Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)
1950-10-28 / 46. szám
SZABAD NOGRAD 1956 október 28. Balassagyarmat dolgozó népe egységesen szavazott a Népfrontra A magyar ifjúság a 32 éves Komszomol útján Balassagyarmat lakói pattogó zeneszóra ébredtek október 22-én. A friss őszi szél vidáman lengette a házakon a vörös és nemzetiszínű zászlókat és már kora reggel hatalma* tömegek hullámzottak az utcákon. Reggel hét órakor kezdődött a választás, de ezen a napon mindenki már korán felkelt, hogy elsőnek adhassa le szavazatát a Népfrontra, a békére. Az utcákat benépesítették a vidám énekszóval menetelő csoportok, a Megyetanács, a Városi Tanács, a Seprő- gyár, a különféle hivatalok dolgozói, akik mind azon igyekeztek, hogy mielőbb ott legyenek az urnák előtt. De nemcsak a hivatalok és üzemek dolgozói készültek a na^v napra, mert amire ezek odaértek a választóhelyiséghez, azt már mc^töhoüék a háziasszonyok százai, akik napi munkájukat hagyták félbe, hogy bebizonyítsák hűségüket népi demokráciánk. Pártunk iránt. Mennyire más volt ez a választás, mint a Horthv-rendszer kakastollas csendőrszuronyok árnyékában történő választásai. Akkor elkeseredett tömegek szavaztak és bizony megtörtént, hogy egy-egv választáson alig szavazott le a választásra jogosultak 50—60 százaléka. Ma pedig a szocializmust építő dolgozó népünk egymássá! vetélkedve, vidám, jó kedvvel versenyez azon, hogy melyik község, melyik szavazókerület éri e! előbb a száz százalékos eredményt. A szavazóhefviségek is mindenütt feldíszítve, kicsinosítva és a várakozók arca is örömet fejez ki. Örömet, mert tudják, hogv szebb jövő- jükre, a békére adják le szavazatukat. Közben-közben feltűnt egy-egv úttörő csoport, akik énekükkel, táncukkal gyönyörködtetik a várakozókat. Nagy tetszés kíséri minden számukat, szeretette! tekint mindenki rájuk, akik számára építjük az úi világot. Csak'akkor sötétednek el egv-epv percre az arcok és szorulnak ökölbe a kezek, amikor ének és szavalat .során feüdéződik az amerikai imperialisták aljas vérengzése, fezek a banditák azt szeretnék, ha Magyarország is Koreává változna, ha a mi városainkra is hullana a bombaeső és ártatlan gyermekek, asszonyok és öregek vére folyna ott, ahol most békésen épít az ország. Ezért is kell, hogv egységesen szavazzunk a Népfrontra, hogv egységesen álljunk a Szovjetunió vezette béketábor mellett. Még .alig egy órája, hogv megkezdték a szavazásokat és máris egyre több férfi és nő mellén díszlenek a kis. veri» és nenizrtkziiuí zászlók, jeléül annak, hogy viselője teljesítette honpolgári kötelességét: leszavazott. A veröiénves őszi napsugárban Balassagyarmat lakói szavazataik leadása után sem fértek haza. Csoportok alakultak, melyek megbeszélték a választásokat, újra meg újra átolvasták a jelöltek névsorát és megállapították hogy valóban a nép te!öltjei szerepeinek rajta, a munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek legtöbb iái. A hangszórók vidám indulókat közvetítettek és a tömeg moraja csak akkor csendesedett el egv-egv percre, amikor a választási híreket mondták be. Balassagyarmat népnevelői az egész délelőtt folyamán folytatták munkájukat. A legtöbb helyen nem sok dolguk akadt, mindenki igyekezett, hogv mielőbb leadja szavazatát. Ahol azonban azt látták, hogv fennakadás van, oda a legjobbakat küldték ki, akik aztán felvilágosító munkájukkal ott is megmozgatták a dolgozókat. Igv telt el az egész nap. Mindenütt örömtől ragyogó arcpk, mindenkinek szeretettől sugárzik a szeme, amikor egv-egv kirakatban vagy felvonuló csoportnál meglátják saserfietl vezérünknek, Rákmi Mátyásnak az arcképét és ilyenkor felcsattan a taps és az éljenzés. Délután a DF.FOSZ szüreti felvonulást rendezett, este pedig a Megyeháza nagytermében volt nagyszabású kultúrműsor, amelv kuitúrvorralon mutatta meg hogy mit jeient népünk számára ez a választás. Balassagyarmat népe választott. Leadta szavazatát a Népfrontra, annak vezető ereiére, a Magvar Dolgozók Pártjára. Egyhangú szavazatával mutatta meg, hogy hűen követi népünk nagy vezérét, Rákosi Mátyást, hogy kitart a nagy Szovjetunió vezette béketábor mellett és kész. ha kell, életével is megvédeni szabadságunkat, szebb jövőnket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével megnyílt a szovjet ifjúság előtt a tanulás, az építés soha nem látott lehetősége. Az elnyomott, végtelenül kiszipolyozott és a szebb jövő minden kilátásától megfosztott orosz ifjúságban mérhetetlen erő szunnyadozott. Nemes jellemvonásaik kidomborodtak már a forradalom kivívásában, a fehérek és a kapitalista intervenciós csapatok elleni harcokban is, de ragyogó tulajdonságaik igazán csak a nagy építés, a beinduló ötéves tervnek végrehajtásában bontakozhatott ki. A 32 éve megalakult lenini Komszomolban százezrek, milliók harcoltak a tudomány várának a bevételéért, a szocialista nagyipar megteremtéséért, a falu kollektivizálásáért — a szovjet rendszer megszilárdításáért. Mindenütt harcoltak — és az élen jártak. De a szovjet if júságnak a Bolsevik Párt hű segédcsapatának, a Komszomolnak taián mégis legnagyobb cselekedete, az ifjúság városának, Komszomolszknak felépítése. Messze Távol-Keleten, az Amur-foiyó mentén, az őserdő kellős közepén fogtak hozzá városuk felépítéséhez. Ezernyi akadály, zord időjárás, a ragadozók sokasága gátolta a munkát, de a hős kom- szc-m.oüsták, Lenin—Sztálin népének ifjúsága megbirkózott a tengernyi nehézséggel és munkájuk nyomán, ahol eddig még ember sohasem járt. felépült a szovjet ifjúság alkotni tudó ere jét szimbolizáló szocialista nagy város: Komszomolszk. És városuk szépüt, gazdagodik. Építőik családot alapítottak és a hős város lakosainak száma már meghaladja a százezret is. A dicső Szovjetuniónak a második világháborúban bekövetkezett társadalmat formáló győzelme után felszabadultak Európa keleti és délkeleti országai, köztük hazánk is. A diadalmas győzelem után a magyar ifjúság is, hasonlóan a többi felszabadult ország ifjúságához, soha nem látott, eddig csak a Szovjetunióban ismert fejlődés útjára lépett. Mi, magyar dolgozók is építünk, nem is egv várost, de egv új országot. Ötéves tervvel építjük az örök ifjúság hazáját: a szocialista Magyar- országét, De az új országon belül épülnek városok is mint Nagvbátony, a jövő bányavárosa és Dunapentele, ötéves tervünk legnagyobb beruházásának színhelye, ahol olyan vasmüvet — a Dunai Vasmüvet — építünk, hogv felépítése után megkétszereződik vases acéltermelésünk. Ennek a hatalmas műnek felépítését követeli magának a magyar if júság, a Komszomol és a bolgár ifjúság példamutatása nyomán. Gyorsan hazafias mozgalommá vált e gondolat és már vannak olyanok is, akik már el is indultak a nagv mű felépítéséhez. Megyénkből 48-an mennek, akiket az egész megve ifjúsága — és nemcsak ifjúsága — küldi őket, hogv dolgozzanak helvettük is. A 48 bátor, akadályt nem ismerő ifjúmunkás elutazása után az itthonmaradottek még keményebben fogják meg a szerszám nyelét és még fokozottabban együtt dolgoznak a világ valamennyi békeszerető fiataljával, valamennyiünk városának, a békének építésén. Nógrádkövesd egységesen szavazott, Yerner Ignác tanácstag pedig számbaveszi feladatát 11 óra 45 perc. A telefon megszólal a balassagyarmati járási bizottságon és Nógrádkövesdről jelentik, hogy befejezték a szavazást, mindenki a Népfront jelöltjeire szavazott. Kint Nógrádkövesden ünnepi a hangulat, akárcsak az egész járásban. A szél a vörös és nemzeti színű zászlókat lobogtatja, a szavazöhelyi- ségből a Népfront és a szavazatszedő bizottság tagjai pedig ebédre sietnek haza. —c. Már féltízre meg lettünk volna, de négy szavazóra kellett várnunk. Nagy ünnep volt ez nálunk ... Szombaton este már tisztára volt söpörve a falu, készen volt a dekoráció, — így mondják a faluban. Reggel aztán elindultak a népnevelők, mindenki összegyűjtötte a maga csoportját és úgy vonultak az iskolában lévő szavazóhelyiséghez. A szavazóhelyiség előtt vidám úttör- rők és DISZ-ifjak táncot lejtettek, forradalmi énekekkel köszöntötték a szavazókat. KÖTesüen Is olyan ünnep toli ez, amilyen ritkán szokott lenni- Csak Bende mérnök, aki a kőbányánál dolgozik, rontotta el a község jó eredményét. Azt mondta, hogy ő ráér este 8-kor is szavazni. A népnevelők négyszer mentek el hozzá, amíg megértette, hogy az egész község szeme most rajta van. A szavazóhelyiségbe elsőnek Vertier Ignác pártonkívüli népnevelő tanácstagi elölt — most már a tanács tagja — és csoportja érkezett. Félnyolcra mindannyian leszavaztak Vemer Ignác délben már mint a községi tanács tagja ment végig a faltai. — Én megmondtam, hogy a község nem fog lemaradni — hagyja Felhívás a pártszervezetekhez! A november 6-án induló politikai iskolák és propaganda-szemináriumok számára minden párt- szervezet gondoskodjék kellő mennyiségű tananyagról. Ahol nincs biztosítva megfelelő példányszámban az oktatási anyag, a felső pártszerven keresztül juttassák el (új vagy pót) megrendelésüket a Szikra Könyv- és Propagandaanyag terjesztőnek. (A járáshoz tartozó alapszervezetek a járási bizottságon keresztül, a városi alapszervezetek a városi bizottságon keresztül, a nagyüzemi alapszervezetek pedig az üzemi pártbizottságon keresztül, azok láttamozásival küldjék el megrendelésüket az anyagterjesztö- höz.) Központi Vezetőség agitáció«- és propagandaosztálya. helyben nem kis örömmel az eredményt. Persze, ehhez maga ő is hozzájárult. A minisztertanácsha;ározata, amely a községi tanácsok működéséről szól, kimondja, hogy a tanácstagoknak egyénileg is szoros kapcsolatot kell tartani a választókkal- Minden tanácstag évente legalább két Ízben beszámol választóinak a községi tanács munkájáról és saját tevékenységéről. Verner Ignác már a szavazás előtt többször felkereste választóit Eljárt az esti agitációs tanfolyamra, figyelte, magába szívta a Párt szavát és alaposan körülnézett: a községben, hogy mit adott nekik a demokrácia. Ezekről beszélgetett választóival. — Elmondtam, hogy kijavítottuk az iskolát, az iskola előtt járdát építettünk, hogy marhaállományunk ma túlhaladja a háború előttit és ami a legfontosabb, beszéltem a villanyról —- mutal fel a- fényesen csillogó új rézdrótokra — most vezetik be. 13-án gyulladt ki az első lámpa a faluban. Vemer Ignác most már a községi tanács tagja és azt figyeli, hogyan lehet emelni a község dolgozóinak iólétét mi az, amin javítani kell, milyen feladat áll a tanács előtt. —- Az első feladat az lenne, hogy a községházára, meg az iskolába bevezessük a villanyt. Egyetlen rádió sincs most a községben. Ez így nem maradhat — mondja erélyesen. Már többen érdeklődtek nálam, hogyan lehet részletre rádiót venni. A tanács maid gondoskodni fog arról, hogy minél több rádió legyen a faluban, széles körben terjedjen a műveltség. a felvilágosultság. Aztán meg kell majd csinálni az állatok itatására alkalmas kutat a falu közepén. így méri fel már most a feladatokat, mert gondol arra, hogy választói számonkérik munkáját. Neki pedig olyan elvégzett munkákat kell felmutatni, amivel választói bizalmát tovább szilárdítja. Vemer Ignác példamutató volt az Őszi munkák elvégzésében. Vagy másfél héttel a tanácsválasztás napja előtt befejezte a vetést, most a trágyát hordja a földjére, hogy a tavasziak alá a mélyszántást is minél hamarabb az elsők között végezze el. — Példát kell mutatnunk nekünk, tanácstagoknak. — állapítja meg. A minisztertanács határozata úgy szögezi le, hogy a tanár« tagjainak kötelessége mindennapi munkájukkal előmozdítani a községi tanács eredményes működését. .A tanácstagoknak tehát részt kell venniük a tanács ülésein, ott felszólalásukkal, indítványaikkal hozzá kell járulni ahhoz, hogy a tanács határozatai a lehető legjobban megvalósítsák a dolgozók kívánságait és azok összhangban legyenek az országos érdekekkel. Nógrádkövesd dolgozó népe vasárnap reggel csoportosain, ünnepi öltözetben vonult a szavazóhelyiségek felé. Nyolc óra után már csak szálingóztak a szavazáshoz, minden becsülete«, hazáját és békét szerető Nógrádkövesdi igyekezett minél előbb eleget tenni hazafias kötelességének. így választották meg ünnepélyesen Vemer Ignácot is a tanács tagjává. Vemer Ignác tanácstag most már az egész község gazdája és ügyeinek boldog intézője ... Eióssör s&ava&tam ! A szokottnál korábban keltem, hogy első lehessek a szavazó-urnánál, hogy minél előbb hitet tehessek a béke melleit szavazatommal. így írásban nem is lehet azt kitejezni, hogy mit éreztem, amikor beléptem a szavazóhelyiségbe. Köröskörül minden olyan ünnepélyes volt. Arra mutatott minden, hogy ez a nap egy történelmi fordulópont az életünkbeh és az álunk következő szakaszán, hogy ezen a napon mutathatjuk meg legjobban azt, hogy mi nemcsak sóvárogjuk a békét, hanem ki is állunk a béke mellett. Tudtam aztf hogy a Magyar Függetlenségi Népírontra szavazni any- nyit jelent, mint sajátmagunk életére szavazni. Ez a gondolat járt át, mikor összehajtottam a szavazócédulákat, > A helyi tanácsok rendszere meg fogja erősíteni népi demokratikus államunkat. Megszilárdítják a munkásosztály vezetőszerepét, a munkásság és lolgozó parasztság szövetségét. Éreztem azt, hogy a Népfront ma már nem harci terep, amelyen belül csatázni kell a dolgozók ellenségeivel, hanem a népß a munkások, a dolgozó parasztok értelmiségiek, dolgozó kisemberek, egységes táborát jelenti. Ezek a gondolatok vittek arra, hogy én is a Magyar Függetlenségi Népírontra adtam le a szavazatomat, az első szavazatom, és érzem az.ti hogy én is előbbre vittem egy lépéssel a béke ügyét. ILLÉS GIZELLA, a pásztói járási tanáci dolgozója. A FALUSI SZOVJET MUNKÁBAN Ha SZ etttfew Moszkvából el akar jutni Novo-Jegorjevkába, hosszú utat kell megtennie. Több mint háromezer kilométer az út Barnaulig, az Altájvidék közigazgatási központjáig. innen 300 kilométer Rubcovsz- kig, az új városig és csak ezután éviink Novo-Jegorjevkába. A hosszú, egyenes utcák mentén szép parasztházak állnak, melyek mindegyikéhez kert is tartozik. Novo- Jegorjevka központjában nem magas, iából épült ház áll. Itt működik a dolgozók küldötteinek falusi szovjetje, az államhatalom helyi szerve, a nolitikai és gazdasági központ. A falu egész gazdasági és politikai életét a dolgozók küldötteinek falusi tanácsa irányítja. 1947 végén a helyi tanácsok választásain Novo-Jagorjevka lakosai 25 küldöttet választottak be a szovjetjükbe. Kik ezek az emberek, a népnek ezek a választottjai? Miért éppen velük szemben nyilatkozott meg ilyen nagy bizalom? Ezek a kolhozfalu élenjáró emberei, akik sziv- vel-lélekke! harcolnak az egyetemes nép ügyéért é® nem mindennapos szervezőképességgel rendelkeznek. Közülük húsz a szovjet népnek tett személyes szolgálataiért 'kormánykitüntetésnek és érmeknek a tulajdonosa. tizenöt pedig a Kommunista Párt tagja és tag jelöltje. Vegyük példáéi Pjotr Rehter küldöttet. A háború egész tartama alatt künn volt a frontön. A leszerelés után Pjotr Behtert megválasztották a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságáról elnevezett kolhoz elnökévé. Az elnök egész munkájában a kolhoz aktívájára támaszkodott. Gyakran fordult segítségért a bölcs élettapasztalatokkal rendelkező öregekhez, tanácskozott a nőkkel és hosszan elbeszélgetett a kolhozifjúsággal. A kolhozparasztok közös erőfeszítése következtében ez lett a legjobb kolhoz az egész AMáj-vidé- ken. A szovjet kormány értékelte Pjotr Behter munkáját és a közösségi gazdálkodás fejlesztése terén elért sikereiért, Lenin-renddel és a Munka Vörös Zászlaja-rendjellel tüntette ki. A faluéi szovjet két képviselője Jevgenia Vlaszova és Vera Litvi- nenke pedagógusok. Azonkívül, hogy tanítják a gyermekeket, a falusi klubban felolvasásokat tartanak a lakosságnak és tevékeny részt vesznek a kultúrcsoport munkájában. A helyi szovjet küldöttévé megválasztották a „Szabadság fénye" nevű kolhoz elnökét, Ivan Szkirdát. Köztiszteletben álló ember Novo-Jegorjevkában. Ivan Szkirda azt javasolta kolhoza dolgozóinak, hogy 1948-ban az őszi vetések területét 400 hektárral szélesítsék ki és az átlagos termést emeljék fel hektáronként 23 mázsára. Nem volt könnyű feladat, de a kolhozparasztok mégis magukévá tették az elnök javaslatát. Múlt évben már a gabonatermés 35.000 púddal növekedett, s a kolhoz egé6z bevétele 122.000 rubellel meghaladta a tervben előirányzott összeget. A megválasztott képviselők alkotják az államhatalom helyi szervét, a falusi tanácsot. A küldöttek havonként egyszer összeülnek és együttesen döntenek a gazdasági és kulturális építömunka legkülönbözőbb kérdéseiről. Egyszerű szótöbbséggel hozzák azokat a határozatokat, amelyeknek kötelező erejük van a falusi szovjet minden polgárára és intézményére Érdemes megismertedül a novo-je- gorjevkri falusi tanács egyik ülésének napirendjével, ebből fogaimat alkothatunk, hogy milyen széles körre terjed ki a falusi tanács tevékenysége. 1948-ban az üléseken több mint 30 különböző kérdést vettek vizsgálat alá. Ilyen kérdések voltak többek között: a kolhozok gazdasági épületeinek építkezése, a falu rendezése, a kolhozelnökök jelentései a vetésterület kiszélesítéséről és a terméshozam emelésének tervéről, az iskolák és kulturális intézmények munkájáról, a fogyasztási szövetkezetek vezetőségének jelentései a falusi kereskedelmi forgalomról. A legtöbb kérdést a küldöttek javaslatára tűztek napirendre. Másokat, így például a rádióközpont és a helyi filmszínház munkájának kérdését a választók kívánságára. A falusi tanács rendszerint előre megállapítja munkatervét. amellyel feltünteti, hogy melyek éppen azok a kérdések, amelyeket az ülésen megvitatnak. De az élet gyakran új, érdekes és halaszthatatlan kérdéseket vet feL Ezeket a falusi tanács szintén az ülé6 elé terjeszti megvitatás végett. I falusi taiiáCS legelső ülésén a végrehajtóbizottság megválasztásával egyidejűleg megválasztották az állandó bizottságokat is. A bizottságoknak már az elnevezése is jelzi, feladatkörüket. Van költségvetési, mezőgazdasági, kulturális és közoktatásügyi, útügyi és falurendezési bizottság. Ezek felügyelnek arra, hogy szigorúan tartsák be az állami törvényeket és életbeléptessék a falusi tanács határozatait, a végrehajtóbizottság megbízásából ezek ellenőrzik a falusi szervezetek és intézmények^ munkái át, s a választók kérdéseit és kívánságait figyelembe véve, javaslatokat terjesztenek megvitatás végett az ülések és a végrehajtóbizottság elé. A novo-jegorjevkaj falusi tanács figyelembe vette mindenegyes küldött óhaját és képességeit. így a mezőgazdasági bizottságba a kolhoztermelés legjobb szakemberei kerültek. A kulturális és közoktatásügyi bizottságban Vlaszova és Litvinenko pedagógus küldöttek, valamint Pri- hodjko felcser kaptak helyet; a költségvetési bizottságba Kozlov kolhoz- számvevőt, Popova kolhoz-dolgozónőt és Alakszejevszkijt, az olvasókör vezetőjét választották be. I küldőitek alkotják az állandó bizottságok magját, önkéntességi alapon bevonják munkájukba a falusi aktívákat is, a tapasztalt kolhozparasztokat, a leszerelt katonákat, a íalu6í értelmiséget, a novo-jegorjev- kai falusi tanács állandó bizottságának munkájában körülbelül hetven aktivista vesz részt. Természetesen a novo-jegorjevkai falusi tanács munkássága mindemé kiterjed, ami az életévei összefügg. A tanács az állami gazdaság iskolája a Szovjetunió munkásainak és parasztjainak milliói számára. Csak az Orosz Föderáció helyi tanácsában több mint 202.000 állandó bizottságot alakítanak a gazdasági és kulturális építőmunka különböző ágazataival kapcsolatban és ezeknek a munkájába a falusi, körzeti és a városi tanácsoknak több mint félmillió küldöttét vonják be.
