Szabad Nógrád, 1950. június (6. évfolyam, 22-25. szám)

1950-06-03 / 22. szám

I 1 SZABAD NŐGRAD 1950 június 3-, Pártmunka tapasztalatai levelek számolnak be arról, hogyan folyika készülődés a megyei küldöítértekezleíre Pártunk Központi Vezetősége hatá­rozatának, Rákosi elvtárs útmutatá­sainak végrehajtása felé jelentős lépé­seket tettünk. Az elmúlt hetekben le­zajlottak az alapszervezetek vezetősé­geinek, valamint a városi és járási pártvezetőségek újraválasztása. Pártunk Központi Vezetősége hatá­rozatának végrehajtásában az elkövet­kezendő héten újabb nagy lépést te­szünk előre. Június 11-én, vasárnap ül össze a megyei küldöttértekezlet, hogy megválassza legfelsőbb szervét, a megyei választmányt Nagy lelkesedéssel és különös gond­dal készülnek megyénk dolgozói erre a napra. Üj munkafelajánlások szület­nek. A gyárakban, a bányákban, a föl­deken a kommunisták és a dolgozó nép keményebben fogjai a munkaszer­számját, amivel bizonyítja, hogy mél­tóan készül a megyei küldöttek értekez­letére. Pártunk Irányításával hatalmasat változott a felszabadulás óta az egész ország. Ilyen változáson ment keresztül megyénk is. Szemmellátható a fejlő­dés az egész megye életében. Ez a fejlődés azt bizonyítja, hogy Megyei Bizottságunk végrehajtotta azokat a feladatokat, amit Pártunk Központi Vezetősége és Rákosi elvtárs meg­szabott. A megyei küldöttértekezlet az egész megyénk ügye, amely méri az egy év óta megtett utat. Felméri az eredmé­nyeket: miként fejlődött, erősödött Pártunk, hogyan fejlődött a munkaver­seny, a kulturális élet. A küldöttértekezletre való készülő­dés számtalan jele mutatkozik meg. Ezt a készülődést tükrözi vissza az a három levél, amit az üzem munkásaitól, dolgozó asszonytól és műszaki értel­miségtől érkezett. Megmutatják a be­érkezett levelek, hogy a megyei kül­döttértekezlet fordulópont lesz me­gyénk életében. Felajánlások a központi műhelyben az értekezlet tiszteletére A központi műhely különböző üzem-1 áqaiból munkától edzett. olaioskezű| dolaozók Gyülekeznek a lakatosműhely naqy helyiséaében. hoav résztveqye- nek a kitűzött pártnapon és meabeszél- iék az üzemükkel összefüaaő. külön­böző vonatkozású problémákat. Az elnök meanvitó szaval után Vá- radi elvtárs, az üzemi pártszervezet tit­kára meaemlíti a meavei pártbizottság választásának fontosságát. Ha méltón akarluk ünnepelni a megvei pártveze- töség választását, tanulnunk és fokoz­nunk kell termelésünket. Ezzel erősít­jük a béke táborát, meggyorsítjuk a szocializmus építését és előmozdítjuk életszínvonalunk emelkedését. A titkári beszámoló után a dolgozók tömegesen szóltak hozzá és tettek fel­ajánlást a megyei pártbizottság újra­választásának alkalmára. A zaqyvapál- falvai központi műhely dolgozói, ezzel bebizonyították, hoav nem közömbös előttünk a megyei pártvezetőség újjává- lasztása. Munkafelaiánlásukkal erősi- tenni kívánják a békefront nógrádvár- meavei szakaszát. A villanyszerelő és vonalszerelő mű­helyek vállalták a munkatermelékeny­ség fokozását, valamint a hulladék hu­zalok raktárba való leadását és annak száz százalékos felhasználását. Az öntőműhelv dolgozói a seleit kikü­szöbölését. a termelés fokozását. Sár­vári Ferenc és Bozó Friaves öntők vál­lalták munkáluk 15 százalékkal való tűltellesltését. A csillelavító műhelv vállalta az eddiq elért munkáiuk 10 százalékkal Való fokozását. A kovácsműhelv dolgo­zói kivétel nélkül ajánlottak fel mun­kát. Ezek közül Bodor Béla és csoport­ja vállalta: két ikerrosta időelőtti befe­jezését. Fekete Gyula és csoportia a Vicián-féle csillefogó-készülék 100 órás munkaidőről 75 órára való csökkenté­sére tett felalánlást. Ezenkívül felaján­lottak mé- Eszenvi Pál. Sárvári József, Barla József kovácsok is. A lakatosműhelvben Merénví Vilmos elvtárs és csoportia vállalta két kap­csolószekrény és eav köszörű-aéo el­készítését. Budavári Vilmos csoportja 4 darab dobos villának eav hónappal rövldebb idő alatt való elkészítését vál­lalta. Vajzer János, Rendek István, Sós Jenő elvtársak Szemén elvtárs veze'ésével vállalták a Szemán-féle réseiőaéo jú­nius 15-re való elkészítését. A fizikai dolaozók mellett a műszaki ralzolók is felsorakoztak munkafelaián­lásukkal és vállalták 1 darab géoössze- állltási ralz. valamint részletralzainak, munkatervükőn kívüli elkészítését. Csu­pán az ifiüsáa volt az. akik háttérbe szorultak s akik nem érezték jelentő­ségét a felaiánlások sUlvának. A köz­ponti műhely dolaozói harcolni foanak azért, hoav fokozatosabb nevelő mun­kával őket Is azok közé sorolhassuk, akik liven pártszerű magatartással bizo- nvltiák Párthoz való hűséaüket és ra­gaszkodásukat. Zászlóinkat nekik kell véaleqesen avőzelemre vinni. Célunk a nemzetközi békefront további megszi­lárdítása, a háborús qyujtogatók ellen vívott harc avőzelmének elnyerése és elmélyíteni hálánkat felszabadítónkkal a hős Szovletunióval szemben. SZABÓ IMRE géplakatos Önköltségcsökkentés a bizalomért Az a ritka szerencse ért, hogy me­gyei küldöttnek jelölt a Párt. Ebben a megtiszteltetésben nemcsak munkám jutalmát látom, hanem különösen azt hogy személyemben a műszaki értel­miséget emeli ki Pártunk és ebben egy rendkívüli fontosságú, jelképes gesztust mutatott Pártunkat szerető és oszlályhü műszaki értelmiségiek felé Tudom azt, hogy ez a feladat súlyos felelősséggel és erkölcsi kötelezettség­gel jár. Bennünket, akiket a Párt megbecsülése élrehozott, termelési fel­adataink, jóllehet a magyar ipar egy A saloótariáni járási küldöttértekez­let enaem is megválasztott azok közé. akik képviselni foaiák a salgótarjáni iárást a nógrádmeavei küldött értekez­leten. Felmértem a megbízatásom naavságát és felismertem benne azt a naav mea- tiszteltetést is. ami ezzel a megbízatás­sal ért. A kötelességérzet súlyosan ne­hezedik rám. lavekszem átaondolni a Meave Bizottsáa működését az elmúlt évek alatt. Ezen az értekezleten kritikai­lag szeretném megvilágítani a Meavei Bizottsáa ió oldalait és hibáit, őszintén és építően kell bírálnunk, de a hibák Salgótarjáni mozgó műsora: Június 3-tól 8-ig Világ ifjúsága. 10-től 12-ig Dicsőség útja. Június kis részlegében dolgozunk, szocializ­must építő jelenséggel bírnak. Mél­tóak kell, hogy legyünk a Párt bizal­mára. Meg kell valósítanunk a magyar ipar jelenlegi legnagyobb problémáját: gyártmányaink minőségének emelése mellett az ötéves tervre előirányzott 25 százalékos önköltségcsökentést. En­nek az önköltségcsökkentésnek jelen­tős lépése valósult meg a darabbérezés bevezetésével. Az önköltség bérténye­zőjének csökkentése után reánk, mű­szaki értelmiségiekre vár az a feladat, hogy az önköltség anyagtényezőjét is alapos revizió alá vegyük annak érdeké­ben, hogy minden egyes gyártmá­nyainkban az építő szocializmus teste süljön meg: versenyképes, magas mi­nőség, alacsony önköltség. Ügy érzem, hogy megyei küldötté való jelölésemmel sokkal közelebb ke­rültem ezeknek a nagy problémáknak a megoldásához. Ügy érzem, hogy me­gyénk minden műszaki munkavállalója át fogja érezni feladatának sorsdöntő jelentőségét és tudásának a maximu­mát fogja adni, hogy Pártunk és Rákosi elvtárs iránymutató vezetésé­vel megvalósíthassuk a szocialista jö­vőnket, a magyar ipar győzelmét. Kovács István főmérnök, L e. vezérigazgató. Bea Antal, borsosberényi pap azért vett részt a békebizcttságban, hogy félrevezesse a dolgozó népet Bebizonyítjuk a kritika és önkritika jelentőségét kiküszöbölésének lehetőségeire is rá kell mutatnunk, hoav a Pártvezetőséq Uiiáválasztásától várt pozitívumok ava- korlatilaq is kimutathatók legyenek. Be- foaiuk bizonyítani, hoav a kritika és önkritika a legjobb nevelő eszköze a Párt építésének. Érzem a hatalmas fel­adat ielentőséaét. amit ezzel a meg­bízatással rám róttak. Hoav eleaet te­avek a meaválasztólm bizalmának, ezért fokozott munkát és tanulást tűztem ki maaam elé. CZUDER ANTALNÉ S.-tarián bányahórház A stockholmi békekonferencia fel­hívása óta az egész világon megmoz­dult a dolgozó nép, hogy aláírásával tiltakozzon a háborúra spekulálók szándéka ellen. A béke szent ügye nemcsak a munkások ügye, hanem vallásra, nemre, fajra való tekintet nélkül, az egész világ becsületes em­bereinek nagy célkitűzésévé vált. Amikor megyénkben a dolgozók százezrei aláírták a békeívet, az alá­íráshoz csatlakoztak nagy többséggel megyénk papjai is. Volt aki szívvel- lélekkel állt a béke nagy ügye mel­lett. Volt azonban olyan, aki az alá­írást és hangzatos kijelentést csupán azért tette, hogy ezen keresztül be­férkőzzön a dolgozó nép bizalmába, hogy aztán később, pont a háborús gyújtogatok hangját terjessze. Ilyen Bea Antal, borsosberényi pap is. Amikor a borsosberényi békebizott­ság felkérte a békebizottságban való részvételre, látszatra örömmel tett eleget a felhívásnak. A község lakossága pedig úgy látta, nem csalódott papjába. Amikor aláírta a békeívet, azt mondta: „Elép volt már a háborúból, az egyszerű emberek tíz- és százmil­liói békét akarnak — minden becsü­letes emhet békét akar. Aki háborút kíván, az vagy tőkés, vagy őrült." Ezzel a kijelentéssel úgy gondolta Bea Antal, hogy félre tudja vezetni az egész község, de az egész megye dolgozó népét. Amikor Bea Antalnak hangzatos kijelentése nyilvánosságra került, bontakozott ki, hogy kicsoda tulaidonképen a borsosberényi pap. Kijelentése utáni vasárnap, amikor hívői előtt ezentbeszédet akart tar­tani, nem a beszéd megtartását tar­totta fontosnak, hanem helvette a békebizottság előtt tett kijelentését igyekezett megmásítani. Kejelentette többek között, „az, amit rólam ter­jesztenek, hogy a békebizottságban mondtam, az egy hazugság". A tem­plomlátogatók megdöbbenve hallgat­ták az elvetemült „lelkiatya" kijelen­tését. Sokan arra gondoltak, vájjon mi az a hazugság? Az, hogy elég volt már a háborúbólt Vagy az hogy fiz- és százmilliók békét akar­nakf Vagy az, hogy aki háborút kí­ván, az vagy tőkés, vagy őrült Borsosberény dolgozó népe tudja, hogy ez nem hazugság. Azonban azt is tudja, hogy amikor a pap ezeket a szavakat kijelentette, az volt a hazugság. Az volt egy közönséges képmutatás, amivel be akart fér­kőzni a dolgozó nép bizalmába. Úgy gondolta Bea Antal, borsosberényi pap, hogy az, amit a békebizottság előtt kijelent, az csupán egy kis em­ber-csoport titka lesz. Nem hitte, hogy szavait az egész dolgozó nép érdeklődéssel várja. Látni akarja a dolgozó nép, hogy mi a véleménye arról, amit száz- és százmilliók mon­danak ma — a békéről. Már látja a község lakossága, hogy Bea Antal nem más, mint egy kö­zönséges áruló, a béke 6zent ügyének árulója, a dolgozó nép ellensége, aki megtagadja a békéért vívott harcot. Azokat hazugnak nevezi, akik a há­borút kívánókra azt mondja: tőkések, vagy őrültek. A dolgozók milliói mondják ma már azt, hogy a háborút kívánók őrültek. Örültek az imperialisták a Vatikánon keresztül egész az Amerika hangját hallgatókig, ha azon fáradoz­nak. hogy háborút zúdítsanak a né­pekre. Örültek, mert saját halálos ítéle­tüket hirdetik, amikor a háborút hir­detik. A halálos ítéletet a világ dol­gozó népe fogja kimondani fejük fe­lett és az elítéltek között ott lesznek az ilyen borsosberényi Bea Anta­lok is Nagy érdeklődés az idei könyvnap iránt Van-e tervgazdaság a mezőgazdaságban? Ezzel a kérdéssel gyakran találko­zunk. Egyesek úgy válaszolják meg, hogy a népi demokratikus országok­ban egyáltalán nem lehet tervgazda­ságról, tervszerűségről beszélni, má­sok pedig azt felelik, hogy a népi de­mokratikus országok mezőgazdaságá­ban teljes mértékben tervgazdálkodás folyik. Mindkét állítás gyökeresen helyte­len Az előbbi azért, mert nem látja népi demokrácia mezőgazdaságá­nak hallatlanul gyors ütemben fej­lődő szocialista szektorát: az állami gazdaságokat, gépállomásokat, ter­melőszövetkezeti csoportokat. Ez az állítás csak a mezőgazdaság zömét kitevő kisárutermelö szektort és a kulák-kapitalista gazdaságokat látja, tehát a régit, az elhalót, nem pedig az újat, a születendöt, fejlődőt, a legyőzhetetlent. Sztálin elvtárs meg­mondotta: .,... mindenek előtt nem az a fontos ami .. i már kezd elh.V.ni, hanem az. ami keletkezőben és fej­lődőben vart. .. mert. . . csak az legyőzhetetlen, ami keletkezőben és fejlődőben van.” A másik álláspont azért helytelen, mert nem látja a mezőgazdaság ma még túlnyomó kistermelő- és kulák- kapitalista szektorát, mint a terv- gazdálkodás teljes alkalmazásának akadályozóját a mezőgazdaságban. Nem tárja fel, hogy ehhez végre kell hajtani a dolgozó parasztság többsé­gének a termelőszövetkezetek útjára való vezetését, és ennek alapján a kulák-kapitalista szektor teljes felszá­molását. Ez a nézet elhomályosítja a valóságos viszonyokat, tehát lefegy­verző és helytelen. A népi demokratikus országokban csak úgy érthetjük meg a tervgazdál­kodás érvényesülésének lokát a mezőgazdaságban, ha megvizsgáljuk mezőgazdaságának osztályszerkezetét. A népi demokratikus országok mezőgazdaságában 3 szektor van: 1. szocialista szektor, meiy áil az állami vállalatokból (állami gazdasá­gok és gépállomások), termelőszövet kezeti csoportokból. 2. Kisárutermelö szektor, mely áll a dolgozó parasztok egyéni gazdasá­gából, 3. és kulák-kapitalista szektor. A szocalista szektorokban követke­zetesen a tervgazdálkodás csak az ál­lami gazdaságoknál érvényesül. Ezek a vállalatok termelési tervet, énéke­6itési tervet, pénzügyi tervet, önkölt­ségcsökkentési tervet, beruházási tervet és felújítási tervet készítenek. A szocialista szektoron belül a IIL típusú termelőszövetkezeti csoportok is tervgazdálkodást folytatnak, de en­nek mértéke olyan átfogó, mint az állami vállalatoknál. Itt, elsősorban termelési és értékesítési tervről, va­lamint beruházási tervről beszélhe­tünk. Hogyan érvényesül a tervszerűség a mezőgazdaság kistermelő szekto­rában? Szétforgácsolt kisparaszt gazdaságokkal kapcsolatban nem be. szélhetünk tervgazdaságról. Azonban az állam tervszerű befolyást gyako­rol az egyéni parasztgazdaságokra, tervszerűen szabályozza azt. A forgalmi apparátus az állam ke­zében van s ezáltal a legfontosabb mezőgazdasági cikkek (gabona, hús, ipari növények) szilárd ármegállapí­tásával, tervszerű adó- és hitelpoliti­kával irányítást gyakorol a mező- gazdasági termelésre. Az állam a szerződéses-termeltetés­sel, nemesített vetőmagellátással, a gépállomások gépkölcsönzésével és bérmunkájával, s ezen túl kedvezmé­nyek egész sorával hatást gyakorol, hogy mit és mennyit termeljen az egyéni parasztgazdaság. Ez a szabályozás a kisparaszti gazdaságoknak a szövetke:és útjára való lépéséhez, az ország élelem- és nyersanyagellátásának biztosításához járul hozzá. A kulákság felé az állam kényszer- intézkedések formájában gyakorolja tervszerű, szabályozó szerepét. A kulák-szabotázs megakadályozására kötelezően előírja a vetésterületet s ezen belül azt is, hogy annak egy részét milyen növényekkel kel’ be­vetni. Szabályozza a vágást, az állat­állomány kipusztitásának megaka­dályozása céljából. — Progresszív adópolitikával megakadályozza a kulákgazdaság bővítését. A termény- beszolgátatá-son keresztül útját állja a kulákspekulációnak és szilárd ál­lami árakon veszi át a kulák termé­nyeit. Az elmondottakból következik, hogy a tervgazdaság csak a szo­cialista szektorban érvényesül, a kis- árutermelő és a kulák-kapitalista szektorban csak tervszerű állami szabályozásról beszélhetünk. Az idei könyvnapot megyénkben június 16—17—18-án rendezi meg a Szikra, a Párt, a tömegszervezetek segítségévei. Ez évben a Szikra külsőségeiben szebb, gazdagabb, tar­talmasabb könyvek kiállításával ké­szül a könyvnap megünneplésére. A Szikra könyvkiadó salgótarjáni fiókja a városban 5 sátrat állít fel Külön sátra lesz a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalatnak. Az üzemekben szintén sátrakat állítanak fel, ahol a bizományosok rendezik a könyv- napot. Balassagyarmaton szintén több könyvsátrat állítanak fel. Ezenkívül a megyében június 18-án, vasárnap könyvsátor lesz Nagybátony, Kis- terenye, Jobbágyi, Nemti Mátra- mindszent, Somoskőújfalu, Karancs- keszi, Bocsárlupujlő, Homokterenye, Litke és Mátranovák községekben­A Szikra felkészült az idei könyv­nap várható nagyobb forgalmára és már most sok könyvvel rendelkezik, de á könyvnapra még vagy 250C kötetet küldenek, amelyek között lesznek Rákosi elvtársnak válogatott beszédei és írásai, Gerő elvtárs könyve és még jónéhány jelentős mű. A könyvnapob iránt már most nagy az érdeklődés. A dolgozók a szovjet szépirodalom iránt érdek­lődnek. Pártfunkcionáriusainkat a politikai irodalom és a szépiroda­lom egyaránt. érdekli- Az ifjúság Osztrovszkij: „Az acélt megedzik”, Fagyejev: ,,Az ifjú gárda’4. Iljin— Segal; „Hogyan lett az ember óriás?!” című könyve után érdek* lődik. Falun igen nagy az érdeklődés a szovjet szépirodalom iránt. Sokan keresik Gorkij: ,,Az anya“ cimü művét, Solovov: ,,Uj barázdát szánt az eke'4 és a „Csendes Dón” című műve iránt nagy az érdeklődés. Az előjelekből ítélve, az idei kónyvna- pon jóval nagyobb forgalom vár­ható mint az elmúlt évek könyv­napjain. A könyvnap sikeréhez nagyban hozzájárulna még az. ha a Szikra lehetővé tenné a hitelutalvá- nyokra való vásárlást. Reméljük, hogy a könyvnapra ez a kérés telje­sül és a könyvnapon azok is tudnak könyvet vásárolni, akik pillanatnyi­lag nem rendelkeznek elégendő kész­pénzzel. Az ifjúság megyei konferenciáján osztják ki a kultúrverseny díjait Pünkösdhétfőn tartották meg a me­gyei kongresszusi kultúrverseny me­gyei döntőjét. A kultúrversenyen 39 csoport jelent meg. A kultúrverseny értékelését helyszűke miatt csak la­punk jövőheti számában végezzük. A versenyben jó eredményt elért csopor­tok az alábbiak: Színjátszás: 1. Jobbágyi SZÍT „Bánk-bán“-ból egy jelenettel. 2. Ba­lassagyarmati iparostanuló iskola „Orosz jellem“. 3. Általános gimná­zium „Komszomol a példaképünk”. Népi tánccsoport: 1. Szurdokpüspöki Üttörő-csapat (versenyen kívül). 1: Kisterenyei SZÍT. 2. Gaigagutai EPOSZ. 3. Acélgyár SZÍT. Énekkar: 1. Acélgyári SZÍT. 2. Ál­talános gimnázium. 3. Gaigagutai EPOSZ. A versenyben induló kuitúrcsoportok részére értékes díjakat osztanak ki melyeknek kiosztása az gyei küldöttértekezletén, lesz megtartva. ifjúság me- június 8-án SZIKRA HÍRADÓ Két évvel ezelőtt Jelent mea a Szikra kiadásában Lenin—Sztálin „Pári és pártépííés” című. mindössze né_ hány ívre terjedő mű. Most úiból a Szikra kiadásában azonos című és tárqvu vaskos kötet jelent mea. ameív tartalmazza Leninnek és Sztálinnak a marxista-leninista Párt elméletéről, szervezeti elveiről, építési módszerei­ről szóló műveit. A Szikra könyvkiadó célja a Párt káderei számára mea- konnyíteni, hogy a marxista-leninista pártelméletet Pártunk példaképének, a Bolsevik Pártnak szervezeti elveit és módszereit Lenin és Sztálin klaisszikus müveiből tanulmányozhassák. Hézaapótió müvet adott ki a Szikra Enqels: a ..Természet dialektikája” című művel. Ebben a műben a kiadó csak azokat a helyzeteket adta közre. amelyek a dialektikus materializmusról szólnak. A marxista-leninista filozófia minden barátja s mindenki, aki e filo­zófia iránt érdeklődik, örömmet veszi, hoqy Enaeisnek ez az alapvető műve maqvarul meaielent. A Nemzetközi kérdések című soro­zatban ,.A Francia Kommunista Párt harci proqramja” c mű füzet jelent meq. DANTE-KÖNYVEK A. T. WHITE; Elsüllyedt világok. — Gazdag képanyaggal illusztrált könyv a régészet hőskorából. MURATOV; Golovnyin kapitány. — Az orosz tengerészet kiemelkedő alakjáról szól a mű.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents