Szabad Nógrád, 1951. augusztus (7. évfolyam, 32-35. szám)

1951-08-25 / 35. szám

2 SZABAD NOOBAD 1951 augusztus 25. Előre termelőszövetkezeti mozgalmiak fejlesztéséért Itthoni munkámban alkalmazom a Szovjetunióban tapasztaltakat Szavakban kifejezni és papírra vetni mindazt, amit a Szovjetunióban láttam a küldetésem ide­je ólait, nem tudnám. 4z igazat megvallva, ál­landó kételyekkel küzdővé indultam el a Szovjet­unióba■ Vájjon mindaz, amit hallottam a szovje teli eredményeiről, lehet­séges volna?. Mint ' tszcs elnökeit legjobban a szervezés érdekelt. F.z áll hozzám legközelebb. Az Alma- Atai kolhozban tanulmá­nyoztam a brigádok mun­kájút, amelyek állandó kijelölt területen dolgoz­nak .Maguk készítik a velgsi tervei és ami a mi csoportunkon belüli szervezéstől elkülönül az, hogy a brigádok munka- tervet is készítenek rgy- egy gazdasági évre. A szervezés oly tökéletes Volt, hogy egyetlen egy embert sem lehetett lát­ni. aki tétlenül töltötte volna a munkaidejét. A kolhozon belül, aki jő. lösleges munkaerőnek bi­zonyult, tíz az ipari tá­rásokban nyert elkel) e- zést. A kolhozban a jövede­lemelosztás terményben történik. A fölösleges terményt a kolhoztagok szabadon értékesíthetik, Mólunk ezidcig ez nem volt meg. Mi eddig pénz. ben osztottuk ki a cso­porttagok jövedelmét. Az új jövedelemelosztás ná­lunk nemrégiben jelent meg. A szovjet kolhozokban az emberek fáradhatatla­nul dolgoznak, hogy a kolhoz jövedelmét emel­jék és a boldog életet még szebbé és boldogabbá legyek. Nincs olyan em­bere a kolhoznak, aki ne lelkiismeretesen és lelkesen dolgozna a kommunizmus építéséért. Önkéntelenül is arra gondoltam, hogy ideha­za csoportunk tagjai — főleg az asszonyok — ha erről beszélek, nem i.s hiszik el, mert a mi cso­portunknál is előfordult, hogy egyesek csak kény­szerből vették a mnkát. Hogy fedi a valót mind­az, amit mondok, a dug- hagyma szedésénél Ma­gyar Józsefné, özv. Tóth Andrásné és Jánosné egy fél nap alatt csak 0,5 munkaegységet teljesltet­tek. De amikor elmon­dottam nekik a kolhoz- munkások lelkesedés ét, elgondolkodtak teljesít­ményükön. Pár nappal később örömteli arcok újságolták, hogy a dug- hagyma szedésnél 0.8 J munkaegységet teljesítet­tek, A Szovjetunióban szerzett tapasztalatokat megfogadták. A kint szerzett tapasz­talatok alapján szervez­tem át a cséplőgépnél dolgozó munkacsapatokat is, Hazaérkezésem után első dolgom az volt, hogy átnézzem a munka menetét, hol is kellene módosítani, hány ember dolgozik a cséplőgépnél? Négy munkacsapat dolgo­zott a gépnél, amit há­romra csökkentettem. Hogy helyesen jártam cl, azt bizonyítja az is, hogy ugyanolyan eredményt érnek' el, mint négy munkacsapattal. Sok még a tennivaló a mi csoportunkban is. Főleg a termelés terén. No meg a szakmunkások biztosításánál. Minden kolhozban az építési bri­gádok, bognárok. ková­csok végzik a szakmunkát s ezenkívül minden /col­hoz magának neveli ki a traktorosokat, kombáj- nosokat. Mennyivel köny- nyebb volna a mi mun­kánk is, ha a mi cso­portjainkban is így len­ne, A szajcembcrek ugyanolyan munkaegy­ségben dolgoznak, mint a Italhoz többi tagjai. Hogy ezt mi is elérjük, most a tszcs fejlesztésé, nck folyamár, a kis- és középparasztokkal együtt szakembereket is szerve­zünk a csoport részére. Valóban csuk most vált előttem ismeretessé a nagyüzemi gazdálkodás igazi, értelme. Hálás va­gyok Pártunknak cs de­mokráciánknak üzért, hogv tanulmányozhattam a világ legfejleUcb me. zőgazdaságál és a kint szerzett tapasztalatok ré. tán még előbbreviszem, lermclöcsoportunk fejlő­dését. Elmondotta Orgoványi János paraszt küldött Palotás, Ered menyeink győzik meg községünket, hogy helyes utat választottunk TnrmclScsoportuk elért eredményc- rtll. fejlődéséről és növekedéséről e*á- mol be ai alábbiakban if.i Molnár I'ál. a Ccred-Tétujfalusi Búzakalász tszcs elnöke: T^gy évvel ezelőtt Alkotmányunk ■*-' ünnepére alakult csoportunk, 42 taggal, JS2 liolcl szántón. 100 hold ré­ten és legelőn. 6 pár igával kezdte Paeg a közös gazdálkodást. Yalamenv- nyien bizalmatlanul vártuk, vájjon életképes lesz-o csoportunk? Nehézisé- geink voltak, de azért szívvcl-lélek- kel dolgoztunk. Kora tavaszkor Tár­tunk és államunk segítségünkre sie­tett. Állatállományt kaptunk­.Töszágállományunk: 60 darab anya­koca, 3 kan. Ebből 15 darab már le­fiadzott, 74 darabot.. A napokban 25 darab anyakoca lcfiadzását. várjuk. 100 darab birkánk is van. Röviden még arrói akarok írni, hogy szorgalmas munkánkkal 500 mázra, búzát és ro­zsot, 220 .mázsa árpát, 70 mázra zabot termeltünk- Kötelezettségünknek ele­get tettünk, közvetlen a cséplőgéptől 153 mázsát vittünk be a magtárba. A munkaviszony a cspporunkban jó volt. .Néni tú’zok, ha azt mondom, hogy megyénk viszonylatában első he­lyen álltunk a növényápolásban. A legtöbb munkaegységet Utasi rá] tel­jesítette, do nem marad el mögötte Krisztán István sem akik a csopor­tunktól e.gy-6gy darab tehenet kap­tak. Minden csoporttagnak van egy növendék állata, egy darab tehene, 1 darab fias disznója szaporulatával. Az elmúlt héten a:i árpa és a zab összter­mésének 30 százalékát osztható alapra kiosztottuk, minden csoporttagot a munkaegység arányában részesítet­tünk. Utasi Pál, miután megkapta a 420 kg. árpa, 132 kg- zab részesedését, ezt mondotta: ,.Nehezen léptem be a termeKicsoportba, de most már látom, hogy minden aggódásom hiábavaló volt. Eddig is éden jártam a munkában de még nagyobb odaadással fogom végez­ni munkámat“. De nem hagyhatom ki édesapámat, id- Molnár Pált sem. Ugyanis, ami­kor mi megalakultunk, ö 6 hold föld­jével kívül maradt a csoportból és azt mondta, hogy ü sosem fog belép­ni a tcrmelöcsoportba. Majd ö meg­mutatja, hogy annyi termést sem fog e’érni a csoport holdankint, mint ő egyénileg. Most pedig, amikor a ter­mésben jövedelem 30 százalékát szét­osztottuk, G hold földdel kérte cso­portunkba való belépését és megje­gyezte, hogy ennyi termés sosem volt a padláson. Látja, hogy életképes a lermo’iicsoport. De rajta, kívül még 3 család G taggal kérte fölvételét, akiket Alkotmányunk ünnepén ünne­pélyesen fölvettünk csoportúnkbt. Az új logok — főleg édesapám •— az utaspusztai egyénileg dolgozó parasz­toknál kezdte meg a toborzási mun­káját. akik már ezidáig is ériben ér­deklődtek . csoportunk eredményei iránt. If.i- Molnár Pád tszcs elnök. Emi gátolja a fejlesztés! A terme'őszövrtkezcti mozgalomban elért eredmények mellett hiányossá­gok is tapasztalhatók A rétsági já­rási párlbizott* áS- de a mezőgazdasá­gi osztály sem fordít gondot arra, hogy minden községben legyen tszcs belépési nyilatkozat- Emellett a cso­portok alapszabályait sem adták ki a községnek. így van ez Alsópctényben, ahol már 4 tag alírta volna a bolépésj nyilatkozatot, hogy létrehozzák az előkészítő bizottságot és hozzákezdhet­nének a csoport megszervezéséhez- Do hasonló a helyzet Keszegen is. Vnjjon a pártbizottság és a járási tanács mezőgazdasági osztálya nem tartja fontosnak a tszcs alapszabályát ismertetni a. dolgozó parasztsággal? Es mivel fogja a dolgozó parasztságot kiszakít ani a kalakiság és a klerikális reakció né pelle nos és félrevezető be­folyása alól. ha elhanyago’ja áz alap­szabályzat ismertetését? De nem moz­dítja elő a. tszcs fejlődését az sem, hogy a járási pártbizottság tagjai közül többen is egy községbe járnak ki és ami még súlyosabb hiba. szinte napról napra a megszokott közésgeket láto­gatják. Több figyelmet szenteljen a, pártbizottság a járási tanáccsal együtt a tszcs fejlesztésére. Munkájukat terv­szerűen végezzék. Lehetőleg minden községbe járjanak cl rendesen, ne pe­dig csak ogy-kcttöb' Idejében készüljünk fel az őszi vetési munkálatokra ■p1 lérkeztünk a nyári mezőgazdasági munkák befejezésének határide­jéhez ás már most meg kell kezdeni ez előkészületeket a nyárvégi és az őszi mezőgazdasági munkák maradék­talan végrehajtása érdekében. Éppen ezért rá kell mutatnunk a tarlőhúniáíi és a másodveté3i munkálatoknál fenn­álló lemaradásokra, mert özek a lema­radások a soronk-.ivetkozG mezőgazda­sági munkálatok végrehajtását akadá­lyozzák. Rajta kell lenn t-k a tarló, hántási munkák gyors befejezésén. A iarlóhántáei munkák meggyorsítását azáltal érhetjük el elsősorban, ha min. den rendelkezésre álló fogatot és gépi- erőt a tarlóhántás elvégzésére állítunk be. A tarlóhántás gyors elvégzésére nézve nem közömbös az, hogy milyen talajművelő eszközökkel végezzük el ez{ a munkát. Legkisebb teljesítményt érünk el az ekével. Már nagyobb a leljesítmény lókapával, még nagyobb a tárcsával. Tehát ezek közül az esz­közök közül a lehetőség szerint mindig a legnagyobb teljesítményűt alkalmaz­zuk. Elősegítjük a munkák haladását azáltal is, hogy minden percet kihasz­nálunk és időnket helyesen osztjuk be, felesleges mozgást és munkát ne vé­gezzünk. A szakszerű növénytermelés nem nél­külözheti a tarlóhántáít, mert ezáltal gazdagodunk talajvízzel, pusztítjuk a gyomnövényeket és a növényi kártevő­ket. Megvédjük a talajt a kiszáradás ellen, elősegítjük a növényrészek, tar­lómaradványok korhadását, továbbá a talajéletet, 0 végül megvetjük alapját a jó vetöágynak. Már most be kejl fe­jezni a másodvetéseket is. /*Ászi vetéstervünket csak) úgy tnd­^ juk jól végrehajtani, ha ezeket a munkákat idejében és jól elvégezzük. Ha ebben a munkákban lemaradás mu­tatkozik; a további munkák elvégzé.sé- jiél a rendelkezésre álló rövid idő nem ad lehetőséget a soron következő fel- adatok időben történő, jó elvégzésére. Az őszi munkák biztosítása érdekében haladéktalanul végezzük' el az őszi ve­tésterv felbontását egészen egyénekig, amár kiadott és községekre is felbon­tott járási terv alapján. A vetésterv le- bontásánál szemelőtt kell tartani azt a körülményt, hogy a megyékre, illetve a járásokra lebontott kereten változtat­ni nem lehet, csupán a járási kereten belül olyképen, ha a községek egymás között cserélnek. Például, ha az egyik községnek sok a kivetett búzaterülete és rozs vetésterületén akar szaporítani, ez csak űgv lehetséges, ha valamely járásbeli község lead rozsterületéből ugyanannyit, mint amennyit a másik község fölvenne, de a kiegyenlítést megfelelően a búzánál is végre kell hajtani. A tervfelbontásnál különös fi­gyelemmel kell lenni a kulákokra, s ezek tervfelbontásáról a helyi községi tanács készítsen kül.ön nyilvántartást, hogy annak végrehajtása minél köny- nyebbtn ellenőrizhető, legyen. A terv-felbontással egvidejülog már ** hozzá is kell fogni a nyárvégi talajelökészítö munkához is. így a jól előkészített talajon 20—22 centiméter mélyre vetőszántással kezdjük meg a vetőágy előkészítését. Aszerint kell a vetöágyat elkészíteni, hogy aprómagú növényeket — mint amilyenek a bi. bórhere, lucerna; stb. —, vagy nagyobb magú növényeket, mint amilyenek az őszi takarmánykeverékek és az őszi ka­lászosok — vetünk. Az aprómagú növények vetése esetén aprómorzsás vetöágyat kell készíteni, amelyet megismételt és felváltva végzett fogasolással, hengerezéssel, esetleg si- mítozással tudunk előállítani. Az apró­morzsás takaróréteg a szükséghez ké­pest meglehetős tört legyen, hogy az ap’rómagvak helyes vetési mélységét és egyenletes kikelését biztosíthassuk. Az aprómagot rögös vetőágyba ne vessünk, mert kelésük hiányos és egyenetlen lesz. A munkákat a talaj kedvező nedves­ségű állapota mellett végezzük el. Az aprómagú növények vetése esetén az. elvetett magvak betakarása a rend­szeri, a vetés irányában végzett henge- rrzéssel történik. A nagvobbmagú nö­vények vetése esetén ugyancsak azon kelj lennünk, hogy a talaj felszínén aprómorzsás, jó takaróréteget készít­sünk. Ezeknél a magtakarást magta- karo boronával végezzük el. Magábanvévo a. jól előkészített talaj még nem biztosítja a jó termésered­ményt. ehhez szükséges az. hogy kifo­gástalan esiraképességü. jól tisztítóit (98 százalék tisztaság) és megfelelően csávázott vetőmagot használjunk'. En­nek elérésére rajoni'rózzuk a rendel­kezésre álló vetőniagtisztjtó berendezé­seket (szelektor, rosta, triör, szelelfl- rosta) és a csávázási felszereléseket. A vetést lehetőleg vetőgéppel végezzük el, mert ezzel a vetőmagot a megfelelő mélységre tesszük a földbe, ezzel bizto­sítjuk1 a vetés egyenletes kikelését és a termés egyenletes beírásét. Az összegyűlt jstállőtrágya mennyi­séget az őszi szántás befejezéséig teljes egészében ki kell hordani és alá kell szántani. Elsősorban a középérett és az érett istállótrúgya kerüljön kihordásra, felmunkálúsva, A kihordott és a szántó- földön elteregetett istállótrágyát legké­sőbb 2 napon belül alá kell szántani, hogy az mennyiségi és minőségi vesz. teséget ne szenvedjen. Ne idegenked­jünk a műtrágya használatától, mert azok. termésfokozó hatásúak. A községi tanácsok végreliajtóbi­zottságaira vár a fontos feladat; hogy a nyárvégi mezőgazdasági mun­kák előkészítését és végrehajtását a mezőgazdasági állandó bizottságra tá­maszkodva jól szervezzék meg és ellen­őrizzék, hogy példát mutatva, s dol­gozó parasztságunk segítségével jó és szilárd alapot biztosítsunk ötéves ter­vünk harmadik évi termésének. Zupkó Elemér salgótarjáni járási főagroaymu*. Érdemes gyorsan, pontosan teljesíteni a beadást Tori középparaszt (•vei* Kedves eh:társak! Az újság nyilvánosságán keresztit', hí­vom fel gazdatársaink figyelmét arra, hogy teljesítsék mindjárt a gépelés dán a beadási kötelezettségüket. Ez hazafias kötelessége minden becsületes, béké/akará dolgozó parasztnak. Emel­lett azonban jól is jár, mint azt az én példám is bizonyítja. En kilenc holdon gazdálkodom, be. adási kötelezettségemet $30 százalékban teljesítettem, rögtön a csépiig után. 050 forint értékű vásárlási utalványt koptam, amelyre több mindent vásárol­tunk már eddig is, Vettünk a kistó, nyomnak ruhára.o feleségemnek kötény, re valót, vettünk dunyhára való huzatot is. nekem bakancsot, inget. Ezenkívül úgy beszeltük meg a feleségemmel. hogy rendbehozat juk a szobánkat. — Ugyanis építettünk egy házat és még csak a konyha, meg az előszoba van lakhatóvá ,téve. Most úgy tudom, hogy a vásárlási utalványra kapok majd me- szet. meg cementet, is. Szeretne a fele- ségem még egy dunyhára való angint is tenni, de Tóth János, a szövetkezet boltkezelője csak úgy akar adni utal­ványra árut, ha az ember o'yasmit is vásárol, amit utalvány nélkül is bárhol megvehet, mint pl. férfi inget, haris­nyákat, zoknikat, stb. En nem hiszem el—és sok dolgozó parasztlársam se—, hogy arra rendelet lenne, hogy valaki S méter ágyhuzatot csak úgy kaphat, ha egy férfi inget is vásárol az úti­rányra. Es ha akkor éppen csak a hu­zatra számította ki pénzét. Akkor nem vehet semmitf Art sem tanom igazságosnak, ha az ember levásárol 400 forint ára utal­ványt cs benn marad $1 forint, azt nem akarják kiadni. A feleségem kér. te, hogy adjanak a $1 forintba másfet- miter dclint, mert kellene a kislányom­nak, de azt mondta a boltkezelő hogy ne zaklassam már öt, azt nem adhatja ki, mert már el van könyvelve. Nem lehet azt megengedni, hogy amit a kormá­nyunk megad a dolgozó népitek, azt egyes helyeken úgy hajtják végre, hogy a becsületes dolgozót megkárosítják! Tóth István 9 holdas, Tar. Tapasztalataim a cséplésről — Egy páamiái népnevelő levele Kedves Elvtársak! Népnevelői munkám során elmentem a Nagy Mihály felelős gépész vezetése alatt Óllá cséplőgéphez is. Gregor Jánossal beszélgetve megtudtam, hogy a gépnél a szokásos 20—22 munkás helyett csak 15-en dolgoznak. Kiváncsi voltam, hogy nincse ez hát. rányára a munkának. Megnéztük a ki- csépclt szalmát, a gépalját, ahol sok szem szokott tönkremenni. Mindenütt rend volt, látszott hogy a munkások vigyáznak minden szem gabonára. Tudják, hogy nz ö munkájuk egyik legfontosabb szakasza a békeharcnak és mind becsületesen ki­veszi részéi ebből a harcból, 120—130 százalékot teljesítenek naponta, de na­gyon vigyáznak a minőségi csépiéire is. Azt mondják, hogy nem akarják a szá­zalékot azon az áron emelni, hogy a ga­bonát bennhagyják a szalmában, mint- ahogy azt egy másik pásztói gépről hall­ják, Komoly hiányosságnak tartom azon­ban, hogy a tanács nem törődik a csép­lőgépek között folyó versennyel. Ezt hi. zonyitja az a tény, hogy párosver.senybcn van ugyan a Nagy elvtárs vezetése alatt álló gép Csikány elvtárs gépével, de fo­galmuk nincs róla, hogy a versenytárs mennyit teljesít, ki vezet a versenyben, mert hét hét óta egyáltalán nem volt ki­értékelés. Gregor János ellenőr naponta kétszer-háromszor sürgeti, hogy tudassák velük, hogyan áll a verseny, ez nagyobb lendületet adna a munkának. így a ver. seny csak papíron van meg. A dolgozók elmondták azt is, hogy amit a fejadagon jelül keresnek, azt utolsó szemig headják az államnak. Kelemen (szóda) József azt mondta, hogy neki a fejadag megtermelt 7 saját földjén, a géphez azért jött el dolgozni, hogv amit itt keres, beszolgál­tathassa az államnak. Csak azt kifogá­solja ö is és á többi dolgozó i.s, hogy a helyi tanács egyáltalán nem gondosokodik a cséplő munkások ellátásáról Szerintem a tanácsnak nagyobb gondot kellene for­dítania a cséplömunkások ellátására, mert az ő fegyelmezett, jó munkájukon múlik, hogv gyorsan, szemveszteség nélkül ke­rüljön a gabona a magtárokba. Az ő jó jó felvilágosító munkájuk nagyban hozzá, járult ahhoz, hogy minden gazda, akinek eddig csépeltek, a géptől, teljesítse. sőt túlteljesítette beadási kötelezettségét és minden fölösleges gabonáját beadja „G" vételi jegyre. BORSI TÉRÉN CNF. népnevelő, Pásztó * 0 Őrködünk a dolgozó nép vagyona felett, lelepleztük a feketén cséplőket éhalom községben as erdöküni gépállomás cséplőgépénél beállí­tott ellenőr, Illés József palotául lakos nagyobb mennyiségű kenyérgabonát és takarmánygabonát csépelt feketén. Az eddigi vizsgálat során mintegy 30—40 mázsa feketén csépelt gabonát talált a járási tanács begyűjtési csoportja. A gazdák kihallgatásuk alkalmával úgy vallottak, hogy 50 forinttól 80 forintig terjedő pénzösszeget adtok részben az ellenőrnek, részben a banda gazdának és a cséplőgépről megszervezett meg­bízottaknak. A pénzösszegen a végen osztozkodtak. A - eddigi vizsgálat sa­rán kiderült, hogy kb. 1500—3300 forintot szedtek össze cs osztottak föl egymás között, Kapvszta, az erdő kürti gépállomás által kijelölt felelős vezető saját be. vallása szerint egy esetben 50 forintotí, kapott a hallgatásért. A járási tanács begyűjtési csoportjá­nak kiküldöttei az elmúlt héten a feke­tén csépelt gazdáknál helyszíni vizsgá­latot tartott. Az elcsépelt készleteket felmérte és megállapította, hagy Ko. vács János (Szűcs) 150 kg búzát, 100 kg árpát, Karmos Mihály 150 kg bú­zát. 180 kg árpát, Karmos Janó- (do­me) 130 kg búzát, 130 kg árpát. Kar mos Gábor 100 kg búzát, Miczki János (Pál) 100 kg rozsot, 100 kg árpát. Molnár József 150 kg búsát, 180 kg árpát, özv. Miczki Andrásné 150 kg búzái, 100 kg árpát, Füzér János (Kor­mos) $88 kg búzát, 300 kg árpát esc. peltek cl feketén. Ezek az adatok és az a fény, hogy ezt a nép bizalmából felelős helyre állított egyén csépelte el gazdáknak fe­ketén, arra inti dolgozó népünket, hogy még éberebben őrködjön é3 segítsen leleplezni minden hasonló kísérletet. Egyesek felelőtlenül, Iclküsmcrctlenül visszaélnek a dolgozók bizalmával. — Ezt teszik Héhalomban Miczki Mi- hülyék is, Miczki Miliályné, az MNDSz ügyvezetője, községi tanácstag, így fo­kozottabban szigorú elbírálás alá esik, hogy a padlásukon 54 kéve elesépelet- len árpát talált a járási tanács begyűj­tési csoportjának' kiküldötte. Fölmerül az a kérdés, hogy aki így visszaél a dolgozó nép bizalmával, az megérdemli-e továbbra is ezt a bizal­mat. Nem érdemli meg, mert dolgozó népünk érdekei ellen cselekedni min- der.képen súlyos bűn, de kétszeresen az, ha felelős állásban lévő teszi ezt. A járási tanács a mulasztókkal szem. ben megtette az eljárást is. A felelős vezeiőkct azonnal leváltottuk, az egész ügyet átadtuk) a rendőrségnek, amely a vizsgálatot tovább folytatja éa nem kétséges, hogy járásunk dolgozó népé­nek megelégedése fogja kísérni az íté­letet is. Antal Fereno a pásztói járási tanács begy. csop. vez. h. Meghiúsítottuk az ellenség kísérletét A dejtárl cséplömunkások példát mu­tatnak a megye többi dolgozójának, hogyan kell éberen őrködni a nép va­gyona fölött és leleplezni az ellenséget. Lovászi Márton, volt cscndőrtörzsőr- rnester úgy akarta megkárosítani a dolgozókat, hogy ráengedte az ocsut a búzára és azt hazavitte mint ocsut. egy másik zsákkal meg úgy, hogy nem mérte ki a géprészt és azt is haza­vitte. A dolgozók azonban leleplezték és átadták a rendőrségnek. Ha min­denütt Így vigyáznak és éberen őrköd­nek a dolgozók, akkor meghiúsul az ellenségnek minden hasonló kísérlet«. Pölhös Lajos, a Szabad Nőgrád levelezője, Dejtár. Gecse József 1017 százalékot teljesített Kedves EJvtársak'l Itt Mátranovúkon a gazdák eleget tesznek beadási kötelezettségüknek, így a begyűjtés gyors ütemben halad. Elén jár Szoó János, aki 350 száza­lékra teljesítette kötelezettségét. Homokttrenyén Gecse József (balázs) 1017 százalékra teljesítette, így mu­tat példát a megye többi dolgozó pa­rasztjának). A tarlóhántást 40 száalékban végez­ték el a gazdák. Őszi szöszös bükköny­re 42 gazdálkodó kötött szerződést. Kun István Szabad Nógrád levelezője. ’ÖTvösaner «bi 11 ■ «na Társadalmi Szemle! minden számát. Jüméleti Jejiádéjodet, seflfti eláll

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents