Szabad Nógrád, 1950. december (6. évfolyam, 53-57. szám)

1950-12-09 / 54. szám

2 SZABAD NOGRAD t950 december 9. Pártmunka tapasztalatai * Feladatunk: a bányászpártszervezetek megerősítése Pártunk Központi Vezetősége, vala­mint kormányzatunk az utóbbi idő­ben sokat foglalkozott a bányamun­kások kérdésével, a szénbányászat fejlesztésével. Ennek természetesen megvan a kellő alapja. Rákosi elv­társ megállapította, hogy szénterme­lésünk nem tart lépést iparunk fej­lődésével. Ez annyit jelent, hogy je­lenlegi széntermelésünk nem tudja kielégíteni egyre fejlődő iparunkat. A jelenlegi nemzetközi helyzet, bé­kénk megvédése érdekében elsőrendű fontosságú kérdés, hogy fejlesszük iparunkat, erősítsük népgazdaságun­kat. Ehhez az szükséges, hogy több szenei kell termelni, fejlesztenünk kell bányászatunkat, A minisztertanács és a Párt Központi Vezetőségének határozata, elsősorban a bányász-pártszervezetek előtt szabja meg a feladatokat. A minisztertanács és Pártunk Központi Vezetősége ha­tározatának végrehajtása nem kis mértékben függ a bányász-pártszerve­zetek munkájától. Ahhoz, hogy 1951-ben. az 1950. évhez viszonyítva, húsz százalékkal emeljük szénterme­lésünket, meg kell gyorsítani a szén­bányászat gépesítését, biztosítani kell a munka jobb megszervezését, meg kell javítani a bányák irányítását, biztosítani kell a szénbányászathoz a munkaerőszükségletet, szilárd ala­pokra kell helyezni a munkafegyel­met. Ezeknek a megvalósítása és a gyakorlatban elért eredmények, min­denekelőtt pártszervezeteink jó, vagy rossz munkáját igazolják. Gyáriparunk ötéves tervünk harma­dik negyedévében 36.1 százalékkal teljesítette túl termelését az elmúlt év hasonló időszakával szemben. Ez a szám azt mulatja, hogy gyáriparunk egy év alatt hatalmasat fejlődött, ami megköveteli és megszabja a bánya­iparban előttünk álló feladatokat. Já­rásunk területén a bányaüzemek 1950 harmadik negyedévi termelése csak hatszázalékos emelkedést mutat az 1949. év hasonló időszakával szemben. Nyilvánvaló, hogy alaposan lemaradfunk a gyáripar fejlődésétől, ahol 36.1 százalékos az emelkedés. Ha megnézzük üzemenlcínl a lema­radások okait, megállapíthatjuk, hogy pártszervezeteink gyengeségének, népnevelőink lazaságának eredménye. A járási pártbizottságot is felelős­ség terheli, mert nem foglalkoztunk kellőképpen alapszervezeteinkkel, de nem foglalkoztunk az élmunkásokkal és sztahanovistákkal sem. A kisterenyei bányaüzemeknél, ahol legtöbb vidéki munkás dolgozik, Októberben 1100 igazolatlan hiány­zás volt. Ez naponként az>t jelenti, hogy 44—45 ember esik ki a terme­lésből s ez a széntermelésben nem kevesebb, mint napi 5—6 vagon. Na­Hogy harcolunk A lemorzsolódás ellen már há- rom évvel ezelőtt megkezdtük a küzdelmet. Ha visszatekintünk az ed­dig végzett munkákra, ezt a képei látjuk: az 1946—47-es tanévben 180-an végezték el és fejezték be si­kerrel az iskolai! tanévei Az 1947—48-as tanévben már 193-ra, míg az IQ49—so-es tanévben 247-re emel­kedett azoknak a tanulóknak a szá­ma, akik sikerrel végezték a tanévet. A lemorzsolódás megszüntetése ér­dekében első volt a tantestület neve­lése. Hivatali elődöm megérttette a nevelőkkel, hogy az a tanító, aki osztályának felél megbuktatja, azt bi- fonyíija be, hogy nem tud tanítani. Azután hozzáláttunk az iskola szín­vonalának emeléséhez. Előadásokat, ünnepélyeket rendeztünk, melyekre mozgósítottuk a szülőket is, kiket ed­dig nem érdekelt az iskola. Család- látogatásokat végeztünk, amelyekben az MNDSZ is résztvett. Lassan a szü­lők megkedvelték az iskolát és meg­szokták, hogy oda bejárjanak. Azután felkutattuk a községekben a be nem irakozottakat, s sikerült is meggyőzni a szülőket az iskoláb'a- járás fontosságáról. Finta István kar­társ — hivatali elődöm — külön fog­lalkozott a bukottakkal és jó ered­ményt is ért el Felvilágosító munkát végeztünk a felnőttek között is, s közülük is töb­ben tettek magánvizsgát. Nehéz kérdés volt iskolánkban a cigánygyermekeket iskolába járásra szoktatni. Ma már 39 cigánytanulónk van, s mind rendszeresen látogatja az iskolát. Az első osztályban 21 cigány­gyermek van. Ezt az eredményt úgy sikerült elérnünk, hogy többször fel­kerestük őket, s láttuk, tetszik nekik, hogy érdeklődünk az életük felől. Hívtuk őket, hogy jöjjenek fel az is­kolába, ha ünnepély van. Először vo­nakodtak, de lassan ők is kezdtek tje járni az iskolába és tetszett nekik, ponta tehát 5—6 vagon szénnel keve­sebbet ad Ki6lerenye Iparunknak. A kisterenyei üzemeknél a laza munka- fegyelem ilyen károkat okoz nép­gazdaságunknak. Hiba az, hogy az üzemi pártszervezetek, a népnevelők nem foglalkoznak a munkafegyelem megszilárdításának kérdéseivel. A párlszervezel kiengedte kezéből az irányítást. Ez megmutatkozik abban is, hogy Bauer Géza, a körzet vezető- mérnöke Pártunk fölött érzi magát. Így természetesen elmosódott a Párt irányitó, vezető szerepe. Jel­lemző e6el, hogy a megszervezett szemináriumokat sem tudják megtar­tani. A szemináríumhallgalókkal kü­lön jelentkező-ívet írattak alá, s a végén csupán 5—6 fő jelentkezik a kitűzött oklatási időre. Tehát ezen a téren is a pártszervezet laza munkája mutatkozik meg. Csipkés bányaüzem­nél is a pártszervezet gyöngeségét jellemzi, hogy Sárai Lajos föaknász nem ismerte el sem a Párt, sem a szakszervezet rendelkezéseit. A hiba oda vezethető vissza, hogy a párt- szervezet és a szakszervezet között nincs meg a megkívánt összhang. A szakszervezet anélkül intézkedik, hogy a pártvezetóséggel átbeszélnék a dol­got. A pártvezetöség ahelyett, hogy kijavítaná ezeket a fogyatékosságo­kat, még jobban erőt vesz rajta a nemtörődömség. Ebből ered aztán, hogy a pártszervezetnek nincs meg a kellő súlya; hogy lazaságok mutat­koznak a termelésben, az oktatásban és egyéb más területen. A nagybátonyi körzetnél nincs ká­der-utánpótlás. Nem gondoskodnak arról, hogy a pártszervezetet friss, fiatal erővel töltsék föl. Nem fektet­nek kellő 6Úlyt az ifjúság, politikai nevelésére. Ha elvisznek egy kádert a szervezet­től, akkor nincs, aki helyettesítse, megáll a munka és elbanyagolódik a szervezeten belül egy-egy fontos reszort. A vizslási bányaüzemnél nincs ki­építve az egyéni felelősség a rossz politikai felvilágosító munka hiányá­ban. Ez legtöbb üzemi szervezetnél így van, mert népnevelőinkből általá­ban hiányzik az a harci lendület, mely a nagy tervek végrehajtásának elengedhetetlen feltétele. Pártszerve­zeteink nem ismerték még fel a nép­nevelő munka alapvető fontosságát és így teret biztosítanak az ellenséges demagóg nézeteknek, ahelyett, hogy azt csírájában fojtanák el. Párttag­jaink nagy részéből hiányzik az egyéni felelősség melyre már sok esetben felhívta figyelmünket Rákosi elvtárs. Tordas bányaüzemnél két sztaháncr vista van, de egyik sem veszi ki ré­szét a társadalmi munkából. A párt- szervezet nem vonta be a sztaháno­hogy kedvesen fogadjuk őket; éppen úgy, mint a többi falusi szülőket. Megígértük nekik, ha rendesen kül­dik gyermekeiket az Iskolába, segí­teni lógjuk őket könyvekkel, füzetek­kel. Ezt be is váltottuk. Ebben segít­ségünkre voh az MNDSZ és a löld- müvesszövetkezet is. A Szülői Munkaközösség választ­mányába Is beválasztottunk egy ci­gány-szülőt, aki nagyon büszke erre. A tanácsválasziás alkalmával a pedagógusok a háziagitációra a Szü­lői Munkaközösség választmányából vetlek maguk mellé egy-egy szülőt, s így a cigány-szülőt is bevontuk az agiláciős munkába, aki ezí örömmel és büszkén végezte. Ma már a cigá­nyok is feljárnak a Szülők iskolá­jába és tetszik nekik, hogy nincs kü­lönbség köztük és a többi szülő kö­zött Az én édesapám is egyszerű rmtn- kásemberek gyermeke. Az elemi iskola elvégzése után ittasnak ment. Itt bi­zony nem volt kényelmes élete. Ma már ez nem így van. A felszabadulás ntán nagy változás történt, A magyar népi demokrácia különös gondot fordít a gyermekekre, hogy a jövőben a fel­nőtt nemzedék necsak erős, vidám, harcra kész. hanem képzett Is legyen. Ma az általános Iskola elvégzése utáin középiskolában tanulhat tovább min­den dolgozó gyermeke és onnan még tovább iuthat. magasabb képzettséget szerezhet, mérnök, orvos, tanár lehet belőle. En már a felszabadított Magyar- ország általános iskolá jártak az ötödik osztályát járom. A népi demokrácia minden lehetőséget megad, hogy tovább vistákat a politikai munkába és Így sok alkalommal, még a taggyűlésen sem vesznek részt. Ez azt jelenti, hogy nem eléggé ismerik a párttag­sággal járó kötelességeket és ebbe a pártvezetöség belenyugszik. Most, hogy minden szetu a bánya leié fordult és bővíteni kell bánya­ipari dolgozóink létszámát, fokozott feladat hárul náriszervezeteinkré. Az újabb dolgozók, akik bányaüzemeink­hez jelentkeztek, elsősorban külszíni munkára kapnak beosztást, de még ez a munkaterület idegen részükre. Meg kell erősíteni népnevelő- és bizalmi­hálózatainkat, hogy a bánya új dol­gozóival foglalkozni tudjanak. Ne­velni kell őket, meg kell szerettetni velük a bányamunkát, hogy egy ké­sőbbi időpontban az új dolgozók be­kerülhessenek a bányába; elsajátít­hassák és megismerhessék a bánya­művelési munkálatokat. A kistere- nyei szénosztályozón nem foglalkoztak az új dolgozókkal, és voltak, akik kétnapi munka után elhagyták az üzemel. Ilyennek nem szabad megtörténnie, mert szükséges, hogy megfelelő utánpótlást biztosít­sunk a széntermeléshez. Az új mun­kaerőkkel fokozottabban kell foglal­kozni, hogy azok megállják a helyü­ket. Nagy gondot kell fordítani a mun­kaverseny kiszélesítésére és ügyelni kell arra, hogy az üzemi rendelkezé­sére álló gépi berendezéseket kellően kihasználják. Biztosítani kell pártszer­vezeteinknek a politikai és szakmai továbbképzést. Nem szabad megtör­ténni annak, mint például Karancs- lejtösakna-üzemnél, hogy maga a propagandista sem jelentkezett poli­tikai oktatásra. A Párt vezetősége a szeminárium szervezését az aknászok­nak adta ki albérletbe. Ebből adódott aztán, hogy Karancs-lejtősaknán 5sz- szesen csak kilencen jelentkeztek szemináriumra, bár az üzemi létszám­hoz viszonyítva, hármat, vagy még annál többet is lehetne indítani. Szükséges, hogy minden párttag ké­pezze magát és ezen keresztül meg­értse a többtefmelés szükségességét. Ahhoz, hogy előirányzatunkat teljesí­teni tudjuí, Tendel kell teremtenünk a munkafegyelem terén. Rákosi elv- társ azt mondotté,: egyik legnagyobb tartalékunk a miiriKalegyelem meg­ér ősi lése. Fejlesszük hát tovább eddigi ered­ményeinket, 6zélesíisük a szocialista munka versenyt, erősítsük Pártunkat az újonnan felkerülő ifjúmunkások­kal, sajátítsuk el minél jobban a Bolsevik Párt tapasztalatait, így tu­dunk eleget tenni a ránk háruló fel­adatoknak. TAKÁCS VILMOS, a 6algötarfáni járási párt- bizottság titkára. A cigánygyermekek nagyon szeret­nek játszani, s mi megengedjük ne­kik, hogy tanítás után egy-egy fél­órát játszhatnak különböző játékok­kal, amilyenekhez otthon nem futhat­nak hozzá- Ez is nagyon csábítja őket az iskolába. így elértük azt, hogy most a rossz idő beálltával is rendszeresen eljárjanak az iskolába. Iskolánkat is fejlesztettük. Három évvel ezelőtt még rendes padok sem voltak, ma már szép berendezésünk van. A tantestület szakkörökkel, korrepetálással is igyekszik emelni a tanulmányi színvonalat. Ma már tudatos bennünk, hogy a munka tiecéület és dicsőség dolga, s hogy a szocializmust csak következe­tes, kitartó munkával tudjuk felépí­teni. ROK1TOVSZKY VIKTÓRIA, a sziráki általános iskola igazgatója. is tanulhassak. Tanulmányi segélyt és ösztöndíjat biztosit azoknak, akik való­ban méltók az állam támogatására. Minden gyermek arra törekszik, hogy jó tanulással harcoljon a békéért, jö­vőjéért, a közös magyar jövőért, mely­nek támogató ja a nagy Szov jetunió és böJcs vezére, Sztálin. Hálásan köszönjük Néki és a magyar nép bölcs vezetőjének, az úttörők példaképének, Rákosi Mátyásnak, hogy szabad hazában minden tanulási lehető­séget megad nekünk és ezzel elérhet­jük azt, amiért szüléink annyit küz­döttek hiába. En Ígérem Rákost pajtás­nak, hogy jó tanulással és minden aka­ratommal hálálom meg azt a munkáját, amit értünk, szebb és boldogabb jövőn­kért végez. Molnár Julia Nagyoroszi, V. o. tatu, őrsvezető HOGYAN TANULT ÉDESAPÁM ÉS HOGYAN TANULOK ÉN? mi az iskolai lemorzsolódás ellen? MacArthur „tréfája Az ENSZ ötödik ülésszaka kiemel­kedő eseménye volt a héten, hogy a Kínával szemben elkövetett amerikai agresszió megtárgyalására, heves ame­rikai tiltakozás ellenére is, meghív­lak a népi Kfna küldötteit. VisinSzkij elvtárs a szovjet küldött­ség nevében üdvözölte a kínai kül­döttséget és sikert kívánt a munká­jához. Vlsinszkij elvtárs rámutatott arra, hogy Taivan szigetét katonai támasz­pontként használja fel az ÜSA, további, Kína elten irányuló agresszió.« tervei megvalósítására. Vu Sin Csuan, a Kínai Népköztársa­ság központi népi kormányának kép­viselője a négyszázból venni mi II iós kínai nép nevében emelt vádat az Egyesült Államok kormánya ellen, mert fegy­veres agresszióval, jogsértő, bűnös cselekedetet követett el Kinn területe ellen. A kínai küldöttség vezetője rá­mutatott arra, hogy Taivan-sziget hovatartozása már régen el van döntve. Ennek a megváltoztatására az ENSZ sem jogosult. A Taivan elleni agresszió nem elszi­getelt lépés, hanem elválaszthatatlan része az USA általános tervének, amely a kínai nép leigázására irányul, ezen fül pedig elválaszthatatlan a Vietnám belügyeibe torién! beavatko­zástól. Az Egyesült Államok rendsze­resen fokozza Kína katonai bekerí­tését. Ezek a tények, valamint az agresszió kiterjesztése ezerszeresére fokozlak a kínai népnek az amerikai imperializmus elleni gyűlöletét. — A kínai nép sohasem fél, és sohasem fog félni az agresszióval szembeni ellenállást jelenfő háború­tól — mondotta, ma jd megállapította, hogy a kínai nép vissza tudja sz.e- rezni Tajvant és a Kínához tartozó többi területet. A kínai küldöttség vezetője java­sol fa, hogy a Biztonsági Tanáes ítélje el nyíltan az USA kormá­nyát és alkalmazzon szigorú rendszabályokat az, USA ellen. Az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében, tehát minden amerikai mesterkedés ellenére is felszólalt a népi Kína küldötte, és személyesen mondta el, hogy milyen aljas és na­gyon is átlátszó tervekkel törekednek az imperialista körök a megbukott és végkép elsöpört Csang Kai Sok ural­ma visszaállítására. Amint azonban Malik elvtárs is megállapította a Biz­tonsági Tanács ülésén, az Egye.sült Államok tervébe nem illeszkedik bele a koreai viszály békés rendezése, tehát a Kína elteni agresszió megszüntetése sem céljuk. A béketábor egyre hatalmasabb ereje meghátrálásra kényszeríti a ” és ami mögötte van háborús uszítókat. Lépésről lépésre folyik a küzdelem a béke és az élet híveinek újabb és újabb győzelmei­vel. A húszmilliós koreai nép ellen megindított agresszió« imperialista támadás, bármilyen erőre is támasz­kodik, nélkülözi a népek rokonszen- vét, minden jóérzésü emberből gyű­löletet vált ki. A koreai háború az elmúlt hetekben alapos fordulatot vett. Az egész arcvonalon megindult a koreai hadsereg clőrengomn­lása, hatalmas amerikai hadsere­geket a bekerítés veszélye fenye­get. A néphadsereg hadműveletei a be­tolakodó amerikaiak hálában mű­ködő nagy partizánegységet támo­gatják. A partizánok elvágják a tele­fonvezetékeket, felrobbantják a hi­dakat, rajtaütésszerű támadást intéz­nek a helyőrségi csapatok ellen. Az amerikaiak a front mögött éppen Olyan veszélyben érzik magukat, mint a fronton. A koreai hadműveletek változása, a néphadsereg győzelmet zűrza­vart idéztek elő az amerikai im­perialisták és esatfósaik körében. MacArthur, aki a koreai háború gyors befejezését Ígérte, valamint azt, hogy karácsonyra hazatérnek az ame­rikai katonák, később kénytelen volt kijelenti, hogy igérele csak „tréfa“ volt. Az amerikai körökben általános vélemény, hogy a katonai helyzet megoldásával elkéstek és maga Mae- Arthur tábornok is a „diplomáciai se­gítséghez“ akar fordulni. Ezzel szem­ben Anglia, India, Franciaország és nagyszámú más amerikai szövetséges állam kormánya a megegyezés útjára akart már régen lépni a koreai és kínai kérdésben. Az utóbbi napok ese­ményei ezeket az elhatározásokat csak erősíti. A koreai eseményekkel kapcsolat­ban Truman nyilatkozott és azt Ígér­te. hogy' még jobban kibővíti az ame­rikai hadseregrt. Truman nyilatkozata újabb hisz­térikus kirohanás volt a kínai és a koreai nép megfélemlíté­sére. Az eredmény azonban éppen az el­lenkezője lett. Truman nyilatkozata óta Angliában komoly nyugtalanság és bizalma Hanság uralkodik az Egye­sült Államok politikájával szemben. Párizsban komoly riadalmat keltett k francia nemzetgyűlés körében Tru­man nyilatkozata. Mágálván Amerikában h tiltakozó hullám indult meg és az ENSZ épületé­ben 2000 asszony és halai más ifjúsági csoport tüntetett a béke mellett, amely igen nagy hatással volt az ENSZ ülésének részt­vevőire. Hatalmas lelkesedéssel választatta meg Romáim népe a népi tanácsokat A román főváros utcáit zászlóerdő borította. Színes drapériák és válasz­tási felhívások díszítették az épüle­tek falait. A vállalatok, minisztériu­mok és intézmények épületét a Ro­mán Népköztársaság zászlói és a vi­lág dolgozó népe nagy vezetőjének, Sztálinnak, valamint a dolgozó nép első jelöltjének, a román munkás­osztály szeretett vezetőjének, Gheorghin Dejnek arcképei ékesítet­ték. Bukarest lakosai gyönyörűen fel­díszítették a lakóházak ablakaik A választási bizottságoktól érkezett előzetes adatok szerint Bukarestben december 3-án déli 12 óráig a vá­lasztók több mint ötvenöt százaléka leszavazott. Délután öt óráig több fő­városi kerületben a szavazásra jogo- sultak hetvenöt százaléka adta la szavazatát. Sok községben déli 12 óráig a sza­vazás már be is fejeződött. így voft Kolozsvár, Sibiu és sok más közigaz­gatási terület községeiben. AZ AMERIKAI CSAPATOK KOREAI RESTIAEITÁSAI Az amerikai banditák hallatlan kegyet­lenséggel bombázzák Koreát, földig égetik városait és falvait. közvetlen kö­zelből balomra lövik a gyermekeket, nőket és öregeket. A világsajtó számos olyan cikket hoz, melyekben szemtanuk beszélnek a béke­szerető koreai nép embertelen pusztítás- sáréi. „Ez egy szégyenletes háború szé­gyenletes története, — ír ja John Os­borne, az amerikai „Time”-t>en. Nem a csatamezőn megszokott és elkerülhetet­len kegyetlenségről akarok írni, hanem a megfontolt kegyetlenségről, a falvak elpusztításáról. A rendőrök és a dél- koreai „tengerészgyalogság'’!, akiket az arcvonal közelében láttam, kegyetlenek, mint a vadállatok. Legyilkolják az em­bereket, hogy megszabadul janak attól a munkától, melyet a foglyoknak őrség felügyelete alatt a hátországba való szál­lítása jelent, balomra gyilkolják a békés polgárokat csak azért, hogy megszaba­duljanak tőlük, vagy elkerüljék a moto­zás és kihallgatás szükségét. Ha meg vallatnak, leírhatatlanul kegyetlen mód­szerek segítségével szedik ki belőlük a csapataink számára a szükséges ada­tokat.”. . • A völgyben 20 mérföldnyi kör­zetben ég minden falu. Középen, Haman városka felett hatalmas rüstfelhő. Néha fel-felcsilian az égő szabna v'skók lángja.Hirtelen hat „Mustang” repül elő a hegygerinc mögüL Megjelenésü­ket fülsiketítő robbanások hangja kíséri. Eltűnnek, majd ismét előbukkannak, sí egy kört leírva folytatják a bombázást Zuhanórepülésben dobják le haláltltozó terhüket — és az egész domb hirtelen felporzik. ^Napalm” — mondják mellet­tem. így lettem szemtanúja először a szörnyű hatású égő-keverék alkalmazá­sának. „Hatalmas területeket, egész vá­rosokat és erdőket lehet vele elárasztani és egy másodperc alatt lángba borítani’* — olvashatjuk Fromberger, a francia „Figaro” koreai különtudésító iának ,,Szemtanúja voltam a pusztító hatású napalm alkalmazásának a Han-folyó völ­gyében” címen írott cikkében. Szón Hak Jen, a „Módón Színműn“ koreai újság munkatársa, frontnaplójá- ban a következőket írja; „Az amerikai banditák napró! napra egyre újabb és újabb bestiatit ásókat követnek cl. Láttam 70 hazafi iecsoni tömegsírját, akiket az amerikai haramiák élve temettek el. A parasztok gyűlölettel és felháborodással beszélik, hogy az amerikaiak asszonyok­kal és lányokkal erőszakoskodnak.” A koreai népet azonban nem törik meg a kegyetlenkedések. A néphad­sereg harcosai ellentámadásokkal, ha­talmas erejű csapást mértek az ame­rikai fasisztákra és liszirunanista bérenceikre. Korea egész népe elszán­tan harcol egészeit a végső győze­lemig.

Next

/
Thumbnails
Contents