Szabad Nógrád, 1950. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)

1950-08-26 / 34. szám

SZABAD nograd 1950 augusztus 26. Eré’yes tiltakozás az egész világon az imperialisták koreai „hadviselése" ellen Angliában ü! össze a II. Béke Világkongresszus Az egész világon egyre erősbödő tiltakozás hullámzik végig az ameri­kai gengszterek koreai terrorbombé- zásai és kegyetlenkedései megszün­tetésére. A bestiális légitámadások ezrével szedik áldozataikat a koreai lakosság köréből. Szöulban hétezer, Vonszangban . 1249, Phönjangban hétszáz ember halt meg a légitámadások követ­keztében. Az amerikai B. 29-es repülőerődök Von-zang 140 ezer lakosú gyönyörű fürdővárost teljesen r: mm Hbombáz- ták és nem kevesebb mint 500 tonna bombát zúdítottak reá. A bombázók — kórházakat, iskolákat, lakónegye­deket választva ki célpontul. — ál­lati, barbár módon gyilkolták ha­lomra a békés lakosságot. Tie nemcsak a légi kalózok terror­támadásai teszik ki az amerikai banditák ..stratégiai“ műveleteit. Se szeri, se száma az amerikai katona- ruháJba . öltözött csrkágói gengszterek lcgaliasabb gonosztetteinek. A Tegu melletti Rang-Vul faluban hétezer embert mészároltak le bor­zalmas módon. Henthekben hatszáz, Taezsonban ezer embert gyilkoltak meg vadállati módon az amerikaiak és a Li-Sztn- Man banditák kivonulásuk előtt. De legjellemzőbb rájuk Hadong dél- koreai városka példája. Ezt a városi az amerikaiaknak oly gyorsan kel lett volna elhagyniok, hogy rombo­lásra és kegyetlenkedésre nem marad idejük. Amikor később a harcok során néhány órár? sikerült behatolótok Hadongba, a várost fel­gyújtották és földig lerombolták. Joggal állapítja meg a Szakszer­vezeti Világszövetség tiltakozó távi raia, amelyet a Biztonsági Tanács hoz küldött, hogy ezek a terrorcselekmények a koreai nemzeti javak előre megfontolt megsemmisítésének tekintendők. és az ENSZ zászlaja nem szolgálhat ezek takarójául. „A Szakszervezeti Világszövetséa véleménye szerint a. koreai terület bombázása és feldú­lóba idegen \ hadsereg által, nem szolgálhatja a béke érdekét és az amerikai beavatkozás, amely a nem­zetközi helyzetet rendkívül feszülté tette az egész világon, a jövőben ezt. meg csak súlyosbíthatja•“ A Szakszervezeti Világszövetség a világ szervezett dolgozóinak nevé­ben, a Béke Hívei Állandó Bizott­sága elnöksége pedig az egész világ haladó és békeszerető emberisége nevében tiltakozik az ellen a bru­tális és kegyetlen hadviselés ellen, amilyet az amerikaiak Koreában folytatnak. Amikor ez a felhívás megállapítja hogy: ,A nemzetközi helyzetnek a közelmúltban bekövet­kezett súlyosbodása, amely közvet­lenül fenyegeti a világbékét új és még fontosabb feladatokat ró mind­azokra, akik békére áhítoznak** — akkor a béke híveinek ú.i feladato­kat szab még és arra szólítja fel a haladó emberiséget, hogy soraikat zárják még szorosabbra, legyenek még szilárdabbak és készüljenek a Béke Hívei II. Világkongresszu­sára. amelyet november 13-a és 19-e között Nagy-Britaniában tar­tanak meg. Az amerikaiak az Egyesült Nem­zetek Szervezetét az aljas terror­bombázásokkal és gyilkosságokkal egyidőben arra akarják felhasz­nálni. hogy a közvéleményt meg­tévesszék és egyre erősebben bizony­gatják, hogy a Szovjetunió felelős a koreai helyzetért, sőt ezen túlmennek ás Austin, az USA küldötte arról beszél, ha a Szovjetunió most fel­használná befolyását, akkor egyszer és mindenkorra megszűnne a béke megszegése Koreában. Malik elvtárs erre válaszolva rámutatott, hogy a Szovjetunió nem használja fel befolyását amerikai módon ahhoz hasonlóan, ahogy Achcson gyako­rolj befolyást L!-Szin-Man-ra a májusi választások idején. Az egétsz világon Koreában, az Egyesiüt Nemzetek Szervezetében, a francia kormányban vagy bárhol az imperialisták, az amerikai tőké­sek a legaljasabb módon akarják növelni befolyásukat. Földühcsííi őket a béketábor erejének fokozó­dása és az a tény, hogy a Szovjet unió vezetésével több mint 800 millió ember sorakozik fel egysé­gesen a tőke uralma ellen, a békéért és a haladásért. Jellemző gyengeségükre és cél­jaikra az az aljas gaztett, az a gyilkosság, amit Lahaut elvtárs, a Belga Kommunista Párt elnöke ellen elkövettek. Amint a hírek arról beszámoltak, Julien Lahaut elvtársat pénteken esté két ismeretlen ember, lakásán meggyilkolta- . A Reuter jelentése szerint a két ismeretlen ember gép­kocsin érkezett Lahaut elvtárs Seraing-bén lévő otthonához. A két támadó kiszállt autójából, amelyet begyújtott motorral készenlétben hagytak a ház előtt, majd mikor Lahaut elv társ a két férfi kopog­tatására kiment ajtót nyitni, a táma­dók négy lövést adtak íe. Egy lövés a fején, három a testén érte. Ezután a két ember beugrott az ott várako­zó autóba és elszökött. Gyilkosság az uralmon lévő amerikai zsoldban álló kormány jóváhagyásával és engedé­lyével történt. Mi ez, ha nem köve­tése Hitler módszereinek, mi ez, ha nem fasiszta banditizmus, gyilkos­ság, orvtámadás, miniszterelnöki jóváhagyás- Nem vitás, hogy Lahaut elvtárs az amerikai imperialisták terveinek útjába állt, hiszen a Párt által vezetett belga munkásosztály harcolta ki Linót „király“ lemondá­sának szükségességét Hitlerék Mauthausenbe hurcolták a Kommunista Pártnak ezt a bátor harcosát, az amerikai imperialisták pedig ennél többet akarlak nyúj­tani: meggyilkolták. Lahaut elvtárs meghalt, de emléke és műve ét, tovább folytatódik. Tanulság a belga munkásosztály és a világ minden dolgozója számára, hogy itt csak elszánt, kemény harc­ról, az imperializmus elleni könyör­telen küzdelemről lehet szó. Amint Rákosi elvtárs a Belga KP. főtit­kárához, Lalmand elvtárshoz inté­zett táviratában leszögezte: „A gálád gyilkosság, amelyet ellene elkövettek, egyszersmind a béke és szabadság ügye ellen irányul," A világ népei a Szovjetunió veze­tésével még fokozzák békeharcukat és ma már a békealáírások száz­milliói hirdetik akaratukat és céljai­kat. A békeharcból egyre többen veszik ki részüket és nem kétséges: a béketábor egysége tovább szilárdul, az imperialistáknak minden a gr esz- sziója kudarcra van ítélve! HÍREK A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG FELSZABADÜLASANAK HATODIK ÉVFORDULÓJÁRA 1944 augusztus 23-án omlott össze a romániai fasiszta diktatúra a dicső­séges szovjet csapatok villámgyors előretörése nyomán. A fasiszták vad garázdálkodása teljesen tönkrezúzta az ország gazda­sági életét. A felszabadulás után te­hát újjá kellett építeni mindazt, amit leromboltak, de újat is kellett építeni ahhoz, hogy a nemzetgazdaságot új alapokra fektethessék és a szocialista fejlődés útjára vigyék. Ebben az országépítő, újjáépítő munkában legdöntőbb módon a mun­kásosztály vette ki részét, Pártja ve­zetése alatt Ezzel ezután egyre bizto­sabban ragadta magához a- hatalmat, míg 1944 december 30-án a munkás­osztály országépítő munkája nyomán teljesen a munkásosztály kezébe ke­rült a politikai hatalom és 1947 de­cember 30-án megszületett a Román Népköztársaság. Románia dolgozóinak hazafias len­dülete, amelyet a Szovjetunió sok­oldalú segítsége támogatott, azzal az eredménnyel járt, hogy amíg Románia a múltban iparilag és mezőgazdasigi­ddii A MYJAVAI ARMATURA-GYAR CJÍTÓI. A myjavai armatúra-gyár 1948-ban megalakult munkásújítók klubja egyike a legjobbaknak a Csehszlovák Köztársaság hasonló in terményei között. 1948-ban Pave! Má- ronek hat javaslatával 831.029 ko­rona megtakarítást értek el az üzem ben. A klub taglétszáma 1959-ben 82 főre emelkedett. A július 15-ig be­nyújtott 32 javaslat közül már 27-ct alkalmaztak a termelésben. A mun­kás klub eddigi újításai több mint négymillió korona évi megtakarítást jelentenek. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tagjai most szervezik i „Fiatal Újítók Klubját*', amely a fa pasztáit dolgozókkal együttműködve lováhb erősíti az armatúra-gyár újító és észszerűs'tő mozgalmát. NŐI KÖMÜVESBRIGÁD ALAKULT A NOVA HUTA ÉPÍTKEZÉSÉNÉL. Az állami építőipari vállalat pártszer­vezetének felhívására a Nova Huta építkezésénél a Lengyel Ifjúsági .Szö­vetség öt nőtagja kömüvesbrigádot alakított. Zofia Wlodek brigádvezető­nő és társai: Janina Stachura, Stefá­nia Grzybek, Josefa Wilkosz és Ge- nowewa Pinwiska kötelezettségválla­lásokat teltek az építkezés mielőbbi befejezéséért. A brigádtagok munka után továbbképző tanfolyamon tanul­nak és aktív társadalmi munkát vé­geznek a Lengyel Ifjúsági Szövetség­ben. 789 TERMELÖC.SOPORT ALA­KULT EDDIG A ROMAN NÉPKÖZ- TARSASAGHAN. Állandóan emelkedik azoknak a szegény- és középparasz­toknak a száma, akik engedélyt kér­nek a termelőszövetkezeti csoport megalakítására. Ezrével lépnek be a termelőszövetkezetekbe a dolgozó pa­rasztok. Nagyszámban alakulnak újabb és újabb szövetkezetek. Augusz­tus 6-án hatvan úiab termetöesoport alakult. A román dolgozó parasztság a kuiákok alias hazugságai ellenére Is bizalommal választja a közös gazdálkodás útját. Eddig 789 termelő­szövetkezeti csoport alakult. „AZ ATOMBOMBA EMBERTELEN ÉS BŰNÖS FEGYVERE.“ Tizenöt Ihüringiai katolikus pap utazott Er­furtba, hogy ott megbeszéljék a béke­harc problémáit. Felhívással fordul­lak a Ihüringiai papsághoz. Felszólí- totIák őket, hogy ne legyenek pasz- szívak az atomdiplomáciával szem­ben. Csatlakozzanak a világbéke- mozgalomhoz. erősítsék azt a béke- aláírásokkal és azzal, hogy belépnek a békebizottságokba. ÉSZAKKELET-KINÁBAN RÖVI­DESEN NEM LESZNEK ÍRÁS­TUDATLANOK. A „Guan Min-Szibao** című pekingi újság jelentése szerint Eszakkelet-Kínában az írástudatlan­ság teljes megszüntetése érdekében 3874 esti iskola nyílt meg, melyben 257.300 ember tanul. Port-Artur és Dalne üzemeiben két év leforgása alatt teljesen megszüntették az írás­tudatlanságot. iag visszamaradt ország a Román Népköztársaság fejlett ipari és mezőgazdaságilag gépesített or­szággá fejlődik... Ahhoz, hogy Románia gazdasági fejlődésének kibontakozásáról képet kapjunk, elegendő talán egy pillan fást vetünk az 1951—55-ös év terv­előirányzatára, mely szerint a nehéz és bánvaipar termelése eddig Romá­niában soha nem ismert méretekben növekszik meg. így például 1955-ben, a terv utolsó évében, 1 millió tonna öntöttvasat és 1,250.000 tonna acélt fognak termelni, holott az 1925—1935. évi időszakban az évi termelés soha nem haladta meg az 50 ezer tonna öntöttvas és a 100 ezer tonna acélter­melést A széntermelés az 1925—35. Időszak évi átlagának négyszeresére, vagyis 8 millió tonnára emelkedik 1955-ig. A petróleumiparban már as ötéves terv harmadik évében elérik a háborúelőtti kitermelés maximumát, a két utolsó évben pedig már je.enié- kenyen felül is múlják majd azt. A mezőgazdaság fejlesztése élte­kében 1955 végéig a Román Népköz- társaság traktorainak száma e.eri majd a 25 ezret és talajjavítással 1 millió hektár területet adnak vissza a mezőgazdaságnak. A termelés , és gazdaság! fejlődés következtében a nemzeti jövedelem megkétszereződik, a dolgozók életszín­vonala pedig a 1949-es évhez képest 80 százalékkal emelkedik. Románia dolgozó népe sohasem felejti e! azt a hatalmas segítséget, amit felszabadítása terén és a felsza­badítás óta is a Szovjetunió nyújtott neki. Es annak bizonyítására, hogy a Szovjetunió segítségét sohasem fe­lejti el. felszabadulásának ünnepét, augusztus 23-át, az egész ország dol­gozó népe több és jobb munkával kö­szönti. RÁKOSI MÁTYÁS ELVTARS VEZE- TÉSÉVEL MAGYAR KORMÁNYKÜL­DÖTTSÉG UTAZOTT A ROMAN NÉPKÖZTARSASAG FELSZABADU­LÁSI EMLÉKÜNNEPÉRE. Romániá­nak a Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása hatodik évfordulójára, amelyet augusztus 23-án ünnepelnek, a Román Népköztársasig kormányának meghívására folyó hó 21-én Rákosi Má­tyás elvtárs, mlniszterelnökheiyettes ve­zetésével magyar kormányküldöttség utazott Bukarestbe. A küldöttség tagjai Darvas József vallás- és közoktatás- ügyi miniszter, Úszta Gyula vezérőr­nagy és Strobl Páiné, a Ganz villa­mossági gyár sztahánovista munkás­nője. Kultúrházavatás, kiemelkedő műsorok, a legjobb dolgozók kitüntetése megyénkben Alkotmányunk ünnepéit Egyéves a Magyar Népköztársaság, a munkások, parasztok és haladó ér­telmiségiek alkotWianya! Az elmúlt vasárnap megyeszerte gyönyörű, lelkes- hangulatú gVűlést'ken ünnepelték a dicsőséges Szovjethnió' győzelme nyo­mán, Pártunk és Rákosi elvtárs veze­tésével megalkotott Alkotmányunk születésnapját. Alkotmányunk évfor­dulója a munkások ünnepe, de különö­sen a parasztságé. Ezen a napon sok száz dolgozó paraszt határozta el, hogy szakit a régi nadrágszí j-parcel!ákon va’ó gazdálkodással és a boldogabb élet. a társas gazdálkodás útjára lép. Már szombaton este megkezdődött a gyönyörű ünnepség. Az ünneplők első útja a szabadságunkért életüket áldozó hős szovjet katonák síremlékéhez veze­tett. Balassagyarmaton, Nqgybátonyon, Salgótarjánban, Zagyvapálfalván és a megye minden helyiségében megkoszo­rúzták a szovjet hősök emlékművét. Balassagyarmaton este 8 órakor közel ezres tömegben, rendezett sorokban vonultak fel a város lakói, hogv lerójják kegyeletüket azok iránt a hősök iránt, akiknek mindent kö­szönhetünk. Az ezernyi fáklya fényé­ben vörösen izzottak a lobogók, mint azok vére, akik életüket áldozták sza­badságainkért. A salgótarjáni üveggyárban, az acél­gyárban, Kisterenyén és más ipart góc­pontokban, a községekben műsoros estek voltak, amelyeknek keretén belül szavalatokban, énekszámokban, színi- előadásokban emlékeztek meg alkotmá­nyunk egyéves évfordulójáról és a koreai nép szabadságharcáról. Kiemelkedően ió volt az acélgyári hideghengermű dolgozóinak bala­laika zenekara,. akik zenében és dalban dicsérték meg, i’letve kritizálták meg azokat a dolgo­zókat, akik az úi normájukat túltelje­sítették vagy nem teljesítették. Ez alkalommal pénzjutalmat is osz­tottak ki azok között a nagyszerű dol­gozók között, akik a legjobb munkát vé­gezték a Koreai Hét folyamán. Juta!­I MIllS: QXá-ra, GSzH-ra, részletre is kapható mat kaptak a Salgótarján!, a zagvva- pálfalvi üveggyár, a kisterenyei és a mátranováki bányaüzem legkitűnőbb dolgozói. Somogy! József, a salgótarjáni üveggyár kiváló munkása, 100 forint pénzjutalmat kapott, amit teljes egészében a koreai szabad­ságharcosoknak ajánlott fel. Vasárnap még csak folytatódott az ünnepség. Az ünnepségeken hatalmas tömegek vettek részt. Diósjenőn a hon­védséggel együtt mintegy ezer, Ba­lassagyarmaton négy és félezer, Nagy- bátonyban másfélezer, Kisterenyén egy­ezer, a megve minden falujában sok száz dolgozó vett részt az ünnepsé­gen. A 20-i ünnepség egyik legkima­gaslóbb eseménye a két újonnan épített kultúrotthon, a dlósjenői és nagybáionyi kultúrotthonok avatása volt. A diós jertői kultúrotthonban a MAVAG kultúrgárdája vendégszere­peit az újonnan épített kuítűrház szín­padán. Nagyszerű kultúrműsort adott a honvédség kultúrgárdája is. Jólsike­rült a nagybátonvi kultúrotthon avatás* is, ahol késő estig szórakozott a kö­zönség. 4 Mi­Inásző bányatelepen ez alkalom­mal adták át a falu lakosságinak az új, gyönyörű, négyezerforlnto* zenegépet. A kisterenyei, nagybátonvi és » mátranováki ünnepség kiemelkedő pontja a váiáravatás volt. Szandin a hatodik kerületi tanács színjátszói és bábcsoportja, a nyomdaipari központ színjátszó csoportja és táncegyüttese tette felejthetetlenné az alkotmány ün­nepét. Szerte a megyében kultúrműso­rok, táncok, énekszámok és futball­meccsek szórakoztatták a dolgozókat. Este mindenütt táncmulatságok voltak. Így zajlott le alkotmányunk első évforduló iának ünnepsége a béke és a népi kultúra hatalmas arányú fejlődése jegyében. A munkásosztály a társasgazdálkodás útjára segíti a dolgozó parasztságot A dicsőséges Szovjetunió felszaba­dító harca nyomán megváltozott a dolgozók életének értelme. Pártunk megteremtette számunkra a kivívott szabadság után a szocializmus építésé­nek lehetőségeit A régi egészségtelen műhely helyébe világos, tiszta műhelyt építettünk, ame'lvel megakadályozzuk a dolgozók időelőtti elpusztulását. Az új műhely felépítése után új módszerek­kel kezdtünk dolgozni. A munkát gé­pesítettük, miáltal a termelés hatalma­san megnövekedett. Egv év leforgása alatt ezáltal 22 ezer forintot takarítot­tunk meg, új, tiszta, egészséges mű­helyünkben a dolgozók államának. A munkakörülmények könnyebbé, gyor­sabbá tették a munkát. Nem értünk el ugyan kimagasló eredményeket, de megállapíthatjuk, hogy a normánk ren­dezésre szorul, ha nem akarjuk felélni jövőnket. A dolgozók államának érde­kében rendezték a normánkat és ez biztosíték arra, hogy életünk, jövőnk még a mainál is szebb és örömtelibb lesz. Az első héten még nagyon sok nehézség keresztezte munkánkat, de aztán jött a Koreai Hét, amikor 109 százalékos eredményt értünk el. Magyarország, ahogy alkotmányunk is mondja, a munkások és parasztok országa. Ezért falusi testvéreink harca mi harcunk is. Mint üzeműnk egvik falujárója, vasárnaponként is ki­megyek falusi dolgozó testvéreink közé, hogy segítsem a falusi szegénvparaszt- ságnak az alias osztáiyellenség, a ku- Lékság ellen vívott harcát. Nehéz, de egyben megtisztelő a falu járó feladata. Tudjuk, hogy a szocializmust csak vá­roson felépíteni nem lehet. Ezért büsz­keséggel tölt el valamennyiünket az a tudat, hogy felvilágosító munkánkkal részesei lehetünk annak a nagy és di­cső harcnak, mely a fata szocialista át­alakulásáért folyik. Munkánk egyben hozzájárul a munkás—paraszt szövet­ség megszilárdításához is, ami, ahogy Lenin elvtárs tanítja, a munkásosztály hatalma megszerzésének, illetve meg­tartásának elengedhetetlen feltétele. Harc folyik a gyárakban, a falvak­ban és harc folyik a szabadságszeretö hős koreai nép földjén. Az üzemekben az úi normák túlteljesítéséért, falvak­ban a szocialista nagyüzemi gazdálko­dás, a termeiőcsoportok megalakításá­ért. Korea hős népe a szabadságért harcol. Közös harcunk egy közös cé­lért: a békéért folyik. Ezért van as, hogv vasárnaponként üzemi dolgozók, falujárók keressék fel az eldugott falvak lakosságát, hogy tanácsaikkal segít­sék dolgozó parasztságunkat a vidá­mabb étet, a társas nagyüzemi gazdál­kodás felé. Zsidai Kálmán a salgótarjáni Üveggyár faluján?]*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents