Szabad Nógrád, 1951. január (7. évfolyam, 1-4. szám)

1951-01-27 / 4. szám

1951 január 27. SZABAD NOGRAD s A kommunista magatartás jelentősége A BÉKEUIXOTTSÁGOK JOBB MSJNKÁJ Az egyre élesedő nemzetközi helyzet, valamint az országon beiül a szocializmus építése kö­veti.-ez-ében é escdö osztáiyíiarc, minden párttag elé követe ü.cg álii.ja, hogy pé.ciamutató ltom- munisia magatartást tanúsítson. A kommunista magatartás alap­vető fa adata minden párttagnak, mert a dolgozók széles rétegei a kommunista magatartásáról vesz­nek példát és kapcsolódnak úe a békéért folyó harcisa s az or­szág nagy ügyének munkájába, a szocializmus építésébe. Gyárfás János elvtárs, az MÍ3P nógrádmagyel pártbizottságának titkára, az elmúlt héten erről tartott előadást, amit az alábbiak­ban kivonatosan közlünk. A KOMMUNISTA MAGATARTÁS­NAK nagy jelentősége volt már akkor is, amikor a dicső Bolsevik Párt ille- gaütásbun volt. Nagy jelentősége van most is, amikor legalitásban van és az egész világ kommunista- és mun­káspártjainak elvi irányítást ad. Ha tanulmányozzuk a Bolsev.k Párt tör­ténetét, lépten-nyomon találkozunk en­nek a kérdésnek fontosságával. Gon­doljunk csak Lenin és Sztálin elv­társak harcaira, bátorságára, áldozat- készségére, és a minden tekintetben való helytállására. Ök és tanítványai nagy példaképei annak, hogyan keil helytállni, harcolni, a nehézségeket vállalni a dolgozók millióinak fel­szabadítása érdekében. Nagy a jelentősége ennek a kérdés­nek a mi Pártunk életében is. Gon­doljunk csak Rákosi elvtárs példa­mutató magatartására, amikor a ször­nyű elnyomatás éveiben a Hortiiy- faslszta vérbíróság előtt kommunista magatartásával a vádlottból vádlóvá lett. Milliók és milliók nevében kiál­totta a Horthy-rendszer felé a dolgozó nép igazát. Védte a Szovjetuniót és a Tanácsköztársaságot, rámutatott a szovjet rendszer fölényére a kapita­lista rendszerrel szemben. Megvédte a kommunisták intézkedéseit, meg­védte az egész magyar dolgozó népet. Rákosi elvtárs példamutató magatartásával, az egész magyar nemzetnek erőt adott további- harcához. Rákosi elvtárs már akkor bátran, keményen odakiáltotta a ka­pitalisták maroknyi csoportja felé, hogy az ő idejük lejárt, a magyar nemzet számára közeleg a felszabadu­lás napja. RÁKOSI ELVTÁRS magatartása a kommunisták tízezreibe és a dolgozók millióiba öntőit bátorságot, harckész­séget és bizalmat. Követték őt ,sckan. És ha voltak is ennek a harcnak már­tírjai — akiknek tettét örök dics­fény övezi —, helyükre százak és ez­rek léptek, akik következetesen har­coltak az ország felszabadításáért, a német fasiszta járom lerázásáért. A kommunista magatartásnak nem­csak az illegalitásban van nagy je­lentősége. Ennek a magatartásnak még jobban kell kidomborodnia a szocializmus építésében, békénk vé­delmében. Milliók és milliók várják, hogy megtanítsuk őket kommunista példamutatásra, igaz hazafihoz méltó magatartásra, megtanítsuk éket a ne­hézségek között helytállani, harcolni a dolgozó nép millióinak érdekeiért, ágy, mint Lenin, Sztálin és legjobb magyar tanítványuk, a mi szeretett Rákosi elv-társunk. A kommunisták magatartása, példamutatása, akarat­ereje úgy sugározzon a dolgozók mii- hói felé, mint a világító fáklya. Barbusse, a nagy francia forradal­mi író Sztálin elvtársról írott köny­vében azt mondja: „Ott áll, ott a hősi népek kör'ben egy ember, aki az akaraterejét a népére Is átviszi“. Ilyen akaraterő sugárzott Rákosi elvtirsbó! is a magyar nép felé. Ennek köszön­hető, hogy a magyar do'cozók mil­liói a háború szörnyű pusztítása után, éhezve, fázva nek'lendültek, hogy mozgásba hozzák az életet s megte­remtsék masuknak a szebb és bol­dogabb jövőt. Ilyen akaraterőnek kell sugár romi minden kommunista funk- cionár'usból, hogy saját munka- területükön, bányában, üz:m"k- ben, a földeken, az íróasztalok mellett százakat, ezreket, ame­lyekből milliók lesznek, — moz­gósítsanak a béke védelmére, a szocializmus építésére. Ez most a mi legfontosabb felada­tunk. A pártszervezetek vezetői ma­gatartása, a feladatokhoz, a munká­hoz való viszonya, egyéni é'cte ha­tással van a pártszervezetek tagságára és ezen keresztül a dolgozó nép szé­les tömegeire. A kommunista vezetők harcos keménysége, jellemszilárdsága, a szocializmus győzelmébe vetett meg- ingathaM’an hite megnöveli a párt- szervezet erejét. Hogy ez mmnvire így van, jó pél­dának álljon minden pártszervezet előtt Nemti község pártt’tkárának munkán Ez az e'vtár« becsülete«, ló műnkét végzett. Az ő maga*artását tükrözi a község arcu'ata is. A begyűjtést nemcsak globálisan, hanem részleteiben is száz szá­zalék'»* teljesítenék, meri n párt­titkár elvtárs l'rt elől jő pél­dával Ezt mutatja a békekölcsönjegyzés is. ahol szintén a párttltkár elvtárs jó példáját követték, s a dolgozó pa­rasztság 12.250 forint békekölcsönt jegyzett. Példás magatartásának ered- menye megmutatkozott a tanácsváiasz- tás napján is. A község dolgozói már délelőtt 10 órára leszavaztak. Az őszi mezőgazdasági munkát megyénk terü­letén elsők között végezték el. Tanul, fejlődik a község, a párttltkár eivtúrs maga is tanul és ellenőrzi az okta­tást. Egy közép- és egy alapfokú po­litikai tanfolyamuk van. A párttagság­nak több mint SO százaléka jár ezek­re a tanfolyamokra. A GYENGE, BIZONYTALAN, az el­határozását gyakran vá.toztató ve­zető az egyébként jó pártszervezet len­dületét is megtöri. így van ez a be- ké*s építő munka idején, de még in­kább így lenne a forradalomban, a hábOTÚiuan, vagy más nehéz időkben. Ennek példáját bizonyítja Nádújíalu község púrttltkára. Részéit a termelés fontosságáról, maga viszont otthagyta a bányát, hogy ügyvezető lehessen a ló Idmüvessuü vet kezeiben. Rcszegeskc- dlik, nem törődik a pártszervezet mun­kájával. Elhanyagolta a titkári érte­kezletet, nem irányította a népnevelő­ket. Ezt a hanyag munkát visszatük­rözte a község arculata... Az ilyen párttltkár gyenge jetüemű, ingadozó magatartású. Ez megmutat­kozik abban is, hogy a taggyűlést így hívta össze: „Ma este ti órakor taggyűlés lesz, minden tag pártfegyei- mi terhe mellett köteles megjelenni''. A tagok a gyűlésen megjelentek, de ö csak egy órával később ment a taggyűlésre. Az ilyen titkárokat cl kell távolítani a pártszervezetek élé­ről. Ezek ártanak a dolgozó népnek. A dolgozó nép a vezetőiben az egye­nes, szilárd, a nép ügye iránt biza­lommal eltelt vezetőt keresik. Olyat, akikméi a szavak és teltek között nincsenek ellentmondások, akik ma­guk járnak elől abban, amit a többi­től megkívánnak. ['egyelem és rend nélkül szocializ­must építeni nem lehet. Nem lennénk képesek ötéves tervünk feladatait el­végezni, ha nem követelnénk meg a rendet és a fegyelmet a párt- és az államapparátus dolgozóitól, ha nem biztosítanánk a párt- és állami határozatok végrehajtását, ál­lami területen a rendeletek, törvé­nyek gondos betartását. Mindezekben az erényekben a kommunistáknak kell ilenjárniok. Helytállásukkal, pél­damutatásukkal a dolgozó nép széles tömegeinek utat kell mutatniok. Vájjon a mi megyénk területén el­mondhatjuk-e, hogy ezen a téren már mindent megtettünk? Élm-ond- hatjuk-e, hogy a mi elvtársaink minden téren hibátlanul teljesítik a kötelességüket? Nem. Ezt egyáltalán nem mondhatjuk el. Hiányosságok vannak a fegyelem terén. Mindazok mcKett, hogy a kommunistáknak az ezre: adják a legjobb élmunkásokat, a a Párt funkcionáriusainak zöme jól végzi feladatát, mégis meg kell álla­pítani, hogy egyes helyeken a helyt­állás és példamutatás terén megen­gedhetetlen hibák vannak. Nekünk a dolgozó nép részére kemény, a nehézségekben; szilár­dan helytálló kádereket kell ne­velni. Nem engedhető meg az, amit a dorogházi párttitkár tesz. Úgy vi- szonyiott a begyűjtéshez, hogy aki akar bead, aki nem akar, nem ad he terményt. A szocializmus építése terv- szerűséget követel. A begyűjtés szoro­san hozzátartozik ötéves tervünk si­keréhez. Ha a párttitkár nem dolgo­zik a begyűjtés érdekében, nyilván­való, mások még inkább kivonják ma­gukat alóla. Az ilyen magatartás teret enged az ellenségnek, akadályozza né­pünk jólétének kifejlődését. Aki pedig akarva, nem akarva akadá­lyozza népünk felemelkedését, nem le­het párttltkár, sőt még párttag sem. AZ ÖTÉVES TERV hatalmas alko­tásaival vannak velejáró nehézségek is. Azokat a vezetőket, akik ezeket a nehézségeket nem tudják leküzdeni, nem szereti a dolgozó ncp. A dolgozó népben nagy akarat van az építés irányában. Az elmúlt eredmények, de most különösen Pártunk kongresszu­sának tiszteletére vállalt munkatelje­sítmények, a sztahanovisták, éimunká- sok eredménj-ei meghatványozódtak. Szorospataki.u Jónás Joachim vájár évi átlaga eléri a 142 százalékot. Rákosi-lejtősön Bakos Sándor lacó évi átlaga eléri a 160 százalékot. A kls- terenyei gépállomáson Béres Lőrinc DISZ-titkár vállalta, hogy brigádjával együtt termelését 125 százalékról 200 százalékra emeli. És sorolhatnánk azokat a hősies, önle’áldozó, hazája és népe, Pártunk és Rákosi elvtárs iránti szcrctetből fakadó munkatelje­sítményeket, amik ma áthatják az egész magyar dolgozó népet. MEGENGEDHETETLEN és már eleve fékezőleg hat, ha pirUjtkáraink, vagy egyszerű párttagjaink egy fel­adat végrehajtásának megkezdésénél, legyen az a hányában a széntermelés fokozása, vagy falun a terménygabona beadása, vagy más, a munka kezde­tén arról vitatkoznak, hogy a feladat nagy és nem lehet teljes egészében teljesíteni. Nem egyszer előfordult, hogy kételkedve é-s hitetlenkedve álla­nak a feladatok előtt. Nem látják, hogy a megváltozott, felszabadult, szo­cializmust építő országban a feladat végrehajtásához megvan minden elő­feltétel. Ez a dolgozó nép egysége, akarata és elhatározása. Erre jó példa a bányáknál a november 7-i műszak teljesítménye. A hiíetienkedők ekkor is azt mondták, hogy bányászaink esetleg hat vagonnal teljesít k túl a termelést. 400 vagonnal teljesítették túl. Ezek a feltételek mindenütt meg­vannak. Ehhez kell a kommunista ve­zetők, a pártfunkcionáriusok és egy­szerű párttagok végrehajtó akarata, a dolgozók széles tömegeit magával ra­gadó lelkesedése. Itt van még a mi munkánkban hiányosság. Ezt mulatja az Is, hogy a kis­toronyéi körzetben a január első- heti előirányzatot nem tudták 109 százalékig teljesíteni. Hiány­zóit a kommunista lelkesedés, a kommunista példamutatás. Megvan minden lehetőség, hogy ezt a hibát ki tudjuk javítani. Meg kell ismernünk és példának keil magunk elé állítani a Szovjetunió újjáépítésé­nek hőseit, a Nagy Honvédő Háború­ból és a partizánharcokból ismert acélos keménységű szovjet harcosokat, a munkások ragyogó életét és teljesít­ményét. Alaposabban keli tan na- nyozni a Szovjetunió Kommun sta (bolsevik) Pártjának történetét. Tanul­mányoznunk kell Rákosi elvtársunk­nak az életét, harcos tapasztalatait, tanítását. Dolgozó népünkben és a kommunistákban megvannak a ha­sonló eré'yek, tulajdonságok, de még nem fejlődtek ki eléggé. Találkozunk a munSca mindennapi hőseivel az üze­mekben, bányákban, falusi dolgozók között, vagy az éjszakai mélyszántás­nál. Vájjon nem ilyen hős-e Pintér elvtárs bányász is, aki már i3 éve dolgozik szánjainál a bányában. Ez az elvtárs mé-g vígig akarja dolgozni az ötéves tervet. Sok ilyen hős van mé-g, és hogy míg több ilyen hős le­gyen, mert kell lenni, az a párttitká­raink gondja is legyen. Az i,ycn hő­siesség jelentőségéről, a nap mint nap mutatkozó eredményekről állandóan tervszerűséggel beszéljenek a mi agi­tátoraink. Párttagjainknak az legyen a legfőbb kötelességük, hogy a nép széles tömegével szoros kapcsolatban ismertessék, tudatosítsák a szocializmus építésének jelentőségét, a passzívakat rázzák fel, a kételkedőiket győzzék meg. A párttagság százezres tömege a nép miiii'ós tömegével egy egységet, egy célért munkálkodó, eredményekért egyformán lelkesülő, az akadályok­kal és nehézségekkel egységesen szembeszálló tömböt alkossanak. Kommunisták és pártonkíviiti tömegek egységesen csapjanak le a dolgozó ■ nép ellenségeire. Ezért van szükség arra, hogy párttagjaink a termelő­munkában, a vállalt kötelezettségek teljesítésében, nehézségek vállalásában és harcos leküzdésében járjanak élen. Egy percig se feledkezzünk meg ar­ról, amit Rákosi elvtárs múlt év feb­ruár 10-én mondott: „Fokozni kell Pártunkban annak tudatát, hogy a népi demokráciánk életének minden területéért, elsősorban gazdasági terü­letéért is mi vagyunk a felelősek, lls hogy a jó kommunista politikai mun­káját a jó gazdasági eredmények igazolják." A MI HARCAINK nem hasonlítha­tók össze a nagy orosz forradalom szenvedésekkel teli véres harcaival, nekünk azt sem szabad szem elől té­vesztem, hogy a harcokban elért si­kereinknek és győzelmeinknek meg­alapozója a Szovjetunió, kezdve a Nagy Októberi Forradalomtól 10-15-ig, és azontúl pedig egészen napjainkig. A Szovjetunió gazdasági és poli­tikai segítségére támaszkodva véd. hettük meg az imperltalicta provo­kátorokkal és a belső reakcióval szemben függetlenségünket és építhet-, iiik a szocializmust. A Szovjetuniónak köszönhetjük elsősorban, hogy az öt­éves folyamat alatt, ha harcokkal teli folyamat is volt, aránylag könnyen értünk el győzelmet. Ebből következik, hogy a mi viszonylag békés mun­kánk nem volt alkalmas arra, hogy Pártunkat, kommunistáinkat, dolgozó népünket a szó igaz értelmében meg­acélozzuk. Nekünk most kell kifejleszteni funkcionáriusainkban. Pártunk tagsá­gában, dolgozó népünkben ezeket a harcos, kommunista erénveket, meg kell tanítani őket arra, hogy szilár­dak, megingathitatlanok legyenek. Ne­künk ebben a bonyolult és egyre fe­szültebbé váló nemzetközi helyzetben nyugodt önbizalommal, erőnk tudatá­ban, a békefront erejének, legyőzhe­tetlenségének tnd-táhan kell néznünk a,. események e’é. Tanu'ni a Szovjet- un'őtól. Lenintől és Srtál'ntó’, vezé­rünk!"’, Rákos: e'vtárrtől és tgv meg tudiuk o'dini ami ma egyik főfeitadn- tunk: helytállásra nevelni párttagsá­gunkat, dolgozó népünket A béke hívei az egész világon fel­tárják, hogy az imperialista tábor hogyan törekszik egy újabb há­ború kirobbantására. A koreai csúfos vereség után, amelynek még közel sincs vége, Iáivá erkölcsi erejének összeroppanásul, minden erővel azon löreksz.k, hogy újabb területeken robbantsa ki a háborút. Az amerikai imperialisták egy új háborús bázisnak szemelték ki Nyugat Németországot, minden törekvésük az, hogy fel­támasszák újból a fasizmust. Az ame­rikai megszállók lakájaik segítségével, nácizmussal fertőzik meg a német if­júság tudatát. Elég annyit mondani, hogy Németország amerikai övezeté­ben az ifjúságot nevelő pedagógusok háromnegyedrésze tagja volt a náci pártnak. De ugyanígy van az Egyesült Államokban iis. Az agresszió szolgála­tába állították az oktatási ügyeket. Például a Kolumbia Egyelem élén Elsenhower tábornok és hozzá ha­sonló hélpróbás militarista, háborús uszítok állnak. A haladó világ sajtója napról napra leleplezi az amerikai imperialistákat. Egyszersmind megakadályozza azt is, hogy a háborús gyujlogatók buzgó talpnyaiói, a jobboldali szocialisták és titóisíák, a béke ügyének veszett el­lenfelei ködbe burkolódzanak. A ha­ladó sajtó megmutatja, milyen fékte­lenül igyekszik a belgrádi fasiszta klikk a háború tüzebe borítani a világot, miiyen eszközökkel próbálnak háborús hisztériát kelteni Jugoszláviá­ban és a nagy lárma közepette há­borús előkészületeket tenni, katonai bázisokat építeni, veszettül fegyver­kezni és háborús felkészültségben tar­tani a hadsereget. Tito fasiszta klikk­jének aljas, háborús provokációja nem marad szó nélkül. Pero Popivoda, a jugoszláv felszabadító hadsereg hőse ezt Írja: „Jugoszlávia népei jól tud­ják, hogy , Tito—Rankovics fasiszta klikkje elleni harc az egész világ haladó erői nagyszerű harcának egy része, melyet a tartós és szilárd bé­kéért vívnak. E bben a feszült nemzetközi hely­zetben, — mint ahogy a vi­lág dolgozói, a haladó szellemű mil­liók a harcból méltóan kiveszik ré­szüket —, megyénk dolgozóinak be- csiilc’.es százezrei kemény harcol foly­tainak, hogy megvédjék cdd'g elért eredményeiket, az új üzemeket, az életszínvonal emelkedését, felszántott és bevetett földjeiket, a zöldelő őszi vetést, gyermekeinket, házainkat, csa­ládjainkat, az egész megyét. Harcol az' értelmiség a lervezőasztalnál, mert tudja, hogy ebben a békés, építő munkában új találmányai, becsüle­tes munkája után mind nagyobb és nagyobb megbecsülésben részesül. ÁU a harc a béke és a háború tá­bora között. A béke tábora az élet tábora, szebb és boldogabb éleinek a kialakítója. Ezért a jobb életért kí­ván a béketábor minden hazáját sze­relő dolgozótól több és jobb mun­kát, nagyobb áldozatvállalást. Arról van szó, hogy akarunk-e még boldo­gabbak, vidámabbak lenni? Ha aka­runk, akkor fel kell lenni a kérdést. Vájjon megyénk viszonylatában meg­teltünk-e mindent a béke védelmében ugyanúgy, mint a nagy Szovjetunió dolgozóinak milliói? Végrchajtotluk-e mindazt, amire minket a világbéke nagy vezére, Sztálin elvtárs tanít? Fel­sorakoztunk-e valamennyien egysége­sen a béke védelmére? E'mondhatiuk, sokat teltünk, de még nem mindent. Egységes békeakarafunk bizonyítja, hogy a Slockholmi Békekongresszus felhívása után megyénk minden la­kosa aláírásával járult hozzá a béke védelmihez, az üzemekben a béke vé- de'mé'ben kimagasló teljesítmények születtek, a falvakban a parasztság beadott gabonájával, az értelmiség új munkalendiiletével erőstli a béke tá­borát. Len’n azt tanítja: „Örökre le­tűntek azok az idők. amikor zsoldo­sokkal, vagy a néptől elszakPoit kasz­tok segítségével folytattak háborúkat. A háborúban most a népé a döntő szól" Igen. a népé a döntő szó. akinek a háborúban hull a vére. aki a há­borúnak csak áldozata lehel. Nekünk, a dolgozók m'tüóinak ki kell mon­dani a döntő szót, végre kelj hajtani Lenin Műveinek magyarul most meg­jelent I. kötete a nagy proletár had­vezér négy művét tartalmazza: „Üjabb gazdasági mozgalmak a pa­raszti életben“, „Az úgynevezett p’ackérdícről", „Kik azok a népba- rá- ok s hogyan hadakoznak a szociál­demokraták ellen t“, „A narodnyik- ság közgazdasági tartalma és bírá­lata Sztruve úr könyv ben”. E mü­veket Lenn 1893—1894-ben forra- drlmi tevékenységének kezdetin, az oro-szorszáai forradalmi munkásput megteremtéséért folytatott harc else éveiben írta. a döntő cselekedetet: nem akarunk háborút, többel és jobban dolgozunk, hogy minél erősebbé legyük a béke- tábort. Ebben a döntő ütközetben nagy feiadal hárul megyénk doigo- zóira i»s. Az amerikai imperiukslák nem nyugszanak bele elszenvedett ve­reségeikbe. Újból támadnak. Háborús rémhíreket terjesztenek, pánikot akar­nak kelteni. A harc mind keményebb és keményebb lesz. Ebben a harcban nagy feladat há­rul megyí-nkben a békevédeimi bizott­ságokra. Éppen ezért feltétlen meg keli vizsgálni sorainkat, hogy képe­sek-e ebben az ütközetben győzelemre vezetni a dolgozó nép széles rétegelt. Ä békevédelmi bizottság munkájá­nak vannak komoly eredmé­nyei. Tapasztalatban meggazdagodott. De ez még mind nem elég. Még erő­sebbnek kell [ennie. Ha visszatekin­tünk alakulásától a mostanáig meg telt útra, meg keli néznünk munkája hiányosságait. Munkáját leszűkítette • párt. és szakszervezeti tagok soraira. Elhanyagolta a pártonkivüliek törne, gcit. Énnek okát ott kell keresni hogy a békevédeimi bizottságok veze­tő tagjai legalább is megyénk terü­letén, a párttagok soraiból tevődött össze. Hogy ez a békéért való harc­ban mennyire káros, talán azzal le- - bet ne legjobban alátámasztani, hogy Déli-bányán a pártonkivüliek nagy része nem is tudott arról, hogy a békéért való harcból minden becsüle­tes dolgozónak ki kell venni a részét Persze, hogy ki keli venni a ré­szét, hiszen neki is van családja, meg kell védeni a háborútól. Nekik is van új házuk, amit meg kell védeni a rombadőléstől. Az ország életszínvona­lának emelésével éppen úgy nö az 5 életszínvonaluk is, mint a párttagoké. A béke mindenkinek szabadságot, jó­létet b'zlosít, a háború mindenkinek egyforma nyomort és pusztulást okoz. Ezeknek a tömegeknek az irányítá­sa, mozgósítása hárul a békevédelmi bizottságokra. A békevédeimi bizott­ságok munkáját megyénkben is a bé­két akaró tömegek széleskörű moz­galmává kell fejleszteni. Legyenek a bíkebizoltságokban párttagjaink veze­tése mellett a társadalom minden réte­géből. Munkások, dolgozó parasztok, orvosok, tanítók, műszaki értelmisé­gek, a néphez hű, haladó papok. Mindenki, akinek szent a mi hazánk újjáépítése, aki a nagv Szovjetuniótól tanulva dolgozik, aki munkájával akarja segíteni az elnyomatásban dol­gozók millióit. Felmérhetetienek a mi eredménye, ink. Pártunk és Rákosi elvtárs sok gyöze'em kivívására vezette már a felszabadult, megújult magyar népet. Most ismét egy újabb győzelem kö­vetkezik. Pártunk, a magyar nemzet pártja kongresszusra készül, hogy meghatározza további feladata nkat boldog jövőnk építésében, a béke vé­delmében. A békéért való harc foko­zott jelentőséget nyer. Az a felada­tunk, hogy felsorakoztassuk a béke védése érdekében a további harcra minden becsületes embert, akinek drága a szabadság, az élet, a béke. A békehizoltságoknak meg kell ja* vílaniok munkájukat. Rendszeres fel- világosító munkát kell végezniük. Szervezzenek mindenütt békeesléket. Tájékoztassák a dolgozó népet a kiil- és belpo’itlkai helyzetről. Léte­sítsenek m-nden üzemben, községben és tanyán békefaliújságol. írjanak la­punkhoz a béke védelmében végzell munká'uk tapasztalatairól. Szélesítsék a jó módszereket. Tárják fel újból a múlt keserves életének, a háborúnak borzalmait, hogy a háború ellen folyta­tott harc mind elszánlabb legyen. Nem egy özvegy, nem egv anya tudná e’mondani, hogy m't hozott neki a háború. Ott, ahol hangszóró van. ren­dezzenek hangoshiradót, béke félórá. kát. A békebizoltságok tagjai, a béke­mozgalom minden harcosa úgy erősíti a békeharcot, úgy segíti jó! eiő a pártkongresszust, ha munkaterüle­tén öntudatosan, a nehézségeket le­gyűrve, minden körü'mények közölt helytáll, jó példával jár elöl felvilá­gosító munkával minden békét aknrő embert felsorakoztat a béke védel­Lenin ezekben a narodnyikok és „legális marxisták“ ellen irányuló műveiben a marxizmus szempontjá­ból elemezte a XIX. századvégi Oroszország gazdasági és társadalmi rendjét s az oroszországi proletariá­tus forradalmi harcánál' számos programtételét és feladatát A felsorolt művek közül a ..Kik azok a népbarátoY‘ című munka első kisebb része már m gjelent ma­gyar kiadásban. E mű másod'k. ter­jedelmesebb r'sze valamint r. többi mü ebben a kötetben jelenik meg először magyaruL mére. Megjelent Lenin Műveinek I. kötete magyarul

Next

/
Thumbnails
Contents