Szabad Nógrád, 1951. július (7. évfolyam, 28-31. szám)

1951-07-28 / 31. szám

2 SZABAD NOGRAD 1951 július 28. Versenyben Erdőtarcsa és Kálid, de nincs biztosítva a verseny nyilvánossága Kalló község az aratási munkákban "Erdőtarcsa mögött lemaradt. A község dolgozói miután a gazdagyülésen meg­tudták, hogy versenytársuk, Erdőtar­csa 2 nappal előbb befejezte az ara­tást, erőt nem kímélve hozzáláttak a leaSiaradág behozásához. Az aratást 100 százalékig befejezték. Az aratás be­fejezése után a község dolgozói, annak ellenére, hogy az egynapos esős idő akadályozta a behordást, miután meg­száradt a gabona, nagy lendülettel fogtak hozzá a behordáshoz. A pénteki nap folyamán egymás után gördültek be a gabonával megrakott szekerek a közös területre. A kocsin ülők a közsé­gi tanáes háza elé érve éles szemekkel figyelték a véraenytáblára felírt neve­ket, ahol a behordásban, a cséplósben élenjáró parasztok nevei szerepelnek. Valamennyien arra törekednek, hogy nz ő nevük is kikerüljön a versenytáb­lára éppen úgy, mint ahogy Tóth Gusztávé, aki 150 százalékra, Konc Já­nosé, aki 138 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. A község dolgozói valamennyien át­érzik a Versenyben végzett munkájuk jelentőségét, amit az bizonyít legjob­ban, hogy a legutóbbi gazdagyülésen 87 dolgozó. paraszt vállalta, hogy 150 százalékra teljesíti gabönabeadási kö­telezettségét. Nap-nap után. újabb és újabb nevek kerülnek fel a versenytáblára és a begyűjtésben élenjáró dolgozók mellett felkerülnek1 azok newei is, akik a tarlóhántásban és a másodvetcsben is élenjártak. így került fel a ver­senytáblára Benedek István, Mészáros Gábor. Magyár József, Cseresznye Mi­hály, Nagy József ós Fodor József dolgozó paraszt nevei is, akik 100 szá­zalékig elvégezték a tarlóhántást cj másodvetésükuek is eleget tettek. A dolgozók versenylendülete magá­val ragadta a helyi tanácsot is. A ta­nács, a társadalmi bizottság, az állan­dó mezőgazdasági és begyűjtési bizott­ság egyetlen, napot sem hagynak el, amikor ki ne értékelnék a napi elvég­zett munka eredményét A begyűjtés idő előtti teljesítése érdekében a társa­dalmi bizottság a legutóbbi ülésén munkatc'rvet kcázíteit; amely munka­terv egyes pontjainak végrehajtására felelősöket nevezett ki. A társadalmi bizottság, miután a bét község ver- f-enyvállalását kiértékelte; a pártszerve­zet segítségével a község területen kis. gyűléseket tartottak; ahol ismertették; hogy Kalló község a behordásban meg­előző Erdőtarcsa versepvtársát. Ez fo­kozta a dolgozók' lelkesedését; messze túlhaladva a vezetők versenylendületét. Ugyanis olyan nagyszámú dolgozó pa­raszt tett vállalást, hogy nem volt ele­gendő versenylap. A pártszervezet: a tanács, valamint a tömegszervezetek népnevelői; ame­lyek mozgósították a dolgozó paraszt. Ságot a hehordásra; elfeledkeztek a be­gyűjtés viteléről. Ez nem véletlen je­lenség, mert a népnevelőket, sem a pártvezetőség; sem pedig a helyi ta­nács nem látta el konkrét érvekkel. Nem ■ mondták azt el, hogy aki a gép­től teljesíti beadási kötelezettségét, és gl fejadagon és vetőmagon kívül fölös­legét C-vételi jegyre beadja; milyen jutalomban részesül. A helyi pártszer­vezet, a tanács feladata a népnevelők­kel, az utcafelelősökkel tudatosítani, hogy aki Alkotmányunk ünnepéig; au­gusztus 20-ig rendezi kötelezettségét cs aki földadóra; kőtelező beadásra és C.jegyre búzát, rozsot; kétszerest; ár­pát; zabot ad be; mázsánkint 4 forint gyo'rsbcadási jutalomban részesül. Vagy ha ismertették volna, hogy egy-egy fa­lu a beadás gyors teljesítése után sok­ezer ‘forint értékű ruhaneműt; lábbe­lit ég egyéb fontos háztartási cikket kap, amelyből a dolgozó parasztság ré­szére jelentős mennyiség áll rendelke­zésre’ nem fordulhatott volna elő, hogy az elcsépelt 308 mázsa búzából mindössze 63 mázsa folyt be a sző. vetkezet magtárába. De hiányosságok mutatkoznak a cséplőgépek beütemezé- scnél is, annak ellenére, hogy a köz­ségben S közös szérű van kijelölve; a cséplőgépeket mégis egyik udvarból a másik udvarba vontatják; amely kés­lelteti a cséplést és 8 gépnél nem ke­vesebb, mint 120 mázsával lehetne növelni a gépek napi teljesítményét. Erre figyeljen fel a tanáes elnöke és a legrövidebb időn belül a közös szé­rűn kezdesse meg a cséplést. Ha ezt nem teszi, a község dolgozóinak ver­senylendületét aláássa cs lemaradnak versenytársuktól. A verseny kiszélesíté­sét eredményezné az is, ha a községi tanács gondoskodna arról, hogy a két község közötti verseny állását is ki­írnák a táblára, A község versenye; ha nem ismerik a dolgozók a verseny állá­sát, el sem képzelhető. Harcba kell in. ditani és versenybe kell állítani egy­mással a cséplőgépek dolgozóit is, fel kell számolni a nemtörődömséget és ki kell függeszteni a versenyt úblákat a cséplőgépeknél. A párt- ós a tömegszer­vezetek legjobb népnevelőit állítsák be a cséplőgépekhez. Ebbe a munkába vonják be a beadásban élenjáró dol­gozó parasztokat is, hogy sikerre tud­ják vinni a begyűjtés ügyét. Vegyék át Erdőtarcsánai' azt a .jó kezdeménye- zését, ahol egy cédulára ráírják, hogy mennyi a dolgozó paraszt beadási kö­telezettsége, kiszámolják a fejadagot, a, vetőmagot; hogy menyi a felesleg és ezt a kis lapot adják át a népneve­lőknek. Még jobban porosodik a versenylábla E'rdotarcsán pedig a község dolgo­zó népe szeretne tudomást szerezni ar­ról, hogy mit vett észre Kalló határá­ban a7 ellenőrzés során Ungi elvtárs tanácselnök. Nem ártott volna kiírni a ve'rsenvtáb'ára, hogy Kalló község, amely szégyelte, hogy az aratási mun­kákban lemaradt." félre akarta vezetni a Pártot, a járási tanácsot és Erdő- taresa község dolgozó népét. Azt je­lentette, hogy 100 százalékig befejezte az aratást, holott még 70—80 hold várt learatágra. A község becsületes dol­gozó parasztjai készek csatlakozni ah­hoz az 53 dolgozó paraszthoz — akik egymással versenyezve vállalták azt, hogy minden felesleges gabonát közvet­len a cséplőgéptől adnak be, de elvár­ják a tanácstól, hogy kifüggessze a két község közötti verseny állását, s az élenjáró dolgozók neveit. Káiát vallhatja a községi tanács ennek a helytelen nézetnek, ; hogy a versenyben ha törik, ha szakad, úgy is mi kerü­lünk ki győztesen!“; ugyanakkor nem ismerik Kalló község eredményeit? A helyi pártszervezetnek, de a tö­megszervezeteknek is látniok kellene, hogy a behordás; a begyűjtés kampány feladat amelynek végrehajtása nincs kellőkép­pen biztosítva. Nem foglalkoztak elég­gé a népnevelőkkel, nem ragadják ma­gukkal a DISz ifjúságot, sem az MNI)8z-t. A tömegszervezetek gyengén veszik ki részüket ebből a munkából. Mindkét község tanácsa, a pártszer­vezet segítségével számolja fel a mun­kájában meglévő hiányosságokat. Vi­gyék harcba községük népnevelőit és tanácstagjait a begyűjtés sikeréért, te­gyenek meg minden tőlük1 telhetőt a két község közötti verseny nyilvánossá­gáért, községük dolgozói verseny len (HL létének nagyobb mértékben való kibon­takozásáért. — Szabó — Hasznos megakaria elázni Tart a begyiiitési versenyben Hasznos községben 10 közös szérűn megkezdték a cséplést. Az aratás elég soká elhúzódott, mert nem tudták be­vonni a munkába a nőket es a család­tagokat. Versenyben áll a község a szomszé­dos Tar községgel az aratás csépléa és begyűjtés mie'őbbi teljesítésére. De ez is inkább csak' papirosve'rseny, mert a versenyszerződésben megállapított ver. senybizottság most fog csak első ízben ellátogatni Tar községbe és a tariak sem jöttek még át Hasznosra. Ez egyik oka annak, hogy mind a két község le­maradt a szénabegyüjtésben, pedig an­nak’ teljesítését a versenyszerzödésben június lS-ra vállalták. A gabonatermés begyűjtésére a köz­ségben létesítettek begyiijtőhelyet. Az iskolát rendezték be erre a célra. A Tarral kötött versenyszerződésben a község dolgozó parasztjai vállalták; hogy minden feleslegüket a cséplőgép­től viszik a hegyüjtöhelyre. Ezt a ver­senypontot mindenképen teljesiteni is akarják. Hiszen tavaly, amikor még Pásztora kellett beszállítani a begyűj­tendő gabonát és sokkal rosszabb volt a termés, 145 Százalékra teljesítették a beadást. Idén; amikor a községben van a begyüjtőhely és sokkal bőségesebb a termés, jóval nagyobb eredményt akar. nak elérni. A törvény betartása Szécsényben is kötelező! Maradéktalanul hajtsák végre a község dolgozó parasztjai a másodvetési tervet Módosított ötéves tervünk törvénye előírja, hogy ,;a másodvetés területének 1954-ben el kell. érnie az 1,480.000 kitt. holdat“. Ennek megfelelően az idén kereken egy.miHó kát. holdat kell má- sodnövénnyiel bevetni. Ötéves tervünk a szocializmus megvalósításának egyik legalapvetőbb feltétele, dolgozó népünk szent törvénye, amelynek végrehajtása kötelesség! A másodvetési tervből Szécsény nagy­községre 540 kát. hold jut. Tehát nem kevesebbet kell tennie Szécsény paraszt. Ságénak, mint e területről egy évben 2 termést" letakarítani! .Sokan ugyan i(lc. genkednek tőle, meg vúllvonogatusokkal hárítják el maguktól a másoduövények termesztését., mint Makovenyi István 3 holdas. Azt mondja, hogy „van elég takarmányom, nincs Szükségem többre“ Makovenyi Istvánnak tudnia kell, hogy a másodnövényi vetések termesztésével a jövőre is gondolunk Hosszú hónapokkal előre is tekintünk, amikor állataink részére bőséges takar­mányt biztosítunk. A több takarmány tárolása neki sem okozhat gondot; hisz a takarmányt könnyebb „eltartani“; mint a jószágot. A takarmány nem kér enni! Szécsény határában is époly kedvező az időjárás, mint a megye bármely tá­ján. Tehát a másodnövénv termesztésé­hez jó alkalom kínálkozik. Ezt az előnyt ki kell használni a széesényi parasztságnak. Követni kell Micsurin­nak, a nagy szovjet, tudósnak bölcs ta­nítását, amely Szerint ;,a természettől nem várhatunk' könyöradományokat, ha­nem az eredményeket ki kell kényszerí­teni tőle“. Ez különösen vonatkozik most Szécsény dolgozó parasztjaira, mert az Ipoly közel 1000 holdat árasz­tott el vízzel, ami komoly károsodást jelent. Kormányunk segítségére sietett Szécsény parasztságának. 600 kilogram kölest és 60 kilogram tarlórépamagot biztosított a községnek. Akármilyen fontos és sürgős munka a másodnövények vetése, de ha nincs cg.v szervező, irányító erő; amely e munka gyorsabb elvégzésére serkentené Szécsény dolgos parasztságát — akkor a munka „alszik“. így van ez Szécsény. ben is. A pártszervezet; a tanács nem szorgalmazta eléggé az aratási versenyt. De lemaradás van a behordásban is. Az aratási, beliordási munkák ütemé­ben elfelejtették“ tudatosítani a má- sodnövenvek vetésének fontosságát. Tóth Sándor tanácselnök fejcsóválva olvasta a megyei tanács heti tanácsadó­ját, amely közli; hogy a másodvetési munkák járási versenyében 2.9 száza­Molnár József mátraszelel szikviz- gyáros kulákot égy jó fél évvel ez­előtt tartóztatta le rendőrségünk áru- rejtegetésért. Az elmúlt héten újabb nagymennyiségű áru került felszínre a kulúk lakásából.. Felesége tovább ha­K U L A K O K itt nem sok eladni való volt, mert. az .érkező árukat eldugdosta. Ha cipőt kértek, azt mondta, hogy nincs, ha ruhát mentek vásárolni, csak széttár­ta a kezét, hogy az sincs. Rossz, kopo ;, derekán madzaggal átköícftt Molnár kulák felhalmozott árujának csak egy részét muta ja a fénykép. A felső részen jól hálható a sok zsák, amelyek mind cipővel vannak tele, lentebb a sok nőt ruhaanyag, szappan, szandál, cigaretta és gyufa. rácsolt, elvonta a dolgozók elől a log-1 kabátban járkált a faluban; mintha fontosabb közszükségleti cikkeket és|ő lenne a legszegényebb. azokat elrejtette. A felszabadulás után nem nyitott ki Molnár kulák, amikor a dolgozók verejtékezve építették újjá a lerom­bolt országot. Öt ház, egy szatócsüzlet, egy kocsma és egy szikvizgyár tulaj­donosa lévén, azt az időt leste, amikor még többet lehet összeharácsolni. A jó forint megjelenésekor ő is kinyitott. Persze a dolgozó parasztság számára Az elmúlt hét péntekjén megejtett házkutatás lerátotta a lepet Molnár kulákról t falu dolgozó parasztjai ebit!, Lakóházának különböző helyei­ről mintegy 320 pár cipőt, kb 120 da­rab mwsdöszappant, 10—12 kilogram inegirmlott mosószappan, 250 darab felkendő!, kb 1000 karika c-rna. egv ló régi cigaretta, dohány, z«ak a gyula került elő. Nem bánta, hegy megróni !k. tönkremegy, esik e'vor.- ti'íia t dolgozó nép clöl. Hosszú vol­na felsorolni, de érzékeltetésül elég annyi. 1 ogy az elrejtett holmik a tanácsi'.’,;: ’’gyík helyiségét félig meg­töltötték, Emellett a kertben elásva, és mér. különböző helyeken több inir.t 14.000 forint készpénzt találtak. De számított arra, hogy esetleg a dol­lárnak is jó hasznát veszi. 638 USA és kanadai dollárt rejtett el a háza ab­laka alatt lévő kertben. Tisztában volt azzal, hogy amit tesz a dolgozó nép ellen teszi. Félt a törvényíöl, amit bizonyít az is* hogy Lőrinci községben lakó rokonaihoz több fon­tos. értékes anyagot vitt lo. Közte 20 gramm arany került elő rokonaitól és az ittlévő készpénzzel együtt 50.000 forintra emelkedett az elrejtett pénz értéke. Nála és rokonainál több. mint 1112 méter különböző női és férfi ru­haszövetet hozott felszínre a házkuta­tás. Máíraszcle dolgoző parasztsága a legnagyobb felháborodással fogadta, a község ellátása ellen elkövetett me. rényletet. Bodor Józsefné, aki a ku- !ál-asszonyhoz járt mosni, elmondotta, hogy nem adott neki tisztességes bért, sőt enni sem. Tótok Anta’né sem állhatja meg szó nélkül, hogy hiába kért tőle petróleumos kannát, kendőt, vagy mosdószappant, nem adott neki. »Most el fogja nyerni méltó büntetését« — mondja Koeinai bozó Mihály. A harácsoló kulák és felesége még a, gyermekeinek sem adott enni. A középső fia például az apjálől lopta cl a pénzt és az isko­lában 30—40 forintot adott egy szó. let kenyérért, vagy szalonnáért, ha csillapítani akarta éhségét- Bödön- számra romlott meg a lekvár, a zsír és a méz, ugyanakkor a kislánya csonttá, bőrré vas soványodva. Mátraszele dolgozói sokat tanultak, de még mindig nem eleget. Meglát­ták a ku’ák igazi arcát felismerték, hogy sz ilyen Molnár.félék a leg­ádázabb ellenségek és nem kiméinek semmit a dolgozók megkárosítására. Ha valóban lo akarják vonni — és le kell vonniok a tanulságot —, ak­kor ezt legméltóbban tígy tehetik, lia jól cs gyorsan elvégzik a tairlóhán- tást, a másodvetés't, ha a tojás, ba. romfi és. szénabogyüjtés pontos vég­rehajtásai"*1 erősítik azt az áramot, ame’y megvédi őket a ku’ák uzsorá­jától. A begyűjtés területén még sok a tennivaló Máírasze'c területén, kü. lönösen ha figyelembe -esszük, hogy egész évj tojásbeadási tötelczttségü- ket 13.6 százalékra teljesítették és még .egyetlen baromfit sem adtak be! lékkai utolsó előtti a széesényi járás» Ehhez még ;,elfelejtette“ hozzátenni; hogy ; a mi széesényi parasztságunk július 20-ig még egy mákszemnyi terű, letet sem vetett be“. A másodvetósnek nem lesz sikere jó; meggyőző, felvilágosító munka nélkül. Ez az. ami nincs meg a széesényi párt- szervezetnél és a tanácsnál; ivedig nagy lehetőségek vannak rá. Tóth tanácsel­nöknek naponta 50-nél több paraszt lá­togatója van és egy szóval sem említi, hogy vájjon Caerven Györgyné 5 holdas elvetette e már a másodnövényt? Igaz; tanácsüléseken egyszer-kétszer megémlí» tették', de ez nem elég! Különösen ak­kor nem; amikor a tanácstagok a. ta­nácsülésen elhangzottakat nem közük többi dolgozó paraszt társaikkal. Hiány» zik a személyes példamutatás is. ' j. Juhász János DÉFOSz elnök 20-án múlt egy hete; hogy szérű ni hordta gabonáját; megbántotta tarlóját, de még most sem vetette cl a kölest, Dd nézzük meg; milyen felelősségérzettel kezeli a földmüvesszövetkezet ezt ál kérdést. Felelősség? Az nincs! Bővi^ Ferenc szövetkezeti ügyvezető azzal din csekszik; hogy irodájában naponta száz» nál több dolgozó paraszt is megfordul. De hogy megmagyarázná; milyen előnyt nyújt a másodnövénytermesztés; olyan nines. S zom or Gyula szövetkezeti bolt» kezelőnek is aktívabb munkát kell ki» fejtenie annál is inkább, mert a 60Í1 ■ kilogram kölesből még csak 4.—5 dolgos" zó paraszt vette ki vetőmag szükségle» tét. Mi lesz a többivel? Hogy a másodnövényvétési tervet & Széesényi parasztság a minisztertanácsi . határozatban előírt időre v> r-« is tudjál hajtani; nagy és jól szervezett munkára van szükség. A pártszervezetnek; a ta» náesnak szorgalmazni kell a behordani’ versenyt. Minden igaeröt o fontos mun» kára kell átcsoportosítani. A helyi pártszervezetnek; tanácsnak fokozot­tabb; .meggyőzőbb felvilágosító munka 8 kell folytatnia. Föl kell használnia er» re a DISz-t, MNDSz-t; a földműves» szövetkezet holtjait; a tanácsülést ós gaz.dagyülésekct; — vágyig mindazokn? a helyeket; amit a dolgozó parasztság naponta többször látogat. Nem szabad elfeledkezni arról sem; hogy a cséplő­gépeknél is jó alkalom nyílik erre. .V gabonabegyüjtési agitációval össze keli kapcsolni a másodvotés kérdését is, —* Mondják el a népnevelők, hogy a másodvetés után nincs beszolgáltatás. hogy minden dolgoző parasztnak sa­ját érdeke a másodvetósi terv időbeni teljesítése, mert állataikat hosszú ideig etethetik zöld takarmánnyal, a betaka» rított száraztakarmányt pedig tartalé­kolni lehet téli és tavaszi időkre. A népnevelők ismertessék azt is, ha másod­növényként kölest termeszt, azzal ba­romfiállományunkat láthatjuk cl bősé­gesen etetnivalóval és jelentősen növel­jük a tojáshozamot. A tehenektől több tejet tudunk fejni, ami által több pénz kerül a házhoz! A pártszervezetnek; a tanácsnak tula* tosítani kell, hogy a terv törvény, amit minden dolgozó parasztnak végre kell hajtani! (lantos) srt — A ZAGYVAPALFALVAI bánya­telepen mini egy 200 tagú araóbrigád segített az állami gazdaságnak. A bri. gádmunkában igen jő példával jártak elől a vontaiás üzem dolgozói, a gép­kezelő tanfolyam hallgatói. A telepen lakó bányászok munkájuk előtt vagy után vették ki részüket a munkából. Fáradságot nem kímélve otj vo tak 3 telep asszonyai is. A bányatelepi párt* szervezet munkájáról pé dát vehe na a községi alap^zerveze ahol egyáitai lén nem ve tők ki ré zilke az ara'áá ból. A behordás és a csép és alkalmát val bebizonyíthatják, hogy ök is <udl nak olyan példamutató munkát végei új, mint a telepiek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents