Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-22 / 45. szám

Dolgozó parasztok! Ti vagytok a falu gazdái! Legkiválóbb társaitokat válasszátok a tanácsokba I OROSZ ÉS KLECSÁN EL VTÁRSAK A SZA VÁZ iS NAPJÁRA KÉSZÜLNEK A SALGÓ1 BANYAÜZEM kettős 'számú tárnájának 16. siklóján dolgoz­nak Orosz Ferenc és Klecsán József elvtársak. A megrakott csillék gyors egymásutánban hagyják ei munkahe­lyüket. — No, ez is megvan, Feri... £n azt hiszem, most megtarthatjuk az ebédet... Még utoljára megfeszülnek az iz­mok a két ember karjain, a tele csille nyikorgó kerekei elgördülnek a munka­helyről. A vékonyarcú erabar, akit Ferinek szólítottak, karjával megtöri! a verej- tékes homlokát, a másik . a szénporos kezét tisztogatja. A kabátjuk felé men­nek, ami az ácsolatfára van felakasztva és a zsebükből újságpapírba csomagolt élelmet vesznek elő. Szó nélkül ülnek le egymás mellé az ácsolathoz bekészí­tett. bányafára. Az élelmet kibontják, közben beszélgetnek. —- Ez volt a tizedik csille — mondja Klecsán elviárs —, most elég jól meg­nyomtuk. — így kell ezt Józsi, hiszen nagy napra készülünk, tanácsválasziás lesz. Meg kell szorítani, mert ezzel is elő­segítjük a választás sikerét... Válasz­tás... Tanácsválasztás... Tudod mi­lyen nagy dolog ez?... Tanácsvá- lasztás még csak egyszer volt Magyar- országon. Hát mondd, nem öröm ilyen dologról beszélni? Mi vagyunk, akik az országban először választunk ma­gunk közül, tanácsot. Ezek a'közigaz­gatás területén a mi érdekünknek meg­felelően irányítják majd a dolgokat... — EPPEN MONDTAM tegnap este a feleségemnek, hogy emlékszik-e arra, amikor összeházasodtunk? .. Úgy né­zett ki a dolog, hogy örüljünk, ba megengedik, hogy összeházasodha­tunk... Sokáig udvaroltam a felesé­gemnek és szerettem is őt. — Tudod... úgy történt — mondja Orosz elvtárs, miközben szalonnáját jóízűen fogyasztja —, hogy bemen­tünk Tarjánba a városházára az árva­széki elnökhöz. Már nem is tudom hogy hívták, valami tanácsos űr volt, de nagy úr ... Sokáig ott várakoz­tunk, de nem kerültünk sorra, mert vagy három kifestett nő, meg arany- gyűrűs férfiak lenézően félretoHak, az. tán soronkivüi bementek a nagy úr­hoz, mi pedig várakoztunk... Máso­dik hap bejutottunk és több mint egy óra hosszáig ott álltunk előtte, mere­ven, verejtékező homlokkal, kifáradva, mint valami vádlottak. Pedig csupán arról volt szó, hogy összeakartunk há­zasodni. Ö meg a bársonyszékből do­bálta felénk a sértő, gúnyos szavakat, vagy felkelt, sétált a szobában, ránk sem nézett, úgy beszélt hozzánk — KILENC HÓNAP ALATT intéz­ték el, hogy összeházasodhattunk. Hát így volt ez Józsi... Ezt te is tudha­tod ... Emlékszem, 17 éves voltam, amikor apám mellett dolgoztam, a bá­nyában és sokat beszéltek a Szovjet­unióról. Ugv lelkesedtem, olyan jó volt hallgatni. Mondd, te Jóska, gon­doltad te, hogy ilyen rövid iidő alatt.... Klecsán József nem hagyta befe­jezni, hanem ő folytatja tovább: — Nézd Feri, ezt egyikünk sem gondolta ... Ez jött... A felszabadu­lástól pedig a Párt szervezte és irá­nyította az eseményeket. Napról napra közelebb jutunk céljainkhoz. Előbb a földosztás, azután a forint, az újjá­építés, a gazdasági irányítás, most pe­dig a köziigazgatás Irányítása kerül a nép kezébe. Most a dicsőség útjait járjuk... Munkánk nehéz, de megtisz­telő. Es minden a mi életünk, bol­dogulásunk érdekében történik. Mindketten elgondolkoznak, majd Klecsán elvtárs tovább folytatja : — „Tanáesválaisztás... Ez tényleg nagy dolog ..— közben összecsoma­golják a papírost, amiben az élelmük volt csomagolva. Fölátlnak. A vékony­arcú ember megengedi lámpáján a vízesapot. A banyásztámpa a bőséges gáztól, most nagyobb ‘lánggal ég. A két bányász megnyúlt árnyéka a szén­falig ér s most egymás felé fordulva, állva folytatják a beszédet. — (Amióta Salgóbánya létezik, min­dig összejöttek munka után a dolgo­zók és itt is, ott is egy-egy kis cso­port beszélgetett. De régen más volt a beszéd tárgya. Hol a bányaigazgató, a főszolgabíró, főjegyző aljas cseleke­deteiről beszéltek — mondja Orosz elvtárs —, vagy arról, hogy most jár­tak itt a csendőrök... Ugyan mi tör­tént már megint? Ha ezek megjelen­tek, szétrebbentek a csoportok. MOST MAR MAS a helyzet, nem kell ^zéjjelugrarw, hanem örömmel be­szélnek a fejlődésről, a® építkezések­ről, a nap-nap után elért eredmények­ről, most meg mindenki a tanács- választásról beszél. — Te, Józsi ... Én úgy gondoltam, hogy a választás ‘napjára valami fi­nom dolgot főzetek a feleségemmel, korán reggel megborotválkozom, az­után szépen felöltözve jelenek meg a szavazáson ... Én úgy érzem, hogy ez nagy ünnep nekünk. — En is ezt teszem, Feri... Én is azt csinálom, mert ez a nap valóban kiemelkedik a többi közül. Ezen a na­pon szavazunk a békénkre, és a to­vábbi boldogulásunkra is. Amikor Klecsán József elvtárs eze­ket a szavakat mondta, a szerszám nyele már a kezében volt és erősebben szorította, mint azelőtt. Mindketten új, friss lendülettel fogtak a munkához, hogy még többet biztosítsanak a nép­nek ég köztük saját maguknak. Boldo­gulásukat látják közeledni, mert ta­nácsot választanak. Tanácsválasztás lesz, először Magyarországon! a b. A békevédelmi bizottságok feladatai a tanácsválasztás és a békekongresszus munkájában 1\XEP LESZ PÁSZTÓI* A SZAVAZÁS, EGYSÉGES FELLÉPÉS A JSÉPFRÖIVT MELLETT Az október 22-én megtartandó helyi tanácsválasztások a népi demo­krácia alkotmányának megteremtése óta a legfontosabb lépést jelentik ab- í ban irányban, hoqy áltatnunk ha­talmának minden forrása és bir­tokosa még inkább és még tegeseb- ben a dolgozó nép legyen. (Rákosi) PÁSZTÓ NAGYKÖZSÉG népét már esak pár nap váiasztjá el október 22- től, a helyi tanácsok megválasztásának történelmi nevezetességű nagy napjá­tól. A Párt hívó szavára már hetek óta lázas készülődés folyik- a dolgozók körében. A dolgozó parasztság százai indultak harcba, hogy a tanácsválasz- tás napjára befejezzék, a vetési mun­kálatokat, amellyel méltóképpen kife­jezhetik hálájukat népi demoikrptikus, kormányzatunknak és Pártunknak. A vállalásukat 3 nappal előbb Teljesítet­ték. Tóth Sándor, özv. Nagy Sándorné, Kiss Nagy János, Magyar György, Alapi István gadó, ökrös László, Kiss István, Veres László és még több dol­gozó paraszt vívta meg ezt a csatát. A PARTSZERVEZET népneve'öi ér­tekezleteken, pártnapokon, taggyűlése­ken hirdetik ki a tanáesválasztások je­gét, amelv egyben harcra szólítja a dolgozókat a teremtő béke megvédése érdekében, Egy-egy gyűlésen 270 párt­tag, népnevelő, pártonkívüli dolgozó is résztvesz. A pártszervezet felosztotta a községet uleacsoportokra, amelyeket 2--2 népnevelő irányít a választási munkálatokban. Minden utca, csopor­tokban sorozatos kisgyűléseket tart. A kisgyűlések száma meghaladja a 62-t. A Párt szervezett egy falunapot is, amelyen 400 dolgozó vett részt. Itt szólalt fel özv. Tóth Jánosné, másfél- holdas dolgozó parasztasszony is és hangoztatta, hogy „a múltban nem volt szavazati jogom. pedig 12 gyer­mekem volt. Most örömmel várom, hogy szavazatomat azokra a jelöltekre lehessem, akik majd minket fognak irá­nyítani, Engem, mini egyszerű paraszt- asszonyt — akinek a neve hallgass volt —, az öröm tölt el azért, hogy mast lehetőség lett arra, hogy mi dol­gozók irányíthassuk saját sorsún al. Én fogadom a többi paraszlasszonytár­saim nevében is, hogy 22-én délelőtt 10 órára a Népfrontra adjuk szavaza­tunkat. Az MNDSZ-gyűlésen is számtalan parasztasszony hozzászólt Kelemen párttitkár tanácsválasztásról mondott beszédéhez. Vas Ferencné ezeket mondta: — Igazat mond Rákosi Mátyás elvtárs, amikor azt írja, hogy a fel­szabadulás ulán az a körülmény, hogy egy-egy község önáLó volt, nem sokat használt az ottani dolgozó parasztságnak, mert a nép­ei lenes közigazgatás gondoskodott róla, hogy a dolgozó ember életét meg­keserítse. Ezért fogadta remegő kézzel való behívást, ezért lépett be rettegve és elfogódva a jegyzői hivatalba és ezért hallgatta, alázatoson, meggör-. nyedve a jegyző foghegyr'ói oda­vetett fenyegető, megvető szavait. Rákosi elvtárs, mintha csak az én ese­temet írta volna le. Mint asszonnyal, szemtelenül és lenézően viselkedett Pásztó akkori jegyzője. A TANÁCSVÁLASZTÁS nagy mun­kájából a tanácsba jelöltek is dereka­san kiveszik részüket. Tárkányi János a vasútnál tartott röpgvűíést. Beszédé­hez hozzászólt Juhász Lásztóné, közép- parasztasszony, aki azt kérdezte, hogy a megválasztott tanácstagok igazán a dolgozók érdekeit fogják-e 'képviselni. Erre Tárkányi János azt válaszolta, hogy csakis a , dolgozók érdekeit kép­viselhetik, hisz a jelölőbizottság csak­is azokat jelölte, akik már 5 éven ke­resztül minden cselekedetükkel bebizo­nyították, hogy a dolgozó néphez hűek és tudják azok dolgait intézni. A Büge- ütoa lakóinak Lórik Mihály. 7 holdas tanácsba jelölt dolgozó paraszt tartott röpgyúTést. Tari József jelölt is öröm­mel végzj a felvilágosító munkát. A volt Kohut-féle major lakóinak be­szélte el, hogy mit jelent ma az. hogy a tanácsban egyszerű dolgozók intézik majd a nép sorsát. Ezek a dolgozó pa­rasztok, cselédek voltak a múltban. A hóbortos Kohut földbirtokos szeszélye különválasztotta őket a többi kis- és középoarasztoktól Most együttesen békéért harcoló, erős állásfoglalásukkal ígérték meg, hogy szavazatukat első­nek adják le a Népfrontra. Pásztó plébánosa, dr. Székely László is bekapcsolódott a békéért vívott harcba. Mise alkalmával ismertette hí­vői, előtt a tanácsválasziás jelentősé­gét. — Mindenki azon legyen — mon­dotta —. hogy 22-én leadja szavazatát a Népfrontra, amely erősíti a béke­tábort. •— A tanácsba jelölt dolgozó­kat Pásztó népének a megbecsülése és szeretete övezi, A kis ú> tö-ők meglátogattak már minden je­löltet, akiket forradalmi dalokkal és szavalatokkal köszöntöttek. Kérték a jelölteket, hogy gondoljanak majd az iskolásokra is. A DISZ-SZER VEZET fiataljai is lel­kesen készülnek a nagy napra. A ma­gyar népi demokrácia szélesre tárta mindenütt az érvényesülés, a jövő ka­puit. Természetesen, hogy a taná­csokba is tízezrével jelölik őket, hegy elsajátítsák idejekorán a falu, a járás, a megye igazgatásának tudományát. Szokjanak hozzá már ifjúkc'rukban a dolgozó népünk ügveinek az intézésé­hez és segítsenek kiformálni azt a jobb jövőt, amelynek gyümölcseit ők fogják élvezni. A DlSZ-szervezet Gyalog Ma­rikát és Percze Mártát jelölte a ta­il dolgozó paraszt a községházára nácsba, akik jó szervezeti munkájukkal érdemelték ki az ifjúság bizalmát. Az ifjúság tagja; nagy odaadással veszik ki részüket.,* .választási előkészületek­ből. A választás győzelméhez kultúr­műsorral és énekszámokkal fognak hozzájárulni. Váilaliáik még, hogy 100 darab fáklyát készítenek el a régi, bü­rokratikus közigazgatási rendszer te­metésére. A Szikra könyvesbolt dolgeteói is eredményes agitációt fejtenek ki a ve­vők közöit. Ennek eredményeképp 120 darab helyi tanácsok munkájáról szóló brosúrát árusítottak ki. A Szabadság- tszcs tagjaj együttesen az egyéni dol­gozó parasztokkal fognak felvonulni a szavazóurnák elé. A gépállomás dolgo­zói iklinri a mezőkön ismertetik a helyi tanácsok feladatát. A vasút dolgozói az utazóközönség körében fejtenek ki agitációs munkát. Munkafelajánlást is tettek október 22-re. Ezt már 5 szá zalékkal túl is teljesítették. A vasúti dolgozók úgy határoztak, hogy 22-én reggel 8 órakor már befejezik a sza­vazást. 22-én reggel Pásztó község dolgozóit zenés ébresztővel köszöntik a hat szavazókörzetnél, az úttörők énekkara és. a népzenészek forracui.mi zeneszámokkaj teszik ünnepélyessé a nagy napot. Két nagyjelentőségű esemény előtt állunk. Október 22-én megválasztjuk a helyi tanácsokat, november 4—5-én pedig megtart juk az Országos Béke­kongresszust. Mindkét esemény a ma­gyar békemozgalom jelentős állomása lesz. Békevédelmi bizottságainknak te­hát az eddiginél jobban kell dolgoz- niok, hogv a rájuk háruló megtisztelő feladatokat jól oldják meg. Ha egészében nézzük a nógrád- megyei békevédelmi bizottságok mun­káját, megállapíthatjuk, hogy eredmé­nyes munkát fejtettek ki a stockholmi felhívás, az atomfegyver betiltásáért folytatott követelésüknél, a hős koreai népnek küldött tábori kórhátz gyűjtésé­nél A békevédelmi bizottságok felvi­lágosító munkájának eredménye a koreai héten elért teljesítmények és a koreai baráti csomagutalványok ter­jesztése, amelyet megyénk területén több mint 150.000 forint értékben igé­nyeltek. A jó politikai felvilágosító munka eredménye, hogy megyénk dolgozói 15 millió forint békekölcsönnel erősítették a békét. A béke harcos megvédéséért, a dolgozók „béke-hétfők” megtartását kezdeményezték, amikor a termelésük fokozásával és a hétfői nap lazaságá­nak megszüntetésével harcolnak a bé­kéért. A Salgótarjáni Üveggyár béke­védelmi bizottságának nőtagjai szép eredményeket értek el. Varga Lajosné 184 százalékra, Baja Jánosné 150 szá­zalékra, Deák Józsefné 150 százalékra emelte munkateljesítményét a béke­műszakon. Az ifjúság sem maradt le a békéért folytatott harcban. Virág Margit 137 százalékra emelte teljesít­ményét. A salgótarjáni széramedence nagybátonyi körzete szeptember 25-én, az első „béke-hétfőn” 25 vagon szén­nel termelt többet. Egyéni kimagasló teijesítményt ért el a Tribens-aknán Tórák András, aki az előirányzatán fe­lül 18 mázsávalt termelt többet. Gordos István 13 mázsával, Csernák István 12 mázsával termelt többet a béke harcos megvéd éésért. Az eredmények mellett azonban hiá­nyosságok is vannak a békevédelmi bi­zottságok munkájában. A békéért ví­vott harcban a politikai felvilágosító és népnevelő munkájukat kampányszerűen viszik, amely megmutatkozik abban, hogy a „béke-hétfők” versenylendüle­tét, amely az első héten ’megmutatko­zott, nem fejlesztették tovább. A sal­gótarjáni Acélárugyár békevédelmi bi­zottságai, amelyek kezdeményezték a „béke-hétfők” megtartását — azonban a békevédelmi bizottság nem vette fel a kapcsolatot a termelési felelőssel és a versenyirodával —, úgy gondolták, hogy a verseny folyik az egész üzem területén, amellyel a versenyiroda fog­lalkozik és nem fontos a „béke-hétfő” külön kiértékelése, ami annyit jelent, hogy az Acélárugyár békevédelmi bi­zottsága lebecsülte a békéért folytatott harcunk jelentőségét. Hiányosság még az, hogy nem népszerűsítik eléggé s nem vonják be a népnevelő munkába azokat, akik élenjárva a termelésben, harcos aktivitásukkal tettek hitet a béke megvédése mellett. Hiányosság az is, hogv az imperialista háborús gyújtogatok mellett nem leplezték le eléggé a belső ellenséget. Bár voltak kezdeményezések a sorbanállás meg­szüntetésére, azonban faliújságokon nem foglal koz Jak ezzel és népnevelő munkájukban nem tárták fel, kik azok, akik akadályozzák a munkaverseny to­vábbi fejlesztését. Nem leplezték le > bércsalókat, az árurejtegetőket. A béke. védelmi bizottságok feladata a békéért folytatott harcban a munkájukban megmutatkozó kampányszerűség meg­szüntetése, amelyet úgy biztosíthatnak, ha a soron lévő feladatokat összekap­csolják. A tanácsvá’asztás sikerét össze kell kapcsolni a békekongresszus sike­rével. A békekongresszus sikerét pe­dig/ össze kell kapcsolni az ötéves terv első évének sikerévei. A dolgozók előtt mindinkább világosabbá válik, hogy békénket csak harcban védhet iük meg, ha harcolunk a termelés frontién nemzetgazdaságunk megerősítéséért, az ellenség leleplezésével a munkásosz­tály egységéért. Felvilágosító munkájukban ismertes­sék és népszerűsítsék a tanácsok je­löltjeit. A békevédelmi bizottságok jár­janak az élen a népnevelő munkában a tanácsválasztá'snál, tudatosítsák, hogy minden egyes szavazat, amelyet a Nép­front jelöltjeire adnak, erősíti békén­ket és védi hazánk függetlenségét. Te­kintsék a szavazócédulát fegyvernek a békéért folytatott-», harcban. A békevé­delmi bizottságok a kongresszus sike­réért járjanak élen a termelő munkái­ban és neveljék a dolgozók legszéle­sebb rétegeit a békéért folyó harcra. Népnevelő munkájukba vonják be azokat, akik termelő munkájukkal, a békekölcsön jegyzéssel, a termém'be- gyüjtéssel, az őszi vetés elvégzésével hitet tettek a béke mellett. Ahhoz, hogy megyénk területén a békevédelmi bizottságok munká iát meg­javítsuk, a megyei békevédelmi bizott­ság tagjainak is meg kell javítani munkájukat. A megyei békevédelmi bi­zottság működése kezdetén nem ta­lál la -meg munkájának azt a helves módszerét, ameüyel egv egész megvét átfogó szervezett irányítást és segít­séget tudott volna adni az üzemi és területi békevédelmi bizottságoknak. A megyei és a városi békevédelmi bizott­ságok tagjai nem tartottak közvetlen kapcsolatot a területi és üzemi béke- védelmi bizottságokkal és nem nyúj­tottak munkájukban gyakorlati segít­séget, mely gátolta a békemozgalmunk fejlesztését. A megyei békevédelmi bi­zottság feladata, hogv közvetlen kap­csolatot építsen ki az üzemi és terü­leti békevédelmi bizottságokkal, mutas­son rá a hiányosságokra, hogy azok munká iukat a békemozgalom további fejlesztése érdekében megjavíthassák. Az egész dolgozó nép felismerte, hogy békénk alapja és biztosítéka nem­zetgazdaságunk megerősödése, {elis­merte, hogy a mindennapi munka és a békéért folyó harc között szoros, el­szakíthatatlan kapcsolat van. Felismerte, hogv békénket csak harc­ban biztosíthatjuk. Harc a termelésért, harc az ellenség leleplezéséért. Ha jól hajtják végre békebizottságaink ezeket a feladatokat, bizonyos, hogy a tanács- választás és az Országos Kongresszus népünk harcos békeegységének újabb bizonyítéka lesz. Kupihár Józsefné a nógrádmegyei békevédelmi bizotts. titkára 1 NÉP JEL Öl TJEI BORKŐ JANOS mohorai tízholdas kö- DR. CSENDES OSZKARNÉ, a sál- LÓRIK MIHÁLY, pásztói hétholdas zépparaszt a felszabadulás óta áldó- gótarjáni városi tanács tagja fogja kép- középparaszt már végzett a vetéssel, zatos munkát végez a faluban. Mint vis-lni az értelmiségi dolgozók ügyelt Most mint a helyi tanács jelöltje, kis- r.r\c-7 . , •• a tanácsban. Hivatása mellett, mintáz gyűléseket tart, háziagitációt folytat a DÉFOSZ elnöke képviseli a dolgozo MNDSZ ,-fc tagja veszj ki részét a dolgozók körében, mozgósít, hogy parasztság érdekeit és ezért jelölték önícláldozóan az ötéves tervért, a bé- . mindenki leadja szavazatát a Nép- most a község dolgozói a tanácsba. kéért folytatott harcból. frontra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents