Szabad Nógrád, 1950. július (6. évfolyam, 26-30. szám)
1950-07-15 / 28. szám
SZABAD NOGRAD 1930 július 15 MINDEN Sim FELESLEGES Új termést takarít be a varsányi termelőcsoport Búzává!, rozzsal megrakott szekerek iparkodnak a hűtárból a község felé. Óvatosan, figyelmesen vezeti a gazda a lovakat, hiszen ha felborulna, sok-sok ezer szem hullana ki a dús, kövér kalászokból. Bent a községben, Vársányban, ritka az olyan forgalom, mint most. Egymást érik a kocsik, egyik udvarba be, a másikból ki sietnek a fogatok. Az emberek keveset beszélnek, dologtalant ilyenkor csak a kulákházak tájékán lehet látni. A .nagy munkában is különösen kitűnik á termétőcsbport. Ami azt illeti, bizony egy kicsit lemaradtak. Valahogy túl biztosak voltak a maguk munkájában. De most aztán kétszeres erővel megy a munka. Rajtuk, a község dolgozóinak szeme, példát kell mutatni Cele Ferenc, a csoport elnöke, Fábián Sándor és Lehocki József csak néhány szóra állnak meg. Ilyen nagy munkaidőben vétek minden percet elpazarolni. — Korán vetettünk, jól megművelte a gép a földet, ősszel, tavasszal pétisóval biztosítottuk a nagyobb termést, — így mondja Cele elvtárs. — Harmincöt hold szerződéses búzánk van, amin lesz 10 mázsa holdanként. A rozsnál 7—8 mázsát várunk, A nép államának segítő keze, a bő terméskilátás csak fokozta bennük a haza iránti kötelességérzetei. Csoport- értekezleten beszélték meg, hogy a 35 hold szerződéses gabona mellett 42(1 mázsára kötnek szállítási' szerződési, de ha ennél több lesz, azt is teljes egészében beadják. — Tavaly is úgy csináltuk, hogy a géptől egyenesen a szövetkezetbe vittük a felesleges terményt, — mondja nem kevés büszkeséggel Fábián Sándor csoporttag. Pontról-pontra kitárgyaltak az értekezleten mindent. Úgy határoztak, hogy 17-éré minden el is csépelnek Aztán, hogy értesültek arról, miszerint a palolási tennelőcsoport terménybeadási versenyre hívta a megye többi csoportjait, még több tervszerűséggel végzik a munkát. Behorclás. cséplés, beadás szinte egyszerre fog történni. Ahogy megérkezik az első néhány kocsi gabona, már indul is a cséplőgép. Utána pedig díszített kocsival, ünnepélyesen viszik a magtárba a gabonát ü — A falu dolgozó parasztsága bizony komoly érdeklődéssel kísért munkánkat — és Cele elvtárs fejből gyorsan elsorolja, hogy milyen kilátásaik, milyen eredményeik vannak. . Közben jönnek a szekerek egymás után. A dolgozó parasztok úgy üdvöz- lik a csoport tagjait, mint akik példát mutattak, hogyan kell új életet kezdeni, — Egy-egy tagnak általában 120 a munkaegysége, egy munkaegység után pedig 30—35 forintot kap. De ez csak a pénz. Emellé jön még a fejadag, a baromfinak, a sertésnek való takarmány is. Alár most több előleget adtunk ki, mint amennyit tavaly egy-egy csoporttag keresett. Ha kifizetjük a gépállomást, a bevétel negyedrészét továbbfejlesztésre fordítjuk. A csoport eredményei messzi kitűnnek a községben. 10 pár tehén, borjú, ló, 40 sertés és egy csomó kismalac bizonyítja munkájuk eredményét. 1012 vagon takarmány van boglyába rakva. — Nálunk úgy van, ha valaki többet elér, a másik már azon iparkodik, hogy még többet mutasson fel — szólal meg Lehocki elvtárs. — Gyengébbeket, idősebbeket is úgy osztunk be, hogy biztosítva legyen a megfelelő munkaegységük. Ki mennyit dolgozik, annyi lesz a javára írva. De a nagy közös ügyük nem homályosodat el, egyéni érdekeik mellett. Tudják, hogy csak úgy fejlődhetnek tovább, ha közös ügyüket viszik elsősorban előre. Sajtóolvasással é-$ szemináriumokon fejlesztik politikai tudásukat, készülnek az új feladatok megalására. A kasza nyomában rendre dűl a lábon álló .gabona. A 11 kaszás más- félholdat. is elfog, nyomukban serényen hajladoznak a marokszedö lányok. Eljött a határőrség két bajtársa SAMUJÁN! MŰ MŰSORA: Július 15-fői 20-ig TENGERÉSZ LEÁNYA Július 22-től 24-ig & see 03*> HisEíPt' is, hogy minél előbb utolérjék az eddigi lemarádást. Lelkes versenyben folyik a munka, hiszen vállalásuk van. Azt tűzték ki célul maguk elé, hogy a munkálatokban mindenki 160 százalékot ér el. Ezt túl is teljesítették és különösen Tóth István elvtárs, a csoport párititkára tűnt ki, aki 18G százalékon felül végezte munkáját. A hiba még az, hogy nem biztosítják eléggé a verseny nyilvánosságát, nincs versenytáblájuk, ahol naprói-napra hálni lehetne az élenjárók és lemaradók névsorát. Uj munkaerők is vannak az aratók között. Bárány Ferenc, akinek az apja és nővére már csoporítagok és ö most munkájával igyekszik kiérdemelni, hogy a csoport méltó tagja legyen. De ott van az aratók között a községi pártzervezet titkára is. Örömmel és büszkeséggel újságolja, hogy ősszel már ő is a csoportban tesz Uj termést takarít be a varsányi „Dózsa" termelőcsoport. Életük nem régóta változott meg, de eredményeik máris nagyok és még szebbek a kilátásaik. A község egyénileg dolgozó pa- rasztságá nemcsak puszta érdeklődéssel nézi munkájukat, hanem az a tudat hatja át őket hogy, őszre közü'ük is többen belépnek a csoportba. A gazdálkodás két útja közül azt választják, amit Pártunk mulat... Jól választanak! A háromnapos kocsifordulóért •A MÁV salgótarjáni fűtőház dolgozói a háromnapos kocsiíorduló .teljesítése érdekében határozatot fogadtak el. Vállalták a zavartalan közlekedés érdekében a mozdonyok állandó karbantartását, nehogy útközben üzemzavar hátráltassa a munkát. A kocsiknál a hönfirtásokat megakadályozzák és a javításokat a lehető legjobban végzik. Célul tűzték ki a mozdonyok és kocsik leggazdaságosabb kihasználásait és éberen örködnek népgazdaságunk vérkeringésének zavartalan ütemére. Volt idő, amikor Nyitrai János géplakatos és Lantos Sándor felelőtlen munkája miatt a mozdony „fekve maradt". már ezen a téren hatalmas feiMa lődés tapasztalható. A kocsik és mozdonyok ellenőrzésére nagy gondot fordítanak. hogy a hibákat fokozottabban elkerüljék. A munka menetének megjavítása érdekében tízperces politikai oktatást vezettek be. Ezzel kettős célt értek el: egyik a munkamódszer megjavítása, a másik pedig a dolgozók öntudatának, ideológiai képzettségének fokozása. Szakoktatás régebben is volt, azonban nagy hiányossággal és politikai oktatás nélkül. A dolgozók elfogadták azt, hogy hetenként háromszor tartanak szakoktatást. A fűtőház dolgozói a fenti vállalásukkal akarják sikerre vinni a háromnapos kocsifordulót. Markó László cséplőellenőr vigyáz a jövőévi kenyérre Nagy munka folyik Pásztó határában. A traktor ütemes búgása és a hatalmas pelyvaíelhő elárulja, hogy cséplési munka íolyik. Pásztó község sem akar lemaradni a cséplésnél, nem akarja késve teljesíteni a terménybeadást. A géptől néhány méterre egyre szaporodnak az acélos búzával megtelt zsákok: jövőévi kenyerünk. A mázsa mellett Markó László cséplési ellenőr áll és gondosan bejegyzi a lemért zsákokat. A gép hátánál Turóczi István és Csépe András szorgoskodnak, erősen figyelve arra, hogy egy szem se folyjon lát a zsákon. Egy pillanat és Markó László már a gép másik oldalán figyel, kezébe vesz egy csomó szalmát és megnézi, vájjon mennyi szem maradt benne. — Laci bácsi! Hogyan került ilyen telelőségieljes munkára f — Hogyan?— Hát dolgozó parasztságunk, a Pórt jelölt, mert látta hogy tavaly is jól végeztem íelada tómat és most ezért helyeztek erre a lantos helyre. — De én vigyázok is arra, amit a minisztertanács határo zata megkíván tőlem — mondja büszkén. — Tudja-e, hogy mit íoglal magába a minisztertanács határozataf Egy kissé meglepődötten néz, maja homlokát törölve válaszol, — hogy h lehet ilyet kérdezni, hiszen akkor nem tudnám munkámat eredményesen folytatni. Odalép a gép hátához, ahol az acélos búza ömlik a zsákba. A porból alig látszik ki a szorgos Laci bácsi és folytatja: — A minisztertanács határozata kimondja, hagy az elsőosztályú búzába, nem mehet 2 százaléknál több ocsú, viszont az ocsúban sem lehet 2 százaléknál több búza. — Ez az eset elég ritka, de ha megtörténik, akkor még egyszer beöntjük a dobba! Ez időveszteséget jelent, de úgy igyekszünk beállítani a dobot és a szeleiét, hogy jól osztályozza, jól tisztítsa a búzát. Ismét újabb négy zsák került a mázsára, egyre nagyobb lesi a csomó, amelyet a megtelt zsákokból raknak és ez így megy óráról-órárií. Az osztagból már alig van néhány kéve, a nap is lemenőben van. Újat már nem kezdenek, majd holnap, ujult, friss erővel. Markó Laci bácsi eddig jól végezte munkáját, magáévá tette a miniszter- tanács határozatát. Megértette, nem közömbös, hogy egy zsákkal több szem került a mázsára vagy kevesebb! (j- i) Kössünk szerződést bíborherére és szöszösbükkönyre Megyénkben júliu6 10-én mégindult tszcsk-nél és a dolgozó parasztságnál az őszi vetésű növények, a bíborhere és szöszösbükköny szerződtetése. Az elmúlt gazdasági évben ezek a növények kiváló terméseredményt adtak, A szerződéskötések végső határideje augusztus 10-e. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az utolsó pillanatban kell: a szerződést, megkötni. Ezek növényfa jták korai vetésűek és a Növénytermeltető Nemzeti Vállalat sak úgy tudjuk biztosítani a minőségi vetőmagvak idejében való leszállítását, ha a szerződéskötések a tervterületre az előirányzott határidő előtt befejeződnek. Kulákok nem köthetnek szerződést. Ez a szerződéskötés harci feladat, éppen ezért versenyszerűen végezzük és használjuk ki azokat a kedvezményeket, amelyeket kormányunk dolgozó parasztságunknak a kamatmentes hiteire adott vetőmagok, a magasabb átvételi áron, a gyors beszállítási prémiumon keresztül nyújt. Ssnboiúló Sí n Sít k ah a i ítéíteli eí Dolgozó parasztságunk és népünk legádázabb ellenségei a kulákok és a fekete reakció, mindent elkövetnek, hogy kárt okozzanak a dolgozó népnek, hogy az aratási, cséplési és begyűjtési munkálatok szabotálásával kiragadják kezünkből jövőévi kenyerünket. Dolgozó népünk éberségén meghiúsult az ellenség minden támadása. Pártunk útmutatása alapján, egymásután leplezték le a kulákokat és állították bíróság elé, ahol megkapták megérdemelt büntetésüket. Tóth István, karancskeszi 29 holdas kulák, jólehet gabonája már érésben volt, elszabotálta az aratás megkezdését. A bíróság 3000 forint vagyoni elégtétel megfizetésére, háromKULÁK, KLÉRUS, BÜROKRÁCIA SZÖVETKEZET A JÖVŐÉVI KENYÉR ELLEN SÓSHARTYÁNBAN A balassagyarmati országút mentén, Ságújfalu, Karancsság községek határában, sűrűn sorakoznak á keresztbe rakott gabonacsomók. Nógrádmegyer község is közel jár az aratás befejezéséhez. Az utolsó kaszavágások az aratás folyamán elmaradt gazdák búzáit döntik rendbe. A szomszédos Sóshar- tyánba éppen ellenkezője van az előbb említett községeknek: az őszi vetésterületnek még a fele is lábon állt a múlt héten és jelentős szemveszteség lett. Viaszéréskor egy-két helyen és csak egy-két gazda aratott. „Van még idő. Ráérünk még. Majd ha a „csapószem'' kiesik, akkor kezdhetjük az aratást, összeapad a szem, ha előbb vágjuk a búzát, Péter-Pálnál." — Ezek a téves nézetek terjednek el Sóshartyánban. Kik terjesztették ezeket? Kik akadályozták az aratás időbeni kezdését? Kik törtek jövőévi kenyerünk ellen ? Későn kezdték az aratást Sós hártyán ban A kulák, a klérus, a bürokrácia, a maradiság. Ezek és a hozzájuk szegődött öntudatlan dolgozók voltak, akik tudatosan vagy tudatlanul nem kezdték el az aratást. A kulákok nagyrésze csak képmutatóan szerződtetett aratókat. Adorján Gábor 28 holdas kuláknak csak 2 aratója van. Szende József 25 holdasnak ugyancsak. Sorolhatnánk tovább, hiszen van belőlük bőven (28 a kulákok -száma) és mind egy húron pen- dül, mind kevés aratót szerződtetett. A DÉFOSZ pedig nem kötelezte a kulákokat, hogy elegendő számban szer zödtessenek aratómunkásokat. Meg is Van az „eredmény«". Amikor a megyében a rozs aratása már befejeződött, a búza aratásánál az utolsó ka szavágások vannak, a sóshartyáni ku- lákoknak még holdszámra aratatlanok a gabonaféléjük. Szende József 25 holdas kuláknak — aki csak 2 pár aratót szerződtetett — még 6 hold Ő6zi búzát kell aratni. Adorján Gábor, Sirkó János 29 holdas kulákok még 5 holdon nem végeztek az aratással. Olyanok, akiknek még 4 holdon kell az ősziek aratását befejezni, féltucat- J nem mondja ki, de suttogva már kolnyian vannak: Tóth Gyula, Antal József, Habony János, Sándor János, Szorcsik József, Bóna Sándor, Sirkó János kulákok mindnyájan elmaradtak az aratássalAzonkívül, hogy „ráérnek még", késleltette az aratást, közrejátszott az is, hogy Mester Sándor, amikor a búzája már érett volt, szőlőt kapált. A másik kulák, Antal Károly, a dohánnyal foglalatoskodott. De lábra kapott az is hogy majd a bizottság állapítja meg, az aratás kezdetét A kulákok vártak — közben jókat nevettek befelé — a bürokrácia melléjük szegődött és a kisparasztokat pedig elvonták az aratástól. Mit csinált a közigazgatás az aratás meggyorsításáért ? Röviden összefoglalva: semmit. Gyártotta a formális felszólításokat, iktatott, doboltatott. csak nem szervezett, nem mozgósított az aratás gyors befejezésére. Sóshar tyán jegyzője, Matesz György, elfogadja a dűlöfelelősök rossz jelentését. A dűlöfelelősök jelentik a jegyzőnek hogy „jól állunk, a rozs aratását befejeztük", a jegyző meg elhiszi. Ami kor az asztalra tesszük a lábonálló rozstábla egyik kalászát, akkor csak ennyi a szava: „Hallatlan!' Később beismeri, hogy „szemre is megvan 200 hold, amit még nem arattak le". Ez azért szemre, mert a község vezető jegyzője még nem volt kinn a hatéiban, nem ellenőrizte a kulákokat és hagyja, hogy peregjen a szem. A melléje beosztott Szemerédi Jó zsef jutási őrmester volt. Az aratás neki nem szívügye. Amikor a járási MEZOSZ táviratát kellett venni, hogy azonnal kezdjék meg az aratást, akkor ígv nyilatkozott: „Kérem, az en gém nem érdekel, letelt a hivatalos idő." De Szemerédi József nemcsak így szabotálja az aratást. A kulákok- kal állandó kapcsolatot tart. Velük érintkezik csak és az aratás gyors befejezéséről így beszél: „Tudja azt a magyar paraszt, mi var 6 ró a nagy noszogatás után.'* Szemerédi nyíltan hozról beszél, hogy ősszel összeszánt- iák a földet. Jászapáti Károly, a falu papja civilbe öltözik napközben, úgy terjeszti „igéit", ö már a jövőt „körvonalazza". Jó hírforrása van, hiszen Amerika Hangját hallgatja: a koreai eseményekkel kapcsolatban már fűzi a szálat és annyit mond: ,,az orosz és az amerikai erőkön múlik, milyen lesz a jövő társadalmi rendje". Jászapáti szíve biztosan nem a munkásosztály felé húz! Népünk, dolgozó parasztságunk ellen szövik aljas terveiket a reakció ügynökei. Agitálnak minden ellen. Legyen az minisztertanácsi, megyetanácsi, vagy helyi intézkedés, mind a „kommunistáktól jön", mondják ők. Ezzel törődnek, az aratás pedig vontatottan folyik. Ennek a híre már a gyárak munkapadjaiig eljutott. Ezért mentek az acélgyári falujárók Sóshar- tyánba, hogy segítsenek az elmaradottakon. Igen ám, de az ott nem megy olyan könnyen- „Nem kell itt segítség, elvégezzük azt mi" — mondotta Mester Máté kulák, a földművesszövetkezet igazgatója. Fel is ült a kerékpárra és a falujárók után hajtott. Amikor elérte őket, így kiáltott feléjük: — Egész héten ellopjátok az időt, most meg 70 forintot akartok keresni rajtunk. Menjetek haza, vár már az autó a faluban. Dolgozik a reakeói, a klérus Sóshartyánban. Szövik a szálakat, terjesztik a rémhíreket és nincs aki felvilágosítsa a dolgozókat, mert gyenge, rosszul működik a pártszervezet. Vezetőségi ülésre az öt tagból a legjobb esetben kettő jelenik meg. A népnevelők pedig egyáltalán, nem dolgoznak. Úgyszintén a bizalmiak sem. A sóshartyáni pártszervezet hibái az aratási munka során kiütköztek és sürgősen életet kell vinni a pártszervezetbe, hogy a még megbúvó ellenséget felszámolja, a behor- dási és cséplési munkát eredményesebben végezzék el. havi fogházra ítélte. Kristóf Ferenc nagyoroszi kulákot, akinek 53 hold földje van, az aratási munkák el nem végzéséért 1500 forintra és öthónapi börtönre ítélték. Csillik János 18 holdas dejtári kulák, aki amellett még mészáros is, nem gondoskodott kellő időben munkavállalókról, büntetése 2000 forint. Ugyancsak a dejtári Kis Lukács János, aki 49 holdon „gazdálkodik", növényápolási munkát nem végezte el és nem kötött szerződést az aratókkal. Büntetése 1 évi börtön, 5000 forint pénzbüntetés, 5000 forint vagyoni elégtétel, 10 évi hivatalvesztés és a községből egy évre való kitiltás. Lászlók Mihály nagylóci kulák, az árpát zöld állapotban vágta le; megérdemelte a kéthónapi fogházai és 400 forint pénzbüntetést. Volent Lajos és István, ludányhalászi, 25 holdas kulákok nem csávázták a búzát. Büntetésük 5 hónap és 2000 forint. Asszonyok a botakarításórt A salgótarjáni MNDSZ-asszonyok vasárnap a földművesszövetkezet gabonáját segítették learatni. Igen jó példát mutattak még ezen a téren a zagyvaiak, karancsaljaiak. Kistere- nyén 60, Jobbágyiban 24 dolgozó nő erősítette munkájával a béketábort és juttatta kifejezésre szolidaritását a koreai néppel. Az MNDSZ-asszonyok továbbiakban vállalták, hogy munkaidőn túl, a cséplőgépeknél felvilágosító munkát végeznek, ellenőrzik a behordást és a szemveszteség betartását, segítenek leleplezni a kulák és a klerikális reakció mesterkedéseit LEVEL HÉVÍZRŐL Nem tudom szavakba önteni azt az érzést, ami rám hatott, amikor váratlanul, 38 ledolgozott év után, Hévízre mehettem üdülni. Köszönhetem Rákosi elvtársnak, hogy lejutottam ide, kikapcsolódhatom egy Időre a munkából. Itt látom, hogy milyen gondtalan életet élhettek a régi urak, reakciósok. akik a munkásság vérét szipolyozták. Most már a munkások is eljuthatnak ilyen gyönyörű üdülőhelyre. Azon leszek, hogy innen kipihenve és felfrissülve térjek vissza munkahelyemre és segítsek többi munkatársaimnak, hogy azok is kiérdemeljék ezt a megtiszteltetést. PAPP JÓZSEF kisteleki bányász — Salgótarjánban július 17-én állat- vásár, 18-án pedig kirakodó vásár lesz. X Y I I T T E II * Feleségemtől. Merényi La.josné szül. Siraki Máriától különváltan élek. Érte semmiféle erkölcsi és anyagi felelősséget nem vállalok. Merényi Lajos A fent közöltéként sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal felelősséget nem vállal.
