Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)

1950-09-16 / 37. szám

*r;jau

ibadság "tér

Javítsuk a kigyűjtés és szerződéskötés munkáját

/Is acélgyári népnvcvlítk frIkévzü Itch a nyeremény» kötvény sorsolásra.

A salgótarjáni filmszínház I6-t«l bemutató uiozi lett

VI. évfolyam, 37. szám. Ára gQ fillér 1950 szeptember 16

UJ FELADATOK, ■ ÚJ GYŐZELMEK ELŐTT

A magyar dolgozó nép ereje a fel- szabadulás óta hatalmasat nőit. Dolgozó népünk ereje abban mutatkozik meg, hogy máir számtalan olyan eredményt ért el. a szocializmus építésében, amiről a múltban még csak nem is álmodhatott. Vájjon az, hogy megyénk területén szinte új fajuk épülnek, vagy új üzerhek születnék, vagy az, hogy villanyfények csillognak a múlt rendszerben sötétségre kárhoztatott falvakban, nem-e a dolgozó nép erejét mutatja? .Igen, ez a dolgozó nép ereje, gyozelnte.

A dolgozó nép határtalan erejét mutatja az is, amikor a kormány felhívását a norma- és a'.apbérrende? zésnél sikerrel oldotta meg és az üzemekben a munka frontján kimagasló eredményeket ért el. Nem ritkák megyénkben sem a 550—300 százalékos munkateljesítmények. Nem kell, csak a salgótarjáni acélárugyárba menni, ahol Rigó Antal és társai normájukat már 300 százalékon felül teljesítik.

Nem kisebb, ígértekben mutatkozik meg dolgozó, népünk hatalmas ereje a parasztság soriban sem. Az elmúlt aratás-cséplés munkájánál, ahol hiába volt az ellenség ’aCsarkodása, győzelmesen fejeződött be a munka. Dolgozó parasztságunk, hogy valóban megmu tassa erejét., mintegy ökölcsapást mérve a háborús gyű itogatókra, augusz tus 20-ra, az A'kotmányunk elsőéves évfordulójára teljesítette a kitűzött begyűjtési tervét é$ részben elindult a felemelkedés, a jóbb és boldogabb élet megvalósítása, a termelőszövetkezetek felé.

Dolgozó népünknek ezt a győzelmet nem volt könnyű megvalósítani. Kemény harcokat kellett megvívni az ellenséggel. a győzelem akadályozóival, azokkal, akik az amerikai imperialisták. káros és romboló, háborúra gyújtogató szavait terjesztették. A jobboldali szoedemek, a ku'ákok és a klerikális reakció, valamint az amerikai főígynök; Tito és bandája fogcsikorgatva nézték és mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a dolgozó nép nagyszerű győzelmét.

Ha gyilkolni: kellett, gyilkoltak, mini ahogy Szalrr,átérésén Susán Gábor, a gyilkos kulák. Ha gyújtogatni ke’htt, gyújtogattak. Példa erre megyénkben a számtalan tűzeset. De lehet-e felsorolni azt a sok aljasságot, amire ezek képesek lennének-'

Hogy mégis győzelem született, ez annak tudható be, hogy dolgozó népünk nagy harcában nétn 'volt egyedül. Mint ■ a védőbástya és iránytű áll mellette a nagy és hatalmas - Szov jetunió és a világ dolgozóinak dicső, vezére, a hős Sztálin, aki mutatja a békéért való harc biztos útját.

Mutatja azt az utat, ami fényes világosságban pompázik és minden becsületes dolgozó büszkén menetelhet rajta. Ez az út a béke, az építés,, a dicső munka útja. S ott van a dolgozó néppel , a Magyar Dolgozók Pártja, amelynek az élén a mi szeretett Rákosi Mátyás elvtársunk áll. Vájjon mindezek nélkül születhetett-e volna győzelem? Vájjon lehetett volna-e az, hogy felszabadulásunk után öt évre új faluk épüljenek, új üzemek nőj fenek ki a földből, vagy tehetett volna-e az, hogy ma már «z elért eredmények nyomán biztosan néz* minden becsületes dolgozó a jövőbe? Válaszolhatunk azzal, hogy nem!

Ebben a harcban népnevelőink Pártunk szavát mindenkor , — kisebb- nagyobb zökkenővél ■— jól vitték a dolgozók széles rétegei felé. Ez a fényes •győzelemnek' ggv.jj& alapvető tényező jei volt. Ezt bizonyítja Klárik János népnevelő elvtárs munkája is, aki MagyargécéiG; egyéni agitácíós munkájával egymaga 3CÍ" új tagot szervezett be a termelőszövetkezetbe.

A további harc, az , újabb győzelem kivívása töltse el népnevelőinket. Pártunk ismét újabb feladatok megoldására hívta fel dolgozó népünket. Az őszi munkák . sikeíis megvalósítása, jövőévi termésünknek ez évinél is magasabbra fokozása, üzemekben a munkaverseny további kiszélesítése, a termelőszövetkezeti csoportok fejlesztése.

Ezek a munkák lényegében már folyamatban vannak. Dolgozó népünk egymás után valósítja meg ezeket a feladatokat. De népnevelőinknek, akik a Párt és 'a dolgozó; nép széles rétegei között az összekötő kapocs szerepét töltik be, ezt továbbra ie tudatosítani keli. A munkák megvalósulása biztos, hiszen az eddigi eredmények mind igazolják, hogy a dolgozó népben hatalmas erő van, amit ha irányítunk, táplálunk, minden akadályt legyőz.

A régi feladatok mellé, most újabb feladatok is jönnek. Pártunk és kormányunk a íervkötvények kisorsolását, a megyei, járási, városi és falusi tanácsok választását , tűzte ki. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításában senki olyan sokat nem segíthet a dolgozó népnek, mint egy jó népnevein. Nagy-e ez a feladat? Nagy, es emellett, felelősségteljes' és megtisztelő. Hiszen arról van szó, hogy a dolgozó nép újabb győzelmet arasson. Arról van szó, hogy még jobban megszilárduljon a béke ereje.

A tervkölcsön kisorsolásánál népnevelőinknek súlyos hiba volna csupán a kiváncsi várakozó (szerepével megelégedni. Hiszen a feladat hálás. Elmondhatja minden népnevelő, hogy a ..Párt szaván építeni lehel, mini i. kősziklára". Ezúttal a dolgozó nép nem az 1914-es háborús kölcsönre adott, nem az 1941-es „erdélyi nyere- ménykölcsönre“, amit soha nem látott viszont, esetleg ott látta, ha messziről nézte a burzsoákaí. dőzsölés közben. Most jegyzett a dolgozó nép, amivel hozzájárult az új gépekhez, az új házakhoz, a szocializmus építéséhez. Es visszatérült neki. 76.000 kisorsolt kötvény fogja bizonyítani a nyereményt, de e mellett visszakap ják a dolgozók pénzüket is. De ott van a nyeremény lépten-nyoinpn. Megtalálják a dolgozók az iskolák sokaságában, az üdülésben, a csillogó gépekben az új házakban, a modern, fürdőszobás lakásokban, a traktorokban, a villamosításban.

Itt van a másik nagy feladat, a tanácsok választása. Lehet-e a népnevelőknek szebb munkája, mint elmondani azt, hogy a dolgozó nép életében bekövetkezett egy .döntő fordulat. A ta-. nácsok megválasztásával a dolgozó nép felszámolja a burzsoá közigazgatást. Sorsa irányítását a dolgozó nép veszi kezébe. Átveszik a falu ügyeinek intézését a nép közvetlen szervei, a nép által választott, nekik felelős, általuk visszahívható helyi tanácsok amelyek állami szervek, de egyben a legszélesebb tömegszervezetek is. Olyan szervezetek, amelyek az Alkotmány előírásának megfelelően* „munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny résztvéteiét, kezdeményezésed s ellenőrzését az államhatalom helui gyakorlásábanA helyi tanácsok a dolgozó nép, megbonthatatlan egységének kifejezői, egyesítik az ipari munkásság vezetésével az összes dolgozókat: dolgozó parasztokat, az értelmiséget, az egyszerű emberek millióit.

A tanácsok megválasztásával még szilárdabb lesz a béke. Hiszen a dolgozók összeforrnak egy megbonthatatlan egységben. Erről beszélni nem lehet szebb feladat. Népnevelőinknek agitációjuk során példának kell tekinteni a bolsevik agitátorokat, akik-et szeretnek a szovjet dolgozók. Várják és "tanácsot kérnek tőlük. De tekintsék példaképüknek a magyar nép legnagyobb és legjobban szeretett népnevelőjét, Rákosi Mátyás elvtársat, akit határtalanul, szeret és akihez ragaszkodik a dolgozó nép. Aki munkájával példát mutat a dolgozó népnek, aki az emberi szeretetnek legbensőbb érzését viszi el minden" dolgozó családhoz, úgy a városba, mint a faluk, vagy tanyák legegyszerűbb házaiba.

Népnevelőink feladatai nagyok, - de megvalósíthatók. S" emellett megtisz- ! telő. Munkájuk során közelítsék meg a bolsevik agitátort, ismerjék: fel a dolgozó népben rejlő hatalmas erőt, támaszkodjanak arra bátran, akkor a győzelem nem fog elmaradni, és a dolgozó nép elismerésével, ragaszkodásával fejezi ki‘háláját, *

Az eszi mezőgazdasági munkák elvégzésére szocialista munkaversenyre hívja megyénk ierrfseiőszövetkezeti csoportjait a „Palóc" termelőszövetkezet

A pásztói „Szabadság“ tszcs már elfogadta a felhívást

A palotáéi „Palóc" termelőszövetkezel tanyájának zászlókkal íeldíszí- tett házai, a pompás díszkapu, a kul- lúrház lelől az útra kihallatszó vidám és kellemes cigányzene, de nem utolsó sorban a csoport ünneplőbe öltözött apraja-nagyjának lázas sürgés-lorgása elárulja, hogy nagy ünnepet ül ma a csoport. Ma iinnep- lik a Párt segítségével elért eredményeket, a tolyton növekvő jó életet. Megbélyegzik harcos és elszánt megállj kiáltásukkal a háborúit provokáló amerikai imperialisták aljas gaztetteit, akik vadállati kegyetlenségekkel gyilkolják ezerszámra a védtelcJn koreai anyákat és gyermekeket. Ezen az .ünnepélyen fogadják meg, hogy az elkövetkezendő gazdasági évben teljes egészében megvalósítják a minisztertanács Növénytermesztésről szóló határozatát.

Az ünnepélyen megjelentek a környező terSiplőcsoportok és . a község egyénileg gazdálkodó parasztjai.

— De jól megy a palöobeliekiiek... vidáman és jólétben élnek. .. jólét, muzsikaszó... nekem sem volna rossz ... igaz, megtehetik, «okra vitték a nyáron . .. azt mondja sok falubeli, hogy a közös echsem ió. Itt a példa. A termény hegyüi tétben is példát mutattak, háromezer forinttal jutalmazta őket az állam.

Mégis csak ez a heiyes út

— Na mindegy majd meghallgatom én is a gyűlésüket. — mormogja fogai közül az arra elhaladó Balogh József buibis, öt és félholdas község- beli dolgozó paraszt.

— Megjöttek a vendégek. — kurjantja el magát az egyik csoporttag. A díszkapun éppen most jöttek be a pásztóiak, héhaimiak, páitelekpusz- taiak és a jkisbágyoni csoportok tagjai. Számos községbeli egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt is eljött, köztük Eaiogh Józseffel és Löké Mihállyal. Őket is érdekli, hogy mit tervez a csoport. Szűcs János tata csoda jókedvében van, kedvét még csak jobban fokozza a jó „tokaji". Magyaráz is szaporán a körülötte álló vendégeknek „a hajdani cselédek semmiből is várat építettek. Nem is cserélnek senkivel sem."

— Bár ilyen szép eredményeket értetek volna el az új belépők beszervezésénél is — szól János bácsihoz az egyik vendég tréfálkozva. Igaza van neki.

Csend tett. A piros drapériával leterített asztal mellől Nézner Mihály elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára üdvözli a megjelenteket, majd felkéri Gyárfás János MB-tiikár elvtársat, tartsa meg az előadását.-— A Palóc termelőszövetkezet tagjai valóban bebizonyították a környező községek valamennyi egyéni gazdálkodójának a társas nagyüzemi gazdálkodás előnyét az egyéni gazdálkodással szemben.... Azonban a csoport felfejlesztésénél nagy mulasztásokat követtek el. Nem használták fel az elért eredményeket arra, hogy minél több új tagot szervezzenek be, vagyis vezessenek a jó élet útjára. Ez azárt történhetett meg, mert a csoport tagjai megelégedtek az elért eredményekkel, úgy gondolták, hogy itt már, nincs semmi Javítani való.

A palócbeliek lesütött szemekkel, kissé szégyenkezve hallgatták a titkár elvtárs kritikáját.'Az arcokról le lehet olvasni, hogy valóban elkövették ezeket a hibákat.

— Mindenekelőtt most arra kell törekedni, hogy

idejében takarítsuk be az őszi kapásnövény-féioségeinket.

Ez harci feladatot jeleni dolgozó parasztságunk számára. Gondoskodni Ítéli arról, hogy, a cukorrépa, kukorica, burgonya, takarmányrépa, napraforgó, ricinus keidő időben a raktárba kerüljön. Ügy dolgozzunk, hogy egyetlen szem burgonya,.egyetlen napraíorgóíányér, egyetlen cső kukorica se vesszen kárba. ... A munkálatok másik nagy csoportja, amelyet el leéli végezni, az ősziek minél korábban- történő elvetése. Dolgozó parasztságunk ez évben meggyőződhetett arról, hogy a korán elvetett mag bővebb termést hozott. Hogy ilyen bő termést takaríthattunk be, annak köszönhető, hogy dolgozó parasztságunk hélyesnek találta és megszívlelte Pártunk és kormányzatunk figyelmeztetéseit a korai vetés jelentőségére vonatkozóan. Az elkövetkezendő őszi szántás-ve- téfi munkálatoknál arra kell irányt venni, hogy időben, szakszerűen, a minisztertanács határozatában előírt fejlett agrotechnikai előírások szerint végezzük el a munkálatokat.

Gyártási elvtárs után Orgoványi elvtárs a szövetkezet elnöke emelkedik szólásra. Jó vezető ... jó párttag- jelölt ... közismert ember. Orgoványi elvtárs dióhéjban vázolta a csoport életét, munkáját, egész megalakulásától a mai napig.

— A nagyszerű eredmények mel lett, bizony voltak hibák is bövan Egyes csóporttagok nem jól értei mezték a munkaegységgel való ,szá molást. Az egyeniósdi mellett foglal tak állást. Az őszi felfejlesztésnél hi bát követtünk el. Egyes tagok nem értették meg ennek a fontosságát, helyesebben mondva az önteltség lett úrrá rajtuk. Megelégedtünk az elért eredményekkel, nem kopogtattunk be azokhoz a dolgozó parasztokhoz, akik igen közel állnak és talán örömmel jöttek volna be közénk. Ez súlyos hiba. Ezeket a dolgozó parasztokat hagytuk, hogy továbbra is küszködjenek keskeny földjeiken. Csoportunk egyik tagja például azt a kijelentést tette, hógv akik be akarnak lépni, alakítsanak egy külön csoportot, mi már elegen vagyunk itt.

— Elvtársaik, hogy a jövőben ki tudjuk küszöbölni a hibákat és még nagyobb eredményekét tudjunk elérni, fokoznunk kell a versenymozgalmat és még szervezettebb munkát kell végeznünk. Ennek elérése céljából csoportunk a megye valamennyi teimelőcsopörtját

kihívja versenyre.

A verseny célja, ki végzi el a minisztertanács határozatában előírt határidő előtt az őszi szántás-vetési és őszi terménybetakarítési ■ munkálatokat. A verseny pontjai a következők: November 1-ig 15 új tagot fogunk beszervezni. A rozsvetést 20 nappal, a 150 kát. hold búzavetést 10 nappal, a 234 kai. hold mélyszántást 10 nappal a minisztertanács által meghatározott , idő előtt, az őszi árpa-vetést pedig szeptenjbeír 15-ig elvégezzük.

— A betakarítási szempontok a következők: a kukorica betakarítását október 5-ig, vagyis a miniszter- tanács határozatánál 21 nappal előbb, a szárvágást törés után 10 napon belül levágjuk. és betakarítjuk. Á 11 kát. hold cukorrépát október 20-ra, 10 nappal a minisztertanács határozata előtt betakarítjuk, ■■■**? Mindezeken kívül csoportunk párosversenyre hívja a megye összes tsríiielőcscport- jait — fejezi be" az elnök lelkes tapsvihar közepette beszédét.

Elfogadjuk, betartjuk a versenypontokat...

minden kapavágásnál az lesz eszünk- bsn, hogy versenyben állunk. Az lesz eszünkben, hogy- ennek sikeres végrehajtásával egy újabb csapást mérünk a háborús imperialista gyilkosok fejére. — kiált Krizsanik elv- társnő a pásztói csoport nevében.

A sorok közül Balog József bubi« áll fel. Arcán öröm, mosoly. Ügy látszik határozott, mert felmegy az emelvényhez Orgoványi elnök elé és kéri, hogy vegyék fal őt is a csoportba.

— Palóobeliek elfogadjátok Balog József kérelmét? — kérdi az elnök.

— El! — haisant fel 80 torokból a válasz.

A gyűlés után a jobbágyi kőzet- fel táró NV nagyszerűen felkészült kultürgárdája szórakoztatta az ünneplőket. A kultúrműsor után ízletes vacsora, a jó tokaji, vidám cigányzene és tánc következett.

Á minisztertanács határozata az ország jövőévi vetéstervéről

A minisztertanács pénteken megállapította az ország 1950/51. évi növénytermelési tervét.

Az 1950/51. évi terv az elmúlt esztendő eredményes tervgazdálkodásának alapján készült. Számol mindazokkal a tapasztalatokkal, amelyeket mezőgazdaságunkban eddig a tervgazdálkodás megvalósítása terén szereztünk és tekintetbe veszi a megnövekedett szükségleteket, amelyeket az ötéves terv alapján fejlődő népgazdaságunk a mezőgazdasággal szemben támaszt.

Az 1950/51. évi vetésterv mindenekelőtt azt a feladatot tűzi mezőgazdaságunk elé, hogy talpalatnyi megmunkálásán és bevetetlen föld se maradion az országban.

A jövőévi vetésterv következő legfőbb célja, hogv továbbra is bőségesen biztosítsa az ország kenyerét. Ennek érdekében

a kenyérgabona, az öszibúza, a rozs vetésterületét az ország területének 35 százalékában irányozza elő.

Ez a vetési arány megfelel a kenyér- gabonaterüiet elmúlt évi arányának. Jelentős mértékben növeli azonban a vetésterv egyrészt a takarmánynövények, másrészt az ipari növények vetésterületét.

Fejdődő állatállományunk szükségletének megfelelően •

mind a szálas takarmányok, mind a szemes takarmányok vetésterületét - növelni kell

Főképpen az ősziárpa vetésterülete növekszik. A takarmány féléket az 1950/51. gazdasági évben az elmúlt évinél 15 százalékkal nagyobb területen kell termelni.

Fejlődő iparunk megnövekedett szükségletének megfelelően, jelentősen,

a tavalyi területhez képest 61 százalékkal kell növelni ipari növényeink, elsősorban a rostnövények termelését.

A takarmányfélék és az ipari növények vetésterületének kiterjesztésével és kenyérgabonafélék vetésterületének változatlansága mellett mezőgazdaságunk jövőévi vetésterve tehát úgy alakul, hogy az ország szántóterületének 19.6 százaléka kukorica, 13 százaléka árpa, zab és takarrnánymagvak, 10.9 százaléka .szálastakarmánv. ebbőí pillangós 9.2, olajosnövény 5.7, gyök- és gumósnövény 8, hüvelyes 1.1 és textilipart növény 1.2 százalék. Egyéb növényeink (zöldségfélék, rizs, stb.) 4.8 százalékot foglalnak el.

Ez az országos vetésterv az alapja annak, hogy-megyékre és községekre történő arányos szétosztásával 'és az íVv kidolgozott részlettervek maradéktalan végrehajtásával az ötéves terv második esztendejében mezőgazdaságunk teljesítse kötelességét- mind az ország népének ellátása, mind iparunk nyersanyagának biztosítása, mind pedig külkereskedelmünk terén.-4 M