Szabad Nógrád, 1950. november (6. évfolyam, 47-52. szám)

1950-11-25 / 50. szám

1WW november 25. SZABAD NÖGRAD 5 Feladatuk jobb megoldására serkentse az acélgyári ifjakat a vezetőségválasztás RÁKOSI EDVTARS a Központi Ve- , ze tőség ülésén ifjúságunk helyzetéről szólva megálla­pította, hogy „ar ifjúság zöme végre megindul azon az úton, melyen pél­daképe. a Komszomol, jó harminc éve olyan sikerrel jár.“ Azon Iran mindjárt hozzátette Rákosi ©Ívtárs, hogy „a DISZ vezetősége alaposan elmaradt « fejlődés mögött. A DISZ vezetőségéből még mindig hiányzik az a lendület, kezdeményezés és önállóság, amely nélkül nehezen fogja tudni elvégezni feladatát.“ Rátkosá elvtársinak ez. a megállapítá­sa, nyugodtan ©1 lehet mondani, nem csak a DISZ Országos Központjára vonatkozik, hanem a közép, és atap- szervezetek vezetőségének legtöbbjére. Így a salgótarjáni acélárugyár DISZ* szervezet én dk vezetőségére isi. Az acélgyárban az ifjak értek inár el jó eredményeket. Az ifjú­ság sorából kerültek ki Rigó és Szőke elv társak, a gyár sztaha­novista esztergályosai. Olyan ifjúimirnkáso'k a DÍSZ tagjai, mint Bodon Béla és Faiati Mihály, akik minden idejüket arra használják fet, hogy az esztergályos szakmát minél jobban elsajátítsák. A velük egyiilt dolgozó tanuiőikat már messze maguk mögött hagyták, sőt a segédekkel is felveszik a versenyt. Az eredmények metlile+l azonban igen súlyos hiányosságok 'vannak. Ezek a hiányosságok nem a fejlődés gyermek- betegségei, nem a munkának nefkigyür- kőzötl fiatalság esetleg elhamarkodott c-selekedeteim-ik hiány osságai, hanem az üzemi DISZ-szervezet ross« munkájá­nak következményei. | ORSZÁGUNK FIATALSÁGA | más és megtisztelő feladatot kapóit, mint a Dunai Vasmű felépítése. Az acélgyár, főműhely-üzemében nem egy ifjúimuintiástőt tehet hallani, hogy nem is isimeri hatalmas békeművünk építé­siét, sőt azt sem tudja, hogy ennek a feladatnák a megoldása az ifjúságra há­rul. Biriyovsizki és Moravszki ifjúmun­kások sem ismerik ezt a kérdésit, nyil­ván még többen ás lehelnek a főmű­helyben, különösen akkor, amálkor há­rom hónapja nem volt ifjúsági gyűlés, vagy egyéb üzem* összejövetel a fő­műhelyben és a 15-én megtartott üzemi DISZ- gyfllésre is mintegy 15—16-an mentek el és a tannlniskolából kellett lehozni az ifjúmunkáso­kat, hogy meg tudják tartani az ifjúsági gyűlést. Nem tehet tehát mentségnek felhozni azt, hogy az ifjúmunkások nem vesz­nek tudomást az eseményekről. Nem kétséges, hogy felelősség terheli az acélgyár minden egyes ifjúmunkását, de a hiba forrása a -vezetőség munká­jában van. Széki Margit az Alföldről jött nyaralni Salgótarjánba. 15 éves fiatal lány, akinek megtetszett váro­sunk és augusztus közepén jelentkezett esztergályostan-ulónak az acélgyárban. Felvették és szorgalmaséin tanulja mesterségét. ő sem ismeri a Dunai Vasmű építősét, ami nem is esnda, mert nem emlékszik arra. hogy vala­mikor is a DISZ vezetősége fel­kereste volna őt és elbeszélgettek volna vele­Szeretne bekapcsolódni az itteni szer­vezet munkájába, otthon ás tisztasági feWA» volt a .szer vezettem. Vauké Erzsébet ifjúmunkás arról beszél, hogy a Vörös Sarokban szok­tak összejönni, azonlnan főleg csak szakmai oktatásra. A DTSZ-vezetőség nagyön ritkán keresi fel őket, hogy politikai felvilágosítást adnanak szá­mukra. • Kirenács elvlárs. a DISZ titkára, el­ismeri, hogy tisztában van a Komszo- moi „könnyű-lovassági“ mozgalmával. A hős k y m sz omo list á k munka terüle­tük ön mindig kiválasajto-Mák a legnehe- zelü) feladatokat és szervezett rohamot intézve -a nehézségek elten, meggyorsí­tották a termelés menetéi. De hol ta­pasztalható ez az acélgyárban? A főműhelyben szinte klasszikus rendetlenség uralkodik. Egymás hegyén-hátán gépalkatrészek, megmunkált és megmunkálandó vas darab ok. Mindennek tetejébe pedig alaposan el­szaporodtak a patkányok. Nemcsak hosszú ideig keftl kérésig élni egyes mumkadairabotkat vagy munkaeszközö­ket, de a felhalmozott vajdarabok a dolgozóik teste épségét is veszélyeztetik. I A DÍSZ-SZERVEZET I í'j'Á aUltía­II — I- hogy a* üzemben nem lehet megszervezni az energiatakarékossági mozgalmat. Hatá­rozottan ki kell jelentenünk, hogy nem igaz. Ez a dolognak liberális, könnyű kezelése. Vannak olyan hangok a gyár­ban, bogy miniszteri rendeletből a dél­utáni műszakot éjjelre teszik ál egyes üzemekben, mert éjjel olcsóbb az ener­gia és ennél többel nem tehelnek az energiafogyasztás csökkentéséért. Hi­vatalos kimutatás bizonyítja, hogy október hónapban a főműhelyben 25 üresen futó molorl, 301 égve- maradt villanyt oltottak el az energia-ellenőrök. Egész gyári viszonylatba n mintegy 1000 kilowattórát pocsékoltak el. Ebbe nincs benne a százszor lezárt gőz, a 030-szór elzárt gázszelep, valamint a 274-szeres elcsavart hiába folyó vízcsap energiapazarlása. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a Csepeli Varrógépgyár if­júmunkásai 4200 kilowattóra energia­megtakarítást vállaltak, akkor acél­gyári viszonylatban a havi 1000 kilo­wattórás megtakarítás csinos ered­ménynek bizonyulna, nem beszélve ar­ról, hogy még igen sok terület van az üzemben, ahol megtakarítást lehetne elérni. Nem helyes a pártszervezetnek az az álláspontja, mely szerint támo­gatja a DlSZ-nek ezt a helytelen né­zetét. Az acélgyárban van lehetőség energiatakarékossági mozgalomra, emellett pedig a termelésnek számtalan területén töltheti be a rohamcsapat szerepéi a gyár ifjú­sága. brigádokat szervezve a leg­nehezebb feladatok megoldására* | PARTUNK £S KORMÁNYUNK | komoly áldozatukat hozott azért, hogy biztosítsa a szakmiuiíkásutánpóillást. Áz acélgyári DISZ-szervezet ennek pont az ellenkezőjét csinálja. Slurmann Jó­zsef ifjúmuirtkás, mini bádogos, ápri­lis 4-én szabadult fel. Feltett esei meg voltak elégedve munkájával és taní­tották. hogy minél jobban elsajátítsa a szakmáját. A gyár egyes vezetői azon a el­men, hogy sok a bádogos szak­munkás. Strumann Józsefet és még egy társát a hideghengerműbe he­lyezték padlót seperni. A DISZ-szervezet tudott róla. és még is engedték az ifjú szakmunkásoknak ezl az elsorvadását, a káderek fejlődé­sének gyalázatos, pártszerűíien meg­akadályozását, A DISZ központi vezetőségének va­sárnapi határozata fokozottabban szói minden acélgyári ifjúmunkásnak. A felso-rollakon kívül meg számos hiba és hiányosság van a munkájukban. Feladatuk, hogy a Párt támogatásával felszínre hozzák ezeket és az ifjúság legjobbjainak a vezetőségbe való be­választásával oldjáík meg sikeresen feladataikat, ezzel méltóvá válnak Pár­tunk, Rákosi elvtárs bizalmára és tá­mogatására. s (Balogh) A «iwigwzók egéttzfeégéért A megyei tanács közegészségügyi és népjóléti osztálya Balassagyarmaion és Szurdokpüspökiben mélyfúrású kutakat építtetett, amelyek megjavítják a két helység vízzé! való ellátását , Ezenkívül több új kút építése, van iglvamatban. melvet meg ebben az évben átadnak a dolgozóknak. Az osztály javaslatára Nőtincsen út közegészségügy! kör meg­alakulását enged élvezték. A nőtincs) ta­nács már gondoskodott orvosi lakás­ról a rétsági járási tanács Intézke­désére pedig hamarosan orvos kerül a községbe. Batki János és felesége számadást végeznek A KIS HÁZ néma csendjét csupán egy kanál csörgése zavarja, amint hozzáér a fe­hér porcelántányér oldalá­hoz. A csendes kis otthon­ban türgemozgású asszony krumpligcduskát tesz a lérje elé... Nem szól semmit, csak nézi a gondterhelt, idős férfit, A férfi eltolja maga elöl az üres tányért, majd zsebéből zsebkendőt vesz elő és törölgeti őszes bajszát ■.. ő sem szól sem­mit... Mereven maga elé néz ... gondolkozik. Idős ember. Sok életta­pasztalattal rendelkezik. Ez látszik tekintetéből is. Hom­loka redőnyös, de tekintete sok jóságot és kedvességet árul el. Sok kemény eszten­dő van a háta mögött. A meleg étel párolog előtte, ő pedig féikézzel az asztalra könyökölve, hol a kérges tenyerére néz, hol meg az asszonyt szemléli . .. Monda­ni akar valamit, de felesége most nem néz oda. A tűz­hely körül forgolódik. Egyi­kük sem beszél, mindketten hallgatnak. NÉHÁNY PERC elteltével a férfi az ebédet befejezve, jóízűen kortyolgatja a vizet. Ismét a bajuszát törölgeti, majd az asszony felé fordul­va, halk kzavai megtörik a csendet: — Te . Panni... gyere már, “ ülj le ide mellém, beszélni akarok veled. Az asszony érdeklődő arc­cal fordult férjé felé, majd apró léptéivel az asztal hoz megy és szemben az emberrel helyet foglal ar asztal, mellett. — Azt akarom mondani — kezdi a beszédet az em bér —, hogy két lovon egy­szerre nem lehet lovagolni Mert aki ezt csinálja, az közibük esik ... Nem halao sehová. így vagyunk ezzel mi. A bányamunka mellett földet is dolgozunk. Haszon nélkül, ráfizetéssel. Hát ez így sehogy sem jó. Hallói tam hírét a bányánál — Torják Géza mondta ez, a harmadtitkár —, hogy a földet le lehet adni az ál­lamnak. jutányos áron. vagy használatra. És ezután részt kapnánk ■ .. Együtt szereztük a földet, hát egyedül nem akarok határozni. EZALATT az idősebb őszes bajszú ember a pipá­ját veszi elő. Tömködi, köz­ben az asszonyt halkan fi­gyeli . . . Választ vár tőle . .. — Én már gondolkoztam rajta — mondja, miközben pipája meggyújtásával fog­lalatoskodik. — Nézd, Jani — veszi áf a szót az asszony —, tud­hatod. hogy milyen sokba került ez a föld . . . Nem tud­juk rendesen megmunkálni, oszt nem is terem. Hiába, egy napba csak 24 óra van. Nincs az embernek nyugta, soha nem tud pihenni... Te legjobban tudhatod, hiszen a bányából sokszor nem ha­zafelé jöttél, hanem egyene­sen a földre... A földről meg a bányába ... Én és Juliska meg mindig csak másnak jártunk dolgozni, ha egy-két szekér trágyát kivit­tek a földünkre, ha szántot­tak, vagy ha valami termést hoztak be a lóidról. Sokai dolgoztunk a földdel, még­sem tudtuk rendesen meg­dolgozni. Én is azt mondom, hogy bizony nem jól van ez így ... — Ügy gondoltam, hogy számbaveszünk mindent, hogy tisztábban lássuk a dolgot — veszi át a szót az öreg Batki János. — Nem kell ahhoz nagy számadás — vág közbe a fe­lesége. — Akárhogy for­gatjuk a dolgot, csak az jön ki belőle, hogy nem lehet a bányában is, meg a földdel is dolgozni. Az ember most közelebb hajol a feleségéhez. Csak az ujjain kezdi a számolást. — Ha meg akarjuk trá­gyázni a löldet, minden év­ben kell. . . mondjuk 50 kocsival. Ez évente 500— 600 forint. Ennek a kiszállí­tásáért száz napot kellene dolgozni, mert egy kocsi íuvarért két napszámbéri kérnek, vagy pedig 40—50 lorintot kell fizetni érte. így a trágya kiszállítása évenként pénzben közel kétezer forintot jelent. Az­tán meg jön a szántás . .. Egy napra két ökörrel száz forintot is elkérnek. Ezt meg hét nap alatt sem vé­geznék el.. . Szóval ez is lenne legalább 700 forint. AZ ASSZONY, aki figyel­mesen hallgatja a férje sza­vait. bólogat. — lgy van ez, Jani. Meg az a sok veszödés a föld­del ... Te meg soha nem tudod magadat kipihenni. Ha fizetett szabadságot kérsz, azt nem azért kéred, hogy pihenj, hanem hajnal­tól éjtélig együtt dolgozunk a földön . ■ • Mégsincs jól megművelve ... — Máskülönben rs ez a magángazdálkodás beteges dolog — mondja az ember határozottsággal. Miközben pipájából nagyokat szív és a konyha levegőjében, mint a felhő úszkál a kék pipa- füst. — Nincs az embernek rendes szerszáma, amivel jól megmunkálhatná azt a földet. Amit a bányánál ke­resek, az is a földre* megy. A végén meg rájövünk, hogy alig termett valamit... Még annyit sem ad, hogy magunknak elég legyen. Hát jobban jövünk ki. ha azt a pénzt, amit a bányában ke­resek, nem a földbe öljük, hanem magunkra költjük ... Éljünk belőle. Azoknak a bá­nyászoknak, akik földdel nem bajlódnak, semmi ba­juk. Megvan azoknak az en­nivalójuk ■.. Van elég ide­jük pihenésre, kipihenve iönnek a bányába. MOST ÉPPEN a Julis lá­nyuk lépett a konyhába, egy pillanatig csönd lesz, majd az apja őt is odainti az asztalhoz: — Ez a lány meg eljönne a bányához dolgozni. — Elmennék én, édes­apám, szívesen. Inkább ott dolgoznék, minthogy azok. nak dolgozzak, akik két napszámot kérnek egy kocsi fuvarért. Vannak ott a bá­nyánál ilyen lányok, és mind megállja a helyét. — Te, embert... Holnap menj el ahhoz a Torják Gézához és jelentsd be, hogy leadod a tőidet. Aztán majd bejelentjük a tanács­elnöknek is. összesen 12 holdunk van. Ebből négy és fél hold a termő, a többi pedig erdő és legelő .., A liatal lány arca ragyo­gott... Üj tüzek gyúlnak a szemében, érzi, hogy most valami új élet kialakulása közeledik feléje ... — OROSZ — A Salgótarjáni Üveggyár és az Acélárugyár elektróda- és szegverő-üzeme befejezte ezévi tervét Megyénkben több üzem befejezte az ötéves terv első évét. A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói táviratban közölték Rákosi elvtárssal, hogy ezévi tervüket november 10-én száz százalékra befejezték. A gyár dolgozói a terv teljesítésén túl, vállal­ták. hogy az év végéig 600 tonna kész üvegárut termelnek népgazdaságunk számára, az önköltség 7.7 százalékos leszorítása mellett, ugyanakkor a ver­senyben dolgozók számát 812 főről, 950 főre emelik. Ugyancsak befejezte ezévi tervét, a Saigótarjáni Acélárugyár szegverő- és eiektnkla-üzeme is. A szegverő üzem november 18-ra, az elektróda-üzem pedig november 20-ra vállalta ezévi ter­vének befejezését, amit november 17- re teljesítettek. A szegverő üzem dol­gozói táviratban közölték Rákosi elv- társsal „hogy a béke megvédéséért folytatott harcban újabb csapást mér­tünk a háborús gyű jtogatókra". Az acélgyár gazdasági üzeme CP mezőgazdasági gépalkatrészekre vonat­kozó 1950. évi tervét november 14-én befejezte. 11-től 18-ig ezekből a cik­kekből már 42 tonnát gyártottak ter­ven felül az üzem dolgozói. A tudomány és az üzem dolgozóinak együttműködése Szeptember hónapban a salgótarjáni üveggyárban az 1-es és 2-es zöld-ke­mencében olyan jelenség lépett fel, amely az üvegiparban ritkán fordul elő. A fentefnlített kemencékben az üveg mindinkább e'.kövesedet!, annyira, hogy a kitermelt üvegáruk 35 százaléka se- lejtbe ment. Természetesen a vállalat­vezetőség, valamint az üzemvezetőség a jelenséggel kapcsolatban mindent el­követtek, hogy a hibát kiküszöböltek. Ennek ellenére, mégis öt hétig tartott, amíg sikerült megállapítani a selejt- képződés okát. Dolgozóink segítségül hívták a tudomány emberéit. Az üzem- vezetőség elsősorban az üvegoivasztás- hoz szükséges anvag összetételéten ke­reste a hibát, ebbe a munkába bekap­csolódtak országunk vegyészmérnökei. Nevezetesen: Jermendi Károly mér­nöki hallgató, Visv László vegyészmér­nök, dr. Sztrohav Kálmán professzor, a budapesti Ásványtant Intézet ve­gyészmérnöke és a soproni tudomány­egyetem professzorai is. A lefolytatott .'Vizsgálatok bebizonyították, hogy a gyanú helyes volt. A tudomány dolgo­zóinak végül sikerült megállapítani, hogy a saját kiterme'ésű kvarchomok összetételében megolvaszthatatian anyagrészecskék voltak. Ez annak tu­lajdonítható, hogy a lerakodás egye­netlen volt és a homok rétegei közé szabadszemmel meg nem állapítható agyagréteg került. Miután a hibát megállapították, mindjárt közölték velünk a hiba kikü­szöbölésének módját is. Az így alkal­mazott eljárással sikerült elérni, hogy' a selejt a zöki-kemencében ötszázaíékra csökkent le. A dolgozók figyelemmel kísérték az egész vizsgálat .lefolyását. Az állandó érdeklődés, a javaslatok és a tudomány embereinek munkája meghozta a fára­dozás gyümölcsét, amely jelentős ér­téktöbbletet jelent szocialista gazdasá­gunk számára. A jövőben az ilyen hibák már rövid idő alatt kiküszöbölhetők lesznek, mert a már megépült új laboratóriumban, amelyben a magyarországi összes üveg­gyárak anyagvizsgálatát, analíziseit fogják végezni, az ilyen hibákat rövid idő alatt kivizsgálják és a szükséges intézkedéseket megteszik. A laborató­rium 480 ezer forint költséggel épül és a jövő év közepén megkezdi műkö­dését. „Örömmel támogatjuk a falusi dolgozókat... ~ Válasz a palotási tszcs felhívására Mi, a zagyvapálfalvi Bányagépgyár fafujárói a Szabad Nógrád legutóbbi számában olyan cikket olvastunk, ami­ben a falusi elvíársak az ipari műm kásokhoz fordulnak segítségért. Mi megragadjuk ezt az alkalmat és mint faáujárók a falu dolgozóinak még foko­zottabb felvilágosító munkával, politi­kai tudásunk átadásával akarunk segí. •tetjj, hogy még jobban elmélyítsük a munkás-paraszt szövetséget. Mi, ipari dolgozók politikai tudásunk mellett, szakmailag és gazdasági téren is segítségére sietünk a falu dolgozóinak. Főcélunknak tekint­jük, azt, amit Rákosi elvtárs mondott október 27-i beszédében: „A maradisá- got, amit a régi rendszer föld­birtokosai a falusi lakosságba bele- kényszerítettek, véglegesen felszámol­juk.” Csak így lehetséges a falun dol­gozókat szorosan az ipari munkások színvonalára emelni. Mert itt meg kell ragadni azt a lehetőséget, hogy a téli időszakban politikai tudásunkat tovább fejlesszük, amit szemináriumokon való részvétellel és nem utolsósorban tanul­mányi és népnevelő könyvek olvasá­sával érhetünk el. Minden tekintetben azon leszünk, hogy politikai és szakmai tudásunk legjobb eredményeit átadjuk, amellyel közösen megdöntenénk a falu és a város között fennálló válaszfalat. Örömmel olvastuk a Szabad Nógrádi­ban, hogy a íalu dolgozói is kiváló munkásai akarnak lénni a szocializmust építő hazánknak. Mi, a zagyvapálfalvi Bányagépgyár dolgozói ígéretet teszünk arra, hogy mindenkor a Párt irányvonalát és polt. fikáját követve széjjeitéphetetlenné tesszük a munkás-paraszt szövetséget, nagv ügyünk és a viláigbéke megte­remtése érdekében. A zagyvapálfalvi Bányagépgyár faiujáró csoportja nevében: Regős József, Gordos Béla, Orosz Gyula, Misurda István, Béres Béláné. Teljesítik vállalásukat a pálfalvi üveggyárban A zagyvapálfalvi üveggyár dolgozói, csatlakozva a Ganz Hajógyár felhívá­sához, a vállalt kilencvenezer négyzet- méter üvegből közel 31 ezer négyzet- métert teljesítettek, az önköltségi tervet 6.71 forintról 6.66 század forintra csök­kentették, ugyanakkor 617 tonna sze­net takarítottak meg. amely a vállalás­nak több mint a felét teszi ki. Ugyan­csak november 7-ig megtakarítottak 27 köbméter deszkát. A gyárban október hónapban 31 fő nem teljesítette normá­ját, tehát ezen a téren jó felvilágosító munkával, munkamódszer-átadással kell segíteni, hogy vállalásuk szerint decem­ber hónapban mindenki elérje, vagy túlszárnyalja irányzatát. IDEOLÓGIAI, SZÉPIRODALMI, TUDOMÁNYOS, IFJÚSÁGI ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZAKKÖNYVEKET VÁSÁROLJON A KÖNYVESBOLT KISKEPE$ KE»ELVI I VÁLLALAT BALASSAGYARMATI, PÁSZTÓ, SZABADSÁG-ÚTJA 83, SALGÓTARJÁN, RÁKÓCZI-ÚT 86. SZÁM ALATTI KÖNYVESBOLTJAIBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents