Szabad Nógrád, 1951. június (7. évfolyam, 22-27. szám)
1951-06-23 / 26. szám
SZABAD NOGRAD 1951. évi június hó A Bányászszakszervezet munkájának egyes kérdéseiről A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ki- . értékelte a Bányászszakszervezet eddigi munkáját, megszabta azokat feladatokat, amelyekkel megyénk területén végre tudjuk hajtani Központi Vezetőségünk és a minisztertanács lí/50 no. vember 22-i határozatát a szénbányászat továbbfejlesztéséről, végre tudjuk hajtani Pártunk II. Kongresszusának határozatait és a felemelt ötéves tervünket. A szakszervezet a munkásosztály legfontosabb tömegszervezete. amelyben nemcsak párttagok, hanem igen sok pár- tonkívüli dolgozó is résztvesz. Feladata, hogy harcba vigye a dolgozókat a boldog jövő, a szocializmus építése és békénk megvédése érdekében, — hogy felemelt ötéves tervünk végrehajtására mozgósítsa dolgozó népünket. Megyénk területén egyik legfontosabb ipar a bányaipar, amely alapanyagot tér. mel nehéziparunk részére. A nógrádi szénmedence az ország szén szükségletének kb. 15—10 százalékát adja, tehát jelentősen hozzájárul népgazdaságunk további megerősítéséhez, A széntermelésnek hatalmas jelentősége van népgazdaságunkban. A szén iparunk mindennapi kenyere. Egész iparunk, közlekedésünk. kultúránk fejlődésének üteme nem utolsó sorban azon múlik, hogy mennyi szenet termelnek bányáink. Pártunk s kormányunk határozata alapján 1951-ben 1950. évi termelési eredményhez viszonyítva 20 százalékkal kell növelni széntermelésünket. A megnöveke. dett feladatok megoldása az eddiginél komolyabb munkát követel meg a Párttól, a bányászszakszervezettől. A szakszervezet az a szerv, amely elsősorban a termelés vonalán köti össze a Pártot a dől. gozó tömegekkel, közvetlenül szervezi a versenyt. Napjainkban az imperiulisták és csatlósaik mindjobban fenyegetik dolgozó népünk békés építő munkáját és ez arra kell figyelmeztessen bennünket, hogy az eddiginél keményebb, szívósabb munkát kell végezni a termelés teiületén. A szak- szervezet vezetői sokkal keményebben, határozottabban, lendületesebben szervezzék a versenyt, biztosítsák az elért eredmények nyilvánosságát, a versenyben kitűnt dolgozók népszerűsítését, az élenjáró termelők tapasztalatainak széles körben vjló terjesztését. Feladata, bogy a pártonkívüli dolgozók politikai és szakmai nevelését elősegítse. TT A MEGNÉZZÜK MEGYÉNK TE- ^' RÜLETÉN a bányászszaksverzet eddigi munkáját, akkor megállapíthatjuk, hogy bár vaunak eredmények a versenyszervezés — nyilvántartás —, a dolgozók politikai és szakmai nevelése terén, töb. bet foglalkoznak a munkamódszerátadással, valamint a bizalmi hálózattal, mint az elmúlt évben. De az eredmények mellett még igen komoly hiányosságok vannak a szakszervezeti munka területén. A munkának egyik hiányossága, hogy a meglévő harmadtitkirokkal a körzeti és a terület: bizottság nem foglalkozik eléggé, nem kapnak elég segítséget mun. káiukhoz,' az irányítás bürokratikusán körlevelek formájában történik. Nincs élő ellenőrzés az üzemek fctc. Például a rónabányai függetlenített szakszervezeti titkár elmondotta, hogy hónapokon keresztül nem mennek le hozzájuk a felsőbb szakszervezeti funkcionáriusok. Bürokratikus körlevelek formájában történő irányítások következménye, hogy nem fejlődnek szakszervezeti kádereink, mivel feladataik elvégzéséhez módszerbeli segítséget nem kapnak. Nem ismerik a felsőbb szakszervezeti funkcionáriusaink a területen dolgozó kádereket így hosszú hónapokon keresztül nem tudtak megfelelő javaslatot tenni a területi bizottság feltöltésére. Ahogyan a felsőbb szer. vektől folyik az irányító munka ugyan ez érvényesül — hiszen más módszert nem tanulnak — az alsóbb szerveknél is, hogy a függetlenített aknaüzemi titkárok | ‘ sem látogatják elég gyakran a munkahelyeket, nem adnak segítséget a huszas bizalmiaknak. A munkaverseny szervezése is kampány- szerű. egyes dátumokhoz van kötve, nem folyik nemes vetélkedés csapat és csapat, üzem és üzem között. Nincsenek kiértékelve a hosszúlejáratú versenvszerzűdések, a dolgozók nem tudják igén sok helyen, hogy mennyire teljesítették felajánlásukat. Vannak szakszervezeti funkcionáriusok, akik ezt tétlenül elnézik, mint Salgó- Rónabányán, nemhogy naponkint tudatnák az elért eredményeket, de még tíznaponként sem, pedig az elő van írva a verseny-szerződésben. Néni tudják így á dolgozók, de maguk a szakszervezeti funkcionáriusok sem figyelemmel kísérni a verseny eredményeit és hiányosságait, nem tudnak menetközben javítani az előfordult hibákon. Biztosítsák szakszervezeti funkcionáriusaink a verseny-szervezésnél, arait Lenin elvtárs mondott: először unnak nyilvánosságát, másodszor az eredmények összehasonlíthatóságát, harmadszor a tapasztalatok gyakorlati megismétlésének lehetősé, gét. Úgy kell téllát dolgozni, hogy a munkások lássák, kik haladnak az élen. hogyan ért'k -"! --Véreikét és mit kell tenni az elmaradóknak, hogy felzárkózhassanak az élenjárók ku2c. IV AGYOBB FIGYELMET kell szentel- ni a munkamódszerátadásra, nem ügy mint Szorospatakon, ahol függetlenített munkamódszerátadót olyan helyre osztották be, ahol hiányzott az urasági vagy más dolgozó — lényegében a munkamódszerét átadni nem tudta. Kos- suth-tárón Sólyom elvtárs sztahanovista munkamódszertadó elmondotta, hogy javaslatait nem valósítják meg gyakorlatban. De hasonló példát találhatunk Salgó.Róna bányaüzemnél is, ahol Csipkés bányaüzemtől négy munkamódszer- átadó volt frontfejtést előkészíteni s a szakszervezet, üzemvezetőség nem osztotta be melléjük utolsó nap a helybeli dolgozókat, akik az ő munkamódszereiket elsajátítva dolgozlak volna tovább. Az üzemben a dolgozók idegenkednek a géptől, nem szívesen fogadják annak beállítását, mert nem magyarázzák meg nekik, hogy mennyire megkönnyíti a munkájukat, mennyire elősegíti verseny, vállalásaik teljesítését. Nagyobb segítséget kell tehát adni a szakszervezetnek a munkásoknak, hogy az élenjárók tapasztalatait, amellyel magas termelékenységet elértek, minél hamarább elsajátítsák. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az anyagtakarékosság kérdésénél is, ha ennek jelentőségét megfelelően tudatosítanánk. Nem szabad tűrni, hogy a bá. nyákban a vizárkokban. valamint sárban elszórva heverjenek bányafák, deszkák. A bányák karbantartását is jobban ellenőrizzék a szakszervezeti funkcionáriusok s ne tűrjenek meg olyan állapotot, mint Délibányán. Mindjárt a lejtős aknánál befelé menve nagy viztóesák vannak a vágányok között, hiszen ilyen hanyagul karbantartott bányánál veszélyeztetve van a bányák dolgozóinak testi épsége, mivel munkábamenetnél is egész könnyen lehet baleset. Jó nevclőnuinkávai harcol, janak a munkafegyelem megszilárdítá. sáert, a 8 órai munkaidő teljes kihasználásáért, mert ezen a téren is komoly hiányosságok vannak. Pl. a Kisterenyei Szénbányák Fővölgy-üzeménél május hónapban az igazolatlan mulasztók száma 1071 fő volt, és így e hónap folyamán 1496 tonna szénnel adtak kevesebbet népgazdaságunknak. Figyelmesebben kell foglalkozni az üzemekben újonnan felvett dolgozókkal, nem úgy mint Kisterenyén, ahol elmond ták a dolgozók, amióta üzembe kerültek, a munkásszálláson a szakszervezeti funkcionárius még nem kereste fel. De ugyanez a helyzet Nagybátonyban. ahonnét a toborzott munkások nagy része elment. Az új munkásokkal való foglalkozás, nál elsősorban a politikai munkát kell megjavítani, nevelni kell őket, mert ezek a dolgozók, ha megfelelően jöglalkozunk velük, a holnap öntudatos ipari munkásai lesznek. Közülük kerülnek ki az új sztahanovisták, a Párt és a szakszervezet új harcosai. Be kell vonni őket elsősorban a szakszervezet tagjai közé, megbízni feladatokkal. Ne hanyagoljuk el őket úgy, mint Kossuth.táró üzemnél, ahol 408 dolgozó közül mindössze 215 szakszervezeti tag van. N EM ÉRVÉNYESÜL a szakszervezeti munkában Pártunk Politikai Bizottságának határozata sem, amely kimondja: „Biztosítsák a szakszervezeteink- „ben a belső demokráciát, az alulról jövő kritikát, a kezdeményezések érvényrejutá. sát, ... hogy az alapszenektől a SzOT-ig választott szenek vezessék a szakszervezet: munkát . .. Vezető szenekhez vonják be bátran a pártonkívüli dolgozók legjobb elemeit." Ezt bizonyítja a kazári bányaüzem, ahol a szakszervezeti titkárt nem a dolgozok választották, hanem felsőbb szer. vek nevezték ki, de ilyen eseteket talá. lünk többi üzemeinknél is. A dolgozók nem eléggé érzik ma• gukénak a szervezetet, ugyanakkor a szakszervezeti liarmadbi- zottságok nem éreznek kellő felelősséget és függést saját tagságukkal szemben. A dolgozók ilyen esetben nem szólnak hozzá a termelési értekezleten, valamint a szakszervezeti taggyűlésen tárgyalt problé. mákhoz. Ki vannak rekesztve a szakszervezeti vezetésből a pártonkívüli munkások. Nincs lehetőség arra, ezeknek a dol- ozóknak, hogy szakszervezeti vonalon dolgozzanak. Délibányán például 24 har- madbizottsági tag között egyetlenegy jól dolgozó pártonkívüli sincs. De ugyanez elmondható Gáti-hányáról és több más bányaüzemről is. A bizalmi hálózat ugyan ki van építse papíron, de ezek alapvetően tagdíjbeszedéssel foglalkoznak. Hiba. hogy nem bányamezőnként osztják be őket. hanem az irodákban összeírják s kiadják a bizalminak, hogy kik tartoznak hozzájuk. Sok esetben alig találják meg a hozzájuk tartozót. A bizalmiak alapvető feladata a nevelömunka. de vannak olyanok is például Rónabányán,akik az ellenség uszályába kerültek. Nem a huszas bizalmiakkal való rendszeres foglalkozás jelenti, az, hogy 2 hónapos szak- szervezeti újságot adnak oda erőszakkal, hogy adják el a dolgozóknak, mim Rónabánván. TT OGY SZAKSZERVEZETI iunkcio- 1 náriusaink megfelelő segítséget tudjanak adni az alsóbb szerveknek, a huszas bizalmiaknak, ahhoz szükséges, hogy elsősorban saját ma. gukat képezzék politikailag, szakmailag, mert csak igv lesznek képesek arra, hogy a bányánál dolgozókat mély felelősségérzetre, a haza cs nép iránti szereidre neveljék. Ne történjen meg, ha bányász elvtársaink bemennek a szakszenezeti funkcionáriu. sarukhoz, ne tudjanak felvilágosítást adni, mint Kossuth.tárón, mert nem ismerik-a béralap, a termelékenység alakulását. Alkalmazzanak a felsőbb szenek szakszervezeti funkcionáriusai bírálatot saját munkájuk fölött, serkentsék a tömegeket bírálatra, mert csak ez a biztosíték, hogy a hiányosságokat ki tudják küszöbölni. A munka kijavításához kellő segítséget meg fogja adni a Párt. Legyenek közvetlen szervezői, irányi-' tói a verseny-mozgalomnak, erősítsék kapcsolatukat a dolgozó tömegekkel, fáradhatatlanul — állandóan tudatosítsák a dolgozók között a Párt politikáját, konkrét termelési feladatokat — mozgósítsák a dolgozókat azok végrehajtására. Számolják fel az irányításban meglévő bürokratikus -módszert és tervszerűllensé. get. Módosított ötéves tervünk eddiginél még komolyabb munkát követel a Tárttól, de ugyanakkor a szakszervezettől is. Feladat, hogy bányász dolgozóinkkal karöltve vizsgálják felül az eddigi versenyvállalásokat, teljesítéseket — és augusztus 20, valamint a bányásznap méltó meg. ünnepléséhez újabb felajánlásokkal járuljanak hozzá. Még szervezettebben kell biztosítani és kiszélesíteni, élő mozgalommá tenni a munkamódszerátadást. Ne legyen olyan tapasztalt, munka, fát jól ismerő bányász, aki ne tanítana képzetlenebbeket! Ne legyen olyan sztahánovista, aki ne foglalkozna rendszeresen munkamódszer, átadással. Biztosítsák a műszaki vezetők, kel karöltve a munkamódszerátadás, a ciklusos módszer előfeltételeit. Gondoskodjanak megfelelő szakma: oktatásról, j f A EZT A FELADATOT sikeresen Aí oldjuk meg—és ennek előfeltétele meg van a nógrádi szénmedenccben is —, akkor megteremthetjük a bányászok munkaversenyének még szélesebb alapokra való helyezését. Juttassák érvényre Pár. tunk Politikai Bizottságának határozatát a szakszervezeti demokrácia betartásánál, vonjanak lie újabb és újabb jól dolgozó pirtonkívülieket a szakszervezet vezetőségébe, • erősítsék meg a bizalmi hálózatot. A bányászszakszervezet funkcionáriusai vegyék elő Pártunk Politikai Bizottságának határozatát, Pártunk és kor- mányunk határozatát a szénbányászat fejlesztéséről. Tanulmányozzák át, tartsák napirenden e fontos feladat végrehajtását. Ezek a határozatok a Párt szavai — amelynek megvalósításáért tűzön-vizén át küzdeni kell minden kommunistának, minden dolgozónak. Hozzanak határozatot, hogy a maguk területén milyen munka- módszerrel akarják tettekre váltani a határozat szavait, mert ezt kívánja tőlünk szocialista építőmunkánk, felemelt ötéves tervünk érdeke. ANDÓ GYULA Kötelesettségrállatds — dolgosok nélkül A Salgótarjáni Acélárugyár munkaversenyénefc hiányosságai A Salgótarjáni Acélárugyár a Diós- I szükséges vashhúzal anyagot a, kötbéres győri Gépgyár dolgozóinak felhívására módosította az egész évre szóló párosversenyének vállalásait. Ezt a. módost, tűst az tete szükségessé, hogy felemelt ötéves tervünk végrehajtása biztosítva legyen a termelés minden területén. Az üzemek kötelezettségvállalásainak olya. noknak kell lenniük, amelyek minden kétséget kizárva alátámasztják a meg'- niivekedett célkitűzések sikerét. A vállalásoknak nem gépiesen, a dolgozó tömegektől távol, az íróasztal mellett kell megszületnie, hanem ellenkezőleg, pontosan a dogozó tömegek vállalásaiból kell kiindulnia. A műszaki értelmiség kötelezettségvállalásai pedig elsősorban a fizikai munkások versenyének, műszaki és szervezési feltételei biztosítására vonatkozzanak. Akkor helyes tehát az üzem vállalása, ha az a dolgozó törne, gek véleményéből indul ki és a vállalás a dolgozók egyéni, vagy brigád fogadalmain alapszik. Nem így történt ez az Acélárugyárban. Aa Acélárugyár párosversenyének módosított vállalása sem a dolgozók véleményére lett felépítve. A módost- tást a dolgozók nélkül a vezetők állították össze és így természetesen nines kellő biztosíték arra, hogy ez valóság, ban teljesítve is lesz. Hiba az, hogy a Pártbizottság nem hivta fel szakszervezet figyelmét a hosszúlejáratú versenyszerződés módo. sításának időbon való előkészítésére. — Hiba. hogy a pártszervezetek és szakszervezetek funkcionáriusai, a népneve, lök és bizalmiak nem végeztek kellő felvilágosító munkát a dolgozók köré. ben. Nem magyarázták meg a dolgozóknak, hogy » felemelt ötéves terv magasabb célkitűzései szükségessé teszik, hogy minden dolgozó egyénileg vizsgálja felül előző versenvválla'ását. Ez nem történt meg. A dróthúzó üzemben Csikós Ferencet két órával a termelési értekezlet előtt éreztette. Patak, falvai Gusztáv üzemi pátitkár, hogy értekezlet lesz, ahol a diósgyőri felhi. vázra a dróthúzó üzem válaszát beszélik meg. „Nem voltak itt a népnevelők — mondja Csikós elvtárs —, csak Fa. takfnlvi elvtársiéi hallottam, hogy ér- tekezlet lesz“. Rács. János drótliúzó meg így Ítészéit: „Hallottam, amikor Kovács művezető szólt Szofcsik élőmunkáinak, hogy gyűlés lesz — és sodálkozva teszi hozzá —, de nem tudom milyen gyűlés leszV: Helyes lett volna, ha a dolgozók leg. alább bárom nappal előbb értesülnek a népnevelőktől, hogy fel tudjanak készülni és vállalásukat felülvizsgálva, már konkrét tervekkel álljanak a termelési értekezlet elé. így minden lehe. tőség meg lenne arra, hogy a dolgozók harcos kiállása legyen, válasz a diósgyőriek kezdeményezésére. Ennek hiányában azonban a kidolgozott vállalási terv a levegőben lóg A javaslat csak javaslat marad mindaddig, amíg annak végrehajtói nem sorakoznak fel annak valóra váltására. — Csak az a vállalás van biztos kezekbe letéve, amely a dolgozók felajánlása, nak összességéből ered. A műszakilag kidolgozott vállalás szerint a drót húzóüzem a húzott rúdacélból szeptember 30-ig- az operatív terven felül 160 tonnát termelnek. A csupasz, horganyozott és rezézett vas- húzalokból szeptember 30-ig az operatív terven felül t>0 tonna termelést vállalnak. Vállalják azonkívül, hogy szép. tember 30-ig az elmaradásból 200 tonnát behoznak. Ugyancsak üdvözölni vnló a dróthúzóütemnek az a vállalása is, miszerint a dunapenteli építkezéshez szállítási határidő előtt US nappal, .1951 július 10-re leszállítják. Ezenfelül dunapentelei vasműhöz még a hátralékos acélhuzalok egyharmadrészét július 10-ig, a kétharmad részét pedig kötbéres szállítási határidő előtt 27 nappal korábban szállítsák le. Szépek ezek a vállalások, üdvözlésre méltók, látszik az is rajta, hogy az üzem vezetősége alapos körültekintéssel dolgozta ki, de sokkal egészségesebb lett volna, ha a dolgozók kezdeményezésére támaszkodva születtek volna meg az időben és számszerüségben megállapított verseny- módosítások adatai. Nézzük csak, mi történt a dróthú- zóüzem első termelési értekezletén. -Mintegy 60 dolgozó jelent meg és hallgatta végig Kovács művezető beszámolóját, aki többek között azt is elmondotta, hogy az üzemben elsősorban az üzemágvezetö a verseny-felelős, De a verseny felelősei az összes mérnökök, művezetők, mesterek, e 10- munkások, szóval « műszaki értelmiség egyetemlegesen. Még sem látszott meg a dolgozók hozzászó'úsúből Kovács művezető által felsorolt verseny-felelősök jő munkája. Takács elvtárs, a dróthüzóüzem egyik dolgozója elsőnek tette meg felajánlását a hosszúlejáratú verseny módosítására. Ez a vállalás abból állott, hogy Takács elvtárs selejtcsök- kentést és minőségjavítást vállalt konkrétum nélkül. A pácolók részéről Telek elvtárs tette meg a fe’ajánlá.st. Ez a felajánlás is elvontan az üzemanyagellátásról szólt. Ezt követően A.góes eivlárs csatlakozott a hosszúlejáratú verseny módosításához, de ez is csak általánosságban a vasasok munkájúnak a kisegítésére szorítkozott. Majd Teplán elvtárs volt az utolsó válialó, aki elmondotta, hogy magáévá teszi a verseny- módosítását s ígérte, bogy mindannyian kiveszik belőle részüket. Egyszóval jó előkészítés esetén a dolgozók felsorakoztak, volna « felemelt ötéves terv teljesítése meiié és konkrét vállalásukkal gazdagították volna a módosított üzemi válla’ást. De előkészítés nélkül, k0, mindhá- íom szaknak megtartott termelési értekezleten az elsőhöz hasonló aktivitással állnak is az üzem dolgozói a módosítás mellett, még nem elég uhhoz, hogy a műszakilag előre kidolgozott termelési változás súlyának megfelelő aiapot kapjon- itt lett volna szükség arra — mint ahogy ezt Kovács művezető is megemlítette, hogy yz üzem összes műszaki káderei tartsák kezükben a verseny irányítását. Ezenkívül a párt- és szakszervezet népnevelői felvilágosító munkával támogassák az üzem minden egyes dolgozóját felajánlásuk megtételénél. Ezek figyelembevételével, helyes műszaki irányítás mellett az üzemek szűk keresztmetszetének felszámo'ása és a termelés további fokozása biztosítva van. Ilyen körülmények közölt a vállalt feladatok teljesítése nem marad siker nélkül. Fejlődésünk mostani szakaszában már nem engedhető meg, hogy a. vállalások csak elméleti síkon mozogjanak. Minden dolgozónak .ismernie kell. tervének állását, gépének kapacitását és a munka helyesebb megszervezésével elérhető napi teljesítményeket. A fizikai és műszaki dolgozók tokintsék közös feladatnak a magasabb célkitűzések megvalósítását és nem egymástól elszakadva, hanem egymással, a legszorosabb együttműködése mellett harcoljanak azok megvalósításáért. A pártbizottság és szakszervezet pedig tekintse elsőrendű feladatának az üzemek módosított vállalása alapjainak élő, gyakorlati megteremtését. ILűíi- déklalar.ul biztosítani kell. hogy az Acélárugyár dolgozói nevében alniit felemelt párosverseny csatlakozás valóban az Acélárugyár dolgozóinak személyes csatlakozása legyen, mert csak ez lehet biztosítéka a teljesítés sikerének. Orosz Béla Levél az üzemek közötti együttműködésről Zagyvapáljalva Bányagépgyár dől- | gyenk ipari üzemének vezetőit, sztaháno- gozói nagy lelkesedéssel indultak harcba listákat cs kiváló munkásokat. Ezen az felemelt ötéves tervünk megvalósításáért. Célunk, hogy a széntermelés fokozásához szükséges bányagépeket mielőbb eljuttas. suk hős bányászainknak. Termelésünk fokozását. bányagépek előállításánál nagyban elősegíti, hogy a bányagépgyárunkat modern korszerű gépekkel látták el. Az új gépek beállítása biztosíték arra. hogy a felemelt ötéves tervben ránk háruló feladatoknak eleget tudunk lenni. Gyárunk dolgozói érzik, a terv segítségét, ezért segítik a tervet, érzik a Szovjetunió segít, ségét, mivel a szovjet emberektől olyan gépeket kaptunk, amelyek ezelőtti gépeink kapacitását sokszorosan túlszárnyalja. Pozsonyi elvtárs, aki az egyik szovjet marógépen dolgozik örömmel mondja el. hogy ezelőtt egy fogaskerék elkészítése harminchét órát vett igénybe, most ugyanezt a munkát szovjet géppel nyolc óra alatt végzi el. A szovjet lefejtő maró könnyű keze. lése mellett minőségileg is jobb munkát. (éger. Hátráltatta munkánkat az üzemek közötti rossz kapcsolat. Május hónapban két csigamarót akartunk megkőszörülletni az Acélárugyárban, mivel csigamaró köszörülésre üzemünk nincs berendezkedve. Bányagépgyárunknuk ezt a kérését az Acélárugyár vezetősége elutasította. A villa elkészítésének határidejét két héttel hosszabbította meg a két üzem közötti rossz kapcsolat. Megyei Pártbizottságunk és a Szabad Nógrád szerkesztősége felismerte az űzetnek egymásra utaltságánál előforduló, terv teljesítést veszélyeztető hiányosságokat. Közös megbeszélésre hírta össze me. ankéton tisztázódtak a kérdések e's ma már megértésben, kölcsönös segítéssel, együtt harcolunk a módosított terv megvalósításáért. Mi, a gyáron belül igyekszünk megteremteni tervünk teljesítésének előfeltételeit. Lendületesen folyik a szakmunkás- képzés, A napokban huszonhat villanyszerelő vizsgázott szép eredménnyel. Ugyancsak huszonnégy géplakatos közül, öt kiváló és tizenkilenc jó eredménnyel végezte el a segédvizsgát. Ezenkívül egy esztergályos és egy lakatos tnnfoylam mű. ködik, valamint egy központosított bánya - gépmesteri tanfolyam huszonhat résztvevője közeledik a bányagépmesteri rizs. gák felé. Az oktatók nagvrésze a gépgyár műszaki dolgozóiból tevődik össze. Uj szakmunkásaink is harcba indulnak, hogy Pártunk ás kormányunk szárúit tálára váltsák és győzelemre vigyék az öt- éltes tervben bányagép gyárunkra háruló feladatokat. SZABÓ IMRE A Zagyvapálfalvai Bányagépgyár levelezője A jugoszláv bányászok bojkollálják a fasiszta szakszervezeteket A titóisták hivatalos lapja, a Borba, arról számol be, hogy a bányász szak. szervezet működése „nem kielégítő". Arról panaszkodik a lap. hogy a „Kákány’’ bányában az alkalmazottak és a bányászok 65 százalékát, az „Üglyenik' bányában pedig csak 55 százalékát sikerült be. kényszeríteni a szakszervezetbe. Hasonló a hel xzet a többi títóista «zyk^f-ix»vetekben is.
