Szabad Nógrád, 1951. augusztus (7. évfolyam, 32-35. szám)

1951-08-18 / 34. szám

* SZABAD K Off BAD 1951 augusztus IS. ALKOTMÁNYI SZÁMADÁS M OST, HOGY ALKOTMÁNYUNK KÉTÉVES ÉVFOR­DULÓJÁT ÜNNEPELJÜK, úgy crzem számadási, kell csinálnom. Számadást úrról, hogy a felszabadulás előtti életem fclehvenííésén keresztül tisztábban lássam életem útját; hogy újra és újra lássam azt a nagy utat, amit napjainkig meg- l®tiünk\ ~~ Felszabadulás előtti életem? Az öl elemi elvégzése után urasági cseléd lettem Mocsári Ödön nagyságos úr"-nalm Vékony bordáját gyerek voltam, így könnyű munkát bízlak rám. E'.sŐ feladatom az volt, hogy fürdővizet készítsek Antttl úr finale* és négy testvérének. Körülbelül 200 méterre lehetett, ahonnan vizet, hordtam 'és amikor a 25. fordulót is mettle'' - • a kél vödörrel, úgy éreztem, Jászaked a tüdőm a fáradságtól. Mikor a vízhordást befejeztem. az „úrfik cipőjét keli tisztogatnom •. de nekem egy se volt. Mindig mozit- láb jártam. 4 kcmrnvncióból (negyedévre egy fél köbméter ja és két és fél pengő járt) nem vehettem cipőt. A Salgótarjáni Üveggyárba mentem dolgozni. Gyalog jártam minden reggel Bocsárlapujtőről Salgótarjánba. így sem boldogultam. Nap­számba is jártam. Sötéttől — sötétedésig dolgoztam — napi 60 fillérért# így éltem, küzfcödtvm az életért, a fennmara­dásért. 17 éves koromban bányász lettem. Először In ászán, majd Karancslejtösón dolgoztam. Szerettem a bányát, de rém. nehéz vö t, 500 méteres vágatokon keresztül toliam a nehéz cs ifiét. Ha egy percre is megálltam, máris fülemben csengett Sírkő Mátyás (elesi) álkozódáta. Minden munkát két. kezünk- Jztl Jidlen elvégezni. Nem volt gép, ami% segített volna. Ren­geteg volt az olcsó munkaerő és a gép pénzbe került volna, tehát nem volt kifizető a tőkéseknek, J FELSZABADULÁS UTÁN SEGÉDVÁJÁR LETTEM ÁJ- és most már büszkén, boldogan termeltem, vájtam ft szenet *— rnmagunknak. 1942.1>an Narancsléjlősről Nfigv- bátonybn kerültem, ahol Kossufh-láró dolgozója lettem. A fel­szabaduló:, elet* egyedüli szerszám a vájárnálc a csákánya volt és most résitiögép, fúrógép ‘és kaparószalag gyorsítja és könnnti meg n termelést. Épülő s zn dal izmusun k n a k legfőbb énéke a dolgozó ember, — ezért kell a gép. Szeretem, munkámat és ezért igyekszem legjobb tudásom szerint dolgozni. Kommunista vagyok — tehál kötelességem /v hogy éltniófiek. Megbecsülik most az ember munkáját, ntm úgy, mint Sírkő Mátyás (etesi) h aj csőrös ke dósa idején. Számoz kitunielésl kaptam. Elnyertem, az ország legjobb o ml ászt öv ájár a kitüntető címet és sztahanovista oklevelet és jelvényt is koptam. 1950 november 26-án a budapesti bányász- értekezlet napján 327 százaié írót telj edtettem, amivel gyö. nyörü emléklapot nyertem. Januárjában 2 hetet üdültem Galyatetőn. Uj. kőtszóba korty hős, fürdőszobás kiírásban 1a- Jzom, már rádiót is vettem — így élünk. Ezt biztosítja szá­munkra az Alkotmány! ÍT HA MEGVIZSGÁLOM, hogv megtesziink-e min­dent. hogy életünk még szebbé vájjon, hogy az AU kötmányban lefektetett jogok YnegdöHihetetlenek legyenek — elmondhatjuk, hogy nem. lenünk meg mindent. Csat;, két pél­dát ragadok ki. Az egyik fontos kérdés, hogy nem használjuk ki teljesen a gépet. De nemcsak, hogy nem használjuk ki, nem. is vigyázunk rá eléggé. Nem érezzük, hogy a gép mi. értünk van, azért, hogy könnyebb legyen munkánk, hogy többet, termeljünk, egyszóval, hogy vidámabban éljünk. Fo­gadjuk meg. vujártórsóim Alkotmányunk napján, hogv ez­után vigyázunk, megismerjük és kihasználjuk munkánk segí­tőjét, ti gépet. A másik kérdés, amiről beszélni kell, a. fcl- likigasitó munka, 'elhanyagolása. Megfigyeltem, hogy nagyon sokan elfelejtik, hogy milyen volt a felszabadulás előtt, a bányász élete. Sem szavunk, de sokszor munkánk sem volt. És rnh '-etünk is, munkánk is tan és mégis sokan elege, áe-tlen korín eh* Vannak nehézségeink, de ezek erősödésünket jelzik. Hu megjavítiu/c a fehilágo4/ó munkát, ha beszélünk a fél szabadulás előtti bányászsorsrál, akkor megértik, akik eddig "zm értették meg nmekedésáink nehézségeit és ez fel­tétlenül kihalással lesz termelésünk fokozódására. Ez én 7 ovid alkotmányi számadásom. Elmondta: Sólyom István sztahanovista, nz ország legjobb omlasztó vájára, Kossuih-láró, Nagybátofty. D A PÁM CSELED VOLT. Ez lett az én sorsom is. C.se. lédnek cselédkondása lettem. Már 12 éves koromban megismerkedtem a földnélkiili parasztember nyomorúságos életével. Egész életemben annyi változatosság volt a felszaha, dulásig, hogy hol cseléd, hol meg béres voltam. Reggeltől késő estig munka és sokszor még bakancsom sem volt. Na. ponta csak kétszer ettünk. Nyomorúság volt életem, semmi örömet nem tartogatott számomra a jövő. Reménytelenül botorkáltam a nagy világban és kelepcéből kiutat nem talál­tam. Fiatalon megnősültem, így próbáltam enyhíteni a nyo­masztó egyedülléten. A elét terhét ezután ketten cipeltük, de csal: rövid ideig, mert egymásután jöttek a gyerekek. Mint családapa azon iparkodtam, hogy egy kis örömet szerezzek a családnak. 1930-ban ézt úgy gondoltam elérni, hogy gazdát cserélek. Pálházára mentünk, amiről az a hír járta akkoriban, hogy emberségesen bánnak a cselédséggel. Vizsálás-puszíáról tehát útrakeltünk, hogy új hont alapítsunk. Nem volt sok gond a hu reel kod ássál. Két kocsira könnyen föl fért egész vagyonunk. Pálházán még komiszabb sors várt ránk. Solymosi báró intézője még kegyetlenebb volt, mint Dajcs Sándort. C OHA NEM FELEJTEM EL 1932 júniusában történt. ^ úgy aratás előtt. Szombat este volt, Szabó Pál a pál- házai in-mint minden este. akkor is kiadta a parancsot, ..Embere’., holnap reggel is befognak! Behordjuk a szénát! ’ — mon 'ellentmondást nem tűnő hangon. Nem szóltunk semmit, mert szavunk az nem volt, csak a munka volt a miénk. Nagyon ki voltunk fáradva, egyikünk se akart vasár­nap dolgozni. Mindén reggel fél 3-kor megszólalt a csöngő, jelezve, hogy megkezdődött a nap, hogy esté 10 óráig nincs megállás. Így voltunk az akkori szombat estén is. Es miulán Szabó elment megfogadtuk, hogy nem fogunk he vasárnap. A debfőiek nem is foglak be, nekik volt odahaza házuk és azt tartották, hogy ha haza küldik, azt se bánják, de nem döglettek bele a munkába. Nekünk néhányutiknak nem volt semmink, a báró földjén dolgoztunk, házában laktunk. Nem volt más választásunk, dolgoznunk kellett. OLNÁR ISTVÁN MEG A TÖBBI DEBRŐI BERKS nem fogott be. vasárnap reggel. Szabó Pál szemlét tartani indu.i vastag görbe botjával a közében, hogy cseléde} hogy tartják be parancsait, így tudta meg, hogy Molnár és társai néni kezdték el a munkát. Épp az istálló előtt talál, kozott, az intéző és Molnár. Szabó, se szó, se beszéd, ínég- ragadta Molnárt, a kétgyerekes családapa mellén az ingén és úgy vágta az istálló falához, hogv az csak úgy nyekkent. Mindnyájunknak nagyon fájt, hogy társunkat megverte a piszkos Szabó, de nem tehettünk semmit. Mégis be kelleti fogni a debrőieknek is. Itt éltünk Pálházán 1930-tól 1938 áprilisáig. De ami 1932.lien Molnárral történt, mindén nap kísértett. Vájjon rám mikor kerül a sor? 1 938-BAN LJRA VISSZAMENTÜNK Vizslás.pusztára. ‘ A változás után az volt, hogy ezután cseléd sor sót nöjn Pálházán, hanem Vizsláson éltünk. A felszabadulás meg­akadályozta és egyben végét vette az új, az állandó költez. ködösnek. A felszabadulás után földet kaptam! 13 holdat! A sajátomat műveltük ezután. 40 éves koromban megérhet­tem, ami életem vágya volt. Magam gazdája lettem. Nem szól nrá*- reggel fél 3-kor az ura sági csöngő. Nem kell már félni a Szabó-féle intézőktől. Szabad lettem, a magam gaz­dám. De a felszabadulással nem szűntek meg a problémák. Nem volt elegendő igaerő és így a 13 holdból 3 és félről lemondtam. A két ökörrel nem lehetett többet művelni. Az idén jó termést takarítottunk' be, 20 és fél mázsa termést adtunk á hazánknak. Bár már egészen más az életünk, mint a felszabadulás előtt volt, de úgy ércein, az egyéni gazdál­kodás nem teljes felszabadulás. Már sokai: beszélgettünk pusztai emberek, egykori cselédek, liftjry Összefogunk és egy. mást segítve közösen eprijük életünket. Bakos Simon, Hol', váth Kató, Forgó Erzsébet és még többén vagyunk azon ä véleményen, ha tszcs-1 alakítanánk, megszabadulnánk eddigi nehézségeinktől. Kérjük a felsőbb szerveket, adjanak segít­séget a tszcs megalakításához. Ez légyén a mi alkotmányi felajánlásunk! Elmondta: Forgó József, vitóláspusztai 9 és fél holdas M építsük, szépítsük iskoláinkat Népi demokráciánk gazdasági és kul­turális fejlődése nagyon sok jól képzett fiatal dolgozót, szakkádert igényel, akik megvalósítják az MDP íí. Kongresszusa által kitűzött feladatokat, ötéves tervünk nagyszerű célkitűzéseit. Ezért minden évben több tanulót iskola, zun k b e ált alá n o s és k őzé p iskoláin li­ba, Nem közömbös, hogy tanulóifjú­ságunkat milyen iskolák várják majd szeptem bérben. A Szovjetunióban minden évben elkö­vetnek mindent a különböző tömegszer- vezetek, üzemek, kolhozok, hogy az isko­lák külsejükben is tükrözzék vissza a ta­nulás megbecsülését, az oktató-ivevelő munka fontosságát és az állami költség- vetésben nyújtott hatalmas támogatáson túl a társadalom is segítse az iskolák rendbehözásával, berendezésük gyarapítá­sával az oktató-nevelő munkát. Országúnkban is voltak már ilyen kéz. deményezések, amelyek azt bizonyítják, hogy dolgozó népünk szívesen és örömmel siet az iskolák megsegítésére. Megyénk területén is a Szülői. Munkaközössegek már ve. de zieh több helyen eredményes mun. hót az isiről a rendbehozása és di­szkese. területén. Ezt az alulról jövő kezdeményezést, moz­galmát akarja most a Közöst a tásögyi Minisztérium országom méretűvé fejlesz­teni „Építsük, szépítsük iskoláinkat’’ mozgalom beindításával. A mozgalom munkájának eredményes, sége érdekében Megyei Bizottságot ala­kítottunk. Ez a bizottság íőféladatául tűzte ki azt, hogy N agy h ár ká n y. Be.de p asz tán társa dal m i munkával tgytantttmts új iskolát épít, hogy a 42 tanyai tanuló kikerül, jön az eddigi egészségtelen 4x4.es földes szobából és egészséges, napfényes iskolában tanul­hasson a jövőben. A salgótarjáni és környékbeli üze­mek egymásután teszik magukévá em nek a mozgalomnak a megsegítését és már eddig igen komoly felajánlások tör­téntek anyagban és munkaerőben. Már eddig biztosítva vannak az iskolához szükséges ajtók, ablakok, lécanyag, desz­kaanyag egyrésze stb. és reméljük azt, hogy azok az üzemek, amelyek eddig még felajánlásukat nem tették meg, hamaro­san hozzájárulnak segítségükkel ennek az iskolának mielőbbi elkészítéséhez. A tanya lakói vállalták, hogy az ösz- szes gyalognap számot és szükséges fu­vart biztosítják, valamint az építke- zéshez szükséges kőanyagot kiterme­lik és a helyszínre szállítják. Az üzemek legtöbbje kőműves, ács és asztalosbrigádot ajánlott afc építkezéshez. Ez a megmozdulás még job ban szolgálni fogja a munkás-paraszt szövetség elmé­lyítését és hozzá fog járulni szocializ­musunk mielőbbi megvalósításához. A járási székhelyeken megalakult já­rási bizottságok mindenütt nagy lelkese­déssel lelték magúkévá a mozgalom be­indítását és a községek egymást Ver­senyre híva készülnek az új tanév bein­dítására. Szirák község iskolájának igazgatóin az egész megyét versenyre hívta en­nek a mozgalomnak minél tredmé. nyesebbe tételére. Diós je nő község fölajánlotta, hogy egy szükség*tantermet fog kibővíteni társadal­mi munkával c.s szeptember l.re teljesen felszerelve a tanítás rendelkezésére bo­csátja. Az egyes tömegszervezetek és a hon­védség egymással versenyezve tettek munkafelajánlásokat, ezzel is bizonyítva azt, hogy az iskola ma már nem egyes kiváltságosoké, hanem a dolgozó nép kezében van és dolgozó népünk tudatában van annak, hogy a szocializmus jövő épí­tői — az ő gyermekeik -— ma még az iskola padjaiban készülnek elkövetkezendő szép hivatásukra. Erezze át minden doglozó ennek a mozgalomnak a jelentőséget és mutassa­nak példát felajánlásaikkal és adjanak meg minden, támogatást minden egyes községben ahhoz, hogy szeptember 1-én jelenthessük Pártunknak és kultuszkor­mányzatunknak, hogy a szovjet szülők áldozatkészségén felbuzdulva, az ő pél­dájukat követve minden iskolánk tisztán és földíszítve, jó berendezéssel várja ta­nulóinkat az új tanév megnyitására. Papp István áll. isk. előadó Mezőgazdasági technikumok nyílnak megyénkben Mezőgazdaságunk elmaradni tógának felszámolása, a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés, féléméit öt­éves tervünk célkitűzéseinek magvalósí­tása s/.ükségrssc teszi és parancsoló«» megköveteli, hogy a mezőgazdaság ré­szére nagyszámú, magasaukepzett szak­embert biztosítsunk. Olyan szakembere­ket, akik ismerik az élenjáró szovjet agrártudomány, Micsurin, Viljamsz, Li- szenkó tanításait és azt a gyakorlati életben alkalmazni is tudják. Azjlyen mezőgazdasági középkáderek­nek a képzése, nevelése a mezőgazdasági technikumokban történik. Megyénkben a most következő Iskolai tanévben in­dulnak fiz első mezőgazdasági techni­kumok. Balassagyarmaton növénvter^ tcsij Szécsénybcii állattenyésztési tech­nikum indul és nyitja meg kapuit szeptember első napjaiban a tanulni* vágyó dolgozó páraszfficHalok előtt. Mindkét technikum mellett diáktm.bon is van, ahol a távoli községekből érkező tanulók kedvezményes ellátásban része­sülnek. Komoly és felelősségteljes feladat há- ru1 a technikum elvégzése után a technikumból kikerülő mezőgazdasági szakemberekre. Ezért elsőrendű fontos­ságú, hogy a tanulók becsülettel helyt­áll iának a tanulás frontján és úgy te­gyenek elegét a reájuk váró feladatok­nak, hogy azoknak maradéktalan vég­rehajtásával a mezőgazdaság fejlődését segítik elő. Tóth litván, iskolaigazgató „így válaszolok M.olnárné kuíákasszonynak** TT fdves elvtársak! Azt láthatjuk napról-napra, hogy az ellenség minden eszközt igénybe vesz, liogy a dolgozók közt az elégedetlenséget szít- sa, szembe fordítsa őket ezzel a rend­szerrel, így gyengítse országunkat, a héketüborl. Itt ilátrttszié.én is van erre példa, Molnárék, az árurcjiegetéséri elítélt knlákok, inkább meghagyták romlani az ántt, minthogy a dolgozóknak kiad. jók. Biztosan ezt teszik a nép dienst, f/d másíilt is, ezért sokkal éberebben kell figyelni a knlákok mesterkedéseit minden községben, mint eddig. Ok art akarják elérni — mint ahogy Molnár­ai be is vallotta —, hogy a dolgozók­kal mcggyülöltessék a nép államát, hogy a munkások ne termeljenek, a dolgozó parasztok ne teljesítsék beadási kötele zc ttségii két. Ezt nem fogják elérni, mert minden bersii'etes, hazáját szerető munkás és paraszt tudja, hogy kötelességét telje, sítve az országot erősíti, ezzel a bé­lét védi, éppen ezért még fúl S tel­jesíti kötelezettséget. Vn magam vél. loham- hogy beadási kötelezettségemet 150 százalékra teljesítem, de hogy az ilyen Molnár-féléknek méltó választ ad. jak, kenyérgabonából 390 százalékra; takarmánygabonából pedig 680 száza­lékra teljesítettem, de ezzel meg nem elégszem meg, elhatároztam; hogy a kenyérgabona beadást még megtoldom vagy 200—S50 százalékkal. Ezzel míg. mutatom, hogy ' éppen ellenkező hatást ér el az ellenség, mint amit akar. Olvasom az ujesághan minden napt hogy az ország minden beosiiletes dol­gozója így válaszol kiilsó és belső el­lenségeinknek. meg úgy; hogy egyre többen térnek át a nagyüzemi gazdái, kodásra. Elhatároztam, hogy a köz- községünkből tszcs látogatásra induló több paraszttársa,mmal együtt én is közelebbről megismerkedtek a társas gazdálkodással, aztán majd megbeszél­jük a dolgot és döntünk hogy mi; mátraszeleiel: se legyünk elmaradottak, bak az ország többi községénél. Salamon István 6 holdas, Málraszct*. Erőt merítünk eredményeitekből Czikor, Miklós, aki Kistelek bá­nyaüzem dolgozója volt, ma nép. hadseregünk tiszti növendéke, az alábbi levelet küldi Kistelek dolgo­zóinak. Kedves Ehrórsak! Nagy örömmel ol. vasiam az újságban, hogy a kisteleki bá­nyaüzem. az előirányzott feltárási tervét 110 százalékra teljesítette. Ezzel a kis­üzemi szén bányászatban az élüzem első falazatát nyerte el. Ez annál nagyobb öröm számomra, mért egy évvel ezelőtt még cn is ott dolgoztam. Most innen az iskoláról küldöm Kis. telek dolgozóinak, harcos, kommunista üdvözletemet. Csak továbbra is így eh - társak, ilyen keményen és sikeresen dol­gozzatok, azzal a tudattal, hogy békétek felett őrködik képzelt, erős néphadsere. giink. Mi is örömmel hajtjuk végre fel­adatainkat, mert erőt merítünk dolgo­zóink eredményeiből. CZIKORA MIKI/r- növendók Ahogyan nem szabad építeni Kedves Elvtársaik! A pásztói halárban \»n (Bul.vkásbaft) nekem és nyolc doijrozólársaninak kisebb nagyobb fél. I holdas kukorieafölrtüsik. A földek vésőben van egy vasból készült villanyvezetéket tartó oszlop, almi magas fvszültsésctj. vezeték inéul keresztül. de nem volt rajta elegendő vezetek. Tavasz óta húzódott az. hogy több vaskart rak­nak rája do nem végezték el, csak most, amikor a földet tűi a községtől megkap luk és bevetettük kukoricával. A termésünk — mint szerte az ország­ban — mindenütt nagyon szépnek i*ér- kezeU. Múlt hó 23 án jött égy teher­autó Salgótarjánból 521 -es rendszámú és keresztülment nz ott lévő földünkön és ki törd élte a ku korira n kai. Férjem — aki épp ott volt — kérdezte, hogy miért ot( mentek, miért nem fiz utón. Azt a választ kapta, hofcy ök nem tudják, liogy Merre vart az út és különben ife azt az utasítást kapták, hogy mindenen mehet­nek keresztül. Megjegyezni kívánom, hogy bármelyik künk hajlandó lett volna kézicrövel be­hordani a düllőútról a vasat, mert a szép termésünket, összetörték, letarolták. Amikor mi minden erőnkkel harcolunk a termésünkért, nem engedhető', hogy egyes felelőtlen emberek csökkentsék termésünket és czenkéresztül a dolgozó nép erejét. Amikor folyik a termén .'be­gyűjtési csata, szívvel lélekkel vészünk részt mi, népnevelők az agitációs mun­kában, nem engedhetjük még azt, bogy valaki lustaságból. nemtörődömségből, lelkiisfneretU'Uü! belegázoljon vetésünk be. Ezt megtehette a felszabad utas előtt, de nem teheti meg most, amikor mindén szem gabonánkkal. kapásunkkal erősítjük Tártunk vezette hazánkat és A legyőzhetetlen béketáborunkat. gyukcso Jánoska MNDSz ügyvezető, Pásztó. Műsort adunk a termelésben kitűnt, vidékről bejáró dolgozóknak A FalgötarjÄnt Vasöntöde és Tííz-helygyúr luiltúrbngüfhjíU ínost aaár riem elégszenek meg azzal, bogy a jól dolgozókat, csasztu ka mii- sorral, ^flekkel, aenével és szavalattal a műhelyben keressék fel és tisztele­tükre rövid műsorokat adjanak, ha­nem elhatározták, hogv ezeket a jól dolgozókat otthonukban, családjuk körébon keresik fel. Az elhatározást tett követte és csütörtökön este S órakor 35 tngá lelkes énekkarból, ze­nészekből és csasztuskából álló cso­port ment ki, hogy a távóli falvakból bejáró dolgozókat otthonukban kö­szöntse az Alkotmány tiszteletére és békénk védelme érdekében végzett jó munkájukért. Felkeresték Karancsbsrényben Oro- garik Mihályt és leányát, Terézt, akik mindketten teljesítették az augusztus HO-ra vállalt tervüket és amikor a szép műsort és virágokat megköszön­ték, azt mondották, hogy életükben kevés ilyen szép nap volt, mint a mai. Felkeresték Karaneskesziben Tarjá­ni József öntödei dolgozót. Kis család­jával boldogan s meghatódva hallgat­ta végig a műsort és azt mondotta, hogy ezentúl mindig két dologra fog Om'ékezni. Az egyik az, «mikor mint partizán harcos megtudta, hogv nem hiába harcolt, s hogy a. szovjet kato­nák szabadságot hoztak a dolgozó népnek, a másik pedig «. mai este­Még két helyen voltak lloesárlapuj- tőn,, Barta Erzsébet és Felek Piroska gépformázóknál. Mindketten nagy örömmel fogadták a kültúrcsoporlöt. és megfogadták, hogy ezhntűl még jobb munkával igyekeznek az ötéves tervünket elősegíteni. Amikor éjjel .12 órákor a kultúr, csoport hazatért, mindenkinek ragyo­gott az arca az örömtől, mert tudták, hogy most jó munkát végeztek és ez­zel a kultűresoport is hozzájárult az Alkotmány-ünnep jelentőségének eme­léséhez. Kákonyi Ferenc kultúrnevelési felelős Megtak a rí tás a szécsényi állami gazdaságban az állattenyésztő-brigádoknál A gazdaság állattenyésztési dolgozói jó példával előljárva magukévá tették kormányunk tafcarékosági rendelkezé­seit s egymással versenybe lépve meg. takarításokat érnek el az állattenyész­tésben; amellyel hozzájárulnak az ün- köl< ségeíökkontéshcz. A marhahízlalási brigád tagjai Cser­nyik István; Kmtyina István és Hu. gyécz János a szakvezetők és szak­könyvek oktatását gyakorlatba átvit­ték és látták, hogy ha az ugyanazon mennyiségű takarmányt Ízletesen és jól elékszílik. továbbá az istállót nyáron beeötéíitik',- légyteletiiítik, az etetést mindig ugyanazon időpontokban végzik ós az állatoknak legnagyobb nyugalmat biztosítják,' 6—8 százalékkal magasabb tokár, mányérlékesílést érnek el és á nyá­ri meleg ellenére sem csökken az ál­latok étvágya, 3 hónap eredményeit kiértékelve a következőket talál­ták: 3 hónapra 1 darab bízómarba a nor­ma kereteink belüli takarmányozással 90 kilogram súlygyarapodást kellett volna elérnie. Ezzel szemben a 3 hó. nap álaft 120 kg-ot gyarapodott egy | hízóállat. Ez azt jelenti; hogy mive] a hizlalást idő 0 hő, a hizlalóéi idő első felében egyhónapi megtakarítás je­lentkezik" ami abraktakarmányban 11.129 kg; szá]astakarmányban és alomszalmábau 171.59 kg megtakar! tást jelent. A sertéstenyw.tós tóién a dolgözók a tarlóhántás e]őtt feletették az eset­leges elmaradott kalászokat és egyéb nemes terményeket közvetlen gereblyé­ző:» után korán reggel és késő este. As etetést úgy végezték, hogy min. drnufjp annyi, területet et< t/f k■ ónak; ámi a tarlóhántás területét, nem akadályozta; úgyhogy ezen a téren elmaradás nem történt. Viszont még' tarjúhántás előtt minden szemet felszedtek és nem ke­rült basznosítatlanul a földbe. Ennek eredményeként az állatok részére ab- raktakarmányt kiadni nem kellett és így a megtakarítás 4572 kg abraktakar, mánv. Ezek szerint tehát a vegyes abraktakarmány megtakarítoft 11.000 forint. léttor István agr&nómns; szécsényi állami gazdaság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents