Szabad Nógrád, 1950. július (6. évfolyam, 26-30. szám)
1950-07-22 / 29. szám
Küzöfljjülk « Minisztertanács határozatát ßt'fjijitfi iönue>fgaa»«»afffMf«nta*má m begyűjtési versenyt llarrot a régi gondolkodásmód *‘Hen VI. évfolyam 29. szám, Aia 50 fillér 1950 július 22 wmmimmMmsmsrmB Az ötéves terv és it munkásosztály felelőssége A hároméves terv győzelme után Pártunk az ötéves terv megvalósítására vezeti népünket. Az ötéves terv első féléve új munka hőstetteket hozott létre, a Terv megvalósításának új hősei szülte liek, élmunkások, sztahanovisták, a izakma legjobb dolgozói- A munkás- jszlály hatalmas erővel és lendülettel nutatott utat a dolgozó parasztságnak es a néphez hit értelmiségnek is a jövőért, a szocializmusért folytatott munkában. Számtalan nehézséget leküzdve, 'megbirkózva az ellenség állal emelt mesterséges akadályokkal, haladtak lőre. A Terv teljesítésével és lülleljc- ílésével fejezte ki munkásosztályunk ugaszkodását és hűségét a Párthoz és i kormányhoz, amelynek bölcs vezetése iddigi eredményeink és további gyűzel- neink biztosítéka. Megyénkben egész sor bizonyítéka •an a munkásosztályunk hűségének és intudaíának. A vízválasztói Vasötvö- -etgyárbau Vas Leó és Kiss Imre már úniiis tő-én befejezték az ötéves terv iső évét. Gordos, László szorospataki vájár október 30-i tervének teljesítésénél jár, ugyanígy Vas József is. A kisteleki bányászok bevezetik a meleg- •sákáhy-rendszert, hogy még több szelet tudjanak adni az országnak, az ötvös tervnek. Ötéves tervünk biztató jövőt tár elénk és ezért érdemes minden áldozatot, erőfeszítést meghozni. Csak a 11)0 milliós pótbcruházási keretből gesz sor új dolgot kap megyénk. Mog- avul Salgótarján vízellátása, kenyér- várat kap a város. JDiósjenőn kullúr- :iáz épült és nemrég nyílt meg az rdőturcsai. és nagybátonyi napközi itthon. Egymillió forintot fordítunk it- és járdaépítésre, korszerűsödik asútvonaltuik is az ötéves tervben, imellelt rengeteg új lakás, gép, szer- zám, a faluba bevezetett villany, kul- úrházak, új megyeháza jelzik, hogy ,oha olyan országot formáló tervet még nem valósított meg a magyar nép, mint amilyen az ötéves terv. Egy új, ipari jellegű ország alapjait rakjuk le, a melyben a beruházásokkal egyidőben állandóan és folyamatosán nő a dolgozók életszínvonala, javul a megélhetés, sőt, minden eddigieket felülmúló magaslatra emelkedik. Előttünk áll az ötéves terv még igen nagy része és az első félév azt mulatja, hogy bár hatalmasak voltak erőfeszítéseink és sikereket' könyvelhetünk el, de felütötte fejét az a veszély, hogy ezek az eredmények elvakulttá, ,elbizakodotlá teszik dolgozó népünket. Munkásosztályunk, de elsősorban a kommunisták, a Párt tagjai felelősséggel tartoznak az ország és a nemzetközi proletariátus előtt azért, hogy ezt az ötéves tenet győzelemre visszük, hogy ezzel is erősítsük a béke nemzetközi frontját és súlyos csapást mérjünk a háborúra uszító imperialistákra és csatlósaikra. Márpedig a tények azt mulatják, hogy ez nincs minden vonalon biztosítva, sőt az a veszély mutatkozik, hogy már most megesszük azt a borjút, amelynek csak jövőre kellene tejet adni. Biztató jővőnknek, a szocializmust építő ötéves tervnek ez az időelőtti felélése és elherdálása komoly veszélyt rejt magában és. Rákosi e ív társ figyelmeztetett bennünket arra, hogy azoknak, „akik már most 1950- ben követelik a: általános üdvösségei". meg a ,,boldogság szürcsölését“, eszébe kell juttatni az öt esztendeje megtett utat.“ Az ellenség, amely néhány esztendővel ezelőtt még arról beszélt, hogy éhen veszünk, megbukik a hároméves terv, hogy volna itt étet és bőség, ha amerikai kölcsönt vennénk fel. Persze munkásosztályunk hősies erőfeszítése bebizonyította, hogy a .Szovjetuniótól kapott szabadságot nem adjuk el, hanem azt felhasználjuk a magunk és a világ dolgozóinak üdvére. Csak természetes, hogy amikor négy - öl év után a felszabadult magyar nép, ellenség és barát által elismert eredményt ért el, amikor hét hónappal élőbb fejezte be a hároméves tervei, az ellenség is kénytelen volt változtatni taktikáján. Látva felemelkedésünk nagyságút, becsmérelni kezdte eredményeinket és arról beszélt, hogy még csak idáig vagyunk hogy ilyen alacsony uz életszínvonal- Azt szeretnék, ha tovább' nyújtóznánk, T*':’vt ameddig á takarónk ér, megennénk a jövőnket és ezzel az ellenség szekerét tolnánk. Pártunk, amely mindig éberen, az ötéves terv célkitűzéseit szemelőll tartva, őrködik a dolgozó nép érdekei felett, most is idejében felhívta figyelmünket erre a veszélyre és május 31-i határozatában leszögezi, hogy ha a mutatkozó eredményeken betűt lévő hibákat és hiángosságokat a legrövidebb időn belül nem küszöböljük ki. eddig elért eredményeinket és előrehaladásunkat tesszük kockára. A Part. határozata a magyar munkásosztály és elsősorban a kommunisták felé veti fel, hogy a szocializmus építése, a béke védelme komoly erőfeszítéseket, áldozatkészséget, harcedzettséget, fegyelmet követel. De megköveteli azt is, hogy kérlelhetetlenül és az ezen a téren mutatkozó elnézés és megalkuvás felszámolásával! leplezzük lie a bér- és OTI-csalókat, a jobboldali szociáldemokratákat és a klerikális reakció szekér- tolóit, akik valamennyien dolgozó népünk ádáz ellenségei. A tények bebizonyítják, hogy akik a legjobban agitálnak eddigi eredményeink ellen, akik még többet szeretnének maguknak, harácsolni, azok, bű kiszolgálói voltak a Horthy-fasizmusnak és most is az amerikai imperialistákban van minden reménységük. Így a pálfalvi központi műhelyben Eszenyi Pál vagy Földi József, aki most több idő alatt akarta elkészíteni azt a tengelyt, amit munkába kiadtak neki, mint a múltban. Vragy a pálfalvi üveggyár bérfelelőse, aki uszít a darabbérezés ellen, közben saját vagyonút szeretné növelni. Győri János a larjáni üveggyárban; aki nagy setejttel dolgozott, állandóan betegeskedett, közben vadászhatni és mulatozni járt. Kiderült róla, hogy a Volksbund szervezője és irányítója volt, együttműködött a nácikkal. Nem különb tőlük Szukán Ágoston nagybá- lonyi jobboldali szociáldemokrata sem, aki kevesli az életszínvonal emelkedését, ugyanakkor a felszabadulás óta már vagyont harácsolt magának. Munkásosztályunk. elsősorban a kommunisták érezzék át felelősségüket az üzem vezetésében és irányílásában. Ötéves tervünk megköveteli, hogy felszámoljuk az olyan lazaságokat, mint amilyen az acélgyári tervfegyelemben mutatkozik, vagy a salgótarjáni vásártérén, az új lakások építkezésénél, ahol a dobálásiól összetörik a tégla és az épülő ház helyére raktak mintegy 40 ezer téglát, amit most újra át kell ’rakni. Az ellenséggel való együttműködést jelenti az ilyen hibák eltűrése, vagy a felettük való megalkuvás. Az ellenségnek való segítséget jelenti az is, ha nem leplezzük le a darabbér ellen uszitókat, ha nem világosítjuk fel kevésbé öntudatos munkatársunkat arról, hogy a szocializmus építése nem képzelhető el áldozatkészség, harcedzetl- ség és fegyelem nélkül. A dolgozó nép, a munkásosztály, de elsősorban a kommunisták felelősek azért, ami ebben az országban történt. Mi. a szocializmust a'karjnk felépíteni, ezért alkotta meg Pártunk az ötéves tervet- Az ötéves terv hatalmas célkitűzéseket állít elénk. A szocialista társadalom építésének törvényszerűsége pedig megköveteli, hogy a társadalmi össztermékek egy részét új beruházásokra fordítsuk, erősítsük országunkat, honvédelmünket az-iparban és a mezőgazdaságban új, korszerű gépeket alkalmazzunk, emeljük .kulturális életünket. Ezentúl pedig a bérezésben érvényesítsük a „mindenki munkája szerint“ elveti Ez a bérezési rendszer biztosítéka annak, hogy a termelékenység állandóan emelkedjék, amivel megteremtjük az anyagi alapot az előbb említett feltételek végrehajtásához. Szívós küzdelmet kell folytatni a régi világból reánk maradt elavult gondolkodási módok ellen, amelyek még ma is élnek munkásosztályunk világ- szemléletében és amelyek a legtöbb esetben kerékkötői szocialista építésünknek. Amikor Molnár István elv- társ,- sztahánovista vas- és fémcsiszoló hozzánk írt levelében' követeli a laza normájának megszüntetését, akkor nemcsak a kommunista felelősséget véti fel az ötéves terv megvalósítása terén, de harcot indít az ellen a régi, maradi és ötéves tervünk győzelmeit veszélyeztető felfogás elljen, hogy ezeknek a normádnak, amelyekkel most dolgozunk, örökérvényüeknek és megDél-Korea fele a néphadsereg győzelmesen nyomul tovább előre A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága július 15-én közölte, hogy a néphadsereg alakulatai valamennyi fronton folytatták támadásukat, fölszabadították Keszan és Enphun helységeket. Az amerikai légierő támadást intézett Vunszan városa ellen, a támadó gépek közül kettőt lelőttek. A még fel nem szabadított vidéken állandóan erősödik a partizánmozgalom. A partizánalakuiatok egyre keményebben támadják az ellenséget a Taezsontól keletre fekvő területen Sangcsu és Kimosunk vidékén. A partizánokat a helybeli lakosság is támogatja, különösen az ifjúság. A felszabadító észak-koreai hadsereg gyors előnyomulása következtében Taezsonban állandó riadó. készültség varr és a kormány már elhagyta a várost A néphadsereg egységei átkeltek a K inufoiyón és már csak néhány kilométerre vannak Taezsontól. A visszavonuló amerikai tüzérség nagyrészét bekerítették és megszakították az összeköttetést az amerikai és a déikoreai csapatok között. Az amerikai sajtó minden vonalon kénytelen elismerni az északkoreai csapatok erkölcsi fölényét és megtörhetetlen támadó szellemét. Beismerik hogy az amerikai tankelhárító fegyverek csődöt mondtak. Az amerikai katonák kiképzése oly fogyatékos, bátorságuk olyan alacsony, hogy mihelyt a csata kezd kissé felmelegedni, azonnal ott hagyják hadállásukat és megfutamodnak. Nap mint nap jönnek a csalódások, a vereségek, amelyek súlyos csapásokat mérnek az amerikaiak büszkeségére. Az eddigi hadműveletek eredménye képpen Dél-Korea fele felszabadult az imperialisták rabságából. és a legutóbbi jelentések szerint a koreai néphadsereg csapatai áttörték az imperialisták fő védelmi vonalait, hogy hátbatámadják az amerikai állásokat. Taezsonnáb A phöngjangi rádióban közölték 114 amerikai hadifogoly nyilatkozatát, akik kijelentették: „mikor elindultunk Dél-Koreába azt mondták nekünk, hogy Korea segítségére megyünk a „béke és a szabadság megvédése céljából." Világosan megértettük, hogy az amerikai kormány Koreában fegyveres beavatkozást hajt végre." Nugent, az amerikai hadsereg 24-ik ezredének kapitánya felhívással fordult az amerikai katonákhoz, amelyben rámutat, hogy az amerikai hadsereg túl gyenge az igazságos háborút vívó koreai néppel szemben és Amerika sorsát tovább nem szabad háborús gyujto- gatókra bízni. Azok a katonák, akiket a frontra küldenek, tagadják meg a partraszállást. Az egész világon hatalmas tiltakozó mozgalom hullámzik végig az amerikai imperialisták koreai intervenciójával kapcsolatban. Budapest népe az elmúlt szombaton hatalmas méretű tiltakozó gyűlésre vonult a Sportcsarnokba. Losonczy Géza elvtárs, a nagygyűlés szónoka kijelentette; — A Korea elleni fegyveres beavatkozással megnőtt a háborús veszély, de ugyanakkor a Korea elleni fegyveres beavatkozás hozzájárult a béke erőinek növekedéséhez is, azáltal, hogy végkép lerántja az álarcot az imperialista háborús gyujiogatók- ról. — Ha az amerikai háborús gyújtogatok megpróbálnák a háború tüzcsó- váját a mi házunk tetejére vetni, akkor ne legyen kétségük: az egész ma- magyar nép ugyanúgy egyemberkénl ugorna talpra, mint a koreai nép! Kvan O-Dik Korea magyarországi követe, felszólalásában hangsúlyozta: „A hazája szabadságáért, békééiért, egységéért és függetlenségéért talpra állt koreai nép feltétlenjil megsemmisíti Li-Szin-Man áruló klikkjét és kikergeti az undorító agresszorokat, az amerikai imperialistákat. A hozzászólásokban Péter János tiszántúli református püspök felhívta az egyház embereit, hogy tettekkel is álljanak Korea ügye mellé, a béke megvédésére. Pányi Ferencné sztaháno vista munkásnő javasolta, hogy haladék nélkül küldjünk orvosi segítséget, orvosokat, ápolónőket, gyógyszert, kórházi felszerelést Koreába. Ígéretet tett, hogv 195I-ik évi tervét ez év augusztus 1-ig teljesíti. Dr. Horváth Ricbárd, cisztercita szerzetes, a bóke6zeret.ő keresztény tő • megek nevében szólalt fel, és tiltakozott egy kis nép függetlenségére törő támadás ellen. — Ugyanakkor ki kell mondanom, hogy van egy harc, amely jogos és dicsőséges, ez a békéért íolyó harc- Ez a harc a mi harcunk is. Ebben az igazságos és dicsőséges harcban mindnyájan egyek vagyunk, pártállásra és vallásos meggyőződésre való tekintet nélkül. Ebben a harcban veletek menetelünk mi, népünkhöz hűséges katolikus papok, népünktől semmiféle hatalom sem szakíthat el bennünket. Somlai Artúr színművész, a magyar színésztársadalom nevében fejezte ki tiltakozását és követeli, hogy az amerikai imperialisták azonnal vonják vissza csapataikat Koreából. A felszólalások után a béketanács nagygyűlése határozati javaslatot fogadott el és táviratot küldtek Kim Ir-Szen elvtársnak. Ebben a hatalmas tiltakozó mozgalomban, a békéért folyó harcban megyénk dolgozói is együtt menetelnek hazánk és az egész világ haladó emberiségével. A megyei tanács titkársága, békebizottsága is kifejezte testvéri együttérzé sét a szabadságáért harcoló hős koreai néppel és a béke-naggyülést* üdvö zölve ígéretet tett, hogy minden erővel támogatni fogja ennek határozatait. A zagyvai-rakodó dolgozói üzemi gyűlést tartottak, ahol követelték „el a kezekkel Koreától." Forgács lejtősakna dolgozói táviratban fejezték ki tiltakozásukat az amerikai imperialisták beavatkozása ellen. 5Az együttérzés és a segítés gyakorlati megnyilvánulása fejeződött ki, Kotrocó Berec István nádujfalusi pártA „Megvédjük a békét“-mozgalom Országos Tanácsa a napokban felhívással fordult a magyar néphez. Kéri, hogy mindenki erejéhez mérten támogassa ezt az országos gyűjtést, amely a hős koreai nép megsegítésére irányul. A felhíváshoz telkesen csatlakoznak az. üzemek, bányák dolgozói. A jobbágyi Kőzetfeltáró Nemzeti Vállalat havidíjas dolgozói harcos szolidaritásukat nyilvánították akkor, amikor havi keresetük" egyszázalékát felajánlották a szabadságáért küzdő koreai néji megsegítéséreI titkár lettében is, aki Csipkés bányaüzemnél dolgozik. Hogy a széntermelésből ne essen ki, búzáját meg- állásnélkül 48 órán keresztül aratta, mondván, hogy ezzel is segítette a koreai nép harcát és a mi ügyünket is. Ballon József elvtárs, mátranováki sztahanovista vájár így ír hozzánk a koreai üggyel kapcsolatban* A koreai nép szabadságáért, becsületéért és az életéért harcol az imperialisták ellen. Nem a dollárokért, hanem az emberi becsületért és a világ dolgozóiért és azok békéjéért harcolnak. Mi, magyar dolgozók, akiknek a Szovjetunió Vörös Hadserege hozta el a szabadságot, megfeledkezünk arról, hogy nekünk kötelezettségeink vannak és hogy nem mindegy nekünk, hogy háború lesz-e, avagy béke, az egész világon. Nekünk figyelemmel kel! kísérni a koreai dolgozók ellen irányult támadást. Mi, magyar dolgozók, akik békében építjük országunkat, nem feledhetjük el az öt évvel ezelőtt pusztító hitieri fasiszta háborút, amelynek nyomai,még ma is láthatók országunk területén. Hiszen még el sem felejtettük azt, hogy mennyi gyermek maradt árván és mennyi özvegy anyát és rokkantat hagyott hátra, akikre ma is fájón nézünk. Ezeket nekünk nem lehet tétlenül nézni. Tiltakoznunk kell az ellen, hogy az imperialisták fasiszta módra gyilkolják Koreában munkástestvércinket. Gondoljunk vissza azokra az időkre, amikor még mi Fis a kapitalisták kezében , voltunk, hogy milyen nehéz volt, hogy fájt, amikor igazságtalanul, aljas módon bántak el veiünk. Mi, magyar dolgozók azzal tudunk felelni ezekre az aljas tettekre, hogy összefogunk és dolgozunk. Termelésünket nap, mint nap fokozzuk, igyekezünk azon lenni, hogy leleplezzük azokat az elemeket, akik a klerikális reakció által vagy a kapitalista ügynökök által akarják termelésünk fokozását akadályozni, népi demokráciánk fejlődését gátolni, avagy Pártunk tisztaságát akarják holmi rágalmakkal beszennyezni. Az amerikai kapitalisták mindont elkövetnek, hogy az ő uralmukat még egy bizonyos ideig fenn tudják tartani. Igyekeznek a Szovjetuniót szidni, rágalmazni, holott mi, népi demokratikus államok dolgozói tudjuk jól, hogy a Szovjetunió számunkra elhozza azt a szabadságot, amit mi oly régen vártunk, amely szabadságért Dózsa, Petőfi vívtak nehéz küzdelmeket, a nép jogaiért. Sosem feledjük el elvtársak azt, hogy ebben a harcban nem vagyunk egyedül. Ebben a harcban vezet bennünket a Párt és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs. Vezet a világbéke őre, a nagy Szovjetunió és annak bölcs vezére, Sztálin elvtárs. Krizsámk Jánosné elvtársnő, a pásztói termelőcsoport dolgozója így vélekedik az amerikai imperializmus koreai provokációjáról: — Tisztán látom azt az aljas tervet, amit az imperialista háborús gyújtogatok maguk elé tűztek. De bármilyen módszert próbálnak alkalmain! a. hős koreai nép ellen, támadásuk visszaverődik a koreai nép és a világ dolgozóinak elszánt ellenállásán. A koreai nép elleni merénylet — merénylet a világ békéje ellen. Ezért van az, hogy szerte a világon mindenütt felemelik tiltakozó szavukat a békeszerető embere^ százmilliói. Mi, a pásztói tormelőcsoport dolgozói, még jobb munkával, a cséplés időelőtti teljesítésével tiltakozunk az amerikai halálgyárosok koreai támadása ellen. Korea népe győzni fog, mert az igazságért harcol és harcát támogatja az egész világ békeszerető népe! A felajánlott összeg ezerötszáz forint» A jobbágyi Kőzetfeltáró NV dolgozói, megértve a kiküldendő tábori kórház jelentőségét, segítségére sietett a hős koreai népnek. ★ Pártunk felhívja megyénk dolgozóit, hogy indítsanak gyűjtési mozgalmat a hős koreai nép megsegítésére. Az MNDSZ megyebizottsága megyénk dolgozó asszonyai felé fordul, hogy anyagi támogatásukkal tegyék lehetővé: a kórházvonat minél előbb kijusson Koreába. A jobbágyi dolgozók 1500 forintot gyűjtöttek váltó z tat ha la Itannak kell lenniök. Akkor egyben arra mutat, hogy a laza normák veszélyeztetik jövőnket, jó ta- lajl adnak az ellenség működésére és mindent, amit idáig a munkásosztály és a dolgozó nép a tnúga verítékével és fáradságával felépített,' romba- döntheti. A mi felelősségünk nemcsak a laza normák felszámolásáig, ötéves tervünk győzelméig és ezzel szocializmusunk felépítéséig terjed ki, hanem ennél sokkal messzebb. A mi országunk része annak a hatalmas béketábornak, amelyet a Szovjetunió vezet, amelynek keretében a szabadságot szerető koreai nép győzedelmeskedik az amerikai imperializmus beavatkozása felett. A világ munkásosztálya elvárja tőlünk, hogy felelősségünket még jobban érezzük át, hogy tudatában tegyünk, az a jövő, amelyet' mi magunknak építünk; győzelmet jelent a béketábor, a világ haladó erői számára!
