Szabad Nógrád, 1950. december (6. évfolyam, 53-57. szám)
1950-12-23 / 56. szám
2 SZABAD NOGRAD Í9S0 december 23. Pártmunka tapasztalatai A párttagság nyilvántartása és a statisztika jelentősége Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség október 27-i ülésén tartott referátumában élesen bírálta pártszervezeteink, tag- és tagjelöitfelvételi munkáját. Azoknak a hiányosságoknak oka, amelyekre Rákosi elvtárs rámutatott, részben abban rejlik, hogy sók pártszervezetünk, sőt megyei párt- bizottságunk sem fordított kellő gondot a párttagság nyilvántartására és statisztikájára. A párttagság nyilvántartása — a pártépítés szerves része és politikai feladat. A jó nyilvántartás a mutatkozó hibákra kellő időben figyelmeztet. Ä párttagság nyilvántartása terén az utóbbi időben mutatkoznak bizonyos eredmények, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a Központi Vezetőség és a megyebizottság is foglalkozott a kérdéssel és fokozatosan ellenőrzi. segíti a pártbizottságok, ialap- szervezetek nyilvántartási és statisztikai munkáját. Mik az eredmények? Pártbizottságaink egy része fokozottabb mértékben tekinti politikai feladatnak, a pártépítés szerves részének a párttagság nyilvántartását. A párttagság nyilvántartásánál jelentkezett lemaradást pártszervezeteink szívós, kemény munkával lényegében behozták. Sok elvtárs, akinek technikai okokból nem jött meg a könyvük. az utóbbi hónapok során megkapták könyvüket. Eredményeink mellett azonban vannak hiányosságok, amit ki kell küszöbölni. Együk legnagyobb hiba az, hogy sok pártfunkcionáriuis még mindig csak adminisztratív és technikai feladatiak tekinti a tagnyilvántartást. A balaissagyarmati járásnál például nem tűnt fel, hogy a dejtári szervezet 1950 április hóban beküldte egyik elvtárs tagkönyvét javítás céljából és az 8 hónapig a járási bizottságnál hányódott. A mátraverebélvi szervezetnél egyik tag kért négyhónapi haladékot, hogy nem bírja fizetni a tagdíját, az ötödik hónapban ki is fizette, de a taggyűlésen kizárták. Amikor állandó feladatunk Pártunk tömegbázisának kiszélesítése, nem szabad a Párthoz forduló párttagok ügyét úgy kezeim, hogy az a legkisebb mértékben is csorbítsa Pártunk tekintélyét, vagy akárcsak egy párttagban is megrendítse Pártunk iránti bizalmát. Es az ilyen hibákra mutatott rá Rákosi elvtárs a legutóbbi beszédében, amikor azt mondotta: „Ott, ahol a pártdemokrácia elemi szabályát nem tartják be, ahol a vezetőség nem ad számot a tagságnak és a tagságnak nincs joga bírálatot mondani, ott igazi pórtéléiről szó sem lehet." A párttagok nyilvántartása mind szoros kapcsolatban van a pártépítéssel. Ä2ok a pártbizottságok, pártszervezetek, amelyek elhanyagolják ia> párttagság nyilvántartását, a tagok ügyeinek intézését, a pártokmánvok rendes kezelését —■ igen komoly károkat okoznak. E tekintetben is tanulni kell példaképünktől, a Szovjetunió Bolsevik Pártjától, ahol állandóan tanulmányozzák a nyilvántartás és statisztika minden részletét és megismerkednek a párttechnika minden részletével. Igen komoly veszély a nyilvántartás területén a bürokrácia, amelyet még mindig nem tudunk leküzdeni. A bürokrácia forrása a tömegektől való elszakadásnak. Világosan rámutatott erre Sztálin elvtárs: „Szabálynak ismerhetjük el, hogy a bolsevikok mindaddig, amíg megőrzik kapcsolataikat a nép széles tömegeivel, legyözhetetlenek lesznek. És fordítva, csak el kell szakadniok a bolsevtkoknak a tömegektől és el kell veszíteniük a velük tévő kapcsolatot, csak az kell, hogy belepje őket « bürokratizmus rozsdája és egyszeriben elveszítik minden erejüket, sem mivé válnak" A nyilvántartásnak szoros kapcsolatban kell lennie a párttagsággal. Minden pártokmányt, a párttagok nyilvántartásával kapcsolatos minden ügyet úgy kell tekintetnünk, hogy mögötte egy-egy élő ember áll. Pártbizottságainknak és pártszervezeteinknek a Központi Vezetőség február 10-i határozatát ezen a területen is érvényre kell juttatni és száműznünk kell a bürokráciát a nyilvántartás területéről is. Igen sok lazaság tapasztalható az „éberség“ területén is. Sok helyen, mint például a balassagyarmati járás egyik alapszervezeténé! a párttagokat a naptárban tartották nyilván. Sok helyen nem tudják előadni a felülvizsgálati névjegyzéket, vagy pedig a tagok nyilvántartását kint hagyják az ablakban, vagy asztalon, amit az ellenség felhasznál és ebből profitál. Az átigazolások is rendszeriedének, nem vizsgálják meg azok eredetiségét és pontosságát, ami arra vezet, hogy a pártszervezetekbe káros elemek is. behatolhatnak. Gondolni kell arra, hogy a kémek és kártevők, akiket az imperialista kémszolgálat hamis pártkönyvekkel szerel fel, mindent megpróbálnak, hogy befurakodhassanak Pártunkba és ott romboló munkát végezzenek. És ezért döntő az a határozat, hogy közelebb visszük a nyilvántartást, le a járási és városi bizottságokhoz és nagyüzemi pártbizottságokig és ezen keresztül a feladatok, amiket leviszünk, mindig a hibák kiküszöbölését kell hogy szolgálják. Ezért fontos feladatunk a nyilvántartás ielentőségének tudatosítása pártíunkcíonáHúsaink, párttagjaink között és taggyűléseken. Azok a hatalmas feladatok, amiket a közeljövőben kel! végrehajtanunk, serkentse az aíaoszervezeieket és párt- bizottságokat újabb lendületre. A helyi szervezetek a nyilvántartásuk elrendezése után megkezdik a pártstiatisztika elkészítését, amely elősegíti, hogy a Párt erőit részletesen felmérjük és ezek alapján terveket készítsünk. Mi a munkát a reális tények, az összes körülmények és összefüggések felismerésére alapítjuk. A statisztika számadatai a pártvezetőség számára Lenin elvtárs szavaival — az eleven és változatos valóság konkrét tényeit mutatják meg. Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak igen sok esetben statisztikai feladatok feldolgozásából vonták le történelmi jelentőségű következtetéseiket. Ennél a munkánál minden párttagnak éreznie kell a felelősséget, hogy az ő munkája is egy láncszeme annak az összefüggő láncnak, amely e statisztikát alkotja. Lelkiismeretességet, pontosságot előtérbe kell hozni az adatok pótlására, a számolási munkánál és ellenőrzésénél. Döntően fontos a munka határidőre való elvégzése, mert a késés hátrálhatja az ösz- szefüggö lánc létrejöttét. Meg kei! szívlelni Sztálin elvtárs szavait, amikor azt mondja: „A statisztika munkája olyan, hogy különböző ágai, egy egész lánc egyes sze- mmit alkotják, s ha egyetlen lánc elromlik. meghiúsítja az egész munkát.“ A pártszervezetek vezetőségeinek meg kell szívlelni Sztálin elvtárs szavait és meg kell érteniök, hogy nem csak saját részükre, hanem a felsőbb szervek részére, végeredményben az Országos Kongresszusra fog összefüggő képet nyújtani. Feladataink: a Párt rendelkezéseinek és irányelveinek lelkiismeretes keresztülvitele, ezen a területen is elengedhetetlenül szükséges. Ez a feladat végrehajtása a feltétele annak, hogy a Párt még ütőképesebb legyen, és még jobban tudja megvalósítani politikai céljait. Pártbizottságainknak, funkcionáriusainknak úgy keli becsülniük és úgy kell elvégezni e hatalmas feladatot és olyan gondosan keli szárooniartaniok a párttagságot, mint Pártunk legnagyobb kincsét. Brehó Gyula, MDP megyei nyiivántartásvezetS szervezési osztály, ateszt.-vezető Az Építészeti XV dolgozói megbeszélték az MII liatározatát Elnyertem a legnagyobb kitüntetést: párttag vagyok Felragyogott a szemem, amikor Rákosi elvtárs október 27-i beszédét rádión keresztül hallgattam. Úgy éreztem, hogy egy új világ tárta ki elöltem kapuit. Elgondolkoztam. Én, mint tagjelölt, rövid időn belül tagja lehetek a munkásosztály élcsapatának. Azóta sok nap múlt el. Állandóan azt kérdeztem önmagámtól: „Vájjon érdemes vagyok-e már arra, hogy rendes tagként szerepelhessek? Vájjon megtettem e már mindent, amit egy tagjelöltnek tenni kell, mindazért, hogy lag lehessen? Termelésben élenjártam-e? Száz százalékon felüt teljesítettem-e? Igen. Termettem." Mint leventéi, hurcoltak el a nyilas pribékek itthonról és háromévi távol- létem után, 1948-ban hazakerültem. A Pártba belépni akkor már nem tudtam. Csak később, jó munkám jutalmául értem el azt a megtiszteltetést, hogy tagjelölt lehetek. Somogyi sztahanovista elvtárs csoportjában dolgozom mint üvegfúvó. Termelésünk átlagban 130 százaléknál tart már hosszú hónapokon keresztül. Az igazi nagy öröm a múlt hónap 28-án ért. A taggyűlésre engem ts meghívtak- És 'áfáikor beléptem a párthelyiségbe, úgy éreztem, hogy minden szem engem néz. Eri még akkor sem mertem hinni, hogy a tagság elfogadja kérelmemet. Megálltam egy percre, kissé féiszegen és vártam azt a pillanatot, amikor a vezetőség és a tagság együttesen kimondja az igent vagy a nemet. Egy pillanatra irigyeltem a tagságot, hogy ók milyen megbecsülésnek és szeretetnek örvendenek a dolgozó népünk előtt. De ez csak egy pillanatig tartott. Eszembe jutottak mindazok a szavak, amelyeket azok a barátaim, mondottak, akik már rendes tagjai a Pártnak. „Dolgozz becsületesen, jó munkád jutalmául elnyerheted párttagságodat." Én ezt megfogadtam. Es valóban, a tagság egyhangúlag elfogadta fölvételemet. És ettől a naptól kezdve rendes tagja vagyok annak a Pártnak, amely következetesen, minden megalkuvás nélkül viszi győzelemre a munkásosztály harcát. Én ezt a kitüntetést továbbra is még magasabb termelésh eredménynyel fogom megháíáhii a Magyar Dolgozók Pártjának és szeretett vezérünknek, Rákosi Mátyás elvtársnak. JANDALA LAJOS Salgótarjáni Üveggyár, üvegfúvósegéd. Az országos munkaprogram a családom munkaprogramja is Az MDP Nőgrádimegye: Bizottságának határozatát a munkás-paraszt le- velezőmozgalom kiszélesítéséről az Építészeti Vállalat vezetősége és párt- szervezete fontos napirendi kérdésként kezeli. A pártvezetöség december 11-én sajtóaktiva értekezletet tartott. Ezen az értekezleten tüzetesen kitárgyalták a levelezés fontosságát. Minden munkahelyen ismertették az MB-határozatot és irárnvt vettek arra, hogy kiszélesítsék a sajt,'»szervezést és a sajtó olvasást. Ugyanakkor részletesem megtárgyalták a határozatot a népnevelőértekezleten is. A dolgozók örömmel csatlakoztak ehhez a mozgalomhoz, mert ezen keresztül munkájuk eredménye, vagy az eiőfordi/rt hiányosság — jisvítás végett — kikerül a sajtóba, véleményüket nyilváníthatják, hozzászólhatnak egy-egy részükre fontos kérdéshez. Rabénszberger Gyula asztalos munkavezető felszólalásában kifejtette azt, hogv müven nagv jelentősége van ennek <a határozatnak. — Ez a határozat — mondotta — azt mutatja, hogy a sajtó szorosan tartja kapcsolatát a dolgozók széles rétegével. Felhasználja a dolgozók leveleit. Segíti a dolgozókat munkájukban, rámutat hibájukra. Vannak azonban még hiányosságok is ezen a téren az Építészeti Vállalatnál. Eddig még csak egv röpgvűlésen ismertették az MB határozatát. Ennek érezzük is hatását —- mondotta Babu- lya Barna pártit kár —, mert a sajtó az építészettel igen keveset foglalko zott és ebben nagyrészt maga az építészet vezetősége és a pártszervezet a hibás. A pártszervezet látva a hiányosságokat, hozzáfogott a munkához. Határozatot hoztak, — amit a dolgozók egyöntetűen el is fogadtak, — hogy ebéd és reggeli idő alatt sajtófelolvasásokat tartanak. A dolgozók között állandó, kitartó fel- világosító munkával ismertetik a határozat jelentőségét. Minden egyes építészeti pártszervezetnél kitárgva’ják az MB határozatát, röpgyűléseken, népnevelő értekezleteken, pártnapokon a központi kérdésekkel összekapcsolva elsőrendű kérdésként kezelik. Hiba volt ezen e téren még az is, hogv egy-egy építészetről megjelent cikkhez nem kérték a dolgozók véleményét, nem tárgyalták át tüzetesen annak jelenít őségét, esetleges hiányosságát. Ennek kijavítása érdekében most az építészeti dolgozók részére faliújságon keresztül ismertetik a cikket. meghallgatják a do’gozök véleményét, buzdítják a dolgozókat a levélírásraA pártszervezet a legmesszebbmenőkig segítséget nvuiT a levelezőknek. Támogatja őket munkájukban, megvédi szemben. Súlyt fektet a dolgozók egyéni véleményére. Nem akadályoz meg egy-egy dolgozót abban, hogv Ez általa látott hibát vagy hiányosságot a sajtón keresztül felvesse. A megyei bizottság november 25-i határozata a munkás-paraszt ievelező- mozg-lom kiszélesítéséről nemcsak határozat 'égvén, hanem azt hajtsák is végre mind az építészeti vállalat párt- szervezetei, mind a megye valamennyi falusi, városi és üzemi szervezetei. A múltban nem voltam újságolvasó ember, lie minek is olvastam volna 7 ,4r újság is ügy, mint minden a múlt rendszerben, a dolgozók ellen volt. Csak a demokráciában lettem rendszeres újságolvasó. Megszerettem, mert úgy érzem, /jog?/ az újság is, a parlament is és minden a miénk, miértünk ívm. .4- elmúlt napokban nagy figyelemmel olvastam az újságban ötéves tervünk második évének költségvetési vitáját. Tervszerüen gazdálkodunk, de nemcsak az ország, hanem cn is, a család is. fía szétnézünk Salgótarjánban, úgy látjuk, megvalósul a népgazdaságunk 1950-es évi terve. Vj lakóházakat, óvodákat építettünk, és hogy messzire ne menjek. Tűzhelygyárunkat teljesen át- épitjük, — urnára válik tervünk, épülő édes hazánk, a: erős Magyarország. De családi tervünk is teljesült. Reru- házkőritunk az első tervévben. .4r asz- szonyt is felöltöztettem, meg én mnmég könnyebbé tesszük a munkát. Ar asszony és én újrsi összeültünk és megbeszéltük a mi 1951-es tervünkets. Szép konyhabútort veszünk és új lakásba költözünk — ez a mi jövőévi tervünk. De nemcsak építéssel foglalkozunk jövőévi költségvetésünkben, hanem azzal is. hogy meguédjük épíiömunkán- kat. Költségvetésünknek 13.8 százalékát fordítjuk honvédelemre. Én is őrködöm családom eddig megszerzett kincsei felett. Vállaltam, hogy Szláiin elviárs születésnapjára, jövőévi tervünk megvalósulása érdekében 10 százalékkal fogom emelni termelésemet. Együtt dolgozom Szántai elvtárssal és megbeszéltük, hogy úgy fogjuk teljesíteni vállalásunkat, hogy a gépformázás és az öntés ideje között maradó üres perceinket is felhasználjuk. Megbeszéljük a műszakiakkal és biztosítják, hogy míg a vas „elkészült", kéziformázásra kihasználjuk munkagam is bevásároltam. Cipőt, két öltöny időnket. így harcolunk valamennyien ruhát és télikabátot vettem, Vj tervet szavazott meg parlamentünk. Megszavazta, hogy I9ö1-ben még többet építünk, új gépek beállításával a tervünk teljesítéséért — a béke védelméért. D A KV MIHÁLY a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozója. A TITOISTAK TÚLTESZNEK A HITLERISTÁKON IS Teljes joggal mondható, hogy a titóisták kegyetlenségben és kíméletlen szadizmusfoan jóval túltesznek Hitlereken. Ismeretes például, hogy Voje Biijanovics tábornok. a főhóhér Ranikovics cinkosa, a hazafiak elpusztítására a börtönökben és a koncén rációs táborokban különleges emberirtási módszert dolgozott ki, s ezt a módszert „normális halálnak” keresztelte el. Mi ennek a módszernek a lénvege? A bebörtönzö t hazafiakat végkimerülésig tartó kényszermunkára hurcolják, nyáron tűző napsütésben, víz- és élelem nélkül, télen — éjszaka, a fagyban, teljesen ruhátlanul dolgoztatják. Ezt a halálra kínzó kényszer- munkát a hazafiak rendszeres megkorbácsolásával tetézik. Néhány hónapos gyötrő munka után a véglegesen legyengült, kimerült lábukon alig álló embereket különleges „kórházakba“ küldik. E „kórházak” feladata Tito másik hóhérának, Belies ezredesnek a meghatározása szerint az, hogy segítséget nyújtson a testileg végietekig kimerült raboknak ahhoz, hogy „néhány reap alatt meghaljanak-" Amikor a fasiszta • Voje Biljanovics, a börtönök és a koncentrációs táborok vezetőinek elmagyarázta a hazafiak elpusztítására szánt úgynevezett „normális halál” módszerét, cinikus nyíltsággal jelentette ki: „Most már senki sem mondhatja. hogv gyilkosok vagyunk. Ezek i t maguktól fognak meghalni, mi pedig teljesítjük feladatainkat." A fasiszta Jugoszláviában tomboló terrorhoz még tömeges kémkedés is járul. A hírhedt UDB (Ti o rendőr- kém szervezete) az egész országra kiterjesztette csápjait. Ismeretes, hogy a hazafiak kiszimatolásáiban és elfogásában több mint 130 ezer különleges ügynök segít Rankovicsnak. Tito bandája foa hazafiak üldözését még jobban kozza azután, hogy az országban a hivatalos betiltás ellenére is megkezőket miredten ellenséges támadással dődött a lakosság között a stockholmi felhívásra az aláírásgyűjtés. A városokban és a falvakban egymás után Indítják a tömeges hajszát a béke h'vel ellen. Minden embert!, aki alá meri í. ni a stockholmi felhívást, börtönbe, és koncentrációs tálborba vetnek. A nemzeti kisebbségek pusztítása A fasiszta kiikk feltámasztotta és még nagyobb kíméletlenséggel alkalmazta azt a régi politikát; amely a nagyszert» burzsoáziának különböző nemzetiségek közöl i ellentétek szitásán, a nemzeti kisebbségi lakosság állatias elnyomásán ós pusztításán alapult. Mindez teljes mértékben vonatkozik az olyan kis jugoszláviai népre is, mint a mecedónok. A belgrádi naciona- Iistáik lángralobbantják a soviniszta ellenségeskedést és kiirtják a macedón történelemből, kultúráiból és nyelvből mindazt, ami számukra drága. Gyi- lasz utasítására például « macedón ábécét az utóbbi két év folyamán há- romizben változtatták meg. hogy közelebb hozzák a szerb ábécéhez. Ilyen erőszakkal olyan nyelvet hoznak létre, amely merőben idegen a macedón nép számára. Belgrad utasítására Macedóniában megszüntették a sziávság nagy fel világositól Cyril! és Method hagyományos ünneplését- Szenf-Naum kolostorában, ahol Cyrill és Method a szláv írásjegyek kidolgozásában fáradoztak, ebben a nagyszerű történelmi műemlékben a jugoszláv fasiszták laktanyát rendeztek be. Különös barbársággal terrorizálják Titóék az albán kisebbséget, amely számban meghaladja a 800 ezret, tehát az egész jugoszláv lakosságnak mintegy hat százalékát. Koszova és Melchia területén az Albán Népköztársaság határán élő albánok ezreit lőtték agyon a fasiszta banditák törvényszéki határozat és tárgyalás nélkül. Rankovics, a föhóhér külön rendelkezést adott ki — el kell távolítani Koszova és Melchia területéről a harcképes albán férfiakat. Valamennyiüket erőszakkal Szlovénia, Bosznia, Horvátország bányáiba viszik rabszolga munkára, A Voljevodiában (Szerbia) lakó jugoszláviai származású magyarok, rorná- • nők és szlovének számára ostromállapothoz hasonló feltételeket szabtak. E nemzetiségek képviselői 16 éves koruktól menően hónapban kötelesek nyilvántartásba vétetni magukat Tito rendőrségein és minden nap esle 6 órakor kötelesek jelentkezni a rendőrőrszobákon. A nemzeti kisebbségekhez tartozó lakosság számára szigorú Közlekedési rendet állapították meg az ország területén- Aki önként akárcsak néhány órára is elhagyja lakóhelyét különleges engedély nélkül, letartóz a- taindó. A dolog odáig fajult, hogy a nyári munkák legjavában a parasztok féltek kimenni a földekre, hogy megmunkálják a vetéseket és betakarítsák a termést. Az alsóbbfokú tiíóista hatalmi szervek képviselői nemrégiben parancsot kaptak Belgrádiból, hogy maradéktalanul kobozzanak el a kisebbségi parasztoktól minden élelmiszer ta r: a lékot, „ne hagyjanak meg számukra egyetlen kilogramm gabonát, egyetlen juhot, ser. test és tehene! sem". A parancs cinikusan kimondotta, hogy ez az intézkedés a legjobban ki fogja mutatni, „ki támogatja Tito kormányát és ki száll szembe vele”. Egyszerűbben szólva, Titóék mindazokat ellenségeik közé sorolják, akik nem akarnak beleegyezni a borzalmas éhemhalásba. • A dolgozók fokozzák harcukat Jugoszláviában a véres terror fotózása és a soviniszta nemzetiségi joU- tika szítása, a további fasizálás még nagyobb gyűlöletet keli minden jugoszláv dolgozóban az aljas Tito-bandá- val szemben. Es bármilyen nehéz is a harc, amelyet a jugoszláv hazafiak a dühöngő fasiszta terrorban vívnak, erejük növekedését nem lehet feltartóztatni. Ha egy dolgozót letartóztatnak. helyébe fucatszámra lépnek új harcosok egy meggyilkolt hazafi helyett a szabadságszerető jugoszláv népek fiainak és leányainak százai és ezrei folytatják még határozottabban a harcol,
