Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)

1950-09-23 / 38. szám

4 SZABAD NŐGRAD 19S0 szeptember 23. Pártmunka tapasztalatai -k Megjavul a munka, erősödik a munkás-paraszt szövetség a vezetőségújjáválasztása X bocsárlapujtői kommunisták va­sárnap a pártszervezet erősítésének és építésének egyik fontos feladata végrehajtására gyűltek össze. Pártunk Szervező Bizottsága határozatot ho­zott 227 falusi pártvezetőség újjá- váiasztásáról. Ezek közé esett Bocsár- lapujtő is. Igen nagy volt a faluban az érdeklődés a vezetőség újjáválasz- tása iránt. Rossz volt az összetétele a vezetőségnek, nem volt képes Pár­tunk pargsztpolitikáját következetesen végrehajtani. A mozihelyíséget erre az alkalomra szépen kidíszítették. Az elnöklő bizott­ság megválasztása után Híves pári- titkár elvtárs elmondta, hogy milyen hiányosságok voltak eddig a vezetőség munkájában. így kevés volt a dolgozó paraszt a vezetőségben,, a népnevelő munkát nem tették az előttük álló feladatok megoldásának mozgató erejévé. Be­szélt arról, hogy nem sikerült a ter­melőcsoport ■-megalakítása sem, ami a dolgozó parasztságtól való elszaka­dást jelenti. A hozzászólásokban a tagság bírá­lattal fordult a vezetőség felé. Gubik István elvtárs például arról beszélt, hogy a pártszervezet nem fűzte szo­rosra a kapcsolatait az ifjúsággal. Ifj. Szalai Gáspár rámutatott, hogy kevés új párttagot vontak be az aktív mun­kába, helves a vezetőség újjáválasz­tása, mert ez a pártszervezet és a tö­megek, főleg a dolgozó parasztság kö­zötti kapcsolat megerősödését fogja eredményezni. Az új vezetőségbe helyetfoglal Hegedűs Ferenc elvtárs 6 holdas dolgozó paraszt is, aki eddig a földművesszövetkezet­né! végzett jó munkát. Ott van mel­lette & dolgozó parasztság másik kép­viselője, Majer Györgyné, aki a múlt­ban cseléd volt, most a falu legjobb­jai között, a pártvezetőségben foglal helyet Bányászok és ipari munkások, dol­gozó parasztok együtt intézik a párt­szervezet, az egész község jövőjét. Pártunk nem helyeselte, hogy a pa­rasztság kimaradt eddig a vezetőség­ből, mert ez nem eredményez egyebet, mint a proletárdiktatúra gyengülését. A bocsárlapujtői elvtársak nem elé­gedtek meg azzal, hogy felszámolták az eddigi hibákat, hanem mindjárt le is rögzítették maguknak a legfonto­sabb feladatokat. Kovács elvlárs, a vezetőségválasztó taggyűlés elnöke ha­tározati javaslatot terjesztett a tag. gyűlés elé: „Irányt veszünk arra, hogy az ősz és a tél folyamán tagságunk 30 szá­zalékát szemináriumokon oktatásban részesítsük. A pártvezetőség a nép­nevelőkön keresztül szívós felvilágo­sítómunkával elősegíti parasztságunk­nak az őszi munkálatok elvégzését, hogy ezen keresztül is hozzájáruljunk a dolgozó nép jövőjének biztosításá­hoz. Arra törekszünk, hogy az őszi vetés munkálatait október 22-re, a he­lyi tanácsok megalakulásának ünne­pére befejezzük. A taggyűléseket és a pártnapokat rendszeresítjük, a vezető, ségi üléseket minden héten rendszere­sen megtartjuk. Kiépítjük a népnevelő- hálózatot és rendszeresen ellátjuk őket utasításokkal és szempontokkal.“ Egyhangú lelkesedéssel fogadták a határozati javaslatot, mindannyian arra gondoltak, hogy ez újabb lépés a pártszervezet fejlődésében. Am az ellenség nem szívesen látta, hogy a pártszervezel erősödik. Min­den igyekezete azon van, hogy gá­tolja munkáját. Susán Lászlóné körül kis csoport susog. Nyíltan nem mer­nek kiállni, csak amikor Kovács elv­társ felszólítja őket, akkor mond­ják el, hogy nem helyeslik Atajer Györgyné megválasztását. Persze azt már nem mondják el, hogy benne a dolgozó parasztság képviselőjét akar­ják kitúrni. A taggyűlés azonnal le­leplezte Susán Lászlónét, aki az el­lenség befolyása alatt van, mire látva, hogy neki sok keresnivalója nincs, ki­vonult a teremből. Majer Györgyné elvt^rsnőt egyhangúan választották az új vezetőségbe, eleget téve a szervező bizottság határozatának, erősítve a munkás-paraszt szövetséget. A jó munka tudatával távoztak a vezetőségválasztó taggyűlésről, a la- pujtöi elvtársak. A feladat most az a számukra, hogy éberen őrködjenek Pártunk és dolgozó népünk ellensé­geinek megnyilvánulása felett, további munkájukban ped'.g egy pillanatra se tévesszék szem elől Rákosi elvtárs feb­ruár 10-i beszédét. Az új vezetőség egyéni magatartásával vigye előbbre Pártunk politikájának végrehajtását. A helyi tanácsok meg­választása, az őszi munkák sikeres el­végzése, keményebb követeléseket, ál­lít p ártf u nkci on á ri u s a ink elé. Ezeket a feladatokat a dolgozó néppel szorosan együttműködve a munkában, reájuk támaszkodva kell végrehajtani, széle­sítve Pártunk tömegbefolyását, ezzel elősegítve a szocializmus építését a falun. Ahol a pártszervezet támogatja, ott jó a szólói nitmf&aközösscg nt ei Bikája Az elmúlt vasárnap szépen feldíszí­tett iskolákban a szülői értekezletek keretében tartották meg a megye isko­láiban a szülői munkaközösség veze­tőségválasztását. Mátraszelén, Karancsalján és Kiste- renvé# az .MNDSZ-szervezet vezetői a szülői értekezlet összehívása előtt kö­zösen, a helyi pártszervezet vezetőinek és a tömegszervezetek képviselőinek résztételével megbeszélték és megszer­vezték a szülők- értekezletét. Mindhárom helyen a jó szervezés eredményként a szülők nagyrészben részlvettek az érte­kezleten. Mátraszelén például a jó szerve­zés eredményeként a szülők 95 százaléka vett részt, ahol Hernádi Gáspárné a szülői mun­kaközösség elnöke számolt be az eddig végzett munkáról. Beszámolójában el­mondta, hogy milyen súlyos hiányossá­gokat követtek el munkájukban. Nagy a lemorzsolódás, laza a kapcsolat a pártszervezettel és a szülők sem so­kat foglalkoznak gyermekük iskolai életével. A felsorolt hibák és hiányos­ságok után megjelölte azok megszünte­tésének módját is. A szülők hozzá­szólása után újra megválasztották Her­nádi Gáspárnét a szüiői munkaközösség elnökének. Megválasztása után ígéretet tett, hogy eddigi munkájuk tapasztalatá­nak felhasználásával, az elért eredmé­nyek fokozásával és a hiányosságok megszüntetésével sikerrel oldják meg az előttük álló feladatokat. Az ünnepségen az iskola növendé­kei szép műsorral szórakoztatták a je­lenlévő szülőket, _ a Hasolóan jól volt szervezve a kis- terenvei és a karancsaljai ünnep­ség is. K^rnncsalján például a szülők javas­latára az eddigi egyforintos szülői mun­kaközösségi tagdíj helyett .két forintot fizetnek, hogy ezáltal anyagiakkal is jobban -segíthessék az iskola zavarta­lan munkáját. Éppen ellenkező a helyzet ott, ahol a pártszervezet segítsége nélkül és lelkiismeretlenül szervezte az MNDSZ a szülői munkaközösség meg­beszélését. Nógrádmarcalon a rossz szervezés folytán csak kevés szülő je­lent meg az értekezleten. Bár a szü­lőkben megvan az áldozatvállalás — igazolták ezt az iskola kitakarításá­val, a padló beolajozásával és számos más munkával — csak nincs, aki rend­szeresen foglalkozna, összehívná a szü­lőket és így közösen megbeszélnék az iskola életének problémáit. ' Az MNDSZ gyenge munkája foly­tán súlyos hiányosság tapasztal­ható az iskola életében. Nagy a lemorzsolódás és alacsony a tanulók tanulmányi, eredménye is. A. nógrádmarcaü szüle« értekezlet hez hasonlóan rosszul sikerült a pász­tói és a szécsényi szülők értekezlete is. Mit tanulok a szövget könyvekből? Most, mikor egyre élesedik az osz­tályharc, a népnevelő munkát fokozot­tabban kell vinni. De ahhoz, hogy jó népnevelői munkát tudjunk végezni, fontos, hogy a népnevelő alaposan fel legyen készülve úgy elméleti, mint gyakorlati téren. A jó népnevelő ismeri Pártunk min­dennapi politikáját, olvzssa rendsze­resen a Szabad Népet, népnevelő fü­zetet, Pártunk kiadványait. Általában, a jó népnevelőt minden érdekli, szé­les látókörrel kell, hogy rendelkezzen, mert csak így tud jó munkát végezni. Gondoljunk a hős koreai nép har­cára, akik vérüket adják azért, hogy az imperialistákat kiűzzék országuk területéről. Ök fegyverrel a kézben har­colnak, mi pedig munka frontján az uj normák túlteljesítésével harcolunk azért, hogy minél, előbb befejezhessük ötéves tervünk első évét. Ehhez, hogy ezt a tényt megtudja értetni minden­kivel, szükséges, hogy olvassa a szov­jet szépirodalmat. A múlt rendszerben sokat gondol­tam arra, hogy hogyan élnek az embe­rek a Szovjetunióban, alig vártam, hogy megismerjem az életüket. Most, hogy a dicső Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat, teljesült ez a- vágyam. A szovjet írók müveiből megismerem az életüket, kultúrájukat és főleg sokat tapasztaltam pártszem- pontból is, amit a gyakorlati munká­ban fel tudok használni. Nagyon lekötötte a figyelmemet Osztrovszkij: ,,Az acélt megedzik“ című könyve. Ez a könyv olyan tanul­ságos minden népnevelő számára, hogy feltétlen ajánlom, hogy mindenki olvassa el. Legyei} példaképe minden népnevelőnek a hős Pável, aki fiata­lon kezdte, a pártmunkát, mint Kom- szomol-tag és már akkor példakép volt a többi társa előtt. Merítsünk erőt az áldozatvállalásból, amikor 30 fok hidegben építették a kisvasutat, rossz ruházat és hiányos élelem mel­lett, azért, hogy a városban meg ne fagyjanak az emberek. - Ez a hősi tett olyan példa a mi számunkra, ami erőt ad a mi munkánkban és foko­zottabb munkára serkent a kulák és a klerikális reakció elleni harcban. Vagy az a rész, , amikor megbénul, még akkor is állandóan pártmunkát vég­zett, segített az ifjúsági munkában, tanított, hogy ezzel is előbbre 'vigye a Párt fejlődését. Ez is olyan tény, ami követendő példa g mi számunkra az áldozatvállalásban, ami mellett ne­künk nem lehet elsikúani. Általában a többi könyvek is mind segítségére vannak a népnevelőknek, például Solohov: Csendes Don, vagy a Volokalamszki országút, stb. Ezek mind olyan könyvek, yamit minden népnevelőnek el kell olvasni. Fontos ez azért, hogy mi is olyan jó munkát tudjunk -végezni, mint példaképeink, a bolsevik agitátorok. Sebő József •tüzhelyszerelő Községi jegyző levele a mezőgazdasági versenyben mutatkozó hibákról Mindszent és Szegvár községek versenykihívása nyomán Nemti köz­ség elsők között csatlakozott ahhoz a nemes versenyhez, hogy alkotmá­nyunk elsőéves évfordulójára ter- ménybegyüjtésünket befejezzük, il­letve tervünket túlteljesítsük. Községünk dolgozó parasztsága alkotmányunk ünnepe előtt 20 nappal, augusztus 1-én büszkén jelentette Rákosi elvtársnak, hogy az október 1-i terménybegyüjtési tervünket 104 százalékban teljesítettük. Dolgozó parasztságunkban feléledt a versenyszellem, fokozódik a ver­senylendület. 98 egyéni dolgozó paraszt végezte az aratást, cséplést, begyűjtést versenyben. A Szabad Nép augusztus 13-i száma Nemti községet országos viszonylat­ban első helyen közölte, a község begyűjtési versenyében 340 száza­lékos eredménnyel. Pártunk megyei lapja, a Szabad Nógrád is hozta ezt a 340-es számot, de nem száza­lékban, hanem mázsában. Ez , a száza­lék futott egészen a begyűjtési jutal­mak kiosztása, előtt pár napig, ami- kór'' Pártunk központi lapja nyilvá­nosságfa hozta az élenjáró és jutal­mazásra kerülő községeket. A begyűjtési verseny során tapasz­talható volt, hogy ahány szerv, ahány hivatal, annyiféleképpen értékelte ki a versenyt. A begyűjtést a felsőbb közigazgatási szervek értékelték ki. Én a verseny kiértékelésére vonatkozó észrevéte­leimet a megyei tanács végrehajtó bizottsága felé augusztus 14-én meg­tettem azzal a kéréssel, hogy nem tudom, honnan adódott a 340 száza­lékos eredmény, mert én ilyen szá­zalékot sehová nem jelentettem. Egészséges, szocializmust építő munkaverseny így nem fejlődhet ki. Harci feladat volt a begyűjtés. Nem olyan verseny, hogy csörtetve, min­denkit legázolva, elsöpörve az útból, törekszünk az élre, hanem példamuta­tóan, ahogyan az alkotmányunk is lerögzíti: „A dolgozók munkájukkal, munkaversenyben való részvételük­kel, a szocialista építés ügyét szol­gálják." Nem engedhetjük, hogy ellaposod­jon a verseny. A bürokrácia útvesz­tőjében a leglelkesebb verseny, a legjobb kezdeményezés is el­lanyhul, ha nem törődnek vele. A minisztertanácsunk határozata az volt, hogy ezévben minden 200 százalékon felüli dolgozó parasztot díszoklevéllel tüntet ki. A Megyei Tanács kereskedelmi osztálya felé név és százalék szerint kellett jelen­teni a 200 százalékon felüíi beadott gazdákat. Gyártottuk a kimutatásokat lepedőnagyságú papíron é6 a végén 50 oklevél helyett, kapott a község 24-et. Kérdezem, akkor miért kellett még szeptember 5-én is expressz ajánlottan a névszerinti kimutatásokat beterjeszteni, amikor 6em név nem volt rajta, sem pedig nem kaptuk meg azt a mennyiséget, hogy minden dolgozó paraszt részesüljön abban a kitüntetésben, amit minisztertaná­csunk elhatározott. Ki nem hajtotta végre a minisztertanács határozatát? A népfrontbizottságokra hárult az a feladat, hogy a kitüntetettek közül több mint a felét kiejtse, így követ­kezett be, hogy 700 százalékos beszolgáltatót a Népfront Bizottság oklevélben nem részesíthetett. Dolgozó parasztságunk ötéves ter­vünk második évének bőséges ara­tását most készíti elő. Földes és Bihartorda dolgozó paraszt­ságának kezdeményezésére egyre több község csatlakozik ahhoz a verseny­hez, hogy október 22-ét, a tanács­választások napját tegyük kétszeres ünneppé. Nemti község dolgozó parasztsága csatlakozását jelenti be ehhez a versenyhez, mert tudatában van annak, saját , tapasztalatából tanulta meg, hogy érdemes hallgatni Pártunk szavára. Azok a dolgozó parasztok^ akik' tavaly ’ ősszel meg­fogadva a Párt és a kormány taná­csait, idejében végeztek a szántás- vetéssel. ezévben többet, jobbat arat­tak és nagyobb jövedelemhez is jutottak. Küszöböljük ki az elkövetkezendő időkben nz előbb felsorolt hiányos­ságokat, mert ilyen hbák, akár szándékosan, akár gondatlanságból, nemtörődömségből jönnek elő, csak az ellenségnek kedveznek. Községünkben a termelőszövetkezeti csoport most van kibontakozóban, minden esetre az előbb elmondottak nem segítik elő a szocialista mező- gazdaság kialakulását. „A munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere", tanítja Pártunk. Legyen is ez eleven valóság, tükrözze vissza az elért reális eredményeket és ne papíron, bürokratikus módon legyen meg a mezőgazdasági verseny, S ne csak a versenyt tekintsük központi kérdés­nek, harci feladatnak, hanem a kiér- v tékelést is. Nem-e az ellenség . keze van ezekben a, sokfajta számokban, amit a begyűjtésnél olvastunk? Nem-e ezért állott megyénk a tavalyi második hellyel szembáá .a nyolcadik helyen? Ilyen nemtörődömségből becsúszott , „óriási . 6záipok" pem késztetik-e az érdekelt községeket elbizakodottságra ? A falu dolgozó népe örömmel és lelkesedéssel készül a tanácsok megválasztására. A helyi tanácsok a dolgozó nép hatal­mának helyi szervei, amelyeknek lét­rehozásával még szilárdabban a dol­gozók kezébe kerül ritinden hatalom és lehetővé válik, , hogy a dolgozó parasztság a jövőben még tevéke­nyebben vegyen részt az ország ügyeinek intézésében. Dolgozó parasztságunk az őszi mun­kák versenyszerű elvégzésével méltó­képpen fogja megünnepelni a taná­csok megválasztását, minden, idejé­ben végzett munka növeli a jövöévi terméskilátásunkat, erősíti orszá­gunkat, meggyorsítja ötéves tervünk végrehajtását, előre viszi a béke vé­delmének ügyét. Andó József, vezetőjegyző, Nemti Van békebizottság a salgótarjáni üveggyárban, de senki sem támogatja munkájában Az amerikai imperialisták aljas provokációi napirenden ismétlődnek meg, amiből világosan láthatjuk, hogy céljuk egy új háború kirbbbau- tása felé vezet. A békevédelmi bizott­ságok a dolgozó nép akaratát fejezik ki, amikor töretlen keménységgel ál­lanak szemben a háborút provokáló banditákkal. Lakótelepeken, üzemek­ben röpgyűléseket tartanak és a dol­gozókkal karöltve, határozott tiltako­zásukat fejezik ki a béke ellen irá­nyuló merényletek és gaztettek ellen. Röpgyűléseken lehúzzák a szennyes leplet a béke ellenségeiről, és munká­juk fokozásával tesznek hitet a béke megvédése mellett, üzemeinkben és a dolgozó parasztság széles tömegeiben egyre inkább elterjedt és konkrét tar­talommal telítődött a jelszó: „Több és jobb munkával a békéért,“ A salgótarjáni üveggyár békevédel­mi bizottsága azonban nem így áll a békevédelem kérdésével. Az üveggyár­ban hat békevédelhii bizottság alakult, közéi félévvel ezelőtt. Bár ez az idő elég hosszú ahhoz, hogy konkrét eredmények legyenek a békebizottsá- gok munkájában,, ez mégsem tapasz­talható. Tájékozatlanul, kezdeménye­zés nélkül, valósággal karbatett kézzel figyelik az eseményeket. Az üzemré­szekben megválasztott békevédelmi bi­zottságok tagjai maguk’ sem tudjak felmérni a béke megvédésének jelen­tőségét. Az üzem! pártszervezetek nem te­kintik feladatuknak a békevédelmi bizottságok aktivizálását. Még soha­sem ellenőrizték a békebizottságok munkáját. A pártszervezetek nem mu­tatták meg a területükön működő bé- kcblzottságoknak a termelés kérdésé­nek és az ellenség elleni harcnak napi, konkrét feladatait. így természetesen a békebizottságok nem foglalkoznak a termelés kérdésével. De nem foly­nak bele a szocialista munkaverseny kiszélesítésébe, bár ez békevédel­münk egyik harci feladata. A béke- bizottságok nem leplezik le az ellen­séges megnyilvánulásokat, amelyek a munkafegyelem meglazítását célozzák. A pártszervezetek nem akitivizálják a békebizottságokat, hogy a békemozga­lom a salgótarjáni üveggyárban is legyőzhetetlen mozgalommá váljon. A békebizottságok nem tartanák ér­tekezleteket. nem beszélik át közösen a tennivalókat. A békeblzottságoknak röpgyüléseken kellene ismertetni rend­szeresen a békeharc eredményeit és a további feladatokat. A IV. szánni csiszolda békebizotlsá- gának tagja, Schrenk Ferencné ezt mondja: „A megalakulásunk után érdeklődtem .Kistér Lukács szakszer­vezeti funkcionáriivslói, hogy mi lesz a kötelességem. Kisler elvtárs azt mondta, hogy majd az elnök tájékoz­tat feladatainkról, de azóta sem tör­tént meg a tájékoztatás, üzemünk bé­kebizottságának elnöke Andó Margit elvtársnő volt. akivel a békeívek alá­írását intéztük. Tínnek befejezése után senki sem szólt hozzánk, nem mond­ták. hogy mi a további teendőnk. Andó Margit elvtársnöt ezután elhe­lyezték a csiszolóból, közei három, hó­napja, de helyette még azóta sem lett választva senki. Közülünk sem bíz­ták meg egyikünket sem a bizottság irányításával. Közvetlen értekezletünk még nem volt, de nem történt meg az sem, hogy békebizottságunk külön röpgyűléseket rendezett volna az üzem dolgozóinak. Ha ilyen van, akkor azt a pártszervezet szokta rendezni." Ezek a szavak azt jelentik, hogy a párt szervezet elsíklík a békebizotjság felelt, nem vonja be az,általános napi munkákba és így nincs mód arra, hogy a békebizottságok teljesítsék azt a feladatukat, hogy minden réteget felölelő mozgalmat fejlesszenek ki. A békebizottságok feladata nap-nap után növekszik. Az üzem minden egyes dol­gozóját a béke iigye mellé kell állí­tani, erre figyelmeztetnek a napi ese­mények. A párt- és szakszervezeti ve­zetők segítsék elő a békehizottság munkáját, hogy a várt pozitívumok gyakorlatilag felszínre kerüljenek. A IV-es s>zámú csiszoldához hasonló a helyzet a gépműhely békebizotlságá- nái is. Spaiek Ferenc, a békehizolt- ság tagja elmondja: „Eddig még mi sem tartottunk külön értekezletet és így semmi kezdeményezés nem jött a békpbizottság részérőí.“ A pártszervezet nevelje önállóság­ra. kezdeményezésré a bizottságot, hn-y egyre löbh és lobb becsületes pártonkíviili dolgozót _ neveljenek a béke elszánt harcosává, vonják be a legszélesebb tömegeket a béke meg­védésének harcába!

Next

/
Thumbnails
Contents