Szabad Nógrád, 1951. március (7. évfolyam, 10-14. szám)

1951-03-24 / 13. szám

»951 mírciiK 24. SZABAD NÖGRAD s Miről beszéljenek a kisterenyei bányászok a termelési értekezleten? ÖT EVET nem mondhatunk tör­ténelmi időnek, mégis, ez az idő olyan változást hoz népünk éle­tében, amelyre még nem volt példa a magyar történelemben. A dolgozó nép Pártunk irányításával országot képes átformálni öt év alatt. Gerő elvtárs erről ezeket mondotta Pártunk kongresszusán: „Az új öt­éves terv eredményeként hazánk a vas és az acél országává, ipari or­szággá, a gépek országává válik." Ezek a rövid, de igen sokatmondó szavak arra figyelmeztetnek bennün­ket, hogy javítsuk ki eddigi hibáin­kat és minden eddiginél keményeb ben álljunk a munka frontján. Gerő elvtárs szavai azután a következő­képpen hívják fel figyelmünket: „Az ötéves tervidőszak második évére, te­hát a folyó évre, megállapított terv megvalósítása sokkal nagyobb erő­feszítést, magasabb íokú szervezettsé­get, az összes rendelkezésünkre álló eszközök céltudatosabb, tervszerűbb felhasználását követeli meg, mint amit az elmúlt évben teljesítettünk. Meg­követeli a szocialista munkaverseny, az újító-, a Sztahánov-mozgalom to­vábbi kifejlesztését," A minisztertanács intézkedett a több szén kitermeléséhez szükséges munkaerők toborzásáról. Azóta a kis­terenyei bányákhoz már érkeztek is új munkaerők. Ezek munkábaállítása azonban nem azt szolgálja, amit a minisztertanács határozata céloz. A 28 toborzott munkaerő a kisterenyei fatelepre került beosztásba, bár a fa­telep előző létszámával is meg tudta oldani feladatát. A minisztertanács munkaerőtoborzásTÓl szóló határoza­tának nem az volt a célja, hogy az üzemi létszám szaporodjon, hanem hogy üj munkaerők bevonásával a széntermelést növeljük és ezáltal a szükséges szénmennyiség biztosítva legyen a vas-, acél- és gépipar to­vábbi fejlesztéséhez. Az lett volna a helves, hogy a már régi urasági, vagy szállítási munkán dolgozókat az új munkaerőkkel felcse­rélik, hogy ezek a széntermelésre al­kalmas, gyakorlottabb dolgozók a szénfal mellé kerüljenek. A munka­erők ilyen tervszerűtlen elosztásából naponta közel 100 csille szénveszte­sége van aZ üzemnek, amellett, hogy a 28 dolgozó napibére még növeli az üzem t önköltségét. Ugyancsak a munkai helytelen megszervezését iga­zolja az is.'hogy a fővölgyi üzemben Márton Pál1 vájár a februári hónap­ban lő különböző munkahelyen töl­tötte el nKiszakjait. Pokorni Sándor pedig 7 helyen dolgozott egy hónap alatt. Ugyanígy Tordas-üzemnél Ván­doraik László 10 helyen, Bódi Ferenc 9, Kelemen Lajos és Nagy István 8-8 munkahelyen töltötték el havi műszakjukat. A kitűzött cél érdeké­ben meg kell szüntetni az ilyen mes­terségesen előidézett munkaerőván­dorlást, mert ez a termelés rovására megy. De az sem helyes, hogy Fodor József élmunkás vájárt a fővölgyi üzemnél kivonták a termelésből és a szállításhoz, urasági műszakba tették. „Ha a széníal mellett vagyok, na­gyobb hasznomat veszik, mert többet termeltem volna." — mondja Fodor József. Nem tudn?, mi késztette a mű­szaki vezetőséget arra, hogy így gaz­dálkodjon a rendelkezésére álló mun­lz,aprnVk pl A KI.BTFRFNVEI RANYAKNAL naponta átlagosan 40 igazolatlan hiányzás van. Ez mutatja az egyéni felelősség hiányát, de egyben mu­tatja a népnevelők rossz munkáját Í6. A népnevelők tekintsék elsőrendű feladatuknak az igazolatlan hiányzá­sok felszámolását. Maovarázzák meo a dolgozóknak hogy az igazolatlan hiányzások következtében naponta 150 csille szénvesztesége van a dol­gozók államának, ezenfelül a dolgo­zók elesnek napi keresetüktől és a minisztertanács álfa] törvénybeikta­tott hűségjutalmaktól. A gépek kihasználásánál is terv- szerűtlenség mutatkozik. A tordasi üzem II. számú ereszkében félredobva hevernek a fúrógépek. Ez abból adó­dik, hogy a II. számú ereszkében a fúrógépeken kívül a fejtőkalapácsok is ide vannak tömöríive és így a fúrógépek használatáról lemondanak a dolgozók. A műszakiak pedig ki­használatlanul heverni hagyják azo­kat. Ezzel szemben Csigakúton fúró­gép hiányában, kézierővel dolgoznak a bányászok. De Csipkés-bányaüzem dolgozói is szívesen fogadnák, ha fúrógéppel segítenék ki az üzemet. Kisterenyén nem támogatják kellő­képpen a dolgozók kezdeményezését. Kós Károly újítást vezetett be a fúró­gépnél, mert ezelőtt a kónuszosfejű fúrószár fúrás közben sokszor lema­radt, beszorult és hosszú időt kellett eltölteni azzal, hogy ismét kivegyék. Előfordult az is, hogy csak robbantás­sal tudták kiszabadítani. Az újítással a géphez rögzítették a fúrószárat és ezekután nem kell időt vesztegetni. Nem marad le. nem ragad be és fo­lyamatosabb lett a munka. Havasi István és Borsos elvtársak, akik már a gyakorlatban is megállapították az újítás előnyét, örömmel dolgoznak véle. Mégis Bercsényi mérnök leki­csinylőén nyilatkozik és nem helyesli ennek gyakorlati alkalmazását. Az! mondja jobban tudják azt a gyárban és ha ez rögzítve jobb lenne, akkor ezt már eredetileg is így készítették volna. Megfeledkezik arról Bercsényi üzemvezető, hogy a gyárban csak ké­szítik, de nem alkalmazzák a bányai fúrógépeket. A műszaki vezetésnek az lenne a feladata, hogy az alulról jövő kezdeményezést, a helyes javas­latokat továbbfejlessze és szakszerű tanácsokkal segítse elő azok gya­korlati bevezetését. A csigakuti bányaüzemnél Mucsi elvtárs, de az üzem többi dolgozói­nak véleménye szerint is nincs eléggé biztosítva a légkeringés. A rossz le­vegő befolyásolja termelésük fokozá­sát. De van tennivaló még a meleg- csákánv-mozgalom bevezetése terén is a kisterenyei bányáknál. Sok eset­ben megtörténik, hogy Sósharlyán, Me­gver, vagy Ságújfalu községekből egy-két óra késéssel érkezik meg az autó. így rendszerint 25—30, sőt néha 50 ember esik ki bizonytalan időre a termelésből. Ez. a körülmény szintén károsan befolyásolja a szén- termelés fokozását, de a dolgozóknak egyénileg is kárt okoznak vele. A szakszervezet és a műszaki vezetőség lépjen érintkezésbe a MÁVAUT ve­zetőségével és ezirányban vesse föl a felelősséget a MAVAUT felé. A PM?K7rpVF7FT és szakszer­vezet feladata, hogy fokozottabb el .lenőrzésf gyakoroljanak és tekintsék szívügyüknek a széntermelés fokozá­sát. Az üzemek dolgozói pedig meré­szen vessék fel panaszaikat, az üze mek hiányosságait a termelési érte kezleteken. Követeljék, hogy a tér melési értekezletek rendszeresen meg legyenek tartva, hogy módjukban le­gyen a termelés közben felmerülő hiányosságok kiküszöbölése és tovább tudják fejleszteni a kongresszusi ver­seny tapasztalatait. A szakszervezet é« műszaki vezetőség alaposan készüljön föl a termelési értekezletekre. Bizto sílsák a verseny eredményeinek kiér lékeléséi, a verseny éltető elerAét: t nyilvánosságot. OROSZ BÉLA A ZAGYVA! SZÉNBÁNYÁK LEMARADTAK AZ ÁPRILIS 4-1 VERSENYBEN A NAGYBATONYI VALLALAT üzenteinek dolgozói áiprilis 4-e tiszte­letére vállalták, hogy előirányzott ter­vükön felül 3615 tonna szénnel ter­melnek többet. A murtkamódszeráta dáson keresztül a 100 százalékon alu teljesítők számát a februári hónap­hoz viszonyítva 30 százalékkal csök­kentik. Vállalták, hogy az igazolatlanul mulasztók számát az előző havi 1.2 százalékról 1 százalékra csökkentik. A minőségi termelés megjavításának ér­dekében palatartalmukat a február havi 5.9 százalékhoz viszonyítva 4.5 szá­zalékra csökkentik. Az anyagtakarékosságra nagy gondot fordítanak és ezen keresz­tül termelési költségüket a feb­ruári hónaphoz viszonyítva 2 szá­zalékkal csökkentik. Vállalásuk összértéke 432.200 forint. A vállalat segédüzemeinek dolgozói, valamint a műszaki és szállító személy­zet vállalták hogy pontos, jó mun­kával biztosítják a munkacsapatok ré­szére az anyag- és ürescsille-ellátást. MENKES ÜZEM dolgozói közül Pintér Imre és csapata, Hajdú János és csapata, akik ciklusos, módszerrel dolgoznak, vállalták, hogy előirányza­tukat 20 százalékkal túlteljesítik, a megengedett palatartalmat pedig 50 százalékkal csökkentik. A ZAGYVA! VALLALAT üzemeinél sem a szakszervezet, sem a műszaki vezetők nem fordítottak kellő gon­dot a munkaverseny továbbvitelére. y a vállalat összdolgozóinak csupán mintegy 15 százaléka áll versenyben, illetve tett munkafelajánlást. A zagy­A tűzhelygyári asszonyok békeharca A kongresszusi ver­seny sikeres befejezése után nem állt meg a ve'seny lendülete a Salgótarjáni Tüzhely- és Kályhagyárban. Áp­rilis 4 ünnepe, a Béke VUáglanács felhívása még nagyobb 'eredmé­nyek elérésére ösztön­zik a gyár dolgozóit, különösen a női munká­sokat, akik újból be akarják bizonyítani, hogy méltó társaik a férfiaknak és következe­tes harcosai a békének. — A tüzhelygyári dolgozók megértették a béke. ég ezen keresztül a többte-melésért vivőd harc jelentőségét — mondja Kői ács Ernőmé, párttitkár. A kongresz- szusi verseny február 28-cal nem zárult le, tovább folytatódik, hogy Újabb és újabb eredmé­nyekkel bizonyítsak be, nem ijedünk meg a há­borús hisztériától, ha­nem jobb munkával bi­zonyítjuk be békeszán­dékunkat. De nemcsak Kovács Er nőné mondja ezt, hanem Bede Erzsébet is, aki 205 százalékos vál­lalását máris 244 szá­zalékra teljesítette, vagy Kövei István né, aki áp­rilis 4-re 150 százalék­ról 100 százalékra emeli teljesítményéi. Elenha. lad a termelésben Po- larecki Lajosné is. aki a kongresszusi héten eddigi 70 százalékával szemben 200 százalékra teljesítette tervét, ami­vel bebizonyította, hogy szereli a Pártot, hazá- . ját. A tüzhelygyári asz- szonyok jó munkájának bizonyítéka az, hogy megkapták az MNDSZ Megyei Titkárságának versenyzászlaját, ami még jobb munkára serkentette őket. A munka minden területén kiveszik részüket. Fá­radhatatlanul dolgoznak a béke megvédésének érdekében, egyemberként követik a Béke Világ­tanács felhívását. Az üzemen belül röp- gy üléseket tartanak, ahol ismertetik a béke- aláírás jelentőségét. Mindenkinek megma­gyarázzák, mit jelent Zámunkra. hogy béké- élhetünk, dolgozha­tunk, építhetünk. — Üzemünkben nem marad egyetlen ember sem, aki alá ne írná a békeivet — mondja Tóth Mária. Egyetlen ember sem lesz, akivel meg ne értetnénk a békeharc jelentőségét, és minden nőtársunkat mozgósítsuk ennek ér­dekében. Mi az élen akarunk haladni a béke­harcban! ipán ben vai szénbányák a kongresszusi ver­seny során kiváló teljesítményeket ér tek el, de az április 4-i versenyben .alaposan lemaradtak. Ez azt igazolja, hogy a pártszervezet, a szakszervezet és a műszaki vezetőség kampányszerű feladatnak tekinti a mimika verseny ügyét. A KISTERENYEI VÁLLALATNÁL eddig 1694 fő t'eít kötelezettségválla­lást. A versenybén 240 ifjúmunkás és 71 nőmunkás vállalása igazolja, hogy megállják a helyüket a posztjukon és a széntermelés fokozását kívánják elő­mozdítani. GÁTI BANYAÜZEMNÉL Kovács bede István vállalta, hogy normáját, amit ezelőtt 80—90 százalék között teljesített május 1-re 110 százalékra teljesíti. A palatartalmat fél százalékkal csökkenti, a munkafegyelmet csapatá­nak tagjaival együtt megerősíts. A SALGÓTARJÁN! ACÉLÁRU­GYÁRBAN lendületesen folyik a mun­kamódszerátadás. Horvákh Gyula a dróthúzó-üzem dolgozója, Szilágyi Fe­rencnek adta ált munkamódszerét, aki­nek teljesítménye 124 százalékra emel­kedett. Boda András dróthúzó, Puskás János dróthúzóngk adta át munkamód­szerét, akinek teljesítménye 90 száza­lékról 107 százalékra emelkedett. A szeg verő-üzemben Bocsi József 2 munkamódszerét Fazekas Károly szeg­verőnek adta át, aki ezelőtt normán alul teljesített. A munkamódszerátadás után Fazekas Károly termelését 107 százalékra fokozta. Mravecz Gyula gazdasági üzemi komplex-brigádja április 4-e tisz­teletére 50.000 forint anyagmeg- takarítást vállalt. A hulladékanyag­ból ezidáig 1050 darab kézikaiapá- csot, 1700 kiló fejszét, 1530 kilo­gramm tengelyt gyártottak. Molnár József 6, és Vrana Gyula, a gazdasági üzem műszaki dolgozói áp­rilis 4-e tiszteletére vállalták, hogy a hulladékanyagból 1700 darab szivaty- tyút gyártanak. Vállalásukból ez- idá:g 1400 darabot készítettek ei, aminek értéke 3500 forint. Vállalták, hogy ezen felül tengeiyhulladék anyag­ból franciakulcsokat is készítenek. A SALGÓTARJÁN! ALLAMI ERDŐ­GAZDASÁG dolgozói versenyre hív­ták ki a Diósjenői Állami Erdőgazdasá­got és vállalták hogy május 1-re a kiszállítandó fülledényanyag 80 száza­lékát, mintegy 3000' köbmétert, vala­mint június 31-re az elmaradt 1950 má­sodik félévi és az 1951 első félévi szállítási tervüket teljesítik. Versenypontba fektették le, hogy a MÁV szállítás terén megkövetelt önköltségcsökkentés érdekében, melyik erdőgazdaság tud több irányvonatot, vagy lépcsőzetes irányvonafot megszervezni és út­baindítani. Pénzgazdálkodásunk eredményesebb vitele érdekében a számlák 8 napi beadási határidejét átlagosan 6 napra csökkentik le. „Villám“ az állami gazdasagokban . A PÁSZTÓI GAZDASÁG vezetője, Meló József, hanyag, nemtörődöm munkát végez. A tavaszi munkálatok idején Bak Sándor agronómust bízta meg az üzemi konyha beszerzési leendőivel. Ugyanakkor az agronómus átlát vezetett kertészeti munkálatoknál súlyos lemaradás van. Hol itt az egyem felelősség megszilárdítása“? A SZÉCSÉNYI ÁLLAMI GAZDASÁG állattenyésztési és növénytermesztési vonalon minöséqileq és mennyiségileg felülmúlja a többi gazdasagokat. Jól dol- gozik a vezetőség. 18 án, vasárnap a növenytermelcsi bngad 12 és fel hold borsót, 8 hold tavaszi árpát vetett el. Gyetvai István traktorvezető, Majoros Mihály segédvezetővel 13 holdat tárcsázott meg. A HENYÉLI GAZDASAG minden dolgozója ismén az üzemterv reáeso részét. Ennek eredményeként már 28 dolgozó kötött hosszúlejáratú verseny- szerződést. 40 dolgozó pedig példás munkavállalást tett apri.is 4-re. A NÓGRADMARCALI ALLAMI GAZDASAGOT, a széc^j''{' Damkó István és öt munkatársa meglátogatta. A gazdaság tanulmányozása u an üzemi értekezleten felhozták, hogy az istálló annyira pókhálós, hoqy a Hej tud­tak kijönni tőle. A szétszórt takarmánygabonában minduntalan belebotlottak. Hiba van az anyagtakarékosság és a tisztaság vonalán! A BORSOSBERENYI GAZDASAG dolgozói is szeretnék tudni, mit kell teljesíteniök az üzemtervből. De hát a veeztöség még a tervei sem bontotta fel. Talán a nyári, növényápolási munkálatoknál akarják felbontan:? A SALGÓTARJÁNI ALLAMI GAZDASÁGBAN nincs meg a brigádszervezet felépítése. A gazdaság vezetői hanyagok. Rendszertelenül tartják a munkaerte- kazleteket. A dolgozók nem ismerik az új normát. Olyan földterületeket szán­tanak fel. amelyekbe kései kapásnövények kerülnek, így tehát komoly lemara­dás mutatkozik a tavaszi gabonaféleségek ve’ési munkálatainál. A gazdaság vezetőségének a terv teljesítése érdekében sürgősen meg kell javítania munká­ját és behozni a nagy lemaradást. A MAGYARNANDORf ALLAMI GAZDASÁGBAN kiváló eredménnyel végződtek az állattenyésztési és növénytermesztési tanfolyamok. A tanfolyam vezetőit 100 forint jutalomban részesítette a központ. A SZIRAKI GAZDASÁGBAN Magyar József, az igazgató helyettese mással sem foglalkozik, csak a Szabadságharcos Szövetséggel, a kultúrházzal meg a labdarúgással. Ugyanakkor a dolqozók nem ismerik az új normát. Az üzem­terv nem kerül felbontásra. Nincsenek rendszeres munkaértekezletek. A tavaszi munkálatokban nagy a lemaradás. Magyar elvtárs tekintse elvtársi kötelessé­gének a mulasztások kijavítását. A JÓ NEVELŐMUNKA BIZTOSÍTJA GÉPÁLLOMÁSAINK SIKERÉT A 11. bérhéten megyénk gépállo­másainak szerződéskötési versenyé­ben javulás állott be. A 10. bérhét 41.3 százalékos eredménye helyeit a 11. bérhéien a megyei eredmény 44.1 százalékra pmelkedeü. A gépál lomások közötti verseny első helye zetije továbbra is a karancskeszi gépállomás 60.9 százalékos eredmé nyével. Utána következik Erdőkürt 56.58, Szécsény 51.87, Mohora 50.41, Tolmács 49.73, Bércéi 41 01, Érsek- vadkert 34.81, Kisterenye 32.78, Pásztó — amely a sereghajtó — 21 százalékos eredménnyel. A mohorai gépállomáson röpgyű- lést tarloliak a dolgozók, ahol a kon­gresszusi munkafelajánlások sikeres elvégzéséért megkapták a megyei központ vándorzászlaját. Tóth. László hozzászólásában hangoztatta, hogy a szerződéskötési terv teljesítése, an­nak ió minőségi elvégzése nagyban hozzájárul a tszcs-mozgalom fejleszté­séhez. A jó minőségi munka eredmé­nyeképpen a dolgozó parasztok felismerték a gépi munka előnyét és jelentőségét és Miklósvölgy- pusztán 10 családdal 67 hold föld­területen megalakították a ter- melőcso|>ortot. Varga Mihály brigádja vállalta, hogy 90 hold helyett 95-öt szánt meg, az üzemanyagfogyaszt ásít öt százalékkal csökkenti, az üresjára­tot 180-ról 160-ra, a tszcs-nél 100-ról 80-ra csökkenti. Versenyre hívta a Sztalinyec-brigádot. Tóth László traktoros az új norma 105 szá­zalékra való teljesílésél vállalta és kihívta versenyre Odor Sztalinyec- trakiorost, aki a tavaszi terv 110 szá­zalékra való teljesítését vállalta. Szabó István traktoros 120 százalékra teljesíti tavaszi tervét. Mátyás András főgépész a műszakkiesés 4 és fél százalékra való csökkentése érdekében versenykihívással fordult a megye gépállomásainak főgépészei­hez. Az alkatrészek kijavításához úi anyagot nem vesz igénybe. Az üzemanyagfogyasziás terén 5 százalé­kos megtakarítást ér el. Párosver- senvre hívták a tolmács! gépállo­mást. A traktoristák lelkes versenvkezde- ménv°zése hozzájárult a szerződés­kölés százszázalékos teljesítéséhez, a munkaszervezés megjavításához. A mohorai gépállomás példáját követ­hetné megyénk valamennyi gépállo­mása. Megyénk gépállomásainak dol­gozói még lelkesebben, odaadóbban vigyék a szerződéskötési agilációt, magyarázzák meg, hogy igazán jó magágyat csak a gépállomás által megtárcsázott, helyesen porhanyosí- tott és gvomlalanított földben lehet készíteni. Magvarázzák meg. hogy mennyivel olcsóbb a gépi munka, mint az igaerővel végzett. Az érsekvadkerti, a kisterenyei, a pásztói gépállomásokon elha­nyagolják a szerzó'déskötést. Igv a gépállomás nem lúd tervsze­rűen dolgozni, sok lesz az üresjárat, sok üzemanyag m'egv tönkre. Azok a traktorosok, akik lebecsülik a dol­gozó parasztok közötti felvilágosító munkát, nem tőreidnek azzal, hogy szerződéssel biztosítsák a maguk szá­mára a szükséges területet, saját ma­guknak ártanak. Nem törődnek azzal,- hogy idejük legnagyobb részét utaz­gatással, ide-oda Vándorlással löltik el. Igv természetesen nem tudnak szép teljesítményekét. jó keresetet elérni. Ezért érdeke minden trakto­rosnak, hogy 100 százalékig biztosítsa szerződéskötési, tervéi. A gépállomások1 pártszervezetei­nek az legyen a feladatuk, hogy a traktoristák politikai színvonalát magasabb fokra emeljék, mert traktoraik teljesítménye attól függ, hogy mennyire öntudatosak a traktorok kezelői. Ki kell fejlesz­teni a traktoristákban a haza, a nép iránti szerelet, a kötelességleljesítés, a helytállás szelleméi. Neveljék párt­szervezeteink a Iraktoristákat a nép vagyonának megőrzésére, a takaré­kosságra, az önköltségcsökkentésre, a gépek jobb kihasználására és jó karbantartására, üzemanyagiakarékös- ságra. Neveljék az osztályellenség el­leni gyűlöletre és kíméletlen harcra. Érlessék meg a gépállomások minden dolgozójával, hogy a gépállomások fontos feladatait csak úgy tudják megvalósítom, ha a jó gépi munka mellett szívós, kitartó nevelő munkát végeznek dolgozó parasztságunk kö­rében. Minél több dolgozó parasztot vonjunk be a „Szabad Föld“ olvasótáborába Pártunk Szervező Bizottságának ha­tározata értelmében március 15-től kezdve április 15-ig Szabad Föld-elő­fizetési kampány indult meg megyénk­ben. Az előfizetésgyüjtő kampány sike­res véghezvitele új’abb erőpróba lesz pártszervezeteink és tömegszervezete­ink népnevelőinek szómára. E terjesz­tési kampány során pártszervezeteink feladata, hogy politikailag irányítsák és ellenőrizzék a DEFOSZ, a DISZ, az MNDSZ, valamint a földművesszö­vetkezetek által folytatoti terjesztést. A terjesztés sikeréért elsősorban a DEFOSZ megyei titkársága felelős. Okulva az előbbi kampányokból, arra kell, hogy vegye az irányt, hogy a népnevelők mindenféle erőszaktól mentesen, a szervezést a legnagyobb fölvilágosító politikai munkával vé­gezzék el. A népnevelők tudatosítsák a Szabad Föld jelentőségét és magya­rázzák meg a dolgozóknak, hogy Pártunk központi lapja, a Szabad Nép mellett, a Szabad Föld hetilap olvasá­sával közelebb kerülnek Pártunk poli­tikájához és sokkal eredményesebben tudják folytatni az osztálvharcof a falu kizsákmányoló], a kuläkok ellen. Népnevelőinknek föl kell készülni arra is, számos helyen azzal fognak érvelni, hogy a Szabad Népet és á helyi sajtót olvassák és rádiót hallgatnak, ezen keresztül tájékozódnak. Az ilyen esetekkel szemben a nép­nevelők érveljenek azzal, - hogy a Szabad Nép és a megyei sajtó, a Sza­bad Nójfrád még most sem kielégítő példányszámban jár megyénk dolgozó parasztságának. Népnevelőink világo­sítsák föl a dolgozó parasztságot ar­ról,_ hogy ö'éves tervünk sikeres meg­valósításához szükséges, dolgozó né­pünk kulturális és politikai emelése, és hassanak oda, hogy az újságolva­sáson keresztül meggyorsítsuk a falu fejlődését. Népnevelőink feladata tehát az le­gyen, hogy a tavaszi munkálatokkal egybekötve vigyék a Szabad Föld ter­jesztését és meggyőző politikai felvilá­gosító munkával minél több' dolgozó parasztot vonjanak' be a Szabad Főid olvasótáborába.

Next

/
Thumbnails
Contents