Szabad Nógrád, 1951. június (7. évfolyam, 22-27. szám)
1951-06-30 / 27. szám
2 ESAEAD NOGRAD 1951 június 50. Tanítsuk, becsüljük meg a női traktorosokat Táviratban üdvözölték Rákosi elvtársat, megyénk női traktorosai Salgótarjánban június 23-án fontos tewmény színhelye volt a Pártoktatók Máza.. A megye traktorvezetönöi, MNDSz és tszcs külrlöttci gyűltek össze tanácskozásra. Az első országos tanácskozás nyomán megyei viszonylatban megvitatásra került, miképpen vegyék ki részüket termeli) munkává a bókcharcból. Marosi József elvtár az AMG Központ politikai osztályi nak kiküldötte beszámolójában rámu tatolt, hogy a nők munkába állítás gazdasági szempontból is igen fontos mert a felemelt ötéves terv által igé nyelt új munkaerő nagyrészének nők sorából kell kikerülni Megállapította, hogy akkor lesz igazán egyenjogú a uő, ha anyagi szempontból is megszűnik a férfitől való függőség és önálló keresettel rendelke. zik. — Azonban nemcsak gazdasági kér. 'dés ez,- mert a nők szellemi és kulturális felemelkedésének ez az egyetlen útja és büszke lehet minden nő, ha traktorral, a béke tankjával veszi k részét a bókcharcból. Nem fogjuk megengedni,, hogy az ellenség és maradi gondolkodású emberek el vegyék a nők kedvét a traktoros munkától. A funkcionáriusok hibásak abban, hogy a gépállomásokon kevés a női munkaerő. Országos viszonylatban 10—12 százalék. Nőgrád- megyében ez még rosszabb. Csu. pán 31 a gépállomásokon dolgozó nők száma, pedig a nők szívesen dolgoznak traktoron. Bzerotik ezt a munkát Ez kitűnt majdnem minden résztvevő hozzáizó lásából is. Például Hornyik Júlia a toúmácsi gépállomás dolgozója kijelen tettei hogy ő szereti a traktort és azon nkar dolgozni és nem fogja tjirni, hogy bedugják egy irodába a gépállomás rövidlátó vezetői. Először kérte hogy traktoros iskolára vigyék, mert ahhoz érez kedvet, mégis üzem- könyvelői tanfolyamra küldték, nz. után kiharcolta, hogy visszakerüljön a géphez. Később ismét irodába helyezték. Ez a legnagyobb mértékben hely. télén eljárás a gépállomások vezetőitől; akik semmibe veszik az ilyen el- járással a minisztertanács katároza. tát, Pántunk útmutatását. Nekünk nemcsak az irodákban ván jó káderekre szükség, hanem a gépek mejlett is és ha ezt nem veszik figyelembe, akkor hogyan akarják végrehajtani azt a határozatot, miszerint a gépállomáson dolgozók 50 százaléka nő kell legyen. A gépállomások vezetőinek a legnagyobb gondossággal kell ügyelni arra, hogy a maradi gondolkodású férfi dolgozók ne vegyék cl a női dolgozók kedvét. Ezt teszik az órsekvadkeríi traktoros fiúk. akik igen nagy e]ma. radottsúgról tesznek tanúbizonyságot ezzel a magatartásukkal. Szabó Sándor, Nagy János és Horváth József is akkor vennék ki részüket a békeharc- ból, ha az ö tudásukat átadnák a traktonállomáz női dolgozóinak cs nem gúnyolódással töltenék idejüket. Kovács Izászlóné a folmácsi gép. állomás dolgozója kijelentette, hogy ha erről az értekezletről haza megy, sokká] bátrabban fog harcolni azért, hogy engedjék gép mellett dolgozni hogy megtanulhassa a traktorvezo- tést, megismerje a traktor szerkezetét. Itt vált előtte teljesen világossá, hogy mennyire helytelen, hogy a gépállomás vezetői nem veszik figyelem, be ilyenirányú kérésüket. Négyen vannak nők a gépállomáson; abból egy az irodán, egy a raktárban és csak kettő a gépeknél, de azokat se tanítják a férfiak a traktorvezetésre. Varga Ilona, az erdőkürti gépállomás dolgozója elmondotta; hogy náluk is volt olyan nő a gépállomáson, aki nem viselkedett megfelelően, de azt eltávolították a gépállomásról. Nem tűrik meg maguk között a gépállomá. soké» dolgozó nők, az olyat, oki miatt azután az anyák nem engedik lányaikat gépállomásra- Szmojek Etel ugyancsak az erdő- kürti gépállomásról elmondta, hogy eleinte ő is nehezen ment trak'oros- nak, de ma már nagyon szereti a szakmáját és ott nem hagyná semmi- ért. O is, mint a tanácskozás résztvevője meg. fogadja, hogy augusztus £0 ig legalább még két nőt győz mog arról, hogy nincs szebb munka, mint a traktoron üini és dolgozni népünk kenyeréért az egyre nagyobb termésért. Leplezzék le a gépállomásokon dolgozó nők a közéjük befurakodott el. lenséget és az ellenség hangját terjesztő elemeket és a gépállomások vezetői távolítsák ©1 őket a gépállomásokról. Baráth Pálné, a mohorai gépállomás traktorosnője helyesen mutatott rá arra, hogy milyen nagy feladatok várnak a gépállomáson dolgozó nőkre. Jó munkájukkal fegyelmezett magatartásukkal el kell érniök. hogy megbecsülést szerezzenek a Ha a férfi dolgozók gorombán vagy gúnyosan beszélnek velük, gyakoroljanak igazságos kritikát a termelési értekezleteken. Magyarázzák meg ne. kik, hogy mennyire helytelen a ma. gatartásulc. Ezzel segítenek nekik, hogy megtanulják a helyes magatartást a dolgozó nőkkel szemben. De elérik azt is. hogy a falusi anyák látva az ő becsületes dolgos éle. tűket nemcsak szívesen engedik, de küldik is lányaikat a gépállomásra dolgozni. A gépállomás vezetőinek gondos, kodni keli] arról, hogy a gépállomásokon a nők szociális helyzete kielégítő legyen. A férfi dolgozók, mint velük egyenrangú do'gozókat neveljék a nőket. Gondoskodni kell megfelelő női pihe. nőkről, ahol nyugodtan tanulhatnak. A gépállomások politikai vezetőinek és a traktoros nőknek nem szabad megengedni; hogy valaki felelőtlen kijelentéseket tehessen és ezzel elve gye a kedvét a gépállomásokra egyéb ként S7.ivesen szerződő nőknek. Elrettentő példa a karaneskeszi gépállo. más volt vezetői részéről e’hangzot kijelentés, hogy „már az idegeimre mennek ezek a nők, miért nem mentek haza“, így aztán nem csodálható, hogy a gépállomáson dolgozó nők kö zül már csak 4 van. A hozzászólások u1án a tanácskozás résztvevői egyhangúlag elhatározták, hogy táviratot küldenek -a pestmegyej bírósághoz, amelyben a nógrádinegyei traktorosnőkj a tszcs asszonyai és az MNDSz asszonyok nevében arra kérik a bíróságot, hogy a nép törvénye sujtsoD le rájuk olyan szigorra], hogy soha többé senki ne merjen terveket szőni népünk bo dog életének, gyér- mekeink jövőjének elpusztításáról, Fejezzük be az aratásig a növényápolást Közvetlen az aratási munkák meg. kezdése e’ött legfontosabb tennivaló a növényápolási munkák elvégzése. A növényápolási munkák végrehajtása elősegíti a növények gyorsabb fejlődé, sét. A folyamatos növényápolási mun. kákban az álVtmi gazdaságaink le. maradtak Legjobban a tszcs.k végez- ték cl a növényápolási munkákat. A megyei kiértékelés szerint «, növényápolási munka 88.7 százalékban telje, sitve van. A járások közötii versenyben a szécsényi járás tört az élre 96.9 százalékkal, balassagyarmati 93.3, harmadik a rétsági járás 88.8 százlékkal. A kukorica harmadik kapálásában lemaradt a pásztói járás; amely a növényápolási munkákat 87.2 szzalékta-, míg a salgótarjáni járás 83.2 száza, lékra végezte el. Meg koll gyorsítani a növényápolási munkákat, főleg az állami gazdaságoknak, nehogy hátráltassák az aratás.csép'ési munkál«,tokát. Július 1-e után is vigyük tovább a tojás- és baromfibegyüjtést Megyénk még mindig utolsó helyen v«n országos viszonylatban Július I-re e! kell érni, hogy a to- ;ásbegyüjtés évi előirányzatának 70 zázalékút teljesítsük. A tojásbegyüj. tés vonalán, ahol a helyi tanácsok s maguk a. népnevelők szorgalmazták, ott újabb eredményeket értek cl. Ku. tasó község, — aho] a helyi tanács a dolgozó parasztsággal együtt magáé nak tekintette a tojásbegyüj tős-t —,- 75 százalékra teljesítette előirányzatát. Bér község 73 százalékra, Ben- curfalva, a szécsényi járásban 64.2 százalékra teljesítette tervét. A tojásbegyüjtést teljesíteni lehet. Erről tanúskodnak Nógrádsáp község, beb Gvctván Pálné; Mészáros János, Sirkó Mihály kisgazdák, Szenté köz. ségben Miesik János 4 holdas, Tuner István 4 holdas, Slozák János 7 holdas, Patak községben Miklós Károly, Imre Gábor; Nagy Gábor, Koroszki Imre 5 ho'das berceli dolgozó parasz. tok is, a-kik 100 százalékra teljesítet, ték egész évi tervüket. Példájukat kövessék megyénk dolgozói és tervük begyűjtés sikerét. teljesítésével vigyék előbbre n tojás. A jó teljesítések mellett fokozot tabb gondot koll fordítani a tojásbe. gyűjtésre, mert megyénk a június 20.; lőírt 70 százaléknak mindössze 27.8 százalékban tett eleget. Fel kell számolni a nagyfokú nemtörődömséget a mátraszőUösl, a garábi, a hollókői, a csitári és a lucfalvai lanácsnak. ahol mindössze 3—5—7, vagy 8, esetleg 10 százalékra tettek eleget június 30-i tervüknek. Tudatosítani kell népnevelőinknek és tanácsainknak, hogy a tojásbegyüj. tés csak az egész dolgozó parasztság teljesítésével oldható meg, épp, ezért minden dolgozó parasztnak hozzá kell járulni a tojásbogyiijtés sikeréhez. A községi tanácsok és « népnevelők azonban csak úgy tudnak jó munkát végezni és mozgósítani az egész do], gozó parasztságot a, beadás meggyor- ítására; ha maguk járnak elöl jó pél. dával. Ezt felismerve Sóshartyán község VB elnöke, a tojásbeadási kötelezettségét 149 százalékig teljesítet'.«. Nem mondható azonban ez el az érsekvadkerti tanácsról Kosa Kálmán 500 darab, Jnkuberez József 270., Vi. téz István 240, Kosztrihán Sándor 400, Konopács Rudolf 450, Erdős 1st. ván 564 darab tojásbeodásj kötele, zettségáböl a mai napig egyetlen tojást sem adott. be. Hasonló nem. törődömség akadályozza « tojásbegyüj. tést Nőtincs községben. Maga a tanács elnöke sem tudatosította eléggé a be. gyűjtés fontosságát, nem járt «’61 jó példával, s ebből ndódott, hogy a tanács tagjai közül Matyik Ferenc, Konc István, valamint az állandó bizottság elnöke; Bujdos Ferenc még egyetlenegy tojást sem adtak be. A tojésbcgyüjtés mellett községi tanácsaink elhanyagolták a baromfi beadását is. A megyei átlag mindösz. SZ« 4.1 százalékát teszi ki az elő. irányzatnak. A községi tanácsok közül az erdőtarcsai tanács végzett eredményes munkát. Fáradtságot nem ismerve, a tanácstagok példát mutatva hozzásegítették községüket a ba. romfibeadási kötelezettség 80 százaié, kos teljesítéséhez. Az erdőtarcsai község elért eredménye arról tanúskodik, hogy a terv teljesíthető, ha azt a községi tanács jó kézben tartja. A terv teljesítésének még ékesebb bizonyítókául szolgál Bán Lajos ludányhalászi közép, paraszt, aki a tojásbegyüjtésnek 155 százalékig eleget telt s a ba. romfibeadást 600 százalékra teljesítette. Vagy Mester János ludányhalászi középparaszt, miután 123 százalékra teljesítette tojás, beadását, 200 százalékban e’eget tett baromfi kötelezettségének is. Fel kel) tehát számolni a tojás, és baromfibegyüjtósbcn mutatkozó meg. aikuvásokat, ie ke-'l leplezni a szabotáló kulákoka-t és felelősségre kell vonni azokat a do'gozó parasztokat, akik a ku’ák uszályába kerülve, «ka. dályozzák a közellátág folyamatos menetét. Használjuk ki gépeinket a tarlóhántásban, a talaj művelésben Az aratási és cséplési munkák mel lett dolgozó parasztságunknak nem szabad megfeledkezni a tarlóbuktatás- ról sem. Éppen ezért a földről lekerü lő gabona után hozzá kell látni a tar lóhánfáshoz. Minden dolgozó paraszt nak tudatában kell lennie annak, hogy a talajvíz megőrzése csak úgy hizto sítható, ha az aratás után a talajt, (minthogy megszűnik a növények által p7, árnyékolás és gyors száradás kezdő dik) mielőbb lebuktassa és ezáltal kiszáradást megakadályozza. A talaj felszínének kiszáradását; sietteti s körülmény is. hogy a még élő gyöke, rek által felszívódó talajvíz a lóvá. írott növények1 tar'ároncsain párolog el a forró nyárban. Különösen fenn áll ez a nehéz réti agyag és szikes »a la jóknál, A kőkeményre száradt forró taviókon a csapadék egyrés/e elpáro log és nem tud be?/ivódní a földbe A farlőbuktatással előállított perha nvós rétegben hőszigetelést idézünk elő, Ezáltal megmarad a talajban a nővé nvek által el nem fogyasztót» víz. készlet, de egyúttal csökkenti a csapa dók elpárolgását Is. A tarlóbuktatás jelentősége a viz megőrzése mellet» továbbá az. hogy- az elhullott haszon, és gyommagvak ezáltal földbe kerülnek. Vagyis a tarlóbuktatátssal a gyomot is irtjuk, amely nagy- mértékben fokozza a talaj Ndevénytartódmát. A tarlóban tóssal lefordídott fődben n tarló és gyökér maradványok a hő és nedves ségi viszonyok melleit elkorhadnak és a növények részére hasznos, felvehető tápanyagokká változnak át. A gyökér maradványtömeg búzánál kataszteri holdankint megköze’ttj n 18—20 má. ze&t, lucernánál pedig 60—-80 mázsát, A ’tarlóbuktatás elősegíti a talajban levő apró élőlények, baktériumok e! szaporodását, amely igen jelentős a talaj tápanyag gazdag'lás-ibnn Dolgozó parasztságunknak tudnia kell. hogy tarlóhántás elvégzésével a talajhen intenzívebb talajélet ’ndul meg. Közel 400 hasznos baktérium '1, dolgozik. szaporodik1 é* elhal e jól kezelt talaj, ban. Ezek a baVérinmt-imegek rész- lám feltárjak a talaj nyers lApanyag- kész.letét, tőszben lekötik a levegő nitrogénjét és ezá'tal % legértékesebb tápanyagokkal gazdagítják a talajt. A kísérletek igazolják, hogy kedvező körülmények között a tnlajn-ik ezek az ingyenes munkásai 30—35 kilogramm nitrogént képesek tornvdni kataszteri holdankint, ami 153—200 kilogramm pétisónak1 felel meg. A baktériumok működését az időben elvégzett tarlóhár.lással teremthetjük meg. Kőkeménnyé száradt talajban aligha lehetséges baktériumul íiködés. Nincs tápanyagfeltérés, sem nitrogén, gazdagodás. Az ilyen kömény, rögös, élettelen talajban a mag is nehezebben kel és kelése után csak sínylődik. A rögösen tartott. ro3?z, szerkezetű talajban, ha egyébként a tápanyagok meg is vannak, a növények mégis gyengébben, .»okkal rosszabbul fejlődnek és kevesebb termést hoznak. Tar. lóbuktató,ssal megakadályozhatjuk a gabonafélék legnagyobb ellenségének, a vetési bagoly hernyójának és pajorjának pusztításét. Do védekezzünk a gnbonalegyek. a drótférgek, a gabona- futrinka, kártétele ellen is, A tarlóban.. tásnak rovarirtó hatása csak ekkor lesz eredménye«, ha a lebuktatott tarlókat később nem hagyjuk elgyomosodni. Nagyon célravezető, ha a gyomirtód érdekében a lebuktatott föld színét tárcsázva megműveljük és a munka beíejezőjeképpen azt lehengereljük. Ezen munkák előnyeiről dolgozó pa, rasztságuuknak alkalma volt már meggyőződni, Éppen ezért a, földről lekerült gabona után hozzá kell látni » tarlóháutáshoz. A tarlóhántári munkához hatalmas segítséget nyújtanak gépállomásaink., Mezőgazdaságunk gyorsabb fejlesztése, a termékek bőséges biztosítása csak azáltal érhető el, ha a mezőgazdaságban tökéletesen kihasznájluk a gépid, lomás gépiéinek termelékenye ob munkáját. Az eddigi learatott őszi árpát kataszteri jövedelme azokon a területeken, amelyeket a gépállomások gépei müveitek meg, 2—3 mázsával több termést eredményezett. Mit bizonyít a múlt évi 8—10 mázsa holdankinti át. lagterméssel szemben az Idei 10 — 12 mázsás átlagtermésünk. Azt. hogy dől. gozó parasztságunk magáévá tett« Pártunk és kormányunk határozatait, s követte útmutatását. Mezőgazdaságunk szocialista átszervezése fokozottabb követelmények elé állítja dolgozó parasztságunkat. Ahhoz, hogy munkás, osztályunk mezőgazdaságunkat kellő mennyiségű gépi felszereléssel e’láthr.s. sa, rendkívül fontos, hogy dolgozó parasztságunk szerződést kössön a gépállomásokkal. A teher szociális megosztása érdekében kormátív satunk ebben az évben a régihez viszonyítva a talajművelésre kötött szerződést 30 százalékkal felemelte. De még így is sokkal olcsóbb a gépi munkaerő, mintha azt a kuhíkokkal számatuá fel 160—• 180 forintért kataszteri holdankint, vagy pedig 5—6 nap gvaloguapszá. mért. A gépállomással kötött szerző, désben a tarlóhántás tárcsával, középkötött: talajon, dombon 28 búzakilogramm kataszteri holdankint. Vető. szántás sekélyen, 15 centiméterig 58 búzakilogramm. Őszi mélyszántás 20—i 25 centiméterig 103 búzakilogramm, középszántá3 15—20 centiméterig, kö- zépkö'tött talajon, dombon 80 búzaki- logramm. Államunk a múlt évben szoknak a dolgozóknak, akik szerződést kötöttek a gépállomással egy évi hitelt adott. Ez azt jelentette, hogy például az őszi munkadijat csak a» 1951. évi betakarítás után kellett ki. fizetni. Ez most módosult annyiban, hogy a leszerződött munkát előre kell kifizetni. Parasztságunk lehetőleg egész évre kössön szerződést a gépállomással. hogy ezáltal elősegítse a gépállomások1 tervszerű munkáját és anya. gi jövedelmezését A leszerződött térit, let árat lehetőleg gabonában rendezze, A szocializmus épít érc, dolgozó parasztságunk további felemelkedése, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének elmélyítése törvényszerűen megköveteli, hogy ne halmozza fel a rendelkezésére álló gabonát, Immun azt az állam mgtárába adja be. Hogy gépállomásaink a tarlóimmá "t, majd a taJajmüvelési munkát tervező, rüen tudják elvégezni, szükséges, hogy maguk a pártszervezetek és tömegszervezetek is magukévá- tegyék a szerződéskötési munkák vitelét. Alapszervczo. teinknek és tömegszorvezeteinknefe har. colniok kell a szerződés biztosításáért, hogy ezáltal elősegítsük mezőgazdaságunk fejlődését és gépállomásaink tervének teljesítését. A békéért folyhatott harcban és a szocializmus építésébeu az ifuságra háru'ó feladatok megoldásában, a DISz nevelömunkájában fontos szere- pe van a dolgozó úfiúsig sajtójának, Sz,abad Ifjúságnak. Hogy szervezeteink munkáját előbbre segítsük, a DISz Központi Vezetőség határozata lapján hetilapról napilappá alakú) t, ami hetenkint ötször jelenik meg Hétköznap 4, vasárnap 8 oldallal, napi 40 filléres árban, havi 8.50 forintos női dolgozók, | előfizetési díjjal. ARA telepek nélkül fi. 380.[Ihmia a kuliméi ahol még nincs villany.
