a pásztói gépállomás, mely a legjobb eredmény-t érte el a C3éplésben. Kiválóan teljesíti napi normáját Portörő Júlia és Pálhegedűs elv­társnő. A gépállomáson már 125 vagonnal csépeltek el. Racskó Ödön 19 vagonnal, versenytársa, Pisák István 17 vagonnál tart. A mohorai gépállomás termelési ál. lása ezidáig 102 vagon. A gépállomás kitűnt traktoristája., Bartus József 17 vagonnak A versenyszellem kiszélesí- tését segíti elő az is, hogy Kozik Já­nos Pál minden három napon kiérté­keli az eredményt és a legjobb csép- lősnek juttatja a gépállomás vándor­zászlaját. Több felelősséget gépállomásaink vezetőinek munkájában és arra ve­gyék az irányt, hogy a gépek kapa­citását emeljék, a mázsákat pedig lássák pl apró súlyokkal, nehogy ez visszaélésre adjon okot. * Augusztus 6-i jelentés szerint az újmajori kísérleti gazdaság újmajori üzemegységében dolgozó Rácz-csapat a csép’ést befejezte. Rácz Károly munkacsapata volt az, amely július 27-én cséplési ver. senyre hívta ki a teclaki üzem­egység két munkacsapatát. A cséplés befejeztével a kiértékelést megtették és 110 százalékos vál­lalásukkal szemben 125 százalé­kot teljesítettek. A vállalt 0.05 szemveszteséget 0.02 százalékra csökkentették. Az ö példájukon lelkesülve az új­majori üzemegység dolgozói augusztus 10-re vállalták a cséplés befejezését de 4 nappal a határidő előtt befejez­ték. Kövessék az újmajori dolgozók példáját megyénk többi állami gaztla- I ságai is. A farlóhántás és másodvetés gyors elrégzése dolgozó parasztságunk előnyét szolgálja Augusztus 4-íg megyénk területén a be- hordást 86.1 százalékban végeztük el. A lemaradás különösen a szocialista szekto­roknál tapasztalható. Érdemes felfigyelni Bánk községre, ahol a behordás mindössze 66 százalékban van elvégezve, közben a tanácselnök úgy nyilatkozik, hogy itt minden rendben van. A baglyosaijai tszcs dolgozói is na­gyobb gondot fordíthatnának a ga­bonájukra, mert már több héten ke­resztül keresztben áll és a keresztek alatt erősen zöldéi a kicsirázott gabona. A behordás meggyorsítása érdekében még fokozottabban kell alkalmazni a kölcsönös segítséget. A tarlóhántásban a szécsényi járás te­rületén Ipolytarnóc jár az élen, 82.2 szá­zalékkal. Nyomában halad Bencuríalva 80.8 százalékos és Hollókő 60.3 százalé­kos eredményével. Az egész járás terüle­tén fokozni kell a tarlóhántást, hogy a másodvetési tervnek is eleget tehessenek. Meg kell gyorsítani a tarlóhántás üte­mét, mert a megyei eredmény 4-ig 27,5 százaléka a felszántásra váró területnek. De nem kielégítő megyénk másodvetési eredménye sem. Mindössze 34.9 százalék. A másodvetési terv teljesítésében állami gazdaságaink járnak az élen, akik 139.2 százalékban teljesítették előirányzatukat. Majd termelőszövetkezeteink 39.1 száza­lékkal. Komoly munkát kell végezniök a tanácsoknak, de magának a gépállomá­soknak is, hogy a minisztertanács ide­vonatkozó határozatának eleget tudjunk tenni. Fokozzuk a felvilágosító munkát a kis. és középparasztok felé, a kalakok­nál pedig alkalmazzuk a megfelelő törvé­nyes rendszabályokat, ha nem tesznek eleget másodvetési tervüknek. A lemaradt községek kövessék élenjáró ' községeket és zárkózzon ni fel Rimóc és Bencurfalva dolgozóihoz, akik másodvetési tervüknek 88—90 százalékban eleget tettek.

Next

/
Thumbnails
Contents