Szabad Nógrád, 1951. május (7. évfolyam, 19-22. szám)

1951-05-12 / 20. szám

r 1951 május 18. Sí ABAD NOGRAD 3 Pártmunka íapaastalaiai ^ Hogyan készül a kongresszusi határozatok megtárgvalására a páifalvi bányatelep pártszervezete ? 'A Pártkongresszus határozatainak ismerése és megismertetése állandó szép feladat pártszervezeteink számára. Azonban nem mindenütt vannak még azzal tisztában, hogy milyen hatalmas eró rejlik a Kongresszus anyagának megismeri, seben. Bizonyára nem- hanyagolták volna már kétszer egymásután a politikai is. kólák megtartását Mátranováb Gáti-bányán sent és Búzás elvtárs, az üzem párt titkára nemcsak a zsebében hordaná a Kongresszus határozatát tartalmazó f üzetet, hanem gondoskodna arról, hogy Fodor Márton, Kazinci Géza és Király Sándor dolgozókkal együtt mindenki tanulmányozza. As sem elegendő, hogy a kistere- vyei bányáknál szakmai altatás előtt megtárgyalják az anyagot, ugyanakkor az üzem életében nincs kézzelfogható eredménye. Azon kell lenni az ottani párt. szervezetnek, hogy a Kongresszus határozatait saját viszonyaikra alkalmazzák és úgy tárgyalják meg. tj hallgatók jönnek a szemináriumra r rA. zagyvapálfalvai bányatelepi párt- szervezet lia ebben a munkában mutat, kozó hibákat felszámolja, akkor a többi pártszervezeteink tanulhatnak abból hogyan kell megszervezni, felkészülni s Kongresszus határozatának a párttag, jiág körében való ismertetésére. A lemor­zsolódás itt is veszélyeztette, a két alap. fokú szeminárium eredményességét. A hallgatók létszáma állandóan ingadozott, sokan csak az. első néhány előadáson vet- tek részt, aztán elmaradtak, A legutób­bi pártvezetöség ülésen a Kongresszus anyagának megtárgyalására való te. kintettel határozatot hoztak arra, hogy megvizsgálják, mi az oka a lemorzsoló­dásnak, hogy egyes szemináriumi hall­gatók és az előadók kozott nincs-e sze­mélyi ellentét. A határozat azt is ki­mondja, hogy a két alapfokú szeminá. riumot, amelynek , hallgatóit az utóbbi időben előadó hiányában összevonták, most újra szétválasztják, kisebb csopor­tot alkotnak, így sokkal könnyebb a hall­gatók számára a tanulás, bátrabban mernek felszólalni. A pártvezetőség megtárgyalta a szemi­nárium vezetőjének azt a tapasztala­tát, hogy a hallgatók heveset jegyeznek. Ezért javasolták, hogy a hallgatók kér­déseket ívjanak fel. Be akarják vezet. 3h azt is, hogy egy-egy kérdést a hall­gatók már otthon kiértékelhessenek, a, feleletből jegyzetet készítsenek. Sokan vannak olyanok, akik nem mernek be­szélni, ugyanakkor tisztában vannak a szeminárium anyagával. A kérdésre te- ^jegyzetielt feleletet azután megvitat­ják, kiértékelik és rámutatnak arra, hogy hol vannak abban elvi tévedések, hely­telenségek. Másnap ismertették a pártvezetöség határozatát) & népnevelő értekezleten. Felolvasták a népnevelőknek, hogy kik maradnak távol a szemináriumok­ról, így Godó József, vagy Békési Jó- zsefné, megvitatták azt is, hogy Uj Já­nosáé miért maradt távol. Elhatároz­ták, hogy ezekkel együtt felkeresik Zeidai Jánosáét, Sasvári Frigyest, Szép Júliát, elbeszélgetnek velük, de felvetik eléjük a felelősséget -s, miért mein tartják fontosnak » tanulást, ho­gyan akarják megállni a béke védel­mében a helyüket, ha képzetlenek, A népnevelők egyéni beszélgetése mellett, egyes lemorzsolódott szemináriumi hall­gatóval maga a pártvezetőség külön foglalkozik. Igv hosszabb ideig elbe­szélgettek Zsidai Ferencnével, aki be­tegsége miatt több szemináriunon nem vett részt és a könnyebbik oldalát vé­ve a dolognak, azért nem akart tovább járni a szemináriumokra, mert nem tud­ja pótolni a mulasztottakat. ’ Elmondot­ták Zsidai Ferencnének, hogy ez a mulasztás pótolható és neki mint kom­munistának a nehézségek lokiizdésíKn példát kell mutatnia. Persze azzal is tö. lődött a. vezetőség, hogy ebben a sze­minárium vezetőtől segíti igét kapjon, Arra kérünk választ, hogy... ... A sziráki állami gazdaság kom. munistái miért nem alkalmazzák a kritika fegyverét? Miért nem tették magukévá Rákosi elvtárs mondását: „Ami ebben az országban történik, azért mi, kommunisták vagyunk a felelősek.« ... a gazdaság vezetői között mi okozza a sorozatos incidenseket? ...Falta Gusztáv UB. titkár miért nem vesz részt az üzemi értekezle­teken? ... a minőségi munka a növény­ápolásnál miért van háttérbe szorít, va? Hogy a dolgozók miért nem hallgatnak az agronónius szaktané, csaira? ... mit keres a gazdaság irodaépü­letében a 6 hektó bor gumicsővel ellátva? ... miért üresek a félliteres üveg­palackok, melyek min tábort tártál . maztak? Es ezek az üres üvegek hogy kerültek Magyar József igaz­gató I. helyettesének iróawUlíiók. jába7 ... az üzemi Dísz-szervezetnek miért nem nyújt nagyobb támoga. tást a járási DISz.bizottság? (5 hó­nap óta nincs rendszeres taggyűlés.£ Zsidai Fetencné most már — újra részt vesz g politikai iskolán, A hallgatókkal való egyéni foglalkozás eredményezte, hogy Sulyok Jenő is tovább folytatja a politikai iskolát. Velük együtt uiég sok új hallgatóval fog szaporodni a két alapfokú szeminárium, mert a pártveze­töség, 8 népnevelők fontosnak tartják, hogy a párttagság megismerje a Kon­gresszus határozatait. Azonban az előadó fekészültsége nem volt mindenesetben maradéktalan. A szemináriumok hallgatói többszőr felve­tették, hogy nem tudnak megfelelően tanulni, mert a* előadók szárazon fel­olvassák a központi útmutatót, A propagandisták felkészültsége pedig a jó szeminárium előfeltétele. Ez ze) a feladattal még nem foglalkozott megfelelően x pártvezetöség, feladatuk kell, hogy legyen, a szemináriumi elő­adók képzettségének, alapos anyagisme­retének ellenőrzése. Helyes lesz az is, ha az egyik szemináriumot délelőtt, a másikat délután tartják — ahogy ré­gebben csinálták — s akkor akár a dél­előtt, akár a délután dolgozók műdet találnak a . szeminárium meghallgatá­sára. A pálfalvai bányatelepi pártszerve­zet törekvései tehát már ia eredményt mutatnak. Ezek az eredmények nagyob­bak lesznek, ha a fentebb említett hiá­nyosságokat kiküszöbölik, a járási párt- bizottság pedig segítséget ad abban, hogy a szemináriumok számára megfe­lelő helyiséget tudnak biztosítani, a bá­nyatelep kultúrházát teljes egészében a művelődés, a kultúra házává teszik, az ott levő korcsmát más helyiségekbe vi­szik át. Békeagitációnk fejlesztésével, a jobb népnevelő munkáért A Békevilágtanács határozatának **• nyilvánosságra hazatala után ha­talmas méretekben indult meg az öt hatalmi békeegyezményt követelő fel hívás aláírása. Amíg a kapitalista or. szagok dolgozói az elnyomók terror- intézkedéseivel szemben munkabeszün­tetéssel, sztrájkkal erősítik az aláírá­sukat, a Szovjetunió és a népi demo. krat’ikus országok dolgozói a békéért folyó küzdelemből munkafelajánlások­kal. kötelezettségvállalásokkal is ki­veszik részüket. A mi megyénkben sem volf egyszerű aktus az aláírási mozgalom. Ezzel együtt, számos munkafelajánlás tör­tént, nem uto’só sorban megerősödtek tömegszervezeteink, komoly minőségi javulás következett be a népnevelő munkaterületén. A Salgótarjáni üveg. gyárban és Acélárugyárban az aláírás­gyűjtés ideje.. alatt békehetet rendez­tek. József-lejtösaknán a békemüsza. kok idején 9.7 százalékkal emelkedett a termö’és. Dolgozó parasztságunk is a maga módján erősíti aláírását. Gás­pár József bencurfalvai dolgozó pa­raszt" neve .mellé odaírta, hogy be­gyűjtési tervét teljesítve a gabonát a cséplőgéptől egyenesen a begyűjtő he'vre szállítja. Salgótarjánban 40 háztartásbeli asszony, hogy a békét jobban szolgálják; önként jelentkez­tek munkára. Másutt az egyénileg gazdálkodók munkájuk elvégeztével a tevmelőesoporthoz mentek segíteni. Megerősödött a szeretet néphadsere­günk, békénk fegyveres védelmezője iránt. Rendszeressé lett a sajtóolvasás, béke-faliújságok jelentek meg és nem egy dolgozó paraszt kötött hosszúlejá. ratú verseny szerződést" másik társával a mezőgazdasági munkák jobb, gyor­sabb elvégzésére. I > ár a tömegszervezetek megvénk­” ben későn kapcsolódtak be a mozgalomba és nem használták ki megfelelően az aláírást szervezeti megerősítésükre, mégis beszámolha. tunk ezen a téren eredményekre’. Pl. az MNDSz 309 új t'aggal és 2 új helyi csoporttal erősödött. 470 új tag erő. siti a DISz-t is és 7 új alapszervezet alakult az aláírási-mozgalom eredmé­nyeképpen!. Kern lehet elmondani, hogy ez elégséges, de hasznos tanulság a jövőre nézve, hogy több gondot for­dítsunk a tömegszervezetek munka, jára, hogy maguk a tömegszervezetek is felismerjék, hogyan kötik össze munkájukat szervezetük fokozottabb megerősítésével. A pártszervezetek támogatása kö­vetkeztében a békebizot Óságok általá­ban jól megálltak a helyüket. Me­gyénkben ás százával, ezrével vannak olyanok; akik az aláírási kampány ideje alatt látták meg világosan, bo. gyan függ Össze az ö mindennapi jól elvégzett! munkájuk a béketábor erő­sítésével. Újabb ezrek vállaltak ön­feláldozó munkát; megértve azt, hogy ezzel lehet leghatásosabban szolgálni a béke ügyéi. Számtalan ingadozó, eddig zavarosan látó dolgozót győz. tek meg népnevelőink jó felvilágosító munkával és tettek a békeharc aktív részesévé. Dolgozóink megszerették a népnevelőkéi, különösen ott, ahol jól végezték felvilágosító munkájukat. Ersekvadkerten Biskei Imréné a kő­vetkezőket mondotta a népnevelők­nek: „Nccsak most, az aláírás alkal­mival keressenek fel; hanem azután i*. Ahogy most? elbeszélgettünk a nem. z« 1 közi helyzetről és világosan látom, liogv mi a teendőm, fontos, hogy a továbbiakban is tiszta képet kapjak arról, mit kell fennem a, béke meg­védése érdekében.“ Es ebben yan. a békealáírásgyüjtés után legfőbb fel­adatunk. A faluhelyeken a népneve­lők számára meghatározták, hogy me. lyik házhoz, házcsoporthoz menjenek. Kialakult a népnevelő munka szerve­zettsége. Ez már nem első eset", de ezideig minden esetben ez a szerve­zettség felbomőtt. a népnevelők .to­vábbra is csak alkalomszerűen men­tek egyik vagy másik családhoz. Most az a feladat", hogy ezt a szervezeti formát, amely szinte felosztja a falut a helyi pártszervezet népnevelői kö­zött, megtartsák és fejlesszék. Ahol ezt’ nem végzik el; ott feltétlenül vissza fog esni az agitáeiús munka lendülete, minősége és igen nehéz lesz újra elindítani. Az aláírásgyűjtés so­rán új erőkkel gyarapodott az üzem és a falu népnevelögárdája. Nem egy olyan népnevelő van. aki most esett keresztül a tűzkeresztségen. Akik jól megálltak a helyüket", azokkal a helyi pártszervezet a lehető legtöbbet tö­rődjön, bízza meg őket újabb, nagyobb feladatokkal, támogassa munkájukban, tehát segítse fejlődésüket. Sok új helyi agitációs érvvel gazdagodott nép­nevelő munkánk. Pártszervezeteink gyűjtsék össze a mozgalom tanulsá­gait és a jövőben lássák el népneve­lőinket megfelelő jó, konkrét érvek­kel. A tömegszervezetek is alaposan foglalkozzanak népnevelőinkkel, liasz. nálják fel népnevelőgárdájuk megerő­sítésében az aláírásgyűjtés tapaszta­latait. Különösen arra figyeljenek fel, hogy még mindig nem volt elég gya­korlati a népnevelő munkájuk. Sok volt az ,,üresjárat“, az általános, frá. zisszerü, a minden helyi adottságra alkalmazható agitációs érv. TT gye* esetektől eltérően általában önállóan dolgoztak a békebizott­ságok. A pártszervezetek továbbra is segítsék a békebizottságokat,, hogy fokozni tudják önállóságukat, kezde­ményezőkészségüket. A békefelelősök továbbra is tartsak meg funkciójukat, akiken keresztül közvetlen segítséget adhatnak a pártszervezetek a béke­bizottságoknak. Az aláírásgyűjtés után a békebizottságok ne legyenek munka nélkül, hanem szervezzenek békehétfő, kef az üzemekben; tartsanak békena­pokat a szocialista szektorokban és a községekben is. Népszerűsítsék a béke­napok legjobbjait, mint a békeharc élenjáróit. A békemozgalom tehát ne záruljon le az aláírásgyűjtés ufón, hanem egész dolgozó népünket átható, munkáját és magánéletét is kereszfü’szövö nagy nemzeti mozgalommá váljék. Termelőcsoportjaink megszilárdításáért TERMELOCSOPORTJAINK MEG. SZILÁRDULASAT fogják szolgálni azok a csoportgyűlések, amelyek ma, jus 13—14-én lesznek megyénk fér. meiőcsoportjainál. Ezek a csoport, gyűlések az egész falu számára iin. néppé lesznek azáltal, hogy a falu legfejlettebb részének, a termelőcso. portoknak munkája, eddigi eredmé­nyei. hiányosságai és feladatai ke­rülnek megvitatásra. A fszcs tagjai, vezetősége, de maguk a falvak dől. gőzéi feldíszítik erre a napra közsé. giiket és méltóvá, teszik a csoport­gyűlés színhelyét is ahhoz a nagy­szerű munkához, amit oft fognak vé. gezni. A csoportgyfilések előadói a tszcs-k elnökei lesznek. Nagy gond és fele­lősség kell. hogy legyen minden el­nök számára a gyűlés beszámolója, nak elkészítése. Számot kell vetni azzal, hogy milyen eredményt ért el idáig a csoport. Meg kell vizsgálni, hogy rendszeres volt.e a csoport élete. a. csoportértekezletek, a köz­gyűlések meg voltak-e tartva, érvé, nyesiilt-e a csoporton belül a dolgo­zók kezdeményezése, bírálata? Létre, hozták-e a munkacsapatokat, brigá­dokat és kijelölték-e azok számára a megfelelő munkaterületet. De nem maradhat ki a beszámolóból az sem. hogy milyen volt a munkaverseny idáig a brigádok, munkacsapatok között, a beszámoló feltétlen dl. csérje meg a jól dolgozó brigádokat, térjen ki arra, hogyan érik el ered­ményeiket. Beszélni kell arról, ho­gyan végezte el a csoport a tavaszi munkálatokat. Meg kell vizsgálni a növényápolás helyzetét, az e téren fennálló feladatokat. A feladatok megjelöléséből nem maradhat ki a munkacsapatok terű. létének kijelölése, harcot indítani azért, hogy a tagok mellett azok csa. ládtagjai is bekapcsolódjanak a mun­kába. Be kell sorolni a feladatok közé az I-es és Il-es tipusú tszcs, knél a közös munkák megszervezé­sét. Feladat még, hogy termelőcso. portjaink fejlesszék a tagok háztáji gazdálkodását. Termelöcsoportjaink fejlődésének egyik legdöntőbb lánc. szeme az istállőépltés. Tehát egyik legfontosabb feladat, hogy nemcsak az állami támogatásra várva, a cső. portok saját erejükből is építsenek új istállókat, vagy bővítsék a régi­eket. Ünneppé lesznek ezek a csoport* gyűlések azért is, mert új tagokai vesznek fel a csoportokba. Fontos tehát, hogy a gyűlésre a csoport ve. zetősége meghívja a falu legjobb, legtekintélyesebb egyénileg gazdát, kodő parasztokat is. Menjenek el erre a gyűlésre a gépállomások kül­döttei is. Bírálatukkal, javaslataik, kai segítsék a csoport munkáját, vi. gyék cl a munkásosztály üdvözletét a jövő szocialista falu első harcosai, nak. De fűzzék szorosabbra a kap­csolatot a csoport és a gépállomás között, amely eddig igen laza volt. A csoportgyűlések sikere, nagysze. rűsége mutatni fogja azt is, meny­nyire támogatják termelőszövetkeze, teinket a járási pártbizottságok, a járási tanácsok. A csoportgyűlések előkészítésében az elnöki beszámoló létrehozásához nyújtsanak konkrét személyes segítséget. Pártunk II. Kongresszusa a meglévő tennelőcso- portok megszilárdítását állította elénk a mezőgazdaság szocialista át. szervezésének legfontosabb felada. tául. Ezt tartsák szemelőtt a párthi. zotíságok, a járási tanácsok a cso­portgyűlések előkésztlésének támoga. tásánál, ellenőrzésénél. Megalakult a nagyüzemi pártválasztmány a Salgótarjáni íveggyárban A Salgótarjáni Üveggyár kom­munistái az üzem párttagjainak és pártonkívülieknek mintegy 120 küldöttje jött’ össze az elmúlt vasár­nap a gyár kultúrtermében, hogy megválasszák a nagyüzemi pártvá. lasztmányt, amelyből megalakul a nagyüzemi pártbizottság. A küldöttek között jelen voltak a termelőmunka hősei, Szura elv­társ többszörös sztahanovista; Varga elvtársnő és a többi kom­munista sztahanovisták és élmun­kások. A jelenlévők az üveggyár minden egyes dolgozóját képviselték. Miután az elnökség elfoglalta helyét, Sándor Vilmos elvtárs megnyitóbeszéde után a szavazaitszedő bizottság a konferen. eiát határozatképesnek mondotta ki. Ezután Varga Pál beszámolt a nem­zetközi helyzetről, ismertette a Szov­jetunió rendíthetetlen békepolitikáját és természetátalakító építkezéseit. Varga elvtárs továbbá vázolta az üveggyár termelését s kitért azokra a hiányosságokra, amelyek előidézték az üveggyár első negyedévi lemaradá. sál". A vállalat első negyedévi tervét 99.3 százalékban teljesítette; ami fő­képp annak tudható' be, hogy az üveggyár dolgozói nem tették magukévá a mimkaverseny jelen, tőségét. Ezt bizonyltja- az is, hogy május 1-i munkaversenyben a létszámhoz viszonyítva a dol­gozóknak mindössze 78.4 száza, léka tett munkafslajánlást. A hiányosságok mellett nem feledke­zett’ meg az I. és a II. fazekaskemen­ce élenjáró dolgozóiról sem. A két üzem dolgozói a május l.i munkaver­senyben 100 százalékig kivették ré­szüket. Varga elvtárs ezután áttért az üveggyári dolgozók előtt álló fel­adatokra. ■— Az ötéves terv sikeres megvaló­sítása érdekében üzemünk területén mindent el kell követnünk, hogy meg. szi’árdícsuk a munkafegyelmet, fel­számoljuk a lazaságot. Üzemünk alap­szervezeteinek legfontosabb feladata a népnevelőkkel való rendszeres fog­lalkozás, ezek rendszeres mozgósításé. Ahhoz, hogy a felemelt ötéves tervet OLCSÓBB LETT A KÖNYV A jó könyv segít, hogy igaza’cb, em­beribb emberekké válljunk. Harcra, hő­siességre, a nehézségek leküzdésére ne­vel. A könyvek olvasása során gazda­godnak ismereteink, bővül látókörünk. Segít munkánkban. Ezek figyeiemhevé- eléve! népköz, társaságunk kormánya május 1-től átlagosan 25 százalékkal szállította le a már megjelent és az ez. után megjelenő szépirodalmi, tudomá­nyos, ismeretterjesztő és ifjúsági köny­vek árait. Az árleszállítás 15—40 száza, lékig terjed. Volosin: Kuzneczki föld című könyv, mely hasznos útmutató bányászaink szá­mára, az eddigi 13 forint helyett 11 forintba, Máté György: A béke nevé­ben című müve 15 forint helyett 10 fo. riniba kerül. Csehov elbeszélései 25 fo­rint, helyett 15.50 forintért kapható. Az árleszállítás lehetővé teszi, hogy a dol­gozók könnyebben hozzáférjenek a könyv vásárlásához, egyben új lendüle­tet ad kibontakozó kultúrforradal-nunk további fejlődésének. Az új könyvárakról az Állami Könyvterjesztő Vállalat árjegyzéket adott ki, ami minden könyvesboltban, üzemi könyvterjesztőnél megtekinthető és meg is vásárolható. az üzem dolgozói teljesíteni tudják, a műszaki vezetőség nagyobb gondot fordítson az üzem mene. téré és,karbantartására és a szak­munkák biztosítására. A személvzofvezető több gondot for­dítson a káderek nevelésére; hogy az elkövetkezendő időkben káderhiány ne álljon be az üzem területén. Varga elvtárs beszélt a töjnegszcr- vezetek. főleg al DISz szervezeténél mutatkozó lazaságokról és arról, hogy ki kell szélesíteni a politikai ok. tatást és maradéktalanul végre kell hajtani a kongresszus határo. zatáí, mely kimondja, hogy a. párttagság 60 százalékát be kell vonni a politikai iskolákba. A párttagok feladata, hogy megismer, tessék az üzem dolgozóival a kon. gresszus hhtározatát. A titkári beszámoló után felszóla­lások következtek. Sarló Béla hozzá, szólásában kérte a párt’vezetüséget az I.-es számú fazekaskemence dolgozói nevében, hogy támogassák őket . a szakmunkások továbbképzésében. An­gyal Sándorné a népnevelőmunka tá-. mogatásáról beszélt, Kinczel Frida pedig arról; hogy a megtartott? MN. DSz gyűléseken a tisztviselőnők bem képviseltetik magukat. Makovszki Vilmos a szakszervezeti munka hiá­nyosságáról beszélt és megemlítette, hogy sok elvtárs nem helyesen foglal­kozik a szakszervezeti munkával. Hiányolta, hogy a pártvezetöség nem hívta fel a szakszervezet figyelmét a hiányosságokra és kérte az új párt. választmányt, hogy tervszerűen vé­gezzék feladatukat, és minden egyes pártfunkcionárius rendszeresen szó. inoijon be az elvégzett munkájáról. Földi Jenő elvtárs arra kérte a párt- konferenciát; hogy különös gondot fordítson a Párt és pártépltés kérdésére és mind. azon dolgozókat, akik termelésük, kel a Pár; és a Szovjetunió, vala. mint a munkásosztály iránt be­bizonyította hűségét, vonják ho a pártszervezetbe. Elmondott"» továbbá, hogy nem fi. gyoltek fel kellőképpen a DISz szer­vezetben kitűnt jó káderekre, nem foglalkoztak kellőképpen a DISz szer. vezet munkájával és nem mozgósítot­ták őket", hogy valóban betölthesso szerepét, azt a szerepet, melyet a Párt és az egész munkásosztály fel. adatául tűzött" l<i. A hozzászólások befejezése után az Internacioná’ő olénkolésével véget ért ' az üveggyári pártkonferencia. Az új pártbizottság megkezdi mun. kaját és ennek a konferenciának ta. paszta'ataival viszi győzelemre a kon. gresszus határozatait az üzemben. Jutalmat kapott a pásztói állami gazdaság Nagy Sarolta munkacsapata a helyes norma alkalmazásával az első napon — A PÁSZTÓI állami gazdaságban eddig csak névleg volt meg az UB. így a dolgozók nem tudták feltárni a létrejött hibákat, hiányosságokat, me. lyek lépten uyomon gátolták a gazda, ság tovább fejlődését. Az UB létre, hozása, eredményekhez vezetett. Kija. vitást nyertek a helytelen normák. így 100, majd a harmadik napon már 110 százalék termelési eredménnyel zár­ták napjukat. Ugyanezen a napon a gazdaság vezetősége ünnepélyes ke­retek között rádióval ajándékozta meg az üzemegység dolgozóit, i

Next

/
Thumbnails
Contents