Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)

1950-09-16 / 37. szám

fSSO szeptemberiig. SZABAD NÖGRAD ■ Ilii ■ ■■■««»— Javítsuk ki a hibákat, tegyük az építőipart népgazdaságunk új erőforrásává Lánszki elvtárs a Tyimirjázev-koShozban PÁRTUNK ÉS KORMÁNYUNK | különös gonddal szervezi és irányítja építőiparunk éitetét. ötéves tervünk be­ruházásúnak 40 százaléka jut az épí­tőiparra. Uj gyárak, új városrészek, utat, iskolák emeltednek a dolgozó nép jólétének, életszínvonalának növe­léséért. Pártunk és kormányunk ál­landó figyelemmel kíséri építőiparunk munkáját és rendszeresen felhívja a figyelmet a feladatokra, rámutat a hiá­nyosságok kiküszöbölésének módjára. Pártunk Központi Vezetőségének hatá­rozata a magyar népgazdaság fejlesz­tésének legközelebbi feladatairól, szól az építőiparnak is. Az előttünk álló nagy és komoly feladatokat csak úgy tehet megoldani, ha rendszeresen ta­nulmányozzák és végrehajtják a meg­szabott feladatokat. Az építőipar csak akkor teljesítheti nagyszerű feladatát, ha a Párt és kormány határozatait munkájában állandóan szem eltölt tart­ja és aszerint dolgozik. A balassagyar­mati Magasépítési NV, nógrádi építke­zésén azonban nagyon keveset érvé­nyesül a Párt és a kormány iránymu­tató határozata. Nem ismerik fel ezek írek szervező erejét, nem alkalmazzák munkájukban a határozatokban meg­szabott feladatokat. A fentemMtett építkezésnél kevés * párttag. Ezt azonban nem lehet oknak számítaná. A kommunisták, ha kevesen I* vannak, bárhol megállják a he­lyüket és vezetik, irányítják terü­letükön a munkái. Ennél az építkezésnél nem így van- Elsősorban a párttagok és tagjelöltek pontos számát sem tudják, csak körül­belül beszélnek, róla. Jobbágyi János elvtár», az építkezés üzemi pártszerve­zetének titkára, nincs tisztában az üzem helyzeteveit Nem tudja, hogy az ácsok miért tudtak kimagasló teljesítményt elérni,. nem . tartja nyilván a pártta­gokat. és. azokat! ,. a legjobb pártonkí- vüü dolgozókat? akik kőzet állnak a Párthoz. Hiányzik az aktívaháíózat', nincs meg a, kapcsolat a Párt és a dolgozók köjötíjt nem érzik, nem lát­ják a Párt szervező, vezető munkáját és erejét. így aztán nem tudja a párt­szervezel mozgósítani egv-egv hand feladat megoldására a dolgozókat és a pártszervezet irányító szerepe egyre in­kább a műszaki vezetés kezébe cstY­$m> • -m,L> Népneveim sóm találni az épít­kezésnél, aki felvilágosítaná a dolgozókat Pártunk politikájáról­:ii -ü>. Pirók elvtárs sgerint ugyan —-aki a vállalat verőiny(eleiőse — van az építkezésnél B négy népnevelő. Eze­ket azonban nem lehetett megla- lálni és Pirók, elvtárs szinte erő­szakkal ismertette el a párttitkárral, hogy ő is njépngvelő. Az építkezésnél jóval több, mini, 300 dolgozó van, ösz- szesen két Szabad Nép és egy Szabad Nógrád előfizető van. A csoportos új­ságolvasás egy időben ment, most tel­jesen abbahagyták. Nem csodálatos te­hát, ha az új normák bevezetése után csökken a termelékenység és elterjed az a hír, ha kevesebb lesz a termelés, leveszik a normát. Lévai Lajos, aki mint népnevelő is dolgozik, ezekkel a lényekkel kapcsolatban vállrándítással állapítja meg;, „ipárna is megvolt itt a kiabálás, de ha én azoknak a norma- rendezésről magyarázkodom. akkor szombaton nézhetem a fizetést.“ Per­sze. nem is munka közben, a termelés rovására kell végezni a felvilágosító munkát, hanem a pártszervezetnek kell gondos­kodnia arról, hogy munka után, vagy ebédszünetben megmagya­rázzák a dolgozóknak a norma­rendezés jelentőségét. \ AZ CSAK TERMÉSZETES. | íven a pártszervezet munkája az épít­kezésnél, olyan az egész munkamenet és a dolgozóknak « munkához való vi­szonya. A fennálló hiányosságokért fe­lelősség terheli a járási pártbizottságot és a Magasépítési NV balassagyarmati híva la Hi pártszervezetét is. Rákosi elv­társ február 10-i beszédében meg­szabta, hogy: ,.a munka frontján külön figyelmet kell szentelnünk azokra a te­rületekre. ahol a Párt gyenge, mint például az épitőmunkásoknál.“ A rétsági járás pártbizottsága a közel féleve folyó építkezéseknél mindössze egyszer volt kinn. Teljpsen elhanyagolta az építkezési pártszervezet támogatását. A jövőben a -járási pártbizottság többet foglalkoz­zon az építkezésen dolgozókkal, azok politikai nevelésével.. Alf jón példának előtte a győri pártbizottság jó kezde­ményezése, amikor is. az építőipari munkások között 70 példányban elter­jesztették Azsájev: „Távol Moszkvától“ című könyvéi. A könyv tartalmát a dolgozók megvitatják és munkájukban felhasználják. A járási pártbizottságnak világosan kell1 látni«, hogy e helyzet­nek megváltoztatására a jövőben az építkezés pártszervezetének irá­nyítása, ellenőrzése az ő feladata és ezt nem ruházhatja át a válla­lat pártszervezetére. A hivatali pártszervezetnek is megvan a maga feladata. Minthogy azonban a hivatali pártszervezet akarta a vállalat körülbelül 80 helyen folyó építkezéseit átfogni, nem tudott megbirkózni, a fel­adattal és rendszertelen kapkodássá vált a munka. Az építkezésnél dol­gozó kommunisták aktivizálása, az ök­le lómunkába való fokozottabb bevo­nása a járási pártbizottság és a helyi szervezet feladata. A hivatali pártszer­vezet számára feladat az összes épít­kezések» él a tag és tagjelölt Igazolványok kezelése, biztosítani, hogy a kom­munisták minden egyes fontosabb építkezésen lehetőleg egyenletesen legyenek elosztva és figyelemmel kísérni, nehogy a mű­szaki vezetés a politikai élet rovására helyezze át egyik építkezéstől a má­sikhoz a kommunistákat. I AZ ÜZEMI PARTSZERVEZET | son különös gondot a munkában, a múnkaversenyben kitűnt dolgozókra és tegyen róla, hogy azok minél előbb Pártunknak tagjelöltjeiivé, illetve tag­jaivá válhassanak. Itt alkalmazni keli Pártunk titkárságának határozatát ar­ról, hogy a hathónapos ismeretséget, közös tevékenységet nem keli mereven értelmezni. Súlyos hiba, hogy az épít­kezés egyik kiváló szakmunkása, Bo­csa János, még ma is azt tartja, hogy a múltban is megvolt pártoskodás nél­kül, most sem tartja szükségesnek, hogy a Párthoz tartozzon. Ez azt mu­tatja, hogy keveset foglalkozik a párt­szervezet a legjobb dolgozókkal és azok többnyire az ellenség befolyása alatt vannak. A pártszervezetnek ébe­ren kell őrködnie a munkafegyelem, a lazaságok kiküszöbölése felett. A pártszervezetnek vezetve a szakszervezet és ellenőrizve a mű­szaki vezetés munkáját, magának kell kezdeményeznie, szerveznie elsősorban a kommunisták közölt és rajtuk keresztül a pártonkí- viilj dolgozók között a Párt és, a kor­mány határozatainak végrehajtását az építőipar helyzetének erőteljes és gyors javulásáért. Hogy azonban a pártszervezet jól tudjon működni, életre kelt' hozni az építkezéséiig! a dolgozók létszámának megfelelően a szakszervezeti, illetve a munkahelyi bizottságot. Idáig az épít­kezésnél szakszervezet nem működött. Csak a „törzsmunkások“ tagjai a szak- szervezetnek, amely a vállalat halas»«, gyarmati központjában működik. Kint az építkezésnél* csak egyetlen egyszer tartottak üzemi., termeiésii értekezletet, más esetekbe,« Balassagyarmatra jár­nak értekezletekre, ahová csak a „régi“ szakmunkásokat viszik és amely út igen költséges. Nem megengedhető, hogy ilyen helytelen elvi álláspontot foglaljanak el a vállalat vezetői, mi­szerint régi és új munkásokat külön­böztetnek meg. Az építkezésnél mű­ködő munkahelyi bizottságnak lenne a feladata, hogy Szervezze a dolgozók tö­megeit a munkaversenyre és nevelje, a szocializmus építését tudatosítsa azok­ban a dolgozókban, akik ezt még nem ismerik, mert csak keveset, vagy egy­általán nem dolgoztak ilyen munkahe­lyen. A szakszervezet teljesen hiányzó munkájának egyik következménye az a hangulat, amit Egyiid Eszter segéd­munkás fejezett ki: ..Kedden jöttem, de a hét végén mór nem akarok itt dolgozni.“ Tehát más munkahelyre megy és ve«e együtt még sokan mások vándorolnak egyik helyről a másikra, mert nincs, aki foglalkozzon velük, nem világosítják fel arról, hogy mi­lyen lehetőségek állnak előtte. Meg kell magyarázni az ilyen dolgozóknak, hogy szorgalmának és tudásának megfelelően elöbb- iitóhb átképezik, szakmunkás vál­hat belőle, növekszik a kere­sete is és megtalálja a számítását A munká­sok vándorlásában nem kis szerepe van az ellenségnek, amely igyekszik borús képet festeni a kevésbbé öntu­datos dolgozók elé és elriasztják őket attól, hogy szorgalmas, kitartó munká­val megfelelő tapasztalatokat szerezve, biztos .jövőt teremthessenek maguk­nak. I A SZAKSZUR"F7r- t| feladata len- , , —... ., i ne gondos­kodni, hogy a dogozók a verseny eredményeiről folyamatosan tájéko­zódva legyenek, hogy megismertesse a dolgozókkal1 azokat, akik odaadó mun­kájukkal, szaktudásukkal, a nehézsé­geket legyőző kemény akaratukkai ki­váló eredményeket értek el. Az épít­kezésnél a normarendezés első napján ugyan megjelent egy kis fali tábla, amely ismertette a legjobb dolgozók eredményét és keresetét, azonban az azóta változatlanul úgy van, ami egy­ben nagyon irt U'tVjt-zá. azt. hogy a koreai héten a dolgozók spon- , tán kezdeményezésére megindult versenyt senki sem fejlesztette to­vább, sőt egészen súlyos' akadályokat gördí­tettek éléje. A szakszervezet vonalán fennálló hiányosságokról tudóit s\z építőszak­szervezet megyei titkársága is. Nagy elvtárs. aki miint instruktor többször meglátogatta az építkezést, észrevéte­leit és megállapításait nem ültette át a gyakorlatba, aminek következtében a hiányosságok egyre növekedtek. Az ellenség munkáját mutatja például, hogy a Magasépítési NV április hónap­ban beruházási előirányzatát csak (ifi százalékban - teljesítette. | ENNÉL A KÉRDÉSNÉL I fc^lg , rá !---------------------------------—1 kell tér­n ünk a műszaki vezetésben való ko­moly és alapvető rendellenességre. Ami a műszaki vezetést illeti, teljesen szélfoiyó, szétzülio állapotban van. Nem kétséges, hogy az alapbéremelés és a normaren- dezés csak akkor les* eredmé­nyes, ha biztosítva van a jó munkaszeryezés. a helyes anyagelosztás. Ehhez pedig jó műszaki vezetés, az egyéni felelős­ség kiépítése szükséges. A normaren­dezést a dolgozók már éjévé russztrl fogadták, nemcsak azért, mert gyenge volt a felvilágosító. mun-kg.baippn el­sősorban azért. merl'VlÖlte nagy volt a . fejetlenség, a szervezetlenség- Pél­dául a Bacsa-brigád, amíg a norma- rendezés e4sö napjaiban, jóval túltelje­sítette előirányzatát, a inuítt héten volt olyan nap, amikor csak 77 százalékot tudott elérni, mert nem volt anyagja. Általában az építkezésiéi csökken a termelékenység. A betonkeverőgép naponta több­ször is megáll, mert nincs biztosítva a gyors és fo­lyamatos betonhordás. A falazásnál hiányzik a megfelelő mennyiségű tég­la. Makk munkavezető, szerint nagy a fegyehnézéflénség. vii&Jndenki maga akarja megválasztani a 'munkáját. Eb­ből következik aztán, hogy a helyes műszaki "irányítás hiányában tervsze- rűttenségek ütök fel a fejüket. Amíg a I-'ranka- és a. -.Dombovári-brigAd hordták a be lop keverékei, soha nem kellett megállni- a k e-derögépiwk. Éji­ben az időben 35 , köbmétert is elké­szítettek naponta;; amíg most csak 11—12 köbmétert tud az új brigád el­szállítani. A gépnek negyedóránként meg keld állni. Ez a körülmény azzal jár, hogy (» t « gép rossz kihasználásával a jer- nielékeny^ég, f.siikken. Ezzdl szemben a Dorogi-brigádnál olyan sokan vannak, hogy egymás Iába aló! szedik el a deszkát, ugyan­csak kevés, anyagjuk van és a dolgo­zók legjobb akaratuk mellett sem tud­ják folyamatossá tenni a termelést és a munkaversenyt. A fennálló hibákért az építés veze­tője; Cseh főmérnök ,a felelős, akinek a Párthoz, a dolgozókhoz és a mun­kához való viszonya teljesen rossz. Jellemző példa, sőt .-súlyos felelőtlen­ség, hogy az új normák bevezetésének első napján Balassagyarmatról kimen- ve az építkezéshez, a,, délutáni órák­ban aludt és elégedetten állapította meg, hogy most Kifijbente , magát. 0 van felelőssé téve az kpítköíéséjt, dfi .szobája," irodája sincs les legtöbbször a déli vagy délutáni órákban megy ki a munkálatokhoz. v...v Pártunk nem egyszer leszögezte! a termelés vezetői felelősek a ver­senyért. Az egész Magasépítési NV’-nél összesen (ín hosszúlejáratú versenyszerződést kö­töttek idáig, a nógrádi építkezésnél pe­dig a sűrű átcsoportosítások, a brigá­dok beosztásának gyakori feiborítása a munkaversenyt teljesen lehetetlenné tette. Az építkezésnél vannak, sztaha­novisták, akiknek tapasztalatait, mun­kamódszereit felhasználva, nagysze­rűen lehelne versenymozgalmát kiala­kítani. Magas János elvtárs Pozsonyi elv- társon keresztül a szovjet sztaha­novisták munkamódszerét tanulta meg,'amivel 8-5 köbméter falat rak fel naponta, szemben a régi módszer ékkel dolgozók­kal, akik 2—2.5 köbmétert érnek el. Magas elvtárs legutóbbi heli keresete 324.— forint volt. Mégis azt mondja, hogy kinevetik a sztabáííövista mun­kamódszert. De így nyilatkozik Li- lovszki János eiivtárs is, a másik szta- hánovista, aki a rossz műszaki szer­vezés folytán nem tudott brigádban dolgozni, pedig a vakolásnál nemcsak szép eredményekéi, hanem jelentős anyag takarékosságot is ér eL Ezeknek a sztahanovista dolgozók­nak tapasztalatait felhasználva, kellen é rendszeresen felhasználni a. dolgozók tömeges okíatására. Amióta Lánszki Pál elvtárs. a iél- sőpelényiek küldöttje hazatért a szoá- ietunióbeli tanulmdnyútjáról, gyöke­res: változás állt hé a község életpbep. A döntő változás először Lánszki elv- táts életében következett be, amikor meglátta a szovjet ember hatalmas alkotását. Meggyőzte őt a mérhetet­len erő, amely a szovjet tőidből, a szovjet emberből árad. Hazajövelele után a Párt segítsé­gével c Szovjetunióban látottaktól lel­kesedve, munkához látott Hódúk Ist­vánnal és Sztraka Jánossal, hogy községükben megszervezzék és lerak­ják a falun épülő szocializmus erős alapkövét: a termelőcsoportot. Nem kis táladat volt ez. Mindúníaian bele­ütköztek a kulákok a/atfomos támadá­saiba. Azatnban Lánszki elvtárs szilárd meggyőző ereje és a Lenin elvtárs sírjánál telt logadotma — erősebb és jobb ember akar lenni, még jobban a Párt utján járni és a dolgozó parasztokat egy új, jobb útra vezetni — potdorjává zúzta a kulá­kok támadásait, amelyeknek ered­ményeként az elmúlt hónap 29-én 10 családdal, 15 erős munkaképes taggal megalakították a „Rákosi"-ter- meiőcsoportot, amelynek Lánszki elv­társ lett az elnöke. Lánszki alvtárs többek között a kö­vetkezőket írja 3 Szovjetunióba ta­pasztaltairól és látottakról: „A Szovjet mezőgazdaságban min­den emberi fizikumot, romboló mun­kát, a korszerű és nagyteljesítményű gépek végzik. Ez már magával hozza és biztosítja a kolhozi6ták boldog és kultúráit életét. Nekik már nem kell lá­tástól vakulásig dolgozni, mint a íni egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztjainknak. A szovjet emberek gépeket hasz­nálnak a mezőgazdálkodás minden ágazatában. A tehenészetekben fejő­gépek végzik a munkát. Ezértaszov- jet mezőgazdaság terméseredményei sokszorosan felülmúlják nemcsak a mi terméseredményeinket, hanem az egész világét is. Például a .Moszkvától északra el­terülő „Tyimirjázev" -kolhozban a mostohább éghajlatú viszonyok között, rosszabb minőségű éghajlatnál is el­érnek kataszteri holdanként búzából és rozsból 18 mázsát is. Burgonyából öntözés nélkül 264 mázsát termel­ték hektáronként. Ezek a magas termelési eredmények is mind a kol­hozisták életszínvonalát és kultúráját fejlesztik. A kolhozlátogatás alkal­mával megnéztem Kuznyécév elvtárs A sztahanovisták munkamódsze­reinek a mérnökök, építésvezetők közös munkája alapján kell érvé­nyesülnie. Cseh főrpérnök nem foglalkozik ezek­kel a kérdésekkel és elhanyagolja azt a. szempontot, ljogy a sztahanovista tapasztalatok ta­nulmányozásával és tömeges beve­zetésével, a sztahanovisták mellett az egész mérnöki és műszaki sze­mélyzetnek is fogiadkoxnia keik élén a főmérnökkel. Cseh főmérnök az építkezés munka­vezetőivel, brigádvezetőivei, sztahano­vistáival .még sóim nem tartott üzemi műszaki megbeszéléseket, amelyeknek többek között feladatuk lenne, rámu látni azokra a gyakorlati intézkedé­sekre, hogyan .lehet „a... sztahanovista munkamódszereket minden munkásnál bevezetni. j ‘ az egyem verseny' j lsmeret­építkezésnél, mert nincs biztosítva an­no k műszaki előfeltétele. Kétségtelen, hogy az építőiparban sok tekintetben nehéz a verseny szervezése. De még idáig egyetlen lépést sem tettek az egyéni verseny kifejlődésének egyik főakadálva, a csoporteltszámol'ás meg­szüntetésére, mert azt felbonthatatlan­nak tartják. így természetesen az épít­kezésnél meglévő kezdeti terrfeibonlás is csak fölmunka és . nem segíti elő a verseny-mozgalmat. A csoportelszámolás is felhont ható, ugyanúgy, mint a terv, ha az épülettervet bontják elemeire, ha ütemezik a munkafolyamatot, beosztják a munkát, ba az épít kezés munkafázisait bontják ré­szekre. Felelősség terheli Cseh főmérnököt azért is, mert nincsen tisztában az építkezésnél dolgozók létszámával, nem tudja, hogy ki hiányzik, ki van jelen. Az ácsmunkálatoknál pocsékol­ják a dolgozó nép vagyonát, egy, másfél méter hosszú gerendákat do­bálnak el a hulladékba. Meg kell vizsgálnunk a tervező intézet munkáját is, amely megkésve, hiányosan küldte el a rajzokat. Emellett olyan fa! építését tervezték, amelynek csak a. kifaragása négyzetméterenként 70 forintba kerül, a szemnek szép, de gyakorlati jelen­tősége egyáltalán nincs és tetemesen megdrágítja az építkezést. A tanulók helyzete, sem kielégítő. Sem politikai, sem szakmai oktatást lakását, aki egyébként egyszerű dol­gozó tagja a kolhoznak. Az ízlésesen berendezett szobában megláttam « családi élet boldogságának minden je­lét, Kuznyecev elvtársnak háromszo­bás lakása van, amely szebbnél-szebb bútorokkal van berendezve. Megtalál­tam itt a villanyt, rádiót, varrógépet stb. A szobák falait Lenin, Sztálin elvtársaknak és más egyéb művészi alkotásé képeknek egész sorozata; dí­szíti. A szobák asztalain színpompás virágok vannak. Kuznyecev elvtárs háztáji gazdaságában pedig láttam a nagy tejhozamú tehenet, a hízó .és anyasertéseket, a baronifik egész se­regét, 12 család méhek egyszóval az ott látottak mind kifejezik azt a bol­dog és gazdag életet, amelyben egv boldog kolhozcsalád él. Az egészséges nagyablákú gyer­mekotthonban három térem van a kolhozcsalád legféltettebb kincsének, a kisgyermekeknek berendezve. Az egyik terem . hálószoba, hófehér ágyakkal, hja a ki# csöppségek elfá­radnak a játékban, akkor odafektetik le őket a nevelők. A második szo­bában étkeznek, a harmadikban pedig játszanak. A szovjet anyák beviszik gyermekeit reggel nyolc órakor és munkájuk leteltével ; haza viszik gyermekeiket. A gyermekotthont a kolhoz tartja fenn. A kolhozban min­den vasárnap munkaszünet van, ami­kor a kolhozisták mindig, kultúrmű­sort és táncmulatságot tartanak. Lát­tam és beszélgettem a munkaképtelen öregekkel,.akik . a még hátralévő nap­jaikat megelégedetten, boldogságban élik, mert a kolhoztól nyugdíjat, or­vost, gyógyszert kapnak díjtalanuL Láttuk a jövedelemelosztást is, amely megcáfolja a feisöpelényi kulákok al­jas propagandáját. A kolhozban min­den tag az élvégzétt munka arányá­ban részesül a termelt jávakból. A kolhoz igen gazdag és sokoldalú. 1313 hektárnyi gabonaföldjükön a íl-es vetésforgót alkalmazzák. A növény- termesztöbrigádban 720' ember dolgo­zik. Almát, cseresznyét, málnát, földi- epret s dinnyét, is tennél á kolhoz. A kolhoznak van téglagyára, kosárfonó- műhelye, 42 tagú építő-brigádja, hatal­mas fűrésztelepe, szíjgyártó-, kerék- gyár.tóüzeme .és szerszám javítómű­helye. A kolhoz saját ''villanytelepe látja el az istállókat, a putlmot és még a cséplőgépeket is. £s" ez a százféle munkára, a termelés minden ágára berendezkedett nagyüzem még a kol- hözfágök hangszereinek megjavításá­ról is külön műhelyben 'gondoskodik." nem kapnak megfelelően! Fajcsik "Mar­git, Tóth Anna és Mészáfos Margit ta­nulók azt mondják: inár közel állunk a aégédvizsgához, de néni érezzük ma­gunkat eléggé fejlettnek ahhoz, hogy segédek legyünk. Ezek a tanulók jó­formán csak látásból iámerik műszaki vezetőiket. Tőlük máig nem kaptak szakmai oktatást és így nem lehet di­csekvésre méltó a gyakorlati munká- kájuk. A* építkezéseknél fennálló terv- szrrütlenscg, rossz, hanyag munka, legelsősorhan abból adódik, hogy Cseh főmérnöknek rossz a viszo­nya a Parihoz, a munkásosztály­hoz. Az építkezés megkezdésétől, mint a vál­lalat főmérnökének, módjában lett v-olpa alapos, jó munkát végezni. Nem kis !önteltséggel dicsekszik arról, hogy más építkezéseknél milyen eredményt ért eí. Itt is ugyanazok a feltételek, vannak, csak éppen Cseh főmérnök „változott“ meg. Azt akarja bebizonyí­tani, hogy az a vállalatvezető, akit a Párt és a munkásosztály állított oda, m. nem jó és amint kijelentette, csak ö. mint diplomás ember képes leve­zetni ezt az építkezést, amiért annak vezetését most, nem sokkal befejezés előtt vette ..át közvetlenül, Persze, a dolgozók állama a. szaktudást elismer! és nagyra becsüli, de amint a minis* tartaná©» határozata az< építőiparról megállapítja, egyes építkezéseknél a szakszerűtlenség, műhibák, za vartkep® késések súrolják a ‘szabotázs fogalmát. j A HIBÁK MEG,SZÜNTETÉSÉÉRT 1 folytatott munkában fel kell vetni a felelősséget az építőm un kősók felé is, akik ma összehasonlíthatatlanul job­ban élnek, mint a múltban. Az építkezés dolgozói kísérjék fi­gyelemmel a termelés ügyéi, a munka szervezését, hívják fel a figyelmet á hibákra, pazarlásra, visszaélésre. Vessék ki soraikból,akik javíthatatlanok a munkafegyelem megszegésében, anyag, felszerelés, gépek gondatlan ke­zelésében. Emeljék a termelékenysé­get, alkalmazzák az újításokat, vezes­sék be a Szovjetunió élmunkásainak munkamódszereit, valósítsák meg a szocializmus építésének ügye' iránti odaadással az építőipar önköltségcsők- kentési tervét. Fejlesszék az építő­ipart népgazdaságunk új erőforrásává; (B—F—O)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents