Szabad Nógrád, 1950. november (6. évfolyam, 47-52. szám)

1950-11-18 / 49. szám

1950 november f8.

SZABAD ffóGRAD

5

Jöjjenek hozzánk az ipari dolgozók, segítsék munkánkat- JAVASOLJÁK A PALOTÁS1 TSZCS DOLGOZÓI LEVELÜKBEN

Kedves Elvtársakt

Mi, a palotást „Patác“ termelőszövetkezeti csoport tagjai elhatároztuk, hogy javaslattal fordulunk Pártunk megyebizottsága felé, munkánk, kulturális életünk fejlődése, a munkás- paraszt szövetség szorosabbá tétele érdekében.

Nagyon helyesnek tartanánk, ha tpari dolgozótársaink meglátogatnának egy-egy csoportot és a csoportnak segítséget nyújtanának. Szükségesnek látnánk ezt azért is, mert az ipari dolgozó elvtársak nagyobb politikai tudás-sál rendelkeznek, mint mi, falusi dolgozok. Ezek az elvtársak segítséget nyújtanának nekünk politikai tudásunk szélesebb alapokra való helyezésére. Segítenének nekünk abban, hogy munkánk még eredményesebb legyen.

Az ipari dolgozó elvtársak szaktudásukat átadva segítséget nyújtanának nekünk gazdasági gépeink javításában, ezeknek rendbehozásában. Az ipari efvtársakkal karöltve könnyíteni tudnánk a nehézségeinken, könnyebben meg tudnánk oldani problémáinkat,

Rákosi elvtárs október 27-i best* dében azt mondotta, hogy: „Még mindég legnagyobb akadályunk a mezőgazdaság gyors fejlesztése terén a maradiság, a konzervatizmas, a régihez való görcsös ragaszkodás." Rákosi elvtárs ezen megállapítása vonatkozik ránk is. termelőszövetkezeti tagokra. Vannak még köztünk is olya nők. akik görcsösen ragaszkodnak szerzett javaikhoz. Ezeket az ipari elv társakkal együtt jó felvilágosító moh kával meggyőznénk, hogy ez helytelen álláspont, nagyban gátolja a szocialista fejlődésünket. akadályokat gördít országépitő munkánk elé.

Az ipari ebtársak nagy segítséget tudnának nyújtani nekünk kulturális életünk fejlesztésében is. Volt ugyan már kultúrcsoportunk, de nem igen mutatott eredményt, meg a munkák következtében nem tudtak ügy dolgozni. mint keilett volna. Véleményünk szerint ezek az elvtársak, akik járta Sabbak a kulturális élet területén, segítenének, ahol még nines kuitúrcso- port. megalakítani. Ahol pedig van, csak nem működik megfelelően, segítségükkel felfrissíteni, megszervezni.

Mi ugyan látjuk a hibákat, látjuk hot »an javítani való, hol szorul a munka segítségre, de sok területen a magunk erejéből, tudásából megoldani nem tudjuk. Ha az ipari etutármk ilyen területeken segítséget nyújtanának nekünk, sok olyan hiányosság, hiba nyerne orvoslást, aminek következtében talán nem tudunk olyan munkát kifejteni, mint ahogy azt mi szeretnénk.

Ex a segítség az ipari elvtársak részéről nagyban hozzájárulna a

munkás-paraszt szövetség megerősít*, séhez. Látnák a csoportok tagjai, hogy munkájukban nincsenek egyedül, hogy problémájuk megoldásához segítségei kapnak, látnák és Világosabb lenne előttük az. hogy az ö munkájuk országos érdekeket szolgál. Át « tény, hogy az ipar a mezőgazdaság segítségére siet, megdöntené a falu és város közötti évszázadok óta fennálló mj- las: falat.

Mi itt falun is hullottunk a: ipari munkások, bányászok sztahanovista eredményeiről. Mi Is szeretnénk kiváló munkásai lenni szocializmust építő hazánknak, az ipari és bányász elv- társaink példájára. Ehhez volna szükséges ezeknek az elvtársaknak segítségére, támogatására, munkamódszerük átadására ,y .,, Ez a testvéri összefogás, ez a szoros kapcsolat, amelyet ezzel még jobban összefűznénk. csattanóé pofon volna az imperialistáknak. Ezzel még jobban elmélyítenénk azt a ragaszkodást, ami a falusi dolgozók részéről a városi dolgozók felé megnyilvánul. Eredményesebb munkát tudnánk kifejteni a békefront ránk eső szakaszán, erősebbé tudnánk tenni a béke- tábort.

.4 palotád ..Paiócz“ tszcs dolgozói nevében Örgovnnyi János tszcs-elnök.

ARA CSAK

(swj)

müanyfűiélapm gázán aíyen

babkévébél esprt&őt péSkámMl mokkái forró leél

percek alatt készít az éRESCo univerzális kávé-iea- főző espressokészüiék. Használható:

A BÉKE VÉDELME: NAPSUGARAD JÖVŐ

JF ötelességemnek tartottam, hogy mint küldött, szívesen vegyek részi « budapesti békegylUésen. ügy is, mint ember, de úgy is, mint az egyház ember*.

Van-e szebb munka, mént az áldásos béke megvédéséért kifejtett munka?

Amikor elindultam erre a szép útra, mosolygós gyermekek csoportja köszöntött és indított e békés munkára. A béke és az élei mosolya a gyer- mekarcokrm összetartozik. Az étet szépsége ez. Ezt védelmezni szép feladat.

Ezért hangzott el valamikor is a. szép és fölemelő mondás: Engedjétek hozzám a kisdedeket. Most is ezt akarjuk. Most is, amikor a békét védeni kell, hogy el ne tűnjön a gyermekarcokról a mosoly és az élet igenlése.

A boldog ás békés emberi élet alapja a mosoly az ártatlan gyermekarcon.

A békegyűlésre vezető egész utunk diadalát voft. Az állomásokon nagy lelkesedéssel köszöntöttek. Hiszen annak a megvédésére indultunk, ami mindnyájunknak a legdrágább, a béke megvédésére.

Mindenki óhajtva óhajtja a békét. Különösen azok, akik nagyon sokat vaszítetíek a háború borzalmai által. Akiknek békés, boldog életét feldúlta » háború kegyetlensége. Egy szorongó gyermekház irta te a' sorokat, aki édesapját veszítette el a háborúban, aki a friss sírhantnál hullaija ‘könnyeit, hogy védjük meg a békét, hogy ne domboruljanak áj sírhalhtok, hogy gyermek- társainak ne tegyen ilyen kegyetlen veszteségben része. '

Ez a lélek hatotta át a nagygyűlésen elhangzott beszédeket is. Mind a háború borzalmaitól irtózott, mind az áldásthozó békét gjuijtoltd.

Diadalmas tomboláé köttetett minden békebeszédet. Mindenkinek a szívéhez nőtt a béke ugye. . -;'

Szép oott hallani az alkotó munka terén beállott.■ szép eredményekről Épül az ország. Soha nem látott épülő munka hevében forr at egész ország, A munkához is béke kelt. Az elhangzott számarányok támasztották alá a békés munka hatalmas arányait. Ezt a szép munkát meg kell védeni. Ehhez béke kelt. Kém engedheti meg ez emberiség egy újabb háború pusztítását.

Férfiak, nők, ifjak és idősebbek ajkáról a béke védelmének és forró vágyának szavai, hangzottak el. Üdvözletek is jöttek a nagygyűléshez. Az országból és külföldről. Mind ezt a lelkületet sugározta, ÜnneptS csoportok ás jöttek üdvözölni a békés munka kongresszusát. Gyermekek, Ifjak, a nép- mdsereg katonái. A gyermekek, mint az élet várományosai, akiknek arcán ott sugárzott a békés életöröm mosolya. Az ifjak, akik féltik boldog ifjúságukat. A harcra megedzett néphadsereg fiai, akiknek nem céljuk a háború, hanem azért vannak fegyverben, hogy a boldog élet alapját, a békét őrizzék fegyvereikkel. Az édesanyák szive nőtt össze ezekkel a kemény fiaikkal, akikre büszkék. A honvédek felhangzott harsonája is a béke záloga volt.

Az egyház is szépen képviselve volt a békegylUésen, Nagyszámú papi csoport veti részi. Az elhangzott beszédekben szépen domborodott ki az evangéliumi szettem. Csak akkor járunk igazán az evangélium ét járt, ha a béke útján járunk. Csak egyetlen harc métló a hivő emberhez: a békéért való harc. Ez dicsőséges harc.

Hát lesz-e háború? Eredményes-e tlym békegyűlés vagy egyáltalában a béke szent ügyéért folytatott harc szerte az egész világon?

Háború nem lesz. Nagyon szépen fejtette ezt ki a budapesti békenagy- gytilésen Obrazcov, a Szovjetunió küldötte.

Hivatásánál fogva sokat foglalkozik a gyermekekkel, A gyermekarcok mosolyának védője. A barátságnak a postása. Féltő gonddal őrzi a gyermekarcok mosolyát és életigenlését.

Szépen ecsetelte beszédében, hogy milyen szép volt az. ég, a, föld, a mezők, az erdők, amikor ideszállt repülőgépével. Milyen szép volt, amikor a látóhatáron feltűnt a szép, aranyos nap és megvilágította dt, egész földet. Milyen gyönyörű volt akkor a főid. Milyen szép a föld akkor, amikor békés emberek raknak rajta... Milyen jó volt látni a mezőket, wncfyekén már ott van a vetés, a következő aratás. Milyen jó tütni a békés erdőket, folyóká t, tavakat, falvakat, városokat. Minden az emberért van. Az ég, a föld,1 a víz, mind az emberért. Milyen boldog tehet az ember, ha soha nem tesz háború.

De vonnak a vMágon szörnyű emberek, akiket tsem’ is ‘t^héi embereknek nevezni, Kevesen vannak, nagyon gonoszak, nem akarják, hogy á főidőn élet legyen. Nem akarják, hogy az égen a nap süssön, nem akarják, hogy kenyér és szőlő legyen. Ad akarják, hogy az égből bombák hulljanak, azt akarják, hogy fekete legyen a főid, hogy összeomoljanak a házak és meghaljanak az emberek. S mindezt csak azért, hogy sok pénzűk legyen.

De ezek a nagyon kevesen vannak. Ök maguk nem akarnak menni a háborúba. Másokat akarnak Óda küldeni. Nincs erejük, nem keif tőlük félni, az igazság sokkal erősebb, a béketábor sokkal hatalmasabb. Azért, mert erősek vagyunk, mert hatalmunk nagyobb és velünk 'az igazság, még Ipvábh keH harcolnunk, még jobban meg kell erősítenünk a békéért 'ottlő 'non hitét. Fel keil szabadítanunk azoknak az embereknek a szivét, akikben még féíe.em van. Fel kelt nyitnunk azoknak a szemét, akiknek még zárva vyti. Ezf mindenkinek meg kell tennie. Mindenkinek küzdeni keil a békéért.

Meg is fogadtuk Obrazcov szavait. Meggyőződésünk, hogy nem lesz háború, mert harcolunk ellene. Meggyőződésünk, hogy többen varinak a békés etpberek s ezt a tábort még tovább fokozzuk.

Mindnyájan küzdünk a békéért. Azt akarjuk, hogy az égeti továbbra is süssön a nap. Azt akarjuk, hogy áldó sugarait hintse az egész földre, azt akarjuk, hogy békés, boldog, napsugaras legyén az ember élete. Azt akarjuk, hogy a boldog, mosolygós gyermekarcokról ne tűnjön el d mosoly és a bo’dogság.

Bart« Rafael

plébános, Sigújíalu.

MICSIK IMRE PARASZTKÜLDÖTT LEVELE RÁKOSI ELVTÁRSHOZ

Drága Rákosi elvtársi

Nőm is tudom, hogyan köszönjem meg azl a boldog életet, -amelyet nékem a népi demokrácia biztosított. Én, aki a múlt rendszerben fiatal gyermekk orunitót kezdve egészen a fetezabadulásig cse léd sorsban tengettem életemet és mindenből kisemmizett dolgozó voltam. A felszabadulás után hét hóid juttatott földön magam gazdája lettem. Az igazi nagy öröm ez év nyarán ért. Kikerülhettem a Szovjetunióba és tanulmányozhattam a világ legfejlettebb szocialista mező- gazdaságát. öt1 héten keresztül annak az országnak uehettem vendége, amelynek köszönhetjük felszabadulásunkat. Az életem igazi értelmét a Szovjetunióban eltöltött napok adták meg. Ott vált «Jöttém teljesen világossá a haza,szeretet fogalma is. A szovjet dolgozóik)!ó| tanultam meg. mit jeleni a hazaszeretet és mi kelt ahhoz, hogy a hazaszeretet egységessé kovácsoljon össze egy nemzetek Hallottam a dolgozó parasztok beszédét, tanulmáayoz. tam munkájukat és felejthetetlen emlékként vésődött szívembe az a lángoló szeretet, ahogy a szovjet nép a nagy Sztálinról és a Bolsevik Pártról beszél. Saját magam tapasztalt a ni a szovjet nép más népek iránt való szereidét Felejthetetlen számomra mtittidiaz, ahogy bennünket, kis ország küidöfteit; fogadott, Szerelnék néhány sorban köszönetét mondani azért a testvéri szereiéiért, ahogy engem és a többi paraszttársaimat neveltek, tanítottak arra: szocialista értelemben rtni a munka, mi az emberi megbecsülés, mi az emberi élet célja és értelme.

Már hónapok lettek e! azóta, hogy mi kint jártunk a Szovjetunióban, de gondolatban állandóan most is járom ü*bekÜMftán sík terű letét és csodálkozom azon, hogy ezt a kietlen pusztaságot hogyan formálta és alakította át a* élenjárd szovjet tudomány és a dolgozó nép. Még mindig hallom Spo- rov elvtársivák, a tombovj kerület megyei tanácsa alelnökiének szavát, amit a íe-nin-kolhozban mondott: „Ti, elvtársiak Hátiatok bennünket, szovjet embereket kint a mezőkön, gépeinken, a jószág molten, mindenféle munkában

és családi tűzhelyeinknél. Láttátok, hogyan élünk és miért élünk. Ezt mondjátok el ha hazaérlek, se többet, •se kevesebbet.“ És én megfogadtam Sporov elvtárs minden szavát. Hazaérkezésem után első . dolgom volt, hogy belépjek a községünkben már meglévő csoportba. Segítettem a párt- szervezetnek a csoporttagók beszervezésében. Községünk becsületes dolgozói bizalommal fordultak feléin .és érdeklődtek a Szovjetunióban látottakról. És én ugyanolyan türelemmel és szeretettel mondtam el a látottakat, mint amilyen szeretett el nekünk a szovjet dolgozók magyarázták.

Kitartó és szívós felvilágosító munkámnak, amelyet a pártszervezettel karöltve végeztem, meg is lett az eredménye. 25 tagról öl tagra szaporítottuk fel a csoport tagságát, amely szám állandóan fölfelé ível. , A csoporton belül megindítottuk a vízcsatorna építését. A műszáki munkálatokat mér he is fejeztük.

Drága Rákosii elvtárs, bizony el keli hogy mondjam, nem egyszer elfogott a keserűség, amikor láttam azt, hogy a kulákság miilyen alijas és hazug rágalmakat beszél a Szovjetunióról, népi demokráciánkról és mirólunk, paraszt- küldöttekről!. Ez az elkeseredés azonban nálam felszámolódott. Én, aki beszélgettem a szovjet kolhozok dolgozóival, megtanultam tőlük azt. hogy nem szabad egy pillanatra sem meg- hátráilni a nehézségek előtt és bátran felvettem a harcot minden aljas propagandával szemben. .

És én Ígérem, szeretett Rákosi elv- társ, hogy mindazért, hogy én tanul- mányozihal'taiü a szovjet dolgozók életét és megismerhettem törhetetlen ere. jüket, ahogy védelmezik a vilégbékét, én szabad ország dolgozója ígérem, hogy egy pillanatra sert fogok meg- hátráhni az ellenség előtt', mert tudom azt, hogy az ellenségeink ismét rabszolgttsorsiba akarják taszítani az egész világ népét, a békét védelmező Szovjetuniót és bennünket, magyarokat ii®.

MICSIK ■ IMRE Nagyoroszi.

Miért lépt*ti be a Pitriba ?

Október 27-én a rádión keresztül hallgattam Rákosi elvtárs beszédét. Rákosi elvtárs beszédében többek között ezeket mondotta: „Előtérbe keit újra állítani a tagfelvételt, Pártunk növelésének kérdését". Ez bennem is mégérlelte újra azt a gondolatot, hogy kérjem felvételemet a Pártba. Ezután a btesiéd után ráeszméltem. hogy nekem is a Pártban van a helyem, nekem is a Pártban kell dolgoznom, mert a Párt a dolgozók érdekeit képviseli és minden lépésével a dolgozók életszínvonalának emelésén dolgozik. Ezt én is és minden dolgozó paraszttársam saját életének javulásén"' észlelheti. Nem dolgozunk már a kóláknak, a földesűrnak, nem zsákmányolnak ki, mint a múltban.

A Párt a békéért harcol, mert nem akarja, hogy a dolgozó népet még- egyszer vágóhídra hajtsák, mint tették már kétízben. A Párt minden ember békés építő munkáját biztosítja, biztosítja azt, hogy békében élhessünk, dolgozhassunk. A Párt védi a mi és gyermekeink boldog jövőjét. A Párt nyitotta meg gyermekeink előtt az iskola kapuit, az egyetem és a tudás minden forrásának fellegvárait. Lehetővé tette, hogy gyermekeink ma már ott tanulhatnak, ahol ezelőtt csak az úri bitangok, léhűtők gyermekei lopták unalmukban a napot. Megnyílt gyermekeink előtt a munka minden területe. Ez az és még sok minden, amit adott és még fog adni nekünk a. Magyar bolgozók Pártja.

Ezeket átgondolva, most már nemcsak gondolkodtam azon,; hogy belépjek a Pártba, hanem kértem is felvételemet. A jövőben én is a Pártban szeretnék harcolni, jobb munkát kifejteni, szeretném megismerni a tanuláson keresztül a Párt, aíapélveit, tanulni, szeretnék, hogy. , én is még aktívabb harcosa lehessek a békének. Tudom, hogy a Párt erősödése is égy csapás az imperialista háborús uszí- tók fejére, akik most azzal akarják akadályozni munkánkat, ' hogy megtagadták a békeküldöttektől a belépési engedélyt Angliába. De mi nem rettenünk vissza, hanem kétszeres erővel dolgozunk. Megmutatjuk, hogy ilyen cselekményekkel. nem, tejrik meg a magyar dolgozók építő .vágyát, munkakedvét, nem ütnek rést a szorosan összefonódott munkás-paraszt szövetség egységén.

Ezért kérem minden dolgozó paraszttársamat, legyen aktiv harcosa Pártunk vezetésével a békének, tömörüljön a Párt soraiba, még szorosabban összefonódva üssünk nagyokat az aljas háborús uszítok táborára.

JUHÁSZ ANDRÁS, hatholdas dolgozó paraszt. Palotás.

Az elmúlt héten tartotta alakuló ülését a megyei tanács

Az elmúlt héten Balassagyarmaton székházának nagytermében tartotta a megyei tanács alakuló ülését. Ez az ü'és visszatükrözte mindazt a lelkesedést, 'amit az október 22-1 tanácsválasztás. A város zászlódíszben volt, a salgótarjáni bányászzenekar pattogó indulókat játszott, a megjelent tanácstagok a mígve dolgozóinak képviseletében melegen éltették a nagy Szovjetuniót és a .dicső Sztálint, az alkotó béke legfőbb Őrét.

A megnyitó beszédet Gyárfás János elvtárs, a megyei Pártbizottság titkára mondta. Beszédében kihangsúlyozta, hogy a megalakult tanács akkor fog jól dolgozni, ha munkájával szorosan felzárkózik a békét védelmező nagy Szovjetunió mögé.

A kormány képviseletében Oczel János elvtárs szólt a megyei tanácshoz. Rámutatott feladatára és sok sikert kívánt munkájához, amihez a kormány nevében a legszélesebb támogatást biztosította.

A megyéi tanács megalakulásának

napja történelmi pillanat a dolgozó nép életében. Soraiban munkások és- parasztok, valamint a néphez hu értelmiség foglalja el helyét. Hogy a dolgozó nép bizalommal tekint feléje, mutatja a-vá- lasztás napja, de mutatja az alakuló ülés napja is. amikor a munkások, parasztok. értelmiségiek, kispolgárok, a dolgozó nép mindén rétege oly nagy szeretettel üdvözölte. A tanácshoz való ragaszkodást fejezték ki az asszonyok és az ifjúság küldöttei is, akik örömüknek kifejezéseképpen virágokkal üdvözölték s tanács alakuló- ülését.

A megyei tanácsnak, de megvénk minden helyi, járási és városi tanácsénak soha nem szabad megfeledkezni arról, a nép mennyire szereti őkét. Ezért odaadó munkával tartoznak a népnek. Legyenek a békének élharcosai. Könyörtelenül leplezzék le a nép ellenségeit. Ha így fognak dolgozni, a népben lévő szeretet és ragaszkodás soha nem fog megszűnni és a tanácsokkal a. közigazgáiásbán .bejött ... űt, szellem 'virágozta tni fogja Hegyéníiet.'