Szabad Nógrád, 1951. június (7. évfolyam, 22-27. szám)
1951-06-02 / 22. szám
SZABAD NOORAD 1951 június 2 Fogjuk le a koreai gyermekek gyilkosainak kezét CZJ Jf áss Istvánná, a * MXDSZ ors:i'j('e főtitkárának rádiófe!’ii. vasát hallgattam május 6-án, Megértettem azt, hogy milyen szép és -ne- vies feladatra hívja (fi f igy elmünket. Vissza go n. doltam a háború borzalmaira és magam élőit láttam a gyermekeimet. Legkisebb gyermekem i éves volt akkor. Ölembe fogtam, amikor jött a repülő és bombázlak. — Láttam a riadt tekintetét, amikor robbanlak, az almák. Minden pereim a■ halált láttam ‘3 a négy gyermekemre no.i. (toltam, mi lesz viliik, megtudom-e védeni, őket a háborútól, a, halállá1-. Légondolok a, koreai anyákra, akik szintén a gyermekük évűéért aggódnak s mit eres az az édesanya, aki ás s. kóla, vagy az óvoda -r,injai közt keresi gyermekét és holtan, vagy da. rabokra szaggat m talál- ezeket a vadállatokat, amig ja meg, ' vagy amikor nem késó. Fáradhatat. szeme láttára kínozzák tanul harcoljunk a és végzik ki előtte gyér. inelét. Látom magam előtt a lángokban égő városokat, falvakat, a lángok közt édesanyákat, hallom a gyermeksiráso. kát. Ökölbe szóiul a kezem, határtalan gyűlölet cg bennem Tat man és a háborús cinkosai ellen, akik hullahegyeket esi. nádnak Koreában és ártatlan gyermekek véré. vei öntözik Korea földjét. Az amerikaiak nem. csak a koreaiak életére törnek, hanem- a mi gyer. m eke ink boldog ciciét is veszel yezteiik. 1 rigglik azt, hogy a mi gyermekeink óvodába, napközi otthonokba járnak. Vad. állatok, farkasok módja, ni fogukat csattogtatva akarnak rárontani gyermekeinkre. Xc enged jük azt, hogy gyermekeink fejének sze. gezzék fegyverüket. Xe. künk fel kell tartóztatnunk békefront minden szaka, szán. Mi, amikor tettekkel is bebizonyíthatjuk a béke utáni vágyainkat és a hős koreai nép iránt crzf tt szirctctün- kit. kegyünk mindany. n/itan példamutatók és egyre jobban mélyüljön el a szere Ütünk a koreai ávva gyermekek iránt, akik elvesztik szüleiket, akik a mi boldog éle. tünkért is áldozták éle. tűket. Fn négy gyermek édesanyja vagyok, ö0 t'o. vint értékű bélyeget vet. lem, s mint MXDSz ak. Ura 330 forint értékű bélyeget adtam el. De ezzel még nem fejeztem be munkámat, segíteni fogok- azoknak, akik le vannak maradva a gyűjtésben, új tagokkal erő. sílem szervezetünket, hogy a béketábor erejét növeljem, hogy a béke diadalt arathasson a há. ború felett. Loros Sándorné Eomokterenye, Rászolgálnak a bizalomra dolgozó nőink, megállják helyistől a gárlmnokában, a iermelésbeo Május 20-án jelont meg a minis?, tertanáes határozata a termelésben résztvevő nők számának emeléséről. A határozat intézkedik azoknak a félté, teleknek biztosításáról, amelyek lehetővé teszik a nők lényegesen nagyobb számban, való elhelyezkedését olyan s. íjtmában. melyekben eddig kevés női munkavállaló volt. üzen intézkedés vég. rehajtásatól nagy mértékben függ ötéves tervünk sikeres végrehajtása. Megyénk területén már ezidcig is többezer női munkaerő nyert alkalmazást üzemeinknél és hivatalainknál egyaránt. Büszkén mondhatjuk, vannak már női sztahanovistáink, párttitkára ink, munkavezetőink és brigádvezetőink is. Ez arról tanúskodik, hogy ahol üzemeink vezetői bátran alkalmazzák a női munkaerőket és segítették munkájukban, ott semmivel sem maradtak el a férfiaktól». Csak néhány példát ho- zunk fel. Mészáros Frigyesni a salgótarjáni vásártéri építkezésnél három hó- napos építkezési tanfolyamon veti részt, ahonnan csoportvezetői minősítéssel került ki és az iskola elvégzése •után munkavezető feladattal bízták meg. Munkáját kitünően látja el. Vagy Takács Jánosáé, aki politikai képzettségénél fogva a dolgozók bizalmából a 70-os építkezésnél alapszervi titkár. S a dolgozók elmondják, hogy uö létara jobban viszi a pártszervezet életét, mint elődje. Jó munkáját az bizonyítja legjobban, hogy a páitonkívüliek is bizalommal fordulnak a Párthoz. Ugyancsak az építkezésnél Oravccz Erzsébet sztahanovista brigádvezető öttagú női brigádjával állandóan 100 százalékon felül termel. Munkája mellett nem feledkezik meg arról sem, hogy nevelje dolgozó nőtársait. Dcncs Máriát és Sirkó Etzsé- betet, hogy ők is méltóak legyenek a tagjelöltségre. Ezzel c] akarja érni, hogy brigádja tagjai valamennyien a Párt tagjai legyenek és még jobb munkát végezzenek, mint eddig. De ugyanilyen eredményesen végzik munkájukat a salgótarjáni üveggyárban a 'zöldkemencén dolgozó noli is. Olyan munkahelyen, ahol eddig nem alkalmaztak női munkaerőt, azzal a helytelen nézettel, hogy úgysem ódnak meg a helyüket — mint ahogy azt Mott Sándor is mondotta —, de a nők munkájukkal bizonyították be, hogy mennyire alaptalan ez az állítás. Például Tóth Julianna átképzös, aki csak rövid ideje dolgozik a kemencénél, mint. préselő. Csernyák Mária és Huzom Júliával együtt már 7ő—80 százalékra teljesítik napi normájukat. Ezen a munkahelyen több férfi átképzös csak 40—50 százalékot teljesít napi normájából. A salgótarjáni Acélárugyár GSz üzemében ig bizalmatlanul fogadták a női munkaerőt. Do itt is a női munkaerők kitettek magukért. Például Xagy Bálinlne. köszörűs, mint új munkaerő 100 darabot munkált ■meg azon a gépen, ahol Krastner Gyula- csak S0 darabot. Ambrózi Józsefiül 600 darabot esztergált meg, míg a férfiak 400 darabot. Fiatal átképzéseink közül Juhász Sa. rolta öt hónap után már 117 százalékot ért el a termelésben. E példák nyomán a vállalatok vezetői még merészebben alkalmazzák a női munkaerőket a munka minden területén és adjanak meg minden segítséget, hogy -munkájukat eredményesen tudják végezni. A minisztertanács határozata alapján gondoskodjanak arról, hogy a dolgozó nők szakmai fejlődése minden vonalon biztosítva legyen és támogassák az új munkakörbe bekerült nőket a szakmák elsajátításában. De gondoskodjanak arról is, hogy a családos anyák gyermekei az óvodákban és bölcsődékben elhelyezést nyerjenek. Az Acélgyárban máris hozzáfogtak a napközi otthon építéséhez, ahol bármely műszakban dolgozó nő gyermekéről gondoskodva lesz. Természettudományos kiállítás Balassagyarmaton A természettudományos oktatás mi-1 nöségi színvonalának emeléséért a ba. lassagyarmati járás természettudományi szakfelügyelője az oktatási osztály támogatásával május 25-én egész- napos természettudományos kiállítást rendezett Balassagyarmaton a város és a járás tanulói és nevelői számára. A gyarmati nevelők irányítása mellett a tanulók a használatból Kikerült anyagok fcldo'gozásával tcljesértékü fizikai és kémiai szertári felszereléseket állítottak össze. A Kiállításon a járás különböző területeiről több mint 600 tanuló és nevelő vett részt, akiket az állomáson ünnepélyesen fogadtak. A . természettudományos vegytan egész évi anyaga, minden óraegység szemléltető eszköze együtt vau és a terem különböző pontjain a gyarmati tanulók kísérletek bemutatásával szó- Takozatóan foglalkoztatják a vendégeket. A nagyszerűen sikerült egész- napos kiállítást sportműsor, majd kultúrműsor követte. A gyarmati járás mindegyik iskolája ajándékba kapott a tanulók által készített fizikai albumot. A Balassagyarmat város nevelőinek és tanulóinak helyes kezdeményezését a pedagógus szakszervezet tovább kívánja terjeszteni, A közeljövőben a salgótarjáni és a pásztói járásban, majd később a megye minden járásában rendez hasonló kiállítást. Közel Hzmillió forint a tszcs-k támogatására Kormányunk nagy támogatást ad termelő csoport-j aink megerősítéséhez, Megyénk termelőszövetkezetei gazdasági fölszerelés kibővítése, építkezések, a háztáji gazdálkodás erősítése érdekében kormányunktól 9,896.500.77 forint támogatást kaptak. Szovjet emberek harca a békéért A MSZT salgótarjáni szervezete június 9-töl 24-ig képkiállíiáet rendez, „Szovjet emberek harca a békéért“ címmel, a Pártoktatás Házában. Az ünnepélyes megnyitás június 9-én este 7 órakor lesz. A kiállítás megtekintése díjtalan. A város MSzT szervezetei szervezzék meg a kiállítás csoportos látogatását. Javítsuk mec a AZ ELŐTTÜNK ALLO FELADATOK MEGOLDÁSA, fejeméit ötéves tervünk maradéktalan végrehajtása egész dolgozó népünk aktív részvéte, lél követeli meg. A feladatok megoldásában igeu komo|y és megtisztelő fejadal hárul a kultúrmunkásokra, a ku|túrasitáciúra. A kulturális munka alapvető feladata a dolgozók politikai, ál!o|ános műveltségi és szakmai szín. vonalának emelése, a szóles dolgozó tömegek szocialista szellemű neve|ése, a munkához és a dolgozók államához való új viszony kialakítása és a szocialista lrazafiságra való nevelés A kultúrmunkának tehát nem kisebb a feladata, mint az, hogy segítse mindennapos feladataink sikeres megoldását Harcoljon az elavult ellen, az újért, a haladóért — a szocializmus építéséért. Ha megnézzük megyénk kúltúrcsoAz elmélet kérdései Az üzemi kollektív szerződésekről \ kapitalista társadalomban a ímm- hadosztály a burzsoáziával folytatott kemény harcban kivívta a szervez, kedés jogát, majd később a/fc, hogy a szakszervezetek a munkásság nevében kollektív szerződést köthessenek a munkái latók kai. A tőkések ellenségesen fogadták a kollektív szerződéseket, mert ez valamennyire csökkentette a kizsák. íiiáayoiá* lehetőségét. A lökések, csak a munkásság erős nyomására járultak hozzá a szerződések megkötéséhez Annak ellenére, hogy a kollektív szerződések már az eSsö világháború előtt, sőt a műit század végén .jöttek létre, a bur. zsoá törvény sokáig nem ismerte el azokat jogerősnek. Az első világháború után hozták meg az első törvényeket a kollektív szerződésekről, amikor mindenütt érezhető volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása. A kapitalista országokban kötött kollektív szerződések általában a munkaidő, a munkabérek, a felvétel, az elbocsáitás rendjét stb. szabályozták, illetve mindazt, ami a kapitalista kizsákmányolástól mentes Szovjetunióban és a népi demokráciákban már törvények biztosítanak. A tőkések, az áruló jobboldali szociáldemokraták szakszervezeti vezetőiket felhasználják, hogy a kollektív szerződést úgy kössék meg, hogy ok, megtalálják a módot arra, hogy a lefektetett kötelezettségek alul ki tudjanak bújni. \ meri kában csak olyan szakszervezet köthet kollektív szerződést, mely. nck funkcionáriusai írásbeli nyilatkozatot adnak, hogy nem kommunisták cs nem szimpatizáltak a kommunistákkal. A kapitalista országokban a tőkések támaszkodnak a munkanélküliek hadseregére. A felszabadult országokban, köztük a mi népi demokráciánkban is az alkotmány biztosítja a munkához való jogot, a pihenéshez való jogot. Ezért a szocializmust építő országokban, így nálunk is a kollektív szerződéseknek más a szerepük Nem kemény harcok árán jönnek létre, hanem a nép államával kötik a dolgozók megbízásából a szakszervezetek. Hazánkban először a felszabadulás után 1945-ben kötöttünk kollektív szerződést, majd ezt követte az 1940-os kalóriás szerződés és az 1947-es kollektív szerző, dés. Ezt a három szerződést még a GYOSZ-szal kötettük és ezekben a szerződésekben ninesenenek benne kötelezettségeink, csak jogaink. Ezekért a kollektív szerződésekért kemény harcokat kellett vívni. Az 3947.es kollektív szerződésben már szocialista jellegek is vannak Utoljára 1949-ben kötöttünk kollektiv szerződést, ezt már a nép államával kötöttük és ez a szerződés kifejezte a közös célt. A kollektív7 szerződések annak ellenére, hogy kezdetlegesek voltak, mégis komoly fejlődést jelentettek orszá- gook újjáépítésében és ötéves tervünk jó előkészítésében. ÍZ omoly hibája volt a kollektív szer. ** ződésnek, hogy a dolgozók nem érezték magukénak, nem vitattál« meg, nem tudtak beleszólni, javaslatot tenni, mert egy egész iparágra szólt. Ezért vált szükségessé, hogy a Szovjetujii óban bevált kollektív szerződések példájára és a munka törvénykönyvébe leiektetelt elvek alapján a SZOT javaslatára a Miniszter- tanács határozatot hozzon, hogy 148 üzemben vezessek be az üzemi szerződést 1951 június 3-től. Ezen túlmenően 1952 január 3-1öI minden vállalat kössön üzemi kollektív szerződést Az üzemben a kollektív szerződés megkötéséért a vállalat vezetője és az üb. felelős. Az üzemi kollektív szerződésben a vállalatvezető kötelezi magát, hogy mi. lyen beruházásokat hajt majd végre, mit tesz balesetelhárítás, üzemegészségügy, a dolgozók szakképzettségének emelése, állami, és munkafegyelem, a szociális intézkedések, a dolgozók kulturális nevelése és sportfejlesztés terén. Az üb. minden evetben a dolgozók Ösz- szeségc nevében válla! felelősséget a tervek teljesítésére és túlteljesítésére, a muukavcrseny s Sxfaliánov.wozgalom fejlesztésére, munkafegyelem terén a műn. katiirvénykónyve alapján kidolgozott gyári munkarend betartására, a munkabérek és normák ellenőrzésére, a szak- káchrképzést felvilágosító munkával segíti, harcol a tanfolyamok lemorzsolódása éllen. Ä beteg dolgozókat határidőre Jelű to gatja, hány dolgozót visz el üdülésre, esetleg g.vógyiid ülésre, megszervezi a gyermeküdültetést, ellenőrzi a bölcsődéket, gyermekotthonokat és étkezőket, mit végez el a tömegoktatás területén, mit tesz művészi kuli ármunka és sport terén. A z üzemi kollektív szerződést közö. ■*'*- sen szövegezik meg, utána a dolgozókkal ismertetik műhelyenként, ahol <t dolgozóknak ki kell nyilvánítani akaratukat, javaslatot tenni cgy.cgy fontos kérdésre. Az üb—nek és a vállalat vezetőségnek közösen felül kell vizsgálni min. den egyes javaslatot s hasznosítani. Az új kollektív szerződés nem jelent újabb normarendezést. vagy béremelést. A normákat és az alapbéreket a Minisztertanács határozatai ‘/érint kell módosítani, vagyis végrehajtani. Az üb. és a vállalat, vezetőségnek, de a dolgozók összességé, nek második alkotmányává kell válnia az üzemi kollektív szerződésnek, amely irányt mutat a fejlődésben egy évre és ott van a dolgozók kezében, számoukér- Iictik, hogy egyes pontjai a szerződésnek miért nincs megvalósítva. Az üzemi kollektív szerződésnek hozzá kell járulnia a szakszervezeti munka megjavításához, úgyszintén a vállalatvezető felelőssegének növeléséhez. hegyi zoutan SzMT szervező titkár Megérdemelt pihenés a jó munka után „Xem tudjuk megköszönni Pártunknak és Lakosi elvtársnak azt a vagy megtiszteltetést, ami bennünket ért itt a galyateiői üdülőben. A felszabadulás előtt a mágnások cs a gyárosok szórakozó helye volt, most a munkások üdülője, mi dolgozók pihenünk és gyűjtünk erűt további munkánkhoz _ ír. j a Tamáskovies Pál a nőgrádkövcsdi kőbánya eztahánovista dolgozója a ga- lyatetói élmunkás üdülőben töltőit szabadságáról. „Nagyon jól érezzük ma. gunkat, étkezésünk kitűnő, a szórakozásról is gondoskodnak. Megismerjük a szocialista kultúrát, filmen és a kul. túresoportok munkáján keresztül — írja Hannos József a sígújfalusi bányaüzem sztahanovistája a galyatetöi élmimkás üdülőből küldött levelében. Tovább gyük a lémet a drégelypaláaki áttéri Megyénk egész területén igen szép eredmények mutatkoznak a gyűjtés terén. így például a Zagy vápái falvai Bányagépgyár dolgozói az előirányzott 50 kg színesfém helyett 7716 kg-ot gyűjtöttek, amit már cl is szállítottak és még több mázsa el nem szállított színesfémhulladék van összegyűjtve. Az előirányzott 20 tonna vassal szemben 80 tonnát szállította.k el már eddig. A vas és fém mellett azonban 1000 kg rongyot, 500 kg papírt gyűjtöttek össze. Az üzemek példáját követve megyénk községeiben is eredményesen folyt a gyűjtés. Hátságon Böte Sándor 300 múzsa vasat, 9 mázsa színesféme^ 260 kg gumit, 25 kg szőrt, 280 kg rongyot, 310 kg papírt gyűjtött össze. Megyénk DISz fiataljai lelkes munkájukkal 2000 mázsa vasat, 200 mázsa színesfémet gyűjtöttek be. A DISz fiatalok példáját követték a drégeiypalánki általános iskola úttörői, akik megértve az úttörő és DISz szervezet országos központjának felhívását, május 22-ig 73.5 kg sárga, rezet, 13.60 kg vörösrezet, 2500 kg vasat, 4 kg ólmot, 17 kg bronzot, 61.5 kg alumíniumot, 46 kg egyéb fémhulladékot gyűjtöttek össze és ezzel járási viszonylatban az elsők közölt járnak. Az úttörők Ígéretet tettek a nevelő testületnek, hogy eredményeiket tovább fokozzák és addig nem nyugszanak, míg 1—2 napos budapesti kirándulásra szükséges költségeket nem biztosítanak. A szocialista építő mnukánk legkiválóbb katonáit, a sztahanovistákat, az elmun,kasokat abban a kitüntetésben részesíti népi demokráciánk, hogy teljesen díjtalanul kétheti üdülésben vehetnek részt az ország legszebb üdülőiben. Innen szól a fent idézett levelek részlete is. Nemcsak a legkiválóbb dolgozók, de a nehéz munkát végző dolgozók, ébnunkások, sztahanovisták, a szakma legjobbjai, kiváló műszaki értelmiségiek, valamint mindazok, akiket az ötéves terv teljesítéséért végzett jó munkájukért az ÜB-ék üdülésre javasolnak, résztvehetnek a különböző üdülőhelyeken. Az üdülési költségek S0 százalékát az állam fedezi és csak 20 százalékát leéli a dolgozóknak fizetniük — jövedelmük arányában. Azok a dolgozók, akik havi keresete 700 forint, vagy annál kevesebb, mind- össze 70 forintot fizetnek két hétre. Azok, akiknek fizetése 700 és 1200 forint között van 112 forintot, akik 1200—1500 forint között keresnek, 168 forintot, 1500 forinton felüli keresetnél pedig 210 forintot fizetnek kétheti SzOT üdülésért. Ila valaki egyhetes üdülésben vesz részt, akkor a két hétre megállapított díj felét kell fizetnie. FELHÍVÁS! Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy megyénk területén ti postai kézbesítőkön kivül Dobos Gyula és Vajda Sándor elvtársak vannak felhatalmazva a hátralékok és az előfizetési dí.ink beszedésére. A rétsági és a pásztói járásokban több új előfizetőnk nem elsejével, bauen» hetedikével kapja első ízben az újságot. kultíiragitációt portjainak munkáját, meg kell ájlapíő tanunk, hogy ugyan teltünk már lé. pest tt feladatok megoldásáért, hogy, szerveztük kultúrcsoportjaink munkáját és emelkedett is azok színvonala, do a« eredmények mejlett feltétlen látnunk ke]l azt is, hogy kultúriuun- kánk nem kapcsolódik szervesen mindennapi életünkhöz, feladataink mega oldásához. Az egy időben komojy fej. lödésiick induló csasztuskamozgajmat a kultúrversenyre való készülődés miatt, helytelenül, az üzemi kulfúrcso- portok — a túzhejygyárí kultúrcsoport kivételével — mind elhanyagolták. A tüzhclygyávi kultúrcsoport kiveszi részét a koreai gyermekek megsegítés sere indított akcióból is. Csasztuská. kon keresztül népszerűsítik a bé[yeg- vásárlásban kitűnt dolgozókat és bírálják a közömbösöket, a kevés bélyegvásárlókat. Május 2C-in műsoros estet rendeztek, aminek tiszta bevétő. Jét szintén a koreai gyermekek megsegítésére ajánlották fel. Ila megyénk kultúrcsoportjni cselekvőén bekapcsolódtak volna a koreai bélyegvásárlás munkájába, kétségkívül nagyobb jénno az ezidáig végzett munkánk eredménye. -A hátralévő idülten feltétlen jn* vitaniuk kel] munkájukon és kultúr, agitáción keresztül vegyék ki részüket ebbőj a fejemelö munkából, ami a, koreai gyermekek megsegítéséért folyik_ A KULTUROTTIION OK FELADATA: az üzemekben és a faj' vakban folyó mindennemű kujtú- rájis novejőmunka összefogása egyetlen szervezeti keretben és így szerves zetten mozgósítson a poliikaj feladatok megoldására. Igv a kultúrottho. nők munkája — mint mindennemű kultúrmunka — politikai munka. Ezért a kultúrotthonok irányítása végső soron a pártszervezetek feladata. Ezen nem változtat nz, hogy az üzemi bizottság vagy a tanács a gazdája szervezetileg a kullúrotthonoknak. Ha megnézzük a salgótarjáni bányász kultúrotthon munkáját, azt látjuk, hogy a pártszervezet nem irányítja, az üzemi bizottság, a szakszervezet nőm gazdája a kultúrmunkának. Enő nek a felelőtlen munkának eredményeként a s-alsótarjánj bányai kul. túrotthonban teljesen szünetel minden kultúrmunka.. A hatalmas, jó] felszerelt kultúrotthon csupán né- h^ny ráérő, a billiárdozást kedvelő ifjúmunkást vonz magához. A kerület t bányász szakszervezetben nem foglalkozik senki sem a bányaüzemek kultúrélctéve). Ennek tudható be hogy számos bányaüzemnek nincs kuitúresoportja, de ahol van is, sok esetben az élettől elvonatkoztatva végzik kultúrtevékenységükei. A nagybátonvi kultúrotthon, amely egyike megyénk legmodernebb Kultúr, otthonainak, nean tölti be feladatát. A kultúrotthonuak ez lenne a feladata, hogy a „technikai lehetőségeket" kihasználva, olyanná tegye ku> túrmunkáját, mely példa, lehetne megyénk minden bányaüzeme kultúr, munkája ejütt. De ahhoz, hogy a nagybátonvi kultúrotthon betöltse az élenjáró kujtúr- otthen szerepét, szükséges, hogy mm ga a pártvezelőség, nem úgy, mint eddte, hanem súlyához megfelelően foglalkozzon « kultúra '.erjesztésévé], a kultúrmunkával. A pártszervezet határozza meg a kultúrcsoport munkáját. Meg ke)l értetni a ku]túr- munkásokka], hogy feladatuk komoly politikai munka. Az üzemekben folyó kulfúrmunkán. feltétlenül és alapvetően ke]] változtatni. Azokban az üzemekben, ahol litég nem szervezték meg a kultúrcso- portokat, meg kell szervezni. Ott. aho| már vannak csoportok, a kultúr- munkásoknak aktívan bo kell kapcsolódniuk az üzem életébe és a kultúrmunkának minőségi megjavító, sóval Loll segíteniük az tizem munkáját a termelékenység emeléséért. A feladat megoldásának ajapvet.5 feltétele, hogy a pártszervezetek úgy kezeljék a kultúrmunkát, mint a pártmunka szerves réw.ét, mint fl. dolgozók nevelésének egyik igen fontos terüjeté;. A SZAKSZERVEZET LEGYEN gazdája az üzemekben folyó ku]túr. munkának Necsak a ..technikai““ részét biztosítsa a kultúrmunkának (bár ez Js fontos kérdés), de szervezze a dolgozókat a kujtúrmunkában való aK. tiv részvételre. A i.Novcmber 7." filmszínház műsora: Június 2-től 7-ig: Májusban történt, (Csehszlovák film.) Egyike a legjobb cseh vígjátékoknak. Egy ifjú pár örömteli életén keresztül megismerjük a testvéri Csehszlovákia dolgozóinak a mi életünkkel azonos optimizmusát és problémáit is. Június 9-töl 14-ig: Verseny a (engeren. (Szovjet film.) A film sok derűvel és humorral mutatja be a szovjet 'hajósok vidám életét.
