Szabad Nógrád, 1951. február (7. évfolyam, 5-9. szám)

1951-02-10 / 6. szám

4 SZABAD NÓGRAD 1951 február 10. ,.IM«IÍ A* BIZTOSAN SZÁMÍTHAT AZ ASSZONYOK MUNKÁJÁBA" határozta az na^yakliriwüleie Minden munka a gyárban, földeken, hivatalokban a kongresszus sikeréért folyik. Nem marad*alc el ebből a lel kés munkából Nógrád megye asszo­nyai sem. Ennek a lázas készülődés­nek jegyében zajlott le február 3-án az MNDSZ második nagyaktíva üiése is. Az aktíva.értekezlet célja az volt, hogy kiértékeljék az 1950. évi munkát és megbeszéljék az MNDSZ előtt álió feladatokat. Szabó Lászlóné, az MNDSZ Orszá­gos Központjának küldötte, politikai beszámolójában ismertette a nemzet: fcözi helyzetet. Rámutatott arra, hogy ebben a feszült nemzetközi helyzetben komoly feladatok várnak az asszo­nyokra. — Pártunk számít az asszo­nyok munkájára és nekünk meg kell mutatni, hogy méltók vagyunk erre a bizalomra. Gergely Imréné, MNDSZ megyei tit­kár évi beszámolójában ismertette az elért eredményeket, a mutatkozó hiá­nyosságokat és beszélt a feladatokról. — Feladatunk — mondotta — a kongresszus jelentőséigének tudatosí­tása, a politikai színvonal emelése. K' kell szélesíteni az oktatást, fel kell vi­lágosítani asszonyainkat a tanulás fontosságáról. Falusi asszonytársainknak felada­tai közé tartozik a tanácsok mun­kájának elősegítése, a felvilágosító munka fokozása. Tág terünk nyílik az ellenség elleni harc fokozására, a sorbanállás meg: szüntetésére, a rémhírterjesztők fel­számolására. A szervezés terén komoly munka áll asszonyaink előtt. A szocialista szekto­rok fejlesztése elsőrendű kérdésként kell, hogy szerepeljen. Szervezni kell lányainkat a traktorvezetői tanfolyam­ra, mozgósítani kell asszonytársain­kat az egészségvédelem elsajátítására. Es mindenek előtt feladatunk, fokozni a kongresszusi munkaversenyt, moz­gósítani mindenkit annak nfaradékta lan végrehajtására. A hozzászólásokban az asszonytár sak számos felajánlást tettek, hogy elősegítsék a kongresszus munkáját, bebizonyítsák szeretetüket a Párt, az állam iránt. Káióczi Páfné Majlátgárdonyból a kongresszus tiszteletére felajánlot­ta, hogy erősíti az MNDSZ tagsá­gának sorait és kérlelhetetlen har- cot folytat az ellenség ellen. Illés Jánosné a takarékosságra hívta fel a figyelmet és felajánlotta, hogy falujában mindenkit mozgósít ennek érdekében. Pékár Istvánná Herencsény- ről arról beszélt, hogy a magyar asszonyok gyermekeiket békében akar­ják nevelni, éppen ezért a Párt hívó* szavát követni kell és a kongresszus sikeres előkészítésének munkájából mindenkinek ki kel! venni részét. Fel­ajánlotta, hogy erősíti a tagság sorait, kivesz1: részét a terménybegyüjtés mun, kájából és felvilágosító munkát végez. Orova Józsefné vállalta asszonytár­sai nevében, hogy a kongressizus tisz­teletére a meglévő 16 Szabad Nép előfizetőn kívül még 45 előfizetőt sze­reznek. Özv. Bartik Józsefné, a szécsényi gépállomás dolgozója, felhívást in­tézett nőtársaihoz, hogy a kongresz- szus tiszteletére minél többen je­lentkezzenek a traktorvezetői tanfo­lyamra. Vállalták, hogy a gépjaví­tást a kongresszus napjáig 100 szá­zalékig elvégzik, végrehajtják a szerződéskötést az egyéni gazdák­nál is. Csirke asszonytárs vállalta, hogy megjavítják a Szülői Munkaközösség munkáját, megszilárdítják a fegyelmet, harcolnak az iskolai lemorzsolódás ellen. Rendszeresítik a családlátogatá­sokat és közös erővel harcolnak a kle­rikális reakció befolyása ellen. A baglvasaijai szervezet nevében Nagy Jánosné szólalt fel, aki a követ­kezőket mondotta: „A békéért nem elég csak úgv harcolni, hogy ígérete­ket teszünk egy-egy munka megjaví-. tására, a békéért tettekkel kell harcol­ni. Ezért kérem az asszonytársakat, hogy vállaljuk a kongresszus tiszteletére, hogy résztveszünk a 90 órás szabad­ságharcos kiképzésben, hogy fegyverrel a kezünkben is be tudjuk bizonyítani: mi, asszonyok, igenis harcolunk a békéért." Ezen az aktívaértekezleten megmu; tátták asszonyaink, hogy ma már nem­csak a főzőkaná! az övék, nem zárják el magukat a közösségtől, hanem mun­kával, aktívan kiveszik részüket orszá­gunk építéséből. Megmutatták, hogy nem hiába helyezi beléjük Pártunk bi­zalmát, ők ennek eleget is tesznek. Ezt bizonyítják felajánlásaik is, amit Pár tunk II. kongresszusának tiszteletére tettek és megvalósítanak. A Munka Törvénykönyve biztosítja Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletével létrehozott Munka Törvény- könyv mindenki részére biztosít 12 munkanap u.apszabadságot és pótszabad­ságot azok részére, akik egy évnél hosszabb időt töltöttek a vállalatnál. Ezen felül 3—12 napos pótszabadságot kapnak a fiatalkorú dolgozók, és az egészségtelen, ártalmas munkát végzők. A tudományos, vagy nevelőmunkát végzőknek 12—36, a vezetőállást betöltőknek 6—12, a bányászoknak 3—12, a kohászati melegmunkát végző dolgozóknak 6—12 napos pótszabadság jár, a 12 napos alapszabadságidőn felül. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy az üzemi kollektív szerződés­ben a dolgozók a vállalat vezetőjével együtt meghatározzák a munkafegye­lem biztosítása, a munkaverseny, a Sztahánov-mozgalom kiszélesítése, a mun­kafeltételek megjavítása és a szakképzettség emeléséhez szükséges intézkedé­seket. Az üzemi kollektív szerződés megkötésében a dolgozók közvetlenül résztvesznek, javaslataikkal, észrevételeikkel hozzájárulnak jogaik és kötele­zettségeik kialakításához. Hirdetmény 1931 -bőt A nagybátonyi bányáknál közel 20 évvel ezelőtt a következő hirdetmény jelent meg: A változatlanul rossz gazdasági helyzet, a széneladási lehetőségek megcsökkenéséve, kapcsolatban, a széneladást árnak is nagymértékben való csökkentését eredményezte. Iiyen körülmények között, hogy a vállalat a nehéz viszonyok mellett to­vábbi léiét biztosítva lássa, a szén­termelési költségek apasztása érde­kében — bármennyire is nem szívesen —, mégis kénytelen a munkabérek le­szállításának eszközéhez nyúlni. Ezennel tudomására hozom az össz- munkásságnak, hogy úgy a napszám és órabérek, valamint a szakmányke- reseteknek is az összes munkáskate­góriáknál 10, azaz tíz százalékkal tör­ténő leszállítását kellett elrendelnem. Ezen rendelet folyó év április I-ével kezdődő hatállyal lép éle'be, tehát a márciusi keresetek még az eddigi bé­rek és szakmányok alapján lesznek elszámolva. Ugyancsak folyó év április 1-töl miíszakonkénti 20 filléres iakbérpótlé- kot a bányatelepeken nem lakó mun­kások részére 18 fillérre szállítom le. Családipótlék elszámolása a jövő­ben akként történik, hogy a feleség részére nem számolható el és családi pótlék csak 14 éven aluli gyermeket illet meg a teljesített műszakoknak megfelelően. Olyan vasárnapokon, amelyeken a szabályszerű széntermelési munka folyik, az eddigi 50 százalékos pótlé­kot 20 százalékra redukálom. Az üdülési szabadság a tényleg tel­jesített munkanapokhoz lesz arányo­sítva, ennek elszámolási módját ké­sőbb fogjuk közölni. Nagybátony. 1931 március 10. Bortnyák sk. m. kir. bányatanácsos, bányaigazgató A SZÉCSÉNYI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN JOBBAN ÉRVÉNYESÜLJÖN A PÁRT VEZETŐ SZEREPE Állami gazdaságaink munkái igen nagy feladatot rónak a dolgozókra. Nyersanyagot adnak az ipar számára, gabonát, állattenyésztési termékeket és a fontos mezőgazdasági termények sok más fajtáját. Állami gazdaságainkban is, mint mindenütt, a pártszervezet az üzem szíve, gazdasági és politikai irá­nyítója, a legfőbb mozgató erő. Hatal­mas és egyben nagyszerű feladatát csak úgy tudja teljesíteni, ha híven követi a Párt által mutatott utat és gyakorlatban maradéktalanul megvaló­sítja annak politikáját. Megyénk állami gazdaságai közül nézzük meg, a szécsényi állami gazda­ság üzemi pártszervezete vájjon ho­gyan vesz részt, hogyan irányítja, ho­gyan biztosítja a Párt vezetői szerepét a gazdasági termelő munkában? A pártszervezetnek joga van a gazdaság adminisztrációjának tevé­kenységét ellenőrizni. Meghallgatni az igazgató vezető és más gazda­sági vezetők beszámolóit, részt- vermi a vállalatvezetői üléseken, ahol megtárgyalják a gazdaság ter­melési kérdéseit, megvitatják a fel­merült és munkát gátló problémá­kat és megtárgyalják a felszínre került munkamódszereket, hogy azt hogyis ültessék át valamennyi dol­gozó termelési munkájába. E nagyfontosságú kérdést az üzemi pártszervezet a legnagyobb fokú ha­nyagsággal kezelte. Egyszer sem hall­gatta meg a vállalatvezetői üléseket, nem ellenőrizte a gazdaság politikai és termelési munkáját. Nem is csoda, hogy ez megtörtént és így elhúzódik már hónapok óla, mert hisz az üzemi pártszervezet vezetősége is hónapról hónapra rendszertelenül tartja a veze­tőségi üléseket. Nem hoznak a terme­lés magasabb színvonalra emelése ér­dekében határozatokat. Az' sem történt meg, hogy a pártvezetőséig üiése alkal­mával egy-egy termelési kérdés meg- megvitatásához behívják a vállalat vezetőjét és szakemberét. Az üzemi pártszervezet nem fordít gondot a gazdaság tanulmányozására, sem pe­dig a káderek helyes elosztására. Nem ellenőrzi azt sem, hogy helyesen van­nak-e felhasználva a gépek és egyéb mezőgazdasági eszközök. A pártszervezet politikai munkájá­nak legfontosabb feladata a szocia­lista munkaverseny tömegmozga­lommá tétele, amely a termelési ter­vek teljesítésére, a mezőgazdasági kultúrák fe jlődéshozamára és az ál- lattenyésztés hozamának növelésére irányul. E döntő kérdést — mivel a pártszerve: zet vezetősége igen lazán kezelte — a vállalat vezetősége ragadta kezébe. Ezzel végleg eldőlt, hogy a pártszer­vezet vezetősége és a vállalatvezetőség között felbomlott az egységes vezetés elve. Ahol pedig ez bekövetkezik, nincs rend. a termelés botladozik, a fegye'em meginog. Ennek tudható he több mun­kás eltávozása a gazdaságból E mulasztások föltárásánál hiba len­ne, ha nem látnánk a gazdaság elért eredményeit. Eredmények vannak. Ezt bizonyítja a termésátlag is, amely bú­zából 13.60, rozsból 18 mázsa volt kát. holdanként. A szántás-vetési mun­kálatokat a gazdaság a minisztertanács határozatában előírt idő előtt 2 héttel be­fejezte. A mélyszántási munkálatok el­végzésében pedig az ország legjobb állami gazdaságai közé tartozik. Pél­dául Gyetvai István traktoros az őszi mélyszántásban 150 százalékos terme­lési eredményt ért el. Szmolnik Lajos traktoros, a pártszervezet népnevelője, ugyancsak 150 százalékos eredményt ért el. Mind a ketten 200 forint pénz­jutalomban részesüllek. Ugyancsak nagyszerű eredményt ért el Dankó 1st; ván fogatos munkacsapatvezető, akit a minisztertanács a Magyar Népköztár­saság Munkaérdemrendjének harmadik fokozatával tüntetett ki. A sertéstenyész­tők húsz százalékaal, a gőfaölyhízlalók 40 százalékkal túlszárnyalták a havi súlygyarapodási előirányzatot. Ezek az eredmények szépek, de ko­rántsem kielégítőek, mert homokra épülnek. A pártszervezet jó mun­kájának hiányában nem eresztet­tek mély gyökeret. Hiányzik a munkaverseny motorja, elő- reiendílője, a kritika és önkritika. Mi­vel a vezetést a vállalat vezetősége vette át, nem érvényesült a pártdemo­krácia. Nem érvényesült a kritika és önkritika. Éneikül pedig nem képzel­hető el egészséges belső mozgalom, a terv teljesítése és túlteljesítése. Annak érdekében, hqgy a szervezetben hatá­sos önkritikát alakítsunk ki, szükséges megteremteni a fejlődés feltételeit. El keli távolítani a pártszervezetbe befu­rakodott osztályellenséget. A pártszer­vezet munkája a kommunistákat éles, igazi, kommunista bírálatra, önbírálat­ra kényszerítse. Tárják fel a munkában történt, minden eddigi ihuiasztásukat. Tehát a pártszervezet teljes mérték­ben felelős az állami gazdaság gazda: sági és politikai életéért. A fokozot­tabb ellenőrzés a pártszerveeztné! job­ban kell, hogy érvényesüljön. Az állami gazdaság dolgozóinak, hogy a gazdaságot magas agrotechnikai szín­vonalra vigyék, hogy elérjék az áru­termelés rendszeres növekedését, a ter­melt áruk önköltségének állandó csök­kenését, határozottan harcolni kelt az- ellenség minden megnyilvánulásával szemben. L.-L. KÉSZÜLÜNK A KU'LTUR VERSENYRE Mindössze kétéves a Salgótarjáni Bányavidéki Építési Vállalat kultúr- csoportjának története. E két év alatt őszintén szólva nem sokat mutogattuk magunkat. Kicsi, alig néhánytagú cso­port vol.ltun.k és e’ainte a fő szereplé­sünk abban merült ki, hogy néha rövid műsort adtunk a párt- és a szakszer­vezeti gyűléseken. Pártunk Politikai Bizottságának a szakszervezeti kultúr- munika megjavításáról hozott határo­zata után változtattunk ugyan a kultúr- csoportunkon belül mutatkozó hibákon, de nem sokat törődtünk azzal, hogy újabb dolgozókkal frissítsük fel kul- túrcsoportunkat. Csak most, hogy mi is beneveztünk és már készülünk is az Országos Kultúrverseny március­ban megnyitó városi üzemi bemutatói­ra, most gondoltunk arra, hogy ala­posan kibővítjük csoportunk tagságát. Sok munkás dolgozik vállalatunknál és úgy érezzük, hogy hozzájuk mél­tóan kell szerepelnünk a kultúrver- senyben. Alaposan felkészülünk a ver­senyre. Három színjátszócsoporttai, egy ének- és egy tánccsoporttal veszünk részt a versenyben. Az egyik szín­játszócsoport a proletárnemzetköziség szellemének elmélyítése és a béketábor harcának szüntelenül, napról napra növekvő erejének szimbólumaként a francia dokkmunkások hősi harcáról mutat be színdarabot. A darab arról szól, hogy a francia munkásosztály, élén a kommunista párttal, hogy áll őrt hazája területén a béke védelmé­ért. Arról, hogy a dokkmunkások meg­tagadják az amerikai imperialista tá­madók gyilkoló fegyvereinek kirakását. Második csoportunk az „Angyafödi történet“ című darabot mutatja be, ami az építőmunkások harcos életével és problémáival foglalkozik. Harmadik színjátszó csoportunkkal együtt fog szerepelni az énekkar és a népi lánc- csoport is. Hogy mit adnak elő, azt nem áruljuk el, elvégre versenyre ké­szülünk. Majd a versenyen meglátják. Hogy terveinket megvalósíthassuk, feltétlenül szükséges volt, hogy cso­portunk létszámát megduplázzuk, sőt még ezen felül is emeljük. A próbák megtartása nehézségekbe ütközik, mert nincs állandó helyiségünk, A verseny kezdetétől még csaknem másfél hónap választ el. Persze időn­ket és erőnket nem kizárólag a ver­seny szolgálatába állítjuk: ellátjuk emellett napi feladatainkat is. A kul- túrcsoport vezetősége nagy felelőssé­get erez Pártunkkal szemben a kon­gresszusi verseny során tett munka­felajánlások teljesítéséért. A kultúr- csoport úgy veszi ki részét a vállalá­sok teljesítéséből, hogy kultúrbrigái- dokat szervez és ezek a brigádok csasztuskákkal bírálatot mondanak a rossz munkásokról, dicsérik az élen­járókat és jobb munkára serkentik az elmaradókat. Ezek a csasztuskás-brigá. dók fölkeresik a dolgozókat a munka­helyeken, különböző értekezleteken, sőt felkeresik a szálláshelyeiken is. A dolgozók nagyon megszerették a csasztuskát és tanulnak is belőle. Nagy feladatot ró kultúrcsoport- jainkra a versenyben való részvétel. Nagy feladat, de becsülettel helyt- állunk. Bárdos Gyula, a Salgótarjáni Bá'nyavidéki Építési Vállalat üzemi kultúrfelelőse te KÖVESSETEK BENNÜNKET../ A tél folyamán olvastam a Szabad Népből és a Sza­bad Nógrádból a női traktorosok eredményeit, éleiét, keresetét. Elkezd­tem gondolkodni, hogy lehetnék én is traktoros. Mi talán nem lehetünk olyanok, mint a hős szovjet nők, akik férjük mellett szerszámmal a kézben, a munka front­ján is megállják a helyüket? Különö­sen megáÜták a helyüket a Nagy Hon­védő Háború idején, amikor a haza védelme minden férfierőt megköve­telt, és helyettük nők dolgoztak a bá­nyákban. üzemekben ég szocialista szektorokban. Elhatároztam, megmuta­tom az imperialista háborús uszítók- nak, hogy megállóm a helyemet a munka frontján. Traktoros leszek. Ez minden leánynak megtisztelő feladat. Boldog vagyok .hogy elsajátíthatom a íraktorvezetést és dolgozhatom a falu szocializálásának érdekében. Kérlek benneteket, kövessétek példámat• Duhony Erzsébet berceli traktoros. Ma minden be­csületes lánynak kötelessége békénk megvédése, népi demokráciánk to­vábbi erősítése. Ezért mindany- nyiunknak dolgoz­nunk kell. Ki kell venni részünket a munkából, az or­szág építéséből és felvirágoztatásából, tem én is traktorosnak. Nagyon jól érzem magam. Álmomban is a traktor felől álmodok. Én vagyok a legboldogabb lány a faluban, mert megtaláltam biztos jövőmet a gépállo­máson. Velem együtt elmondhatja ma­gáról ezt hét nőtársam is. Jöjjetek minél többben, falusi lányok a gépállo­másra traktorosnak. Verjétek vissza az ellenség hírveréseit, leplezzétek le az ellenséget, mely egész dolgozó népünk megsemmisítését akarja. Gyurica Klára berceli traktoros­Jól használjuk ki a hátralévő időt a Szabad Nép-agitációban A Szabad Nép vasárnapi agitáció- jára népnevelőink nagy lelkesedéssel készültek. Az agitáció jó előkészítése eredményezte, hogy jóval több elő­fizetőt szerveztek be megyénk terüle­tén a kampány alatt, mint amennyi volt azelőtt. Igen sok szervezet telje­sítette túl a vállalását és még min­dig fokozzák az eredményeiket. A .zagyvapálfalvi bányagépgyárban és javító vállalatnál Cserháti Antal nemcsak azzal vált ki a többi nép­nevelők közül, hogy 9 előfizetőt szerzett, hanem levelezője lett a Szabad Népnek. Szorosan felzárkózik Rácz József, aki hat előfizetőt szerzett, de mint mondja, túl akarja szárnyalni Cser­háti Antal eredményét. A pálfalvi üveggyár népnevelőinek nagy mun­kát kell kifejteni, hogy versenytársu­kat, a bányagépgyárat utolérjék. Legjobb üzem az Acélárugyár, ahol már a kampány első napjaiban teljesítették az előirányzatukat és nap, mint nap fokozzák eredmé­nyeiket és olyan módszert dolgoztak ki, mellyel biztosítani tudják, hogy a kampány után is a pártsajtó terjesz­tését állandósítják. Minden munkahe­lyen a sajtófelelős a munkáját politikai munkának tekinti és állandó párlmunka színvonalára emelték a sajtó terjesz­tését. A legjobb bányaüzem a kazárt, ahol már túlhaladták a 130 százalé­kot. Ezt a példát kell, hogy köves­sék azok a bányaüzemek, ahol a vál­lalásokkal szemben lemaradások mu­tatkoznak. így a kisterenyei üzem­ben, Gusztávlárón, Karancslejtősön, Délibányán fokozottabb agitációl kell kifejteni, meg kell szervezni, mint Petőfi-bányán, hogy a délelőtti váltás után, a délutáni váltáshoz a népnevelők még ott­maradjanak és folytassák az agitá- ciót. Ezekben a bányákban sem a politi­kai, sem a gazdasági vezetők nem kapcsolódtak eléggé bele az agitá- cióba. A legjobb állami gazdaság a 6ziráki, amelynek erősen fokozni kell az eredményeit, ha nem akarja, hogy megelőzze a kisterenyei állami gaz­daság, amely már kél százalékkal áll mögötte. A legjobb tszcs az ipolytarnóci „Béke”-csoport, meiynek tagjai százszázalékig előfizettek Pártunk lapjára. Az újonnan alakult Iszcs-ben az ad­minisztrációs munkát még fokozottab­ban kell vinni, hogy hathatós segít­séget kapjon a tagság politikai vona­lon. Salgótarján várost megelőzte Ba­lassagyarmat város, ahol 203 száza­lékig teljesítették vállalásukat. Az eredmény a következőképpen alakult: Balassagyarmat város, Salgótarján város, balassagyarmati járás, salgótarjáni járás, pásztói járás, rétsági járás, bányák, szé- csényi járás. Sürgősen javítani kell az eredménye­ken a szécsényi és pásztói járásban. Mindazoknak a szervezeteknek, ahol még nem teljesítették az előirányzatot, fokozottabb munkát kell kifejteni, hogy a kampány befejezéséig ne csak globálisan, hanem részleteiben is teljesítsük vállalásunkat. Igen nagy a'lemaradás Barna. Bocsárla- pujtő, Karancsberény, Karancs- kes-zi, Kishartyán, Kisterenye falusi szervezete, Nádújfalu, Somoskőúj­falu, Szurdokpüspöki helységekben. E lemaradások miatt megyénk válla­lását ezideig 94 százalékban teljesí­tette, A hátralévő pár napot fokozot­tabban használták fel, hogy megyénk vállalását részleteiben i6 teljesítsük.

Next

/
Thumbnails
Contents