Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)

1950-09-30 / 39. szám

195© szeptember 39. SZABAD NÓGRÁD 5 A MEGYEI TANÁCS ELSŐ ÜLÉSE KIÉRTÉKELTE AZ EDDIGI MUNKÁT ÉS MEGSZABTA A KÖVETKEZŐ FELADATOKAT Megyénk dolgozó népének legjobb­jai három hónappal az ideiglenes me­gyei tanács megalakulása után szep­tember 20-án ültek össze először, hogy megtárgyalják milyen munkát végzett a megyei tanács végrehajtó- bizottsága, hogyan támogatták ezt a munkát a tanács tagjai. Az első tanácsülés bebizonyította, hogy a kommunisták, pártonkívüliek vagy más demokratikus pártnak tag­jai részben már megtanulták, rész­ben most tanulják az államigazgatás ügyeinek intézését. A megyei tanács megalakulása után ’— mondotta Mester elvtárs el­nöki beszámolójában — a végrehajíóbizottság első fel­adata volt, hogy a burzsoá köz- igazgatásból ránkmaradt szét­ágazó, egymástól függetlenül és önállóan működő közigazgatási szerveket egy egységes appará­tusba összefogja. Ezt a feladatot végrehajtottuk- A VB. titkársága mellett 11 osztályba szer­veztük meg a hivatali apparátust. A megyei VB. megalakulása óta 16 ülést tartott. Ülésein általában foglal­kozott az összes központi kérdések­kel, mint az aratás, cséplés, begyűj­tés, tarlóhántás, az őszi szántási-ve­tési terv szétbontása az 1951. évi szöllő- és gyümölcstermelés megyei tervével, a beiskolázással, a részleges tagosítás, az ipar továbbfejlesztése és más különböző feladatokkal is. A VB. határozataiban egyes ügyeket egész jól megoldott, mint például a járási tanácsok felállításának meg szervezését, vagy a tagosítás techni­kai munkájának levezetését. A VB- munkájában hiba volt az, hogy a megyei tanács egyes tag­jait nem kapcsolta be az állam­igazgatás tényleges munkájába, és ezáltal nem valósította meg a ta­nácsoknak azt a feladatát, amely szerint a széles dolgozó tömegeket mozgósítani kelt. A végrehajtóbizott­ság még egy egész sor eredményről, . hibáról és hiányosságról számolt be a tanács tagjainak, amelyet az elkö­vetkezendő időkben ki kell javítani- Az elnök ezután áttért a soronkövet- kező legnagyobb feladatra, a helyi tanácsok megválasztásának munka­menetére. — A helyi tanácsoknak nagy szere­pük lesz a falu, a város, a járás, a megye irányításában. Ezzel az állam- szervezet legszélesebb bázisaiban, a falvakban is felszámoljuk a burzsoá igazgatás szervezeti for­máinak maradványait és átvesz- szük a falu ügyeinek intézését, létrehozzuk a nép közvetlen szer­veit, a nép által választott, nekik felelős, általuk visszahívható he­lyi tanácsot, amelyek állami szer­vek, de egyben a legszélesebb tö- megsZervezetek is. A helyi tanácsok a tömegek közvet­len szervezetei, tehát a legdemokra- likusabbak, amelyek a legnagyobb mértékben megkönnyítik, hogy a dol­gozók részt vegyenek az állam be­rendezésében és vezetésében, amelyek által a dolgozók valóban az állam gazdáivá lesznek. A helyi tanácsok a dolgozó nép megbonthatatlan egységének ki­fejezői. egyesítik az ipari mun­kásság vezetésével az összes dol­gozókat. a dolgozó parasztokat, az értelmiségieket és az egy­szerű emberek millióit. A helyi tanácsok tagjait a Függet­lenségi Népfront jelöli. A tanácsok működésének sikere nagymértékben múlik azon, hogy már a jelöltek is a szocializmust építő nép szétbont- hatatlan egységét fejezzék ki. A válasz­tásokkal tovább kell erősíteni népünk egységét az előttünk álló nagy fel­adatok végrehajtásában. A választás nagy munkára kötelezi a tanácstago­kat, politikai és szervezési téren. Ez nagy munka tesz, annál is inkább, mert megyénk 62 körjegyzősége helyett 129 községi tanács fog működni. Egyúttal ez azt is jelenti, hogy a me­gye majdnem valamennyi községében a dolgozók elintézhetik ügyes-bajos dolgaikat, sőt a helyi viszonyokból eredő problémákat és kívánságaikat közvetlenül adhatják elő azoknak, akik magából a népből valók, akiket a dolgozó nép bizalma és megbecsü­lése állított oda, saját sorsának és jövőjének intézéséhez — fejezte be beszámolóját a VB. elnöke. Második napirendi pontként a VB- mezőgazdasági osztályvezetője, Va­dászi elvtársnő számolt be az őszi mezőgazdasági munkák állásáról. — A tanács felállításával a mező- gazdasági osztály munkája is dön­tően megváltozott — mondotta Vadá­szi elvtársnő —, amíg a mezőgazda- sági osztály munkáját az adminiszt­ráció és a bürokrácia jellemezte, ma már mint a tanács egyik osztályát döntően az elvi irányítás és a politi­kai kiértékelés jellemzi. Az elvi irányítás a járási tanácsokon ke­resztül válik gyakorlati munkává. — A farlóhántási munkák befeje­zése után az őszi mezőgazdasági mun­kák 1950—51. évi megyei vetésterv felbontása és a vetőmag tisztításának véghezvitele volt feladatul tűzve a VB. mezőgazdasági osztályának. A vető­mag tisztításának augusztus 31-ig kellett volna megtörténnie, a minisz­teri rendelet értelmében. Ennek sí- kerrevitele azonban nem történt meg. A tanács VB-a felfigyelt erre a hiányosságra és megállapította, hogy a gépállomásokat nem állí­tották idejében e munkák elvég­zésére. E hibák kijavításával a vetőmagtisz­títás elintézésre került 91 százalék­ban. A nemesített vetőmag teljes egészében biztosítva van a termelő- csoportok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére. Megemlí­tette, hogy június 30-án 32 tszcs vott 509 családdal, 5924 kát hold föld­területtel. Ezzel szemben szép- lember 16-án a tszcs-k száma 43, 1614 családdal, 9969 kai. hold földterülettel. Beszámolója végén hangoztatta, hogy a legsürgősebb tennivaló az őszi mun­kák területén való lemaradás beho­zása. Dolgozó parasztságunknak ki keli használni az elmúlt napokban teesett csapadékot, hogy október 22-re, ahogy vállaták is ezt már számos községben, befejezzék az őszi szántás-vetési munkát. A mezőgazdasági munkálatok folya­mán elért eredményekkel nem elé­gedhetünk meg mindaddig, míg ki nem javítjuk a még nagyobb eredmé­nyek elérését gátoló hibákat és hiá­nyosságokat. A hiányosság oka az. hogy még mindig nem eléggé vittük a politikai felvilágosító munkát, amely minden eredménye elérésének az előmozdítója. Épp ezért, felkérem a megyei tanács tagjait, hogy a mun­ka elvégzésében a legmesszebbmenő­kig támogassák a tanács VB-ának munkáját. Járjanak elől jó példával, hogy igazán méltók Lehessenek a nép, Pártunk és a mi szeretett vezé­rünk, Rákosi elvtárs bizalmára. A beszámoló után a tanács tagjai­nak hozzászólásai következtek. Vág- völgyi Anna elvtársnő hangsúlyozta, hogy a tanács igen komoly eredmé­nyeket ért el és a meglevő hibák abból szár­maznak, hogy a tanácstagok nem kaptak konkrét feladatokat, nem vott megbízatásuk, így a tanács mint olyan, nem tudott kellő munkál végezni. A tanácstagok részéről tett hozzászólások valóban rámutattak a VB. eddigi munkájának eredményére, hibáira és hiányossá­gaira is. Ez valóban döntő változást fog hozni a VB. elkövetkezendő munkájában. Az elnök örömmel ál­lapította meg, hogy a tanácstagok úgy képviselik a dolgozók 'érdekét, ahogy azt tőlük a nép elvárja. Majd felkérte a tanács tagjait, hogy az ülésen elhangzottakat odahaza ismer­tessék- a dolgozó nép széles tömegé­vel. FAL USIG YŰLÉSEK ÍRTA É. DÜH IN A falusi lakos«ápnak a helyi szov-1 jelek munkájában való tömeges I részvételére legalkalmasabbak a íalusi gyűlések. Ezek nagy társadalmi erőt képviselnek, amelyre a falusi szovjetek sok dologban támaszkodhatnak. Figyelmet érdemelnek azok a tapasz­talatok, amelyeket a Libanecht-kerület- ben lévő ívanovszk falu szovjetje szer­zett a gyűlések előkészítésében és le­folytatásában. A szovjet, mielőtt a falu lakosságát összehívta volna a faluren­dezési munkálatok kérdéseinek meg­vitatására, előbb az aktívával tanács­kozott. Megállapították és gondosan áttanulmányozták a falu további épít­kezéseivel kapcsolatos rendszabályokat. A helyi szovjet képviselői és aktivistái, a kolhozok tanítói, orvosai és kolhoz- igazgatói tagjai a küszöbönálló gyűlés­ről eszmecseréket folytattak a lakosság körében. Két nappal a gyűlésre kitűzött idő előtt plakátokat ragasztottak ki, amelyek hírül adták a gyűlés ideiét és napirendjét. A gyűlés napján másfélezer ember sereglett össze a falu főterén. A falusi szovjet végrehajtóbizottságának megbí­zásából a falu legöregebb lakosa, Dmit­ri j Psenicsnij nyitotta meg a gyűlést. Az építkezési intézkedésekről Voronin, a falusi szovjet végreha jtóhizottságnak elnöke tett jelentést \ A gyűlés jóváhagyta a falusi szov­jet javaslatait. Elhatározták, hogy a főtéren kultúr- és pihenőparkot létesítenek, falusi klubot építenek és hangos filmvetítő készüléket szerelnek fel, hogy az utcákon két sorban dísz­fákat üÚeiaek, kiépítik a járdákat. El­határozták továbbá, hogv mintaszerűen rendbehozzák az utakat és a kutakat és hogy új kerítésekkel veszik körül az iskolát, a szülőotthont és az óvodát. jWTost a falu lakossága keményen dolgozik, hogy végrehajtsa a gyűlés határozatait. Az utcákat fásítot­ták, járdákat készítettek, a főteret fel­szántották és az ősz folyamán fákat ültetnek el, egyben pedig elvégzik az előkészítő munkálatokat az áramfej­lesztő állomás és a klub megépítéséhez. A sztavropoíji vidék összes falusi szovjetjeiben ugyanúgy rendezik meg a gyűléseket, mint ívanovszk faluban. Az utolsó három hónap folyamán 115 faluban és lakótelepen tartottak ilyen gyűléseket. A gyűléseken körülbelül százezer ember vett részt. A falusi gyűlések jelentősége első­sorban abban van, fiogv munkájukban résztvesz az egész lakosság és együt­tesen döntenek a falu gazdasági és kul­turális életének kérdéseiről. Számos példát lehetne felhozni ennek bizonyí­tására, hogv ezek' a gyűlések miiven óriási szerepet játszanak a ko'hoz-faiuk átalakításában, Mindössze két hónap telt el a sztepanovszki kerület Sztve- noje falujában megtartott gyűlés óta. de ezalatt az idő alatt milyen óriási vál­tozások mentek végbei Az utcákon több mint húszezer gyümölcsfát és dísz­fát ültettek el, rendezték a falusi par­kot és most van befejezés előtt az öntözőcsatorna építkezése. Teljesen restaurálták közben a kultúrházat is. Mindezt a közösség végezte el a maga ere jéből, állami segítség igénybevétele nélkül. 7J cserkesz autonom terület Kirov- kerületének Pregradnaja nevű lakótelepén a gyűlés elhatározta, hogy az Urul folyó szabályozására gátat épít, A lakosság a népi építkezés mód­szerével rövid idő alatt felépítette a nagy gátat és helyreállította a több mint 200 méter hosszú hidat. A második gyűlésen a lakótelep dol­gozói már nehezebb feladat elé állítot­ták a szervezetet: kothozközi vizierömü- telep építését határozták el. A lakótelep szovjetjének végreha itóbizottsága tö­meges rohammunka-szombatokat ren­dezett, amelyben résztvesznek a kör­nyező faluk összes kofhozparasztíai és alkalmazottai. A vizierőmü-telep már régóta teljes kapacitással dolgozik. A vidék szovjetjének végrehajtó- bizottsága széles körben népszerűsíti a falusi gyűlések rendezésével kapcso­latban a szerzett tapasztalaitokat, s azt akarja elérni, hogv a kerületi és falusi szovjetek végrehajtóbizottságai hiány­talanul és határidőre teljesítsék a gyű­lések határozatait. A falusi szovjetek mikor összeállít. ják negyedévi munkaprogram­jaikat, még idejében megállapítják hogy hol és milyen kérdésekben keil gyűlést rendezni. A napirend megálla­pításánál a választók utasításaiból, va­lamint a lakosság javaslataiból és kí­vánságaiból indulnak ki. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy olyan kérdéseket bocsássanak a falusi gyűlések elé megvitatás végett, ameivek a falu területén élő összes pol­gárokat érdeklik, akár kolhózparasztok, munkások vagy egyéb alkalmazottak. ,1 /í*rr. m l&rvkölesön e retlményc s Nines a megyében olyan község, ahol ne folyna építkezés A mindenfelé folyó építkezések megindulásához nagymértékben hoz­zájárult a tervkölésönt jegyzők száz­ezreinek sok-sok forintja. A jegyzett és a nép államának befizetett összeg­ből nagyarányú építkezések indultak meg megyénkben is. Salgótarján, a füstös, egészségtelen lakásokban élő munkások proletárvárosa, modern, világos, nagyablakos házakban lakó dolgozók városa lesz, gyönyörű áru­házakkal, hűs sétányokkal — szo­cializmust építő munkásokhoz mél­tóan. Salgótarjánban még ezévben sok- száze/.er, sőt többmillió forintot köl­tünk különböző építkezésekre. A s*ak- munkásutánpőtlás biztosítása érde­kében kibővítjük az iparostanulók ott­honát. A közlekedés zavartalan bizto­sítása új híd építését követeli meg- Kibővítjük az iskolák bútorzatát és kísérleti felszerelését. A növekvő életszínvonal áj nép­boltok nyitását és a meglévők ki­bővítését teszi szükségessé. ,A város gyümölccsel, zöldségfélével, hússal, tejjel és tejtermékkel való bő­séges ellátása az állami gyümölcsös és az állattenyésztés fejlesztését köve­teli meg, amire ezévbeu csaknem másfélmillió forintot fordítunk. Ezév­ben elkészül az épülő, de még befe­jezetlen óvoda, a város parkírozása és a gyermekjátszótér fejlesztésére is nagy összeget fordítunk. Balassagyarmaton is nagyszabású beruházásokat eszközlünk már ezév­ben is­A nép egészségvédelmét a két gyarmati fürdő — a népfürdő és a közfürdő — kibővítése bizto­sítja. Uj sportpályát is építünk. Jelentős összeget fordítunk az egészségház fej­lesztésére is. Az Útfenntartó NV ki­bővítése útjaink javítását teszi lehe­tővé- A Magasépítési NV kapacitásá­nak növekedését új gépek beszerzé­sével biztosítjuk. Az anyagi fejlődéssel párhuzamo­san fejlődik megyénk kultúrélete is. Számos községben a növekvő kultúr- igények kielégítésére kultűrházak épülnek. Állami támogatással kultúrház épül Herenesényben, Ersekvadkerten, Ho- mokterenyén, Mihálygergén, Litkén és Tolmácson. Állami támogatással épül ugyan, de a falu lakossága lelkes tár­sadalmi munkával segíti annak mi­előbbi befejezését. Kisterenyén, Zabarban és Vizslá­son óvoda. Kazáron iskola. Taron híd épül. Nemtiben, Nagybátony- ban és Homokterenyén a vízvezc- tékhálózatot bővítik ki, Zagyva- pálfalván és Pásztón a vágóhidat helyezzük üzembe. Somoskőújfaluban a pénzügyőrök ré­szére modern laktanya épül. Nagy összeget fordítunk a sziráki mező­gazdasági szakiskola berendezésére is, A nagyarányú építkezések óriási mennyiségű és jöminőségű téglát és cserepet követelnek. Éppen ezért a megye csaknem valamennyi tégla- és csérépgyárát kibővítjük és modern, nagyteljesítményű gépekkel látjuk el, hogy így biztosítsuk építkezéseink téglával való ellátását. Ä helyi tanácsok választására 10 százalékkal növeljük termelésünket Mikor a tanácsválasztásról beszé­lünk, vissza kell tekintenünk a múlt rendszerre, amikor a munkásosztály legjobbjait bilincsbe verték, és a munkás kitagadott hazátlan volt. Hazátlan volt, mert ez az ország csak a kiváltságos osztályé volt, azé az osztályé, amely a magyar munkásosztályt kizsákmányolta és bilincsbe verte Olyan törvényeket hoztak ezek, ami a főpapok, bárók és az ezerhcldasok érdekét képviselte. Ugyanez állt a köz- igazgatás terén is, amire a munkás- ember nem szívesen gondolt, mert még a feje alól a párnát is kihúzták. Ez az idő már végérvényesen elmúlt. Kö­szön hétjük ezt a . szabadságunkért éle­tüket feláldozó szovjet hősöknek és a munkásosztály nagy vezérének, Sztálin eívtársnak. Igazi édesanyánk lett a mostoha hazából, amiért érdemes élni, dolgozni és áldozatot hozni. Most. ami­kor úiabb hatalmas lépést teszünk « szocializmus felé. amikor a helyi taná­csokat megvá’asztluk, i'labb csapást mérünk ellenségeinkre és még erő­sebbé tesszük a béke magyar szaka­szát. A megalakuló tanácsokban helyet foglalnak majd a munkásosztály. a dolgozó parasztság és a haladó értel­miségiek legjobbjai és ezek fogják majd a dolgozók érdekeit képviselni. Megszűnik az ácsorgás, ami az ügyek elintézésével járt és megszűnik az aktatologatás. Hogy még erősebbek leayünk, hogy még szilárdabbá tegyük a munkások és parasztok szövetségét, a munkánkon keresztül is bebizonyítjuk a tanácsok létjogosultságát. Brigádommal megbe­széltük az alakulandó tanácsok kérdé­sét. Egyhangúlag és lelkesedéssel határoztuk el, hogy október 22-re, a helyi tanácsok megalakulásának nap­jára 10 százalékkal növeljük termelé­sünket. lay köszöntjük a helyi tanácsok megalakulását. MERÉNYI VltMOS élmunkás briqádvezető, á zagyvapálfalvi bányagépgyár dolgozója A t«* nácikba a dolgozó nők legjobbjai kerülnek Senki sem kapóit talán’ annyit a demokráciától, mint mi, dolgozó nők. A múltban a legolcsóbb munkaerő a nők ereje volt. Ha kevés volt a munka, először a nőket - bocsátották el. Megalázás és tudatlanság, ez volt a dolgozó nők osztályrésze a múltban. A szovjet katonák hozták el nekünk, nőknek is az igazi szabadságot. Hogy mit kaptunk a demokráciától? El sem tudjuk mondani azt a sok jót: egyert- jogsüáágot, rengeteg munkaalkalmat, tanulási lehetőséget és teljes megbe­csülést. Sok dolgozó nő magas állásban, sőt a minisztériumban dolgozik, én meg kőműves leszek. Népi demokráciánk az egész ország életében oly jelentős tanácsok megalakulásával <a> dolgozó nők legjobbjainak újabb ezreit vonja be az állam irányításába. Mi, dolgozó nők úgy köszönjük meg nagy Pártunk, nak és kormányunknak intézkedését, amit 'a tanácsok ’megalakulásáról ho­zott, hogy még jobban dolgozunk. Úgy köszönjük meg, hogy a szovjet sztahánovisták módszerével még gyor­sabban építjük fel a munkásházakat, a gyárakat, amik sokezer dolgozó nőnek is biztosítanak munkaalkalmat. Így erősítjük hazánkat és így harco­lunk a békéért, a gyermekek boldog jövőjéért. Pehetniczki Irén Á néphez hű értelmiség is ott lesz a tanácsokban örömmel veszem én is tudomásul, mint műszaki dolgozó. az október 22-én megtartandó tanácsválasztási. Történelmi nap lesz ez minden vá­lasztó és megválasztott részére, hiszen dolgozóink széles tömegei fognak az államigazgatásba bekerülni. Tudjuk nagyon jól, hogy Népköztársaságunk Alkotmánya biztosítja minden becsüle­tes dolgozó számára a jogot ahhoz, hogy doígozö népünk akarata érvénye­sülhessen az államhatalom qyakoriásá- ban A megválasztott helyi tanácsok soraiban ott fogjuk látni népi demokrá­ciánk kiváló dolgozóit, parasztságunk legjobbjait, néphez hű értelmiségieket, nők és ifjaink lelkes tömegeit. Ma is tapasztalhatók közigazgatásaink egyes területein bürokratikus intézke­dések, aktatologatósok, amikor dolgo­zóink sürgős ügyeik elintézéséről van szó. A helyi tanácsok iesznek hívatot­tak arra, hogy a dolgozók közérdekű panaszait, kívánságait, Javaslatait a leg­rövidebb időn belül el tudják intézni. Természetesen a pártonkívüll tömege­ket is szorosan fe! kell sorakoztatni a választási győzelem érdekében, hogy közösen a kommunistákkal együtt vi­gyük győzelemre a helyi tanácsok vá­lasztásának ügyét. Minden megválasz­tott helyi tanácstagnak peda képének kell tekinteni a nagy Szovjetunió helyi tanácsának megszervezését és működé­sét, az ő példája és útmutatása nyomán tudjuk csak diadalra vinni a HeJyi ta­nácsok egészséges kialakulását. Jói tudom, hogy a helyi tanács meg­választásának mily hatalmas jelentő­sége van országos viszonylatban. ígé­retet teszek a helyi tanácsok megvá­lasztásával kapcsolatban, hogy minden műszaki tudásommal azon teszek, hogy a termelésünk emelkedjen s az önkölt­ségünk csökkenjen, hogy ezáltal erő­sítsem a béketábor hatalmas erejét, s elősegítsem népgazdaságunk ötéves ter­vének időelőtti valóraváltását. SÁRAI LAJOS, üzemvezető főaknász, Csipkés bányaüzem OKTÓBER 2-AN a gyarmati járás tűz­oltóinak részvételével nagyszabású tűz­oltóversenyt rendeznek Érsekvadker- ten. A vadkerti tűzoltók is nagyban ké­szülnek a nemes versenyre, mert nem akarnak szégyent vallani a gyarmat! és a környező falvak tűzoltóival szem­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents