Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)

1950-09-30 / 39. szám

2

SZABAD NÓGRAD

1950- szeptember 30.

Megyénk dolgozói minilen hétfőn békemns&nkat rendeznek

Ünnepi levél

Alapi István középparaszthoz

ünnepel ül most a magyar nép, a békéért íolyó harc nagy és győzelmes ünnepét. Ebből az ünnepből Te is kiveszed a részed. Még nem egészen tud«*' tosan, mert azt kérdezted, hogy én, Alapi István, pásztói középparaszt, hogy ob harcolhatok a békéért?

A múltban a nagybirtokosok, a tőkések, egyszóval a háborút csinálok kizsákmányolt rabszolgája voltál.- Heten voltatok testvérek és azon emésztett a gond. hogy azt a kis házat, amit örököltetek, hogyan osztjátok eL A régi állam úgy ,.támogatott“ Téged, hogy a háborúban elvitte- marháid, a learatott gabonáért kevesebbet adott, mint amennyit Te fizettél a vetőmagért. Aztán jött a háború legborzalmasabb csapása. A lányod megfázott g bunkerban, két évig minden pénzeteket arra áldoztátok, hogy meggyógyítsátok, de nem sikerült, a háború áldozata lett. Így lehetne még soká sorolni azt a kínlódást, nyomorúságot, ami osztályrész volt idáig, de hiszen Te tudod mind. ezeket a legjobban. Átélted, végigcsináltad a szenvedések hosszú sorát. Amikor 46-ban Pestre mentél, odalelé mégcsak elég volt a pénz, de vissza- íelé csak két kiló zsírért hoztak haza. Örültél a jó Íorírttnak és boldogan lorgattad kezedben, mint az új élet egyik kimagasló eredményét. -Érezted, hogy ez már a Tiéd és kárpótol minden szenvedésedért, ez a béke győzelme a háború lelett.

Azóta dolgoztál szorgalmasan, becsületesen Egyre jobban megismerted a Pártot, követted a munkáját. És ez volt az az első lépés, amikor Te is a béke harcosa lettél és beálltál azok közé, akik Sztálin elvtárs vezetésével menetelnek hosszú-hosszú sorokban. Azóta már számtalanszor jelét adtad annak, hogy szereted a békét és harcolsz is érte. Nézzük csak sorba: az egyik fiad a néphadsereg tagja, elküldted őt a Párt hívó szavára, hogy fegyverrel álljon őrt országunk lelett, A felett a ház lelett, amelyet most, a fel- szabadulás után építtettél újjá, a két ökröd lelett, életed, boldog jövőd lelett. Termény beadási tervedet 230 százalékra teljesítetted. Odaadtad felesleges gabonádat, hogy országunk minél nagyobb készlettel rendelkezzen. 230-szor vágtál oda a háborús uszítok arcába. Nézd, hogy a dolgozó nép állama milyen nagyra becsüli ezt a Te békeharcodat. A terménybegyü/tésben felmutatott kiváló eredményedért, a békeharc győzelmes csalójáért oklevéllel tüntettek ki. Aztán elhatároztad, hogy október 22-re. a tanácsválasztásokra befejezed az őszi munkálatokat. A bíborheiét és szöszösbükkönyt már el is vetetted.

Hát így harcolsz Te, Alapi István, pásztói középparaszt, a békéért! Amikor kimész a határba, az ekével, kapával, amikor a mull évben a tervköl- csönjegyzésnél aláírtad az ívet, ez mind-mind annyit jelent, mint ahogy most a hős koreai nép kint a íronton fegyverrel a kezében védve hazáját, pusztítja a rátörő ellenségeket. Ezekkel mind országunkat erősíted és béke- harcgdat jelenti az is, amikor részt veszel a község társadalmi munkájában és mint a népfrontbizottság tagja, a község dolgozói ügyének intézésével megvalósítod a Párt és a kormány határozatait.

Ez a Te békeharcod. Ebben a tudatodban erősítsen Téged az, hogy a világon milliók és milliók vannak — élükön a szovjet emberekkel —, akik munkával, a jobb és több termeléssel odavágnak az imperialista agresszoroknak. Es ha eddig munkáddal, két kezed szorgalmas munkájával voltál a békétábor hű katonája, most bebizonyíthatod újra, hogy még odaadóhban akarsz harcolni a békéért, mert neked kedves a családod, a házad, a földed, a jószágod, mert nem akarod őket újabh-Jnáborúbán elveszíteni.

Állj ki a Párt és kormány felhívása mellett és adjál félreérthetetlen választ arra, hogyan harcolj a békéért, amikor újra aláírod az ivet a béke- kölcsön; egy zésről. Így erősítetted a békét, bizonyságot tettél arra, hogy harcod már tudatos és ez újabb erőt ad a mi nagy béketáborunknak, ami a háborús uszítók terveire méltó válasz és becsületesen elvégzett kötelesség országoddal, családoddal és magaddal szemben!

Elvtársi üdvözlettel: BALOGH GYULA.

KIK NYERTEK

NAGYOBB ÖSSZEGET MEGYÉNKBEN

"A salgótarjáni mozihelyiség zsúfolásig megtejt hallgatósággal. Salgótarján és a környező községek dolgozói béke nagy-aktíva ülést tartottak. Salgótarján és környéke keményen felsorakozik a ■ békétábor mellé. Ezzel a bé- kegyüléssel, amelyen részt vesznek Salgótarján város és a környező községek iegijarcosabb dolgozói, eleget tesznek a „Megvéd jük a békét‘’-moz- galom Országos Tanácsa felhívásának. Ezen a nagy-aktíva ülésen felkészülnek a világbéke második kongresszusára. A nagy aktíva érdeklődése igazolja* hogy

hűséges és aktív védelmezői

kívánnak lenni a békének. Elszánt ke ménységgel foglalják el helyüket, hogy megbeszéljék békés családi életük és építő munkájjik megvédésének előfeltételeit.

Kazinczi elvtárs, Salgótarján város békehizottságának elnöke, az amerikai imperializmus napirenden megismétlődő háborús provokációiról beszél. Elmondja, hogy az amerikai repülőgépek könyörtelenül bombázzák a békés koreai városokat, falvakat. Tömegével döntik romba a kórházakat, iskolákat, templomokat. Embertelen módon ontják az asszonyok és gyermekek életét. Fékevesztett háborús propagandát űznek, kegyetlenül üldözik a béke híveit.

Bár a hallgatóság előtt ismeretesek a háborús gyújtogatok aljas cselekedetei, de most, amikor közösen hallják, együttes vélemény alakult ki a hatalmas tömegből és megvetésük megszáz- szorozódik. A világ dolgozóival együtt

számonkérjiik az amerikai elvetemült Banditáktól

h védtelen koreai asszonyok és gyermekek halálát. Salgótarján és környékbeli dolgozói tudják, hogy a halált- okozó fegyverek csövét az amerikai imperializmus irányítja, tudják, hogy a gyilkos fegyverek'ravaszát az amerikai trösztvezérek, Truman, Acheson, Morgan és társai ujiái rántják el és mindezt csak azért, hogy megteremtsék _ a profitjuk növekedésének lehetőségét. Amikor a koreai dolgozók felé fordították fegyvereiket, a magvar munkásosztály felé is és ezen felül a salgótarjáni dolgozók felé fs irányulnak a gyilkos fegyvercsövek.

A beszéd után a salgótarjáni,, úttörők küldöttsége üdéoZÖ'm' a b“*nre%yaStr- vát. Az apró útörők arra kérik a béke- bizottság tagjait, hogy' erősen őrködjenek a béke felett. ígéretet tettek, hogy jó tanulásukkal ők is harcolnak és harcolni fognak továbbra is a békéért.

Ezután Somogyi elvtárs, a békebizottság tagja szólalt fel. Elmondotta, hogy az amerikai imperializmus letért a leplezett, háborúi előkészítő politikájáról és rátért az intervenciós katonai törekvésekre. Mi nem felejtünk és így nem felejtettük el az elmúlt háborút. Nem engedhetjük, hogy a kemény munkával felépített városaink és nvá- raink ismét romba heverjenek. Mi a becsületes munkánk után becsületes, nyugodt életre vágyunk. Nem engedhetjük, hogy a proíitszerzés lázában szenvedő amerikai kalandorok megzavarják békés családi életünket.

Ezékután az üzemek dolgozói egymásután szólaltak fel. Szalontai Imre, a hideghengermű dolgozója az acélgyár dolgozóinak nevében versenyre hívta Salgótarján és környéke.ipari üzemeit, hogy munkájuk fokozásával a béketábor erejének megnövekedését szolgái jak.

— Mi, acélgyári dolgozók — mondta Szalontai elvtárs — vállaljuk, hogy

minden hélen hétfőn békeműsíakot rendezünk,

a béketáborf aktívan erősítsük. Ebből az alkalombcä a termelés fokozását, a selejt csökkentését, valamint a munkafegyelem megszilárdítását tűzzük ki magunk elé. Felhívjuk a salgótarjáni és környékbeli üzemeket, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz és így a termelés fokozásával békénk megerősítését szolgáljuk. A termelés konkrét emelkedésével válaszolunk a háborús provokátoroknak. Azért választottuk a hétfői napot, hogv az ezen a napon rendszeresén jelentkező lazaságokat felszámoljuk.

Az acélgyári felhíváshoz egymásután csatlakoztak a környező ipari üzemek. A salgótarjáni üveggyár nevében Somogyi elvtárs beszélt s örömmel üdvözölte az acélgyári felhívást.

_ Ígérjük, hogy a hétfői napokat

te

rmelés tekintetében felül fogjuk emelni a hét többi napjai fölé. Megszüntetjük a hiányzásokat, kiküszöböljük a.se’ejtet és mi is felszámoljuk a hétfői napon rendszerint jelentkező lazaságokat.

Sarlós Béla elvtárs, szintén üveg- gvári dolgozó vállalja, hogy november 2-ára, Rákosi elvtárs kiszabadulásának évfordulójára fs betanít „egy segédmunkást és egy bangai ú*ói.

A salgótarjáni tűzhelygyár nevében Kun István öntő tette ígéretet.

— Elfogadjuk az acélgyári felhívást. Vállaljuk, hogy

az öntödei selejtet 8 százalékról 6 százalékra csökkentjük.

valamint a hétfői nap lazaságait felszámoljuk.

A somoskői kőbánya nevében Rubint Istyán jelentette be az acélgyári felhíváshoz való csatlakozást. Elmondta, hogy fokozott munkával, fognak harcolni a békéért. Az állami viiiamos- művek dolgozói méretet tettek, hogy minden nap egy negyedórával előbb jelennek meg a munkahelyükön és ezt az időt újságolvasással töltik. Vállal-, ták, hogy a hérfői napok lazaságát megszüntetik és a világításnál előállott zavarokat a legrövidebb időn belül helyreállítják. A salgótarjáni vasutasok vállalták, hogy három és fél napról három napra szorítják le a kocsifordulót. Az erőmű dolgozói ígérik, hogy az üzemek energiaszükségletét biztosítani fogják és fokozottabb éberséggel látják el a szolgálati beosztásukat. Az Építési NV nevében Szabó Pál brigádvezető tett ígéretet. Vállalta, Jiogy brigádja november 2-ra 140 százalékról 160 százalékra emeli termelését. A dolgozó nők részéről Fleszner Józsefné, valamint Gátszegi Jánosné szólaltak fel és mutattak irányt asz- szonyíársaiknak. Felhívták figyelmüket, hogy ne álljanak sorba és ne halmozzák az árut. Ne engedjék magukat befolyásolni az ellenségtől, hanem világosítsák fel azokat is, akiket sikerütt megtéveszteni. Megígérték, hogy még fokozottabban veszik ki részűket az

A Kraszuj kerület gyapattermeTói óriási lelkesedéssel fogadták a legutóbbi alkalommal is az új szovjet tervkölcsön kibocsátását. A kerület ösz- szes kolhozaiban népes gyűléseket tartottak, A kolhozok dolgozói sorra szólaltak fel és felszólalásaikban valamennyien megálhapítoNák, hogy a Szovjetunió mezőgazdasága hatalmas mértékben megnövekedett. E felszólalók ■lemértek-azt A ' kd-tdimás -utat, melyet a szovjet állam megtett és amely úton -elértek, a kommunizmus építéséhez.

. Az Ahunbabajev-kolhozban Mirzajev kolhozparaszt ezeket mondotta:

— A nagy Honvédő Háború alatt géppisztollyal a kezemben védtem á mi boldog, munkához való jogunkat. £s most a békés építő munkában újbót meggyőződtem az olyan nagyon szeretett szovjet hatalom törhetetlen erejéről. Az én kolhozom is évről érve gazdagodik és erősödik. Tudom azt, hogy

agitációs munkából, hogv ezzel támogatást nyújtsanak azoknak a dolgozóknak, akik kemény munkájukkal erősítik a békét.

A Salgótarján és környékbeli üzemek dolgozót ezen a béke nagy-aktíva ülésen tett fogadalmukat be is 'vált iák, mert tudják, hogy egy emberöltő alatt már két világháborúban ontotta vérét saját elnyomó osztályainak és idegen elnyomóinak érdekében. A tett ígéretüknek eredményei már a legelső napon megmutatkoztak. A somoskői kőbánya

a legelső hétfői napon csúcsteljesítményt ért el.

83 vagon termelést még sohasem tudlak felmutatni, bár az előirányzatukat mindig magasan túlszárnyalták. Hasonlóképpen a tűzhelygyár dolgozói te beváltották fogadalmukat. A selejtet csökkentették • és már az első hétfői napon nem volt hiányzó és nem voit késés az üzemben.

Ennek a béke nagy-aktíva ülésnek megvan az eredménye, mert az üzemek dolgozói harcos kiállásukkal tettek hitet a béke megvédése mellett, amit konkrét eredmények követnek. De csatlakoztak az asszonyok is, hogy felvilágosító munkájukkal elősegítsék a termelés fokozását. Csatlakoztak az apró gyermekek, akik fokozott tanulással állanak a béke megvédésének frontján. Ha így összefogunk, millió és millió magvar dolgozó szilárdan helytáll a békeharcban, akkor le tudjuk fogni a hóhérok gyilkos kezét és biztosítani tudjuk népünk számára « tartós békét

most a munkával szerzetet rubeljeim elősegítik a koikozrendszer további fejlődését.

Mamalájijev elvtárs brigádvezető aki a „XVIII. pártkongresszus" nevű kolhoz gyűlésén szólalt fel és kijelentette:

— Kötelezem magam, hogy ebben az évben minden hektárról 100 mázsa gyapotot adok, vagyis 14 százalékkal többet,, mint tavaly- . Az állam felemelte a beszoigáitatotii gyapot árát. Egyéni jövedelmeink tehát. jelentősen megnövekedtek. . Mostj amikor ezekből egyrészt kölcsönadtunk az államnak, ezzel is biztosijuk szeretett hazánk további virágzását.

Annak a lelkesedésnek, amely ha-tcd- mába kerítette az új kölcsön kibocsátásával a dolgozókat, a munka terüteién is megvolt a hálása. A kolhozok dolgozói nemcsak felszólalásaikban tettek hitet a Szovjetunió mellett, hanem a munka területén is kimimit&k nagy szeretetüket az állam és a Párt iránt.

Megyénk területén számos dolgozó nyert a tervkölesönsorsolás folytán nagyobb összege!. A jelentősebb ősz- szeget nyerők kivonatos névsora a következő:

Tízezer forintot nyertek: Jusztin János lakatos, Nagy bálon y szénosztályozó, Ktihár János revizor. Salgótarján acélgyár és Újhelyi János jegyző, NógrádsápEgy ötezer forintos nyereményt. Pintér Lászlónak, a kisterenyei Mén* kes-bányaüzem dolgozójának húztak ki.

Ezer forintot már többen nyertek: Pacsmár János, Varga László, Motnig Károly, zagyvapálfalvai bányagépgyár: Sándor Ferenc, pálfalvai üveggyár; Gordos András, Egyházas- gerge; Rampasek Ferenc, Balassagyarmat MÁV; Bocsó János, Ságújfalu; Toldi János II., Józseflejtős; Harmat Józsefné, Forgácslejtős-, Berkes Sándor, Szeberényi József, kisterenyei Tordas-bányaüzem; Susán János, kis- lerenyei Ménkes-bányaüzem: K is gyű - ris József, Gáti-bánya; Kovács B. Péter, Kazár; Balogh István. Miszerfa Kistelek-bánva; Kiss Mátyás, Hegyes Mátyás ifj., a mátranováki Csipkés- bányaüzem dolgozói nyerlek ezer-ezer forintot.

ötszáz forintot a következők nyertek: Szandai József, Herencsény: Taub László, Egyházasgerge; Szabó Lajos, Ipolytarnóc: Kovács Ferenc, Forgácslejtős; Hidasi Károly, Bánvaigazgaló- ság; Sulyok Balázs, bányagazdaság; Mocsári Mihály, zagyvapálfalvai hányagépgyár: Oravecz András, Ságújfalu; Vágvölgyi József, Barják József ifj.. Híves Gáspár, József lejtős; Ogu- lin Ferenc, bazsó László, kisterenyei fővölgy-bánvanzeni; Vincze V. Pál, Vizslás: László József, Répás Béla, T. Vanó Géza, Mátranovák; Lázár József, Mizserfalvá: Etesi József, Juhász József IIL, Gátibánya; Ecet József, Kazinci Vilmos, mizserfai Kistelekhá- nya és a mátranováki Csipkésbánya dolgozói közül Nagy János és Bodor M. István nyert 500—500 forintot.

Az eddig beérkezett jelentések . szerint a Salgótarjáni Szénbányák NV dolgozni összesen 77.600 forintot nyertek.

A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR

pártszervezet jól felkészült az őszi oktatási évadra. Az oktatás magas színvonala biztosítása érdekében 55 hallgató részvételével hathetes előadóképző szemináriumot szervezett. A szeminárium végetértével ünnepélyes záróvizsgát rendeztek, ahol a hallgatók számot adtak az eddig végzett munkájukról. Az 55 hallgató közül tíz elvtársat jó tanulmányi eredményükért díszoklevéllel, tízet pedig könyvjutalomban részesített a pártvezetésé^.

Tőke. amelynek kamatja a béke

ItA int hatalmas folyam magával ragadott mindenkit d’A elsöprő lendületével... De a nagy áradás után újra rendes medrébe került, de meggyorsult a folyása, így volt ez a tervkölcsön nyereményeinek első sorsolása idején. Az élet folyása akárcsak a folyó olvadáskor, meggyorsult. A nyerők azért dolgoznak még jobban, mint ahogy eddig tették, hogy így köszönjék meg népi demokráciánknak a nyereményt. Akik „nem nyertek", azok azért dolgoznak még jobban, hogy a sorsolás őket igazolta. Visszafizeti a nép állama a befizetett összeget. Visszafizeti tízszeresen, húszszorosán, mini az acélgyári Kuhár Jánosnak, a nógrádsúpi Újhelyi Jánosnak, vágy mint ahogy Jusztin Jánosnak a nagybátonyi szénosz- tályzó dolgozójának, és ahogy az ország nagyon sók száz és ezer dolgozójánák tétté. Visszafizeti a dolgozók államé százszoroson, ezerszeresen az új iskolákban, a nagybátonyi és a salgótarjáni munkáslakásokban, a gépállomásokban és a kultúrházakban. Visszafizeti és már vissza is fizette, és ezután is vissza lógja fizetni az egyre könnyebbé váló életünkön.

Megyénk dolgozói a sorsolás folytán csaknem félmillió, pontosan 485 ezer forintot nyertek, ebből Salgótarján városra és a járásra 346 ezer 150 forint esik.

7~\e nézzük meg. hogy mire költik a boldog nyerte- A-A sek a nem éppen jelentéktelen nyereményt.

Kuhár János, a legtöbbet nyert acélgyári dolgozót munkahelyén, a rúdvasüzemben találjuk, felszabadulás előtti élete, akárcsak nagyon sok társáé, tele volt küzdelemmel az életért, a fennmaradásért folyó harccal. A felszabadulás utáni élete gyökeresen megváltozott. Lelkiismeretességével, munkaszeretetével és a szakértelmével kiérdemelte, hoqy a Párt, a munkásosztály magasabb beosztásba helyezze. Revizor lett. A magasabb beosztásban többet keresett és így mindig könnyebbé és vidámabbá váll a Kuhár-család élete.

A tervkölcsön sorsolását nyugodt megelégedéssel ugyan, de feszült érdeklődéssel figyelték. A nyeremény hire leírhatatlan örömet váltott ki a családból. Tízezer íorint óriási jelentőségű egy család életében... Utána megindult a boldog tervezgetés. Hová is tegyük ezt a rengeteg'pénzt? De beszéljen maga Kuhár János, a boldog, mindig derüsarcú nyerő.

— Beruházkodunk a nyereményből. A lányomnak és az asszonynak télikabátot veszünk. Kitatarozzuk íerenc- telepi lakásunkat is és a nyereményből megcsináljuk az . őszi bevásárlást o — beszéli el örömtől sugárzó arccal.

— De nemcsak a mára gondolunk. Mosolygós arca komollyá változik. Koreáról, az amerikai banditák és az angol csatlósaik állati kegyetlenkedéséről beszél. Koreáról, ahol asszonyokat és gyermekeket gyilkolnak le. — Minden erőnkkel, minden tudásunkkal harcolunk az ellen, hogy hazánk is az imperialisták bandájának vadászterülete legyen. Munkánkkal, pénzünkkel, dé ha kell, fegyverrel is harcolunk a hazánkért, oz épülő házakért, gz iskolákért, a békéért, — az életért. Ezért írtam 1500 forintért békekölcsönt — kezét nyújtja és derűs arccal mondja—j munkával köszönjük meg Pártunknak és kormányunknak a nyereményt. De munkával harcolunk a békéért is. i

ÍA uzsonyi István, szécsényi tanító így ír a szerkeszAs tőségünkbe küldött levelében a tervkölcsön sorsolásáról:

— A szerencsekerék meghozta az örömet nekünk, szécsényi pedagógusoknak is, mert ketten is részesültünk nyereményben a tervkölcsön sorsolásakor. Bár a legkisebb nyereményben részesültünk, örömünk mégsem volt kisebb a nagyobb nyerőkétől. Büszke öröm tölt el mindnyájunkat, amikor visszatekintünk arra a hatalmas fejlődésre, amit a tervkölcsönjegyzésünk megindított. Az ötéves tervben az élet oly lüktető erővel indult meg. hogy nincs egyetlen dolgozni, alkotni akaró ember, aki tétlenségre volna kárhoztatva. Fiaink előtt hivogatólag tárul ki az iskola, a gyárak és az üzemek kapui. Menynyivel több tartalma van ma az ifjúság életének, mint ahogy a mienk kezdődött. Nem kell nincstelenséggel és a bizonytalanság rémével küzdeniök. Életünk delén túl foghattunk az ifjúság jövőjének felépítéséhez. Nem hiába vesztegettük el ifjúságunk életét. Megélhettük a felszabadulás az emberibb élet születését.

— Nem e nyert összeg váltotta ki belőlem ezeket a gondolatokat, hanem az az általános fejlődés, amit a tervkölcsön megindított. A íéjlődés mindannyiunk életét szebbé, könnyebbé teszi.

7U yertünk tehát mindannyian: szebb életet, biztosabb

A ' jövőt. Ez a tudat kovácsoljon mindnyájunkat eggyé és nem engedjük, hogy eredményeinket bárhonnan is támadás érje — fejeződik be Ruzsonyi István, szécsényi tanító levele.

Valamennyi boldog nyerő és ,-nem nyerő" első szava a „béke". Béke és a szocializmus építése. Erről beszélnek és ezért dolgoznak: a békéért, családjukért, az életéit, £s békekölcsönt jegyeznek «►.

»— Imái —

VÁLASZ A PÁRT ÉS AZ ÁLLAM GONDOSKODÁSÁRA