Szabad Nógrád, 1950. július (6. évfolyam, 26-30. szám)

1950-07-15 / 28. szám

1950 július 15 SZABAD NÖGRÁD Fokozzuk a behordás és a tarlóhántás munkáját Dolgozó parasztságunk az aratás során jó eredményeket ért el-' Na­gyon sok azoknak a községeknek a száma, amelyek az aratást kitűzött határidő előtt fejezték be. Megállapít­hatjuk, hogy a behordás területén már nem számolhatniuk be ilyen jó ered­ményekről és több járásunkban sú­lyos lemaradások vannak. A járások közül a behordás te­kintetében első helyen a balassa­gyarmati járás van. A járás terü­letén 8219 holdról végezték el a behordást. Azonban ezt nem lehet jó érdemé ily­nek mondani, ha figyelembe vesszük, hogy a balassagyarmati járás összes vetésterülete 25.550 hold. A járások között második helyen a pásztói járás van. A lemaradás még nagyob, mint a balassagyar­mati járásban, mert a majdnem 29 000 hóid vetésterületből mind­össze 7000 holdról történt meg a behordás. A rétsági járás 5031 holdon végzett a behordással. Ebben a járásban is fo­kozni kell a behordás ütemét, mert az eddig behordott terület Csupán 20 szá­zalékát teszi ki az összvetésterület- nek. A salgótarjáni járás még ilyen eredménnyel sem dicsekedhet. E<jdig 4270 kát. holdról tör­tént meg a behordás. Legutolsó helyen a szécsényi járás váh. A behordást még 20 százalékig sem végezték el. A legnagyobbfpkú lemaradást a szé­csényi járásban; a Népfront Bizottsá­goknak az igaerőbiztosítással, a mun­kaerő helyes elosztásával kell biztosí­tani a behordási munkák gyors elvég­zését. A behordás gyors elvégzését segíti elő Kálló község dolgozó pa­rasztságának felhívása. Az említett község versenyre hívja ki a gabona- behofdás, cséplés és beadás minél etőbi befejezésére. A kállóiak vállal­ták, hogy július 20-ig befejezik a csép- lést és a cséplés után számított 3 napon Iveiül teljesíteni' fogják beszol­gáltatást kötelezettségüket. A szállítási szerződéssel lekötött gabonamennyiséget 2 napon belül a cséplés befejezésétől számítva, a l'öldniü vessző vetkezet raktárába szállítja Kalló község dolgozó népe. A kállóiak felhívásához már történtek csatlakozások. Litke és Endrefaíva községek párosversenyben végzik a versenyben vállalt kötelezettségek tel­jesítését. A Népfront Bizottságok helyi szer­vezeteinek szem elölt kell tartani a minisztertanács termény-begyűjtésről szóló határozatát, oda kell hatniok, hogy jó szervezőmunkával a behordásban fennálló lemaradásunkat behozzuk. Az aratási munkák után, a behor­dási munkákkal egyidőben, a megye nagyrészén megindult a cséplés is- Eddig 85 községben indult meg a eséplés. A legnagyob lemaradás ezen a té­ren a rétsági járásban van, ahol mind­össze még csak hét községben indult meg a cséplés. Ezen a téren is első helyen van a balassagyarmati járás és a megyénk többi járásainak is kö­vetnie kell a balassagyarmati járás példáját. A cséplésröl érkező jelenté­sekből megállapítható, hogy az idén bőséges gabonatermésre számíthat Nógrád megye. Több községben eléri és túlhaladja a holdankénti 10 mázsás átlagot. Nemti községben a búza holdankénti átlagtermése 10 máris«­Homokterenyén már 11 mázsát lehet számítani. Hasonló jó eredmények vannak me­gyénk különböző községeiben is. Az elcsépelt gabona mennyisége 13.600 mázsa. A behordási munkák mellett lema­radás tapasztalható a tarlóhántási munkák végzésében is. A megyében a tarlóhántást ezideig a learatott terü­letnek alig 2 százalékánál végezték el. Sürgősen fokozni kell ezen a téren a munkát. A tarlóhántás elvégzésében a járásonként! sorrend a következő: 1. balassagyarmati járás 2042 hold, 2- pásztói járás 1442 hold, 3. rét­sági járás 512 hold, 4. salgótar­jáni járás 378 hold, 5. a szécsényi járás 42 hóid. Amint láthatjuk, súlyos lemaradás van a tarlóhán­tás végzésében­A nógrádmarcali állami gazdaságban már több, mint 250 katasztrális hold tarlót tárcsáztak meg az elmúlt héten. A szécsényi állami gazdaság poli­tikai vezetője, László Ferencné, csép­lőbrigádot szervezett az irodai sze­mélyzetből, hogy- a cséplőgép ne he­verjen kihasználatlanul- László elv­társnő maga is kivette a részét a mun­kából. !• ” Az elmúlt bélen megtörtént Szé- csényben is az első ünnepélyes gabona- átadás-. Kiss József dolgpzó paraszt­adta át elsőnek a gabonáját Szécsény dolgozóinak örömujjongásai köze­pette. Kálló községben az elmúlt hét fo­lyamán 45 katasztrális hold területről búzát csépeltek el. amelynek az ered­ménye 445 mázsa lett. vagyis 10 má­zsa holdanként. A pásztói járásban' 1486 dolgozó pa­raszt 7627 mázsára kötött szállítási szerződést. Dolgozó parasztságunknak fokozot­tabb munkával — ugyanúgy, mint az aratási munkáknál — azon kell töre­kedni. hogy behozza lemaradását be­hordási és tarlóhántási munkákban. * A rónai bányászok és bányász asz- szonyok az elmúlt vasárnap brigá­dot alakítottak és énekszóval vonul­tak aratni a ceredi határba, az állami gazdaság földjére. A brigád hat hold rozs aratását végezte el. Vizsláson szép eredményeket érnek el az aratás­nál és cséplésnél- Nyolcadikén este ünnepélyes külsőségek közt megtör­tént az első terménybeadás is. Taron Balogh Lajos 5 holdas Uis- paraszt 197 kilogramm adóbúzát és 10 mázsa szállítási szerződésre lekötött búzát ünnepély kereté­ben szállította be a földműves­szövetkezet raktárába. A jobbágyi üzemi ifjúság a palotás!, pásztói tszcs-nél Bokor és Jobbágyi egyénileg dolgozó parasztoknál ara­tási munkát végzett annak mielőbbi befejezése érdekében. Az ifjúság a cséplés befejezéséig 12 tagú tűzőrsé- get ad Jobbágyiba. Megyénk dolgozói szeretettel tekin­tenek a balassagyarmati seprőgyár ifjúmunkásai felé. Derék és példamu­tató önzetlen munkájukért, mert jú­lius 1 -én üzemi munka után brigádot szervezve, learatták a betegállapot­ban lévő özivegv Polnk Józsefné 900 négyszögölnyi rozstermését. • tg*i .........■■ ■ ■■■n ■ | .....'• j ,( .. Dudá s János, Barnóki Mihály és Szluka János BEADTA GABONÁJÁT DIÖSJENÖ község felett fekete, komor felhők vonulnak el. A Bör- zsönyhegység is egész elkomorodott tőle. Sötét haragoszöld színt kapott. Olyan váratlanul érte a községet a hirtelen zápor, hogyha már nem lett volna levágva a gabona, még kárt is okozott volna. A község parasztságát nem érte meglepetés. Számított az időjárás ilyen hirtelen megváltozá­sára. Iparkodtak a munkával. Mikor a zápor megindult, jóked­vűen szállingóztak haza a határból. Dudás János még megállt a kuko­ricaföldje szélén. Nem törődött vele, hogy az eső, hol a hátát, hol meg az arcát csapkodja. Amikor az arcába csapott, a kalapját jobban a szemébe húzta. Nem valami új kalap volt. Már sok ilyen esőben védte a gazdája fejét. Most is jól szolgál, mert amikor Dudás jobban a szeme fölé emelte, egészen jól végiglátott a kukoricaföldön. Csak úgy éledt az egész határ. Dudás meg is jegyezte. — No, ebből is jó termés várható. Aztán elindult. Szaporán vette a lépteit. Ügy sietett, mintha valami új gondolat hajtaná és nem akarja, hogy mások megelőzzék. Egyenesen a köz­ségházára ment. Ahogy megállt a nyitott ajtóban, egy pillanatra meghökkent. Tökben ültek a községházán. Az agyán vé- gigvíllant a gondolat. Megelőztek. A KÖZSÉGHÁZA asztala körül úgy számra vagy 12-en voltak. Böger István bö parasztgatyában és egy fekete lajbi a vállán. A lajbiba szinte belekapaszkodott egy szál szalma- A hordással foglalkozott, amikor az eső megzavarta. Ott volt Csatádi János is, aki egyre azt bizonygatta, hogyha esni fog az eső, lemaradnak a hor* dással is meg a csépléssel is. Dudás éppen azon gondolkodott, megmondja Csatádinak, hogy- bizony ő nem akar lemaradni, de megelőzte őt Barnóki Mihály. — Már pedig én nem akarok és nem is fogok lemaradni, sem a behor­dással, sem a csépléssel. Sőt... — végignéz az ülőkön, majd az ablak- párkányt kezdi fogdo-sni — vasárnap csépelek is, meg be is adom fölös ga­bonámat. Dudás János most már belép az aj­tóból. Ügylátszik, hiába sietett, mert mégis megelőzték/ Szluka János is felfigyel Barnóki bejelentésére és feléje fordulva ezt mondja: — Mihály, én is veled tartanék. Adjuk be együtt a gabonát... Még mondana sok mindent, mert tudja, mint jelent a gabonabeadás, kultúrház, jobb iparcikk, kórház, bé­ke, de Dudás elvágja a hangját, mert amilyen elhatározással jött, olyan ha­tározottan mondja: — Főjegyző elvtárs, elvtársak! Én is ilyen szándékkal jöttem. Siet­tem, de látom, megelőztek. Azért sze­retnék én is az elsők között lenni. Ügy gondolom, vasárnap meg is tud­nám tenni. Készen vagyok az aratás­sal. A csépiéire is készen állok, le­gyen az első zsákba került búzám az államé. A TÖBBIEK néztek, hol az egyikre, hol a másikra. Nem volt ez meglepe­tés számukra- Erről tárgyaltak vala­mennyien. Mindannyian arra gondol­ták, ha már ők készen vannak, legye­nek ők az elsők. Ez a beadás úgyis az egész község nevében lesz. Bőgér István, a legidősebb a köz­ségházán ülők között. Már sok ara­tást megérhetett. El is mondott már sok tapasztalatot. Most is, ahogy be­szélni kezd, figyelemmel fordulnak feléje. — Emberek! Ami ebben az ország­ban végbement, arról én nagyon so­kat tudnék mondani. Emlékszem, az­előtt, amikor a beszolgáltatásra köte­leztek. Vácra, a Weisz-raktárba hord­tuk a búzát. Ilyenkor a Dunán egy­mást érték a búzaszállító hajók. Mink meg csak néztük, hogyan viszik a Dunán fölfelé a búzánkat, amiért any- nyit dolgoztunk. Van itt még olyan köztünk, aki emlékszik rá. Ezek az idők voltak a legkeservesebb nap­jaink. Nehezen álltunk neki, hogy bevigyük a gabonát. Most meg mit látok. Versenyezünk, hogy ki legyen az első. Hát nem nagy változás ez? — Igaza van Pista bácsi, verseny- zünk. Most nem viszik el a búzánkat. Versenyzőink a beadással, mert mind­nyájan azt akarjuk, hogy szép le­gyen az ország. Szép legyen a falu. Gépeket akarunk a földekre. Meg a kultúrház is nagyon kéne. A gyárak, a bányák dolgozói is megdolgoztak a szép fehér kenyérért. Azért verseny­zőnk, hogy elsők legyünk a beadással, hogy minél többet adjunk. Ezt Dudás János mondta el olyan hévvel, hogy egy szónok sem mond­hatta volna szebben. Bögér Pista bácsi bólogat és csak ennyit mondott. —• Tudom fiam, tudom, nagyon jól tudom. • MÉG A BEADÁSRÓL, a cséplésröl beszélgettek. Az eső is megállt. Az­tán egyenkint mindenki ment a maga munkájára, Bőgér Pista bácsi elgon­dolkozva ballagott. Bö parasztgatyá­ját lengette a Börzsöny felől jövő szél. Hosszúszárú esernyőjét szoron­gatta hóna alatt. • Vasárnap már kora reggel zúgott a gép Dudáséknál is, Barnókiéknál is és Szluka Jánoséknál is. Egymás mellett sorakoztak a búzá­val megrakott zsákok. Szépen fizet az idei termés. 10 mázsa is jön egy hold­ról. A szövetkezeti raktárnál is sür­gés-forgás van. Vörös zászlók kerül­nek az épületre. Az ajtó fölé egy vörös drapériát tesznek. Rákerül egy felirat is. „Éljen a világbéke legfőbb őre, a magyar nép nagy barátja, Sztálin!" A másik felirat a magyar nép vezérét, Rákosi elvtársat dicsőíti. Dudás János úgy 3 óra felé kezdte meg kocsiját feldíszíteni. Piros zászlót, aztán háromszínű magyar zászlót tűzdelt a kocsira. A lovak füle mellé is tett egy-egy szál piros rózsát. Még egyszer gondosan meg­nézte a kocsit, leporolta ruháját és felült a zsák tetejére. Elindult. Nem hosszú az út a szövetkezeti raktárig. De életének ez volt a legszebb útja. Üttörők jöttek eléje. Virágot adtak neki. A cigányzene is nagyon szépen játszott. Az úttörők még a kocsira is felültek. Énekeltek: „Kényszer volt egyszer a munka, ma hősi tett.. ■" Ott volt a szövetkezet raktára előtt az egész község. Integettek feléje. Éltették a békét, Szovjetuniót, a Pártot. Dudáéi János, Barnóki Mihály és Szluka János nézte a nagy lelkese­dést. Mikor jöttek, nem tudták, hogy ilyen örömet fog okozni munkájuk eredménye. Fejük felett meglibegtette a szél a vörös és a nemzetiszínű zászlót. Mindhárman egyre gondol­tak: ebben az országban érdemes dol­gozni. (Bobál) 5 Hékegyaá lések megyénkben Megyénk dolgozóinak egy része már táviratokban, üzemi gyűléseken kife­jezte tiltakozását az amerikai impe­rialisták koreai provokációja miatt. E hét folyamán a megye több részén lesz tiltakozó gyűlés. Csütörtökön a2 Acélgyárban és a Pártoktatók Házá­ban fejezik ki tiltakozásukat. Szomba­ton Pásztón és Jobbágyi községekben, vasárnap pedig Szécsényen, Balassa­gyarmaton és Rétságon tartana1; békegyűlést. TELJESÍTSÜK A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉST! Az elmúlt hét a gabonaszállítási szerződések Szervezésének és kötésé­nek utolsó hete volt. Földművesszö­vetkezeteink legnagyobb része min­dent elkövetett, hogy eredményeit ezen a téren javítsa. Már a szállítási szerződések kötésé­nek tapasztalatai világosan megmutat­ták, hogy megyénk dolgozó parasztsá­ga elfogadta, magáévá tette és követi Pártunk és kormányzatunk útmutatá­sait. Szövetkezeteink, tömegszerveze­teink a Párt segítségével fáradhatat­lan felvilágosító munkával vette fel a harcot a kulákok és a klerikális reak­ció különböző formában megnyilvá­nult aknamunkája ellen. Ezért volt a kezdet nehéz, azonban a szervező- és felvilágosító munkának az eredménye megmutatkozott abban, hogy megyénkben, a szállítási szerző­désre lekötendő gabonafelesleg elő­irányzatának 60 százalékát a dolgozó parasztság szövetkezeteinken keresz­tül lekötötte­Szövetkezeteink kisebbik része azonban nem vitte jól a szervező- és felvilágosító munkát s ennek kapcsán az eredmények is kisebbek voltak Ezek a szövetkezetek azt tartsák leg­fontosabb feladatuknak, hogy a többi szövetkezetektől ezen a téren is ta­nuljanak és javítsák meg mozgalmi munkájukat, tartsanak szorosabb kap­csolatot a Párttal és a tömegszerveze­tekkel, ez esetben egészen biztosan utói fogják magukat érni és a soron- következö feladatokat ők is hibátlanul elvégzik. A megyei központ munkája sem volt hibátlan, mert a többi fontos szö­vetkezeti munka mellett nem ismerte fel azonnal ennek a ..kérdésnek nagy fontosságát és ezért a tervező munka csak háromhónapos késedelem után indult meg. A soroakevetkező legfontosabb fel­adatunk most már az, hogy dolgozó népünk számára a jó terményt beta­karítsuk, illetve begyüjtsük. Földmű­vesszövetkezeteinknek továbbra is fontos szerepük lesz abban, hogy a községek terménybeadása szervezet­ten, versenymozgaloinszerűen törté ■ jen. Szövetkezeteinknek tehát továb ra is végezni kell a jó felvilágosít munkát, a dolgozó kis- és közé), parasztság között, a terménybeadu; sikere érdekében. Agitációs csoporto­kat kell alakítani a terménybeadás gyorsítása érdekében. Meg kell ma­gyarázni mindenkinek az idei jó ter­més jelentőségét, hogy a dolgozó pa­rasztság kap több, olcsóbb iparcikke­ket, ha tervgazdálkodásunkat segíti gabonafeleslegének idejében való beadásával. A terménybeadások megyénkben is megindultak. Balassagyarmat, Szé­csény, Nemti, Tar községekben meg­indultak felvirágozva, zeneszó mellett az első gabonával megrakott kocsik, hogy a géptől a gabonát egyenesen a földműves-szövetkezet magtárába szál­lítsák. Szövetkezeteink jó munkája van hivatva ezt a terménybeadást len­dületessé tenni, hogy dolgozó paraszt­ságunk érezze szövetkezeteink segít­ségét. Vigyázzunk tehát arra, hogy a magtáraknál torlódás ne legyen. Ébe­ren vigyázzunk arra is, hogy az el­lenségnek zavartkeltő munkáját csí­rájában elfojtsuk. Népköztársaságunk minisztertaná­csa a gabonabeadási versenyben ko­moly jutalmakban részesíti a dolgozó parasztokat, a földmüvesszövetkeze- teket és a terménybegyüjtóket. Erre a célra több, mint kétmillió forint ju­talmat irányzott elő. Megállapította a minisztertanács a gabonabeadás versenyszempontjait is. A terménybeadás gyorsítása, a ter­ménybeadás verseny-szerű megszerve­zése, a verseny kiszélesítése most a legfontosabb szövetkezeti feladat. Ez az, amire most minden erőnket összpontosítani kell, meg kell hiúsí­tani az ellenség minden próbálkozását. Ennek a nagy munkának sikeres el­végzésére mozgósítsák szövetkeze­teink minden erejüket. Valósítsuk meg a jelszót: „a gép­től a magtárba, minden szem gabonát". 1 SöV ‘ Hiányos felvilágosító munka a gyarmati cséplőgépeknél Az aratás befejezése ulán megyénk járásaiban, különösen a balassagyar­mati járásban és a város területén, tel­jes erővel folyik a behordási munka. A balassagyarmati- dolgozóparasztok is tudják, hogy a behordás épp olyan fontos része a te rm é nybe laka rí 1 á sn ak, mint maga az aratás és a cséplés. A növénytermesztés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat is előírja, hogy a behordást az aratás befejezése után 20 nap alatt be kell fejezni. -A város területén e határozat végrehaj­tása a megkívánt ütemben folyik. Az elmúlt napokban beindult a vá­ros különböző részein lévő közös szé­rűkben a cséplési munka. Azonban, ha megnézzük közelebbről a munka megszervezését és az egész menetét, megállapíthatjuk, hogy az eredmények mellett bizony vannak komoily hibák és hiányosságok is. Például a homoki­szőlő dűlőben a szérűben igen hstntjseytil ntffftf a csápiési nt imket. Ennek leginkább az az oka, hogy kevés a munkaerő. A géphez szükséges 20 műnk erő helyett csak 14 dolgozik. Számlatan esetben civakodás van a dolgozók között, ami a munka ro­vására megy. A helyi pártbizottság és a DÉFOSZ járási és városi titkárság funkcionáriusai igen gyakran megláto­gatják a cséplési munkát. Ennek elle­nére még sem fedték fel a fennálló hiányosságokat és hibákat. Nem vet­ték észre, hogy- komoly akadályokat gördít a csélplési munkák elé. A DÉFOSZ elmulasztotta a géphez leszerződött munkások leellenőrzését és ügyet sem vetett arra, hogy a hiá­nyos munkaerő miatt már három nap óta a gép nem tudja elérni a megkí­vánt napi teljesítményt. Ez persze csak a szemveszteséget' vonhatja maga után. JVincs ttí'f/í'/ií/» ponyva a cséplőgép alá. A DÉFOSZ nem kö­telezte Molitórisz János géplulajdonost arra, hogy beszerezze, vagyis bizto­sítsa a géphez szükséges ponyvát. Ennek eredménye, hogy a ki-pergett gabonaszem a homokba hűül, amit már elveszettnek lehet tekinteni. Ezeket a fennálló hiányosságokat a népneve'.ömunka elhanyagolása is elő­segítette. Egy gépnél sincs beállítva népnevelő csoport. A helyi pártbizott­ság nem vette kellő figyelembe azt, hogy a cséplőgépnél a szemveszteség elleni küzdelem előfeltétele a jól meg­javított, gép mellé beállított nép­nevelő csoport kellő ébersége, a csép­lési munkák egész ideje alatt. Ezeknek ti népnevvtő csoportsaknak továbbra is az lenne a feladatuk, hogy felvilágosító munkát folytassanak min­den szem gabonáért. Már fel keltett volna világosítani a homokiszőlő dűlő­ben és a kórház melletti szérűkben lévő cséplőmunkásokat arról, hogy a dol­gozók kenyere ne a ponyvába, a lő­rékbe és a föld porába folyjon, ha­nem a zsákba. Hiányosság még az is, hogy nincs bevezetve a sajlóohasás. Nincs eredménylábla a szérűkben. így hál nem tudják azoknak a dolgozóknak a neveit feltüntetni, akik legjobban végzik a cséplési munkáknál a szem- veszleség elleni harcol. Ered meny tábla hiányában nem tud­ják felmutalni a cséplőgép verseny- eredményeit (ami nincs) és a példá­in» lalú dolgozó parasztok neveit sem, akik közvetlenül a gépnél kötik meg a versenyszerződést és a géplől egyene­sen a földművesszövetkezet raktárába szállítják a gabonafeleslegüket. /I psirtsaerrsasset nem fektet súlyt a cséplőgépek kö­zötti verseny megszervezésére sem, ami lényegében elősegítené a cséplés zavartalan és gyors befejezését. A városi pártbizottság és a DÉFOSZ városi titkárság vegyen irányt a fenn­álló hibák és hiányosságok kijavítá­sára és ellenőrizzék azt, hogy Pártunk és a minisztertanács határozatit min­denütt betartsák. (lantos)

Next

/
Thumbnails
Contents