Szabad Nógrád, 1951. április (7. évfolyam, 15-18. szám)

1951-04-07 / 15. szám

4 SZABAD NOGRAD 1651 tprflíf 7, Az üzemi és városi kulfúrversenyek iapasitalatai A tan at ti üzemi és városi kultúrrer- | ményversenyben. Nem szabad megfeled. *eay«k körzeti bemutatója feltárta azt [kérni egy pillanatig sem arról,’hogy a a nagyarányú fejlődést, amely üzemeink ben az egy évvel ezelőtt rendezett kul- túj'versenyek óta végbement.. Gazdasági fejlődésünk mellett most már kultúrális eredményekről is beszámolhatunk. A ta­vaszi 'kultúrverseny adatai azt bizonyí­tották, hogy kultúrvonalűn megtettük az elad lépéseket., hogy a Kongresszus ha­tározata értelmében a kultúrmunkát to. megmozgat ómmá változtassuk. A már meglévő kultúresoportok mel­lett ez.ámos új csoport alakult, mint például a nógrádkövesdi énekkar, a t üz. halygyári ejinjátszó csoport. Ezek az ujognan alakult csoportok első szereplé­sükkel bebizonyították, hogy méltó ver. senytársai a régi csoportoknak. A mennyiségi emelkedés mellett a mű­vészi színvonalon ÍJ nsgv haladásról szá. rnoitak be a kultúresoportok a körzeti találkozón. Az a lelkesedés és lelkiisme­retes munka, amellyel a találkozásra ké. ízűtek, visszatükröződött a csoportok előadájeaiban. Például a Bánya vidéki Épí­tési V. őrhalmi lakodalmas jelenete, vagy a tűzhelygyári táuecsoport kanásztánca híven vissza tükrözték a ttépi művészet minden szépségét, A Bányavidéki Építési V. kultúrcso- portja által előadott lakodalmas jelenet, értékét emeli az, hogy maga a csoport gyűjtötte és állította össze a jelenet ónek-.és.táncszámait a népi hagyományok alapján. Ezenkívül még számos példával lehetné alátámasztani azt a minőségi fejlődést, amelyről a kultúresoportok a körzeti találkozón tettek tanúbizonysá­got. Hogy kultűrcsc-.--Haink ezeket az eredményeket elérhették, ahhoz nagyban hozzájárult, hogy az elmúlt évben gyakran meglátogatták városun­kat a Magyarországon szereplő szovjet művészi együttesek, valamint többízben lent járt a gördülő opera és a rádió művészi csoportja. Ezeknek az előadá­saiból tanultakat azután eredményesen tudták értékesíteni a kultúresoportok a saját területükön. Általános tapasztalat az, hogy a kultűrcspportok elmaradtak a teljesít. verseny teljesítményi része ugyanolyan fontos, mint a bemutató, mert hiszen a teljesítményi rész lelkiismeretes végre­hajtása a csoport művészi sránvonalá- nak emelését segíti elő. Ezenkívül a tel- jesítményversenyben elvégzett munka megkönnyíti a csoportok politikai és szakmai feladatai végrehajtását. A kö­telező teljesítmény végrehajtása azért U fontos, mert a verseny1 elbírálásánál a teljesítmény is figyelembe lesz vévé. A somlyő-bányatlepi kultúr cső port például ígyáltalán nem vett teszt a teljesít- raényversenyben. A teljesítményi naplót nem is ismerik. Azok a kultúresoportok, akii nem ju. toltak tovább a körzeti bemutatón, ne veszítsék el a kedvültet, hanem továbbra is vegyenek részt a teljesítmény-verseny­ben, mert csak ezáltal érhetik el azt a színvonalat, amely dolgozóink egyre fokozódó kultúrigényének meg tud fe­lelni. A körzeti találkozó negálj vuma még, hogy alig szerepeltek helyileg Írott miísorszámokkal a csoportok. Nem iiozak fel üzemi konkrétumokat, így a be­mutatók nein kapcsolódtak szervesen össze az üzem termelési problémáival. A csoportoknak ezen a téren javítaniok kell munkájukon és bátran hozzá kell nvulniok a helyi események színpadra való feldolgozásához. A kultúrverseny első találkozójából világosan kitűnt, hogy a kultúrmunka nem öncélú, azokat az eredményeket, amelyeket felszínre hozott, tovább kell 1 fejleszteni. Az a hatalmas érdeklődés, amely a dolgozók részéről a kultúryer- senyek iránt megnyilvánult, azt bizo­nyítja, hogy kultúrális művészi mun­kánk megtalálta a tömegekhez vezető utat és mint ahogy Révai elvtárs mon­dotta: „Cselekvő rősi esővé akar válni és vátík, nemcsak mint közönség, h-aneni ■mint alkotó i> ki akarja venni részét az új magyar kultúra megeremtésében." A szakszervezeti bizottságoknak az eddiginél nagyobb segítséget kell adniok a kultúrcsoportoknak. Fel kell számolni a kultúrmunka lebecsülését. „A kultúr- forradalom feladatai nem öncélú fel­adatok, hanem aki vannak rendelve gaz­dasági és politikai fő feladataiknak és kölcsönhatásban vannak velük“ — mon­dotta Révai elvtárs. A tanáésválasztások, * kongresszusi versenyek bebizonyították, ahol a hul- túrcsopertok bekapcsolódtak a munka­verseny megszervezésébe és a verseny nyilvános ellenőrzését segítették, meg­dicsérték az élenjárókat, buzdították az elmaradókat, ott a termelési eredmények is igazolták a kultúrmunka agitatív erejét. Dicsérttel érdemelnek ezenkívül még a kultúrottlionok vezetőségei, akik jó munkájukkal hozzájárultak a bemu­tatók sikeréhez, biztosították a kultúr- csoportok részére a megfelelő öltöző­helyiségeket, valamint a színpadok tech­nikai felszerelését és Így a müsorszá- mok simán, gördülékenyen peregtek le. Bét sági János - SzMT instruktor salgótarjáni MSzT tagszervezésének eredményei és hiányosságai A MAGYAR-SZOVJET TÁRSASÁG salgótarjáni szervezete, továbbá az üveggyári, tüzhelygyári alapszerveze­tek a Barátsági Hónap alkalmából tagszervezési és népnevelő, munkáé végeztek. Egyben felhasználták az MSzT aktívák e napot a tagkönyvek A kongresszus határozata alapján javítsuk meg az iskolai munkát Pártunk XI. Kongresszusára az üzemi munkásokhoz .hasonlóan, mi pásztói általános iskolai nevelők is felajánlá­sokat "tettünk. Felajánlásunkban célul tűztük ki az iskolai munka megjaví. tását. az iskolái fegyelem megszilár­dítását, a lemorzsolódás megakadályo­zását; és a jövő tanévi beiskolázás kérdését. Felajánlásunkat teljesíteti tűk, sőt túlteljesítettük. Az iskolai munka megjavítása ér- «lekében elhatároztuk, hogy a tanórá­kat pontosan megtartjuk. Harcolunk a percekért? és a másodpercekért. A tanórákra alaposan felkészülünk, óra. vázlatot készítünk, állandóan tanul­mányozzuk a nagy szovjet pedagógu­sok munkáit és azokat nevelői mun­kánkban alkalmazzuk. Tanulmányoz, zuk a 'szovjet írók müveit is és azo­kat nevelési szempontból kiértékeljük. így Barlai Gábomé nevelő elolvasta iPecsernyikova „Kamaszok" című könyvét és az itt tanult módszer alapján sikerült három fegyelme­zetlen tanulót a fegyelmezett is­kolai viselkedésre rábírni Iskolánk nevelői a munka megjaví­tása érdekében 2 éves egyéni tanulás, ban vesznek részt. A munkaközössé­get Agasváry Lajos igazgató vezeti. Ezenkívül Németh Aranka és Azari Magdolna nevelők orosz nyelvi to­vábbtanulást folytatnak. Az iskolai munka megjavítása érdekében szak­köri munkát is végzünk, A tanulók szakköri foglalkozását is a munka megjavításának szolgálatába állítot­tuk, ahol a legjobb munkát Bükey Imre nevelő végzi. A nevelők részére Irodalmi, tör­ténelmi, biológiai földrajzi, mate­matikai, a tanulók részére pedig ; repülőmodellező, matematikai, orosznyelvi és micsurini szakkö- t röket állítottunk fel. ■ .Az iskolai fegyelem megszilárdítása érdekében többízben értekezletet tar­tottunk. Itt megbeszéltük azokat a fegyelmezési módszereket, amelyoket jónak és alkalmasnak tartunk arra, hogy az iskolai fegyelmet megszjlár. dítsuk. Ev elején gyakori volt a ké­sések száma. Naponta mintegy 60—70 tanuló késett el. Kertész Dezsoné az egyik értekezleten azt javasolta, hogy a nevelőtestület tagjai a 8 órai csen­getés után vonják felelősségre a késve érkező tanulókat. Megpróbáltuk. Az eredmény az lett, hogy egy hét múlva csak 4—5 tanuló késett el, azok is komoly és elfogyható ok miatt. A lemorzsolódás megakadályozása érdekében családlátogatásokat vég­zünk. A családlátogatások alkalmával felvilágosítjuk a szülőket és rámuta­tunk arra, hogy milyen fontos a gyer­mekeknek a továbbtanulás. Pápay Géza nevelő észrevette, hogy az egyik tanítványa elmarad az iskolából; Utána nézett a dolognak és megfudta, hogy a tanulót szülei tartják távol az iskolától. Pápav kartirs elment a szü­lőkhöz és megkérdezte, miért nem jár a fiú iskolába. A szülők azt mondták, hogy egy parasztgyereknek elég, ha három-négy osztályt kijár. Az ö fiuk már megtanult írni, olvasni, számolni is tud annyit, amennyire neki szük­sége van. Pápay kartárs rögtön.látta, hogy itt csak jó népnevelő munka se. gít. Rámutatott arra, hogy a szülők milyen tévesen fogják fel a kérdést. Elmondotta, hogy népköztársaságuiikban a munkás, ság és a dolgozó parasztság gya­korolja a hatalmat. A hatalmat pedig csak az gyakorolhatja, aki megfelelő tudással rendelkezik. Szocialista társadalmunknak sok mér. nőkre, orvosra, tanárra, agronómusra és kafonatisztre van szüksége, akik a dolgozó nép soraiból kerülnek ki.. Rá­mutatott arra, hogy a műveltség va­lamikor csak az urak kiváltsága volt. ma azonban mindenkié. A családláto­gatás jő eredménnyel járt. Másnap reggel a tanuló oft ült az iskolában. A jövő évi beiskolázás sikerének érdekében is családlátogatással, jó felvilágosító munkával harcolnak a pásztói nevelők, Ennek eredménye az hogy a vm. osztályos fiúk és lányok 75 százaléka tovább tanul. A fel. világosító munkát az iskolában kezdtük, külön órát tartottunk a tanulóknak, majd behívtuk a szü­lőket is az értekezletre. Miután az eredmény nem volt kielé­gítő, ismét meglátogattuk azokat a szülőket, akik nem akarták tovább­taníttatni gyermekeiket. Ez a felvi­lágosító munkánk eredményes volt. A szülők belátták, hogy saját gyerme­keik jövőjét teszik tönkre, ha tovább, tanulásukat juegakudályózzák. Örülünk annak, hogy a Párt meg­mutatta azt. az utat, molyén halad­nunk kell. Örülünk, hogy mi is hozzá­járulhatunk ahhoz a nagy építőmun­kához. amely lerakja a szocalizmus alapjait. ZEKE JÓZSEF áll. ált. iskolai nevelő, Pásztó. rendezésére is és jelentős eredménye­ket értek el. Ezen munkában a Ma­gyar Dolgozók Pártjának népnevelői is nagy segítséget nyújtottak az MSzT aktíváinak. A városi szervezetnél 34 aktíva, 65 Párt. népnevelő segítségével 150 új tagot szervezett be. Az I. körzeti pártszervezet népnevelői közül a ta >zervezésben legjobban kitűnt, Krájer Istvánná, aki egymaga 20 új tagot szervezett be, továbbá Eisehes De- zsőné, MSzT aktíva, aki 10 új tagot szervezett. Az üveggyári alaps'zervezet tag­szervezésében kitűntek Sink Fe­renc. Alics Gyula, Holezer Ferene- né. Marék Jánosáé, Spalek Jánosné, Lőyy Lajosné, A szervezés eredmé­nye 105 tag. A tüzhelygyári alap­szervezetnél 54 tagot szervezlek be. Buli Imre. Tóth Faragó István 16. Pandur Mihály, GeBzner Gyula 15 új tagot szerveztek be. A TAGSZERVEZESNEL a jó műn- ka mellett mutatkoztak hiányossá­gok is. Például a városi szervezetnél a március 30-án tartott aktíva érte­kezleten megjelent 63 aktíva, a tag- szervezésen már csak 34-en jelentek meg. Ez annak tudható be, hogy az aktívák majdnem 50 százaléka nem vette komolyan a Barátsági Hónap je­lentőségét, nem értették meg, hogy MSzT tagokat szervezni anhyit jelent, mint a békét erősíteni és ezért a hiá­nyosságért maga a városi vezetőség is felelős, mert munkáját nem végezte tervszerűen. így van ez az acélgyári nagyüzemi szervezetnél is, ahol egyáltalán meg sem tartották a tagszervezést. Ott ahol megértették a tagszervezés jelentőségét, ahol érzik, hogy mit je­lent MSzT tagnak lenni és a Szovjet­uniót szeretni, ahol a Párt alapszer- vezotek komoly segítséget adtak az MSzT alapszórvezeteknek, ott komoly munkát végeztek. De ahol felületesen kezelték az MSzT megerősödésének jelentőségét, ott. nem is lehetett jelen­tősebb eredményeket elérni. AZON ALAPSZERVEZETEK, ame­lyek elmulasztották a tagszervezést, iparkodjanak bepótolni, hogy még erősebbé és szilárdabbá tegyük a Ma­gyar-Szovjet Társaságot. Végül kérjük aktíváinkat és tag­jainkat, hogy székházunkat minél gyakrabban keressék fel, fűzzék szo­rosabbra a vezetőséggel a kapcsolatot, hogy ezáltal valóban olyanná tegyük szervezeteinket, amint azt elvárja'tő­lünk a nagy Szovjetunió. Toriszky László MSzT városi titkár. Rádió javítást A KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZ AK ÜZLETÉBE N SALGÓTARJÁN. RÁKÓCZI-ŰT (VOLT KERAVILL) Két uj szovjet javaslat a párisi értekezleten Március 31-én Jeeeup, az USA kép­viselője villásreggelit adott a négy ha ta­lom kiilügymiiűszterhelyettcseinek ta­nácskozásán résztvevő küldöttségek ve­zetői tiszteletére. A villásreggolán a ta­nácskozás részvevői között nemhivatalos véleínénycsere folyt le. Ezért a március 31-re kitűzött tanácskozást elnapolták. A következő tanácskozást április 2-án tartják. A kiilügyminiszterhelyettesek legutób­bi ülésén Gromiko két. újabb javaslatot tett, a megegyezéses döntés előmozdítá­sára. Mint ismeretes, a március 2S-i ülésen tett szovjet javaslat hatása alatt az az általános vélemény alakult ki a világsajtóban, hogy lényeges előrehala­dás történt a megegyezés felé. A nyu­gati sajtó nagy többsége is kiemelte a szovjet kezdeményezés jelentőségét, mert a nyugati küldöttek mesterkedései kö­vetkeztében már-már holtpontra jutott tárgyalásokat előreviszi a megegyezés irányában. Gromiko a pénteki ülésen foglalkozott Jessupnak azzal a javaslatéval, hogy tűzzék napirendre a Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával kötött béke. szerződés kérdését. Ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy ninca alapja e kérdés napiivoidretüzésének és a három hatalom javaslata ellent mond az arra irányuló kívánságnak, hogy megegyezése« dön­tést érjenek el. Mindazonáltal % nyuga­tiak tovább ragaszkodnak a kérdés fel­vetéséhez. ennélfogja a szovjet küldött, aég a következő javaslatot terjeszti elő: „Az Olaszországgal, Romániával, Bul­gáriával és Magyarországgal kötött bé­keszerződések, beleértve a szerződések rendelkezéseit, emberi jogokról, «• katonai rendelkezéseket és a viszályok megoldásánál szóló zdrőrendeWez ízeket; a Németországra Is Ausztriára vonat, kozó négyhatalmi egyezménynél!, bele. értve a nádtlanÚás és a demokratizálás kérdését, valamint «• háborús bűnösökről szóló kérdést." A továbbiakban Gromiko javasolta új pont napirendre tűzését a következő­képpen: „Az Atlanti Egyezmény és amerikai katonai, 'támaszpontok létesíté­se Angliában, Norvégiában, Island azi,- getén és Európa, más országaiban, vala­mint a Közel-Keleten.“ Gromiko hang­súlyozta. hogy az ebben a pontban fel­vett kérdések rendkívül fontosak, mi­vel a Szovjetunió és a, ayognti hatal­mak közötti kapcsolatok megjavításáról van szó. Kétségtelen, hogy az észafat* lanti csoportosulás létesítése és az ame­rikai támaszpontok kiépítése Európa különböző pontjain, közvetlen összefüg­gésben van a négy hatalom közötti kap­csolatok kérdésével, Gépóriások a szovjet békemű vek építésén X lenyűgözően hatalmas szovjet gyárim""vó gépek ássák a Volga—doni csatornát. Itt próbálták ki például először az uráli gépgyárban szerkesztett járó baggert. Egy ilyen óriási kotrógép a hozzátartozó alkatrészekkel együtt ak­kora, mint egy ötemeletes ház és súlya több mint ezer tonna, A bagger emelője, a gém 6,1 méter hosszú és n kiemelt talajt ISO mé íe% távolságra tudja elmozdítani. A bagger kanala egyszerre 140 köb méter földet emel ki, ami egy te- hervagán tartalmának felel meg. I- As ilyen óriási gépeket ■ rendszerint kerekek, vagy- hemyótalpak segítségével vontatják. Ez az óriási bagger a saját „lábain“, az úgynevezet cipőkön mozog, amelyek 16 méter hosszúak és 2 és fél­méter szélesek. Egy óra alatt a bagger mintegy 250 méteres utat tesz meg és egész hegyeket hagy maga mögött a ki­emelt homokból. Ennek a mozgó szerkezetnek a tel• ■ jesitókepessége egy év alatt 5 mit. Uó köbméter föld. Egész újszerüek az úszó kotrógépek is. Külsőleg a Volgán közlekedő kis ha­jókra emlékeztetnek. Ezek a csodálatos szerkezetek maguk ássák meg a folyó­medret maguknak. Odaadnak a folyó­parthoz, felássák, hosszú szívósáéihoz«' tűkkel, mindjárt fel ig szívják a sáro» földet. A folyó pedig ömlik a, nyomuk­ba, az új csatornába. Ugyanúgy, mint a járó baggert, ezt a Szívószerkezetet is erős motorok hajtják és a, legmoder­nebb alkatrészekkel van ellátva. Koririn bagger-mester, Krosín,Pet. renko és Mordovkin fógéptsz, akik a gép mellett dolgoznak, minden mű­szakban másfélszeres normát telje- . sílenek 14.000 köbméter földet tér. mélnék ki. A román papok állást foglalnak a béke mellett A bukaresti békeharc bizottságok kü­lönböző vallásfelekezethez tartozó pap­tagjai értekezletet tarottak. Az értekez. létén elsőnek Alexandra Ioneseu lelkész a BNK Béke Hívei Állandó Bizottsá­gának paptagja szólalt fel, „Prédikációnkban — mondotta Alexandra Ioneseu lelkész ■— nyíltan mutassunk rá arra a harcra, amelyet a háború sötét erői ellen, Tramanhoz. Attlcehez és Titóhoz hasonló gyilkosok agressziós tevékenysége ellen folyta­tunk. Prédikációnkkal leplezzük le a béke ellenségeit, a kulákokat, a szabó­tőröket és mindazokat, akik különféle, eszközök felhasználásával akarják meg­akadályozni nagyszerű célkitűzésünk el­érését, a béke megőrzését.“ Ezután számos felszólalás követke­zett, A felszólalók és az értekezlet résztye. vői egyöntetűen állást foglaltak . azok mellett, akik határozott nemet monda, nak a háborúnak. Elhatározták, hogy — Sztálin nyilatkozatának szellemében — minden erejükkel támogatják a Bóka Világtanács határozatainak megvalósítá­sát. A kulákok uralkodnak A titóista rendeletek kivételesen elő­nyös helyzetet teremtenek a jugoszláv kulákok számára. Mint ismeretes, a be- szolgáltatási rendelet sokkal enyhébben kezeli a kulákokat, mint a dolgozó pa­rasztokat, akiket a fasiszta rendszer mindenükből kifoszt, A kulákok támoga­tásának fokozására ú. n. „felvásárlási rendeletet“ hoztak. A rendelet értelmé­ben a feleslegekkel rendelkező kulákok feleslegeik beszolgáltatásáért olcsó ipar­cikkek vásárlására jogosító bonokhoz jutnak. A bónok birtokában a kulákok hatalmas spekulációba fogtak és felver. a jugoszláv piacokon tők az iparcikkek árát. Sokszor azonban már a bűnt feketézik eh Eladják a dol­gozó parasztoknak, akik, hogy a leg­szükségesebb iparcikkekhez hozzájuthas­sanak. kénytelenek ezekért uzsoraúraikat fizetni, vagy még gyakrabban robot- munkát vállalni a kulákoknál. A városi lakosság pedig a kulákok uzsoraáron el­adásra kerülő élelmiszerére van kény­szerítve. A kulákpiae áraira jellemző, hogy egy tojás ára egy átlagos kerese­tű munkás napi bérének harmadrésze, egy kiló zsír pedig tíz napi fizetésébe korül. A spanyol nép Francó ellen A spanyol nép kimu­tatja, hogy nem lesz a TVall-Street bankár jói­nak ágyútöUelékévé ős ■ soha nem fog harcolni a Szovjetunió ellen, amely, nek neve és példája lel­kesíti’ a népet a békéért és demcÜcráciáért foly­tatott harcában. A terror és a rendőri üldözések ellenére Valen­cia gyáraiban és El Fer­vor hajógyáraiban, Ca­talonia gyáraiban, Bar­celonában, Esstremadu- riában és Andalúziában, Castiliában, A licanteban, a Baszk-földön és Asto­riában a munkások, pá­rásítók és értelmiségiek életük kockáztatásával ezerszámra írják alá a stockhol m i békefelhívást. Ezer és ezer munkás, zsellér és szegényparaszt megy a parisának közé, akik a Kommunista Párt vezetésével harcolnak Asturia hegyeiben, a Sierra Névadában, Gua- darramában, a levantei és arragóniai síkságon, Cataloniában és baszk földön. A szörnyű ter­ror ellenére gyakran lép. nek a dolgozók sztrájk­ba, különösen a oat a Io­nian textilgyárak és lo-' hászati üzemek dolgozói és az asturiai bányászok, A parasztok eltitkoljál; termésüket és elkergetik a rekvirálni érkező fa- siszta tisztviselőket. A Kommunista Párt illegális lapja, a Mundo Obrem mindenhová el­jut. A spanyol dolgozók szenvedélyes harcának élén, Franco háborús és nyomorpiUtiká járnák el­len a spanyol Kommu­nista Párt áll, mely Spa­ng o lor szag lét érdekeim k megfelelően azon dolgo­zik, hogy létrehozza •mindazon erők nemzeti demokratikus frontját, amely eh; egyek a béke védelmében és a háborús gyujtogatók ellen foly­tatott harcban.

Next

/
Thumbnails
Contents