Szabad Nógrád, 1951. március (7. évfolyam, 10-14. szám)

1951-03-10 / 11. szám

4 SZABAD NOGRAD 1951 március 10. I (Folytatása harmadik oldalról) mutatkoznak eredmények, de az ifjúmunkása'nk Látják, hogy a kongresszusi eredményeknél nem álihatunk meg, tovább keli Sokozni azokat. Újabb hosszú- lejáratú versenyvá látásokat tesznek és igyekeznek az ifjú­ság vezetését á versenyben végleg megszervezni. T)E TERMÉSZETESEN ■nem e ég az, hogy csak eredményeinkről beszélünk, most a kongresszus után meg ke l határoznunk jövő felada­tainkat és ehhez fel kell tár­nunk hibáinkat, hogy azokat kijavítva haladhassunk előre. Ha hibáinkról beszélünk, e ső- sorban ke’l megem ítenünk szervezeti életünk gyengeségét. Nem elég az. hogy papíron vannak tagjaink és esetleg tagság: díjat is fizetnek, ne­künk aktiv tagokra van szük­ségünk. A DISZ-tagság köte­lez. DISZ-iagnak lenni meg­tiszteltetés, de ifjúmunkásaink még ezt nem teljesen értették meg. Ebben része van annak, hogy agitációs munkánk nem rendszeres, „ifjúgárda“ hálóza. tunk gyengén van kiépítve és legfe’jebb egyes kampá­nyoknál működik. Most kell és ' fogjuk is kiépíteni agitációs há ózaíunkat úgy, hogy rend­szeresen tudjunk foglalkozni ifjúmunkásaink politikai neve­léséve'. Ezzel párhuzamosan meg fogjuk javítani oktatás munkálatainkat is a politikai körök, a Szabad Ifjúság-ol­vasókörök rendszeres kiépítésé­vel. Kultúrmunkánk terén el- mnndha juk, hogy szép eredmé­nyeket értünk el. Sznjátszó-. tánc- és énekcsoportunk jó’ működik. Feladatunk itt az, hogy kibővítsük kultúrmunká- sa.nk táborát. J OVABBI FELADATAINK­NÁL feltétlen fog átkoz­nunk kell a DISZ és a Szabad­ságharcos Szövetség viszonyá­val. Hiúságunk sokat hangoz­tatta és hangoztatja a béke megvédésének jelszavát. A békét pedig nemcsak a terme­lés emelésével, de ha kell fegy­verrel is meg keil tudni védem Minden ifjúmunkásnak haza jias kötelessége a szabadság­harcos kiképzéseken a katonai alapismeretek elsajátítása, hogy ha szükség lesz rá, fegy­verre’ a kézben is készek le­gyünk hazánk, a béke szent védelmére. A kongresszusi verseny fo­lyamán is bebizonyosodott, hogy ifjúmunkásainkban meg van a kezdeményező lendület, meg van a ie’kesedés. Ha ezt a kezdeményezést heyesen to­vábbfejlesztjük, meg fogunk birkózni az előliünk álló fel­adatokkal is és Pártunknak a Komszomolhoz méltó segédcsa- oatáuá leszünk. KRENACS RUDOLF, az acé gyári DISZ-szervezet titkára Rákosi elvtárs tanítása nyomán kijavítjuk hibáinkat 1 RÁKOSI ELVTARS | a tanácsokról szóló részének minden 6orát alkalmazni lehet a baiassag-yarmati járási ta­nács munkájára is. Ha meg­nézzük járásunk terű’etet, hogy a dolgozó kis- és közép- parasztoknak egyre nagyobb tömege látja be a kollektív­gazdálkodás előnyét, akkor azt kell. hogy mondjuk, hogy ezt az érdeklődést nem használtuk ki kellőképpen. A járási taná­cson belül a termelőszövetke­zeti kérdést úgy kezeltük, mintha az egyedül a mező- gazdasági osztály reszort fel­adata lett volna. Értünk el ugvan eredményeket, Heren- csénvben és Dejtáron, ezt azonban annak köszönhetjük, hogv a két község tanácstagjai is példamutatók voltak. De nem értünk el eredményeket Ersekvadkert, Csesztve, Hu- gvag. és örha'om községek­ben. Ezeken a he'veken a köz­ségek tanácsai nem tartanak szoros kapcsolatot a tömegek­kel, de magával a helyi párt- szervezettel sem. Ezen hiá­nyosságokat úgv fogjuk k;kü- szöbölri, hogy állandóan ellen­őrizni fogjuk, hogv tanácsaink tartják-e kellőképpen a kapcso­latokat a pártszervezetekkel és a tömegekkel. Hiányos .volt az ellenőrzés a Járási tanácson be'ül is. Ezt elősegítette még az éberség hiány« is. Igv fordulhatott az elő. hogy egyik hivatalsegéd a járási tanács iratanyagából csaknem két mázsát értékesí­tett. amire csak úgv jöttünk rá. hogy alapszerveze'.iink párt- t'tkára hetekkel később figyelt föl arra, hogv a piacon és egves hentesek a járási tanács iratanyagába csomagolják áruikat. Súlyos mulasztást kö­vettünk el abban is, hogy az alkalmazásban nem lévők ré­szére három hónapon keresztül jogtalanul fizetést utaltunk ki. Nem tettük magunkévá a me­gyei tanács utasításait, amikor fő hívta figyelmünket, hogy nézzük meg a nyilas múlttal rendelkező VB titkárt és a dolgozók pénzét könnyelműen kezelő helyettes VB-elnök mun­káját is. Ezeket rendelkezési állományba helyeztük és há­rom hónapon keresztül súlyos ezreket fizettünk ki részükre. Valóságban dédelgettük járá­sunkban a volt „horthysta“ ele­meket azzal, hogv szakemberek és elhanyagoltuk végettük a községi és járási tanácsba most bekerült új káderek szakmai továbbképzését. Ennek követ­keztében .munkánk minősége nagy mértékben süllyedt. Ezen a súlyos mulasztáson úgy fo­gunk segíteni, hogy minden munkánál bevezetjük az egyén; felelősséget és példásan meg­büntetjük azokat, akik nem akarják tudomásul venni, hogy munkájukért felelősséggel tar­toznak. Az új káderek nevelé­sét egyéni tanulás formájában szervezzük meg és oda fogunk hatni, hogy titkáraink szak­mai tudásukat elnökeinknek is átadják. Rákos? elvtárs világosan föl­tárta: ahol a Párt és a párt­titkár foglalkozik a tanáccsal és segítenek a tanácselnöknek, aktívan résztvesznek a taná­csok munkájában, ott a taná­csok munkája jó és egészséges. Ezen a téren is mulasztást kö­vettünk el. Nem tartottuk kapcsolatainkat a járási párt- bizottság titkárával. De maga a járási pártbizottság is lebe­csülte munkánkat. A volt JB- titkár egyetlen egv VB-ülésre nem jött el. Ugyanígy volt ez községi tanácsainknál is. | FELADATUNK AZ. | ^ csolatainkat a járási titkárság­gal és az alapszervezeti titká­rokkal minél előbb fölvegyük és minden egyes VB-ülésre meghívjuk. Alunkánk egyik döntőbb fogyatékossága az is, hogy nem kielégítő a járási ta­nácson be'ül az egymáshoz való viszony. Ez abból ered, hogy a pénzügyi osztályon többnyire régi tisztviselők dol­goznak, akik úgy tekintik ma­gukat, mint egy különálló szerv. Nem adják át szakmai tudásukat, még erősen él ben­nük a „szakmai sovinizmus“. Ennek kiküszöbö'ésére kiszéle­sítjük a szocialista verseny- szellemet. a brigádmunkát és bevezetjük a munkamódszerát­adást. Az újító mozga'ommal a meglévő bürokráciát teljes egészében föl akarjuk számolni. Gvakran előfordult, hogy igen sok időszakos jelentést köve­teltünk községi tanácsainktól, amit fiatal községi tanácsaink határidőre nem tudtak teljesí­teni. EZEKET AZ IDŐSZAKOS"! jelentéseket most rendszerbe foglaljuk kérdőív formájában, több je'entést egybefoglalunk, hogy ezáltal is elősegítsük a határidős jelentések betartását. Figyelemmel kísérjük és föl­karoljuk a munkában beveze­tett észszerűsítéseket, támo­gatni fogjuk a dolgozók javas­latait, és bevezetjük azt, hogy a havi járási elnöki értekezle­teken a munkában élenjáró községek elnökei ismertessék munkamódszereiket tapaszta'at- csere formájában. Rákosi elv­társ beszéde utat mutatott szá­munkra is és mindig élesen föl fedi a hiányosságokat az élet minden vonalán. Mi is, hogy most fö'fedtük hiányosságain­kat és erőt merítettünk Rákosi elvtárs szavaiból, minden igve- kezette! azon leszünk, hogy munkánkat még jobbá, még eredményesebbé tegyük. Taná­csaink a szovjet tanácsok pél­dája nyomán a járásunk terü­letén oda fogunk hatni, hogy a tanácsok harcos és hű kép­viselői legyenek dolgozó né­pünknek. TOMA GÉZA, ti balassagyarmati járási tanács elnöke Mi a beiskolázás területén hajtjuk végre a kongresszus határozatait | RÁKOSI ELVTARS} ^ szusi beszédében rámutatott, hogy hazánk szakember szük­séglete az ötéves terv elő­irányzatainak felemelése és a szocia'isia építés meggyorsítá­sa következtében jóval na­gyobb lesz, mint amennyi ere­deti tervünkben szerepeit. Be­szélt a kongresszuson erről a kérdésről Révai e'.vtárs is és adatokat közölt ötéves köz­nevelési tervünk felemeléséről. El ke l érnünk — mondta Ré­vai elvtárs —, hogy a közép- isko'ások létszáma az ötéves terv időszakaiban az előirány­zott 45.000 helyett, 77.000-rel, az egyetemi és főiskolai hall­gatók’ száma pedig 8000 he­lyett, 30.000-re! emelkedjék. Hogy az egyre növekvő szakemberszükségletet ki tud­juk elégíteni, már az 1951 — 52 es évben jelentősen emelni kell középiskoláink tanulóinak létszámát és tovább javítani azok szociális összetételét. Ezért az 1951—52. tanévi be­iskolázási tervének végrehaj­tása igen nagy feladatot ró a tanácsokra, nevelőkre, a szü­lőkre és a tanulókra egyaránt. Elsősorban az ipari munkások­nak kel! megérteni, hogy a munkásfiatalok továbbtanulása hazafias kötelesség, szocialista épitőmunkánk további fejlődé­sének lényeges fettétele. Ugyanilyen fontos politikai és gazdasági feladat a paraszt­ifjúság továbbtanulása is. Ter­mészetesen a néphez hű értel­miség és a dolgozó kisemberek gyermekesek továbbtanulására is megvan a lehetőség. | MIT JELENTENEK!, növekedett feladatok megyénk­re vonatkoztatva? Mindenek előtt azt, lpgy még az általa nos iskolák vizsgái előtt biz­tosítsuk 825 nyolcadik oszt A lyos fiú és lány továbbtanulá­sát Ebből 320 tanulót általa nos, 100 tanulót közgazdasági gimnáziumba, 130 tanulót pe­dig ipari technikumba kell be- 'skoláznunk. A Balassagyarma­ton szeptemberben megnyíló tanítóképző intézet 90, az ugyancsak szeptemberben Szé- csényben megnyíló mezőgaz­dasági technikum 80 tanuló beiskolázását teszi lehetővé. A fent felsorolt tanulók beiskolá­zását a megyénk területén lévő iskolák biztosítják. A megnövekedebt feladatok ezen felül még 90 ipari és 15 tanuló mezőgazdasiáigi technikumba való beiskolázását teszi szük­ségessé. Ez az utóbbi 105 ta­nuló az ország más megyéinek megfelelő iskoláján kap biztos elhelyezést. | AZ ELŐTTÜNK ALLpj feladatok megoldása áldozatot követel. De ez az áldozat száz­szorosán vissza fog térni a termelésbe kikerülő műveit, szakképzett ifjúság eredménye­ként. Nógrádi ifjak! Értsétek meg M is Pártunk hívó szavát! Él jetek a továbbtanulás lehető­ségével. Lebegjen előttetek Sztálin elvtárs tanítása: „Előre a tudomány várának bevételé­re!” Szálkái Zoltán megyei tanács oktatási osztály Sztálin elvtárs szavait Rákosi elvtárs irányításával valósítjuk meg Sztálin elvtárs nyilatkozata hatalmas fegyver a békéért küzdő egyszerű emberek mil­lióinak kezében. Rákosi elv- társnak a pártkongresszuson mondott beszéde csak alá­húzza a béke megvédéséért fo­lyó harc és Sztálin elvtárs nyilatkoza! áncik jelentőségét. A mi dolgozóink mindenütt ott lesznek, ahol a béke ügyé­ért kell áldozni. Ezt példázza, hogy Ka- rancskeszi község békegyiílé- sé-n 300 dolgozó vett részt. A gyűlés lelkes hangulatban tárgyalta meg a nyilatkoza­tot és a hozzászólók konkrét javaslatokat tettek a békeharc fokozására. Bélán Lajos dol­gozó paraszt versenyre hívta ki a község többi dolgozóit a tavaszi munkák végzésében. Andó Alfréd útíör’ó felaján­lotta, hogy jó tanulással és az úttörő csapat fegyelmének megerősítésével fog harcolni a békéért. Bércéi község dol­gozó parasztjai szintén vál­lalták a tavaszi munkák ver­senyben való végzését. Dejtá' ■ község békekisgyiilésén olyan nagy volt a lelkesedés, hogy öt kisparaszt belépett a tszcs-be. Csitár község dol­gozó parasztjai vállalták, hogy a terménybegyüjlést H0 százalékig teljesítik és a tava­szi ütemtervet határidő előtt hat nappal befejezik. A dré- gelypalánki békekisgyíílés után egy 12 családból álló tszcs alakult meg. Hogy Sztálin elvtárs sza­vai milyen megnyugtatóan ha­tottak a dolgozó parasztságra, bizonyítják Mocsány Balázs ri­máéi dolgozó paraszt szavai, aki kijelentette: „Sztálin elv­társ szavai világító fáklya­ként jelzik a helyes utat a béke megvédésére. Szavai mindannyiunkba reményt ön­töttek, hogy ha mi egyszerű emberek összefogunk, akkor meg fogjuk védeni a békét." Ugyanezen az ülésen Balázs Lajos kijelentette: „a béke megvédéséért vállaljuk, hogy a tavaszi mezőgazdasági mun­kákat időben és jól elvégez­zük, mert tudjuk, hogy ezzel is a béke ügyét szolgáljuk". Kisbágyon a község békegyűlése határozatot hozott, amelyben a tavaszi mezőgazdasági mun­kák végzésére Buják községet versenyre hívja ki. A határo­zat többek között ezeket mond­ja: „Ezzel a versenykihívással is megmutatjuk az imperialis­táknak, hogy mi meg akarjuk és meg tudjuk védeni békénket és ezzel is hatalmas csapást mérünk a béke ellenségeire." Ipolyvece község békekis­gyülése egyhangú lelkesedés­sel vállalta a községi Sztálin- út sánc- és rendezési munkái­nak elvégzését, az ifjúság pe­dig sportpálya létesítését vál­lalta. A sziráki állami gazdaság* ban megtartott békegyűlésen a hallgatóság egyöntetűen fog­lalt állást a béke melleit, de ugyanakkor kijelentették, hogy a békét nem mindenáron akar­ják. „Nekünk nem kell olyan béke, amely azzal járna, hogy . veszélyezteti békés építésün­ket. Mi építőmunkánkat meg- védjük minden külső és belső ellenségtől. Kíméletlen har­cot vívunk mindazokkal, akik Pártunkat, ötéves tervünket, jövőnket merik megtámadni. Megvédj ük az országunkat, amelyet már nem az uraknak, hanem magunknak építünk." A békebizottságoknak mosi az a feladatuk, hogy Sztálin elvtárs nyilatkozatát és a Béke Világtanáes határozatait ősz. szekapcsolva a dolgozók min­den rétegére kiterjedő felvűd- gosító kampányt indítsanak, mozgósítsák az erőket a bé­kéért vívott küzdelemre. Rákosi elvtárs útmutatást alapján mozgósítsák még job­ban dolgozóinkat a béke vé­delmére. Kupihár Józseíné A kultúra frontján is idő előtt teljesítsük terveinket f? évai elvtárs korigresz­szusi beszédének vissz­hangja kell, hogy maradjon minden kulíúrvonalon. irányt mutál pedagógusoknak, tudó­soknak, íróknak, művészeknek, minden kérdést érint és meg­mutatja, milyen eredményeket értünk el 1948 óta, de bát­ran rátnutat a hibákra is. Jövőt formáló nagy felada­tok előtt áll minden dolgozó, minden értelmiségi. Ezek a nagy feladatok Rákosi elvtárs hatalmas beszédében jutottak kifejezésre. És ezt követően kulturális vonalon Révai elv­társ beszédében részletező- dött. Alig háromhónapos múltra tekint vissza kultúrcsopor- tunk. Keveset üléseztünk, in­kább a tanuláshoz láttunk. Résztvettürak a körzeti, járási és megyei kultúrversenyeken, bár a megyei versenyen he­lyezést nem értünk el, meg­elégedtünk a közönség és a többi kultúrosok bátorító di­cséretével < és nemhogy nem csüggedtünk, hanem még na­gyobb lendülettel láttunk a munka folytatásához. Rövid három hónap alatt nem keve­sebb, mint 20 előadást tartot­tunk. Az eddig teljesen elha­nyagolt Szabad Föld Téli Es­ték megrendezését is kézbe­vettük és ma már látogatot­tak ezek az előadások is. Min­den előadáshoz aktuális kul­túrműsor kiegészítést adunk. A még jobb munkánk vég­zését gátolja, hogy nincs ál­landó kultúrotthonunk. Egyet­len rendelkezésünkre álló helyiség, az MSZT kultúrterme, amely szép ugyan, de kis be­fogadóképességű. Emellett még egy helyiség á'-l rendel­kezésünkre, ahol minden este próbát tartunk, de komoly ne­hézséget okoz a színjátszó-, ének- és tánccsoportok próbá­ját úgy beosztani, hogy min­den csoport igénybe vehesse. Feszült figyelemmel hallgat­tuk Rákosi elvtársnak a párt- kongresszuson e' mondott be szádét, de különösen beszédé­nek azt a részét véstük jól emlékezetünkbe, amiket a kultúrproblémákról mondott. Csoportunk tagjai a dolgozók legszélesebb rétegéből kerülnek ki. Jól megférünk és összeková- csolódunk a közös munkában. Műsorainkat a legidőszerűbb műsorfüzetekből állítjuk össze Ha eddig a téma megválasz­tásánál határozatlanok let tünk volna, biztos útmutatást meríthetünk a Révai elvtárs kongresszusi beszámolójából. Csoportunk már kétízben A kultúrforradalom harcosa legyen minden értelmiségi • munkapadnál, az iskolában, a tudományok és művészetek otthonaiban sorakozzanak fel a szocialista kultúra építői. Salgótarján kulturális ered­ményei mögöite maradnak a politikai eredményeinek. Arra kell tehált törekedni, hogy az itt mutatkozó lemaradást be­hozzák. Ehhez elsősorban egy központi kultúrház kell, amely ötéves tervünk városfejlesztő programmjában benne is van. A város fejlődését figyetembe- véve úgy legyen felépítve, hogy megtalálja benme helyét vendégszerepeit a palotás! kultúrházban, ahol a tszcs tag­jai és a falu dolgozói sok tapssal jutalmazták előadá­sainkat. Szurdokpüspökin olyan zsúfolt ház előtt ját­szottunk, hogy az egyik későn- jövő szereplőnk alig tudott a színpadra jutni. További mun­kánkat az előadások számá­nak állandó sűrítése mellett, a minőségi játékra fektetjük. Pártunk vezetését és irá­nyítását mindenkor szem- előtt tartva, készülünk a Ma­gyar-Szovjet Barátsági Hónap méltó megünneplésére. Kele­men Bözsi már mozgósítja a filmpropagandistákat, Juhász Magda a tánccsoportot, Dé- kány Sándor a színjátszókat, Szalai László a népizenekart. En magam a dekorációt ter­vezem. Csoportunk munkáját kel­lően értékeli a pártszervezet is. Csoportunk két tagja nem­rég lett tagja Pártunknak, most meg Volek Éva, Krajcsik Margit, Ceglédi Lajos és Be- cze József lettek jó munkájuk eredményeként tagjelöltek. Csoportunk lelke a fáradha­tatlan Dékány-háza6pár, aikik minden szabadidejüket a cso­port tanításával töltik és nincs nagyobb öröm, mint egy-egy újabb sikere a cso­portnak. Legközelebbi terveink, me­lyeknek megvalósításához máris hozzákezdtünk, március 15-e, a Felszabadulás Ünnepe és a világ dolgozóinak har­cos seregszemléjének, május 1-nek méltó megünneplése. Csoportunk él és dolgozik. A kultúrmunka alátámasztá­sára állandóan politikai elő­adásokat is tartunk, mert po­litikai alap nélkül jó kultúr- munkát elképzelni sem lehet. Földes Sándor, MSZT pásztói kultúrfelelőse. minden művészet s a városi múzeum. „Decentralizálni kell kulturá­lis életünket” — mondotta Révaii elvtárs. Legyen Salgói tarján megyei kultúrközpont is. “O ányáinkban, gyárainkban, az épülő középületeken, lakásokon a munka hősei vív­ják a békéért,' a szocialista haza építéséért dicső harcukat. Mind művészi téma. Az új, szocialista-realisila képzőművé­szet pedig arra hivatott, hogy megörökítse ezen hősöket, ki­fejezze a kort, lelkesítsen bá­torítson a szépre, a jóra. Élesen mutass^ ezt a kizsák­mányoló imperialista, tőkés rendszernek. Szükséges tehát, hogy a meglévő munkás képzőművé­szetnek iskolát létesítsünk, lehetővé kell tenni, hogy ez a város centrális helyén kapjon elhelyezést. Ezzel me­gyei vonalon biztosítanánk a művésztehetségek képzését, előkészítését művészeti főis­kolákra, vagy szakgimnázi­umra. Egyébként 1945 december óta mintegy százan vettek részt, férfiak, nők, hosszabb- rövidebb képzőművészeti ok­tatásban. E közül nyolcán mentek képzőművészeti és iparművészeti főiskolára. Ezek a növendékek mind komoly Ígéretei a jövő szocialista mű­vészetének. A közeljövő művészi fel­adatai között kell, hogy szere­peljen a készülő megyeháza és más középületek művészi díszítése. Idejében kell a meg­felelő építészeti elgondolások szerint úgy a belső, mint a külső díszítő feladatokat elké­szíteni. Van tehát városunknak sok tennivalója a kultúra területén, ötéves tervünket határidő előtt fogjuk teljesíteni. Telje­sítsük kultúrfeladatainkat is idő előtt, s ne hagyjuk azt utoljára. Révai elvtárs beszé­dében azt is mondta: „kultúr- forradaimunk sikerének fetté­tele nemcsak abban áll, hogy a tudomány és a művészet a nép felé fordul, hanem abban is, hogy a nép a tudomány és a művészet felé fordul,” Eh­hez nevelő munka kell, ez pedagógus feladat. ¥ egyen példamutatónk a szocialista szovjet kul­túra legyenek példamutatóink a képzőművészetben azok a nagy művészeink, akik tar­talmilag szocialisták, formai­lag realisták voltak. Révai elvtárs beszédének lel­kesítő és buzdító hatását és Pártunk céltudatos, törhetetlen erejét érezve jogosan bízha­tunk az igazi, a nép leikéből fakadó magyar kultúra eddig nem látott méretű kivirágzá­saiban. Bóna Kovács Károly képzőművész A PÁSZTÓI KULTÚRCSOPORT A PÁRTKONGRESSZUS UTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents