Szabad Nógrád, 1951. január (7. évfolyam, 1-4. szám)

1951-01-27 / 4. szám

1651 Január 27. SZABAD NOGRAD 5 A mezőgazdasági normák módosítása a dolgozók érdekét, a szocialista szektorok fejlődését jelenti AZ ELLENSÉG VERESÉGE ÉS ÚJABB TÁMADÁSA A z elmúlt évi minisztertanácsi ha- tározal megállapította, hogy az Iparban és a bányászatban alkalma­id! normák nem felelnek meg nép­gazdaságunk érdekének, a szocialista építés követelményeinek. A munka­bérek aránytalanul gyorsabban emel­kedtek, mint a lermelékenyeég. Tech­nikánk fejlődése általában túlhaladta a régi normákat és a bérek arány­talan emelkedését döntő mértékben •z elavult, vagy meglazított normák' okozták. Emelkedtek a teljesilmény- százalékok, ugyanakkor a teljesítmé­nyeit nem nőttek a kifizetett berek arányában. A normák további lazulá­sát elősegítették még az ipari dolgo­zók körében megbújt jobboldali szo­ciáldemokraták is. Mezőgazdaságunk — ezen belül a szocialista szektorok — a jelentős eredmények elérése ellenére sem kö­vette a megkívánt ütemben iparunk fejlődését. Vannak hibák és hiányos­ságok a lervteljesités terén. Ennek oka jórészt a munka frontján való lazaság, a helytelen munkaszervezés, a vezetésben, az ellenőrzésben, a munkafegyelemben előforduló laza­ság. A helyes munkaszervezés, ve­zetés és munkafegyelem kialakulását gátolják az elavult bér- és norma- rendszerek. Ezek a megállapítások megyénk szocialista szektoraira is vonatkoznak. Gépállomásainkon nagy mértékben elharapódzott az anyagpccsékolás. Ez különösen megmutatkozik a pász­tói, a kialerenyei, a szécsényi gépál­lomásokon, ahol a vezetésben és a dolgozók körében a legsúlyosabb méreteket öltötte a laza munkafe­gyelem. Az elavult, laza 'normák tarthatatlanságát mutatja a karancc- keszi gépállomás egyik traktoristá- jának esete is, aki csak addig szán­tott, míg keresete el nem érte a 200 forintot. Az erdőkürli gépállomáson Kohári István, volt főgépész, a munkaverseny ellen lazította a dol­gozókat. Aknamunkájából nem hiány­zott a bérkövetelés sem. A volt főgé­pész szabotálta az erőgépek kijavítá­sát, aminek következtében p lervtcl- jesííésben súlyos lemaradások állot­tak be. Nem kevésbbé súlyosabb mu­lasztások voltak a kisterenyei gépál­lomáson sem, ahol a vezetőségbe be­furakodott ellenség vitte a bomlasztó munkát. Ugyancsak az ellenség kezét lehe­tett megtalálni a kisterenyei javító­műhelyben is, amikor a javításba ér­kező traktorok kijavítását hónapokon át halasztották. A már „kijavított erőgépek" szántás közben szétestek. Képi demokráciánkban az állami terv törvény, amely törvény arra kö­telez minden gazdaság; és politikai vezetőt, hogy szigorúan őrködjön a terv végrehajtása felelt. Ha megnézzük megyénk területén az áilamfegyeiem betar.ását, elmond­hatjuk, hogy többé-kevésbbé elegei is teltünk. Azonban lemaradás mutat­kozik a lerménybegyüjtés terén. A legtöbb helyi tanács és pártszervezet megelégedett az elér! eredményekkel és a begyűjtést nem vitte tovább az­zal a lendülettel, m ni ahogy azt a begyűjtési hetek során lelték. A brgtjüßtös ütemének visszaesése főleg annak tudható be, hogy a helyi tanácsok és a pártszervezetek mun­káját a kampányszerüség jellemezte. Nem használták föl a begyűjtési he­tek során szerzett tapasztalatokat, nem tudatosították kellőképpen dolgozó népünkben a lerménybegyüjtés telje­sítésének jelentőségét. Sok esetben maguk a pártszervezetek funkcionáriu­sai, népnevelői, de maguk a tanácsok is elhitlék a rossz termésről szóló meséket és a beszolgáltatás helyett siránkozással akarták az ügyet meg­oldani. Ez azt eredményezte, hogy megyénk területén a begyűjtési terv, kenyérgabonából 93.4, takarmánygabo­nából 60.7, szálastakarmányból 55.6 százalékra van csak teljesítve. Sú­lyos lemaradás mutatkozik a kukorica- és burgonyaelőirányzat teljesítésében. A kukorica előirányzata 3J.4, a bur­gonyáé 17.7 százalékra van teljesítve. Ha a járások begyűjtési terveit néz­zük, akkor egészében legjobban a rét­sági járás teljesítette. Az előirányzat­nak 69.7 százalékban telt eleget, a balassagyarmati járás 61.8, a pásztói járás G0.9, a szécsényi járás 57-4, a rétsági járás 48, a salgótarjáni járás 21 százalékos te’jesftményt ért el. Mit mutatnak a járások közötti kü­lönbségek? Minden esetre azt, hogy ahol a fölv: ágosító munka jobb volt, ott nagyobb eredmények születtek. Ahol nemcsak a helyi tanács és a helyi Ezeknek az újbóli kijavítása is nagymértékben akadályozta a terv teljesítését. Az ellenség bomlasztó munkája, a laza munkafegyelem, a helytelen bérezés és rosszul megál­lapított normák megindították a munkaerővándorlást, aminek követ­keztében egyes gépállomásokon mun­kaerőhiány állott be. A llamt gazdaságainkban is ha­sonló súlyos mulasztások vol­tak tapasztalhatók. A munkaverseny nem állandó, hanem kampányszerű volt. Nem használták ki gazdaságo­san a munkaerők és erőgépek áteső- portcsílásál. Laza volt a munkafegye­lem is a rossz vezetés következtében. A pártszervezetek éberségének hiá­nyát kihasználva, az ellenség befura­kodott gazdaságainkba és olt komoly károkét okozoll. Például a nógrádkö- vesdi állami gazdaságban többezer forint értékű szalma és takarmány romlott meg. Szabotálták a határidős növényápolás! munkák elvégzéséi. Ugyanez történt a magyarnéndori gazdaságban is, ahol az ellenség, Ladányi Gyula agronómus személyé­ben elszabotálta a dolgozók jogos bérének kifizetését, az erőgépeket a kulákok földjére küldte, ahelyett, hogy a gazdaság földjét 6zántalta volna. A sziráki gazdaságban Budai Antal, jobboldali szociáldemokrata szabotálta a gazdaság fejlődését. Al­jas módon elnyomjta a dolgozók kri­tikáját. ¥• ártunk és kormányzatunk figyel­mét nem kerülték el a szocia­lista szektorok fejlődését gátló hi­bák és hiányosságok. Ennek kijaví­tása érdekében hozták létre a szocia­lista szektorokban az új kollektív szerződést. A termelésnél döntő fon­tosságú kérdés a munka jó megszer­vezése és a munka arányában tör­ténő bérezés. Kormányzatunk olyan bér- és prémiumrendszert hozott létre, amely megfelel a szocia­lista bérezés elveinek és állandóan ^rra ösztönzi a dolgozókat, hogy minél többet, jobbat és olcsóbbat termeljenek. A teljesítménybér egyre szélesebb körben való alkalmazása lehetővé teszi, hogy a szocialista mun­kaverseny tovább fejlődjön. Az új ren­dezés során figyelembe vették a dol­gozók képzetségét, a munkát befolyá­soló körülményeket, mint például a lalajállapotot. A munkaoitalványolc alapján a dolgozók nemcsak! azt tud­ják .meg, hogy mi az elvégzendő munka, hanem azt is, hogy mi annak a normája és mennyi bért kapnak érte. pártszervezet népnevelői, hanem ma­guk a járási tanácsok is nagyo-bb se­gítséget adtak, ott az eredmény nem is maradt el. A járások begyűjtésének teljesítése tükörképet ad arról, ho­gyan dolgozott a falu gazdája, a párt- szervezet, a helyi tanács, de nem utolsósorban a járási bizottság és a járási tanács is. Ha megvizsgáljuk a salgótarjáni járási tanács kereskedel­mi osztályának munkáját, azt tapasz­taljuk, hogy a terménybegyüjtést má­sodrendűnek tekintették. Különösen jellemző, hogy ebben az évben eset­len egy jelentést sem kértek a helyi tanácsoktól a terménybegyüjtés mene­téről. Egyszerűen elálltak a termény- begyűjtés folytatásáról. Elkövették azt a hibát, hogy amikor a központtól megkapták a lej és a zsir begyűjtésé­nek határidejét, akkor ehhez a mun­kához fogtak és ha ki is mentek a helyi szervekhez, még csak föl sem említették a lerménybegyüjtést. Mun­kájukban nmgijtohú táraság, de még nagyobb fokú szervezetlenség uralkodik. Ebből ered aztán, hogy kint a tanácsok elnökei és titkárai az ellenőrzés h ánya következtében „jó fiút játszottak“ megával a dolgozó nép ellenségeivel szemben is. A kuíá- kok elszámoltatását nem hajtották végre, magának a járási tanács keres­kedelmi osztályának kellett végrehaj­tani. Módositotlák a besorolásokat is. Az eddigi 22 bérkategóriával szem­ben az OMB-határozat hét kategóriái állapított meg. A héi kategóriában most a munkákat állították be és ez­zel kiküszöbölték azokat a méltatlan­ságokat, amelyek a besorolásnál ed- dik mutatkoztak. A munkákat ezekbe a bérkategóriákba a fizikai erőkifej­tés, a szaktudás, a munka veszélyes­ségének figyelembevélelével sorolták be. A munka besorolása mellett sok területen alapbéremelés is tör­tént. Az alapbéremelés lehetővé tesz’, hogy a megállapított szigorú normák teljesítésével a dolgozók kereseie ne csökkenjen, sőt a teljesítés növelése esetén emelkedjék. Az új kollektív szerződés függeléke biztosilja a dol­gozók számára a hűségjutalmat, ami a dolgozók évi keresetének a két százalékát jelenti. Az ú| normarendezést már me­gyénk számtalan gépállomásának traktoristája kérte. Például Druho- lovszki András, a tolmácsi gépállo­más kiváló traktoristája így ir leve­lében; , Én som akarok elmaradni az Ipari dolgozókiól, mórt tudom azt, hogy hazánk gazdasági megerősödése a több és jobb munka elérésével biziosílható. Az én normám is laza. Nehéz, hegyes területen mindig 170—180 százalékra teljesítem nor­mámat. A szombati napon már nem mertem olyan lendülettel dolgozni, mert leltem, hogy még többel telje­snek, amiért egyszer bórcsalónak lógnak nevezni." Hasonlóan fr Mák Lajos traklorlsta is. Mind a ketten kérték normájuk rendezését. V ehát szocialista szektoraink * dolgozóinak le kell küzdeni a régi, elavult termelési módszereket. Az új normarendezés ki fogja kü­szöbölni a munka kampányszerűsé- oéL Át kell térni a hosszúlejáratú versenyszerződések megkölésére és a versenyvállalásoknak az ütemtervek túlteljesítésére, a termelési költségek csökkentésére. A szocialista munka­versenynek a mezőgazdaságban is széles tömegmozgalommá kell fej­lődnie, amely a dolgozók életszínvo­nalának az állandó emelkedését fogja előmozditani. A módosított normák bevezetése harci feladatot jeleni. Eh­hez elsősorban a jó, politikai, fel­világosító munka* szükséges, amely visszáVeri az új normarendezés ellen irányuló ellenséges elemek, különö­sen az osztályellenség é3 a szocialista szektorokba befurakodott jobboldali szociáldemokraták ellenséges táma­Ha a járási tanács foglalkozott a begyűjtés vitelével, akkor legtöbb he­lyen a helyi tanácsok elnökei úgy nyilatkoztak meg, „hagyjatok már békében; hál hogyan teljesítsük“. így nyilatkozott a ceredi tanács titkára is. Hogy így nyilatkozhalnak egyes el­nökök és titkárok, az abból ered, hogy a járási tanács dolgozói és a helyi tanácsok között a „bratvi szel­lem“ teljes egészében elterjedt. Az ilyen helytelen nézetet föl keli szá­molni. Csak akkor tudja a salgótar­jáni járás tanácsa a begyűjtési terv ben mutatkozó lemaradást behozni. Minden erővel azon kell lennie, hogy az állammal fennálló kötelezettségét teljesítse. Fokozni kell járása terüle­tén, de az egész megyénkben a fel­világosító munkát, le kell leplezni az olyan ellenséges megnyilvánulásokat, amelyek a terménybegyüjlés munkáját nehezítették ezidáig. Tudatosítani kell dolgozó népünk­ben, hogy a begyűjtési tervek ötéves tervünk szerves részei: teljesítésük el­választhatatlanul összefügg az öléves terv végrehajtásával, a falu jólétének emelésével, termelőeszközökkel és fo­gyasztási cikkekkel való ellátásával. A salgótarjáni járási tanács foko­zottabban támaszkodjon a termenybe- gyüjtésben élenjáró tanácstagokra és dolgozó parasztokra, fáradságot nem kiméivé vigye győzelemre a termény- begvüjtési terv előirányzatának telje­sítését. ELFOGLALVA VONZSUT, át­kelve a Hán-folyó felső folyásán, a hős koreai csapatok a kínai önkén­tesekkel együtt mintegy 80 kilomé­terre közelítették meg Tegut. Ezzel előállt az a komoly veszély a beto­lakodó imperialista csapatok szá­mára, hogy elvágják utánpótlási vo­nalukat és a felszabadító csapatok sokkal előbb érkeznek meg Puszan- ba, mint ahogy MacArthur és csa­patai kitakarodhatnának a félsziget­ről. Truman és a többi háborús gyuj- toSatók száméra tehát nem sikerült az a terv, miszerint Korea leigázá­sával jelentős hídfőt szerezzenek Kína és a Szovjetunió megtámadd- sara, vagy jó terepet biztosit'anak az újabb világháború lciprovokAlá- sának. A koreai vereség hatására a megveszekedett háborús gyújtogatok közel sem azon fáradoznak, hogy bájtét és megegyezést találjanak. Az a céljuk, hogy Korea után Európa területén lobbsm'sák fel a háború tüzet. Ez a céljuk, amikor Eisenho­wer tábornok erős rendőri kíséret mellett, Hitler úgynevezett „katonai négy3zög'‘-ben történő felvonulására emlékeztetve, véglgszáguldott Nyu­gat-Európa országain. Közös neve­zőre akarja hozni a nyuSateurópal országok bábkormányait, szoro­sabbra húzva a Fehér Ház által kézben tartott gyeplőt. Az amerikai imperialisták Nyugat-Németország- ban látják agressziójuk legmegbízha­tóbb hadseregét és ezért a legna­gyobb figyelmet fordítják táruk. Eisenhower dicstelen európai uta­zása különösen Olaszországban vál­tott ki hatalmas ellenálló mozgalmat. Az Olasz Kommunista Párt, — amely az elmúlt héten ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját — újabb győzelemre vezette az olasz népet, amikor azok félre élhetetlenül tudomására adták Eisenhowernek, miszerint tisztában vannak azzal, hogy a kezükbe adott fegyverre] kire kell lőni. AMÍG KOREÁBAN a megvert betolakodók úgy akarnak lélegzethez jutni, ho?y előbb a „tüzet szüntess” érvényesítésével megállítsák a fel­szabadító csapatok támadó lendüle­tét, hogy a végtelenbe elhúzódó tár­gyalások alatt újabb erőt gyűjtsenek, addig Adenauer a Nyugat-Német bábkancellár amerikai választ adva. közölte, hogy elutasítja Grotewohl elvtárs javaslatát Néme'onszág egye­sítéséről. Amíg tehát Koreában ka­tonai vereséget szenvednek, Nyu- gat-Európában már új gyújtogatásra spekulálnak cs az rettenti meg őket alaposan, hogy Nyugat-Európa népei sgyembarként tilts koznak terveik el­len, hogy az olasz, a francia és a nyugatnémet munkás, párosát és pol­gár tisztában van azzal, hová vezet Amerika szekere, amelyhez orszá­guk kormánya hozzá van kötve és amelyn'k Truman a kocsisa­De hiba volna úgy felfogni a dol­got, hogy elszenvedett vereségeik lát- tán az imperialisták csak Nyugat Európában, vagy a világ egyéb ré­nyesíteni, elhinteni a háborús hisztS* ria magvát és elkerülhetetlennek nyilvánítani a hidegháborúról meleg, háborúra való áttérést. Nem. Elszen­vedett vereségeik hatásának csök­kentésére és a foltozott militarizáláa- sál cgyidőben nagyobb tevékenységre szóUják fel a népi demokráciáit ban megbúvó ügynökeiket, a dolgozó né­pek ádáz ellenségeit. A nemzetközi helyzet élesedésével, nálunk az or­szágban — így Nógrád megyében is —• fokozottabb:« támad az ellenség. A szocializmus ép lésének győzelmeivel, a dolgozók erejének előretörésével cgyidőbsn ellenségeink mindent meglesznek, hogy akadályozzák mun. Icánkat, hogy hűen szolgálják a Washingtonban székelő háborús uszítok parancsait. Egysorban menetelnek a kulák, a levitézleft horthysta katonatiszt, a munkáeárulö jobboldali szociáldemokraták és a klerikális reakció. Ellenségeink uszí­tanak a szénbányászat fejlesztéséről szóló határozat ellen, a mezőgazda* sági tel'csítménybérezés ellen, építé­sünk. alkotásunk és felemelkedésünk ellen. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSE élezi az osztályharcot. A dolgozó nép a Párt vezetésével egyre nagyobb eredményeket ért el, egyre Jobban gyakorolja a hatalmat kiszorítva az csz'.ályidcgen elemeltet. Erek pedig rémhírek, háborús hangulat terjesz­tésével és nem eSy esetben kárte­véssel akarják bebizonyítani, hogy nélkülük a dolgozó nép nem állja meg a helyét. A múlt rendszer ma­radványai Amerika Hangjából táp­lálkoznak. London és Párizs gyaláz­kodó rádióhíreit hintik el a dolgozó nép között. A nemzetközi helyzet mostani kialakulása külön kötele* bennünket arra, hogy éberen figyel­jünk é3 leplezzünk le minden ellen­séges megnyilvánulást, ismerjük fel munkája közben az amerikai impe­rializmus kiszolgálóit. Nagy elősze­retettel támaszkodnak ezek a ke­vésbbé öntudatos, elmaradt dolgo­zókra, a korrupció, a megvesztege­tés, a politikai zsarolás eszközeire. Különösen figyelnünk kell a mai nemzetközi helyzetben ellenségeink aknamunkáját, amikor déli hatá- rainkon a belgrádi kártevők, Tito éa fasiszta bandája leselkedik ránk. AZ ELLENSÉG mostani foko- zottább támadása az országon belül nem véletlen jelenség, hanem szoro­san kapcsolódik a 'kialakult nemzet­közi helyzethez, ellensúlyozása akar lenni a más területen elszenvedett vereségeknek és a mi eddig elért nagyszerű eredményeinknek. Dol­gozó népünk itt a megye területén ia már jónéhány ellenséget leleplezett. Ezt a harcot a jövőben még fokozot­tabban kell folytatni. Ha éberek va­gyunk, ha elmondjuk eredményein­ket, ismertetjük terveinket, akkor el­lenségein!: számára kevés remény marad. De belső ellenségeinknek nem árt, ha alaposan megjegyzik, hogy az ellenük folyó harcunkban van minékünk fegyverünk: az igaz­Az állami gazdaság szakemberei segítik a tszcs-kef Az elmúlt hetekben lapunk hasáb- ' jain feltártuk megyénk szocialista szektorainak egymáshoz való rossz ; viszonyát. Légidképpen kihangsú­lyoztuk, hogy a gépállomás és az ál­lami gazdaságok mezőgazdásza , nem nyújtanak konkrét segítséget a tszcs-k szakmai oktatásához. Az á'hmi gazdaságok megyei köz­pontjának mezőgazdászai fölmérték a mulasztások súlyosságát és elhatá­rozták, hogy ezentúl rendszeresen fog­ják támogatni a tszcs-k szakmai fej­lődését. Jakab és Nagy eivtársak, Pai- kovlcs és Szálai föagronómusok elha­tározták, hogy minden héten egy tszcs-t meglátogatnak és instruálnak. Ugyancsak Molnár, Bállá, Fábián központi szakemberek vállalták, hogy m'nden két héten egy-egy lermelő- csoporlol instruálnak. E felajánlásu­kat a pártkongresszus iiszteletére tet­ték. A gépállomások, állami gazdasá­gok szakemberei kövessék példájukat. EISENHOWER, A FEJVADÁSZ Eisenhower tábornok, akit az úgynevezett „atlanti hadsereg“ jo- parancsnoőúvá nevez­tek ki, Európába ér­kezeit. Nyugnt-Euró pa népei érdeme szerint értékelek a parkett­tábornok új megbí­zatását. A franciák már találóan ellce- resztclték . európai MacAr húrnak". Az elnevezés na­gyon találó• Emié- ítészünk vissza, hogy Eisenhower négy éven át a Fülöp-szig ete­ken MacArthur alatt ta.nonckod.ott, tőle ta­nulta meg a gyarmato­sítás „művészetét" és a népi felszabadító mozgalom eltiprását. Emellett Truman el­nök még világosan meg is mondotta, hogy Eisenhower Európában ugyanazt fogja tenni. mint MacArthur Koreában. Az európai MacAr. thur első „programbe- sz'détf‘ a várlei rádió­ban mondotta el. Es már ebben a: első ün­nepi beszédében is vi­lágosan kifejezésre jut­tatta, nagy miért jött Európába, mit keres itt. Akár a kupec. aki dől ároktól duzzadó zsebbel jár a vágó­hídra, Eisenhower is úgy jött Európába, hogy eldöntse melyik országnak mennyi ágyúölteléket kell szá.lí.ania az amerikai imperialisták rendelke. zésére. Azért jött, hogy megszervezze az amerikai agressziót — mások bőrére. — Mi adjuk a pénzt, ti pedig az embereket. — ez a tömör fogla­lata nyi' a'.kozatának. Eisenhower úgy jött Európáiba, mini valami házigazda, mint a Wall Street fő meghatalmazottja: hétrét görnyednek előt­te. Franciaország. -An­glia, Olaszország és a többi marcha’lizált or­szág kormányf érfiai. aki népük életéve kereskednek. Eisenhower egyik főfeladata hogy meg­gyorsítsa a német-fa­siszta reváms-hadsereg talpraillításdt. Azért la nevezték ki. hogy elsimítsa az ellentéte­ket az északatlanti blokkban és a fel­támasztott német Wehrmachtot tegye meg az „atlanti had­sereg" főütőrejévé. A marshallizált or­szágok l&r mányi ér fial lakájmódra haj ion- ( a.nalc E'senhower előtt. De Nyugat-Európa népei haragos tilta­kozással fogadják. Pá­rizs viharzik. Január 0-én a párizsiak nagyszabású tiltakozó sztrájkot rendeztek az „európai MacArthur" látogatása ellen. A tiltakozások hu'láma végigsöpör egész Fran. ciaországem. Ezt kiáltják feléje: — Takarodj haza, az európai népek nem azért vannak, hogy vérükkel táplálják az amerikai imperializ­must.! A trumanok ét eisenhowcrck kapkod­nak. sietnek. A né­pek, a békeharcosok éber figyelemmel szemlélik az új há­ború gyujtogatóinah lázas tevékenységét és megkettőzilc erőfeszí­téseiket a békéért és biztonságért vívott harcuJcban. dúsát. L L Van még tennivaló a begyűjtés sikeréért! A saSgátarjái:i járási tanács bsiejoacttaek tekinti tust a munkát

Next

/
Thumbnails
Contents