Szabad Nógrád, 1951. július (7. évfolyam, 28-31. szám)
1951-07-14 / 29. szám
4 SZABAD HOOKAS 1951 jű’in-i 14. Ki a gasdája a tál aj mit vetési szerződéskötésnek a berceli gépállomáson? A talajművelési szerződéskötés harci ífeladat, amelynek győzelemre vitele nrculesapást jelent az osztú'lycllcn.-ég- nek, a kuliknak. a klerikális reakciónak egyaránt. Ezt dolgozó népünk ádáz ellenségei is tudják. Ezért gyü- lö'ködö agitáeiót fejtenek ki a szerződéskötés ellen. Az osztálvelienséget, a kulákot, a klerikális reakciót, amikor a szerződéskötés, a géppel való munka ellen agitál, az vezeti, hogy magának a d gozó parasztságnak és nem utolsó sorban megyénk és országunk dolgozóinak minél kevesebb kenyér, tej, zsír, vaj és más fontos ipari nyersanyag jusson. Ezt a tényt nem ismerték fel a bor- ccli gépállomáson. A szerződéskötést vs.sk másodrendű feladatnak tartják. Előttük teljesen közömbös, hogy a szerződéskötésben, a tarlóhántásban még 30 sxáxaléknál scm tartanak Síiből ered ez a közömbösség? Miért az állandó siránkozás, hogy nem megy a szerződéskötés? Talán ez az oka; hogy minden dolgozójuk olyan, mint Molnár István traktoros, aki hanyag munkájáért és a ’szerződéskötés elleni megnyilvánulásáért a napokban elbocsátottak. Nem, nem azért! Hogy a szerzödésköté« ezidáig nem járt sikerrel, az egyedül a politikai vezető fc. lületcs munkájára vezethető vissza. Zengő elvtárs, a gépállomás politikai vezetője, nem tekinti harci feladatnak c munkák vitelét. Számára kielégítő az eddig elért eredmény. Zengő elvtárs nem látja világosan, hogy milyen hatalmas szerepet tölt °c a gépállomás a mezőgazdaság szocialista átszervezésében; a dolgosé pa. rasztság öntudatának szociálisba, szellemben való átnevclésében. Elfelejti, hogy a szerződéskötés menetéért őt terheli a felelősség. Ot terheli a felelősség Pártunk és munkásosztályunk előtt azért is, hogy jó munkájával emelje a mezőgazdaság termelékenységét, elősegítse a mezőgazdasági munka gépesítését; a város és a falu közti meglévő, ellentétek megszüntetését. Az ő föladatát képezi az is, hogy nevelje a dolgozókat, megjavítsa a munkához való viszonyt, harcoljon a szocialista anunkf egy elemért. Ezt azonban nem teszi. Helyette számtalan esetben órák. hosszat a korcsmában üldögél. Munkaidejét motorozással, szórakozással tölti. de ha a járási pártbizottság titkári értekezletre hívja be, rendszerint tá- voltártja magát azzal az indokkal, hogy a motor rossz, nem tud bemenni. Helytelen viselkedése » Pártunk politikájának lebecsülését jelenti Ebből következik a szerződéskötés és a gépállomás egyéb munkáihoz való rossz viszonya is. Ha a dolgozók bírálják munkájának fogyatékosságát és helytelenségét, durván visszautasítja. Ennek tudható be. hogy a gépállomás dolgozói nem végzik odaadóan a szerződéskötési munkálatokat. Elsősorban a politikai vezetőt terheli a felelősség azért' is, hogy nem tudnak eredményes felvilágosító munkát folytatni a traktorosok, a dolgozó parasztság között. Zengő elvtárs kötc. lessége lett volna felvértezni a dolgo. zókat megfelelő agitáció» érvekkel és nem sablonos hivatali szellemben elintézni a népnevelőértekezleteket; illetve a dolgozók oktatását. Dolgozó parasztságunkat nem tudják meggyőzni, ha csak általánosságban beszélnek a gépi munka előnyéről, vagy a békeharc kérdéséről. Nem elég csak általánosságban beszélni a traktorosoknak a szerződéskötés jelentőségéről. Ahhoz, hogy sikeresen tudják megoldani feladataikat, el kel! mondják a dolgozó parasztságnak, hogy a gépi munka kíméli az embert. Mondják el, hogy egy kataszteri hold igaerővel vallj felszántása nem kevesebb, mint 27 kilométer gyaloglást jelent az ekeszarv mellett. Dolgozó parasztságunk a talajművelőéi szerződéskötést magáévá teszi, ha a gépállomás dolgozói elmondják, hogy a gépi munkával növelhetik a termőréteg vastagságát, a föld nedvességét, a tápanyag feltárását. ezen keresztül magasabb a terméseredmény, Ha ismertetik velük, hogy a tehenek igázásáva] ahány órát- dolgoztatnak. annyiszor 6 deciliterrel kevesebb tejet nyernek az állattól. Egy fél hold megszántása tehát 2 tehénnél 10 liter tejvesxteséget jelent, 1 holdnál pedig 20 litert, ami alig kevesebb, mint egy hold föld tárcsázásának a munkadija. Természetesen ilyen konkrét agitá- ciós érvek elterjesztéséhez először a politikai vezetőnek magának kellett volna mélyrehatóan tanulmányozni a szerződéskötésről szóló brosúrát. He nemcsak a brosúrákat nem tanulmányozza, elhanyagolja a Párt és a kormány határozatainak alapos megismerését is. A- felelőtlenség szinte általánossá' tett a gépállomáson. Kremnicsán Gábor főgépész; aki jelenleg a gépállomás vezető teendőjét látja el, nem na. gyón bánkódik, vájjon tudják-c n szerződéskötési tervet biztosítani. El. kényelmeskedi munkaidejét. Azt gondolja, hogy a szerződéskötés magától is megy? Biztosításáért harcolni keli tehát, Kremnicsán elvtárs vessen véget kényelmességének és járjon élen a munkák vitelében. Dóra mezőgazdász nem ismeri ax egyéni felelősséget munkájában. Nem tanulmányozta kellőképpen a Magyar Közlönyben megjelent rendelcteket, nem ismeri — és a dolgozókkal nem ismertette — azt a rendelkezést sem; hogy a szerződéskötésért pénzt csakis a földmüvesszö- vetkeze-t, vagy a gépállomás, pénztára vehet fel. A traktoristának csupán a szerződéseket kell megkötni. A mezőgazdász feladata lett volna tudatosítani a traktoristákkal, hogy a sekélyszántás szerződéskötéséért holdan- kint (10 fillér prémiumot, a mélyszántásért 1 forintot kap. Felelősség terhelj a mezőgazdászt azért is, hogy r dolgozók még mai napig sem tudják, az idénytervben mennyit kell teljesíteniük. Nem készítette el a dolgozók egyéni terveit; nem ismertette eléggé az aratási és cséplési munkák utáni díjazást sem. Feladata lett volna a belső adminisztratív dolgozókat mozgósítani, hogy kiírják, kik azok a gazdák, akik már több esetben szerződést kötöttek a gépállomással. Erre azért lett vplna szükség, hogy a traktoristák elsősorban ezeket a gazdákat keresték vo|na fel és miután szerződést kötöttek velük, bevonják exen riólgoxó parasztokat im ax agitáeiös munkába A bered! gépállomás vezetői számolják fel a nemtörődömséget és vegyenek példát a tolmács! gépállomásról; amely 92 százaiékra teljesítette nyári tarlóhántási tervét. De példát vehetnek a karancskeszi gípállomás- ról is, amely S3, a szécséhyi gépállomásról, amely 72.8 százalékra teljesítette a nyári tarlóhántási tervét. Ez az eredmény azt bizonyítja, ahol a gépállomás vezetősége magáévá teszi és mozgósítja dolgozóit a szerződéskötés sikeréért, ott a munkák is jól haladnak. — Szabó —, Mit kell tudni Az 1951—52. évi begyűjtési rendelet az elmúlt évi rendeletekkel szeriben korábban jelent meg és ezzel lehetővé vált, hogy dolgozó parasztságunk jó előre számot tudjon vetni, miből mennyit kell beadni a dolgozók államának. Dolgozó parasztság a várható bö termés alapján megtudhatja miből, mennyi feleslege lesz cs miből kell többet termelnie. Ebben a gazdasági évben a beadási kötelezettség három részből áil: termény és állatbeadási, baromfi- és tojásbe. adási, tejbeadási kötelezettségből. A m. típusú tszcs háztáji gazdaságához tartozó területek, valamint az 1 katasz- trális holdon aluli területek mentesek a beadási kötelezettség alól. A 800 négy. szögölön felüli területek után azonban baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget, teljesíteni kell. Tejbeadásra azonban minden tehéntartó kötelezett, attól függetlenül, hogy földterülettel rcndelke- zik.e, vagy sem. A dolgozó parasztok termény- és állatbeadási kötelezettsége négv csoportra oszlik: kenyérgabona beadási kötelezettség, takarmánybeadási kötelezettség, állat- és zsírbeadási kötelezettség, burgonyabeadási kötelezettségre. A tér. melőszövetkezetek, a Hl. típusú tszcs-k beadási kötelezettsége három csoportra oszlik: kenyérgabonabeadási kötelezettség, állat, és zsírbeadási kötelezettségre és burgonvabendási kötelezettségre. A beadási kötelezettség megállapítása a földterület nagysága szerint aranykoronánként megállapított búzakilogramm alapján emelkedik. A termelő a beadási köteiezettségét az elmúlt évekkel szemben többféle terménnyel teljesítheti egyes csoportoknál. Az egyes isoportok teljesítése 33-féle terménnyel lehetséges. A csoportokkénti teljesítések lehetősége a termelő beadási könyvében is fel van tüntetve. A szerződésileg lekötött bízott sertés, valamint borjú a beadási kötelezettség teljesítésébe teljes egészében beszámít. Ugyancsak beszámít a szerződésileg termelt tavaszi búza, árpa és napraforgó is. A többi beadásra nem alkalmas szerződéses termények a beadási kötelezettségbe nem számíthatók be, azonban a szerződéses terület után a termelő mentesül a beadási kötelezettség alól. A III. típusú tszcs beadási kötelezett, sége eltér a dolgozó parasztok beadási kötelezettségétől azzal, hogy a tszcs beadási kötelezettsége, amennyiben az 1 katasztrális holdra cső tiszlajövedelem nem éri cl a 11 aranykoronát, úgy katasztrális holdanként 120 búzakilo. gramm. 11—17 aranykorona tisztajöve- delem esetén katasztrális holdanként 150 búzakilogramm és 17 aranykoronán felül katasztrális holdanként 180 búza- kilogramm. Az I. és II. típusú termelőszövetkezet tagjai beadási kötelezettségüket egyéni, leg kötelesek teljesíteni, azonban beadási kötelezettségükből az I. típusú tszcs-be bevitt terület után 10 százalék, míg a II. típusú tszcs-be bevitt terület után 15 százalék levonásban részesülnek. A dolgozó parasztság beadási kötelezettségét 33 százalékban kenyérgabonával, 15 százalékát takarmánygabonával, 40 százalékát állat- és zsírbeadással, 12 százalékát burgonyabeadással köteles teljesíteni. A kulákok beadási kötelezettségüket 25 százalék kenyérgabona beadással, 15 százalék takarmánybeadással, 48 százalék állat- és zsírbeadással, 12 százalékot burgonyabeadással kötelesek teljesíteni. A kenyérgabona beadási kötelezettséget, a gazdálkodó háztartási és gazdasági szükségleten felül megmaradó kenyérgabona feleslegjéből köteles teljesíteni. Ha a terménygabona feleslege kötelezettség teljesítésére nem elegendő, abban az esetben a még mutatkozó hiányt napraforgóval, vagy takarmány, beadási kötelezettségének teljesítés után fennmaradó árpával, zabbal vagy kukoricával teljesítheti. A takarmánybeadási kötelezeti ség teljesítésére termelő árpa össztermésének 15 százalékát, zab termésének 15 százalékát, kukorica termésének 10 százalékát köteles beadni. Az ezen felül fennmaradó takarmánybeadási kötelezettség többi részét a termelő további árpával, zabbal, vagy kukoricával és szálastakarmánnyal is teljesítheti. A szálastakarmány azonban a takarmánybeadási kötelezettség kivetésének 20 százaléka lehet. Az állatbeadási és zsírbeadási kötelezettség teljesítése az ebbe a csoportba tartozó beadásra alkalmas cikkekkel szabad választás szerint lehet teljesíteni. Ebbe a csoportba baromfit és tojást csak a külön megállapított baromfi- és tojásbeadási kötelezettség telje, tése után lehet beadni. A termelési szerződéssel lekötött napraforgó, valamint tenyésztési, vagy hizlalás! szerződéssel átadott hízott sertés, borjú az állatbeadási kötelezettségbe beszámít. Magánfogyasz. fásra levágott sertések után beadott zsír, valamint a beadott gyapjú az állat- és zsírbeadási kötelezettségbe beszámít. Amennyiben a termelő állal- és púbe. a begyűjtésről adási csoportját az ebbe tartozó cikkek kel nem tudja teljesíteni, úgy a takar» many beadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó árpa, zab és kukoricával is teljesítheti. Amennyiben a kulákok az állat- és zsírbeadási kötelezettségük teljesítésére alkalmas egyéb terményekkel nem rendelkeznek, abban az esetben vágómarhát, csikót is adhatnak be. A burgonva. beadási kötelezettség teljesítésére a termelő elsősorban burgonyatermésének 10 százalékát köteles beadni. A burgonya- beadás többi részét a termelő akár to. vábbi burgonyával, akár az ebbe a csoportba tartozó beadásra alkalmas cikkekkel, vagy bármely másik csoportba tartozó beadásról alkalmas terménnyel teljesíthetik. A termelő a beadás teljesítésére szükséges terményeket csépléstől számított 8 napon belül köteles teljesíteni. A beadási kötelezettség teljesítésére átadandó terményeket a földműves, szövetkezetnek kell átadni. A földműves- szövetkezet az átvett terményekről vételi jegyet állít ki A baromfi- és toiásbeadási kötelezettség megállapítása a gazdasághoz tartozó összterület (szántó, kert, rét, szőlő, legelő) alapján történik. Dolgozó parasz. toknál katasztrális holdanként baromfiból 2.25 kilogramm, tojásból 30 darabot kell beadni. A baromfibeadási kötelezett, ségből 60 százalékot sovány, míg 40 szá. zalékát hízott baromfiból kell teljesíteni. A toiásbeadási kötelezettség 70 százalékát június 30-ig kellett teljesíteni, a baromfibeadásból 10 százalékot szintén június 30-ig. A Ill.típusú tszcs baromfibeadási kötelezettsége katasztrális holdanként 1 kilogramm baromfi és 15 darab tojás. Az 1951. évben alakult III. típusú tszcs és önálló termelőszövetkezetek baroinii- beadási kötelezettsége I katasztrális holdanként 80 dekagramm baromfi és 10 darab tojás. Az I. és a II. típusú tszcs- be tartozó dolgozó parasztok a csoport közös művelésébe bevitt terület után katasztrális holdanként 2.15 kilogramm baromfit és 28 darab tojást kötelesek beadni. Az átlagelosztású (II. típusú) termelőszövetkezeti csoportba tartozó dől- gozó parasztok baromfibeadási kötelezel t- sége. katasztrális holdanként 2 kilogramm és 27 darab tojás. A beadási kötelezettségét és a begyűjtési tervét pontosan teljesítő, illetőleg túlteljesítő községeket és városokat kor- mányzatunk külön iparcikk ellátásban részesíti. Ezen felül a termelő, aki gab». nát, kukoricát és szálastakarmányt aa állami begyűjtés céljára a rendeletben megjelölt határidőn belül adja be, külön gyorsbeadási jutalomban részesíti. A külön jutalom összege, mint gyorsbeadási jutalom búza, rozs, árpa és zab után métermázsánként 4 forint, augusztus 20 a után, október 1-ig méter» mázsánként 2 forint, az 1951 november 1-ig átadott kukorica után mázsánként 5 forint, az 1951 november 1-től 1952 január l.ig kötelezettségen felül beadott! kukorica után mázsánként 3 forint, az 1951-ig beadott szálastakarmány után mázsánként 2 forint, az 1951 szeptember 15-e után, de október 15.e előtt beadott) szálastakarmány után mázsánként l forint gyorsbeadási jutalomban részesül. Kormányzatunk az állami begyűjtésben és beadási kötelezettség teljesítésé, ben a legjobb eredményt elérő 5 megyét, 100 községet, 200 földművesszövetkezctct, 600 termelőszövetkezetet és termelőszövetkezeti csoportot, továbbá 3000 dolgozó parasztot külön pénzjutalommal, elismerő oklevéllel tüntet ki A begyűjtési verseny jutalmazására kormányunk 3 millió forintot fordít. Azok a termelők, akik beadási kötelezettségű« két teljesítették és ezen felül felesleges terménnyel rendelkeznek az általuk C vételi jegyre beadott termények után fej» adagon felül külön őrlési engedélyt kapnak. Ugyancsak megilleti a fejadagon felül külön őrlési engedély azt a termelőt, aki beadási kötolezeítsé. got kenyérgabonából augusztus 20-ra, Alkotmányunk ünnepére« teljesíti, háztartásonként 20 kilogramm. Aki kenyér, gabona beadási kötelezettségét augusztus 20-ig; takarmánybeadási kötelezettségét a Nagy Októberi Forradalom ünnepéig, november 7-ig teljesíti, háztartásonként 40 kilogramm kenyérgabona őrlésre kap engedélyt. Az a termelő, aki kenyérgabona beadási kötelezettségét teljesíti ősterme, lői fejadagon felül 50 kilogramm kenyérgabona őrlésre kap vámőrlési engedélyt, ha saját maga, vagy háztartásához tartozó valamelyik személy házasságot köt, Ka neki, vagy családjában valanaelvik személynek gyermeke születik, ha saját maga, vagy családjához tartozó valame. lyík szentély ezüst, arany, vagy gyémánt- menyegzőjét ünnepli. Házasságkötés esetén az 50 kilogramm kenyérgabonára a vámőrlési engedély mindkét házasfelet, gyermekszülés esetén á szülő anya ház. tartását, ezüst, arany, vagy gyémánt- menyegző alkalmával pedig a házasí-de- két együttesen illeti meg, továbbra is következetes karcot és a szénabegyüjtési terv teljesítéséért I olytassunk a tojás-, baromfiA tojásbegyüjtés eddigi eredményei azt igazolják, hogy tanácsaimé csak elvétve foglalkoztak e fele'ö.iségteljes feladat vitelével, nem harcoltak a begyűjtés sikeréért. Nem jártak élen példamutatásukkal és ez kihatott egész megyénk eredményére. Szarvasgcde községben is ez a jelenség tapasztalható. A község tanácselnöke, akinek beadás] kötelezettsége 2-10 darab, még maga sem tett eleget kötelezettségének, amit látva ,a, dolgozó páráévá ok, ök sem teljesítik tervüket. A példa- mutatás hiánya mellett megalkuszik az ellenséggel, amit az bizonyít legjobban, hogy július 3-ig egyetlen kulákot sem számoltatott elEz a nemtörődömség arra vezethető vissza, hogy a tanácstitkár, aki 13 éves gyakorlatára hivatkozik mondván, ö tudja, mit bír cl a község és lehetetlen teljesíteni a tervet. Ha a kulákok elszámoltatásáról kérdezik, cinikusan arról beszél, hagy a »szegény« kulákoknak nincs már semmijük. az állataikat is lefoglalták. Nem lehet semmit sem behajtani rajtuk. De nem nyilatkozott a horlliy-rend- szer idején így. Egyszerűen elárverezte a dolgozó paraszt utolsó holmiját. Akkor nem volt jószívű és engedékeny és nem tiltakozott a Vendeletek végrehajtása ellen. Ludányhafászi községben arról panaszkodik Süllei Ferenc tanácselnök, hogy nem tudnak eredményt fölmutatni, »hiába a népnevelő munkát. Azt azonban nem mondja el, hogy még ő sem teljesítette 150 darabos .tojásbeadási kötelezettségét. Süllei Ferenc és Bronda András tanácstagokra, akik egyetlen egy darab tojást sem adlak még be, nem hallgat a község dolgozó népe. Nem hafgat olyanokra sem, mint a pásztói helyi tanács elnöke, aki 150 darabos tojásbeadási kötelezettségéből még semmit sem adóit he. A tojásbeadásban lemaradt tanácselnökök maguk rúgják fel a törvény rendelkezéseit. Éppen ezért no csodál- kozvaifak azon, hogy az ellenség, a ku.ák, a klerikális reakció befolyása alá keríti a dolgozó parasztot, Kü’önöscn nagy lemaradás mutat-1 kozik a tojásbegvüjtésbcn a salgótar- j jani járásban. A legutóbbi kiértékelés szerint, az évi előirányzatnak 22.1 százalékát teljesítették. Mégis a járási tanács a »várakozás« álláspontjára helyezkedik, gondolván, hogy majd fog menni. Erre példa a hétfői napon megtartott járás] értekezlet, ahol Andó elvtárs ,a VB .elnöke beszámolójában még csak említést sem tett a tojásbegyiijlésről. Av elnök elvtárs úgy véli, hogy ez folyamatos munka, nem szükséges erről mindig beszélni. Szerinte a. tojásbegyüjtés zavarná az aratás-csép'ési és a begyűjtési munkálatokat- Arra az álláspontra helyezkedik, hogy most úgy sem menne a tojásbegyüjtés, mert mindenki arat. Helyesebb lenne, ha úgy szerveznék meg a járás területén a munkát; hogy az aratás-cséplés jó elvégzése mellett behoznák a tojásbegyüjtésbcn mutatkozó lemaradásukat is. Ha megnézzük a sa’gó arjáni járás 22.1 százalékos eredményét, meggyőződhetünk arról, hogy a begyűjtési csoport lervszerütlenül végezte a munkáját. Nem fordított gondot a verseny kiszélesítésére és csak később kapcsolt rá a verseny szervezésre. A járási ianúcs begyűjtési osztálya lassú intézkedésére jellemző, hogy csak későn szerzett iu- domást, miszerint Nádujfalu község do gozó népe az egész járás községeit versenyre hívta ki a tojás, baromfi és szénabcgyüjtésben. A járási tanács kötelessége lett volna állandóan ellenőrizni a begyűjtés menetét ős föifedni a lazaságokat. De nem is jrányithatja n versenyt, ha egy hetes, régi eredményeket küldenek a községek felé, Á hiányos ellenőrzésnek az lett a következménye, hogy a járás ierii- telén a ku'ákok szabotálták a to- jásbegyiijtést. Kishartyánban 13 ku]ák egyetlen darabot sem adott be. A begyűjtési csoport csupán a jelentésekre szorítkozott, nean leplezte le a ku’ákok mcs’erke- déseit. Az utóbbi időben ezen a téren némi javulás állott be, mert gyakrabban kjnt vannak a községkben és a helyszínen megteszik az intézkedéseket A begyűjtés érdekében. Dobos Gyula, a begyűjtési osztály munkatársa, míutáu fölhívta a kishartyání lanács figyelmét a ku- lákokra, egyetlen nap alatt 11 kulákot számoltattak el. Ez azonban még nem minden, mert a járás területén nemcsak egy község van, n kulák szabotálása mindenhol tapasztalható. A salgótarjáni járásban különösen a kétlaki dolgozók nem tesznek eleget államiránti kötelezettségüknek. Így van ez Dorogházán is, ahol a község lakóinak túlnyomó többsége bányász. Vájjon gondolkozott-e már azon a kétlakj dolgozó, hogy milyen elnyomatásban és nyomorban sínylődött a Horthy-rendszerben. Elfelejtette talán, hogy hetenként csak két-három napot dolgozott? Ezzel szemben a nép állama állandó munkát és emberibb élelet biztosít számára? Dorogháza dolgozó népe és ipari munkásai c’fo'cjtottek már, hogy a múltban több kilométert kellett megtenni gyalog a lakástól a munkahelyig. Most pedig határukban van a korszerű Ménkes-üzem. Vájjon, hogyan akarják meghálálni mindazt, amit a fe]szabadu’ás óta a község kapott? A villanyt, a bányát, a telefont, hogy a község 10 tisztet küldött a honvédségbe, hogy agusztus l-iöl postahivatal nyílik a községben? A kétlakj dolgozók, legyen az do- roghází, vagy bármely községbe va’ó, akkor Jesz méltó a Párt és az állam megbecsülésére, ha eleget is tesz államiránti kötelezettségeinek. Legyenek tudatában annak, hogy a tojásbegyüjtés tcljcsitéscvel i.s ötéves tervünk sikerét mozdítják' c]ö és kötelezettségük teljcítéséve! saját maguk és népünk boldogabb jövőjét segítik elő. . A tojás., a baromfi. -9 szénabegyüj. tést az aratási munkákra hivatkozva maga a megyei tanács is elhanyagolja. A begyűjtési csoport ezen a héten ki sem értékelte az eredményt. Ez a rothadt, kényelmes megoldás arra figyelmeztet; hogy a legszigorúbban felelősségre kel] vonni ezen álláspont kiagyalóját“; különben a terménybe, gyűjtés sikere se.m tekinthető biztosítottnak.
