Szabad Nógrád, 1951. január (7. évfolyam, 1-4. szám)
1951-01-20 / 3. szám
195! janii ír 2». SZABAD ffŐGRAD 5 A leninizmus —• az egész világ dolgozóinak harci zászlaja lása. Ma már körülbelül 800 millió emAZ A 27 ÉV, amely Lenin, a legnagyobb forradalmár, az emberi társadalom átalakító jártaik halála óta eltelt, ragyogóan igazolta a leninizmus páratlan nemzetközi jelentőségét. A teniinsz- müs eszméi mind nagyobb erővel ragadják magukhoz a dolgozók mi’.ióiit a világ valamennyi országában és mind határozottabb befolyást gyakorolnak ß világtörténetem egész menetére. „Lenin érdeme és az áj, Leninné] abban ái — mondotta Sztálin elvtárs — hogy a „Tőke” alapvető tétételre támaszkodva, megalapozott marxista elemzést adott az imperializmusról,. a kapitalizmus utolsó szakaszáról, rámutatott fekélyeire és kikerülhetetlen ptisztülásának feltételeire.” A világtörténelem eseményei bebizonyították a terúniizimus teljes igazságált és helyességét. A munkásosztály a kommunista pártok vezetésével, Lenin és Sztálin tanítványainak és követőinek irányításával, egyik rést a másik után üti a világimperializmus rendszerén, A Szovjetunió népei, amelyek 1917 októberében levetették magukról a kapitalista igát, biztosították a szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelmét és bizton haladnak a Romom u- ixzrrvus felé. A második világháború »tán a népi demokráciák országai indultak el a szocializmus felé vezető úton. A nagv kínai nép szintén 'kiszabadult az ’Imperialista pokolból és Korea dolgozói is győzelmes harcot vívnak az 'imperializmussal. Európa történelmében fordulópontot jelent a Német Demokratikus Köztársaság megasakuber, vagy-is több minit az emberiség egyhacmada szabadult meg az imperializmus elnyomásától és a leniinizmus zászlaja alatt haliad előre a béke, demokrácia és szocializmus útján, AZOKBAN AZ ORSZÁGOKBAN, melyek a leninizmus zászlaja alatt fejlődnek, fellendülés figyelhető meg a társadalmi és gazdasági élet valamennyi területén. A leninizmus győzelmének legszembetűnőbb ténye az, hogy a szovjet nép egyedülálló sikereket ér el a kommunista társadalom építésében. E sikerek elérését, Lenin— Sztálin pártjának vezetése, lelkesítő és irányító tevékenysége, a lángeszű sztálini vezetés tette tehetővé. A gazdasági és társadalmi étet a népi demokráciák országaiban szintén hatalmas mértékben fejlődik. A nagy Lenin, akii valamennyi nép számára megmutatta a kiutat az első világháborúból, aki magasba emelte a népek közötti béke zászlaját, már a szovjet hatalom megteremtésének első napján kijelentette, hogy „békepoKti- káirjkat helyesli a föld lak osságának túlnyomó többsége”. Lenin szaval ma különös erővel hangzanak. A Szovjetunió lenini-sztálini külpoihIlkáját melegem támogatja a béke valamennyi híve az egész földkerekségen és e külpolitika harcra lelkesít az imperialista háborús gyújtogatok ellem. A viliág dolgozói minden nap saját 'tapasztafeMk alapján győződnek meg az imperializmus tenfeii-setákní elemzésének h- ség,érői és látják, hogy az imperializmus — maga a háború. A háborút azonban gyűlölik a dolgozó tömegek. A kommunista és munkáspártok, amelyek harcukban és munkájukban Leóin és Sztálin tanításából indulnak ki, az éten haladnak az imperialista háború elleni küzdelemben és széleskörű népi mozgalmait szerveznek a béke megvé- de'imezésére. A kommunisták leleplezik a háborút kirobbantam akaró imperialistákat. A KOMMUNISTA- ÉS MUNKÁSPÁRTOK vezetik azt a harcot, amelyet az imperializmus országaiban lévő dolgozók vívnak saját nemzeti függetlenségükért. A kommunisták mutatják meg a dolgozó tömegeknek, hogy a kapitalista országok burzsoáziája nemcsak, hogy kizsákmányolja a munkásokat éh a többi dolgozókat, Iránéin a nép nem zeti érdekeinek és függetlenségének is árulói. A leninúmus a 'társadiafmf fejlődés elvettem olyan elmélete, amely megmutatja a világ valamennyi dolgozója számára a felszabadulásához vezető utat és a Sérinizrous az egyetlen olyan elmélet, amely megmutatja az emberi társadalom fejlődése előtt átló távlatokat, amelv megmutatja a kiutat abból a zsákutcából, amelybe a kapitalizmus vezette. A jelenlegi fettételek között különösen nagy szerepe van Marx, Engels, Lenin, Sztálin tanításának, mert e tanítás lehetővé teszi az emberiség számára a béke, a demokrácia és a szocializmus útján való fejlődést. Az egész világ dolgozói, Lenin és Sztálin zászlaja alatt harcolnak és haladnak a véggj győzelem felé. Áz ellenség elleni harcban született a honti termelőcsoport | FUTOTOZK6NT [‘"»f pénteken délelőtt: megalakult a ter- melőcsoport. A termelőcsoport csütörtökön este 1-1 családdal alakult meg. Ez a megalakulás annál is inkább nagyobb jelentőséggel bír, mert már kora tavasz óta húzták-halasztották a megalakulás napját. Roskó István 15 holdas parassa- pusztai középparasztot érte az a kitüntetés, hogy a csoport elnöke lett. A 11 család azért, választotta Roskó Istvánt, mert elsőnek ő csatlakozott Su- kerek elvtársnő, pártvezetöségi tag felhívásához. Kora tavasz óta Sukerek elvtársnő férjével együtt és Roskó Istvánnal széleskörű felvilágosító munkába kezdtek, amely azt eredményezte, hogy a falu öntudatos dolgozói Kiss Kálmán, Halász Antal, Varga András, Teknős Vendel, Gál István, Ambrus Anna, Szabó László dolgozók megértve a csoport létrehívásának jelentőségét, elhatározta, hogy csoportot alakítanak. Számításukat azonban, előttük ismeretlen okok állandóan keresztezték. I .Mi.K-yoa.AK_3 .52» űIán kezdjük először a DÉFOSZ titkárával, Lantos Ignáccal. ö, mint DÉFOSZ-titkár ahelyett, hogy jó példával járt volna elől, állandóan rágalmazta a termelőcsoportokat és minden törekvése arra irányult, hogy hű társával Szabó Sándorral a földművesszövetkezet ügyvezetőjével együtt, minden jó kezdeményezést meggátoljanak. Tücsköt, bogarat kiabáltak mindazon dolgozókra, akik világosan látták, hogy életüket szebbé és boldogabbá csakis a termelőcsoportban végzett. munka teheti. Igyekeztek lebeszélni a dolgozókat arról, hogy még csak gondoljanak is a termelőcsoport megalakítására. Szabó Sándor, a szövetkezet ügyvezetője miután látta, hogy a dolgozó parasztság nagv figyelemmel kíséri a más községekben- meglévő termelő- csoportok munkáját, ezeket mondta: „mind hjilye, aki fölcseréli egyéni gazdálkodását és rálép a társasgazdálkodás útjára." Szabó Sándor ügyvezetőnek ez a megnyilvánulása megmutatta igazi képét. A nyilas időben mint .,fő szervező" és az 1944-es év végén mint lővészúrokfelelös irányította a munkát. Hű kiszolgálója volt a náci rendszernek és most mint szövetkezeti ügyvezető akarta dolgozó népünk elleni aknamunkáját folytatni. Azért, hogy ügyvezető lehetett, felelősség terheli az akkori párttitkárt, de magát a SZÖVOSZ-t és a járási pártbizottságot is, Munkája során nem egy esetben élt már vissza a dolgozó nép által beléhelyezett bizalommal, hisz különböző formában károsította meg Hont község dolgozóit. Például elherdálta azt az 320 forintot, amelyet a földművesszövetkezet kapott és több száz forintot, amelyet a dolgozói: azért adtak neki, hogy azon kellő mennyiségű szöyőpamutot vásárol- jo : a részükre. ImíNT MINDEN / Z6fk,. mestalálja ■— 1 • foltiat. Szabó Sándor is magaköré gyűjtötte a község legutolsó embereit, így Koncz Vendelt, Ma jer Vendelt, Lantos Jg- nácbt. Német Józsefet és ezekkel szorosan együttműködve szórták a rágalmat Sukerek, Tóth és Roskó elv- társakra. Tóth elvtársat azzal vádolták, hogy minden nap éjfélig a kulákokkal iszik. Roskó elvtársát azzal, hogy nem népszerű a dolgozók nem szeretik. Azt híresztelték, hogy egy beköltözött egyénnel ők nem tudnak együtt dolgozni. Ezen állításukat iparkodtak is véghez vinni. Roskót a tanácsból is kitúrták, de ki akarták semmizni a szövetkezetek új vezetőségéből is. Az új vezetőség névsorát az akkori járási kiküldött, Mekura János körzeti felelős Szabó Sándor házában és barátjainak jelenlétében borivás közben „állította össze". Ez a vezetőség-választás kimondottan „sógor- komat" alapra épült volna föl, ha a pártszervezet és maga Tóth elvtárs, a helyi tanács elnöke nem kísérte volna figyelemmel. így helyet kapott Roskó István középparaszt is a szövetkezet vezetésében. Szabó Sándor mint ügyvezető minden más munkát fontosabbnak tartott, A balassagyarmati Állami Erdő- gazdaság dolgozói a pártkongresszus tiszteletére versenyre hívják ki a salgótarjáni, sziráki és diósjenői erdő- gazdasági dolgozókat az alábbi póritok szerint: 1. Az 1951. évi fahasznáíatokból január és február hóra ütemezett meny- nyiséq kitermelését február 28-a helyett, február 23-iq befejezzük, sőt azt 10 százalékkal túlszárnyaljuk. 2. A fahasználati tervben előirányzott szerfa-kihozatali százalékot 10 százalékkal emeljük. 3. Az eddiqi rossz időjárás miatt elmaradt foqatos szállításokat pótoljuk és a február 28 lg előírt mennyiséget február 23-ra teljesítjük. takarmánytermelési határozata 1951. évre előirányzott tervének teljesítése érdekében, a község dolgozó parasztsága nevében a jobbágyi helyi tanács versenyre hívta ki megyénk valamennyi községi tanácsait és dolgozóit. A versenykihívásban váralják, hogy minden 100 darab tehén után 70 borjút nevelnek fel. A növendék állatok nevelésére nagy gondot fordítanak, hogy kifejlett korukra tenyészképes tehenekké váljanak. Vállalják továbbá, hogy tejelő állatok megfelelő gondozásával, a takarmány- eliátás megfelelő adagolásával a tej- hozamot 1951. év augusztus hó 1-re napi 10 literes átlagra fokozzák. A baa szövetkezet munkájánál Az erdőre járt fátvágni, az ősz folyamán kőműves munkát végzett és így a dolgozó parasztság napokon keresztül nem látta a földművesszövetkezetben. Az ilyen ügyvezető csakis azt érdemli, hogy a dolgozók eltávolítsák még mielőtt nagyobb Jsárt okozna a szövetkezet életében. BÁRMILYEN NEHÉZSÉGEKBE | ütközött is a termelőcsoport megalakítása, a 11 család mégis rálépett az új útra, visszaverve minden ellenséges támadást. Ez a lelkes és fáradságot nem ismerő fölvilágosító munka példaképként kell, hogy szolgáljon mindazon községek dolgozóinak, ahol hasonló elemek — mint Szabó Sándor, Lantos Ignác, Major Vendel, Németh József — hátráltatják a dolgozó parasztság felemelkedését és aljas munkájukkal a dolgozó nép békéjére és szabadságára törnek. I a honti pártszervezet! “]y* tanács még jobban figyeljen föl községük területén az ellenséges hangulatra és leplezze le mindazokat, akik a község béké6 lakóinak együttműködését igyekeznek aláásni. Szabó Sándor 4. A tűzifa vasúti szállításánál a raksúlyt 100 százalékig kihasználjuk, a holtfuvart teljes egészében megszüntetjük, 1951 első negyedévi tervünket március 20-ra teljesítjük. 5. A számláknak a Maqyar Nemzeti Bankhoz való benyújtását az engedélyezett 8 nappal szemben, 6 napon belül teljesítjük. 6. A tüzelőanyagban az engedélyezett mennyiséggel szemben 5 százalékát megtakarítjuk. Szerfatermelésünk et'd'qi 0.5 százalék selejtjét megszüntetjük, illetve 0.2 százalék alá csökkentjük, Az egyes munkák elvégzésére megállapított munkaerőt egy fővel sem lépjük túl, mert minden megtakarított munkaerő és minden anyag, minden megtakarított forint népgazdaságunk fejlődését, ötéves tervünk sikere^ végrehajtását szolgálja. romfiállomány fejlesztésével biztosítani akarják nemcsak a község dolgozóinak tojás-, toliellátását, hanem a helybeli üzemek szükségletét is. Fokozzák a vágóállat nevelését és elhatározták, hogy a vágóállat kiszállítását 1000 darabbal növelik. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében a község rétterületét még a téli hónapokban megtrágyázzák,hogy ezáltal is bő szénatermést biztosítanak állat- állományuknak. Elhatározták, hogy a szántóföldi takarmánynövények területét 130 holdról 203 holdra emelik, amely földterületet gondos talajelőkészítés- sef és szakszerű műveléssel fogják megmunkálni. Kéthavi tervüket öt nappal előbb felezik be az erdőgazdaság dolgozói A jobbágyi helyi tanáss versenyfelhívása az állattenyésztési terv végrehajtására A minisztertanács állattenyésztési és A TÁRSASGAZDÁLKODÁS GYŐZELMES ÚTJÁN A MILLIÓ apróbb-nagyobb gond i dal terhelt egyénileg dolgozó parasztságot a fokozódó elszegényedéstől . az mentheti meg, ha a korszerűtlen kistermelésről áttér a fejlett szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásra. A kollektív nagyüzem nemcsak a föld elaprózódása, a tönkre- menés ellen nyújt feltétlen biztosságot, hanem lehetővé teszi a dolgozó parasztság számára, hogy a korszerű nagyüzemi technika, a tudomány vívmányainak alkalmazásával új munkaszervezettel a ki«- és közép- paraszti gazdálkodás hozamánál sokszorta nagyobb terméseredményeket érhessen el. ,.A mi célunk az — mondotta Rákosi elvtárs —. hogy necsak a városban, de a falun is a dolgozó ember részesüljön a kultúra minden áldásában: háza legyen egészséges, emberhez méltó. Legyen benne villany, vízvezeték. A gyermekei járhassanak középiskolát vagy egyetemet. Ha beteg, kapjon orvost, ha felesége szül, álljon rendelkezésére klinika, vagy szülőotthon. Olvasson könyvet, újságot, hallgathasson rádiót. legyen a falunak mozija. Álljon a dolgozó paraszt rendelkezésére mind az a gép, amely megkönnyíti a munkát és növeli a munka eredményét.“ A dolgozó parasztság számára tehát ezt jelenti a mezőgazdaságban a szocializmus építése. Megyénk termelőszövetkezeti csoportjainak 1950-es évi zárszámadása a napnál is fényesebben bebizonyította. hogy a társasgazdálkodás valóban egvef jelent a jobb és eredményesebb munkával, magasabb terméseredményekkel, több élelemmel, ruhával, lábbelivel és kultúrával. A termel őrzővé! kezet: mozgalom egyre fokozottabb fejlesztésével a Párt és az állam, valamint a felszabadult, új embertípusok: a csoporttagok, lelkes, áldozatkész munkájukkal napról napra valósítják meg Rákosi elvtárs bölcs mondását. Legszemléltetőbb példái nyújt erre a palotás! „Palóci- termelőszövetkezet, amely ma már 102 taggal 472 kát. hold földön gazdálkodik. A munkaszervezeftség magasabb fokra való emelése a modernebb és több gazdasági felszerelést, fejlettebb állattenyésztést és önállóságot eredményezett. Ez magával vonta a nagyobb jövedelmet s több kulturális lehetőséget a csoporttagok számára. Az évvégi zárszámadáskor 22 forint 40 fillér jutott a tagoknak munkaegységenként. Az’ilyen nagy jövedelem mellett kétmillió forint értékű beruházást irányoztak elő az új gazdasági évben- A csoport vagyoni értéke hárommillió 450 ezer forint. Ez a hatalmas eredmény már arra következtet, hogy a csoport tagjai szépen öltözködnek, világos, egészséges lakásaikban villanyfény mellett olvassák a Szabad Népet, a kultúr- házban rádió szól és az értékes könyvtárnak minden csoporttag hűséges látogatója. \ KECSKÉSPUSZTAI „Dózsa“ r%' termelőszövetkezetnél 52.964 forint Ikerül kifizetésre a munkaegység arányában. A csoport saját erejéből 15 üszőborjut, egy tehenet, két darab lovat vett. A gazdasági épületeit rendbehozta és 42 darab anyakocának új sertésistállót épített. Az elhanyagolt lakásokat átalakította, így minden tag részére egészséges, világos lakás van biztosítva. A nagykereaztúri ,,Petőfi”-termelő- szövetkezet üzemi alapba 151-021 szövetkezeti alapha 57.478 forintot helyezett el. A csoport az 1951 -es év első negyedévében 30 darabos lefe.iő- tehanészetet állít be. Ez a csoport a további fejlődésének, erősödésének biztosítéka. Az elmúlt gazdasági évben kezdték el a konyhakerti növények szántóföldön való termesztését, amelyet még ebben az évben nagyobb területre terjesztenék ki. Ez azt jelenti, hogy a salgótarjáni szénás ipartelep dolgozóinak zöldségfélékkel való ellátása biztosítva van. A tavasz folyamán nagy kiterjedésű gyümölcsöst fognak létesíteni, mivel az éghajlat és a talajviszony igen kedvező. Az éwégi zárszámadás alkalmával 113.286 forint került kifizetésre munkaegység arányában. Z ÉRSEKVADKERTI „Dimit- rov‘‘-lermelőszövetkezet növénytermesztési módja, színvonala, jóval az egyéni gazdaságok színvonala fölé emelkedett. A csoport felismerte a dohánytermesztés jövedelmezőségét s mivel a talajviszony is kedvező, megindították a dohány nagyüzemi termesztését. A csoport mennyiségi és minőségi dohányt adott az államnak, amelynek eredményeként országos viszonylatban a legkiválóbb dohánytermesztők sorai közé emelkedett. A csoport egy új szarvasmarhaistálló építését vette tervbe, mert egyre nagyobb eredményeket érnek el az állattenyésztés terén. A csoport üzemi alapba 55,620, szövetkezeti alapba 30.053. forintot ruházott be. Szétosztásra került 161.483 forint. A kozárdi ..Pelőfi“-TSZCS is megmutatta életrevalóságát, mert munkaegységenként 32 forint 82 fillér jutott egy-egy tagnak. A pásztói Szabadság- tezcs 20 forintos munkaegységet ért el. A minden gazdasági alap néfkül megindult csoportnak ma már 1,040.816 forint a vagyona. .És így tovább sorolhatnánk a többi termelőszövetkezet és termelőcscipoit nagyszerű eredményeit, amely megváltoztatta a csoporttagok egész éleiét, az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt életével szemben. Egy-egv év rossz termése, egy-egy jószág elhullása esztendők fáradságát teheti semmivé. „A csoporttagok élete biztonságos, derűs, szép élet.“ Ezt mondja Urbák János a ,.Palóc“-ter- melőszövetkezet tagja. Soha ilyen nyugodt jó élete nem lehetne, ha nem lépett volna be a csoportba. Azelőtt gazdasági cseléd volt. éhbérért dolgozott, gyermekeit nem bírta ruházni. Lerongyolódva, éhezve tengették életüket egyik napról a másikra- Moi-4 a csoportban 287.51 mun kaegységet ért el. amelyre 6336 forintot kapott. Családjának cipőt _és ruhát tudott venni télire. Ilyen változás állott be minden csoporttagnál. IlOGYAN JÖTTEK létre az *"*■ eredmények? A nehézségek elleni birkózásban, az ellenség elleni harcban a Párt és a munkásosztály támogatta. A termelőcsoport ok üzemi pártszervezeteinek megalakulása mindenütt új. hatalmas lökést adott a csoportok fejlődésének- És ez a tény szemléltetően bizonyítja, hogy a termelőcsoportok gazdasági fejlődése, a csoporttagok egyéni boldogulása legelsősorban attól függ. hogy a csoportban ér vénye sül-e a Párt politikája. Súlyos mulasztást követnénk el, ha a meglévő nagyszerű eredményeink felsorolásával arra akarnánk következtetni, hogy a már meglévő és nagy eredményeket elérő termelő- csoportjainknál nem állnának fenn olyan hiányosságok, amelyek gátolják a termelőszövetkezeti mozgalom további egészséges fejlődését. Még számos termelőcsoport tagsága nem ismééi a munkaegységgel való számolást, amely tulajdonképpen az igazságom jövedelemelosztás alapja, amely gyökerestől kitépi a csoport tagság körében mutatkozó egyenlőid! eszmét, Számos cáoport vezetősége félig diktatórikus alapon arra akarta rávenni a tagságot, hogy ne fizessék ki a földjáradékot. A föld- járadék ki nem fizetése is gátolólag hat a további fejlődésre. Igen gyakori és súlyos hiba. hogy egyes csoportokban szektán« szellem uralkodik. Nem akartak maguk közé új csoporttagot felvenni, mert attól tartottak, hogy az egyfőre eső jövedelem kevesebb lesz- Ez megmutatkozott a kozárdi „Petőfi‘‘-termelőcso- portnál a tagfejlesztés során. Termelőszövetkezeti csoportjainknál megmutatkozott az ellenség lebecsülésének veszélye is. Ez lefegy- verzi a csoporttagságot. Termelőcsoportjainknak nem szabad szemelöl téveszteni, hogy a csoportok fejlődése, a szocializmus előrehaladása a mezőgazdaságban egyet jelent a kapitalizmus korlátozásával, a kulák kizsákmányolási területének szűkítésével. Ez mindjobban fokozza a kulák ellenállását, A kuláktámadások elsősorban a termelőcsoportok ellen irányulnak. Ezért termelőcsoport- jainknav a kulákság elleni osztály- harc első soraiban kell harcolni- T erm e lőcsopor t jai n knak a meglévő hiányosságok, veszélyek kiküszöbölése rendkívül fontos feladatuk, éppen úgy, mint a termelés fokozásának megvalósítása. Ezért a csoportoknak erős. megbízható vezetésre van szüksége. E kérdés megoldásában döntő fontosságú tényezők az üzemi pártszervezetek, azok megerősítése. a számos termelőcsoportban még hiányzó pártszervezetek legsürgősebb létrehozása. AZ ÜZEMI PÁRTSZERVEZETEK a termelés, a csoporttagok nevelése, az ellenség elleni harc hajtó motorjai legyenek. Csak az üzemi pártszervezetek jó munkája, osak a Párt politikájának feltétlen érvényesülése biztosíthatja. hogy csoportjaink legyűrik az előttük álló nehézségeket. kijavítják hibáikat és termelési eredményeikkel mind több és több egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot győznek meg arról, hogy a szövetkezeti termelés útja az egyetlen helyes út. Lantos László
