Szabad Nógrád, 1950. december (6. évfolyam, 53-57. szám)
1950-12-30 / 57. szám
1950 december 30. SZABAD NÓGRAD Lemaradtak a tervteljesítésben, mert a dolgozóktól elszakadva végezték munkájukat a kisterenyei bányák vezetői A megyei gépállomások pártszervezeteinek feladatairól Egyik legdöntőbb hiányossága gépA SALGÓTARJÁN! SZENME- DENCE olyan üzemei, ahol a dolgozók megkapták a kellő politika! és szakmai támogatást, már betekkel ezelőtt jelentették, hogy tervüket megvalósították. Vannak azonban a szénmedencének olyan üzemei is, ahol elmaradtak a tervteljesítéssel, vagy teljesen reménytelen a terv befejezése. Szükséges, hogy kiértékeljük és megállapítsuk az elmaradások okait. Ide tartozik a kisterenyei körzet Tor- das bányaüzeme is, amely » tervét még nem fejezte be.. Azoknál a bányaüzemeknél, ahol a lemaradások mmzíkoznak, kétségtelen,- hogy vannak objektiv okok- is, amik gátolták tervük teljesítését, de ha közelebbről megvizsgáljuk, megtaláljuk azokat az okokat is, amelyek a vezetőség nem jó munkáját mutatják; Tordas bányaüzem lemaradásához hozzájárult az is, hogy a szén vastag sága nap nap után váltakozó, de munkaerőhiány is jelentkezett a bányaüzemnél. Azonban nem csupán ezek képezik a lemaradás, okait. HA MEGNÉZZÜK az utolsó négy napi termelést, megállapíthatjuk, hogy azokon a napokon, amikor a pártós szakszervezet kellőképpen foglalkozott a termelés- kérdésével, a-z eredmény aránytalanul kimagaslik a többi termelési napok közül. Tordas bányaüzem december 18-án 69 százalékot, 19-én 68 százalékot, 20-án 7.7 százalékot, 21-én pedig 244 szá-j zalékot ért el. A párt- és szakszervezet vezetői a december 21-i termelési | nappal foglalkoztak, a-többi napokon csupán az irodából, az íróasztal mailöl ,irányították a termelést. A pártós .szakszervezet vezetői keveset tartózkodnak a dolgozók között A munkaversenyt nem irányítja Forgáes-iejtősaknán december t-én bevezették a ciklikus munkámódc,zert. A termelésnek ez a formája jelentős mértékbeli segjti. . elő a többtemndésl. Annyiban különbözik az eddig alkalmazott munkától', hogy amíg eddig a munkacsapatuk külön folytattak harcot a többtermelésért, addig a ciklikus termelésnél három munkacsapat hangolja össze a munkáját és osztják föl egymás között a szén- termelésnél szükséges munkák szakaszait. Forgács-lejtősaknán, mint a szénme- dence legjobb bányaüzeménél, egy munkádsapat három emberből áll. Most, hogy a ciklikus módszert alkalmazzák, Villányi József, ifj. Schütz András és Kohót Gyula csapatai osztották föl maguk között a munka különböző • ütemeit. Ezelőtt a bárom munkacsapat összesen kilenc emberből állt, most két muti'kaérő szabadult föl a jobb munkaszervezés következtében. Forgács-lejtóSakna B-siklóján húrom egymáshoz közel eső munkahelyet fog ia1 lak el. A munkamenetét 3 munkafázisra osztották fel. >/ első niünkallielyen ifj Schütz András Scktrer József dolgoznak. Munkájú!-, réseié», fúrás és repesztésc A második munkahelyen ugyauezalatt a mü- sza-k alatt Villányi József, Wj. Villányi •In/s I és Kornyei Pál a termelés másod'! munkaü-temét végzik. Ez a csoport fölrakja és kiszállítja az egyes munkai -ájult által termett szenei. A harmadik munkahelyen Kohót Gyula és V i-i (óczki Nándor a fenntartás munkálatait végzik el. Ácsolnak, majd talputánvét és meddőutánszedés munkálataival biztosítják az előző munka- folyamatok megismétlődését. A héttagú csapat részére egy pótünunkabely is biztosítva van. Amennyiben a három különböző munkafolyamat elvégzése időben különbözne egymástól, úgy a pólmtmkahelyre települnek át. A ciklikus m ódszerben műszakonként változtatják a munkahelyeiket és k örforgásszierüen egészítik ki egymás munkái*. Annak ellenére, hogy kél munkaerő szabadul! fel a három munkahelyről, jóval magasabb termelést érnek el az egyéni csapat termelésénél. Természetesen a ciklikus munkamódszerrel dolgozók keresete a termelés emelkedésének arányában emelkedik. Ezek a tények igazolják a ciklikus munka- módszer t:1 agasabb, szervezettebb formáját. Tordas bányaüzemnél 109 dolgozó kötött hosszúlejáratú versenyszer'/.ődést. Ez a szám valamivel többet, mint 50 százalékot jelent. Ez a számarány is arra enged következtetni, hogy a vezetőség csak részben végezte el a versennyel kapcsolatos feladatait. A hiba azonban ott mutatkozik, hogy a versenyszerződések megkötése óta a párt- és szakszervezet befejezettnek tekintette a munkaversennyel kapcsolatos tennivalóit. Azóta csak az adminisztrátor foglalkozott a verseny kérdésével. Az utóbbi időben ez sincs kiértékelve. Az üzem dolgozói nincsenek tájékoztatva a hosszúlejáratú ver- senyszerződésben vállalt eredmények állásáról1. Így természetesen nem tudják hód kell javítani a munkájukon, a dolgozókat nem ösztönzi semmi a termelés fokozására. A párt- és szakszervezet, a műszaki vezetőség helytelen munkáját a december 21-i felajánlás is visszatükrözi. A munkafe'ajánlás nem az üzem dolgozóitól jött, hanem a vezetőség az Irodában tárgyalta meg az üzemek vállalásait. Tordas bányaüzem részére december 19-re három vagon többlettermelést vállaltak s maguk a dolgozók erről a vállalásról nem értesültek, így történt meg. hogy a bányaüzem ezen a napon még az előirányzatát sem teljesítette, s 68 százalékos napi termeléssel az előirányzat alatt maradt. Nyilvánvaló, ha valaki nem ismeri feladatait, nem is tudja teljesíteni. Ez annak a jele, hogy sem a párt- sem a szakszervezet, sem pedig az üzemvezetőség nem foglalkozik kellőképpen a dolgozókkal. Nem beszéli át a dolgozókkal az üzem feladatait. AZ ÜZEM TERÜLETEN, nem lehet tapasztalni a népnevelők jó munkáját Amíg más im*oéuii>eiy«i ek&vájúsnát átlagosan 31 mázsa az egy főre eső termelés, adóig a ciklikus módszerrel 38 mázsa kitermelt szén esik műszakonként egy-egy dolgozóra. Ez a termelés» különbség megmutatkozik azoknál is, akik előzőleg egyéni csapatter- melésben voltak, ma pedig ciklikus módszerrel dolgoznak. így Jecsmenit József és csajrata, amikor egyéni csapat termelésért dolgoztak, november hónapban 3t mázsa egy főre eső teljesítményi értek eb December 1-től. ciklikus módszerrel dolgoznak és így teljesítményük fejenként 38.8 mázsára fokozódott. Ez a termelési emelkedés befolyásolja a keresetüket. Jecsmenik József a múlt hónapban elért 40 forintos napi keresetével szemben decemberben 48 forintra emelkedett keresek* naponta. Villányi Ji'utsíf és csapata december 18-án ciklikus módszerrel 146.2 százalékos átlagteljesítményt értek el. Ha az égvén* és a cikttkus termelési átlag A kukoricabegyü jtési hél lezajlott. Ez kampány volt, amely megmutatta járási és falusi pártszervezeteink, tanácsaink hűségét a dolgozó nép hazájához. végzett munkájukat a békéért és a kormány által elénk állított feladata elvégzéséért. Megyénk dolgozó parasztsága december 22-ig, a kuko- ricabegvüjtési hét tervét 80 százalékkal túlteljesítette. Ha figyelembe vesz- szük, hogy az országban Pest megye 157. Szolnok megye pedig 115 százalékos eredményt ért el, akkor nem nagyon dicsekedhetünk ezen a téren. Egy megyében fekszik a pásztói, a balassagyarmati, a rétsági és a többi járások. Az eredmény mégis feltűnően különböző és változatos. Amíg a pásztói járás 112.8 százatéh<*i eredménnyel dicsekedhet, addig a rétsági járás már esalt 87, a salgótarjáni 89, a balassagyarmati pedig 69 százalékot ért eL utolsó helyen pedig a szécsényt járás valóban „óte 41.3 százalék oe begyűjtésével. Ugyanígy vannak községek, amelyek alig néhány kilométerre fekszenek egymástól és a begyűjtési ered- mény egyikben jő, a másikban silány. Hugyag községben például volt olyan nap, amikor alig 20 kiló kukorica került a földművesszövetkezetbe. Pedig Hugyagon van kukorica. Ebben a községben és még sok más »helyen nagyfokú opportunizmus musem. Nincs meg az alulról jövő kezdeményezés, nincsenek egyéni vállalások, s ha valami értekezletről van szó, azt igyekeznek gyorsan befejezni, s csupán a formaságnak tesznek eleget. A népnevelők rossz munkájának az eredmenye az is, hogy az 1950-es évben 1279 igazolatlan műszak hiányzó volt. A munkafegyelem ilyen lazasága is feltétlenül befolyásolja a terv tel jesítéséi, Ezek a hiányzó műszakok Tordas bányaüzemnél nem kevesebb mini 250 vagon szénveszteséget jelentenek. Az egyik alapvető okát képezi a tervteljesítés lemaradásának. Ha ezek a hiányzások nem lennének, ak kor Tordas bányaüzem 20 nappal előbb teljesíthette volna az ötéves terv első évének előirányzatát, A hiányzások főképen a hétfői napokon, vagy fizetés utáni napokon fordulnak elő nagyobb számban. Ez azt jelenti, hogy az üzemben n»gy talaja van a nemtörődömségnek, és nincs egyéni felelősség sem. AZ ÜZEMI PARTSZERVEZETNEK a népnevelőkön keresztül alapos tel- vüágosító munkát kell végeznie a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Föl kell számolni az önelégültséget és politikailag elősegíteni az üzem dolgozóit tervük teljesítésében. Fokozni kell a munka versenyszellemet, ismertetni kell a dolgozókkal tervük állását. Érvényre kell juttatni a mun- kamódszerátadást, lel kell számolni a lazaságokat, megszüntetni az igazolatlan mulasztásokat. Ha a párt* szervezet, a szakszervezet és a műszaki vezetőség figyelme kiterjed a szocialista munka ezen követelményeire, akkor Tordas bányaüzem ugyanúgy, mint a szénmedence többi bányaüzemet időben telje&iterri tudja tervének előirányzatát. közötti! külöinibséget számoljuk, tisztán tótjuk a ciklikus módszer jelentőségét. Már az első hónapban ciklikus módszert alkalmazó csapatok minden dolgozója havonta 180 mázsa szénnel ad többet fejlődő iparunknak, mint az egyéni csapa [‘termelés dolgozói. Ez a többtermelés gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy család három évi szén szükségleté!. fedezi, ha egy család havonta őt mázsa szenet tüzel el. A salgótarjáni szénmedencében ez- idáig 3 bányaüzemnél alkalmazzák. a szovjet dolgozóktól eredő ciklikus munkamódszert. Ha csak ezt a három bányaüzemet vesszük alapul, megállapíthatjuk, hogy havonta több- ezer mázsa szén többi etet biztosít népgazdaságunk számára. A ciklikus munkamódszer alkalmazása nemzetgazdaságunk megerősítésén kívül az életszínvonal emelkedését is magával hozz«. — Orosz — tatkozik. A kukoricabegyüjtési bét folyamán beküldött napijelentések legtöbbjének végén ez áll: „A kulák látszólag nem támad“. Persze ez nincs így, hanem akik a jelentést beadják, azok nem látják meg. hogyan, hol és mikor támad a kulák. Amikor a balassagyarmati járási tanácstól kimentek Hugyagra, a küldötteket azzal fogadták a népnevelők; — Van itt kukorica, csak nem mondhatjuk meg, kinél... Ezzel aztán úgy gondolták, hogy el is intéztek mindent. Meló István elvtárs, a helyi pártszervezet titkára sem tett eleget kukorica beadási kötelezettségének és így teljesen hiányzott a kommunista példamutatás. A párttitkár a népnevelőkkel együtt belekerült a® ellenség uszályába, amelynek az az érdeke. hogy lehetőleg egy szem kukorica se kerüljön a dolgozó nép államához. így volt ez a burgonyánál is. Eleinte nem ment sehogy a burgonya- begyűjtés, amikor aztán a pártszervezet és a tanács nekifogtak úgy a kérdés megoldásához, amint erre szükség van, csakhamar 350 mázsa burgonya gyűlt össze. A burgonya- begyűjtésnél legyőzték a kulákot, az ellenséget, a kukoricabegyüjtésnél jelenleg az ellenség befolyása érvényesül. — Adok én magának kukoricát lelkem, nem is olyan drága, csak 80 állomásainknak, hogy rossz a tömegekkel, a dolgozó parasztsággal a kapcsolatuk. Nincs szoros kapcsolat kiépítve a falusi párt- és tömegszervezetekkel, amiből az következik, hogy egyes kampány-feladatokat, mint például az őszi talajművelési szerződés- kötést, nem tudták sikeresen megoldani. Ez naigymértékben gátolta az őszi terv teljesítését is, mert nem tudták a munkát tervszerűen beosztani, így kapkodás és tervszerütlenség jellemezte gépállomásaink munkáját. A dolgozó paraszti tömegekké; és a falusi párt- és tömegszervezetekke! való szoros kapcsolat kiépítése döntően a gépállomások üzemi pártszervezeteire tartozik. Hogy ez idáig elmaradt, azt bizonyítja, hogy a pártszervezetek nem végeztek jó munkát. Párszerveze- teink vezetőségei nem foglalkoztak kellően a pártépítéssel, a párttagság oktatásával, az elmélet emelésének 'kérdései vei. Nem fektettek súlyt a népnevelőmül, kára. Nem mozgósították a népnevelőket eléggé és nem nevelték a népnevelőket a harcos agitációra. Nem kaptak a népnevelők újabb és újabb agitációs érveket, helyi konkrétumokat, amivet a kuláktámadásokat visz- szaverhették volna. így sok esetben tehetetlenek voltak az ellenséges támadásokkal szemben. Vannak gépállomásaink, mint például a tolmács!, ber- celi, erdőkürti és kisterenyei, ahol a pártszervezeteink vezetősége egyáltalán nem törődött, az agitációs munkával. Ha néha-néha mozgósították is a népnevelőket, ezek kint a területen nem a népnevelő munkával, hanem személyes dolgaik intézésével töltötték el idejüket. Ez azért történt meg, mert maga a párttitkár és a párt vezetőség nem ment l<i a népnevelőkkel, de nem is ellenőrizték a népnevelők munkáját. Igen nagy hiányosság volt még az is, hogy pártszervezeteink nem folytattak befelé a gépállomás dolgozói felé népnevelő és agitációs munkát. Nem tárták fel a hibákat és az eredményeket a dolgozók előtt. Nem leplezték te a kártevőket, hanem, ha ezeket fel is tárták, szemethúnytak felette. A gépállomások politikai és gazdasági vezetőit sok esetben nem a közös cél, a béke, a szocializmus építése kötötte össze, hanem a komái kapcsolat. A ne szólj szám, nem fáj fejem ,,e!v“ alapján elhallgatták egymás hibáit, vagy átestek a másik végletbe, és azon marakodtak, hogy ki a „fejes” a gépállomáson, de nem ritka jelenség az sem, hogy a gépállomás vezetőjének fogalma sincs a központ, vagy a megyei alközpont rendelkezéséről. így például Szlaesin János, a szécsényi gépállomás vezetője, akinél sorozatosan előfordult az, hogy amikor kimentünk ellenőrizni egyes feladatok végrehajtását1. fogalma sem volt, nem tudta, hogy arra rendelkezés ment ki. Ilyen volt például a dolgozók gabonafejadagga! való ellátása, és az üzemi konyha felállításának kérdése. Nem véletlen az sem, hegy a szécsényi gépállomás dolgozói a békekölcsönjegyzésben 192 forint átlagos eredményt értek el először, de az sem véletlen, hogy őszi tervét is csak 59 százalékban teljesítette a szécsényi gépállomás. Szlaesin János gépiáliomásvezető különös elő 1 szeretettel húzódik hátra népszerűtlen fillér egy cső — így fogadta a házához belépő idegen asszonyt Antal János 27 holdas kulák felesége és már ment Is a padlásra a háti kosárral, hogy hozza a kukoricát. A padláson már csak 180 kiló esöveskukoriea volt, a többit eladta feketén, jó drágán, hogy kiszipolyozza a dolgozókat, hogy nagy vagyonát még tovább növelje. Az eladásra kerülő egy hátikosár csö- veskukoricát is hirtelen a dunna alá akarta dugni, amikor megneszelte, hogy olyan jön a házba, aki „illetékes" és nem 80 filléres kukoricát akar venni. A kulák ellen eljárás indult. a hugyagi népnevelők pedig okuljanak ebből a példából, és kövessék Horváth Károlyné és Retkai Gyuláné MNDSZ-asszonyokat, akik fáradhatatlanul járják a községet a kukoricabegyüjtés sikeréért. De leplezzék le az olyanokat, mint Antal István tutő tanácstagot, aki védelmébe vette a leleplezett kulákot, visszaélt azzal a bizalommal, amellyel a dolgozó nép a tanács tagjai közé választotta. A kukoricabegyüjtési héttel a kukoricabegyüjtés még nem éri véget. További szívós agitációt kell folytatni, minden kiló kukoricáért, az ellenséggel való megalkuvás felszámolásával, a béke és a hazafiság kérdésének előtérbe állításával fokozva a begyűjtött kukorica mennyiségét. feladatoktól és magára hagyja a párttitkárt, amikor ilyen feladatokat kel) megoldani. Szlaesin gépállornásvezetőhöz hasonló nemtörődöm és felelőtlen funkcionárius „szépszámmal“ akad gépállomásainkon. De nem csodálkozhatunk ezen ■ akkor, amikor a gépállomások megyei irányító szervénél, a megyei atközpontnáil sincs még rend teremtve. A megyei alközpontban is még min dig itt kísért a volt központ-vezető, a jobboldali szociáldemokrata Pongrácz szelleme. Még mindig vannak a megyei alközpontban olyan egyének, akik fecsegéssel és uszítással töltik el munkaidejüket és nem termelő, építő munkával. Ezek a megyei alközpont-vezető és a politikai osztály tagjai elten uszítanak és iparkodnak megbontani a munkafegyelmet, aláásni az eredményes munkát, mind'a megyei alközpontban, mind kint a gépállomásokon. Ha azt akarjuk, hogy a tavaszi munkánál jobb eredményeket érjünk el, akkor a téli időszakot alaposan ki kell használni arra, hogy ezeket a hibákat felszámoljuk. A hibák felszámolásának a feladata döntően a politikai osztályra és a pártszervezeteinkre tartóénak. Ezt a íeladatot végrehajtani csak úgy tudjuk. ha állandóan emeljük önmagunk és a gépállomás összes dolgozóinat: elméleti képzettségét. Gépállomásaink a hivatásukat csak úgy tudják betölteni, ha okulnak a tavalyi és az idei hibákból és a téli oktatási évad alatt az oktatás módszerét és alapjait gyökeresen megváltoztatják. Komcly gondot kell fordítanunk a minőségi oktatásra. Párttitkárainknak különös gonddal kell kiválogatni azokat a párttagokat, akik politikai fejlettségüknél fogva megfelelnek a középfokú politikai iskolára. Nehogy előforduljon az, ami tavaly, hogy mindenkit egy kalap alá soroljanak. Arra kell venni a pártszervezetek vezetőinek az irányt, hogy a gépállomás minden dolgozója részesüljön fejlettségének megfelelő alapos pelitikai és szakmai oktatásba'n. Szigorúan be kell tartani és ellenőrizni:' a kádereknek egyéni tanuláson alapuló továbbképzését. Pártszervezeteink komoly ellenőrzést kell, hogy gyakoroljanak a gépállomás gépeinek javításánál is. A kommunistáknak ebben a munkában élen kell járni és példát kell mutatni úgy minőségi, mint mennyiségi munka terén. Szervezzenek a pártszervezeteink a gépiek javítására minőségi és mennyiségi munkaversenyeket a brigádok között. Indítsanak tisztasági versenyt a pártszervezetek a gépállomás, a pihenőhelyek, az udvar tisztántartására. A munkaerőhiány megszüntetésének érdekében indítsanak harcot párt- szervezeteink az ifjúság, a nők beszervezésére a december hónapban induló alapfokú traktorosképző iskolára, amely dolgozó parasztfiúk és leányok számára lesz megindítva a gépálíomá-' sokon. A gépállomások párttitkárai- nak és vezetőinek egyik legdöntőbb és legfontosabb feladatuk a dolgozókkal való egyéni foglalkozás, hogy megismerjék a dolgozók ügyes-bajos dolgait mert csak így tudnak szoros kapcsolatot fenntartani a dolgozókkal és segíteni a hibák leküzdésében. Irányt kell venni a pártszervezeteinknek arra, hogy a gépállomásokon beinduljon a kulturális munka. Meg kell szervezni, hogy a gépállomás kultúrgérdájába bevonják a falusi parasztfiatalok zömét, a falusi DISZ- és MNDSZ szervezeteket is. Adjanak segítséget a termelőszövetkezeteknek politikai és kulturális téren egyaránt. Pártszervezeteink egyik iegdöntőbb feladata, hogy a termelő- szövetkezeteket patronálják. Ezen belül a tszcs vezetőségének -választásáért komoly felelősség terheli pártszervezeteteket. Komoly felelősség terheli a titkárokat és gépállomásvezetőket azért is, hogy termelőszövetkezeteink hogyan fejlődnek, hogyan szilárdulnak meg. A feladat tehát az, hogy pártszervezeteink a legmesszebbmenő pjolitikai. a gépállomások vezetői pedig a legmesszebbmenő gazdasági támogatóst nyújtsák a területükön működő tszcs-k- nek. Gépállomásaink és megyei alközpontunk gazdasági és politikai fejlesztéséhez minden tudásra és akaraterőre szükségünk van, hogy az eddigi lazaságot, nemtörődömséget és felületességet felszámoljuk és rendet teremtsünk saját portánkon. Olyan osztóly- harcosokat kell, hogy neveljünk, akik nem torpannak meg a nehézségek előtt és képesek lesznek arra, hogy az előttük álló akadályokat le tudják küzdeni- Olyanokat, akik bátran 3zemibeszállnak az ellenség támadásával és képesek lesznek arra, hogy a termelés front- ján is, de ha kell, fegyverrel a kézben is megvédjék szabadságunkat és függetlenségünket a harmadik világháborúra spekuláló amerikai, angol imperialisták és hazai ügynökeikkel szemben. ^ Márton Lajos, "j Gépállomások Megyei AI központ jánaS politikai vezető]«. senki. Emelkedik a termelés, munkaerő szabadul fel a szovjet ciklikus szénf ejtési módszerrel Hugyagona kulák feketén árulja a kukoricát, a népnevelők pedig megalkusaz ellenséggel
