Szabad Nógrád, 1951. március (7. évfolyam, 10-14. szám)

1951-03-31 / 14. szám

1951 március 31. SZABAD NÖGRAD 3 Karancskeszi a jó tavaszi munkával harcol a békéért ILYENKOR TAVASSZAL a falun lüktetőbb az élet. A tavaszi napsütés vonzza a dolgozó parasztokat a ha­tárba. Karancskeszi község is olyan, amilyen még soha nem volt. Az idei tavasszal máskép megy a tavaszi munka. Gyorsabban, mégis nagyobb gonddal: most a földeken is a békéért harcolnak. A tavaszi munkának időbeni elvégzése a dolgozó parasztok számadása a béke ellenségei ellen. „A hét végére készen leszünk." Ez a jel­szó. Nincs egyetlen tétlenkedő sem. A traktorok szüntelenül zúgnak, egyik a másik után hagyja el a gépállomást, szállítókocsijaik megpakkolva frissen élezett boronákkal, tárcsákkal. A tszcs-nél jókedvűen száll a dal. Már a hagyma dugdosásánál tartanak. Erő­próbán vannak. Meg akarják mutatni, hogy mennyivel előnyösebb a társas gazdálkodás. Az egyénileg dolgozók sem maradnak el. ökrös szekerek, lovasliocsik viszik az élesre vert ekéket, vontatják a vetőgépeket. Egyik csa­pat a „Tópart-dűlő" felé, a másik a „Szökalja-dülő" felé, a harmadik a „Bánya-dűlő" felé veszi az irányt, hogy elhintse az új magot, a békéért, hazánkért azokért, akik még a kaoita. lista elnyomás igája alatt szenvednek, az új gyárakért, iskolákért, gyere- keinkért A PÁRTSZERVEZET hívta fel a községet, hogy induljon harcba a ta­vaszi munkákért. A Párt szólt a múlt évben is, aminek meg is lett az ered­ménye. Uj házakat építettek, jutott meleg kabátra, a gyerekeknek csizmát is vettek, meg a kenyér is fehérebb lett az asztalon. Most is azért moz-' dúlt meg ilyen nagy lendülettel a köz­ség. Tudják, amire a Párt felhívja a figyelmüket, abban soha nem csa­lódnak. No, meg a béke: megvédeni az eredményt, amiért már úgy megdol­goztak. Már sokan tudják azt a köz­ségben, hogy ha iól dolgoznak, erő­södik a község, az ország és az ellen­ség — nem is olyan messze tőlünk Tltóék — nem igen meri orrát bele­ütni a dolgunkba. Ezért hát ez az egy­séges munkalendület. Karancskesziben Idejében felkészül­tek a tavaszi munkára. Nem akarták, hogy szégyen érje a falut. Hisz a béke védelméért versenyben állanak Bo- csártapujtővel és Karancsberénnyel. ügy mondják, hogy szégyen volna, ha elmaradnának mögöttük. A MÚLT HETEKBEN volt egy kis lemaradás. Igaz, hogy közrejátszott az eső is. De a békebizottsági ülésen már nagyon élesen felvetették: „be kell hozni a lemaradást." Tarjáni And­rásáé a békebizottság titkára meg is mondta: mi ezzel a munkánkkal telje­sítjük azt, amire Sztálin elvtárs tanít: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőr­zésének ügyét és végig kitartanak mellette.” Nagyon bevésődött ez min­denkinek az agyába. A tavaszi munka jó elvégzésével kezükbe is vették a béke megőrzésének ügyét. — „Ennek a győzelemnek biztosnak kelt lennie" — mondta Tariáni Lász- lóné a tanács elnöke. Es biztos is lesz. A népnevelők a Párttól, a békebizott­ságtól, a tömegszervezetektől, mind munkát végeznek a siker érdekében, bíztad jak a lemaradókai, leleplezik a kulákokat a béke ellenségeinek hang­ját. Számba vették, mit kell elvégezni: árpából 445 hold, zabból, 49 hold, tavaszbúzából 17 hold, rostlenből 12, borsóból 4 hold, a többit már menet­közben osztják el az ellenőrzésre. Az esőzések után alighogy fel­szikkadt a föld, megindult a hajrá. Vége lett a beszélgetésnek, az ülése­zésnek, a munkáé lett a szó. Az ered­mények mutatják meg, ki az igazi békeharcos- Bolla Lajos és Romhányi László 12- holdas dolgozó paraszt meg lg mondta: ..maid a vetögép mellett mutatjuk meg, hogy nekünk mennyifér a béke.” TARTOTTAK IS SZAVUKAT. Ami­kor az idő engedte, már a határban voltak. Fej fej mellett haladtak a mun­kával. Aztán új békeharcos lépett a nyomukba. Krecsmarik István, aki 6 holdat számlál magának. Egymásután jelentették a tanácsházán: készen va­gyunk a tavaszi munkával. De bár­mennyire is iparkodtak, mégis akadt, aki megelőzte őket. A tanácsházán az­zal fogadlak őket, hogy Pintér István kutasi, már bejelentette, hogy végzett a tavaszi munkával, őszintén örültek mind a hárman Pintér István eredmé­nyének. Nem maradt le a község többi dolgozó parasztja sem. Egymásután érkeznek a jelentések a verseny állá­sáról, ami azt mutatja, hogy Ka­rancskesziben tényleg megtartják sza­vukat, a hét végére befejezik az el­vállalt tavaszi munkát... váVattak egű dűlőt, ahol felvilágosító A felszabadulási ünnepségek ITT VAN AZ IDEJE. Hazánk felszabadulásának ünnepét, április 4-ét készül megünnepelni me­gyénk dolgozó népe. A termelési és önköltségcsökkentési tervek és tavaszi munkák idcielőtti elvégzése mellett bensőségesen emlékezik meg megyénk dolgozó népe fölszabadulásunk 6. év- fordulájáról. Április 4-én megyeszerte a szovjet hősök emlékművénél koszorúzási ün­nepségek lesznek. Az üzemekben 3-án este műsoros estet rendeznek a tömeg szervezetek, melybe bevonják az üzemi kultúrversenybe benevezett kultúrcso- portokat is. Ebből az alkalomból oszt fák ki a legjobb üzemi dolgozók ré­szére a Sztahánov-okleveleket. A köz­ségekben 4-én lesznek műsoros esték, ahová bevonják a falus' kuitúrcsopor- tolrtrt is. Az iskolákban 3-án tartanak ünnepségeket. Mind a két napon nagy­szabású sportműsor teszi színessé az ünnepet „Felbontottuk a tervet, brigádokat, munkacsapatokat alakítottunk' CSOPORTUNK 1948 októberében alakult meg 10 taggal. Épületeink és az istállók elhanyagolt állapotban vol­tak, amit közös erővel kijavítottunk. Megalakulásunk első napiától éreztük a Párt és a tanács mezőgazdasági osztályának támogatását. Az államtól kaptunk egy sertéstörzset, 20 darab anyakocát, egy tehenet, 5 üszőt és egy csikót. Ez a segítség elegendő volt ahhoz, hogy csoportunk meginduljon. A kezdeti nehézségek ellenére szívós munkát folytattunk a nagyobb termés eléréséért és büszkén elmondhatjuk, hogy már az első évi zárszámadáskor 18 forintos munkaeguséggel számoltunk el tagiainhnak. A nép államától kapott állataink létszámát — a tagsággal való közös megegyezés alapián a ter­melési előlegből, amelyet nem oszlottunk szét — növendékmarhákkal növeltük. A kívülálló dolgozók látva egyévi el­ért eredményeinket, kérték felvételüket csoportunkba Létszámunk 16 családra emelkedett. A második évben már a sertésszaporulatböl az állami kölcsön­nek több mmt 70 százalékát vissza­fizettük. Az 1950-es évben földjeink termés­hozama az 1949-es évi terméssel szem­ben 40 százalékkal nagyobb volt. Eb­ből 206 mízsa kenyérgabonát a fej­adagon és vetőmagon kívül államunk számára b ’szolgáltattunk. A múlt év­ben 22 forintos munkaegységet szá­moltunk, r mellett kiosztottunk 48 má­zsa tengerit, 48 mázsa árpát, 48 má- zsa krumplit a csoporttagjaink ré­szére a fejadagon kívül. Ezt látták a kívülállók egyre többen kérték felvé­telüket c.'oportunkba. Az őszi felfej­lesztés so'án csoportunk létszáma 45 családra, majd ezt követve, a munka­erők száma 116 tagra emelkedett. EZ A SZAPORODÁS tette szüksé­gessé, hoj. y megnövekedett földterüle­tünket — mely 914 kataszteri szántó és 42 kataszteri szőlő — megmunká­lására üz-tmtervet dolgozzunk ki. Az üzemterv t (készítésekor, miután a párt- szervezet, az intézőbizottság és a tszcs vezet ősége az új tervet elkészí­tette, csoportértekezletet hívtunk össze, amely csoportértekezleten a Jagság részletes ruegtárgyalás után a tervet elfogadta. A terv elkészítése után a tagság létszámát Hgyelembevéve, az összes tagságot n így brigádba osztottuk be Ezen belül kél növénytermelőbrigádot alakítottunk 65 taggal. A brigádala­kításnál főit g az okozott nehézséget, hogy kiket, foglalkoztassunk a 42 hold szőlőben. De ez is megoldódott, mert hiszen tagságunk között többnyire a szőlő megmurkr ;ához értenek és így lehetségessé vált egy 40 tagból álló, szőlészettel foglalkozó brigád összeállítása. Az állattcnyészlöbrigád megalakításánál, figyetembevéve nagy­számú állatállományunkat — amely 174 darab sertés, 7 darab tehén, 14 darab ló, 144 darab anyajuh, 16 bá­rány és 5 kosból áll — 11 taggal szerveztük meg a brigádot. Ezen bri­gádok megalakításánál döntően figye­lembe vettük, hogy tagjaink lehetőleg azt a munkát végezzék, amihez a leg­jobban értenek, mert annak semmi értelme nem volna, hogy aki a nö­vénytermesztéshez ért, az az állat, tenyésztési munkálatokat végezze. A BRIGÁDOK megszervezésén belül munkacsapatokat alakítottunk. Nyolc növénytermelő, öt szölőmunkacsapatot, ugyanígy az állattenyésztésnél is. Mi­után ezen munkákkal elkészültünk, a brigádvezetők a földterületet jegyző­könyvileg átvették és ezek a munka­csapatok és egyének részére ugyancsak jegyzőkönyvileg a termelőeszközökkel együtt átadták. A termelőeszközök elosztásánál minden munkacsapat, mindenfajta szerszámból a létszámhoz viszonyítva részesült. Minden tagot egyénileg is felelőssé tettünk a brigá­dokon belül a kijelölt földterületek megmunkálásáért és a reája bízott szerszámok megőrzéséért. A brigádok és munkacsapatok az állandó kijelölt helyen dolgoznak. Ezzel azt akarjuk elérni, ki ki hogy dolgozza meg a ré­szére kijelölt földterületet, úgy veszi annak hasznát vagy kárát jövőre. Miután elmondottuk, hogy hogyan is szerveztük meg a munkánkat, még arról szeretnék néhány sorban említést tenni, hogy a tárcsázási munkáknak, mely 350 kataszteri holdat tesz ki, több mint 90 százalékát elvégeztük. A csoport vezetősége és minden egyes tagja ígéri, hogy április 4-re, hazánk felszabadulásának ünnepére 200 hol­don az árpa és takarmány vetését be­fejezzük. A kecskédpusztai tszcs nevében: Mikula János Kasper József párttitkár. elnök. Be kell fejezni a lucerna és egyéb apróbb magvak vetését. Egyidejűleg j végezzük el a répafélék vetését is, va- j tamint a burgonya ültetését. Meg kell ■ kezdeni az őszi gabonák fejtrágyázá- S sát is. A korai borsóknál, valamint a ’ kapás herék és angol perjék növény­ápolási munkálatait is. Ezen munkák végzésénél a követ­kező eljárást kell alkalmazni. A lu­cerna és az apró magvak vetésénél nagyon fontos, hogy a talaj finom, morzsalékos állapotban tegyen, amit azáltal segíthetünk elő, hogy az őszi mélyszántást lesímílózzak, ezt követve tárcsázzuk, fogasoljuk és könnyű hen­gerrel hengereljük. így szabályozzuk a mélységet és a kelés egyenletes lesz. Vetőgép után magtakarót és hengert alkalmazzunk mindazon talajokon, amelyek erősen kötöttek és cserepe­sedésre hajlamosak. A hengerlés után tövisboronát alkalmazunk, ami által a föld teteje porhanyóvá válik. A répafélék vetésénél is hasonlóan kell eljárni. Azzal a különbséggel, hogy a vetésnél a csoroszlyákat sú­lyozzuk meg, hogy a mag 2—3 centi­méter mélyre kerüljön. Majd azt kö­vetően magtakaró és nehézhenge'rel hengerezzük. A burgonya alá, ha ta­lajuk nincs tisztán lesúlykolva, nem feltétlen szükséges a tárcsa alkalma­zása. Elég egy dupla fogas, utána si­mító. Az ültetésnél ajánlatos az 5 dekagrammosnál kisebb burgonyából két darabot, a nagyobból egy darabot ültetni. A nagy burgonyát hosszában kettévágva kell ültetni, de ennél az eljárásnál egy-két napi szikkadást kell megvárni. Az őszi gabonák feitrágyázásánál arra kell üayelni. hogy a búza trágyázását 40—60 kilogramm nitrogén-trágya adagolásával végezzük a fejlettségtől függően. A rozsokat csak abban az esetben kell fejtrágyázni, ha nem túl buják. Az idén a kedvező időjárás kö­vetkeztében erősen bokrosodik, tehát ezeknél nincs szükség fejtrágyázásra. A fejtrágyázás után fogjunk neki a fogasolásnak. A kötött talajon nehéz fogassal, á könnyebb talajon henge­relünk és utána könnuíl magiakaróva’ fogasoljunk. A fejtrágyázás utáni fo­gasolást csak akkor végezzük, hn az északi fagyok már megszűnnek, mert mint ismeretes, ha fogassal meglazítjuk a földet, fagyás esetén a tövek meg­fáznak, így fejlődésük visszamarad. A borsó, vöröshere és fűfélék kapá­lásánál a növényápolást úgy végez­zük, hogy sortól sorig kapáljunk. Ez a kapálás ne legyen mély, de a földet mindenütt lazítsuk meg. Hogyan húzzák ki a tervkölcsön második sorsolásán a nyereményeket? A terv kői csőn március 29. és ápri lis 1. között megrendezendő második sorsolásán a nyereményeket a tavaly megtartott első sorsoláshoz hasonlóan húzzák ki. A nagyobb nyereményeket most is egyénenként, míg a kisebbe­ket sorozatonként húzzák ki. Az ösz- szehajtott számlevélkéket szerencse kerékben helyezik el és a húzást a három kerék mellett egy-egv úttörő fogja végezni. Az ezer. ötszáz és háromszáz forin tos nyereményeket sorozathúzással sorsolják ki, vagyis egyszeri húzással száz nyeremény kerül kisorsolásra. Ezeknél a húzásoknál minden olyan kötvény nyer, amelyiknek sorozatszá­ma és sorszámának utolsó számjegye azonos a kihúzott számokkal. Az öt-, tíz, huszonötezer forintos nye­remények sorsolása úgy történik, hogy az első szerencsekerékből kihúzzák a nyerő kötvény bal felső sarkán talál­ható sorozatszámot, utána a második kerékből a kötvény jobb felső sarká­ban lévő sorszámot, végül a harma­dik kerékből kihúzzák a nyerő számra eső nyeremény összegét. Az összes eredményeket tartalmazó hivatalos listát, a sorsolás befejezése után mindjárt kiadják és már április másodikára eljuttatják az országba. VERSENYBEN FEISIABADULÁSUNK TISZTELETÉRE Újlak és Forgácslejtős bányaüzemek az élen Bányászaink keményen küzdenek áp­rilis 4-re tett felajánlásaik teljesítéséért A Kisterenyei Vállalat bányaüzemet közül legjobb eredményt az újlaki üzem érte el, amely előirányzatát ez- idáig 110.2 százalékban teljesítette. Az újlaki bányaüzem dolgozóinak 90 szá­zaléka tett felajánlást. Szép eredményt ért el Bolók István és csapata, amely átlagosan 163 százalékra emelte ter­melését. Ugyanígy Bárány Gyula _ és csapata, akinek termelése 150 száza­lékra emelkedett. Gáti-bányánál Pintér József 152 százalékos átlagtermelést ért el, Kovács István bődé, 125 száza­lékra emelte temetését. Gáti bánya­üzemnél a dolgozóknak több, mint 90 százaléka harcol az április 4-i munka­versenyben. A Nagybátonyi Vállalatnál ír én-bá­nya halad az élen 104,3 százalékos át tagtermelésével. RákosíJeitősön Hon­do Lajos és csapata ért el kiváló tel­jesítményt, amely előirányzatát 258 százalékban teljesítette. Ménkes bánya­üzemnél Hajdú András és csapata pe­dig 180 százalékra fokozta termelését. A Zagyvái Vállalat üzemet közül Forgácsleitösakna halad az élen. amely terme ési előirányzatát 108.6 ■ százalékra teljesítette. Leggyöngébb Józseflejtős 84.8 százalékos terme­lésével. Forgácsleftős jó eredményét Rácz István 236. Szabú ui József 243, és Molnár István 2J5 százalékos tel- jesitményei biztosítják, lózsefleitőt dolgozói Meződi Ferenc és Balázs b. István példáját követhetnék, akik 161 százalékra teljesítik előirányzatukat, A Vasötvözetgyár termelési felajánlásának 80 százalékát teljesítette A Zagyvarónai Vasötvözetgyár, amely párosversenyre hívta ki For­gácslejtős bányaüzemét, 22-lg vállalt 80.000 forint értékű többtermeléséből 65.000 forint értékűt, az 5000 forintos megtakarításból pedig 3Ó00 forintot teljesített. Hényelpusztán április 4-re befejezik a vetést A hényeipusztai állami gazdaság dolgozói április 4-re befejezik a tavaszi vetést. Ezen felül vállalták, hogy a hízómarhák hízást súlyát külön egy kilogrammal emelik, a borjúk nevelését pedig a minisztertanács határozatának előírása szerint végzik. A tehenészet hosszúlejáratú versenyszerzödésében vállalta, hogy 2800 liter helyett 3200 literre emelik minden egyes tehén tej­hozamát. 17 hold árpát vetettek el a palotási csoportban A palotási Palóc-termelőcsoport dol­gozói is vállalást tettek április 4-re. Felszabadulásunk napjára a tavaszi vetést a búza és kukorica kivételével befejezik. Vállalásukban eddig 17 kh. árpa, 3 kh. hagyma, ugyanannyi olaj­len, 5 kh. napraforgó, 1 kh. borsó, 10 kh. tavaszi búza elvetését végezték el. A csoport minden egves tagja föteián- lőtt egy napot a tanya parkírozására. A csoporton belül a tagok pároever- senye is megindult. Az állattenyésztő brigád az istálló környékének rendbe- hozását határozta el április 4-re. Két nappal előbb javítják ki a kemencét az építészet dolgozói A Salgótarjáni Bányavidéki Építé­szetnek, a Zagyvapálfalvi Üveggyár kemencefelúiításán dolgozó munkásai váltatták, hogy az előirányzott 25 na, helyett 23 nap alatt végzik el a ke- mencefetúiítás munkálatait. _ Ez az üveggyár részére 260.000 forint értékű többlettermelést jelent, ezenkívül vál­lalták, hogy a még használható régi anyagok feldolgozásával 128 ezer fo­rint megtakarítást érnek el. Az építkezésnél április 4-e tisztele­tére 342 ifjúmunkás, 147 nő és 37 mű­szaki áll versenyben. Ezidáig 16 dol­gozó adta át munkamódszerét, össze­sen 57 főnek. Kiváló eredményt ért el a tűzhelygyári építkezésnél Pribisák Pál és brigádja, amely 165 százalékban teljesítette előirányzatát. A megyeházé építkezésén a Petőfi vasbetonszereld brigád 192 százalékos, a 76 lakásos építkezésnél pedig Papp István és bri­gádja 169 százalékos eredményt ért el. A tűzhelygyári MNDSZ versenyfelhívása A tűzhelygyári MNDSZ-szervezet, a> Acélárugyár, az Üveggyár, a Magas­építészet és a Bányavidéki EpítóSizet MNDSZ csoportjait hívta ki versenyre. Felhívásukban vállalták, hogy április 4-ig v-alamennví dolgozó nőt bevonják a munkaversenybe, 35 új taggal erősi­tik szervezetüket, az olvasókör létszá­mát 25-ről 30-ra emelik, ezentúl pedig széles körben ismertetni fogják Pár­tunk II. kongresszusának határozatait. A bereeli tanács az állattenyésztési tervért Állatállományunk fejlesztése nem­csak elsőrendű gazdasági, hanem poli­tikai feladat is. Ezt tartva szem előtt végezte a bereeli tanács is a munká­ját. A községi tanács, miután a köz­ségre eső tervet megkapta, azt VB- ülésen megtárgyalta és megállapította, hogyan is fogja tervét teljesíteni. A helyi tanács kebelén belül működő mezőgazdasági bizottságból községi állattenyésztési felelőst nevezett ki. Az állattenyésztési felelős első fel­adata az voll, hogy a községet föl­bontotta utcákra és önkéntes vállal­kozás útján utcabizalmiakat állított be. Ezek az utcabizalmiak a pártszer­vezet népnevelőivel, a tanácsok és a tömegszervezetek aktíváinak bevoná­sával, minden egyes állattartó gazdát föl­kerestek és ismertették vele a két­éves állattenyésztési és takarmány­fejlesztési tervet. Mintegy 34 népnevelő végezte ezt a munkát. A népnevelők, miután fölke­resték a gazdákat, érdeklődtek a gazdák állatállományairól, de elmon­dották azt is, hogyan lehet a jelenlegi' állatlétszámot emelni. Többek között ajról beszéltek, hogy biztosítani kell minden egyes nőivarú állat ivarzása idején való befedezteté- sét, mert csak ezen keresztül tudjuk állatállományunkat emelni. De nem hagyták figyelmen kívül azt sem, hogy vájjon megvan-e az előfelté­tele egyes gazdáknál annak, hogv ele­get is tudjanak tenni a tervnek. Fi­gyelembe vették a földterület nagysá­gát a rétek és legelők karbantarta- sát. Ismertették a gazdákkal a legelők és rétek tisztántartását, beszéltek arról, hogy a réteken boronáiást végezzenek, a vakondtúrásokat és a hangyabolyókat teregessék széj­jel és ha őszkor nem is öntözték meg a rétet trágyalével, most ne mulasszák el. A tanács látva a dolgozók terv- iránti érdeklődését, a dolgozó parasz­tokkal együttvéve hozzáláttak a rétek és legelők kitisztításához és ezidáig 187 kataszteri holdból 120 kataszteri holdat kitisztítottak. Az 1951, évi tervük biztosítása ér­dekében 20 hold zabol. 400 hold ku­koricát, 40 hold takarmányrépát, 10 hold csalamádél, és különböző ta­karmányféleségeket vetetlek el. A régi 296 hold vörösherével szemben, az idén 586 kataszteri holdon termel­nek vörösherét. # A berceliek ezt tették az állatte­nyésztés- és takarmánvfeilesztés ér­dekében. De vájjon elmondható-e ez Szalma- teres, Karancsság, Ságújfalu, és Kishartyán dolgozóiról? Az állattenyésztési tervüket, ha föl is bontották, arról tudomása nincs • megyei tanácsnak. Ezen 4 község út mellett lévő rétterülete, hemzseg a vakondtúrástól, amelyek valóságos Diramisokat alkotnak a réteken. Talán nem ismerik annak jelentőségét, hogv közvetlenül a fűfakadás előtt kell el­takarítani a vakondtúrásokat. Most már a fű sariadását is tönkre teszik. Tán úgv véttk, hogy csak kevés fü megy tönkre, ha most végzik el ezt a munkát? Több gondot és nagyobb körültekintésé get fordítsanak ezen községek dolgo­zói a takarmánvfeilesztés emelésére! Tömegsierveietté alakul a Vöröskereszt Ötéves népgazdaság] tervünkben, amikor az új gyárak és üzemek százai épülnek, döntő jelentőségű változás történt a dolgozók egészségiigvi fej­lesztésében is. Ha a dolgozók megfe­lelő egészségügyi kultúrával rendel keznek, számos betegség megelőzhető. Mindehhez szükséges a kórházak ren­delőintézetek, falusi orvosi rendelők hálózatának kiépítése mellett az egész társadalom aktív és cselekvő közre­működése. A Magyar Vöröskereszt, amelyre most felelősségteljes feladatok hárul­nak, az eddigi felépítésben nem tudta volna ellátni azokat. A Magyar Dolgo. zók Pártja tehát úgv határozott, hogy a VK- tömegszervezetté épüljön kí. Április 1-én lesznek az egész ország­ban a VK megyei értekezletei és ápri­lis 14—15-én az országos értekezlet. Az országos értekezletet a Vörös­kereszt-Hét előzi meg.

Next

/
Thumbnails
Contents