Szabad Nógrád, 1950. július (6. évfolyam, 26-30. szám)

1950-07-08 / 27. szám

1950 július 8 SZABAD NÖGRAD s Bátrabban alkalmazzák * a kritikát és önkritikát Nagybátonyban A SALGÍotÁRJANl SZÉNBÁNYÁK TER VEE G TETEM AT ACÉLGYÁRBAN is megmozdultak Gerő elvtárs Központi Vezetőségi ülésen mondott beszédére. Az értekezletek, amelyek hivatva voi- lak átbeszélni üzemenként a fennálló hiányosságokat, nem tükrözték vissza az üzemek hű képét. Nem rántották lo kellőképpen a leplet az üzemek hiá­nyossága írói. A nagybátonyi körzet az utolsó há­rom hónap széntermelésével a szénme­dence első helyére került. Valóban a nagybátonyi körzet bányaüzemeiben megtalálhatók az újtipusú emberek, akik jó munkájukkal a dolgozó nép érdekeit szolgálják. Munkájuk irá­nya a fölemelkedést célozza. Ezeket a dolgozókat szép számmal) követik a nagybátonyi körzetnél. Ez azonban ko­rántsem jelenti azt, hogy- minden dol­gozó felfogása azonos ezek felfogásá­val. Helytelen lenne tehát arra gon­dolni. hogy itt már minden vonatko­zásban kielégítő, a szocialista munka- erkölcsnek megfelelő termelés folyik. Vannak olyanok, akiknél a kényelmi szempontok határozzák meg a terme­léshez való viszonyt. Éppen ezért, ne­künk, akik magasabb célok felé tö­rekszünk, szükségünk van a hibák fel­tárására, hogy kitűzött céljainkat győ­zelemre vigyük. Az üzemek kiértékelték Gerő elvtárs beszédét, de óvatosan beszéltek a hi­bákról és mondhatjuk kizárólag csak beszéllek róla. Ha kérdéseket intéztünk az illetékesekhez, óvatosságból elsik- lottak, vagy megkerülték a hiányossá­gokat, nehogy- ezek felszínre kerülje­nek- Pedig eléggé nagy méreteket ölte­nek a nagybátonyi körzet bányaüze­meinek- fogyatékosságai. NÉZZÜK CSAK SZOROSPATAKOT, ahol a munkafegyelem laza. Bejelen­tés nélkül hiányoznak, elhagyják az tizemet. Ezek az üzent öntudatlan dol­gozói. Az utóbbi időkben 46 dolgozó távozott el az üzemből igazolatlan mu­lasztások következtében. Fegyelmezet­lenség folytán a bányaüzem különböző helyein hulladékig és kődarabok gá­toljak a szállítás zavartalan menetét. Az üzem vezetősége és felügyelete nem fordít elég gondot a tisztaságra. Nem gondoskodnak a megfelelő gépi beren­dezésekről és így kézzel hajtható, erős fizikai erőt igénylő vi illával dolgoz­nak. ami hátráltatja a termelést is. •Motor hiányában két műszakon át kei­déit telepíteni a dolgozókat más helyre. Gyönge a kompresszor levegőnyomása és így a fejtőkalapácsok nincsenek megfelelően kihasználva. Az éjjeli szak termeléseit nem számítják ki a bányá­ból, aminek következtében a reggeli szak nem tud közvetlenül a termelés­hez fogni, mert előbb a teli csilléket kell kiszállítani. Ebből adódik aztán, hogy az üres csillék nincsenek meg­felelő időben biztosítva a termelők ré­szére, A keleti ereszkében nem volt megfelelő menekülő vágat. Előfordult az is. hogy- a felelőtlen munka követ­keztében Szűcs Miklósnak 25 csilléje elveszett a csilleírásnál. Ezzel a dol­gozók munkakedvét veszik el és így mód adódik az el tens ég bomlasztó te­vékenységére. MEGNÉZHETJÜK KOSSUTH-TÁ- RÖT IS, ahol szintén megtalálhatók a hibák, a hiányosságok. Itt 1.50 méte­res fa helyett gyakori esetben 2 mé­teres fái kapnak a munkahelyek és így kénytelenek elfürészelni a fái, amely elsősorban időveszteséget jelent, másodszor pedig a fánál 25 százalékos kárt. A munkafegyelem itt is laza. Be­jelentés nélkül távoznak az üzemből. A felvilágosító munka hiányában az „urasági“ dolgozók nincsenek tisztában a kereseti lehetőségükkel és így- az utóbbi időlyen itt is megindult a hely­telen munkásvándorítás. Háromnapos igazolatlan hiányzás után szököttnek kell nyílvánítani az igazolatlan hiány­zókat és ezeknek a száma az utóbbi hónapban 16-ra emelkedett. Az üzem­ben persze megtalálható Szukán Ágos­ton jobboldal: szociáldemokrata, aki igyekszik bomlasztó munkát végezni a dolgozók körében. Nem találja he­lyesnek, hogy a nép államában a bér­rendezést nem a múlt társadalmi rendszer formájához igazítják a mun­kásvezetők. Ez az ember tudatosan dolgozik a nép állama ellen. Kijelenti, hogv nem érzi az életszínvonal emel­kedését. Ha megnézzük az életkörül- ménveif az pontosan ellentétben van az ő állításával. Havi átlagkeresete 750.:— forint. A néni demokráciában 1.400 négyszögöl föblét kapott, de már rádiót is tudott venni a felsza­badulás óta. Huszonöt nan fizetett sza­badsága van. nyaralni mehet, de ezek­ről reejm dwíszf"!, meri úisrv nem tudna eredményes homWsdó foh-amaíot elő­idézni a dolgozók körében, nem be­szél arról sem. hóffv a Párt kidobta macából, mint elhulló, megalkuvó ioibotd^lú'élefnet. ‘Most a tnnnkásveze- töV-ct akaria lejáratni, mert ez ügy­nöki feladata. IRFeNB áNYÁN is fennállnak a hiá­nyosságok. A II. számú sikló köté!pályája föl van építve, de nem kielégítő, mert minden második csille kiesik, vagy a kötél esik le a korongról és hátrál­tatja a term elérd. Különösen télen kel­lemetlen, mondják a dolgozók, amikor jeges a kötéíkorong és állandóan em­bereknek kell mellette lenni, hogy egy- egy csille vontatása után a kötelet fel­tegyék, vagy irányítsák. — Sokszor előfordul — mondja Konszki Sándor elvtárs —, hogy fát nem kapok a munkahelyi-e és nekem kell érte kijönni. Ez szintén a szervezetlenségre vall, mert ez alatt az idő alatt ki veit' vonva a termelésből a termelő és tervét nem tudja képességeinek megfelelően telje­síteni. De sűrűn megismétlődnek ezek a jelek az üzem más dolgozóinál is. Az iparosoknak nincs megfelelő szerszá­muk és ha valami jelentéktelen hiba előadódik, mindjárt a páifalvai köz­ponti műhelyhez keil továbbítani a gél pet, vagy- szivattyút, Megtörtént, hogy a központi műhelytől megrendelt szi­vattyút hosszú idő után útbaindítotlák és Krsíerenyén találtuk meg. De ha­sonló eset volt már kapcsoló megren­delésnél is, amit szintén nem a meg­rendelőnek küldték, hanem Kossuth- táróra. Ezek a hibák a központi mű­helyt terhelik. Nincs biztosítva a meg­felelő üres csille az üzem dolgozói ré­szére, mivel kevés csille áll rendelke­zésükre. Ez természetesen a termelés csőkéntésére vezet. Itt is megtalálható a laza munkafegyelem. Nagy Majdon László nemcsak a termelés szocialista jellegét mellőzi, hanem gyakran be­jelentés nélkül hiányzik. Az üdülést már az év elején letöltötte és most el­térően a szabálytól, bejelentés nélkül távo'marad. Hogy leplezze elítélendő viselkedését, hangoskodik, lázit. Eze­ket az embereket fegyelmi eljárással kell a helyes útra téríteni és nem szabad engedni, hogy megmételyezze a többi becsületes dolgozót. TIRIBESAKNÁN Bolyós Ferenc elv- tára arról panaszkodik, hogy nem Mi. a zagyva* békebizottsáq tagjai, ol­vastuk és tanulmányoztuk Gerő és Révai elvtársak beszédét és tudjuk, hogy mi a kötelességünk. Tisztán látjuk, hogy napjainkban csak úgy harcolunk iga­zan a békéért, ha az aratás, csépié; és terménybeqyüjtés sikeréért harcolunk. Ez a feladatunk és ennek elvégzésére összepontosítjuk minden erőnket. A ku- lák és a klerikális reakció nálunk is épügy támad, mint a szomszédos fal­vakban, vagy ahogy általában az egész országban. Rémhíreket terjeszt és min­kap a termelésének megfelelően fires csillét. Délelőtti műszakban előfordul, hogy 10—11 órakor kap csak csillét Ha rendszeresen kapná — mondja Bo­lyok elvtárs —, úgy nem 8—10 csilléi tudnak csak kiadni, hanem napi átlag 15 csillét Itt is előfordul, hogy' az éj­jeli műszak te!» csilléit nem .szállítják kiesést jeleni a tele csillék Kiszállítása, kiesést jelent a telecsiSék kiszállítása. A dolgozók már tettek javaslatot e hiba felszámolására', de mindezidáig még intézkedés nem történt. Egy ilyen esel napi 30 csille kiesést jelent, ami medence viszonylatban nemzetgazdasá­gunknak jelentős szénmennyiség. Elő­fordult, bogy az öntudatlan dolgozók terrorizálják az aknászokat arra, hogy' az el nem végzett munkát is vegyék át. Az újításokra nem fordítanak kellő gondot és így történt meg, hogy’ Seff Ferenc üzemlakatos újítása mind a maii napig sem nyert alkalmazást- Bár a csúszdatartó harapószerkezet meg­könnyítené és meggyorsítaná a csúsz­dagép átépítését. Mindez azt jelenti, hogy Gerő elvtárs beszámolója nép­gazdaságunk fejlődése szempontjából a fejlődés helyes irány-ára tereli ipa­runk életét. „A munkaoerseng útján szolidan megalapozott, tartós eredmé­nyekre kell törekednünk és üzemi szerveinknek, gazdasági vezetésünknek, sajtónknak mindent el kell követniük, hogy a dolgozók n versenyről, üze­münkben. iparágunkban, az egész or­szágban szinte napról napra követhető, könnyen áttekinthető képet nyerjenek. Ezt azért szükséges aláhúzni, mert je­lenleg nem lehet mondani, hogy ez már így volna“ — mondja Gerő elv­társ. Az üzem iminkásvezetöinek és gazdasági1 vezetőinek kezébe van le­téve haladásunk és fejlődésünk nagy része és ezt vezetőink úgy kezeljék, ahogyan erre Gerő elvtárs szavai rá­mutatnak; ahogyan nagy Pártunk irányt mutat. — OROSZ — den eszközzel az aratás sikere ellen áskálódnak. Felvesszük ellenük a har­cot és fokozott politikai nevelőmunká­val elérjük azt, hogy falunk parasztjai a reakció minden acsarkodása ellenére idejében teljesftsék hazánk iránti szo­cialista kötelességüket, hazánk és a Szovjetunió vezette béketábor megszi­lárdítása érdekében. Szabadság! ÖZV. SOMQSKÖI GYULÁN É, a zagyvái Békebizottság elnöke. Gerő elvtárs a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén mondotta terv­munkák hiányosságairól szólva, hogy ezen a téren komoly lazaság van és „gazdasági vezetőink, ha arról van szó, vájjon a vezetésük alatt álló vál­lalat teljesiti-e tervét, gyakran csak a termelési terv mennyiségi teljesítésére gondolnak és elhanyagolják a minő­ség, a határidők, az önköltség kérdé­sét." Nézzünk szét e szempontok alap­ján a salgótarjáni Acélárugyárban. A drótgyárban hatalmas beruházást eszközölnek. Felújítják az üzem épüle­tét, új, modern gépeket szereznek be. Közvetlen a régi műhely mellett húz­zák fel az új, emeletes üzemrészt, ami az ablakokat eltakarja és megakadá­lyozza a friss levegő beáramlását. Bár a dolgozók erre már régen feilúvták az üzemvezetőség figyelmét, mégis csak ezen a héten, mikor már a hiba teljes egészében megvolt, kezdtek hozzá a kapkodáshoz, hogy biztosítsák a leve­gőt- A nehéz munkakörülmények aztán csak fokozták az üzemnek azt a hiá­nyosságát, hogy munkaerőhiány van. Például július 4-én a több mint 1000 létszámból 63 mulasztó volt és így nem csoda, hogy a termeléscsökkenés meg­közelíti a 100 mázsát is. De nézzünk egy másik esetet. A fel- szabadulás után a gépeket meghajtó villanymotorok kábelvezetékeit csak ideiglenesen szerelték fel. Nemrégen csatornákat ástak a műhelyben, rende­sen lefektették a kábeleket, új elosztó­kat szereltek fel és egyes helyeken már véglegesen a gépekhez vezették az áramot. Közben ezeket a gépeket el­adták, sőt az is kiderült, hogy az új építkezés következtében át lesznek cso­portosítva a gépek és az egész mun­ka, amely mintegy hetvenezer forintot emésztett fel, feleslegessé vált. A ja­vítóműhelyben meg azt csinálták, hogy egy dróthúzó gépről a kapcsolószerke­zetet a falra szereltették, hogy az ne piszkolódjék, porosodjon. Amikor ez megvoft, egy hét múlva az egészet le­szerelték, mert bevitték a dróthúzó üzembe. * Nem tudják az üzemvezetők, hogy az építés következtében, hová — mi­lyen gép kerül, csak vaktában csinál­nak mindent és súlyos összegeket emésztenek fel, ami egyáltalán nem szolgálta a tervfegyelem önköltség- csökkentésre szolgáló részét. A terv ismeretével nincs minden rendben. Ha valaki megkérdezi Mankher üzem­vezetőt, hogy áll a drótgyár a terv tel­jesítésével, hol 'helyettesére, Szabad­kai Ferencre néz, hol izzadó homlo­kát törölgeti, de erre válasz nem hang­zik el- Csupán, mintegy a kérdés el­kendőzésére azt felelik, hogy egy­szerre négy tervük is van és nem tud­ják, hogy melyik a helyes. Kapkodás, rendszertelenség jellemzi egész mun­kájukat, a dolgozók jogosan róják fel hibául, hogy keveset jár az üzemve­zetés az üzemben, hogy nagy a ren­detlenség és alig érvényesül Pártunk útmutatása. * Nem különb a helyzet a gazdasági szerszámgyárban sem. Gerő elvtárs mondja: „hogy ipari vezetőink nagy­része szuverén megvetéssel kezeli a kivitelre való termelés kérdését." Ez mutatkozik Mráz üzemvezetőnél is. A gazdasági szerszámgyárban most teljes erővel folyik az Indiába exportált szecskavágókések gyártása. A mull vasárnap és az utána következő napo­kon azonban komoly túlórázást kellett végrehajtani. Miért f Mert rohamosan közeledett a szállítási határidő, — amit még meg is rövidítettek —, ugyanak­kor Mráz művezető a többíéle kivite­lezési torma közül a jó mintát a fiók­jában „felejtette" és helytelenül gyár­tották a szecskavágót. Természetesen, hogy késés ne legyen — éjjel-nappali munkával, túlórázással kellett a ha­táridők betartása körül mutatkozó te­gyelem hiányát behozni. Emellett Mráz üzemvezető nem álalja ezt a súlyos mulasztását elta­gadni, ugyanakkor, amikor Szepesi anyaglőnök ezt megerősíti. De nem ez volt az első eset. Nem olyan régen ugyancsak kivitelre szarukapát gyár­tottak. Itt sem tudták pontosan a ki­vitelezési tormát. Először helytelenül készíteték, aztán újra csinálták. Vagy menjünk tovább. Belföldi megrende­lésre magasépitkezéshez állványbilin­cset kellett készíteni. A megrendelés nem volt elég világos, azért mégis hozzákezdtek a legyártáshoz. Egy jó csomót el is küldtek a megrendelőnek, ahonnét aztán visszajött, mert nem lé­iéit meg. Az állványbilincseket úgy szögecselték össze, hogy azt nem le­hetett mozgatni és pont ellenkezőkép­pen iorgalhatónak kellett volna len­nie. * Az egész gyár felépítésére és mun­kájára rányomja bélyegét a tervsze- rütlenség, a zavárosság, amiben az el­lenség igen jól halászik. A hibákat minden esetben igyekeznek elrejteni, összeköttetéseiken keresztül láthatat­lanná tenni. A fegyelmezetlenség és a legnagyobb mértékű felelőtlenség uralkodik az irodák helyének elrende­zésében is. Most újabb rendezkedésre készülnek. Az egyik iroda a másik he­lyére megy, a másik a harmadikéra és így láncolatszerűen hurcolkodnak innét oda és vissza. Most, hogy a gyár egyes üzemrészei önálló elszámolási egységet fognak képezni, hogy köny- nyebben feltárhassák a termelésben mutatkozó hibákat, valamennyi üzem­résznek külön irodával kell rendelkez­nie. Ez aztán megbolygatja az egészet és ezt a helyes elgondolást olyan helytelen intézkedésekkel kötik össze, hogy újra költöztetnek majd vala­mennyi irodát. A gyártáselőkészítési iroda már most a hetedik helyére fog költözni, amit most nemrégen 60 ezer forintos költséggel alakítottak át és előreláthatólag most újabb alakításra kerül sor. Az üzemi bizottság is az­zal dicsekedhet, hogy rövid idő alatt ötödik vagy hatodik helyen van. Az üzemben mondják, hogy az iro­dák háromhónaponként vagy még en­nél is rövidebb idő alatt váltakoznak és a dolgozók egyik napról a másikra nem tudják, hogy egy-egy irodát hol keressenek. A minisztériumból lejáró instruktorok szerint is a gyárban való­ságos hurcolkodás van és ha kétszer egymásután lejönnek, nem létezik, hogy ugyanazt az irodát, ugyanazon a helyen megtalálják. Az üzemi lap szerkesztősége azzal a gondolattal fog­lalkozott, hogy hetenként közük az irodák helyét és jövendő költözködé­sét. Vájjon mennyit emészt fel az a fe­lesleges helyváltoztatás, mibe kerül a tervszerűtlenség a dolgozóknak? * Az üzemi pártbizottság és általában az üzemvezetőség nem nyúl erélyesen ezekhez a kérdésekhez. A fentebb em­lített problémákat ahelyett, hogy tüze­tesen megvizsgálnák, szinte elsimítják, kedvező talajt adnak az ellenség mű­ködésére. Lizsnánszki műszaki igaz­gató, aki naponta járja a gyárat, nem veszi észre ezeket a súlyos hiányossá­gokat, — vagy talán nem akarja ész­revenni? Ne fusson el felületesen a pártbizottság Gerő elvtárs beszéde fe­lett, hanem értékelje ki gyárunk helyze­tét, mert ez a néhány példa is mu­tatja, hogy van mit elvégezni a gyár területén, hogy az ellenség komoly akadályokat gördít a termelés elé. (balogh) FEGYVERSZÜNET A BÉKEFRONT GÉPGYÁRI SZAKASZÁN A BÉKE HÍVEI Világkongresszus Állandó Bizottsá­gának felhívása eljutott a világ legtávolabbi részébe és tízszeres erővel indult meg a békeharc az imperialisták háborús gyújtogatása ellen. Ez a békeharc nem közömbös a munkásosztály számára. Nem közömbös azért, mert a becsületes dolgozók a munkájuk eredményét nem háború céljaira kívánják fordítani, hanem élvezni akarják mun­kájuk eredményét. A békeharc nagy méreteiben mutatko­zik meg a világ legtávolabbi helyein is s a békebizottsá­gok irányítása mellett töretlen harcot vívnak a háborús provokátorokkal szemben. Napirenden leplezik le a béke ellenségeit. A salgótarjáni gépgyár békebizottsága még csak érte­kezletet sem tartott megalakulásától. Bár a gépgyár békebizottságának feladatköre megegyezik a világ többi békebizottságának céijaival, mégis eltérő a gyakorlati ki­vitelezésben, A békebizottság tagjaival való beszélgetés során megállapítható, hogy a békebizottság munkájának lazasága a pártszervezet vezetőségéhez vezethető vissza. A pártszervezet vezetősége nem adta meg a békebizottság munkájához azokat a szempontokat, amelynek alapján* egészséges békevédelmi munkát tudnának felmutatni. Kese. Lajos, a békebizottság egyik tagja elmondja: „Az volt a megygy’óződésem, hogy a békeívek aláírásával beje. jezödött a békebizottság munkája". Telek Ilona elvtársnő is arra hivatkozik, hogy senki sem világosította fel a bizottságot további munkájáról. AZ ÜZEM DOLGOZÓI azért választották meg a békebizottságot, hogy azok aktív munkájukkal irányít­sák a békeharc üzemi szakaszát és védelmezzék minden lépésükben a békét. Az a tény, hogy a gépgyár béke; bizottsága nem lett összehíva, hogy közösen megbeszélje az előttük álló feladatokat, bizonyítja, hogy csak névle­ges képviselőt maradtak annak a kifejezésnek, hogy „béke“. Ma, amikor a béke védelmében a világ minden részén a dolgozók milliói mozdulnak meg, néznek farkasszemet a háborús gyujiogatókkal, akkor a salgótarjáni gépgyár békebizottsága, csak mint távoli szemlélő nézi a hatal­mas küzdelmet. A békebizottság aktív munkájának ered­ményeit nem tudják kimutatni. Ez bizonyítja, hogy a gép­gyár békebizottsága csak papíron szerepel. Nem töltik be hivatásukat, nem vigyáznak éberen az ellenség rendbontó tevékenységeire. Nem leplezik le az ellenség munkáját Pedig vannak, akik zavar-keltés céljából az új bérezési rendszer ellen agitálnak, vagy elégedetlenséget szítanak, hogy megzavarják a termelés folyamatosságát. Ezek a jelek megmutatkoznak az öntödében, de meg vannak ezek más üzemágaknál is. A magpadon azt a hírt terjesztették, hogy a normát fölemelik. Ezzel a dolgozók munkakedvét akarták csökkenteni. A csiszolóüzemben szintén zavarok voltak a termelésnél, mert csak bemondás alapján vették át a munkát és nem néztek utána, hogy a valóságban fönn áll-e a bemondott termelési szám. Ezekkel a felelőtlen híresztelésekkel és ellenőrzéssel gyöngítik a béketábor erejét. Ott kellene lenni a békebizottság tagjainak, hogy megakadályozzák és leleplezzék ezeket a tényeket és rámu­tassanak a békénk ellenségeire. Fel kellene, hogy ismer­jék a jobboldali szociáldemokraták hangját, akik a laza munkafegyelem mellett szállnak síkra. Ezeknek az ellen­ségeknek a fel nem ismerése és le nem leplezése a gép­gyári békebizottság békevédelmi munkájának nagy hiá­nyosságait tükrözi vissza. A békebizottságoknak a röp- gyűléseken kellene ismertetni rendszeresen a békeharc eredményeit és a további feladatokat. A párt- és szak- szervezeti vezetőknek segíteni kellene a békebizottság munkáját, hogy a várt pozitívumok gyakorlatilag felszínre kerülnének. ígéretet kaptunk arra, hogy majd összehív­ják a békebizottságot és megbeszélik feladataikat, de nem lenne helyes, ha ez csak ígéret maradna. A BÉKÉT NEM ÓHAJTANI KELL, nem csak be­szélni róla, hanem aktívan és következetesen harcolni érte. Leleplezni a háború mindenfajta gyujtogatóit, hogy megmentsük az emberiséget egy újabb borzalmakat ígérő katasztrofális világháborútól. A stockholmi békefelhívás el kell, hogy jusson a salgótarjáni gépgyárba is. A béke­bizottság tagjainak napirenden tájékozódni kell a politi­kai eseményekről, hogy megismerjék más békebizottságok munkáját. O. B. „Tudjuk feladatunkat99 — írja a %at/i/rai brkohiznílsáff

Next

/
Thumbnails
Contents