Szabad Nógrád, 1950. június (6. évfolyam, 22-25. szám)

1950-06-17 / 24. szám

SZABAD NOGRAD T950, június it. tani üzemeinkben az egyszemélyi fele­lős vezetést. 4. Mezőgazdaságunk vonalán az ara- tás-cséplés-beszolgáltatás biztosítása, a szocialista munkaverseny továbbfejlesz­tése állami gazdaságokban, termelő- szövetkezeteinkben. Jó előre felké­szülni szocialista szektoraink őszi fej­lesztésére. 5. Meg kell javítani propagandamun­kánkat, elsősorban az oktatás vonalán komoly munkát kell végeznünk. Párt­apparátusunk vonalán szélesíteni kell az agitációt, tovább kell fejleszteni a népnevelő munka eredményeit, elsősor­ban a munkaversenyek, a békéért folyó harc vonalán, fejlesztenünk kell sajtó- és kulfúrmunkánkat, parisa jtónkat és sajtókiadvánvainkat a legszélesebb tö­megek között ke I ter jeszteni. 6. Tovább kell erősíteni és fokozni az éberséget, ehhez azonban feltétlenül szükséges a politikai tisztánlátás. Elv­társaink képezzék magukat, készülje­nek fel az új körülmények között, új formában jelentkező el'enség felszámo­lására. Különösen fel kell venni a har­cot a klerikális reakció és befolyása ellen. A jobboldali szociáldemokraták a Párt és egyéb helyekre beférkőzött fa­siszták és osztályidegen elemek, vala­mint minden pártonbelüii lazaság és pártszer űtlenség ellen a legkövetkeze­tesebben kell küzdeni. 7. Meg kell javítanunk a legfelsőbb pártszervezet viszonyát az alsóbb párt- szervezetekhez. Érvényre kell juttatni a választott szerveit, a választmányok szerepét. Minden hónapban rendszere­sen meg kell tartani a taggyűlések mellett a területi pártválasztmányok ülését. 8. Munkánkba tervszerűséget kell vinni, az ellenőrzést közelebb kell vinni a gyakorlati élethez, ezzel segíteni az alsóbb szervek munkáját. 9. Fel kell számolni kádermunkánk egyoldalúságát és térvszertítlenségét. Többet kell foglalkozni minden terüle­ten egyénileg a káderekkel, segíteni őket a munkájukban, gondot fordítani a kiválogatásukra és ellenőrzés közben nevelni őket. 10. A tömegekkel való kapcsolataink megjavítása érdekében még szorosabbá kell tenni a tömegszervezetekkel való kapcsolatot, me® kell javítani a tömeg­szervezetek munkáját, érvényre kell juttatni , tömegszervezeteinkben is a széles tömegek bírálatát­— A kommunisták vezetésével az emberiség történelmének legnagyobb harca folyik és ezt a harcot a nagy Szovjetunió vezeti. A mi számunkra különösen nagy jelentősége van annak, hogy népünk először haladhat az em­beriség jövőjéért folytatott harcban a többi szabadságszerető népekkel együtt egysorban. Hogy olyan emberek har­costársai és tanítványaiként vehetünk részt ebben a harcban és visszük győ­zelemre az emberiség, a munkásosztály ügyét, mint a kommunista pártok ve­zetői, mint a nagy szovjet nép veze­tője, az egész emberiségnek barátja, mint népünk, Pártunk szeretett veze­tője — Sztálin és Rákosi elvtársunk! A küldöttértekezlet hallgatói több­ször félbeszakítva Bottyán elvtárs be­számolóját,. hosszan, lelkesen ünnepel­ték és éljenezték Sztálin és Rákosi elv­társakat. A beszámoló ideje alatt szám­talan távirat érkezett, amelyek biztosí­tották Pártunkat mégvénk dolgozóinak bizalmáról és arról, hogy a szocializ­musért folytatott harcban követik és támogatják Pártunkat. Taríalnuis hozzászólások Bottyán elvtárs beszámolója után a mandátumvizsgáló bizottság tette meg jelentését. A jelentés megtétele után megkezdődtek a hozzászólások. SIPOS LÁSZLÓ a rétsági járás, de különösen a borsosberényi állami gazda­ság munkájával foglalkozott. — Kedves Elvtársak! Néhány szóval szeretnék beszélni a szocialista szekto­rok fejlődéséről. A rétsági járás terü­letén. ahol ugyancsak megkezdődtek a szocialista szektorok építése. A járá­sunk területén megalakult öt tszcs, egy állami gazdaság és egv gépállo­más. Dolgozó parasztságunk egyre jobban megérti Pártunk irányítását és az ipari munkásság példáját követve, a termelés vonalán szép eredményeket érnek el. Szélesedik a munkaverseny, új módszerekkel dolgoznak és így sok-, kai nagyobb eredményeket érnek el. Nagyon jó hatással van a szocialista szektor a körülötte lévő parasztságra felvilágosító munkával. A borsosberé­nyi állami gazdaságban szép eredmé­nyek vannak. A növényápolási munkát tíz nappal előbb végezték el. A teres­kei tszcs-nél négytagú brigád a nö­vényápolási munkáknál 400 százalékot ért ej. A tolmácsi gépállomáson Russöi János traktoros 752 százalékot teljesí­tett a Szovjetunió által ajándékozott Sztalinyec traktoron. Legközelebbi fel­adatunk az aratás és cséplés munkájá­nak megszervezése. Fontos, hogy biz­tosítsuk a dolgozó nép kenyerét. Az állami gazdaság dolgozóinak példát kell mutatni az egyéni gazdálkodók felé. Hiba volt, hogy nagyobb súlyt fek­tettünk a termelési munkára, mint a politikai nevelésre. Megfeledkeztünk arról, hogy a kettő egymástól nem vá­lasztható el. Ezeket nagyrészben ki­küszöböltük, ma már a dolgozóink ér­zik, hogy a munka nem robot, hanem a dicsőség és hősiesség dolga. Hogy ez a hiba fennállott, annak részese volt a járási és megyebizottság is, amelyek 'nem ellenőrizték munkánkat, nem hív­ták fel figyelmünket az elkövetett hi­bákra. A most megválasztandó új megyebizottságtól azt kérem, hogy támogassa munkánkat, többet foglal­kozzon a szocialista szektorral, hogy minél előbb felemelkedhessünk a Szovjetunió kolhozaihoz és szovhozai- hoz. Távira! Iták«»«ni rlvfárvnak TARJANI LÁSZLÓNÉ. Karancskeszi község bírája, az úttörőkről beszél, majd felolvassa azt a távlratszöveget, amelyet a küldptt-k.oníerencia a Köz­ponti Vezetőségnek és, Rákosi elvtárs­nak küld. — A Magyar Dolgozók Pártja nógrádmegyei konferenciájának küldöttei harcos kommunista üdvözletünket küldjük Vezetősé­günknek, Pártunk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak, abból az alkalomból, amikor megyénk dolgozóinak küldöttei újra vá­lasztjuk megyénk pártválasztmányának tagjait. Ígérjük, hogy a Központi Vezetőségünk ülésén hozott határozatokat megyénk területén maradéktalanul végrehajtjuk. Mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy minél sikeresebben vigyük mezőgazdasági vonalon az aratás-cséplés' és terménybegyüjtés munkáját, ipari vonalon a Sztahánov-mozgalom terjesztését, a darabbérezés be­vezetését, va'amint a bércsalók elleni kíméletlen harcot. Ígérjük, hogy keményen küzdünk ötéves tervünk maradéktalan megvaló­sításáért, a béke, a szocializmus építésének érdekében. A mai konferencia biztosítéka annak, hogy Pártunk, megyénk dolgozói, Rákosi elvtárs vezetésével, Sztálin elvtárs útmutatása alapján, a nagy Bolsevik Párt tapasztalata nyomán következetes harccal visszük győzelemre a világ dolgozóinak nagy ügyét. Éljen Pár­tunk és a dolgozó magyar nép szeretett, nagy és bölcs vezére, Rákosi Mátyás eivtárs. SZABÓ GYULA, a balassagyarmati MINSZ-titkár az ifjúsági kérdésről szólt. Az ifjúság azt a szép eredményt, amelyet most elért. a Pártnak köszön­heti. Mióta Pártunk döntően foglalko­zik az ifjúsággal, azóta hatalmas ered­ményeket értünk el. Egvre több és több azoknak a száma, akik .Pártunk mellett fejsorakoznak és szembeszáll- nak a klerikális reakcióval. További munkánkban igyekezni fogunk felépí­teni a szocializmust és az elért ered­ményeket fokozni fogjuk. Kivesszük ré­szünket a szocializmus építéséből. így méltók leszünk Sztálin elvtárs, Rákosi etvtárs útmutatásához, méltók leszünk a lenini Komszomolhoz. VAGVÖLGY1 ANNA az MNDSZ ré­széről szólalt fel. Rámutatott a klérus munkájára. A klérus az MNDSZ oktatását úgy igyekezett megakadálvozni, hogy az ő embereit küldte az MNDSZ asszony- körbe. Napról-napra fokozódott a le­morzsolódás és mikor megnéztük, azt láttuk, hogy az egyházi reakció beépí­tett emberei dolgoztak, a dolgozó asz- szonvokat -elkedvetlenítették és arra törekedtek, hogy elvonják őket a sze- mínáriurnokróL ÍSDINSZKI REZSŐ, Néphadseregünk tagja arról beszélt, hogy a Nép­hadsereg tisztjei a dolgozó nép hú­sából, véréből valók, és kijelentette, hogv a Néphadsereg katonái megvédik a dolgozó nép országát minden külső és belső támadással szemben. FÉLEGYHAZI JÁNOS elvtárs, sztahánovista. a központi műhelyből, ezeket mondja: .— A központi műhelyben áttértünk a darabbérezésre, ami az első napok­ban csalásra vezetett volna, ha nem vagyunk elég éberek. Tudniillik 15 drb tengely megmunkálásáról volt szó, amit az egyik szaktársam darabonként 10 óra alatt akart elvégezni, Az üzem­vezető. az OB-titkárral együtt 5 órát szabtak meg. ö viszont nem vállalta és azt mondta, hogv adják, akinek akar­ják. Ekkor a pártszervezet vezetősége arra kért engem, állapítsam meg, mennyi idő alatt tudom elvégezni a két darab tengelynek a műveleteit. Ezt én elkészítettem 6 óra 30 perc alatt, ami daronként 3 óra és 15 perc. En ké­rem az elvtársakat, hogy az üzemek­ben kemény kézzel sújtsanak le a bér­csalókra, a normalazítókra, akik demo­kráciánk tudatos ellenségéi. KbLEMEN JENŐ, az acélgyári pártbizottság titkára kijelentette: a szocializmushoz, a demokrácia építé­séhez való munkánk eredményét, hűségét a termelés emelése, a se- lejtnek a minimumra való csökken­tése határozza meg. A megválasztott új vezetőségre sok feladat hárul. A darábbérezés bevezetése után elsősor­ban a megválasztott új vezetőségre há­rul az a feladat, hogv szívós, felvilágo­sító munkával felszámoljuk a vissza­éléseket. Az ellenség látja egészséges fejlődésünket és egvre vakmerőbben támad. A ’klerikális reakciónak jó me­legágya az acélgyár is és, sajnos, meg kell állapítanunk, hogy Révai elvtárs beszéde után nemcsak párttagjaink, de funcionáriusaink között is vannak olyanok, akik még mindig nem látják meg a klerikalizmusban az első számú ellenségünket és ahelyett, hogy a har­cot , vinnék ellene, még úgy gondolkod­nak. add még a Pártnak, ami a Párté, istennek, ami az istené. Tehát van tennivaló elég, ehhez az szükséges, hogv legjobb tudásunkkal végezzük el feladatunkat. RÉTI VILMOS, az acélgyári öntöde főmérnöke, hozzászólásában a darab- bérezésről és a műszaki értelmiségről beszélt. — A műszaki értelmiség úgy érzi, hogy háttérbe van szorítva, velük nem foglalkoznak. Á fizikai dolgozók azt látják, hogy a műszakiakat nem von­ják be a Párt életébe, azt gondolják, hogy műszaki értelmiségiek másod­rendű párttagok és ezt ki is használ­ják. Ez az oka annak, hogv a darab- bérezésnél nem úgy mentek a dolgok, mint ahogy kellett volna. Igaza van Bottyán elvtársnak, hogy bizonyos mű­szaki nehézségek is befolyásolták eze­ket a dolgokat. Éveken át megcsonto sodott elveket kellett egyik napról a másikra átszervezni. A műszaki értel­miségnek nagvrésze még nem mer ha­tározottan kiállni, de csak azért, mert néni foglalkoztak vele kellőképpen. Ez aztán’ felbátorítja á bér- és norma­csalókat. Örülök, hogv Bottyán elvtárs az ér­telmiséggel való foglalkozást a jövőben egvik fontos kérdésnek jelölte meg. KR1ZSANIK JANOSNÉ a pásztói tszcs részéről volt küldött. Az aratás és cséplés időbeni elvégzéséről beszélt. — Ha idejében elvégezzük ezeket a munkákat, csak úgy tudjuk biztosítani dolgozóink jobb, gazdagabb életét. Ezt úgy tudjuk elérni, ha búzánkat idejé­ben behordjuk, nem hagyjuk, hogy ab­ból egy szem is elvesszen. Ezt a mun­kát becsülettel és időben kell elvégez­nünk. ígéretet teszek a pásztói tszcs nevében és oda fogunk hatni, hogy az aratás és cséplés! munkát időben elvé­gezzük. HAJDÚ JÓZSEF, a megyebizottság SZÖV politikai osztály vezetője, az aratás-cséplés munkáiról beszélt. Fog­lalkozott a kulákság kérdésével is és megállapította, hogy az osztályharc megyénkben mindinkább fokozódik. — Látnunk kell, hogy a klerikális reakció összefonódott a kuláksággal, igyekeznek megnehezíteni munkánkat, amelyet a szocializmus építése érdeké­ben végzünk. Ha megnézzük a falusi pártszervezetek vezetőségének munká­ját, látnunk kell azt, hogy nem egy esetben törést szenvednek, mert. párt- szervezeteink nem ismerik fel a kulák támadását. A kulákök igyekeznek be­hízelegni magukat a pártszervezetbe és ott romboló munkát végezni. Találko­zunk egyik-másik pártszervezetünknél olyan jelenségekkel is, hogy meg- alicusznak a kulákkal. A pártszerveze­teink vezetői nem elég éberek a ku­lákkal szemben, már pedig az elkövet, kezendő időben faladatunk végrehajtá­sára a legnagyobb harcot kell folytatni a kulákság ellen. Viovázni kell arra, ne történhessenek jobb- és baloldali elhajlások. MRÁZIK JANOS, megyei oktatási felelős az oktatási munka hiányosságai­ról beszélt. Megállapította, hogy az elvtársak az oktatást reszortkérdésnek tekintik. Utána az elvi irányítás kér­désével foglalkozott és megállapította, hogy „az államapparátusban, a gazda­sági élet bármely területén csak úgy tudjuk feladatainkat elvégezni, ha a munkával elvileg is tisztában vagyunk. Az elvi irányítás fokozottabb alkalma­zását csak úgy tudjuk elérni, ha alkal­mazzuk a Politikai Bizottság október 20-i határozatának azt a részét, amely azt mondja, hogy minden elméletileg képzett káder azon felül, hogy saját képzettségét fejleszti, tanít is. A konferencia során 34 felszólaló volt, ami mind értékes tanáccsal és ja­vaslattal segítette, az új megyei választ­mány munkáját. Yálawz a felszólalásokra A felszólalások után Bottyán elvtárs adta meg a választ. Rámutatott, hogy a felszólalások egyik hiányossága az volt, hogy csak a megyebizottság, já­rási bizottság, városi bizottság hiá­nyosságairól beszéltek, ugyanakkor jé munkáját, eredményeit nem hozták fel­színre. Ha mi beszélünk a hibákról, ak­kor beszélni kell az eredményekről is. — Különösen ki kell emelni az asz- szóny elvtársakat, akiknél hatalmas po­litikai képzettség mutatkozott meg. Ez azt mutatja, hogy a mi asszonyaink Töl fogják meg a kérdést és- nagy eredményeket tudnak, elérni. Beszélt Bottyán elvtárs arról, hogy az elkövetkezendő időben a legdöntőbb és legfontosabb feladatunk az aratás- cséplés és a terménybegyüjtés sikeres végrehajtása. A felszólalok sok példát hoztak fel arra, hogyan dolgozik a kle­rikális reakció a kulákkal szövetkezve, a dolgozó nép ellen. Az ellenük folytatott kíméletlen, szívós harc nem azt jelenti, hogy ezt a jövőévi kenyerünkért foly­tatott munka fölé helyezzük. Ezt össze kell kötni és minden esetben úgy vinni a küzdelmet, hogv elő­térben az aratás-cséplés legyen, mert most ez a legfontosabb fel­adatunk. Kitért még válaszában Bottyán elv- társ arra, hog” a felszólalások nagy­fokú érdeklődést és funkcionáriusaink politikai fejlődését mutatja. Az elvtár­sak felkészültek a hozzászólásokra, el­hozták a maguk területének problémáit és jól építették bele az általános irány­vonalat. A vita befejezése után került sor a jelölt választmányi tagok ismertetésére ■ és megválasztására. Lelke« gyűlésen választollák meg fiataljaink a DISZ küldötteit A nógrádi,.ifjak június 8-án válasz­tották meg Salgótarjánban az Orszá­gos Ifjúsági Kongresszusra a megye ifjúsági küldötteit. Az elnöki megnyitó után Novak Jó­zsef elvtárs, a MINSZ megyei titkára beszélt. Elmondotta, hogy a felszaba­dulás óta milyen nagy harcol folyta­tott Pártunk-a külső és belső ellen­ségeinkkel szemben. — Ennek a harcnak sikerei előse­gítették az Ifjúságunk szocialista ne­velését. Köszönet és háta a Pártnak és Rákosi elvtársnak, aki biztosította ifjúságunk fejlődésének előfeltételeit. A Párt és Rákosi elvtárs említésére hatalmas taps és éljenzés tört ki a konferencia résztvevőiből. Ezután No­vak elvtárs rámutatott konkrétan a megyei ifjúság eredményeire. Az ifjú sztahánovisták jó munká­jára ipari és mezőgazdasági vonalon egyaránt fel kell figyelni. Az ifjúság szép felajánlásait és an­nak sikeres teljesítését ismertette. Me­gyénk területén 3234 ifjúmunkás tett felajánlási. Ezek közül sokan három- négyszázszázalékos munkateljesítményt .értek el. De rámutatott Novak elv­társ a hiányosságokra is. A salgótar­jáni acélgyár téves nézetei aláásták a tagtoborzás gyakorlati megvalósításá­nak helyes irányítását, amikor azt mondták, hogy több tagot nem vesz­nek fel, hanem megnevelik előbb azo­kat, akik benn Vannak az ifjúsági szer­vezetben. Nekünk nem lehetnek ilyen kötöttségeink, mindannyian egy célért harcolunk, nekünk minden ifjúmun­kásra szükségünk van és közösen kell legyőzni a nehézségeket. Majd meg­említette a jobbágyi szervezetet, ahol május hónapban 500 fiatallal szaporodott a szer­vezet létszáma A klerikális reakció minden egyes lé­pésével egységes soraink megbontá­sára törekszik. Az öntudatos ifjúsá­gunk előtt ma már nincsenek kéte­lyek s az igazság mellé állva, egysé­gesen sorakoznak fel. a demokratikus erők mögé a béke és a szocializmus építésének érdekében. Keményen zár­kóznak fel Pártunk mellé, hogy győ­zelemre vigyék a munkásosztálynak igazságos zászlaját. Ezután az ifjúsági küldöttek szólal­tak fel. Elsőnek Ronka István őrve­zető bajtárs szólalt fel a rétsági ifjú­ság nevében:. „Mi a honvédség kere­tein belül meg fogjuk teremteni azt az ifjúságot, amely a Pártunk jó se­gítőtársa lesz. Teljesíteni fogjuk a reánk bízott feladatot szabadságunk megvédésére. Olyan kemény harco­sokká akarunk válni, mint . példaké­pünk, a hős lenini Komszomol.“ Zeke László a pásztói SZIT-szervezet ré­szérői felszólalásában kihangsúlyozta, hogy a kulákság és a klérus ellen felveszik a harcot, megakadályozzák rendbontó .munkájukat és még szi­lárdabban sorakoznak fel a Párt mellé. * Most egyenruhás úttörők vonulnak be a terembe és virágot szórnak a küldöttek sorai közé. Egy úttörő paj­tás üdvözli a küldőiteket és ígéretet tesz, hogy a* úttörök minden erejük­kel harcolni fognak a kitűzött cél el­éréséért-, a szocializmus építéséért. Majd virágot adta.k át szeretetük je­léül az elnökségnek. Illés Pál iparostanuló elmondja: „Sohasem gondoltam volna, hogy va­laha iparos leszek. De a felszabadu­lással és Pártunk irányításával ma már minden dolgozó ifjú előtt a sza­bad pályaválasztás lehetőségei nyíltak meg.” Básti Erzsébet arról beszél, hog> népi fognak lemaradni a célkitűzések végrehajtásában, bár az ellenség ál­landóan ott van az iskolában, de vbs»r«»n rigt/tíaunk «o ifjú.stiff vfffgsúffúrv és visszaverünk minden ellenséges próbálkozást. Bodor Pál gimnáziumi tanuló kihangsúlyozta, hogy a dolgozó fiatalok lelkesítették tanulásukban a gimnázium tanulóit. A munkásdiákok bekapcsolódva a tanulásba, új lendü letet, életet, hoztak magukkal az isko­lába. Ezelőtt ideológiailag képzetlenek voltunk és nem voltunk elég éberek. Ezt használta ki a klerikális reakció. A hittanórák nem a hit tanítására szolgáltak, hanem a rendbontásra használták fel. Atost már látjuk hatal­mas feladatainkat és szilárdan fogunk helytállni az építés feladatainak meg­oldásában. Révai Endre, ifjúmunkás javaslatot tesz a kiildöttkonferencia részvevőinek, hogv táviratban üdvözöljék Rákosi elv­társat. A távirat szövegének felolva­sása után hatalmas tapsviharba és él­jenzésbe tör ki a konferencia Ezután Bottyán István elvtárs, a megyei pártbizottság nevében beszélt az ifjúsági konferenciához. Ismertette azokat a feladatokat, amelyek meg­oldásra várnak az ifjúság további éle­tében. Ipari és mezőgazdasági vonalon a munkafegyelem megszilárdítására, valamint bolsevik éberségre hívja fel ■X't JflVieórf fi -^1 ,74 .... „U. ____ _ 1_ ' ' 'n ormacsalók -inflációt zúdítsanak a becsületes 'dolgozók nyakára. A kulák- ságot leleplezni spekulációjában és biztosítani a termésbetakarítás egész­séges ütemét. I’ártunk aranytartaléka a szocia­lista szellemben nevelt ifjúság;, amely kemény önvédelmi harcot folytat a klerikális reakcióval szemben. Ebja legyen az ifjúság, mert mindenütt meg­található a klérus, ahol gátolni lehet a fejlődésünket. Maga köré tömöríti az ifjúságot, és minden alkalmat kihasz­nál az ifjúsági egység széíforgácsolá- sára. A mi ifjúságunk harca és jövője elválaszthatatlan a Párttól. Ma már az új pártvezetőségekhen megtalálha­tók az ifjúság képviselői is és így szoros együttműködésseü a Párt irá­nyítása mellett haladhatunk céljaink felé. A Szovjetunió felszabadító harca tette lehetővé munkánk eredményét. Ma már a magyar ifjúság is rálépett arra az útra, amelyen a hős lenini Komszomol halad. A magyar ifjúság harca elválaszt­hatatlan a viiág dolgozóinak har­cától. Az ifjúságra hárul az a feladat, hogy célunk elérése érde­kében gyakorlatilag is kivegye ré­szét a nagy építő munkából, hogy megállja a helyét minden ellenség­gel szemben s a Szovjetunióval az élen haladjon a béke, az igazság, a szocializmus felé. Az ebédszünet után Somogyi Sán­dor, az Országos Központ küldötte beszélt. A MINSZ megyei titkárának válasza után megválasztották a megye ifjú­sági küldötteit az egyesítő kongresz- szusra. Olyan ifjúmunkások kerültek a küldöttek közé, akik az eddigi munká­jukkal ntár bebizonyították a munkás- osztályhoz való hűségüket, akik a ter­melés vonalán a munkásosztály meg­becsült jei közé tartoznak, akiknek mun­kájuk a becsület és dicsőség mellett szól. Básti Erzsébet, Tóth László, Deli Mária, Révai Endre, Radóc^i Károly, Telek Erzsébet, Somogyi Sándor, Ja- kubovies Rózsi, Kovács P. Mihály, Novák József, Halász Ilona, Szikori Erzsébet, Szomszéd Elemér, Vadkerti Lóránd, Sánta Albert. A küldöttek már csütörtökön el is utaztak Budapestre. A küldöttek megválasztása után ün­nepélyes keretek között osztották ki a megyei ifjúsági kultúrverseny díjait. A díjak közöt 3 darab rádió, 1 darab tangóharmonka, 1 darab színpadi füg­göny, 3 darab mandolin, 3 darab Bronzszobor, elismerő oklevelek és az ifjúság figyelmét, nehogy a bér- és mintegy 200 darab könyv volt.

Next

/
Thumbnails
Contents