Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)
1950-09-23 / 38. szám
1050 s^plejnljer 23. ^■I■HÍHII I llifrll?—« SZABAD NOGRAD A tervkölcsönsorsolás újabb biztosíték, hogy dolgozóink építhetnek a Párt szavára A legközelebbi sorsolás 1951 áprilisában lesz Amilyen lelkesedéssel szavazott dolgozó népünk a tervköleaön jegy- zésjcor népi deníokréciánkra, új országot építő ötéves tervünk beindítására, olyan érdeklődéssel, boldog megelégedéssel fordul most népünk . figyelnie a tetvkölcsönkötvények kisorsolása és a nyeremények kifize- tése felé. Már napok óta másról sem lehetett hallani, csak a tervkőlcsönről, mely ezer és ezer új munkaalkalmat teremtett. melyből a munkáslakások százait. ezreit építettük fel, melyből a tiribasi bányaüzem dolgozói részére modern 200 személye« fürdőt készítettünk, és amiből megerősítettük néphadseregünket, amely megvédi az ellenség elleni szüntelen harc közben született eredményeinket, megvédi a munkásosztály hatalmát az új háborút kirobbantani akaró amerikai- angol imperialista banditák ellen. Mint a legizgalmasabb futballmeccs közvetítését, úgy hallgatták a rádió közleményeit, olyan érdeklődéssel olvasták az újságok hasábjain a boldog nyerők számait. Egy-egy nyeremény híre szinte percek alatt szétterjedt a falvak parasztjai, az üzemek és hivatalok dolgozói között, Azok, akik közvetlenül is visszanyerték befizetett pénzüket, azok talán nem is ezért voltak olyan kimondhatatlanul boldogak, hogy nyertek — bár ez sem akármilyen esemény , hanem azért, hogy most újabb csapást mértünk azokra az ellenségeinkre, akik szerették volna elhitetni a dolgozókkal, hogy az állam nem fizeti vissza a befizetett összeget. Csapás ez azokra is, akik egy hónappal ezelőtt — hogy zavart keltsenek a dolgozók között — féláron akarták eladni, mint „értéktelen" papírt kötvényeiket. Azok, akik „nem nyertek“, azok i« boldogak. Mert — Abróczi Sándor, a nagybátonyi Kossuth-táró dolgozója szavaival élve — „ez a sorsolás olyan sorsolás, hogy mindenki csak nyerhet rajta. Én például, mint ahogy nagyon sok fthmkástársám, gyönyörű új lakást nyertem. Kétszobás, fürdőszobásat1'. a A nyeremények kifizetésének első napján -— szeptember 18-án , már a korareggeir'orákban. a boldog nyerők nagy serege kereste fel a nyereményeket kifizető salgótarjáni 'takarékpénztárat. A hivatalos nyeremény- jegyzéket még nem küldték le Budapestről, így csak délben kezdhetik meg a nyeremények kifizetését. De a nyerők csa.k sokasodnak. Pélfelé már közel 50-ien várják türelmetlenül a nyeremények kifizetését. Közben beszélgetnek: „Mint ahogy már ezerszer, bebizonyosodott és ahogy a sorsolás is igázolja, a Párt szavára, mint a kősziklára lehet építeni, Hiába volt az ellenség . al jas aknamunka ja. A Párt mindig; Betartja az ígéretét"—- mondja az egyik boldog nyerő. Dél után néhány perccel, megkezdődik a nyeremények kifizetése. Az izgalom tetőfokára hág. Mindenki első akar lenni. „Én előbb jöttem, az enyémet tessék kiadni.'' mondják innen is, onnan is. Gyorsan, szinte percek alatt történik a kifizetés. Boldogan; kipirult arccal veszik birtokukba a ropogós százasokat. Kicsiny József, a salgótarjáni szénbányák rakíárnoka, lervköl- csönjegyzéskor 800 forintot jegyzett, most 700 forintot fizetnek kezébe. -- -; *•' Kicsiny elvtárs ötömmel újságolja; „A nyereményből beruházkodunk. Cipőt, ruhát veszek a családnak." Serfőzö Béla a karancskeszi rendőrőrs szakaszvezetöje nevetve mondja el, hogy milyen sok vitája volt a feleségével, amikor a jegyzett kölcsön részleteit vonták. A feleségem mindig azt mondogatta, hogy úgy leszünk ezzel a kötvénnyel is, mint az erdélyi- és a Szent István-kölcsönnel: nemhogy nyernénk, még azt sem adják vissza, amit befizettünk. Hát visszaadják. Meglepem az asszonyt a nyereményből. a legszebb anyagból ruhát veszek neki — mondja búcsúzóul. A nyerőik valamennyien boldogak, de talán a legboldogabb Kovács Pálné, ka- rapcsaljal bányász felesége. 1000 forintot nyertek! A férje 400 forintot jegyzett és most f8bb mint kétszeresét, 840 forintot számolnak a kezébe. örömtől sugárzó arccal beszélj el, hogy eladó lányuknak kinézték már a hűtőit. 3000 forintos lesz. Három hónapos részletre vettük. A nyereményből egy egész hónapi részletet kifizethetünk, anélkül, hogy a család megérezné,. Délután 4 óráig tartott az első nap a nyeremények kifizetése. Rövjd 4 óra alatt sok tízezer forintot fizettek ki a boldog nyerők között. A tervkölcsönnyeremónyek sorsolása a dolgozók új állásfoglalását váltotta ki népi demokráciánk mellett. i Németh László, a salgótarjáni tűzhelygyár dolgozója, mikor megtudta, hegy, 300 forintot nyert, kijelentette, hogy a tervköicsön- Jegyzést illetően teljesen nyugodt volt és a nyereményt jutalomnak tekinti. Dolgozóink nagy többsége a munka frontján elért nagy sikerekkel az új norma túlteljesítésével köszöntik a tervkötcsön sorsolását, A tiribesi bányaüzem három dolgozója, Gondos István. Tórák András és Bolyos Ferenc teljesítette ezévi tervét. PiÓ6Í Pál, Romhányi István, Kisspál László, Nagy József, Rács Gáspár, Lőrinc? János, Andó Sápdpr és Bencze József vájárok szeptember 30-ára vállalták, hogy befejezik, az ötéves terv első évének reájuk eső .részét. Telefonjelentések számolnak be arról, hogy Nó-grádeápon Újhelyi János körjegyző, aki 500 forintot jegyzett, most 200 forintos kötvényével tízezer forintot nyert. A községben Komor János tanító 1000 forint boldog nyertese, ezenkívül még öt dolgozó paraszt nyert. Az acélgyárban Kuhár János, a rú3vasüzem revizora szintén tízezer forintot nyert. Nem. akart hinni a szemének H4ri Gyula, rétsági vízvezetékszerelő sem, amikor táviratban értesítették arról, hogy kötvénye megnyerte az egyik 50 ezer forintos nyereményt. Hári Gyula, fiatal, 22 éves, most nősült és a nyeremény után új bútor, úi ruhák fogják hirdetni otthonában népi demokráciánk igazságát. Megyénk dolgozóinak életében nem mindennapos esemény volt a terv- kölcsön sorsolása, amiről levelek sokaságában számoltak be lapunknak. Bíztam: .... R ákosi Mátyás bölcs vezetésében ^ 1949-ben, amikor az Acélárugyárban a tervkölcsönt jegyezlek a dolgozók, én sem akartam kimaradni és én is 600 forintot jegyeztettem. Sok olyan üres beszédet hallottam, hogy nem fogom látni a pénzemet. De én bíztam a de. mokráciában és Rákosi Mátyás bölcs vezérünkben és itt a példa. Olvastam a Szabad Népet és látom, hoqy a terv- kölcsön-húzások benne vannak. Ahogy nézem a kihúzott számokat, egyszer csak látom, hogy egy kétszázforintos kötvényemét kihúzták ezer forinttal. Olyan örömöm lett, hoqy le sem tudom írni! Hét méq amikor hazamentem, mondom a feleségemnek. Először el sem hitte, csak amikor megmutattam az újságot és látta, hogy igaz hogy nyertem, oly boldog volt, éjfélig el sem tudott aludni örömében, ű is azt mondta; jobb helyre nem tehettük volna a pénzünket, Fehérneműket vásárol a feleségem magának és nekem a nyert pénzen, ígérem hogy az ötéves terv reám eső részét hálából az előirányzaton felül fogom teljesíteni. nyemeczki József az acélárugyár telefonkezelője „MINDJÁRT AZ ELSŐ NAPON KIHÚZTÁK A KÖTVÉNYEM” A tervkölesönjegyzésnél 450 forin. tot jegyeztem. Tudtam azt, hegy ezzel a* összeggel a magyar nép államát, a Magyar Népköztársaságot seqhem és hozzájárulok az ország építéséhez. A mostani nyereménysorsolásnál iz. qatottan vártam, vájjon az én kötvényem nyer-e? Mindjárt az első napon kihúzták az 1175-ös sorozat 9 es számú kötvényemet IÖSO forint nyereménnyel. Nagyon boldog voltam és elhatároztam, hogy bevásárolok a nye- reményből, hogy hazug Most már világosan látom, az ellenség híreszteléseire, rágalmaira cáfolt rá az a tény is, hogy én nyertem. Úgy, mint mindig, most is építhetünk Pártunk szavára, amely a nyeremény kötvény-kölcsön jegyzéskor kijelentette, hogy: „a pénzét mindenki visszakapja”, örülök, hogy nyertem és bízom abban, hogy a következő sorsoláskor újra nyerni fogok. KRENACS HERMINA, á salgótarjáni üveggyár dolgozója. ,,Ha nem is húzták ki a kötvényemet, mégis nyertem” Űj hidak épülnek, állnak már a murtkásbázak százai, ezrei. ■ Űj gyárak nőnek ki a földből. A vízválasztói vasötvözetgyár tervkölcsönjegyzöi is hozzájárultak ehhez az új élethez, az új élet lüktető kezdeményezéséhez. Felelősségünk tudatában jegyeztük kölespniinket, hogy még szilárdabbá tegyük a munkásosztály hatalmát, a békefront magyar szakaszát. De tervkölcsönjegyzésünk az egyéni boldogulás lehetőségét is szolgálja. A befizetett összeg százszorosán, ezerszeresen térül vissza. Űj építkezések ezrein és állandóan javuló, szépülő életünkön keresztül. Én ugyan „nem nyertem", de mégis valamennyien nyertünk, BODOR GYULA, a Vasöíyözetgyár dogozó ja. A Párt szavában, mint eddig, a jövőben is bízni fogok A hála érzésével fordulok levelemmel Pártunkhoz- Nem hallgathatom el azt az örömet, amely az egész dolgozó nép öröme is. Vasárnap este együtt volt az egész család és figyeltük az újságot, talán mi is nyertünk a tervköicsönkötvé- nyünkkel. Amikor végignéztük a számokat, feltűnt egv szám: 0545 —-0, nvert 500 forintot. Hiszen ez az én számom — villant át rajtam a gondolat és leírhatatlan öröm fogott el. Pillanatok alatt véglgondoltam az eltelt időt, amióta a kölcsönt jegveztiik. Rájöttem, hogy nemcsak most nyertem, legelsősorban megnyertem egy harcot az osztályommal együtt a reakció ellen. Mi mindent beszéltek és suttogtak? Hogy már többé nem látjuk a pénzünket és még sok mindent. Most bebizonyíthatom spját magamon keresztül, hogy a kommunisták az igazat mondják és hogy a Párt szavára, mini eddig is, mindenkor építeni lehet. Jól jött ez a kis pénz. Ugyanis készültem a kislányomnak kabátot venni télire, így még sokkal könnyebb lesz megvenni. Bizony örült Is a kislányom. A pálfalvai üveggyárban dolgozom a húzó gépüzemben, Gyárunk életében is sok változást hozott a terv. Eddig is láthattuk, hogv a tervkölcsönt jó helyre adtuk- 450 forintot jegyeztem és szí máris visszakaptam. Rajtam kívül mások Is nyertek a gyári dolgozók közül. De az iiveggyári dolgozók valamennyien nyerlek, mert a gyárunk és a lakótelep mindig valamivel gyarapodik. Kaptunk egy új deszkahasítógépet, új garázs épül, saiakszállító pálya, gvermek játszótér. DISZ sportpálya és Sok minden egyéb. Mindezt a terv adta és még fog adni sok minden mást. Adhat, mert a tervet Pártunk, Rákosi elvtársunk vezetésével a dolgozó nép meg fogja valósítani. Ebből a munkából a jövőben még fokozottabban ki fogom venni a részemet és a Párt szavában, mint eddig, mindig bízni fogok. CSONGRÁDI LÁSZLÓ II., a pálfalvi üveggyár dolgozója A minisztertanács határozata az új normák megváltoztatásának tilalmáról A minisztertanács megállapítja, hogy a dolgozók megértették és magukévá tették a minisztertanács 1950 július 20-i „Az iparban és bányászatban foglalkoztatott munkások alapbérének felemeléséről és a normák rendezéséről" szóló határozatát. Ezt bizonyítja, hogy a minisztertanácsi határozat végrehajtása nyomán újabb lendületnek indult a munkaverseny. Az újító- és észszeríí- sítö-mozgalom szélesedett, a rendezett normákat általában teljesítik és egyre nagyobb számban túlteljesítik. Népgazdaságunk fejlődésének további biztosítása, az ellenség kártevő munkájának és rémhírterjesztésének leleplezése, a normák fellazításának megakadályozása, valamint a munkaverseny és a Sztaháncv-mozgalom továbbfejlesztése érdekében a minisztertanács elhatározza: 1. A minisztertanács 1950 július 20-i határozata alapján megállapított normákat megváltoztatni nem szabad. 2. Uj normákat csak ott kell megállapítani, ahol új munka van és olyan munkára, amelynek műszaki és szervezési feltételei megváltoztak, s csak abban a mértékben, amelyben ezek a változások a munka elvégzéséhez szükséges időt módosítják. 3. Az újítók normáit az újítás bevezetésétől számított 6 hónapig, az újítást önként átvevőkét az újítás átvételétől számított 3 hónapig megváltoztatni nem szabad. 4. Az elvégzett munkáért Járó bért ki kell fizetni. A teljesítmények elszámolásánál felső határt alkalmazni nem szabad. 5. A normalazítók és bér csalók a szacializmus építésének akadályozói, a nép ellenségei, ezért ellenük a törvény teljes szigorával kell eljárni. 6. A dolgozók érdeke megköveteli, hogy maguk is a legerétyesebben harcoljanak a normalazítók és bércsalók ellen, j A minisztertanács felkéri a szakszervezeteket, hogy szervezzék meg a normák társadalmi ellenőrzését. 7. Az illetékes miniszterek kötelessége, hogy a) biztosítsák a normák betartását, b) biztosítsák a normák teljesítésének és túlteljesítésének, a munkaverseny továbbfejlesztésének anyagi és műszaki feltételeit. Szocialista munkaverseny üzemeinkben Rákosi elvtárs kiszabadulásának tizedik évfordulójára Az Óbudai Hajógyár kezdeményezésére az üzemek egész sora vállalja, hogy szocialista munkaversennyel ünnepli Rákosi elvtársnak a faiszták börtönéből történő kiszabaduiáea 10-ik évfordulóját A salgótarjáni Acéláru dolgozói az alábbi táviratot küldték Rákosi elvtársnak: „A salgótarjáni Acélárugyár dolgozói lelkeshangulalú röpgyíílésen foglalkoztak Rákosi elvíársunknak a Szovjetunió segítségévei történt kiszabadulása tízéves évfordulójával. Az Acélárugyár dolgozói tudják és átérzik ennek a napnak jelentőségét, hiszen tudjuk, mit jelent számunkra a mi drága Rákosi elv- társunk. Ennek tudatában csatlakozunk a Ganz Hajógyár felhívásához felajánlásainkkal. Az acélöntődé vállalja, hogy előirányzatát !C4 százalékra, évi tervét november másodikára teljesíti. A gazdasági szerárugyár felajánlja, hogy termelési tervének november 15-ig terjedő előirányzatát november másodikára teljesíti. A sodronytizein vállalja, hogy olyan segítséget ad, hogy a vasgátíetermciő-üzem november 30-a helyett november másodikén megindulhasson. A szeggyár november másodi- .........._B. ._ t_____ . k án inár december elsejei tervét fogja I megrövidítése a termelésben közel 36 teljesíteni. A hideghengermű vállalja, | ezer forint többletet jelent hogv évi tervét november másodikára teljesíti. A főműhely vállalja november kettőig a szénbunker-kötél- pálya munkáinak befejezését, az izzítókemence felszerelését, 25 lágyítőüst elkészítését. A salgótarjáni acélárugyár dolgozói egyemberként sorakoznak fel Rákosi elvtárs mögé.’’ A salgótarjáni Üveggyárban az évforduló emlékére az egyes és ke'tes számú fazekas-, valamint a kettes számú kádmedence, valamint az ehhez kapcsolt feldolgozóüzemek dolgozói felajánlották, hogy ezévi termelési tervüket az évforduló napjára november másodikára, értékben 100 százalékban teljesítik. Egyben azt is elhatározták, hogy vá1- lalati viszonylatban ezévi tervüket december 21-re teljesítik. A Vasöivözetgyár dolgozói az üzemben most folyó négynapos generáljavító munkát három nap alatt elvégzik, ezzel 586 munkaórát és 1465 forintot takarítanak meg. A javítás egynapos A JÓ TERVFELBONTÁS ELŐSEGÍTI A VERSENYT A Szabad Nép augusztus 29-1 számában megjelent „Egy vállalatvezető levele a varsenyszervező munkáról” című újságcikk elolvasása után elgondolkodtam azon, hogy a versenyszervezés nálunk a salgótarjáni Acélárugyár acél- és vasöntödéjében hogyan valósult meg. IVIár a verseny elindulása, illetve annak megszervezése nehéz volt. A műszaki értelmiség egy-két tagja nem kapcsoló- do'ci be oly komolyan, ahogyan kellett volna. A felvilágosító munka sem folyt úgy, hoqy a dolgozóknak a versenyzés nagy jelentősége tudatosítva lett voina. Ennek következtében adódott, hogy az acélöntődében az egyéni hosszúlejáratú versenyszerződésnél a vasöntödéi ver- senyszerződósekhez viszonyítva lemaradások vo tak, A vasöntödében a népnevelők szép munkát fejtettek ki, még az új normarendezés előtt. Rámutattak a versenyzés jelentőségére, hoqy nemcsak a dolgozó nép ügyét szolgálják, hanem többet is fognak keresni, ami által jobb lesz a meqélhetőségük is és elősegítik az ötéves terv első évi tervének gyorsabb befejezését és túlteljesítését. Többe? tudunk termelni és így fcqjuk gyarapítani, építeni és erősíteni a szocializmust. Az eredmények meg is mutatkoztak. A Koreai Héten az üzem 75 százaléka versenyzett. A Koreai Hét után pedig hosszúlejáratú eqyéni versenyszerződést kötöttek. A vasöntödében a dolgozók 80 százaléka. A vasöntöde! dolgozók megértették Pártunk célkitűzéseit s tudták, hogy az új norma megVízhatlan ruhát kaptak a kányási-bányaüzem dolgozói Az előrehaladott munka során vizenyőssé vált a bányaépítők munkahelye és így lehetetlenné vált, hogy a báJ nvászok az otthonról hozott élelmet a' bányában fogyasszák el. Igv történt.' hogy a dolgozók ki járkáltak a bányából,, hogy elfogyasszák reggeli-, .lüket, illetve uzsonnájukat. Ez a kiás bejárkálás. természetesen nagy idő- veszteséget jelentett, ami károsan éreztette is hatását a dolgozók termelését illetően. Ez a kiesés a bánya dolgozóinál havonta sokezer forintra rúgott és ezért az öntudatos dolgozók javaslatára az üzem vezetősége biztosította a védőruhát s így ezután már nem kell kijönnlök a bányából, miáltal folyamatossá vált a munka. A vízhatlan ruhák bevezetése után lényegesen emelkedett a bányászok termelése. állapítása után még fokozottabb erővel kell' dolgozniok. Ehhez hozzájárult a jó tervfelbontás. A tervet személyekre bcn.oituk fel. Tíz napra irányoztuk és irányítjuk munkájukat, melyet kiadtunk minden egyes dolgozónak. Ebből már előre látták hogy mit kell termelniük. A munkamenetét jó! megszerveztük, amelynek szép eredményei meg is mutatkoztak. A normarendezés után a vasöntödében a Kossuth-forigád vállalta normájának 5 százalékkal való túlteljesítését, melyet 112 százalékra teljesítettek. A brigád négy tagja, névsze- rint Hirsbrlch József, Müller Rezső, Bulik Kálmán és Szabó István formázok vállalták új normájuk 15 százalékkal való túlteljesítését, melyet először 143 százalékra, majd 149 százalékra, 151 — 162 százalékra és legutóbb 186 százalékra teljesítettek. Nagy eredményt ért el Kiss Pál vasöntödéi öntvénytisztító is, aki új normáját 330 százalékra teljesítette. Az eredményeket látták az acélöntődéi dolgozók is, akik szintén bekapcsolódtak a hosszúlejáratú versenybe. A látottak után a népnevelők itt is elérték, kissé ugyan késve, hogy az üzem 80 százalékos verseny szerződési eredményt mutathat fel. A versenyzés fokozását tűzték ki népnevelőink és műszaki értelmiségünk. Naponként jelentjük és értékeljük ki, a bérelszámolókkal karöltve a két üzem kimagasló eredményeit, amelyet falitáblákon is hirdetünk. Ismertetjük továbbá dolgozóinkkal a kimagasló eredményeket, valamint a lemaradásokat is. Rámutatunk a hibákra, megvitatjuk a problémákat és azon dolgozunk mi, tervfelbontók, versenyfalelösök és műszaki értelmiségiek, hogy minél jobban fokozzuk a tor. melésünket. A lemaradásokat és a nemteljesítéseket a szégyentáblára írjuk fel, hogy dolgozóink lássák, kik azok a dolgozók, aki hátul járnak a termelésben, és akik nem iparkodnak a termelésükkel az új normákat túlteljesíteni, önköltségcsökkentés terén is szép eredményeket értünk el. Pintér Kálmán acélöntődéi művezető, újító javaslatára megszerveztük a formázási homok csökkentése érdekében a blaska-rendszert. Az így elért megtakarítás havonta az öntödénkben 6790 forintot tesz ki. BÉRÉNY! ISTVÁN salgótarjáni Acélárugyár vasöntödéi tervfelbontó.
