Szabad Nógrád, 1950. június (6. évfolyam, 22-25. szám)

1950-06-10 / 23. szám

4 SZABAD NOGRAD 1950. június t0. Az általános és népiskolákban június 19, 20 és 21-én lesznek a beiratások A kultúrmunka harci feladat! Az ifjúsági kultúrverseny megyei döntője jól szolgálta e cél megvalósítását Pünkösd hétfőn tartották meg a Dolgozó Ifjúság Szövetsége előkészí­tését szolgáló kulfúrversenyt, melyen 30 kultúrcsoport vett részt. A részt­vevő kultúrcscpontiok nagyobb része Kiég fiatal, a MINSZ felhívása után alakult együttesek- Annál nagyobb értékű a munkájuk, a teljesítmé­nyük, amelyet a megyei kultúrver- seny során láttunk- A kultúrver- senyben résztvevő egyesületek nagy fejlődésről tettek tanúbizonyságot és igen rövid idő alatt utolérték és nem egy esetben el is hagyták meg­lévő kultúrgárdáinkat. Az ifjúság, a MINSZ felhívása nyomán, a kultúra területén is meg­mozdult és szép eredményeket ért el. A hiányosságok, a szervezési hibák jegyében lezajlott járási versenyek­kel szemben, a megyei kultúrver- seny bizonyította ifjúságunk kultúra iránti érdeklődését ís bizonyította azt, hogy kultúrfor- radatom van megyénkben. A lezaj­lott kultúrverseny igen sok tanul­ságot eredményezett, amely ki­indulópontul szolgálhat az ifjúság, de megyénk kulturális helyzetének továbbfejlesztéséhez is. Az ott látott jó eredmények és hiányosságok nem­csak az ifjúsági kultúrvonaton, ha­nem a többi kultúrvona'án is lát­hatók és ezek kiküszöbölése me­gyénk kulturális helyzetének javu­lását eredményezi. Nógrád megyében 30 csoport jutott a döntőbe. A döntőbe jutott csopor­tok teljes számban megjelentek, ami egyik nagy eredménye a kultúr- versenynek. A döntőn részt vett lrultúrcsoportok megjelenésükkel vá­laszoltak a papi reakciónak mester­kedésére, amely arra irányult, hogy a falusi EPOSZ fiatalokat vissza­tartsa a versenytő'. Ezenfelül még az a tény, hogy a megjelent kultúr- csoportok nagyrésze EPOSZ-szerve- zefekből adódott azt bizonyítja, hogy a falu ifjúsága kulturális téren is elindult azon az úton, amelyen példaképünk a lenini Komszomol halad és munkánk eredményeihez vezet. A megyei kubúrvérsenyen szépen tükröződött ki az a tény — amely a kultúrverseny egyik nagy eredménye — hogy az ifjúság küzd az igazi népi hagyományok megbecsüléséért, továbbfejlesztéséért, a művészet pár­tosságáéit, az előadásra kerülő mű­vek helyes tartalmáért, az előadások minőségéért Ezt támasztja alá a szurdokpüs­pöki úttörők kultúrcsoportjának mű­sora is. Az úttörő csapat, amely a versenyein kívül indult kétséget ki­záróan a legjobbat, a legszebbet, a legeredetibbet nyújtotta. A bemuta­tott táncokat örömmel, lelkesedés­sel «láncolták. A szurdokpüspöki út- . törők a felszabadult, boldog, az örömtől, a lelkesedéstől áthatott, a jövőbe vetett hittől fűtött ifjúság képviselői. Szereplésük példaképül állhat az összes kultúrcsoportok előtt­A népi hagyományok megbecsü­lését és továbbfejlesztését bizonyí­totta a kisterenyei népi tánccsoport táncai is. A csoportot egyszerű asz- szony vezeti, aki a kultúrverseny előtt házról-házra járt és beszélt az idősebbekkel azért, hogy a mű­sorra tűzött táncok eredetiségét, a népből való származását ellenőrizze- A felsoroltakon kívül ugyancsak a népi hagyományok fejlesztését bi­zonyította az őrhalmi, a galgagutai és a többi tánccsoportok szereplése is, akik mind az értékest, az igazat, a népit adták. A megyei kultúrverseny eredmé­nyeiként könyvelhetjük el a ver­seny során feltűnt két tehetséget is. Mindkét tehetség éneklésben tűnt fel és olyan ért-ékék, amelyek csak a népi demokráciában kerülhetnek felszínre- A nógrádi EPOSZ szerveze­tének tagja, Tóth Rózsika és a zagyvapálfalvai SZIT-szervezef tag­ja, Bódi Tibor éneklésükkel bizo­nyították, hogy tanulással a kultúra, a művészet érdemes tagjai lehetnek, Mindkettőjük továbbkép­zését kell biztosítani­A kongresszusi kultúrverseny Pár­tunk, kormányunk marxi-lenini ala­pon álló nemzetiségi politikáját is hirdette. A galgagutai és a többi EPOSZ-szervezetek, amelyek szlo­vák nyelven énekeltek, hirdették a nemzetiségiek teljes egyenjogúsá­gát, politikai, gazdasági és kulturá­lis fejlődésüknek biztositását. A je­lentősebb eredmények mellett még több eredményt könyvelhetünk el, azonban nem hallgathatjuk el kultú­ránk továbbfejlődése és tisztasága érdekében a hiányosságokat sem, amelyek a megyei kultúrverseny so­rán megvoltak. Hiányosságokat a szervezés hibái­val kell kezdeni. A látottakból arra következtettünk, hogy a megyei kultúrverseny rendezésén a MINSZ megyei bizottságán csak a legutolsó héten kezdtek dolgozni. Megmu­tatta a szervezés hiányosságait a kultúrverseny nem időben Való kez­dése, a zökkenésekkel teli szerep­lés, a vidékiek részéről elhangzott jogos bírálat, hogy a kultúrverseny során, helytelenül, a salgótarjánia­kat vették elsőnek­Másik hiányosság az, hogy a me­gyei kultúrversenynek nem biztosí­tottak kellő propagandát- A városban kevés falragaszt láttunk. A gép­gyári és az üveggyári SZIT-szerye- zet-ben még szombaton este is a szekrényben voltak a falragaszok- Ezenfelül nem mozgósították a tö­megeket. A kultúrverseny rendezé­sét jobban szívügyének kellett volna tekinteni a MINSZ megyei bizottsá­gának, mert a kultúrmunka harci feladat. A megyei döntőn szerepelt szín­játszó csoportoknak általános hi­bája a rossz müsorválasztás volt. A csoportok Inkább nevet-tetésre töre­kedtek, ezért volt az, hogy 3 csoport is előadta az ,,Okos nadrág“-ot. Ezenfelül a darab előadása is bírálatot von maga után, mert a rossz alakítás miatt félremagyaráz- ható és a szereplők megválasztása sem volt a legsikerültebb. Az általá­nos gimnázium színjátszói által elő­adott „Az acélt megedzik’“ c- darabot összekötő szöveggel kellett volna el­látni annak érthetősége szempont­jából. Azonkívül baj volt a szerep­lők időre való beállításával is s ezért kicsit nevetségessé vált az, amikor egy 16 éves szőke fiú azt mondja: „Remélem nem hozol szégyent ősz fejemre" Jól készül­tek fel a szabadtéri előadásra a jobbágyi SZÍT szervezetnek szín­játszói, akik ügyesen, ötletesen, lele­ményesen oldották meg az oszlop­sor és a jelenethez szükséges meg­oldásokat. A tánccsoportoknál a legnagyobb hiba az, hogy nem hozták ki eléggé megyénk táncainak jellegét. A ver­seny során ugyan sok tánccsoport bemutatta a falukban még ma is é'ő táncokat és éppen ezért hely­telen az acélgyári tánccsoport mű­sorpolitikája, amikor békési és szi­lágyi táncokat mutatott be. A me­gyéi kultúrversenynek egyik célja az volt, hogy a vidék jellegzetes kultúráját — táncait is — mutassa be, ápolja és fejlessze azt. Megyénkben sok népi táncot lehet találni és az acél­gyári tánccsoport vezetőjének nem kellett volna csak pár kilométerre menni, hogy eredeti nógrádi tánco­kat találjon. Ami az orosz népitáncokat illeti, meg kell mondanunk, hogy ezen a Lapunk hasábjain már beszámol­tunk arról, hogy Nagybatofiyoan mintegy háromezeréves temető ma­radványaira bukkantak. Azóta ille­tékes helyekről régészek jelentek meg, akik 'hozzáfogtak a temető szakszerű feltárásához. A feltárást dr. Patai Pál és dr. Korek József régészek végzik. A két régész az ásatás során megállapította, hogy körülbelül 2800—3000 év előtti te­mető maradványairól van szó. A sírok maradványaiból megállapítha­tók, hogy a halottakat máglyán égették el, majd a hamvakat égetett agyagfazékba téve, elföldelték. Megállapítható az is. hogy a halot­takat ruhástól égették et, mert a hamvak között előkerült a ruhát Szórakoztató zene A salgótarjáni bányász-zenekar a napokban a betegek és a kórház dol­gozói részére a kórház udvarán szó­rakoztató műsort adott. A bányász- zenekar 70 éves múltra tekinthet visz- sza, de erre még nem.volt példa, hogy a betegek és a nagymértékben elfog­lalt egészségügyi dolgozók ilyen köz­vetlen megnyilatkozású és jól felké- szüt zenei szórakozásban leljék örö­müket. A kórház dolgozói nevében az egészségügyi alkalmazottak szakszer­téren vannak a legnagyobb hiányos­ságok- A zagyvapálfalvai üveggyár SZIT-fzervezetének tánccsoportja jól táncolta az orosz táncokat, de a tápé végére tett ,,pózokkal‘‘ leron­totta azok értékét. Helytelen volt az is, hogy az orosz táncokban a nők guggolási „mutatványokat“ végeztek. A nálunk járt orosz táncegyüttesek­től! nem láttunk ilyeneket. A Pjat- nickij, a Grúz és a többi népi tánc- együtteseknél a nőktől apró, gyors lépteket láttunk. Nem lehet szó nél­kül elmenni a gépgyári SZÍT „orosz“ tánc'záma mellett, s meg kell mondani, hogy a megyei kul- túrfelelőst és a csoport kultúrfelelő- sét terheli a felelősség azért, hegy a gépgyári tánecsoport orosz népi­tánc helyett varieté-számot adott elő, még annak megfele'ő ruhában Is. Ezt azonnal meg kel! szüntetni, mert ez nem más, mint a népitáncok megcsúfolása. Nagy hiba a tánco­soknál és a színjátszóknál egyaránt, hogy az érzelem változás nem jutott kifejezésre. A táncokat, kevés cso­porttól eltekintve, élettelenül, illető- dötten táncolták- Nem tudni lámpa­láz-e vagy az utazás fáradsága miatt táncoltak így a csoportok. Ennek tudható be az is, hogy a táncok nem fokozódtak és a táncok befejezése ugyanolyan ütemű volt, mint a kez­dés. Szólni kell a tánckíséretről is- A népi táncokat szaxofonnal kísérni — kínos! A magyar népi táncokat népi dallamokra és ne műdalokra táncoljuk. Az énekkarok műsorukat jól vá­lasztották meg és eredményes pró­bálkozásokat láttunk. Az énekkarok­nál jó a hanganyag, jó dalokat hal­lottunk tőlük, csak a vidéki ének­karoknál szükséges, hogy a vezető­jük képezze magát. Mindent egybevéve, megállapítot­tuk, hogy a megyei kultúrverseny betöltötte feladatát és számos eredménnyel zárult. A megyei kultúrversenyen elért helye­zés jó fokmérője a kultúrcsoportok munkájának. Nem szabad elkese­redni egyes kultúrcsoportoknak a gyengébb szereplése miatt, hanem fokozottabb munkával arra töre­kedni, hogy elérjék és túlhaladják a döntő során első helyezést elért csoportok színvonalát. Azok a cso­portok, amelyek eddigi munkájúkat tanácstalanul végezték, azoknak szükséges, hogy vegyék fel kapcso­latukat a szövetségekkel és olvassa­nak szakirodalmat. A tánccsoportok kérjenek tanácsot, és szakkönyvet — Okunjeva elvtársnő könyvét — a táncszövetségtől Budapest, Zol+án- utca 12), az énekkarok ugyanezt te­gyék. Forduljanak a Bartók Béla Szövetséghez (Budapest, Bajcsy-Zsi- ftnszky-út 36—38.) és az innen ka­pott felvilágosítás alapján dolgozza­nak, fejlesszék néni hagyományain­kat és medvénkben teremtsenek, vi­rágzó kultúrmunkát. Jakab Sándor összetartó dísztű vagy más kezdet­leges ékszer égett állapotban. Ezek a tárgyak bronzból készültek- Ugyan­csak bronzból készültek a szer­számaik is, amiből ép állapotban ezideig csak egy véső került elő. Érdekes az a megfigyelés is, hogy a temetkezés alkalmával az eszközök kicsinyített mását helyezték a sírba, aminek oka abban rejlik, hogy az élők sajnálták a hatott mellé a drága szerszámokat tenni és ezért csak jelképesen látták el eszközök­kel. A temető ásatása során ezideig 210 sírt tártak fel és előreláthatólag még egy hétig tart a feltárási munka. A kikerült leletanyagot a restaurálás után a balassagyarmati megyei múzeumba szállítják. a betegek részére vezete fejezte ki köszönetét és kéri, ha lehetséges, ismételjék meg a hangver­senyt. Salgótarjáni mozi műsora: Június 10—12-ig: Dicsőség útja. Június 13—15-ig: Tengerészbecsület Salgóbánya: Bánya Mozgó: Június 10—11-ig: Mágnás Miska. Az általános és népiskolákban a be­hatásokat június 19, 20 és 21-én tart­ják. Minden általános és népiskolai ta­nuló a lakóhelyén működő iskolába kö­teles járni. Más község vagy város önálló általáifbs iskolájába csak olyan tanulót lehet felvenni, akiknek lakó­helyén önálló általános iskola nincs. Azokban a községekben és városok­ban. ahol több általános és népiskola működik, a tanuló csak abba az általá­nos vagy népiskolába iratkozhatik be. amelyiknek körzetében lakik. Ez nem Hogy a beiratkozás zavartalan me­nete biztosítva legyen, a tankerületi főigazgatóság három kerületre osztotta Sa'gótarján város belterületét. I. körzet: Dózsa György-utcai iskola- (Acélgyár.) Ide kell behatni a város északi részén egészen az Arany János- utca és az OTI-épüiet vonalúik lakó gyerekeket. II. körzet: Rákóczi-úti iskola. (A volt polgári iskola.) Ide tartoznak az Arany János-utca és az OTI-épüiet vonalától dél felé eső ész, a vasútvonal nyugati részén a Karancs-utcáig (Karancs-utca páratlan oldala is), a vasútvanal keleti Az idei könyvnapokat vidéken jú­nius 16, 17, 19-án tartják meg- A Szikra salgótarjáni fiókja a Párttal és a tömegszervezetekkel egyetértésben kijelölte azokat a helyeket, ahol könyvsátrakat állít fel. Salgótarjánban az üzemekben és a város főutcájának több pontján lesznek sátrak. A köz­ségekben a községházák előtt állítják lel az elárusító-helyeket. A kötet Sztálin elvtársnak Kínáról, a kínai nép szabadságharcáról írt valamennyi művét és a gyarmati kér­désekről szóló műveinek néhány sze­melvényét tartalmazza. E művek el­méleti és gyakorlati jelentősége meg­írásuk óta — az 1927-es kínai forra­dalom óta — egyre növekedett- Sztálin elvtárs nagyszerűen jellemezte a kínai gazdasági és társadalmi ví­zi Komszomol nagy nevelőinek taní­tása az ifjúsági mozgalom kérdéseiről felbecsülhetetlen segítséget nyújt a magyar fiataloknak. A kötetben össze­gyűjtött cikkek és beszédek megmu­tatják az ifjúság sivár helyzetét a ka­pitalizmusban. megvilágítják részvéte­lét a forradalmi mozgalmakban és a polgárháborúban. Különösen fontos útmutatást nyújt egységes szervezetbe A kiválasztott beszédek és cikkek teljes képet adnak népünk, hazánk helyzetéről 1944-től egészen nap­jainkig. Szeretett, bölcs vezérünk, Rákosi elvárs útmutatásával elért ha­talmas győzelmeink foglalata ez a könyv és egyszersmind útmutatás is újabb győzelmeink felé. Rákosi elv- társ e kötetben foglalt művei meg­világítják előttünk a fasizmus ellen vívott küzdelmeinket, a felszabadulás utáni népi demokrácia megszilárdí­tásáért folytatott harcainkat és mind A hároméves terv, a helyreállítás időszakának és az ötéves terv elő­készítésének tanulságaival világítja meg további feladatainkat a szo­cialista építés terén. Révai és Horváth elvtársak könyvei úttörő jelentőségűek egész irodalmi életünk fejlődése szempontjából. vonatkozik azokra a tanulókra, akik az 1949/50. iskola évben lakóhelyük kör­zetén kívül más iskolában végezték ta­nulmányaikat. A behatási díj az ország minden általános és népiskolájában to­vábbra is 2 forint. A behatásoknál az úttörők műsorral szórakoztatják kis iskolatársaikat, já­tékdélutánt rendeznek számukra az iskola udvarán. Az elsőosztályosoknak a beiratkozásoknál külön bábjátékkal és egyéb mulatsággal kedveskednek. oldalán a város végéig' lakó szülők gyermekei. III. körzet: Bartók Béla-utcai iskola- (Volt bányaiskola.) Ennek az iskolának körzeti határa a mozgóképszínháztól kiindulva a vasúttól nyugatra eső bá­nyai rész. Ide tartozik a József-bánya- telep, Károly-akna, Idegér, Kövér-utca és Karancs-utca páros oldala. A körzetek betartására azért van szükség, hogy a gyermekek nagy lét­száma mellett is biztosítani tudjuk az iskolák közötti arányos elosztást. Ba­lassagyarmaton, Pásztón és a többi is­koláknál is minden szülő a körzetébe tartozó iskolába írassa be gyermekét. Az idén fokozottabb súlyt fektetnek a falu kulturális életének fejlesztésére. A könyvnapra megjelenő könyvek árai lényegesen olcsóbbak, mint egyéb időben. Nem ritkák a 2—3—400 olda­las és 5.50—6—8—10 forintért vásá­rolható könyvek. A könyvnapon megjelenő konyát sorát a marxizmus-leninAzmus klasz- szikusainak művei nyitják meg. szonyokat, különösen a kínai kapita­lizmus fejlődésének sajátosságait. A kínai forradalmi mozgalomból és 'továbbfejlődéseinek távlataiból azt a következtetést vonta le, hogy népi, munkás-paraszt hatatom jön majd létre, amely a fejlődés szocialista út­jára vezeti Kínát. Következtetéseit a történelem eseményei fényesen igazol­ták. A kötetben foglalt művek első- ízben jelennek meg magyar nyelven­tömörülő ifjúságunk számára a kötet­nek az a része, amely a szovjet ifjú­ság részvételét tárgyalja hazájuk szo- szocialista építésében. A könyv befejező része az ifjúság nevelésének és okta­tásának kérdéseivel foglalkozik. A kö­tet anyagának legnagyobb része ma­gyar nyelven ebben a műben jelenik meg először. azokat az eredményeket, amelyeket eddig elértünk. Nemcsak hatalmas je­lentőségű politikai tankönyv, hanem erős fegyver is ez a kötet mindnyá­junk számára további feladataink megoldásához. A hatalmas gyűjtemé­nyes kötet Rákosi elvtárs eddig meg­jelent négy kötelének legjelentősebb művein kívül felöleli az „Építjük a nép országát“ eímű kötet megjelenése óta elmondott, vagy megírt fontos beszédeit és cikkeit is. Rudas elvtárs „Időszerű kérdések“ cím alatt megjelenő tanulmányai pe­dig a marxizmus-leniniznjus diadalát hirdetik a tudományokban. A világ­szerte hatalmasan kibontakozó béke- harc fontos dokumentumait gyűjti egybe és tárja az olvasó elé Boris Polevoj: Egy sztálingrádi munkás című resrénve. melv ejmondia mint tér vissza üzemébe a evőzelmes há­borúból a sztálingrádi traktor srvár egvik sztaháoovistáia. A svárban úionban felnőtt munkatársak és úi. macrasabb termelési technika foeadiák. Felveszi a versenvt. és ismét az élvcw nalba küzdi ma£át. A regért íneg­rrvöző erővel mutatja be. hosrvan él és dolgozik a szovjet ember. a maevar munkások oéidakéne. Mesielenfk mécr Boíev. ..a boleár Petőfi”, versei és orózai- szemelvényei Majakovszkij va- lorpatótt költeményei és az új román . i* odalom jelentős alkotása. Dumítríu l ..Farkas-vadászat” című könvve. Érdekes leletek a háromezeréves temetőben Rákosi Mátyás: Válogatott beszédek és cikkek Minden diák a lakóhelyéhez legközelebb eső iskolába iratkozzon be Fejlődő kultúránkat hirdeti az idei Könyvnap Gero Ernő: Harcban a szocialista népgazdaságért Sztálin: Kínáról Lenin—Sztálin: Az ifjúságról

Next

/
Thumbnails
Contents