Szabad Nógrád, 1950. november (6. évfolyam, 47-52. szám)
1950-11-04 / 47. szám
★ Hazánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján! VI. évfolyam, 47. szám. Ara 50 fillér 1950 november 4 Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén BÉKÉNK VÉDELMÉRŐL, NÉPI DEMOKRÁCIÁNK ÉS PÁRTUNK TOVÁBBI ERŐSÖDÉSÉRŐL A Meujyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének október 27-i ülésén Rákosi Mátyás elvtárs beszámolójában a következőket mondotta: Kedves Elv tanrak! Központi Vezetőségünk őrlése olyan időre esek. amelyet a nemzetközi helyzet fokozódó feszültsége és egyben a nemzetközi hék éniozgal om erősödése jellemez. Belpolitikailag népi demokráciánk egy sor sikerre ' mutathat rá, amilyen a győzelmes tauácsválaszíás. a milliárdos békekölcsön) ötéves tervünk első évének eredményes végrehajtása. Ugyanakkor mutatkoznak az egészséges növekedés vek:járójaként bizonyos átmeneti nehézségek. Beszámolómban ismertetem e kérdéseket s azokat a feladat okát is, melyek Pártunk és dolgozó népünk számára ebből a nemzetközi és belső helyzetből adódnak. A Szovjetunió és a vele szövetséges kormányok el vannak szánva gátat emelni minden támadó törekvéssel szemben A nemzetközi helyzetet az utolsó hónapokban az jellemzi, hogy az Egyesült Államok vezetése alatt álló imperialista blokk a hideg háború -! egyre inkább „meleg hábonV -ra akarja átváltoztatni. A szocializmust építő államok gazdasági és politikai megerősödésére. a Szovjetunió vezette békefront sikereire az amerikai imperialisták a harmadik világháború előkészületeinek meggyorsításával felelnek. Ezért nemcsak saját hadiiparukat és hadseregüket fejlesztik lázasan, ele fokozódó nyomást gyakorolnak csatlósaikra, a marshatlizán országokra, hogy azok is fokozzák fegyverkezésüket. A „New Statesman“ című liberális angol lap •négy héttel ezelőtt így irt erről: ..Amerika azt a célt tűzte maya elé. ttnytf rr világuralom megszerzésére fel- fegyverít Xémelorsztigban ugyanazokat n csoportokat. amelyek az utolsó világháborút okozták, olyan békét köt Japánnal. amely teljesen szabad kezet biztosít a régi Japán hadurainak, egyben úgy szervezi ál a Xemzelek Szervezetéi. hogy az minden körülmények között az amerikai politikát támogassa és a szovjet politikát elutasítsa.“ Ennek a támadó, világuralomra törő politikának egyik megnyilvánulása az. ami Koreában történik. Az Egyesült Államok gondosan készítették elő ezt az agressziói s meg voltak győződve, hogy Li Szin-Man könnyen elfoglalja számukra Észak- Koreát. Mikor délkoreai csatlósaik seregéi a Koreai Népköztársaság csapnia! szétverték, a meglepeti amerikai imperialisták először saját hadügyminiszterüket okolták. akik szerintük nem fegyverezte lel eléggé Li Szin-Munékat A hadügyminiszter annak bizonyítására, hogy a támadás gondosan volt előkészítve, egyszerűen nyilvánosságra hozta azoknak a hadianyagoknak imponáló iistáját, amelyet Dél-Koreába küldött. Azt is közölte, hogy Li Sziii-Manék fél milliárd dollárnyi segélyt is kaptak. A kezdeti kudarcok igazi okai hamarosan napvilágra kerültek. Maguk a Koreában lévő amerikai haditudósítók kezdték megírni, hogy a délkoreai nép gyűlöli Li Szin-Mant, akit „vén szörnyetegének hívtak, kormányzását „a mészárosok uralmának“ nevezték és lelkesedve fogadták Kim Ir-Szen bátor felszabadító katonáit. Erre közbelépett a hadi cenzúra, amely csakhamar olyan alaposan működőit, hogy' a „szabad” amerikai sajtó nem hozhatta le Nehru indiai miniszter- elnök javaslatát, amely a koreai kérdés békés megoldását célozta. Az amerikai imperialistáknak nem a tartós, békés, a koreai nép önállóságát és függetlenségét biztosító megoldás kellett. Ők gyarmatosítani akarják Koreái s ezért utasítottak el minden indítványt, melyet a Szovjetunió, a népi Kína, vagy India a békés megoldásra lettek. Közben mozgósították minden erejüket s mikor emberben és anyagban óriási fölénybe kerültek, megindították az ellentámadást. A koreai hazafiak hősiességét és önfeláldozását még az ellenség, is kénytelen elis- metifi. -A fasiszta gyarmatosító kísérletek és a gyarmati népek felszabadító harcának tanulsága azt mulatja, hogy a gyarmatosító csak, területet, hódíthat meg, de nem verheti le egy nép szabadságvágyát Ezt tapasztalták Koreában a japán imperialisták és már most tapasztalják az amerikai gyarmatosítók, akiknek hátában a hős partizánok tízezrei folytatják elszánt harcukat. A kezdetben elszenvedett kudarcokért most úgy állnak hosszúi az anic-. rikai megszállók, hogy térdig gázolnak a koreai hazafiak vérében. Ázsia népei, de az egész haladó világ felháborodással. látja, hogy az új gyarmatosítok vadságban és embertelenségben felülmúlják mindazt, amit a gyarmatok véres története eddig feljegyzett. A koreai nép hősi önvédelmi harca, szörnyű szenvedései különösen Ázsiában gyakorolnak mély hatást. Alexander Worth, az ismeri angol- polgári újságíró erről szeptember elején azt írta: ..Korea gyorson jelképpé fejlődött egész Ázsiában. Akár azzal irégzödik, hogy az amerikaiakat a tengerbe szórják. akár a koreai nép vértanaságá- val. egész Ázsiát az ügyesül! Áitaniok ellen mozgásit ja.“ Hasonlót állapít meg az angol nagy- löké lapja, a The Economist is a koreai bombázásotokat kapcsolatban. Az amerikai imperialisták ezzel a felháborodással szemben úgy akarnak védekezni, hogy világhódító terveiket egyrészt mini ,,a kommunizmus terjedésének meggáiiását“ állítják be, másrészt a Nemzetek Szervezete mögé bújnak. A liberális angol folyóirat, a New Statesman, ez év augusztusában azt írja erről: ..Ázsiában a kommunizmus meggát- lásának fogalma azt jelenti, hogy támogatják az elnyomási, a hozzánem- érlést, a korrupciót, a reakciót és ezzel eltaszitják maguktól n: ébredő hazafias erőket, melyek fügyetlenséget és szociális változást óhajtanak... Az ázsiai eseményekből már meytanulhat- tuk. hogy ez a politika olyan szövetségeseket eredményez, mint Bao-Dai, C.sang Kai-Sek és Li Szin-Man és ez hozzájárni ahhoz, hogy a kommunisták a népi függetlenség és a szociális haladás bajnokaiként léphetnek fel." A cikk elégedetlenül azzal a megállapítással végzi: „Az elnyomás csuk elodázza a kérdést addig az ideig, amíg a kommunizmus lesz az egyedüli kiút." Ez a felismerés az amerikai imperialisták előtt is feldereng. Az amerikai nagytőke folyóirata, az „U. S. News & World Report“ például ez évi szeptember 22-i számában kénytelen volt megállapítani, hogy „Az Egyesült Államok kommunistaellenes hadjárata azt jelenti, hogy azokban az országokban, ahol a kommunisták állnak a függetlenségért vívott harc élén, az Egyesült Államok szembeszállnak a nép követelésével.“ Érthető tehát, ha az amerikai imperialisták világhódító és gyarmatosító terveiket igyekeznek inkább az Egyesült Nemzetek zászlaja mögé rejteni. Ezért akarják most úgy átalakítani az Egyesült Nemzetek Szerve-. zetét, hogy az számukra nemcsak készséges szavazógép tegyen, de csatlósok hadseregével is rendelkezhessenek. Az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulása a második világháború szenvedéseitől elgyötört emberiség legnagyobb -reménysége-,volt. Azt várták tő-V le. amit létrejöttekor ígért, hogy egységesen és keményen fogja elutasítani a szétzúzott fasizmus: minden feltámadás i kísérletét, erőteljesen támogatni fogja a demokrácia, az emberi haladás ügyét. Az amerikai imperialistáknak világhódító törekvései azonban egészen mást rrányd adlak az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A MarshaII-tervvel és egyéb rcndsaabályokkal anyagi függőségbe hozták az Egyesüli. Nemzetek egy sor államát. Az Egyesült Nemzetek országainak jelentékeny része, mini Anglia, Franciaország, Belgium,, Hollandia. Ausztrália, a Délafrikai Unió és a többi, maga is gyarmat tartó, sőt nem egyszer rabszolga tar tó állam és helyenként mtol Vietnamban, Malájban. véres gyarmati háborút folytat az Egyesült Álíwmok segítségével. Ezek az országok torqiyszeie.sen sm- Ix’uállcák ^^-Szovjetunióval, a népek feiszahauftff^uak bajnokavai és a vi- Ingiirulimfrá törekvő. gyárinatosíló Amerika mögé .sorakoznak fel. A Nemzetek Szervezetének egy sor olyan kormány a tagja, amely az amerikai dollárok vagy az amerikai szuronyok nélkül nem sokáig ülhetne népe nyakán. Ezek a kormányok szolgaian követik az Egyesült Államok minden utasítását. Ézek képrzik azt a többségei, • molyról minden érvelés bepattan és amely gépiesen szavazza meg az Egyesült Államok követeléseit. Minél kevésbbé képviseli valamely kormány saját népének érdekeit, minél gyűlöltebb és ellenszenvesebb otthon, annál megfelelőbb Amerika számára, mert atillát szolgaiabhan teljesíti utasításait. Ezért is ragaszkodik Amerika olyan görcsösen Csang Kai-Sekhez és ezért akadályozza meg) a hatalmas kínai nép igazi képviselőinek felvételét. Neki nem a népek képviselőinek szó-- vétségére, hanem csatlósok, szövetségére van szüksége. Rá kell mulatni .arra is, hogy az Egyesüli Nemzetek Szervezete lehetővé teszi az Egyesült ÁWamok kis csatlósainak segítségével a többség akaratának elutasítását. Amikor például a ko-1 roai kérdésben India képviselője bizonytalan és radikálisnak egyáltalán nem nevezhető közvetítő megoldást ajánlott, ezt a javaslatot annyi ország támogatta, amelynek lakossága jóval meghaladta az Amerika vezette imperialista tábor lakóinak számát. Ennek dacára a közvetítést az Egyesült. Államok apró csatlósai segítségével el tudta utasítani. .Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fejlődése azzal fenyeget, hogy az amerikai imperializmus egyik fedőszervévé, vak eszközévé válik. Mi, magyarok is nemrégen1 tapasztalhattuk, mMyen készséges eszköze az amerikai agressziónak és hírverésnek a Nemzetek Szervezete. Amikor az amerikaiak koreai kegyetlenkedése miatt szerte a világon nagy volt a felháborodás — abból a célból, hogy eltereljék erről a figyelmet -és hogy az Egyesült Államokat a szabadság bajnokainak tüntessék fel, hirtelen napirendre tűzték Magyarország, Románia és Bulgária ügyét. Azt állították, hogy ezek az országok megsértik a szabadságjogokat. Kierőszakoltak egy megbélyegző határozatot. mely felszólította az Egyesült Nemzetek Szervezőiének tágjait, hogy igyekezzenek olyan adatokat gyűjteni,1 melyek azt bizonyítanák, hogy mi megsértjük a szabadságjogokat. Nagyon csábító feladat volna sorra venni azokat az országokat, melyeknek kormányai ezt a javaslatot megszavaz •fák és külön-külön megmutatni, hogyan áll u:Hufc a szabadság ügye. Én csak egyetlen egyet ragadok ki. Az ellenünk szavazók között ott volt a monarchofasiszta Görögország is. Hogy hogyan áll náluk a szabadság, arról egy tényt idézek, melyet a reakciós' svájci ,,Die Tat“ című újság ez év július 2SM száma közöl. Egy szemtanéi leírja, mit látott a görög Makrónizosz szigetén, a politikai foglyok táborában, Azt mondja: „Láttuk a tüzes vas okozta friss égési sebeket, az eltört kezeket és térdeket és ami a leyször- ngűbb, u néma férfiakat, akiknek a gégéjét zúzták szét.“ Még hozzá keit tennem, hogy ez a monarchofasiszta Görögország elhatározta, hogy csapatokat küld a koreai szabadságharcosok ellen. A magyar népi demokrácia kormánya helyesen cselekedett, amikor a Nemzetek Szervezetének erre az amerikai imperialisták által kezdeményezett határozatára jogi és erkölcsi igazának tudatában éles és szilárd tiltakozással és elutasítással válaszolt. A ml déli halárainkon ágál és provokál -az. amerikai imperialisták ügynöksége. a Trto-konnánv. Ez a maga Módján igyekszik segédkezni amerikai gazdáinak. Különösen a háborús uszítás és kardesörtetés terén fejtenek ki Titóék nagy tevékenységet. Énnek megfelelően az imperialista sajtó hol aláhúzza azt. hogy* Tito hadserege erősebb, mint a környező békés országoké együttvéve, hol pedig ennek ellenkezőjét, bogy' a népi demokráciák meg akarják rohanni Jugoszláviát. Mosl azonban az imperialisták nagy gondban vannak. Jugoszlávia miatt, melynek gazdasági helyzete ^olyan válságosra fordult, hogy a kapitalista országok sajtója is az egész rendszer megingásáról beszél. A Tiki-banda a gazdasági válságért és zűrzavarért az idei szárazságot teszi felelőssé. Nálunk Magyarországon is volt az idén szárazság, semmivel sem kisebb, mint Jugoszláviában. Tudvalévő, hogy a legfontosabb jugoszláv mezőgazdasági területek a magyar határ mentén húzódnak. A szárazság teljesen egyforma volt Makón és Nagykikindán, Szegeden és Szabadkán, Baján és Zomborbán. Pécsett és Eszéken. Ennek dacára nálunk távolról sem okozott otyan bajokat, mint Jugoszláviában, mert a mi megelégedett parasztságunk a népi demokrácia segítségével lelkesen, pontosan és idejében elvégezte mindazokat a mezőgazdasági munkálatokat, amelyek jórészben ki tudták védeni vagy csökkentnei az aszály hatását. Egészen más a helyzet Jugoszláviában, mélynek kormánya imperialista zsoldosokból, kémekből és - provokátorokból,1, a dolgozó -nép ellenségeiből áll. A Tito-bantda már tavaly ősszel eliia- rácsolta a jugoszláv parasztoktól a jó vetőmagot, a mezőgazdasági munkák idején százezrével hurcolták el a parasztokat erdőirtásra, vagy mint az idén, az aratás kellős középén a hadseregbe. Ezek az elkeseredett jugoszláv parasztok természetesen nem törték magukat a termelésnél ás még ke- vtsbbé a termésbeadásuál. Ez az oka annak, hogy a százezrekre rúgó t it óista janicsárhad nyomása dacára Jugoszlávia élelmezési helyzete és egész gazdasági élete az aratás utáni hetekben már katasztrofálisra fordult. Természetesen az r elkeseredett ipari munkások sem dolgoznak úgy, mint nálunk. Fokozza a gazdásági zűrzavart az, hogy Titóék a parasztoktól, az aszály- dacára, az aratás után is erőszakkal elrekvtrálták a termés jelentős részét és azonnal imperialista gazdáik országába exportálták. Rendkívül tanulságos az a látvány, ami a jugoszláv válsággal kapcsolatban az imperialista országokban mutatkozik. Ugyanaz az amerikai sajtó, amely kéjjel uszít a szocializmust építő országok ellen, amely napról napra vérgőzös jelentéseket közöl a koreai néppel szemben elkövetett kegyetlenségekről, most már nem kertel, hanem féltő aggódással ír arról a válságról, amelybe Tito és bandája került. Félreveri a harangokat és nyíltan követeli Titónak, mint az amerikai imperializmus fontos szövetségesének azonnali megsegítését. Nagyon sokan vannak a jugoszláv dolgozók közölt, akiket két évvel ezelőtt Titónak sikerült megtéveszteni azzal, hogy ő is kommunista, aki csak „félreértésből“ került ellentétbe a felszabadító Szovjetunióval. Az elmúlt két esztendő keserves tapasztalatai ezeket a jóhiszeműeket is meggyőzhették arról. hogy nem holmi félreértésről voit ill szó, hogy Tito és cinkosai már akkor is, akárcsak most, az imperialisták aljas és alattomos ügynökei voltak. Ennek a felismerésnek megfelelően egyre erősödik a jugoszláv dolgozók ellenálíúsa Tito bandájával szemben, szaporodnak a hírek az ipari munkások és parasztok szabotázsairól é» egyre gyakrabban fegyveres ellenállásukról is. Mi a legnagyobb rokonszenvvel és megértéssel kísérjük ezt a harcot, amelyet a jugoszláv dolgozó nép az amerikai imperialisták szocialista mezbe öltözőit aljas segédcsapataival folytat és számunkra nem kérdéses, hogy ez a harc előbb vagy utóbb, de a jugoszláv népszabadság és a szocializmus híveinek győzelmével fog végződni. Mi itt közvetlenül déli határainkon láthatjuk, hogy a dolgozó nép életszínvonalának milyen gyors süllyedésével, a népszabadság milyen gúzsbakötésével jár az, ha egy országot az amerikai imperialisták Szolgálatába állítanak. Tőbbé-kevésbbé hasonló jelenséggel találkozunk mindazokban az országokban. melyeket Amerikának sikerült uszályába vonni. Mindenütt azt látjuk, hogy a fokozott hadikiadások miatt egyre csökken a dolgozó nép életszínvonala és ugyanakkor növekszik a tőkések profitja. Így van ez az Egyesült Államokban is, ahol Truman- tól lefelé, mindenki a dolgozó tömegeket hívja fel takarékosságra és önmegtartóztatásra. Ugyanakkor ugrásszerűen nőnek a hadianyag-gyárosok és bankárok jövedelmei és emelkedik a részvények árfolyama a tőzsdén. Európa marshallizáll országaiban eleinte a náci Göring jelszavát kezdtek prédikálni: kevesebb vajat, több ágyút. Minthogy ezekben az országokban eddig sem sóik vajat fogyasztottak, a jelszó most az: kevesebb kenyeret, több ágyút. Természetes, hogy a dolgozó néptömegek, amelyeknek életszínvonala eddig sem volt magas, elkeseredetten védekeznek nemcsak a tőkés kizsákmányolás fokozása, de a háborús uszítás ellen is. Válaszul erre általános támadás indul meg, nemcsak a dolgozók életszínvonala, de politikai jogai és szabadsága ellen. A fasizátódási hullám elsősorban Amerikából indul ki, ahol minden szabadságmozgalomra hisztérikus kitörésekkel válaszol a reakció. Nyugaí-Európában egyre szaporodnak a brutális gyilkosságok, fegyveres támadások a dolgozó nép legjobbjai, az élen harcoló kommunisták ellen. Hogy Amerikában magában mi a helyzet, arra jellemző a nyugal- amerikai matrózok szakszervezeti vezetőjének, Harry Bndgesn,ek_ kijelentése. Harry Btidgest a koreai agresz- szió kezdetén minden törvényes alap nélkül börtönbe vetették. Mikor a matrózok nyomására kieresztették, az újságírók megkérdezték tőle, hogy érzi magát szabadon. Bridges azt válaszol-
