Szabad Nógrád, 1950. május (6. évfolyam, 17-21. szám)
1950-05-27 / 21. szám
4 SZABAD NOGRAD 1950 május 27. Pártmunka tapasztalatai ^ A kritika jegyében zajlott le a balassagyarmati járási kiiklöllériekezlet A balassagyarmati járás vasárnap tartotta a járási küldöttek értekezletét. Már a Megyeháza külseje kifejezője volt annak a nagy jelentőségnek, amit a járási küldöttek konferenciája jelent. A járás területéről összegyűltek azok az elvtársak, akik termelésükkel már bebizonyították, hogy népi demokráciánk erős gazdasági oszlopai. Most a politikai feladatok megoldói lesznek az elvtársak. A mai napon beszélik meg a gyakorlati élet hiányosságait és szabják meg a járás dolgozóinak politikai, gazdasági és társadalmi irányát. A részvevők között ott vannak az állami gazdaságok és tszcs-k legjobb szakemberei, sztahanovistái, élmunkásai, de ott vannak a honvédség és rendőrség küldöttei is. Eljöttek, hogy tolmácsolják szervezeteik kívánságait, ' hogy bírálatukkal és tanácsukkal segítsenek a legjobbak kiválasztásában. Az értekezlet Rákosi elvtársat választotta meg díszelnökének, majd üdvözlő táviratot küldött Rákosi elv- társnak. A titkári beszámolót figyelemmel, éberen hallgatták végig a konferencia részvevői. Orosz elvtárs, járási titkár, beszámolójában ismerteti az elért eredményeket és a felmerült hibákat. Részletesen kitért számszerűleg a balassagyarmati járás gazdasági eredményeire, valamint megemlítette a Járási Bizottság helytelen munkáját is. „Nem íorditottunk kellő figyelmet a nevelésre. Nem ismertük fel a népnevelők munkájának fontosságát. Nem jutott érvényre a kritika és önkritika, mint a fejlődés legfőbb előmozdítója" és felsorolta azokat a hiányosságokat, amelyek gyakran előfordultak a Járási Bizottság életében. Az értekezlet részvevői figyelmesen hallgatták végig a titkári beszámolót és büszkén emelkednek szólásra, hogy elmondják észrevételeiket. A titkári beszámolót kiértékelve Tóth Lajos elvtárs kritikát gyakorol a titkár felé: „Hiányolom, hogy Orosz elvtárs beszámolójában nem hozta ki elég élesen saját hibáit. Erről csak általánosságban emlékezett meg. Nem elég a hibákat csak meglátni munkánk területén, hanem fel is kell fedni azok okozóit is." özv. Kun Jánosné hiányolja, hogy a Járási Bizottság nem tartott kellő kapcsolatot az alapszevvezetekkel. Volt, amikor a Járási Bizottság segítségét kértük a munka termelékenysége és a munka lendülete érdekében, vagy volt, amikor kivizsgálást kértünk a Járási Bizottságtól, de kérésünknek nem tettek eleget. Kapcsos János elvtárs kritikájában rámutat, hogy a Járási Bizottság nem gyakorolt kellő ellenőrzést az alap szervezeteknél. Megtörtént, hogy La dányi Dezső, régi főintéző befurako dott a Pártba és ott bomlasztó mun. kát végzett, összejátszott a kulákok- kal, embereket épített be a szervezetbe. Remélem, hogy az új vezető ség nagyobb ellenőrzést gyakorol a: alapszervezeteknél és éberen fogja figyelni azok munkáját Kalmár Erzsébet elvtársnő hiányolja, hogy nem fordítottak elég gondot a nők és fiatalok szervezésére. Felvetődtek a hozzászólások során a pártonbelüli demokrácia hiányosságai, valamint az alapszervezetek konkrét fogyatékosságai is. A járási titkár valóban nem hozta ki elég élesen az önkritikát, beszámolójában és különösképpen elhomályo stílt a személyi kritikája. Ez természetesen rányomta bélyegét az egész értekezletre. Az elvtársak hozzászólásaiban mégis kiérzett aktivitásuk és kritikájuk helytálló volta. Elérkezett a pártértekezlet legdöntőbb szakasza, f. járási választmány, valamint a megyei küldöttkonferencia tagjainak megválasztása. Olyan elvtársakat kell most megválasztani, akik éberen nézik az alapszervezetek munkáját., akik töretlenül, szilárdan helytállnak a nehézségekben, akik erős kezekben tudják tartani a béke zászlaját, akik kipróbált harcosai építésünknek és győzelemre viszik munkánk nagy feladatait Ott vannak a megválasztottak között- Mészáros András a dejtári tszcs élenjáró munkása, Verecki Mihályné, Nagy László, Rét Júlia szent- lőrincpusztai termelőc-soport kiválóságai, App Árpád, Babcsány József nógrádkövesdi kőbánya dolgozói, Tőtési István élmunkás. Mindazok kerültek be a választmányba, akik a járás területén példamutatásukkal élenjárnak. Ilyen elvtársak kezébe ették !e az irányítást a küldött-értekezlet részvevői. Ezek az elvtársak tudatában élnek annak, hogy mit jelent a járási pártszervezet vezetőjének lenni. Az arcukon büszkeség és keménység látszik, ők voltak azok, akik kritikájukban rámutattak a járási irányítás fogyatékosságaira. Ha ezek az elytársak figyelmesen szem- előtt tartják Rákosi elvtárs útmutatásait, akkor pártszervezeteink megerősödnek és biztosítani tudják az előttük álló nagy feladatok sikeres végrehajtását A pártépítést szolgálja az acélgyári pártbizottság határozati javaslata Az acélgyári pártkonferencia a pártmunka és a pártépítés megjavítása, valamint Rákosi elvtárs által elénk tűzött feladatok megvalósítása érdekében a következő határozati javaslatot fogadta ei: „Hogy Rákosi elvtárs útmutatásait és a Központi Vezetőség február 10-i határozatát végre tudjuk hajtani, tovább kell építeni az üzemünkben a párton belüli demokráciát. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy alapszerveze- zeteink vezetősége havonként megtartsa a rendszeres taggyűlést, ahoi a titkár beszámol munkájáról. A beszámolókon mindig kell, iiogy érvényesüljön a bírálat és önbírálat, aminek az alkalmazása egyik döntő előfeltétele a jó bolsevik munkának. Hogy termelési eredményeinket az eddiginél fokozottabban tudjuk előre- vinni, szükséges, hogy minden egyes párttag a termelésben, a munkaversenyben kommunistához méltóan vegye ki a részét. Pártszervezeteink vezetőségeinek elsősorban, de minden egyes párttagnak feladata, hogy a munkaversenyben, ezen belül az egyéni versenyben élen járjon. Célunk elérni azt, hogy az ő példájuk nyomán gyárunk minden dolgozója egyéni versenyző legyen. Pártszervezetünk egyik fontos feladata a tömegszervezetek irányítása, támogatása. De ezen belül most legdöntőbb feladat előttünk az ifjúsági szövetség megalakulásához segítséget nyújtani. Minden egyes funkcionáriusunknak és minden párttagnak kötelessége, hogy üzemünk fiatalságát támogassa ebben a munkában, tanítsa, nevelje politikai és szakmai téren egyaránt, hogy ezen keresztül az ifjúságunkból a Komszomolhoz hasonló friss, forradalmi erőt meríthessünk a Pártunk építésénél és a szocialista termelés frontján. Minden párttagnak kommunista kötelességévé kell tennie alt, hogy emelje elméleti tudását, résztvegyen valamilyen pártoktatásban, hogy ezen keresztül felvértezze .magát a marxizmus- leninizmus ideológiájával, amelynek segítségével könnyen felismeri az osztályharc törvényszerűségét, képes nevelni az arra rászorulókat és szembe tud szállni az ellenség mindenféle próbálkozásával. Pünkösdhétfőn lesz az ifjúság megyei kultúrversenye Az egységes ifjúság megteremtéséért a dolgozó ifjúság mind szélesebb mozgalmat indít. Az egységes ifjúsági szövetség megteremtését szolgálja a MINSZ által hirdetett kultúrvei seny is. A járási döntök máius 27-én zajlottak le és most, pünkösdhétfó'n, 30 szervezet küldi részvételével kerül sor a megyei döntőre. A megyei kultúrver- senyeri 12 tánc-.. 8 színjátszó-csoport és 10 ifjúsági énekkar vesz részt. A megyei döntőt máius 29-én délelőtt kezdik a laktanya melletti játszótéren. Rossz idő esetén az acélgyári olvasóban tartják meg a megyei kultúrversenyt. A megyei kultúrverseny első három helyezettjét oklevéllel és a kultúrmun- kához szükséges hangszerekkel tüntetik ki. A megyei verseny legjobb kultúrgár- dát június 18-án az ország nagyobb városaiban vagy az ifjúsági egyesítő kongresszuson szerepelnek. A megyei kultúrversenyben részt vesznek a következő kultúrcsoportok: ör- halom, Galgaguta. Diósienő, Nógrád. Romhány, Rétság, Legénd. Szurdokpüspöki. Vanvarc. Jobbágyi. Pásztó. Kis- terenye, Bocsáriaoujtő, Z.-páliaiva üveggyár. balassagyarmati tanulóotthon, Salgótarján: acélgyár, SZÍT, gépgyár, üveggyár. Diákszövetség, Balassagyarmati diákszövetség- és még a megye számos kul hírcsoportja. A megyei döntő pünkösdhétfőn Salgótarjánban. egésznapos népünnepéllyel lesz megtartva. A döntőbe jutott csoportok tehergépkocsin lesznek beszállítva. Felelet egy gyakori kérdésre Mi volt előbb a tyúk — A SALGÓTARJÁNI MSZT városi kultúr gárdája vasárnap, 14-én Jobbágyiban vendégszerepelt. Az új szocialista kultúra iránt lelkesedő jobbágyi dolgozók virágcsokorral fogadták vendégeiket. A nagysikerű előadást a vendéglátók ünnepi vacsorája követte, ahol az MSZT kultúr gárdájának tágjai hosszasan elbeszélgettek a jobbágyi dolgozókkal a szocialista kultúra kialakulásának időszerű problémáiról. Első pillanatra tréfának látszik a kérdés,. sokan tréfa.gyanánt is vetik fel- Pedig e mögött a kérdés mögött egy bizonyos viliágfelfogás rejtőzik- A tyúk a tojásból alakul ki, a tojást viszont tyúkok tojjék, tehát a tyúk és tojás öröktől létezik. Vagy pedig fel kell tételeznünk, hogy létezett valamikor egy bizonyos „első” tyúk, amely nem tojásból, hanem valamilyen természetfeletti módon jött létre, semmiből teremtette egy felsőrendű erő. Rendszerint ezt akarják kihozni azok, akik a „tyűk“ és „tojás” kérdést felvetik- Akik tehát ezzel a kérdéssel előjönnek, a klerikális, ' természetfeletti dolgokat hirdető tudománytalan világnézet hívei. Céljuk, hogy az ilyen, eiső pillanatra , együgyűnek látszó kérdéssel megzavarják a materialista világnézetű dolgozókat. Viszont ha még tudjuk is, hogy milyen reakciós forrásokból indult ki ez a kérdés, meg keil felelnünk rá. Annál is inkább, mert ha nem felelünk, vagy helytelenül felelünk, a tudománytalan, idealista világnézet táborába taszíthatjuk a kérdés feltevésénél jelenlévő ingadozókat. Egy kérdésre nemcsak igennel, vagy nemmel felelhetünk, maga a kérdés felvetés is helytelen Sehet. Helytelen például így feltenni a kérdést, mi volt előbb a tyúk, vagy a tojás? Igaz, a ma élő’ tyúkok, mint csirkék valóban mind tyúktojásból kelnek ki- De ne nézzünk mindig csak a mára, hanem tekintsünk vissza a múltba is. A tudomány megállapította, hogy a mai tyúkok nem léteztek mindig, hanem a Háisó- Indiában még ma is élő bankiva-vad- tyúkból alakultak ki, éppen úgy, mint a házi sertés bizonyos vaddisznó fajokból. Abban az időben tehát nem tyúktojásból, hanem a tőle nagyságában és színében különböző vadtyúk tojásából keltek ki, kedvelt háziszár- nyasunk ősei. Ezeknek az ősöknek alakja, színe, nemzedékről nemzedékre egyre inkább megváltozott és így alakult ki többezeréves fejlődés után a mai házityúk. Különben a tyúkok ma sem változatlanok, számos, eddig nem létező tyúkfajtát csak az utóbbi időkben tenyésztettek kiAhhoz, hogy visszatekinthessünk a múltba, midőn még ember sem élt a Földön, nemcsak a ma élő állatokat keli tanulmányoznunk, hanem fel kell kutatnunk a kihalt állatok maradványait is. Bányák, alagutak fúrásánál a Földnek mind mélyebb rétegeibe hatolhatunk le. Ezek a földrétegek valamikor a Föld felszínét képezték és a tűzhányók által kidobott anyagok, a folyók által odasodort üledékek temették be ezeket annyira, hogy mind mélyebbre kerültek a Föld új felszínétől. Minden ilyen rétegben számtalan, ma már kihalt állat csontmaradványait találhatjuk. Ezeknek az állatoknak nagyrés-ze csontszerkezetében igen hasonlít a ma; állatokra, a ma élő általak ősei ezekA §ó népnevelő ól termelésben is pétflut mutat MOZI KJAKI FILMSZÍNHÁZ 25-ig ÓCEÁN VÁNDOR/Május 27--29-ig: ARANY- KULCSOCSKA. Május 30-tól Június 1-ig SZÁRNY NÉLKÜLI EMBEREK sak úgy jár a tüzes üveg kézről-kézre a salgótar- jani üveggyárban. Kidolgozás után formába teszik, egy fúvás következik, a fúvócső végén megjelenik a kész kehely, palack vagy éppen valamilyen üvegtál. Ahogy így az ember elmondja, nem is lehet látói, hogy mi minden kell ahhoz, hogy az üveggyár egyre fokozódó termelékenysége zavartalanul menjen. Áramszolgáltatás, egyforma tfiz, állandó levegőszolgáltatás, formák pontos készítése. Ennek a biztosítását végzi az üveggyár gépműhelye. Azért is nem tűnik fel munkája, mert hiszen üveggyár, ahol nem vasmunkások, hanem üvegkészítők vannak. Vratni József az üveggyár gépműhelyében dolgozik már hosszabb idő óta. Üjító lakatos. Ö volt a gépműhely népnevelőfelelőse. A pártmunkája az eiső időben sehogy sem ment, feladatát nehezen tudta megoldani. Elkeseredett. Munkájában a Párt segítette, tanácsokkal látta el. Vratni elvtárs a tanácsok közül elsőnek azt fogadta meg, hogy ha jó népnevelő akar lenni, a termelésben kell élenjárnia. A termelése azóta állandóan emelkedett. A magafajta fiatalok között a legjobb eredményt ért el, 160 százalékot. A munkateljesítménye után, valahogy úgy érezte, hogy jobban megy a népnevelő munka. Meghallgatják őt. Amikor tízórai idő alatt a sajtót olvassa, mindannyian ráfigyelmek a műhelyben. Vratni elvtárs most már megnézte a műhely munkateljesítményét is. Ott is valami lemaradás lehetett, mert egy napon a műhely dolgozói, amikor reggel munkába érkez- j tek, egy faliújságot találtak, szépen feldíszítve, szemben az ajtóval. Nem akármilyen faliújság ez! Van rajta egy rakéta, egy luxusautó, egy teherautó és egy csiga. Először a műhelyben csak nézték, hogy mi akar ez lenni, amikor szépen sorjában kezdte a neveket felírni, látták, hogy ennek a fele sem tréfa Senki nem akarta, hogy neve a csiga alá kerüljön. Az első időben haragosa is lett Vratni Józsefnek. Dächer Lajos kifogásolta, hogy mindenütt gépek vannak a faliújságon, minek az állatot feltenni arra. Mégis egy állathoz hasonlítani az embert? Vratni elvtárs egy darabig magyarázta, hogy nem az állat a lényeg ott, hanem a lassúság. Lett is ebből egy parázs vita. Aztán ez is elmúlt. A munka kezdett fellendülni és senki nem került a csiga alá. y 'ratni eivtárs most egy újabb területet választott népnevelőmunkájának. Ä Központi Vezetőség haté rozatát kezdte tanulmányozni, amiben felhívja a dolgozók figyelmét a munkaverseny kiszélesítésére. Egy 200-as ifjúsági brigádot alakított. Hárman voltak a brigádban. Ketten egyéni versenyben, a harmadik, aki Spalek Vilmos volt, nem akart sehogy sem versenyben dolgozni. Vratni elvtárs tudta róla, hogy a legjobb esztergályosok közé tartozik. Azt is tudta, hogy. ha egyéni versenyre lép, még , nagyobb munkalendületteí fog tudni dolgozni. Szépen, türelmesen elkezdte felvilágosító munkáját Ekkor Spaleknak termelése 192 százalék volt. Ahogy folytatta a felvilágosítást, úgy emelkedett Spalek termelése is. 200, 250, 300, majd 312. Spalek Vilmos túlter- mette azokat, akik két gépen dolgoztak. Mikor elérte magas teljesítményt, ki is jelentette, nem fog többé lemaradni. Vratni elvtárs nem pihent meg a babérokon, hanem c maga is fejlesztette képességeit. Újításokon dolgozott Stark elvtárssal fogott össze, hogy könnyítse az üzem dolgozóinak munkáját. A szorgalmas tanulásnak meg is lett az eredménye, mert egy olyan gépet alkottak, ami 15 perc alatt vág, pattant és beéget. Ennek eredménye a vágóban meg is mutatkozik. A termelés állandóan emel kedik. IV em volt. ez sem könnyű munka. Sok szabad estét fel kellett érte áldozni, de a munkának meglett az eredménye. Vratni elvtársat a Párt munkájában mindig segítette. Ez erőt adott neki a népnevelő munkában, aminek eredményeit ma érzi az egész gépműhely. Spalek Vilmos, Stark és a többi munkások. Munkatársai jó szívvel gondolnak rá. Vratni elvtárs jó népnevelője a Pártnak. Most egy új területen dolgozik, ő lett az üveggyári SZIT-szervezet üzemi titkára, vagy a tojás? A különböző rétegekben tál ált ma- radványo-k tanulmányozása alapján fel lehet állítani a ma élő állatok családfáját, hiszen minél mélyebben fekszik a réteg, annál régebbi ősök maradványait tartalmazza. Ilyen vizsgálatok alapján a tudomány kiderítette, hogy a vadtyúkok sem léteztek mindig, hanem olyan madaraktól származnak, amelyeknek farkuk volt, mint a gyíkoknak, szárnyuk csontjai pedig karmokban végződtek. Ezek a gyíkmadarak, melyek sok millió évvel ezelőtt éltek, azt bizonyítják, hogy a madarak gyíkszerű állatokból alakultak ki. De még távolabbra is követhetjük a fejlődés útját. Megtalálták egy ma is élő kétéltű áltat, a tarajos gőte őseinek csont- maradványait- Akadnak ezek között a csontmaradványok között olyanok is. amelyek a gyíkok csontvázára is hasonlítanak. Tehát a gyíkfélék, vagy hüllők kétéltű állatokból származtak le. A kétéltűek és halak között is meg van a rokonsági kapcsolat, ismerünk olyan halakat, amelyek tüdővel léleg- zenek és uszonyaikkal másznak, ha partra kerülnek. A föld mélyebb rétegeinek vizsgálata azonban azt bizonyítja, hogy a halak sem léteztek mindig, hanem a tengerben élő gerinctelen állatokból alakultak ki- A gerinctelen állatok világa sokféle állatot foglal magában. A halakhoz közelálló köpenyes állatok, lábasfejű állatok és a rovarok bonyolult idegrendszerrel, vérkeringéssel rendelkeznek, a férgek felépítése már egyszerűbb, a tömlősállatok pedig nem állnak másból, mint oldalnyílásokkal ellátott zsákból. De még e különböző felépítésű áltatok között sincs éles határvonal. Ismerünk olyan férgeket, amelyek felépítése hasonlít a bonyolult testű köpenyes állatokéhoz, mások testi szerkezete olyan egyszerű, mint a tömlősállatoké. Mindebből arra következtethetünk, hogy az összes bonyolult felépítésű gerinctelen és ge- gerinces állatok, köztük a madarak is, tulajdonképpen tömlősállatokból fej. lödtek kiismerünk azonban a tömlősállatoknál egyszerűbb felépítésű állatokat is. Mig a tömlö'sállat testének fala nagyszámú apró kamrácskából, sejtből áll, vannak olyan állatok is, amelyeknek testét egyetlen ilyen kamrácska, egyetlen sejt képezi. Ezek az úgynevezett véglények minden pocsolyában megtalálhatók- Akadnak köztük olyanok, amelyek szorosan egymáshoz tapadva, úgynevezett telepeket alkotva élnek, tehát átmenetet képeznek a többsejtű állatok felé. A Föld története azt bizonyítja, hogy ezek az apró, néha csak kocso- nyacseppszerü lények sem léteztek mindég, hanem — valamikor, esetleg több mint ezermillió évvel ezelőtt az élettelen anyagokból alakultak kiVégig követve a mai tyúk családfáját sokszázmillió éven keresztül egészen az élettelen anyagig, feleletünk a kérdésre következőképen hangzik: A tojás elffbb volt, mint a tyűk, viszont az nem volt tyúktojás, nem a mai tyúknak, hanem tőle különböző ősének tojása volt. A gyíkmadár is tojást rakott, úgyszintén a gyrkmadár gyíkőse is. Igaz, sokak számára nehezen fogható fel, hogy valamely más állat tojásából tyúkká fejlődő csirke keljen ki. A természettudósok előtt azonban ismeretesek hasonló esetek, midőn egy állat petéjéből, tojásából, vagy növény magvából másformájú állat, illetőleg növény fejlődik kiLiszenkó, a kiváló szovjet tudós például bebizonyította, hogy a hőmérséklet, nedvesség megváltoztatásának ha. tására az egyik búzafaj hirtelen más búzafajjá, sőt rozzsá alakul át. Ugyanígy hozta létre a környezet a hőmérséklet, a táplálkozás megváltozása valamikor a tyúk őseinek fokozatos átalakulását. A környezet által kiváltott hirtelen, ugrásszerű átalakulások vezettek az összes élő fajok kifejlődéséhez. A szovjet biológia jelenleg éppen azzal foglalkozik, hogy megállapítsa, melyek azok a környezeti változások, amik az élőlények átalakulását kiváltják. A klerikális reakció részéről sűrűn felvetett körmönfont kérdésre helyesen és hiánytalanul válaszolhatunk akkor, ha a dolgokat fejlődésükben, hirtelen bekövetkező minőségi átalakulásaikban vesszük szemügyre, vagyis ha dialektikusán gondolkozunk. Mindehhez természetesen a dialektikus materializmus, Marx-Engels-Lenin-Sztálin tanításainak elsajátítása szükséges. — A SZÖVOSZ Megyei Központ megdicsérte a mátraverebélyi és diós- jenói földművesszövetkezetek vezetőségeit a körültekintő és lelkes összmunkáért, amelyet a május elsejei ünnepségek atkaimával felmutattak.
