Szabad Nógrád, 1950. december (6. évfolyam, 53-57. szám)
1950-12-23 / 56. szám
WPS cfecember 23. SZABAD VÖGRÁD 5 A kukoricabegyűjtési hét tapasztalatainak továbbfejlesztésével újabb eredményekért SZTÁLIN — A BÉKE! Részlet a Novoje Vremja cikkéből Újból rázendített a zenekar és a tép végtelen oszlopokban özönlött a Győzelem-térre. Csaknem mindegyik oszlop saját zenekarával jött, egy óriási zenekar a téren játszott, de a zenekarok harsogásán át is meg lehetett hallani egy szót, egy kiáltást, amelyet ütemesen ismételtek a felvonulók. Amikor az oszlopok a tribünök elé értek, ez a kiáltás elnyomta a zenekarok hangját, a lábak megszámlálhatatlan sokaságának dobogását, az egész nagy milliós város morajlását. Sztá-linl, Sztá-linl, Sztá-lin! — kiáltották ütemesen az oszlopok. A dolgozók oszloposzlop után — sűrű sorokban egyfolytában három és jétóra hosszat vonultak át a Győzelem- téren és elhaladtak a két tribün, és a négy óriási állvány között, amelyeket Marx, Engels, Lenin és Sztálin nagyméretű arcképei díszítettek. Három és félóra hosszat vonultak és egész idő alatt szüntelenül ütemesen ezt az egy szót kiáltották: Sztá-linl, Sztá-linl, Sztá-lin! A tömegben, a gyermekek közt megpillantottam egy kicsiny, 9 éves iskoláslányt rózsaszínű ruhácskában, fekete hajában fehér szalag volt. Szemei csillogtak a gyönyörűségtől, léptei nagyon határozottak voltak. Kezében összehajtott feliratot vitt, amelyet kibontva bizonyára nehéz volt egész idő alatt vinnie, de nem akarta senkinek átadni. Maga festette a táblát, maga készítette és maga akarta megmutatni az ország legkiválóbb embereinek, akik a tribünön állnak és a jövőbe mutatnak és a jövő jelé vezetik őt. A kislány a tribün elé ért. Léptei még határo- zottabbak lettek. Menetközben gyorsan kibontotta felírását. Gyenge, gyermeki kézzel írott elég nagybetűs séábai álltak rajta: „Sztálin — a béke!“ A tribünök és a tüntetők már nem egyszer látták a tömegben ezt a jelszót, de ennek az iskolásleánykának a kezében, ennek a kilencéves gyermeknek a száV fából különleges jelentőséget nyert. A kilencéves iskoláslányka nagy igazságot mondott ki. Sztálin neve, minden dolgozó vezérének és nagy tanítómesterének a neve a békét jelenti, a szovjet kormány és a szovjet nép harcát a békéért és végeredményben a békepolitika teljes és kétségbevonhatatlan győzelmét. Az angol-amerikai imperializmus retteg a békétől és a békepolitikától, amelyet Sztálin vezetésével a szovjet kormány és a szovjet nép folytat, amely tevékenyen és lankadatlanul támogatja kormányának békepolitikáját. fíu&afövei még jobban meg erős ííj ük sserreseiein k et Nyilatkoznak megyénk MSZT küldöttei X Megyei Tanács Végrehajtó Bizott- feágának felhívása dolgozó parasztságunkhoz a kukoricabe gyűjtés meg- » gyorsítása érdekében, megyénk területén nagy visszhangra talajt. Ez a felhívás lényegében azt jelenti, hogy a Párt s a magyar munkásosztály újabb hatalmas feladatok elvégzésére hívta fel hű szövetségesét, a dolgozó parasztságot. Dolgozó parasztságunk tudatában van annak, hogy a begyűjtési terv rövid időn belül való száz százalékos, illetve azon {elüli teljesí- > lése. népgazdaságunk erősödését 6 állattenyésztésünk fejlesztését segíti elő. E feladatok megoldásának sikere érdekében indultak harcba a kukoricabe- gyüjtési hét folyamán falujáróink, népnevelőink, tanácstagjaink, és a begyűjtésben élenjáTÓ dolgozó paraszt ja i n k. Ennek eredményeként teljesítette Kozárd dolgozó parasztsága a ku- koricabegyüjtési hét során 102 százalékra, Dorogháza pedig 100 százalékra kuk oricabead ás át. E két község, mely még a kukoricabe- ' gyűjtési nap befejezése előtt teljesítette előirányzatát, a begyűjtést továbbvitte. Kfebágyon község szombaton reggelig 75, Palotás 60, Erdőtarcsa 60, Buják 50 százalékban teljesítette előirányzatát. Kisbágvon község kivételével Palotás 4 százalékkal, Erdőtarcsa 4 százalékkal emelte eddigi eredményeit. A pártbeli és pártpnkívüii tanácstagok telkes munkájá nyomán Buják 33 százalékkal gyűjtött többet. Jobbágyi község 84, Erdőkürt 74, Szirák 81 százalékig teljesítette vasárnapig bezárólag a kukoricahét előirányzatát, és most a községek népnevelői arra veszik az irányt, hogy utolérjék Bér község népnevelőit, akik 95 százalékos eredményükkel már megyei viszonylatban is kiváló helyet biztosítottak maguknak. Megyénk területén legtöbb helyen tanácstagjaink jó példával jártak elől. Szabó Mihály szendehelyi középparaszt, tanácselnök 200 kg-ot, Tóbiás Pál erdőtarcsa! tanácstag, miután 100 százalékig teljesítette kukoricabe- adási előirányzatát, még 72 kg-ot adott be. Nógrádsápon, Piges János .hathoidas dolgozó paraszt, a beszolgáltatások során kenyérgabonából 230. takarmánygabonáiból 100, burgonyából 132 százalékot teljesített. De nem maradt el mögötte Pintér József 4 holdon gazdálkodó nógrádsápi dolgozó paraszt, tanácstag sem, aki kenyérgabonából 300. takarmánygabonából 200, burgonyából 100, szénából 100 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Csáki István balassagyarmati, nyír- jespűsztai 4.5 holdas 'újgazda eleget téve kötelességének, így nyilatkozott: — Azért téliesítettem beadási kötelezettségemet, kenyérgabonából 1468 százalékra, takarmánygabona-előirányzatomat 230 százalékra, mert tudom, hogy ezen keresztül elősegítem ipari munkásságunk kenyérellátását, állatállományunk fejlesztését. S mindezért cserében több gépet, ruhát és lábbelit jogok kapni. Hasonlóképpen nyilatkozik Csábi István 6 holdas balassagyarmati dolgozó paraszt is: NOVEMBER 7. FILMSZÍNHÁZ MŰSORA: December 22—27-ig: Orosz kérdés. (Szovjet film.) December 29-től január 1-ig: Mindennapi kenyerünk. (Uj német film.) December 24-én 11 órakor 1 forintos helyárakkal: Táncosnő. December 31-én 11 órakor 1 forintos helyárakkal: Vörös nyakkendő. — A felszabadulás elolt wrasági cseléd voltam, ma pedig a szeretett nagy Sztálin által vezetett Vörös Hadsereg és Rákosi elvtárs segítségével magam földjét művelhetem. Ezért teljesítettem a beszolgáltatások során a kenyérgabonából 191, takarmánygabonából 831, burgonyából LD5 százalékra előirányzatomat, hogy mindazt megháláljam, amit értem tettek. Nem is volnék igazi hazafi és becsületes apa, ha két gyermekem jövőjét nem mozdítanám elő. Erről beszél ifj. Kodák István II holdas gyarmati középparaszt is: „Kenyérgabona-beadásomnak azért tettem 192, takarmánygabona-előirányzatomnak 170 százalékban és burgonyabeadási kötelezettségemnek 100 százalékban eleget, hogy megköszönjem népi demokráciánknak mindazt, hogy fiam ma az orvosi egyetemen tanúikat. ahonnan a múltban a dolgozó nép gyermekei ki voltak zárva.'' Megyénk dolgozó parasztsága tuda tában van annak, hogy kötelezettségük teljesítésével erősítik államunkat. Ennek szellemében vasárnap csaknem valamennyi községben „örömnap“-ként üdvözölték a kukoricabe gyűjtést. Cereden lovas band éráim emelte ünneppé a kukoricabegyüjtés fontos s á g át. Ersekvadkerten, Dejtáron és Patakon cigányzene és úttörőink vidám műsora szórakoztatta a községek dolgozóit a raktárak előtt. Számos községben, így Hugyagon is, a kukoricabegyüjtési kampány során az egyéb termények beadása is föllendült. De mellettük lemaradtak Bokor, Garáb, Bánk, Zagyvapálfalva, Nógrádszakál, Cserháthaláp és I liny községek. A népnevelők ezekben a községekben nem indultak harcba a jobb begyűjtési eredményekért. Vannak községek, ahol maguk a tanácstagok sem járnak elől jó példával. Így például Csecse községben Sike Vilmos járási tanácstag, akinek saját bevallása szerint 10 mázsa kukoricája termett, melyből több mázsát eladott, még a mai napig sem tett eleget beadási kötelességének. Az ilyen tanácstagot a dolgozó nép jogosan elítélheti. A kukorica-hét során a gyarmati városi tanács elnöke leleplezte dr Faragó György 20 holdas volt pénzügyi titkárt, aki gabonájával és kukoricájával spekulált és beadási kötelezettségét még nem teljesítette. 20 mázsa burgonya-előirányzatának mintegy 10 százalékig tett eleget, kukoricabeszolgáltatását egyáltalán nem is vette figyelembe. Az elszámoltatás során 7.8 mázsa kukoricát találtak a padlásán. Dr. Faragó úr, spekuláns, most az egyszer rajta vesztett és szemtelen viselkedéséért és ellenséges hangulat keltéséért az eljárást megindították ellene. Pártszervezeteink és tanácstagjaink a begyűjtési hét agitációs tapasztalatait fölhasználva, a népnevelők százainak bevonásával a begyűjtési nap eredményei után folytassák tovább a kukoricabegyü jtést és szívós felvilágosító munkával segítsék a lemaradó községeket, hogy ők is 100 százalékig eleget tehessenek népi államunk iránti kötelezettségüknek. Pártszervezeteink és tanácstagjaink fokozottabban tegyék magukévá a Párt figyelmeztető szavát és keményen lépjenek fel dolgozó népünk fölemelkedését gátló, ellenséges támadásokkal és provokációkkal szemben. Az egész ország figyelme napjainkban Budapest felé irányul, ahol az egyik legnagyobb tömegszervezetünk, a Magyar-Szovjet Társaság tartja I. Országos Kongresszusát. A kohgresz- szuson több mint 500 küldött vesz részt, köztük a Szovjetunió, a népi demokráciák és a nyugati népek küldöttei. Megyénk többtízezres MSZT- tagságát 10 küldött képviseli. Köztük van ifjú Csókást Ferenc 17 holdon gazdálkodó dejtári paraszt is* az MSZT elnöke, egvszeméiyben tagja a helyi tanácsnak is. — Hogy miért jelölitek? Azt mondidejében elvégeztem a mélyszántást, mert 130 százalékban eleget tettem beszolgáltatása kötelességemnek, azért, mert 25 mázsa burgonyával erősítettem a munkás-paraszt szövetséget. — Kötelességemnek érzem amit tettem, mert tudom, hogy a békét szolgáltam cselekedetemmel. És mert a békét és nem, a háborút választom. Több évig voltam katona a háborúban. Otthon ezalatt elpusztult mindenünk, nem maradt semmink. Segített a szovjet nép és ma már egv tehenünk, két ökrünk és két növendékmarhánk van. Sertésből és aprójószágokból is több van, mint volt. Nem tűr lük, hogv mégegyszer pusztulásba sodorják hazánkat. Ezért megyek boldogan és büszkén a kongresszusra, mert tudom, hogy ez Í6 a béke ügyét szolgálja. Hazajövet még jobban megerősítjük szervezetünket, az MSZT-t. így harcolunk még jobban a békéért — beszéli lelkesen ifj. Csókási Ferenc középparaszt, a dejtári MSZT küldötte. Szedlák Lajos elvtársat azért választották' meg a megyei küldött- konferencitm Nógrád megye MSZT- viselő jenek. mert nagv munkát végzett a szécsényi MSZT fejlesztése érdekében. Szedlák elvtárs szeptemberben vette át a bomlásnak indult MSZT vezetését. Azóta helyreállt a rend és a fegyelem, a tagságnak létszámát 160- nal emelték. Szedlák elvlárs a másik boldog küldött így beszél: — Szabadságunkat, békénket és mindazt, ami szép és kedves valamennyiünk ' számára, a Szovjetuniónak köszönhetjük. Legelemibb kötelességünk tehát önmagunkkal, családunkkal és lelkiismeretűnkkel szemben, hogv erősítsük a magyar és a •szovjel nép örök barátságát. Nagy terveink vannak a # jövőre __vonatkozólag. Jó párszáz taggal erősíthetjük szervezetünket. A malom, a tejipari üzem, a téglagyárak, az állami gazdaság és nagyon sok egyéni dolgozó paraszt is van még Szécsényben, aki még nem tagja szervezetünknek. Azon leszünk, hogy az MSZT tagjai legyenek ezek is. Az orosz nyelvtanfolyamot kibövítjük, k ült úrcsoportot szervezünk. Erőé bástyájává tesszük szervezetünket a szovjet és a magyar nép dás megvalósításából. Szövetkezeti megyei választmányi ülés A vezetőségválasztó és alapszabály- módosító közgyűlése után, december 20-án megyénkben is összeült a földművesszövetkezetek megyei választmánya. Az idei megyei választmányi ülés igen fontos eseménye a szövetkezeti mozgalomnak. Ez a választmányi ülés megszabja a szövetkezetek jövő feladatait és fejlődési irányát. A megyei választmányi ülés minden tagjának arra keli törekedni. hogy javaslatával elősegítse a földmüvesszövetkezetek termelés- szervező tevékenységét, hozzájáruljon ahhoz, hogv a földművesszövetkeze, tek az eddiginél jobban, eredményesebben vegyék ki részüket a dolgozó parasztság teljes felemelkedését biztosító. nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás életrehívásából. . \ jak azért, mert jó gazda vagyak, mert ÍGY ÉL SZTÁLIN NÉPE... E’ ngertjék meg, hogy egy néhány percre elvezessem önöket a Lenin nevét viselő városba, a hős lenin- grádi munkások közé. Szeretném olvasóimnak teírni azt •a boldog életet, amelyben élnek a szovjet emberek. De hol is kezdjem, hiszen könyveket kitévö, hosszú oldalakat, lehetne írni. Irják-e a szovjet sztahanovistákról, a szovjet parasztok boldog életéről? Vagy írjak Leningrad gyönyörű múzeumairól, vagy az Auróra hajóról, amelynek lövege adta meg 1917-ben a jelt a Téli-palota ostromára, hogy az ideiglenes kormány és a junkerek utolsó tűzfészke: is szétzúzzák a hős proletárok seregei? Vagy írjak Lenin elvtárs szobráról, amely ott áll a Finnlandi- pályaudvar előtti gyönyörű téren, amely előtt a szovjet emberek milliói és a világ összes dolgozói mély szeretettet adóznak Lenin elvtárs emlékének és emlékeznek azokra a szavakra, amellyel Lenin elvtárs 1917 április 13-án visszatérve Oroszországba, nagy beszédét így fejezte be: „Éljen a szocialista forradalom Oroszországban1“ Vagy írjak a szovjet emberek határtalan szeretetéről, amelyet napról napra éreztünk és éreztem én oítar'.óz- kodásom ideje alatt? Vagy írjak a szovjet emberek hazaszeretetéről, amelyről oly sokat tudunk és hallottunk az Októberi' Szocialista Forradalomban, a polgárháború éveiben és a Nagy Honvédő Háborúban, valamint a békés építő munkában. Igen, erről feltétlen kell írnom, mert ez ad nekünk is erőt a további küzdelmekre a békéért vívott harcban. Es nem mehetek el amellett sem, hogy ne beszéljek a legfontosabbról, a Bolsevik Párt munkájáról, vezető szerepéről és arról, hogy szeretik a szovjet emberek a Pártot és Sztálin elvtársat, aki életét szenteli a kommunizmus győzelméért. Most pedig megpróbálom röviden elmondani . azt, amit tudom, nagyon szívesen olvasnak és várnak is tőlem. A Néva-folyó két partján fekszik a forradalomnak fővárosa, a Szovjetunió egyik legszebb városa, Lenin- grád. A Néva vizén, amely szép simán úszik, boldog szovjet emberek dala hangzik: „Sztálin nevével épüi a világ". E folyó sima, békés vize hirdeti a szovjet emberek békeakaratát. Nem akarnak háborút, mert ezek . az emberek tudják, hogy a kommunizmus építésének egyik feltétele a béke. T)e, amikor szél kerekedik, a Néva vizének hullámai ^7 a békés szovjet emberek izzó gyűlöletét hirdeti a nyugati imperialisták jelé, akik egy újabb világháborúra készülnek. A hullámok elsimulnak és a szovjet emberek- látják, érzik, igen, mi építjük nyugodtan, mert vezet bennünket a Párt, vezet Sztálin elvtárs, és „ahol Sztálin, ott a béke, ahol Sztálin, ott a győzelem" — hallik újra a dal, amely a szovjet emberek békeakaratát jelenti. De menjünk tovább a Néva partján. Már látni az Auróra hajót, az Októberi Szocialista Forradalom jel adóját, amelunek ágyúdöreje egy új 'élet kezdetét jelen tette az egész világ proletariátusának számára. íme, itt van Petropovlóvszki Kreposzty, ahol a kommunisták ezrei sínylődtek a börtönben a cár idején. Tovább a Téli-palota látható. Az 500 termes gyönyörű múzeum hirdeti a szovjet kultúrát, művészetet. Es most felszállók a 14-es villamosra, de a jegyszedótöl igen távol foglaltam helyet és szerettem volna jegyet váltani. Körülnéztem és látom, hogy mögöttem agy néni átadja a pénzt és a pénz így kézröt-kézre odaér a kalauzhoz és ettől pedig ilyen úton a jegy vissza a tulajdonosnak. A Nyevszkij-prószpfkt (Nyevszkij-sugárút) közepén leszálltam a villamosról, mert utam az állami könyvtárba vezetett, ahol hatalmas tervnek asztalokkal, lámpákkal várnak az olvasókra. Mindenütt csend van. A terem zsúfolásig tele van, itt egy fiatal ember, ott egy idős néni hajol a könyv fölé és 'jegyzeteket készít. így tanulnak a szovjet emberek tudományt és művészetet. De nézzük csak, mi van az utcán? Villamosok, autóbuszok, trolibuszok százai, ezrei száguldanak. Igen, ez az iparosítás, a gépek hazája. Ragyogó szemmel nézem a gépek, motorok száguldását és magam előtt látom a mi gépesítésünk lehetőségének útját, mert a Szovjetunió átadja részünkre összps tapasztalatait szocialista hazánk építéséhez. J assan kezd sötétedni és az utcák ilyenkor a leg- forgalmasabbak, az emberek igyekeznek a gyárakból hazafelé, arcukon baldog mosoly látszik és ilyenkor ágy érzik, hogy a kommunizmus építéséből ma is becsüléttel kivették a részüket. Szemem megakad a mozi hirdetésein: „Szabóné", „Tűz", „Mágnás Miska", „Egy asszony elindul“ című magyar filmek bemutatásán. Igen. a szovjet emberek ismerik a Magyar Népköztársaságot és szeretett vezérünket, Rákosi elvtársunkat, akit forró szeretettet emlegetnek. Egy újságosbolt elé érünk és újságot veszek, vájjon, milyen hír van otthonról. Olvasom többek között, hogy Salgótarjánban az Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulójának emlékére, a filmszínházat elnevezték „November 7."-nek. Az utcák már ki vannak dekorálva, hiszen holnap november 7-e és az Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulóját ünnepli a szovjet nép. Lassan csend borul az egész városra, reggel mindenütt zeneszó. Leningrad sztahanovistái, munkásai, asszonyai, fiataljai gyülekeznek a felvonulásra, hogy újra tanujelét adják határtalan szpretetiiknek a Bolsevik Párt, Sztálin elvtárs és a szovjet haza iránt. Fiatalok, öregek énekelnek, és táncolnak. Most pedig felharsan az induló hangja és elindul a menet, felejthetetlen szép dekoráció, fiatalok, öregek kéz a kézben menetelve, büszkén éltetve Sztálin elvtársat, a Bolsevik Pártot, aki szervezője és vezetője a szovjet nép összes győzelmeinek. Etetik a szovjet hazát, amelyet minden pillanatban készek megvédeni az imperialistákkal szemben. Hirtelen észrevettem a sok táblás képek között Rákosi elvtárs képét. Melegség fut rajtam végig, felhangzik az éljenzés: „Etjén Rákosi/" — és éltetik a többi népi demokráciák vezetőit. Igen, ez a szovjet nép hazaszeretete. Szeretni a hazát annyit jelent, mint szeretni a világ ösz- szes proletárjait. Kürdiatatlan a szovjet emberekben a haza, a Bolsevik Párt, a Sztálin elvtárs iránti szeretet 4s kiirthatatlan belőlem is azok iránt, akik ilyen nagyszerű embereket nevelnek, az emberiség nagy ügye számára, a kommunizmus győzelmére az egész világon. ♦' zéktől a szovjet emberektől tanuljuk mi is szeretni a hazát, a Pártot, Rákosi elvtársat. KÖLTŐI VILMOS, x őrnagy. E
