Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)

1950-09-02 / 35. szám

TBSfl szeptember ?. SZABAD NOGRAD 5 Az új normák bevezetése után emelkedik s termelés, növekszik a fizetés Mnrßtárón (TJ NORMÁK - ÉTJ FELADATOK A* ÉPÍTŐIPAR VEZETÉSÉBEN Ä Salgótarjáni Szénbányák NV-nél augusztus I-vel bevezették az új nor­mákat és az új alapbéreket, valamint ezzel egyidejűleg a darabbérezést is. Ezzel új alapokra helyezték a salgó­tarjáni szénmedence üzemeinek az éle­tét A Margittáró bányaüzemnél is megtörtént az üzem gazdasági életé­nek átformálása. Hogy az üzem dolgo­zói megismerjék és tisztán lássák ezt a fordulatot, az üzemi pártszervezet röpgyíiléseket, a szakszervezet értekez­leteket, az üzem vezetősége pedig ter­melési értekezleteket tartott, hogy meg­ismertesse az üzem dolgozóival a vál­tozásokat. A bányába való be- és ki­szállás alkalmával mind a három szakkal külön foglalkoztak és külön beszélték meg a változással vqló feladatokat, valamint azok gya­korlati módozatainak megvalósítását. Természetesen voltak esetek, amit nem láttak tisztán, sőt a mai napig sem lát tisztán az üzem valamennyi dqlgozója. Az ilyen kérésekből a mun­kahelyen vagy ebédszünet közben vi­ták keletkeztek. Egy-egy tisztázatlan kérdés akkor dőlt el, amikor Kerekes Jenő, vagy Galcsik Sándor elvtársak, mint az üzem népnevelői magyaráza­tot adtak a kérdésekre. A pártszervezet hibája, hogy a többi népnevelők csak papíron szerepelnek és nem ők világo­sítják fel a dolgozókat, hanem őket is fel kell világosítani. Ez azt jelenti, hogy az üzem népnevelői nem állnak hivatásuk magaslatán. Nem foglalkoz­nak kellőképpen a sajtóval, nem olvas­sák Gerő elvtárs beszámolóját és így természetesen nem ismeretesek előttük a normarendezés, vagy a darabbérezés kérdései. Margittáró bányaüzemnél nem volt hieg a kellő összhang, sok esetben nem értettek egyet a régi főaknász viselke­désével. Amióta azonban Kerekes Jenő elvtárs, mint főaknász az üzemhez ke­rült, rendeződött a viszony az üzemve­zetőség és a dolgozók között A ter­melés különösképpen a normarendezés és alapbéremelés óta szépen ível fél­teié. Ezelőtt Margittáró napi termelése Í7 fcagon volt. A normarendezéssel a napi termeién 23 vagonra emelkedett Ez a termelékenység emelkedés 28 szá­zaléknak felel meg. Margittáró dolgo­zói ezzel azt bizonyítják, hogy fegyel­mezett munkával, szocialista munka­erkölccsel harcolnak az imperialisták aljas provokációja ellen. Margittáró dolgozói szép eredménye erősen alá­húzza a békeakaratunkat, Nemcsak aláírták a békeívet hanem aktív mun­kával harcolnak a békéért Margittáró dolgozói tudják, hogy az 'újabb feladatok megoldása a saját I >roÍplémájuk megoldását jelenti. Tud- ák, hogy az új norma túlteljesítése erősíti a béketábort kiállás a koreai szabadságharcosok mellett, de az élet- színvonal emelkedését is magával hozza. A termelékenység emelkedésé­vel egyidejűleg a kereset is emelke­dett A normarendezés előtt az üzemi átlagkereset 20.84 Ft volt. A norma­rendezés után az üzemi átlagkereset 27 forintra emelkedett. A normarende­zés 40 százalékos szogoritással járt és ennek ellenére az üzem dolgozói új normájukat 40 százalékkal teljesítik túl. Az üzem átlagteljesítménye 147 százalék volt a Koreai Héten. Ezt a teljesítményüket a Koreai Hét után is 140 százalék fölött tartják. Az üzem átlagteljesítménye még a régi, lazább normával sem érte el ezt az ered­ményt. Mi lehet tehát az ok’a, hogy Margittáró dolgozóinak termelése eny- nyire megjavult? Margittáró dolgozói szakítottak a múlttal, szakítottak a régi munkaer­kölccsel, megszüntették a koma-sógor- sági viszonyt és megindították a poli­tikai felvilágosító munkát. A {elvilá­gosító munkán keresztül megismerték, hogy miért kell többet termelni. Azután a darabbér bevezetése is úi követelményeket támasztott Margittáró dolgozói elé és új alapra helyezte a termeléshez való viszonyt. * Átszervezték a termelés menetét ügy, hogy időkiesés ne mutatkozzon. A szállítópályákat rendbeszedték és egy ezer kilogrammos vitla beállításával megoldották, hogy a kétszázméteres szakaszon ezek után ne kelljen kézi erővel végezni a szállítást, valamint az üres csillék biztosítását, mint ahogy az ezelőtt volt. Ezenfelül a szállítószemélyzet mun­kája is új alapot kapott. A kapcsolók­nak aszerint van megszabva a kerese­tük, hogy mennyit szállítanak. Ezelőtt a szállítószemélyzet nem volt érde­kelve a termelésben, mert a keresetét nem a végzett munka szabta meg. Előfordult sok esetben, hogy még a Szükséges üres csillék sem voltak biz­tosítva a szenelő csapatoknak. Ha a szállítóknak ezekután megszűnik a munkájuk, mivel meggyőzték a szenelő csapatokat, akkor javítási, vagy tiszto­gatási muriját végeznek. Ezzel az eljá­rással van ahol 50—60 százalékkal emelkedett a szállítószemélyzet kere­sete. Mezőfi Antal gépkezelő, mikor meg­szűnik a szállítás, akkor ácsol, rako­dik vagy utánvéteiez, így a keresete a régihez viszonyítva napi 7—8 forinttal emelkedett. Kihasznál minden időt és az időkieséseket más munkával tölti el. Ezek a tények világosan mutatják, hogy a darabbér bevezetése valóban ösztönzően hat a termelékenység emel­kedésére. A termelőosapatoknál is rendeződtek a viszonyok. Az időkiesést itt is megszün tették­Nem kell -szaladgálni, vagy várni az üres csillékre, de a szükséges fameny- n.yiséget is biztosítják a munkahelyek részére. A támfák biztosításáért a fel­ügyelet felelős. Azelőtt úgy volt, hogy a munkahelyről el kellett járkálni messzire, sőt megtörtént, hogy ki kel­leti menni a bányából megfelelő tám- fát keresni. Ez persze munkaidőkiesést eredményezett és sokszor órákat vett igénybe. Előfordult az is, hogy nem arra a helyre küldték a szükséges fa­vagy sínanyagot, ahová kellett és így a keresgélés elvette az időt, nem volt termelés. Megtörtént, hogy nem méret- szerint jutott hozzá a termelő a szük­séges támlákhoz. A fa elvagdosása időt vett igénybe és kárt okozott nem­zetgazdaságunknak. Most már itt is rendeződött a helyzet. A szükséges ía- és sínanyagot közel a munkahelyhez Több bánya! felolvasóban láttam a versenytáblákra kifüggesztett verseny- eredményeket, amelyeket részemről helyteleneknek találtam. A termelési százalékok és az utána járó keresetek helytelenül vannak összeállítva, amik nem a reális képét mutatják az üze­meknek. Ebből kifolyólag az üzemek dolgozói között véleményeltérések ke­letkeznek, ami a termelékenység to­vábbi emelésének rovására megy. Például láttam azt, hogy egy csa­pat 220 százalékot ért el termelésben, a másik 180 százalékot és így to­vább. Az üzem összes csapatainak el­ért százalékai külön-külön fel vannak tüntetve a versenytáblán, A keresete annak, aki 220 százalékot ért el, a 30 százalékkal együtt 41 forint. A 180 százalékot elért csapatnak a 30 szá­zalékkal együtt 33 forint. Vannak azonban csapatok, akik 100 százalé­kot sem érnek el a versenytábla ada­tai szerint, ellenben keresetük alig különbözik a 180 vagy 220 százalé­kot teljesítő csapatoktól. Miből adódik tehát a hiba és miért nincs meg üze­meinknél a csapat és csapat közötti megértés? Ezek a versenytáblák, ha rátekintünk, azonnal felelnek erre a kérdésre. A hiba abból adódik, hogy’ a versenytáblán feltüntetett termelési százalékok látszatra nem reálisak a feltüntetett keresethez viszonyítva. A versenytáblán nincsenek feltüntetve a széntermelésen kívüli munkálatok. A csapatok nem beszélik át a munka­helyen fennálló hibák és hiányosságok kiküszöbölésének szükségességét és így a csapatok között a feltüntetett százalékok miatt súrlódások jönnek létre. Mert, hogy is lehet az, hogy az egyik 200 százalékra teljesített a má­sik csapat csak 160 százalékra és a keresete az utóbbinak mégis maga­sabb, mint az elsőnek: Az egyik csa­pat csak szeneit és nem végzi el a vele járó munkát, bár a szénterme­léshez szükséges (utánvét, ácsolás stb.). így a nekik Jdadott normát szénteljesítményben 200 százalékra telteljesítik, de a kereset százaléka nem lesz, csak esetleg 130 vagy 140 százalék. Míg a másik csapatban dol­gozó a mellékmunkákat is el kell, hogy végezze, mert az előtte való csapat csak termelt, így a továbbter- meléshez szükséges ácsolást, sín-le­fektetést, utánvételezést is el kell in­tézni és így széntermelésben csak 100 százalékot tud kimutatni. Ennek elle­nére kereset-százaléka ugyanolyan magas, mint akinek szénteljesítménye 200 százalékos. Ezekre a szempon­tokra vigyázni kell, hogy mindenki tisztán lássa a versenytáblán kifüg­gesztett eredmények aránytalanságá­val kapcsolatos feltételeket. Nemcsak az érhet el a munkaversenyben ma­gas százalékot, aki sok szenet rak, de a munkahelyén lévő többi munkát nem végzi el, egyszóval hanyagul hagyja munkahelyét, hanem az is, aki szénteljesítményben alacsonyabb százalékot ér el, de a széntermelés mellett más munkákat is elvégez, il­letve munkahelyét rendbe hagyja {el­szállítják, amiért szintén a felügyelet felelős. A dolgozók a munkahelyen megadják a felügyeletnek, hogy meny­nyi és milyen méretű fára van. szük­ség. A felügyelet azonnal intézkedik, hogy méret és mennyiség szeriül biz­tosítva legyen az anyag. Ilyen körül­mények között javult meg a termelés Margtttárón. Külön díjazást vezettek be a keményfa-ácsolat és a puhaía- ácsolai között, amennyiben a kemény­fa-ácsolat kifaragásához és elhelyezé­séhez több idő kell. Ezek után a szük­séges munkaidő szabja meg a végzett munka árát. Margittáró dolgozói helyeslik és egyetértenek az új intézkedésekkel. Meglátszik ez a termelésen is. Azon­ban vigyázni kelt az ellenséges hangokra. A pártszervezet éberebben őrködjön az üzem élete felett. Dudás Jánqs fatelepi felvigyázót ismerik ugyan a dolgozók, tudják, hogy összeférhetetlen. Az igaz­gatóságtól kijövő rendelkezésekkel nem ért egyet és ezzel a viselkedésé­vel teret biztosít, sőt elősegíti az ellen­ség bomlasztó tevékenységét. Lupták Mihály kifogást emel a függetlenített pártíunkcionáriusok ellen. Azt mondja, hogy erre nincs szükség. Hát igaz, hogy a múlt társadalmi rendszerben nem voltak függetlenített pártfunkcté- tláriusaink, a dolgozóknak nem is le­lhetett hivatalos képviselője az állam- apparátusban. Ezek a demagóg hangok a munkásosztály egységét akarják megbontani. A Pártszervezet vegye fel a harcot és leplezze le ezeket a mun­kásellenes kijelentéseket, hogy az üzem megjavult légköre ne essen vissza. Orosz Béla váltó csapatának. A bányaüzemek ezen helytelen százalékolásai oda ve­zetnek, hogy a verseny nem előre fej­lődik, hanem visszafelé. Nem emelke­dik a versenyzők száma, hanem csök­ken, mert akinek kiírják a széntelje­sítménye után a 200 százalékot, az úgy gondolja, hogy kevesebb munká­val is ugyanannyit ért el. Már pedig ez nem így Van, ha nem végezte el a széntermeléssel együtt járó miás munkákat. Ezen hibák elkerülése végett felhí­vom az üzemek, illetve üzemvezetők figyelmét, hogy az esetleges rossz; százalék kifüggesztése nehogy az üzem termelésének rovására, az eset­leges csapatok közötti viszálykodásra vezessen, mert ez a szocializmus felé való haladást lényegesen gátolja. A versenyszellem nem fokozódik és így ötéves tervünk sikerét is nagyban befolyásolja. BALLON JÓZSEF sztahánovista vájár, ellenőrzési osztályvezető. Megyénkben a hároméves terv fo­lyamán gazdag építkezések emelték a dolgozók életszínvonalát. Az ötéves tervben ez az építkezés még nagyobb méreteket öltött. Salgótarjánban augusztus 25-én megkezdődött a me­gyei székház helyének rendbehozása. Ennek keretében a város fő útvona­lán lévő és múltból reánk marad nyomorúságos cselédházakat lebont­ják, helyébe modern megyeháza épül, amely méltán fejezi ki majd a dolgozó nép hatalmát. Ezzel párhuzamosan meg. kezdődött egy nagykiterjedésű mun- kásbérház építése is. Az egy tömbben épített épületben 76 két szoba-kony- hás, fürdőszobás lakás épül. A ház alapjait már lerakták. Népgazdaságunk gondoskodik a dol­gozók kulturális fejlődésének biztosí­tásáról is. Ezt bizonyítja a Nagy- bátonyban nemrégiben felavatott 250 személyes kultúrház, amelyre a múlt­ban hiába vártak a nagybátonyi bá­nyászok. A gyáriparban már bevezetett norma­rendezés után augusztus 28-ái.ól mi is az új normával dolgozunk. Az új norma bevezetése biztosíték arra. hogy ötéves tervünket végre tudjuk hajtani és ez­által ezer és ezer új munkalehetőséget tudunk biztosítani. Az új norma beve­zetése feltétlen elő fogja segíteni azt is, hogy azok a szaktársak, akik eddig a régi elavult falazási módszerrel dol­goztak, átveszik az élenjáró építőipari dolgozók forradalmi munkamódszereit. Az új sztahánovista falazási munkamód­szer általános alkalmazása óriási je­Ha az építőipar fejlődését megnéz­zük, szükséges, hogy visszatekint­sünk a régi rendszerbe, amikor az építőmunkások feje fölött a munka- nélküliség lebegett, amikor egy év­ben öt hónapot dolgoztunk, de a tőkések arra is vigyáztak, hogy n hogy mindenki dolgozzon, ha­nem legyen munkanélküli tartalék- serege. Ha a dolgozó a rendes bérét követette, akkor azonnal elbocsátot­ták és helyébe tizen is ajánlkoztak. Nem beszélve a hosszú téli időről, amikor az építőmunkások alig vár­ták, hoSv kitava zodjón, hogy leg­alább a hideget ne érezzék. Milyen változást hozott a felsza­badulás: az építőipar a felszabadulás után áttért a nagyipari jellegre, megszün I a kizsákmányolás és a dol­gozók érzik, hogy Pártunk segítségé­vel milyen nagy változás állt be az építőmunkások életébe. Megszűnt a munkanélküliség veszélye. Évről- évre több építőmunkás dolgozott té­len. vagyis megszűnt az idény jelleg, ami az épüőmunkások vágya volt. De nemcsak, hogy megszűnt a mun­kanélküliség. hanem szakmunkás- hiány van és addig, míg a múlt rendszerben 3—4 évig kelle t tanulni, ma hat hónap alatt mód van, hogy mint átképző*, elsajátítsa a szakmát. Ma az épíiőipar előtt olyan hatalmas perspektíva áll, amely eddig soha nem volt. Az állami beruházásnak 40 százalékát az építőiparnak kell elvégezni, de ha tovább nézzük, hogy kulturális és szociális téren mennyire változott meg az építőipar helyzete, azt látjuk hogy a dolgozó a munkahelyen szállással van el­látva. üzemi konyhán biztosítva van a főtt étel, amelyhez a vállalat napi 2 forinttal hozzájárul személyenként. Biztosítva van az üdültetés Siófokon, vagy gyógyfürdőben, ahová a dolgo­zók eddig csak úgy jutottak oda. hogy felépítették, de üdülni csak a tőkéseknek volt szabad. Mindezek a hatalmas eredmények csak úgy vál­tak lehetségessé hogy többet termel­tünk és van Pártunk, amely bizto­sította tervgazdálkodásunkat a Szov­jetunió tapasztalatai nyomán. Ha megnézzük az építőipart abból a szempontból, hogy eleget tettünk-e annak, amit tőlünk Pártunk elvárt, meg kell állapítani, hogy a hiányos­ságok még sok esetben fennállnak, pedig 1949-ben. a minisztertanács határozatot hozott az építőipar meg­javítása érdekében és Pártunk Poli­tikai Bizottsága felhívta a figyelmet és megszabta a feladatokat. Melyek a hiányosságok ? A munka- fegyelem még mindig igen laza» elő­fordult az, mint például a gyári építkezésen, ahol a dolgozók 95 szá­zaléka reggel hatkor kezdett és 5 százaléka hétkor járt a munkába és csak hosszú felvilágosító munka után értették meg, hogy így nem lehet tervszerűen dolgozni. Vagy, ha megnézünk egy építkezést, ahol reg- g 1 hatkor kellene kezdeni, mint például az acélgyári építkezésen, Az elmúlt hét szombatján és vasár­napján három új kultúrintézménnyel, három mozival gazdagodott megyénk kultúrhálózata. Bujákon, Karancsságon és Palotáson avattak új mozit. A fal­vak dolgozó parasztsága a múltban a kapitalista kultúrpolitika „eredménye­ként” teljesen el volt szigetelve a kultúrától. A munkásosztály önzetlen támogatása folytán mozit kapnak az eddig sötétségben, kultúrálatlanság- ban botorkáló falvak parasztjai. Bujákon és Karancsságon a mozi­avató ünnepség szombat este volt. A mozi helyiségét ez .alkalommal gyö­nyörűen feldíszítették. A meghívott közönség előtt Bujákon a „Talpalatnyi föld” című nagyszerű magyar filmet, Karancsságon az „Ezred fia” című szovjet filmet mutatták be. Mind­két helyen hatalmas sikere volt a moziavatás során bemutatott filmek­nek. lentőségqo! bír az amúqyis elmaradott építőiparban. Az új norma bevezetése után még vidámabban végezzük országépítő mun­kánkat. Az új norma teljesítésével és túlteljesítésével harcolunk belső ellen­ségeink, a jobboldali szociáldemokraták és a klerikális reakció ellen,- Munkánk­kal támogatjuk az amerikai imperializ­mus ellen harcoló koreai testvéreink szabadságharcát. Munkával harcolunk az ötéves terv teljesítéséért, a béke biztosításáért. PÁLOK FERENC sztahánovista kőműves négy edhéf kor még névsorolvasás van. De lehelne sok példát felhozni- A tervfegyelem az építőiparban szinte ismeretlen fogalom, ehhez hozzájárul még az in hogy a tervező intézetek nem küldik a rajzokat ide­jében. A műszaki vezetésben hiba, hogy a Sztahánov-munkától idegen­kednek, nem biztosítják az anyagot és a munkaterületet, pedig a Szov­jetunió elküldte a szovjet sztahano­vistákat, hogy átadják tapasztalatai­kat, bár ezt mi ál is vettük, de ez- ideig Nógrád megyében egyhelyben topogunk. A szakszervezetek munkájában javulás állt be, de ez a javulás nem elég a nevelőmunkában a bizalmi­hálózat kiépítésében és az ellenség' elleni harcban. Az ellenség elleni harcot nem tekintettük fő feladat­nak. Pedig varrnak az építőiparban bér demagógok, akik nem tekintenek a múltban é« nem látják, milyen váltorás állt be az építőmunkások­nál. Az alapbéremelésnél és norma- rendezésnél az öntudatos dolgozók megértik, hogy az elavult norma akadályává válik a fejlődésnek. Feladatunk, hogy az építők me­gyei titkársága még nagyobb segít­séget adjon az üzemi bizottságok­nak. kiépítsék a bizalmi hálózatot és állandóan nevelni a dolgozókat, politikailag képezni, hogy ezáltal megjavuljon a munkafegyelem. A munkaverseny fokozottabb szervezé­sével elősegíteni az építőipar terme­lékenységének emelését. Az építők megyei titkársága többet foglalkoz­zon a műszakiakkal, munkavezetők kel, valamint a megalakult megyei Intéző Bizottságon keresztül megb». remteni az előfeltételét a Sztahánov- mozgalom kiszélesítéséhez és bizto­sítani hogy a munkaerő jól szét ló- gyen osztva. Tizenöt nagy építkezésen bevezet­tük az új normát. Az építőmunká­sok harcbaszálltak az új norma túl­szárnyalásáért. 28-án vezették be az új normát a többi építkezéseken is. Ahol jól meg volt szervezve műsza­kilag a munka és a dolgozók meg­értették a normarendezés szükséges­ségét. ott már az első nap megmu­tatkozott az eredmény. Például az acélgyári építkezésnél a Soltvad kerti-brigád már az első nap 110 százalékot teljesített, ugyanígy a 76-os építkezésnél Deák József ém brigádja, a megyeháza építkezésnél Makkai-brigád 101 százalékot ért el. A gépgyári építkezésnél SzUhá nov-munkamódszerrel Fülöp István és brigádja 129 százalékra teljesítet­ték az új normájukat Az új normák megkövetelik a munka jobb megszervezését az anyag- és a szerszámszükséglet biz­tosítását és a munkaerők helye* csoportosítását. A szakszervezeti bi­zalmiak kötelessége a munkaszerve­zés területén jelentkező hibák fel­juttatása dolgozó társaik figyel­meztetése a teljesítményüket káro­san befolyásos körülmények minél előbbi megszüneté-sére. Különösen figyelni kell a műszaki előkészítésre augusztus 28-tól, ami­kor minden építkezésen már az új normák alapján kell kiadni a mun­kákat. Az üzemi bizottságok a munkahelyi bizottságok ellenőrizzék, hogy a tervfelbontás jól működjék. A munkalapok időben kerüljenek a dolgozókhoz. Pontosan legyen fel­tüntetve a teljesí endő mennyiség a normaidő és a munkáért járó forintösszeg, hogy a dolgozók vilá­gosan lássák az új követelményeket. A tanácsadó bizottságok a munkák tanulmányozásával, az új munka- módszerek elterjesztésével segítsék dolgozótársaikat, hogy minél gyor­sabban megszűnjenek az új normák túlteljesítését akadályozó szervezési hibák. Minden munkahelyen fordítsanak nagy gondot az időelemzők (kis munkahelyen az építésvezetők) a napközben elért eredményekre. A szakszervezeti aktívák gondoskodja­nak az eredmények nyilvánosságáról és a műszaki vezetékkel együtt gyor­san tárják fel a lemaradások okait. Terjesszék a kimagasló eredménye­ket elérő dolgozók munkamódsz-reit Minden becsületes építő’pari dol­gozó éberen őrködjék azon, hogy a beférkőzött ellenséget — akik most különösen fokozzák romboló tevé­kenységüket — idejekorán leleplezzék és eltávolítsák. Dolgozzék minden építőipari mun­kás azzal a biztos tudattal, hogy az alapbéremelés és normarendezés né­pünk továbi felemelkedésének élet- színvonalunk további emelésének a biztosítását célozza. Bafla János, ép í t ősza k szervezeti megyei titkár A termelés és bér kérdéséről a bányaiparban VJ ÉPÍTKEZÉSEK A DOLGOZÓK ÉRDEKÉBEN új martna biztasítéh ns ótéves terv megvalósításúra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents