Szabad Nógrád, 1950. december (6. évfolyam, 53-57. szám)

1950-12-09 / 54. szám

1958 december #. SZABAD NÖGRAD A kistérényei gépállomás felelőssége és a vezetők személyes példamutatása AZ ÁLLAMI FEGYELEM MEGSZILÁRDÍTÁSÁÉRT NÉPGAZDASÁGUNK FEJLÖDÉSÉ­Az őszi mélyszántás idénytervében eák a gépek teljesítőképességét és a | got maguk a raktárkezelők is elősegrt- munfca helyes megszervezésével csők- | hetik. De nem úgy, mint Tarjám Jó- keniihessék a gépáilást, üresjáratét és műszaki hibákból kifolyólag 260 óta a kiesés a ki szerényéi gépállomáson. Ez nem csekély hiányosságra, hanem igen nagy nemiörődőmségTe valli A munkából való kieséseket semmi esetne sem valamiféle külső körülmé­nyek, vagy a nehéz és a kövesebb talajviszonyok hlézik elő, hanem az, hogy nem foglalkoznak kellőképpen az áj bralktotoso'fckai Nem fordítanak kellő gondot sem a gépállomás vezetője, sem a fő­gépész a dolgozók adandó szak­mai képzésére. Nem figyellek fel eléggé azokra a ne­hézségekre, melyet az idézett eiő, hogy az utóbbi hónapok folyamán feSáfte hetenként váltakoztak a 'rakto- rosok és ezek helyébe megfelelő szak­képzet tséggdtt rendelkező traktorosokat nem kaptak. A nevelés hiánya azt eredmé­nyezte, hogy az őszi mélyszántás! tervüket ezidáig mintegy 50 szá­zalékban teljesítették. Nem fordítottak kellő gondol a dol­gozók politikai nevelésére, elhanya­golták magát az ellenőrzést is. A po­litikai nevelés és az ellenőrzés hiánya maga után vonta a munkafegyelem la­zulását és hanyagsághoz vezetett. Ahelyett, hogy nyíltan föltárták volna hiányosságaikat és a traktorosok nem­törődömségét, egyszeriben úgy akan-afc. segíteni magúkon, hogy elengedték mindazokat a traktóni-stákat, akik pil- fenatnyi'lag nem tudtak megfelelő tel­jesítményt elérni. A traktorosok állandó váltakozását •ok esetben Rö&zfer Géza, a gttoál‘1 o- más vezetője te elősegítette. Fölénye­sen viselkedett a traktoris'.ákkal, ami közte és a traktor’sták közötti viszony rosszabbodását váltotta ki. Röszier e'vtárs rövid két-h áront hó­napja, hogy átvette a gépállomás veze­tését. Bárhogy te igyekezett elődeinek fossz munkáját megjavítani, nem tudta. Akaratlanul is beleesett abba a hi­bába, hogy erőszakosan, meggyőzés nélkül akarta a munkát megjavítani, ami ellentéte Pártunk politikájának. A másik ok, amely a íraklorisíákat arra az csatározásra késztette, hogy el­hagyják a gépállomást, az, hogy Karcagi Sándor főgépész nem for­dított időt arra, hogy szakmai ne­velésben részesítse a traktofistékat. Nem figyelte a traktorosok munkáját;, és amikor látta, hogy a traktorosok nem tudnak szántani, felült a gépre és, elindította a traktort. Ahelyett, hogy megfnagvarázta volna, hogy az eke nem jól áll, vagy hogy mélyen jár, amely könnyen , az ekefejesavár szaka­dását idézi elő, egyszerűen ott hagyta a már beindult gépet. Természetesen ez az ifjabb traktoristák nrunkakedvét elvette. Karcagi elvtársnak nem az a köie- Teesége, hogy ő szántson, hanem az, hogy kioktassa a traktoristákat a gép kezeléséről ét irányítsa a traktorosok munkáját. A példarmftatás terén' te hiarrvossá- gok varrnak. Maguk a párttagok sem mutattak példát munkájukkal. Kun Jakab Antal traktoros. Pártunk tagja, maga sem teljesítette 100 százalékra az előirányzatát Azzal érvel, hogy rossz az időjárás és nem tehet szán­tani. Mindezen állítására Béres Lőrinc brigád vezető 127 szá­zalékkal válaszolt Béres traktoros még pártonkívüli mégis bebizonyí­totta hűségét és ragaszkodását a Párthoz és a dolgozó néphez és példát mutatott azoknak, akik nem teljesítik 100 százalékra előirány­zatukat. A gép állomás traktoristái fordítsa­nak sokka! nagyobb gondot traktor­jaikra és a már beinduló téli szakok­tatáson sajátítsák el a gépek kezelését és ismeretét. A gyakorlattal rende'kező traktoro­sok arra vegyék az irányt, hogy tudásukat továbbfejlesszék és mun- kamódszerátadássai szélesítsék az új traktorosok szakmai tudását és szívós, oktató munkával tanítsák meg őket módszereikre, hogy ők is teljesíthessék 100 százalékig elő­irányzatukat. Mindezen, feladatok, amelyek gyors és jó végrehajtása jelentős lépésben vészi előre a gépál'omás életét, segít­ségére lesz a dolgozóknak abban, hogy a legnagyobb mértékben kihasználhas­December 8—12. Susa. (Fiúkarács mögött). December 14—i 9-ig Kiss Katalin házassága, (december 10-én délelőtt 10 órakor Talpalatnyi föld.) az üzemanyagfogyasztást te. A gép­állomás vezetősége és pártszervezete széleskörű politikai munkával szervezze meg a gépállomás előtt álló komoly feladatok végrehajtását, gondoskodjon az állomás vezetője és főgépésze a dolgozd» állandó szakmai képzéséről, a munkafegyelem megszilárdításáról, az ellenőrzésről és a brigádok közti ver­seny kiszélesítéséről. A gépállomás minden egyes dol­gozója hasson oda, hogy mesterévé váljék a maga munkaterületének és tekintse magáénak a gépállomás felszereléseit és takarékoskodjanak az üzemanyagokkal. Az üzemanyagokkal való teAarékossá­zsef raktárkezelő, aki annyi fáradságot sem vett, hogy kellőképpen kiürítse a hordókat. A vezetőség hasson oda, hogy a mu ritka gépkezelő épületben a zsír ne heverjen gazdátlanul, mért bepiszkolódik és hasznavehetetlenné válik. Szepesi László mezőgazdász töre­kedjen arra, hogy tudja mennyi gép dolgozik és mennyi áll. A gépállomás traktoristái és dolgozói számolják fel azokat a hibákat és fogyatékosságokat, amelyek a gépállomás életét akadá­lyozzák és az őszi mélyszántás mielőb­bi befejezésével járuljanak hozzá a jövőév: terméseredmény növeléséhez és minőségi munkájúik folyamán a mező- gazdaság szocialista átszervezéséhez. — sí­ben igen nagy eredményeket értünk eL Államapparátusunk a Párt veze­tésével döntő »észben sikerrel oldotta meg azokat a feladatokat, melyeket kormányunk megvalósításra a dol­gozó nép elé terjesztett. Ezeknek a feladatoknak a megoldása nagyban elősegítette népi demokráciánk egész­séges fejlődését. Ezek mellett az ered­mények mellett vaunak hiányosságok és fogyatékosságok is, amiknek ki- küszöbölébe dolgozó népünk és áilam. apparátusunk előtt fontos feladatként szerepel, mert ezek veszélyeztetik to­vábbi eredményezi *k egészséges ki­alakulását. Az egyik ilyen hiba az állami fe­gyelem meglazulása, ami megnyilvá­nul az állami tisztviselők részéről. Előfordul, hogy ezek a dolgozók nem kellően tartják be a rendeleteket. A rendeleíek végrehajtása során túlka­pásokat visznek véghez, amivel sa­ját, alkotott törvényeinkét sértik. Nem érzik át annak jeleni őségét, hogy nem rsnpán a munkásosztály élcsa­patában, a P áriban vagv a néphad­seregnél van szükség szilárd fegye­lemre, hanem az állami szerveknél is, és a gazdasági, társadalmi étet a szocializmust épiíő dolgozó nép éle­tének minden területén. Ezeknél a szerveknél a fegyelem betartása kihat n dolgozó nép legszélesebb rétegeire. Ha a dolgozó nép látja, hogy vezető szervei szilárdan végrehajtják az él­tem törvényeit, akkor magukra nézve is kötelezőnek fogják tartani. Rá kell mutatni, hogy az állami fegyelem meglazulása hogyan nyilvá- nnl meg Nögrád megyében. Ha meg­nézzük az ideiglenesen megalakult megyei és járási tanácsok elvégzett munkáját, megállapíthatjuk, hogy a Párt vezetésével többé-kevéshbé meg­oktatták a rájuk háruló feladatokat. Ezek a nvári aratás-csépiéi, az augusz­tus 20-ig befejezett gabonabegvüftés a békekölcsőnjogyzés, a tanácsválasz- Öb, a kntákok elszámoltatása. Ezek után az eredmények után a Párt és a dolgozó nép bizalommal te­kintett a helyi tanácsok munkája elé. Azonban ezek ulán az eredmé­nyek után üíköztek csak igazán ki a mór meglévő hiányosságok. Ez meg- nyilváitíjít a tervszerűtlen irányítás­ban, bürokratikus intézkedésekben és abban, bogy a tanács a feladatok megoldáséban nem támaszkodott kellően a dolgozó nép segítségére, nem vonta be a munkába a dolgozó nép legszélesebb rétegeit. A HIBÁK GYÖKERE a tanácsok legfelsőbb szervénél, a megyei tanács, nál volt. A megyei tanácselnök nem tudta kellőképpen a megyei osztályo­kat irányítani. Ennek következtében az osztályokon belül a fegyelem meg­lazult, nem volt meg a tervszerű munka és a megyei tanács nem tudta az irányító és szervező munkáját a járásoknak sem átadni. így az áüam- fegyelem meglazult, ami kihatott a községi tanácsokig. Félreértették az Alkotmányunk által megszabott tör­vényeket, azt gondolták, joguk van saját maguknak intézkedni a felsőbb rendeleíek figyelembevétele nélkül. Nein tartották be teljes mértékben a begyűjtésre hozott állami rendeletet, beleestek az ellenség által terjesztett nézetbe, hogy aszályos volt az év, nem tudunk eleget tenni a beadási kötelezettségeinknek. Megyénk területén, — márt ahogy az ország egész területén —, ezeket a hiányosságokat meg kel! szüntetni. Vasfegyelmet kell teremteni a taná­csok szervezelélien, nem a régi „ka­szárnya-fegyelemről“ van szó. Az állami fegyelem azt jelenti, hogy tisz. teljük a dolgozó nép államának tör­vényeit, azokat szigorúan betartjuk, megértetjük a dolgozók legszélesebb rétegével az állami fegyelem lielartá- sáirak jelentőségét. Ez azért fontos, mert az ellenség egyre fokozottabban támad, befurakodik a tanácsokba, romboló munkával igyekszik a taná­csok történelmi jelentőségéi és szere­pét megcsorbftani, lejáratni. Fel kell figyelni és haladéktalanul meg kell szüntetni az olyat, hogy taná­csaink egy-egy rendelkezést túlbuzgó­sággal, úgy hajtsanak végre mint Nádiijfaluban. Itt a tanácselnök és a titkár elment az egyik dolgozó pa­raszthoz, hogy felkutassa, van-e bur­gonyája. Pincétől padlásig mindent átnéztek. Amikor schobern talállak burgonyát, vasvillál foglak és fel­bontották a levermeft cukorrépát az­zal, hogy hátha ott lesz a burgonya. Ez a módszer nem méltó a mi ta­nácsainkhoz. Ilyen eset az ellenség malmára hajtja a vizet, amely a dol­gozó népet minden igyekezetével a tanács ellen akarja hangolni. Legyen a mi tanácsainknak munkamódszere a Párt irányítása mellett a felvilágosító mmvka, amit közösen a helyi párt- szervezet filká nival megbeszélve vé­geznek nap mint nap. Fontos a fegyelem kérdése azért is, mert fejlődésünk mind nagyobb és nagyobb feladatokat ró a tanácsokra, amiket a tanácsok csak úgy tudnak elvégezni, ha az állami fegyelmet megszilárdítják. A feladat igen szé­les és komoly. Dolgozó népünk ere­jének növelése, hazánk felvirágozta* tása, helytállás a nagy Szovjetunió és a dicső Sztálin által vezetett béke­front ránkeső szakaszán. Ha nem fog­juk a tanácsokra eső feladatokat ko­molyan végrehajtani, nem tudjuk el­végezni a ránk eső feladatokat, lejá­ratjuk a tanácsok szerepét és jelen­tőségűi. A dolgozó nép sokat vár a tanácstól. A rossz munka csalódást okozhat dolgozó népünkben. Ez a tény is, valamint az égvre élesedő nemzetközi helyzet azt követeli min­den egyes tanácstagtól, hogy okulva az eddigi hibákból, változtatni kell a munkamódszeren, az álltam rendele­téit szigorúan be kell tartani és azt másokkal is szigorúan betartatni Erre minden lehetőség megvan. Ä helyi tanácsok a megyei tanácstól már tervszerűen kapják meg a végrehaj­tandó feladatokat, ha ezt a helyi ta­nácsok pontosan betartják, az ered­mény nem marad el. Ezt mutatja Dejtár község tanácsának munkája is, akik a felsőbb szerv rendeletét a begyűjtésre, pontosan betartva, úgy hajtották végre, hogy az előirányzott búrgonyániennyiséget jóval túl­szárnyalva gyűjtötték bp és több má­zsa burgonyával erősítették az orszá­got. A TANÁCSOK FIGYELME most a közellátás felé kell, hogy forduljon. Itt támad az ellenség legerősebben. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt a kérdést tanácsaink megalkuvóén ke­zelik, nem egy esetben beleesnek a tömegek uszályába, népszerűséget akarnak elérni. Ha az ellenség tá­madását fel akarjuk számolni, leg­első sorban az elnöknek, a végre- hajióbizottság tagjainak, a tanács­tagoknak kell élenjárni a munkában, így a tor meny begyűjtésben. Ezek mel­lett világosítsuk fel dolgozó pa­rasztjainkat, hogy a fölös ter­mények beadásáért gépeket, kü­lönböző nyersanyagokat kapunk, amivel fejleszteni tudjuk ne­héziparunkat, hogy minél több gépet tudjunk adni mezőgazdaságunk ré­szére. El kell mondani nap mint nap, hogy a felesleges gabona, amit le­adunk az államnak, közvetve vissza­jön iskola, kultúrház, villany és számtalan más dologban, amelyek segítik további fejlődésünket. Vonat­kozik ez különösen a mostani elszá­moltatásra. A becsületes dolgozó pa­raszt eleget tesz kötelességének, sőt Ilii is teljesíti. Ilyen Donkó Ferenc tpolytarnócrói, vagy Szép József te- pak Varsánv községből, akik 120 százalékra teljesítették beadási köte­lezettségükéi. Még sokáig sorolhat, nőnk azokat az eredményeket, ame­lyek világosan mutatják, hogy dol­gozó parasztjaink hűen végrehajtják a nép államának törvényeit Ezek mellett azonban vannak olyan jelen­ségek is, hogy egyes, az ellenség uszályában lévő dolgozó parasztok annak sem tesznek eleget, hogy fel­kérésre bemenjenek a tanácsházba. Ez a fegyelem súlyos megsértését je­lenti. Tanácsaink ilyenkor emlékez­tessék ezeket a gyengejellemfl embere­ket arra, hogy a múlt rendszerben, ha az urak érdekében valakit behív­tak a községházára, nem igen merte volna megtenni, hogy nem megy be. Pedig akkor nem az ő érdekéről volt szó. Most pedig, amikor saját sorsá­ról akar vele beszélni a tanács, nem teheti meg senki, hogy ne menjen be. A tanács előtt való megjelenést nem lehet alku tárgyává tenni. Igen nagy hiba az, hogy tanácsaink nem nyúllak keményen a kulákokhoz. Nem érezték ál az osztályharc jelen­tőségéi. ezért fordulhatott elő, hogy Boesárlapujtőn, amikor a tanács Raksa Dezső kulákot felszólította, hogy tegyen eleget a beadási köte­lezettségének, a tanácselnököt azzal utasította el. hogy őt nem lehet ter­rorizálni. meri ha terrorizálják, ak­kor a tanács baloldali elhajló lesz. Ez is mutatja, hogy a tanácsainknak igen kemény kézzel kell dolgozó né­pünk ellenségeit fogni. TANÁCSAINK JÓ MUNKÁJÁNAK biztosítéka a Párttal való jó kapcso­lat megerősítése. A Párt mindig ott fog állni a tanácsok mellett és segíti munkájukban. Az a fontos, hogy ezt a segítséget a tanács elfogadja és be­tartsa. Az oszlályharc most még éle­sebb és egyre élesebbé válik, a har­cos fegyelmezettségre, az állami fe­gyelem betartására és másokkal való betartatására most még nagyobb szükség van, mint bármikor. Vezé­relje tehát tanácstagjainkat munká­jukban az a tudat, hogy az állami fegyelem megszilárdításában valójá­ban be is töltsék hivatásukat és a dolgozó nép széles tömegeinek kezde­ményezéseire és javaslataira támasz­kodva, Pártunk és vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs irányításával hozzájá­ruljanak a béke megvédésének nagy ügyéhez. IP01YTARNÓCI- GAZBA NÉLKÜL Nem odják ingyen a békét. Koreában fegy­verre/, mi úgy, mint a világ lobbik tele, az építés fegyverével — munkával karcolunk. A mizseriai bányászok a széntermelés tokozásá­val, Balassagyarmaton a megye tanácsnál tollal, az ipoiytarnóci parasz­tok a gabonabegy Hites teljesítésével. A stockholmi béke- lelhívás aláírásakor Ipolytarnócon ts meg­alakult a békebizotí- ság. Elnöke Varga Sá­muel, titkára Ocskó Ti­bor lett. Azért válasz­tották őket, mert jó­akarattá, becsületes em­berek. Alá is írta ipoly- tarnác lakossága egy. emberként a békeíel- hlvást. Ez volt első nyilvános ténykedése a bél. ebi zol iságnak. A következő néhány hó­nappal később, a Ma­gyar Békekongresszas küldöttválasztó gyűlése volt. A falu népe itt is egységes volt; Tö­rök Bélánét, a ta­nács elnökét válasz­tották képviselőjüknek a budapesti békekon­gresszusra. A küldött el is átázott Budapestre, sőt vissza is jött on­nan. A megyei béke- irodától útközben meg­kapta az utasítást: csak akkor tarthat beszámo­lót a budapesti béke­kongresszusról. ha arról külön értesítést kap. Máig sem kapott sem­mi értesítést. Közben Varga Sámuel öt és iélhónapos isko­lára ment — így a bé­kebizottság működése is megszűnt. Ocskó Tibor, a békebizottság titkára — akii egyben az MSZT kultúrfeletöse is — most a DISZ kultúr- munkáját igazgatja. Mindettől függetle­nül, december másodi- kán összeültek a Párt népnevelői, a tanácsta­gok és a „békebizott­ság" tagjai, hogy ki- dogazzá k a gabenebe- gyüjiés harci pro- grammját. Hogy a je­lenlévők kit képvisel­tek, nehéz megállapí­tani. Volt, aki mind­három szervezetet. A tény az, hogy megálla­podtak. hogy vasárnap, a kéthetes mezőgazda­sági tanfolyam záró­vizsgáján megbeszélik a falu népével a béke­harc kérdéseit és a be­gyűjtés megoldásának kérdéseit Vasárnap estére, a megbeszélt időpontra össze is gyűltek szép számmal az ipolylarnó- ci dolgozók. Megtörtént a vándortaníolyam zá­róvizsgája, utána jött a begyűjtés kérdése: „Vállaljuk, hogy Sztálin elv társ 71. születésnap­jára, december 21-re, beíejezzük a gabona és a szálastakarmány be­gyűjtését" — mondta az egyik gazda a jelen­lévők közül. Ügy lesz! Taps. Vége a haditerv kitárgyalásának. Ez­után elénekelték a köz- társasági indulót. A pártszervezet is, « tanács Is, a „bókehizott- ság is és mindenki íog- ktíkozik a begyűjtés kérdésével — de gaz­dája még sincs. Bár van. nak már eredmények. Szabó Lajos bogi is, Donkó Ferenc is, ezen­felül négyen is, ta­hin öten ts teljesí­tették már a begyűj­tési kötelezettségüket — ez ez az ered­mény korántsem olyan, mint amilyennek az el­éréséhez megvan a le­hetőség, csak éppen he­lyesen ki kell hasz­nálni. Mindez a hiá­nyosság nem csupán, és mondhatnánk nem elsősorban a helyi ve­zetőség hibája, hanem inkább a {elsőbb veze­tésé. Sem a járási pártbi­zottság, sem pedig a megyei békeiroda nem törődik az ipolylarntjci „ügyek" folyásával. Ipolytarnócon ma fs úgy, ha még nem job­ban kívánják és dolgoz­nak is a békéért, mint ahogy a stockholmi bé­kefelhívás aláírásakor és ahogy a bttdapesti békekongresszus előtt telték. A falu vezetői is dolgoznak — sőt nem keveset dolgoz­nak— és érnek is el eredményeket, de a kellő segítség és ellen­őrzés hiánya gátol ja a még jobb munkájukat. A vasárnap este meg­tartott gyűlésen a gazdák vállalták, hogy Sztálin elvtárs 71-ik születésnapjára befeje­zik a gabona és szá­lastakarmány begyűjté­sét. Legyen azon a szé- csényi járás pártbizott­sága és a megyei béke­iroda, hogy közösen, az egész ialu lakossá­gúnak mozgósításával teljesítsék is a vállalt kötelezettségeiket. Irá­nyítsák és ellenőrizzék munkájukat. Nem kétséges, ha alapos felvilágosító munkájukkal alátá­masztják a begyűjtés nagy jelentőségét, Ipolytarnóc lakossága most is éppen olyan egységesen, mint az említett két alkalommal tette, bebizonyítja, hogy harcosan kiáll a béke mellett. — Tlittri — BVVŐÉSSLT- Wtfalat ^ IDEOLÓGIAI, SZÉPIRODALMI, TUDOMÁNYOS, IFJÚSÁGI ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZAKKÖNYVEKET VÁSÁROLJON A KISKERESKEDELMI VÁLLALAT BALASSAGYARMAT. PÁSZTÓ, SZABADSÁG-ÚTJA 83, SALGÓTARJÁN, RÁKÓCZI-ÚT 86. SZÁM ALATTI KÖNYVESBOLTJAIBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents